Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

isiit a pusztában.

(Dr. Talmage nyomán.)

Beerséba pusztáján felkelő nap fénye Abrahám házába bút bozólag téré;

Hágár a szolgáló és fia Izmáéi Vándor útra kelnek, búcsúznak itt ma el.

A gazda kenyérrel és vízzel ellátja,

„Az nr tiveletek“ 1 „Legyen akaratja11 Hágáraak lelkében bánat érzet ébred,

Fájó pillantása szerte száguld, téved,

Láthatár széléről vissza tekint végre Boldogságának már mindörökre vége.

Délre jár az idő. Forró a napsugár,

Fiának panaszát búsan hallja Hágár.

„Menjünk tovább fiami ab mert a czél messze, Pihenésre időnk — ki tudja — hogy lesz-e ? “

A nap már alá szállt, helyet ad az éjnek,

A vándor utasok czélhoz még sem érnek,

Halvány csillag hint fényt { alszik anya s fin, Könny CBep rezg a szemben, kebel mélyén kin, bú. Napok és éjszakák űzik, váltják egymást,

Délibáb játéka szül folyton csalódást,

Nincs a magas égen egyetlen biztos jel, . ! J Csüggedés, éhhalál bozzajok oly közel.

Földre rogy Izmáéi, végkép ellaukadva,

Beteg gyermekére dúl a siró anya,

Fájdalmas sikoltás hangzik fel rémesen „Ab most mindjárt meg bal szeretett gyermekem Nincs egyetlen viz csepp, bogy szomját eloltsam, Végsőt lehel mindjárt, itt terül el holtan.

Egyre ölelgeti, csókolgatja fiát.

Ez anya keservét ki ne érezné át ?

Zokogásra zendül: „Mi lelt téged Hágár? Közeledben forrás, fiadra élet vár.

S mentve a baláltól a szeretett gyermek,

Aléltsága szűnik, feltekint, felébred.

Csüggedés éjjében, kínzó lelki szomjad

Üdv forrástól enyhül — s találhatsz nyugalmat

Remény csillagának fénylő sugaránál,

.Feltalálod ember I hol rád megmentés vár

Dombi Lajos.

Ünnepi reminiscentiák.

Nagyot dobbant a szivem, mikor saját, örökké gyanakodó szemeimmel láttam, hogy milyen mozgalmas képet kezd ölteni az én csöndességben megöregedett városom.

Asszonyi kíváncsisággal, reporteri szívóssággal kutattam a titkos erő után, mely e ritka, szokatlan változás okozója. És legmélyebb álmélkodásom között egy merész gondolat villant meg agyamban és erősen gyanúba fogtam az illatos május élesztő levegőjét, melynek bővös hatása alatt zöldelö rügyet hajt a jszáraz fa és tüzesen felpezsdül az angolosan .lüktető vér.

De akármilyen bámulatos ereje legyen is a májusi légnek, azt mégsem voltam képes ki- magyarázni, hogy miért derült fel haragos ar- czulatja még a legvérszomjasabb ellenzéki embernek is? Talán Tisza Kálmán csakugyan benyújtotta annyira óhajtott lemondását? és Polonyira ruházta a legfelsőbb kegy a miniszterelnökséget? Nem. Az ilyen kép telhetetlen öröm még álomnak is rossz. Se hogy sem tudtam düllőre jutni. És minnél jobban töpren- jgettem, annál jobban bele zavarodtam a találgatások örvényébe. Zavarom azonban akkor jvolt teljes mikor a látóhatáron megpillantottam a sok tót atyafit, a kik nagy gavalléro- isan külön vonaton ereszkedtek be hozzánk. Szörnyen megijedtem, mert azt hittem, hogy [ilyen nagy erővel csakugyan emelik a megyeházát vagy a törvényszéket. De hamarosan megvigasztaltak szelíd szándékukról Most is csak tüntetni akarnak. Különben nem bántott volna ha akármilyen nagy titkot rejtegetnek is a nagy kalap alatt, csak a külön vonat zavarta lelkem nyugalmát. És ez tönkre is tette levegő the- oriámat, mert bármilyen nagyra becsülöm is a májusi illatos levegőt, de nem tartom képesnek arra, hogy egy magában ilyen gavallérosságot produkáljon.

Nem tudom, de úgy érzem, hogy most is ott állanék valamely utcza sarkon mély gondolatokba merülve, ha a sors össze nem hoz a jóképű békési küldöttséggel, kiktől végre megtudtam, hogy ilyen szokatlan elevenséggel uj „főispánjuk“ tiszteletére buzdult f :1 a vá- ros és a vidék.

Főispánjuk ? Na még csak az volna szépl |Ő teljesen a miénk, szólalt ki belőllem a méltatlankodó gyulai.

Igen de mi vetettük meg nagysága alapiját, vág vissza büszkén egy termetes békési.

Beszélhetnek akármit a jó békésiek, de |a dicsőség mégis a miénk, övék pedig a bánat. Nem túlzók, ha meg súgom, hogy majdnem az ököljog alapján oldottuk meg a kérdést. Jobb is lett volna mind függőben tartani, mert e miatt nagy baj lehet még Gyula és Békés között. Látnoki szemeimmel mását látom annak a történelmi nevezetességű versengésnek, a mely ma is fenn áll Körös és Kecskemét közt. És ez nem is lesz olyan nagyon rossz, legalább más hírességünk is szárnyra kél, nemcsak a népkerti pavilion, mely veszedelmesem kezd hasonlítani a Bazilika templomra.

Különben én csak hálát érzek a békésiUjtalussy Dezső gyulai lakosnak adója ügyében a gyulai polgármester ellen emelt panaszos kérvényének hely nem adatott, mert ezen ügy bírósági jogérvényes ítélettel már elbírálást nyert.

Lindenfeld Lajos és neje békési Kamut kerti lakosok, — regále ügyben, — Vidovich József orosházi lakos — az orosházi evang. egyház részére temető hely kitűzése tárgyában, — nem különben a szarvasi orthodox izraelita hitközségnek, az ugyanottani statusquó izraelita hitközség ellen folyamatba tett panaszos ügyben! fellebbezések elutasítva lettek, — mind három azon indokból, mert, két egyenbangzó határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs, — a Furka és társai gyulai kereskedő ezégnek a gyulai római kath. templom előtti téren áruló hely felállítása tárgyában folyamatba levő ügyben beadott felebbezés is hasonló ok miatt elutasítva lett ugyan, de az ezen ügyre vonatkozó összeiratok, m. kir. belügyminiszterhez felterjesztettek. Léderer Ede vállalkozónak a vármegyei közmunka pénztár ellen támasztott követelése ügyében leérkezett kir. ítélőtáblái Ítélet alapján, utasítva lett a vármegye pénztári tisztsége, hogy a nevezett vállalkozó által követelt 472 frt. 94 kr. tőkét, — ennek 1888 évi Junius hava 27-től járó 6 °/0 kamatait és 28 frt. 90 kr. perköltséget fizessen ki, — mig a vármegye tiszti főügyésze z ügyre vonatkozó összeiratok kiadása mellett felhivatott, hogy a per megujjitása kérdésében kimerítő véleményes jelentését meg tegye.

Kir. tanfelügyelői előadmányok.

Biró Lajos érkőzi tanítónak, a dobozraegye- iskolánál üresedésbe jött tanítói állomásra történt megválasztása jóváhagyólag tudomásul vétetik és megerősittetik. —

Scherer Bjnedek gyulai rom. kath. tanitó- ak, Gyulán egy VI oszt. magánelemi leányisko- uyithatása iránti kérelme, a vallás és közoktatás ügyi m. kir. miniszter úrhoz pártolólag lett felterjesztve.

Nyíri Sándor és társai békési rósz erdei lakosoknak Varga Lajos ottani tanító ellen beadott pauaszos kérvényök, — az ügy meg vizs- gálása és jelentéstétel végett, — a békési járás tőszolgabirájáuak kiadatott.

Az orosházi járás főszolgabirájának, az orosházi tanyai iskolák tényleges bezáratása iránt tett jelentése, — valamint » békési járás fő- zolgabirónak a m. herényi unitárius tankötelesek iskoláztatása iráut tett intézkedéséről beterjesztett leütése — tudomásul vétetett. —

Utasittatik a csabai járás főszolgabirája, hogy a dobozmegyeri iskolai adót, az érdekelt csabai lakosoktól hajtsa be, s juttassa el a dobozmegyeri községi iskolaszék elnökéhez, eljárása eredményéről jelentése elváratván. —

A vallás és közoktatás ügyi miniszter rendeleté, mely szerint intézkedik, hogy jövőben, ha felekezeti iskoláknál hiányok mutatkoznának, — mielőtt az egyházi főhatóság megintése szorgalmaztatok, — előbb az iskola törvényszerű karba helyezése iránt a közigazgatási bizottság saját hatáskörében intézkedjék, — tudomásul vétetett.

Kir. adófelügyelői előadmányok :

A kir. adófelügyelőnek rendszerinti havi jelentése, a mely szerint az elmúlt ápril havában

ek iránt, mert ők adták kezembe a megzavart nyugalom kulcsát.

Hát csakugyan a méltóságos nap pirka- dását lesi óhajtva mindenki. Ezért a zaj, a riadalom. A romba dőlt régi világ felett, egy uj fényesebb világ emelkedik, melyet a nizók ezrei olyan ujonggó örömmel üdvözölnek, hogy arra sápadt irigységgel tekint alá a csillagos égboltozat is.

De az öröm tetőfokát akkor érte, mikor ünnepélyesen beigtatták a vármegye ifjú, főgazdáját olyan előkelő, szép közönség előtt, a minőt a bámuló falak még soha sem láttak.

És az uj gazda azt a fényes tüntetést meg is érdemelte, mely azonban nem volt afféle drága lelkesedés, melynek súlyát az alkotmányos számlák adják meg. Mit mindott? Hallotta mindenki és szívből örülhet. Súlyos teher nehezedik vállaira, és mindjárt első napon élénken éreztette, hogy bizony a dicsőség bajjal jár.

Nem lett volna tökéletes fényes az ünnep, ha a jó magyar szokás háttérbe szorul, mely nem tűr semmit áldomás nélkül.

A „Király“-ba gyűlt egybe a nagyszabású díszes társaság herczegiétvágygyal. Négyszáznál több teríték várt gazdára és azok közül árvaságra alig volt kárhoztatva egy nehány.

A rend oly ügyesen volt fentartva, hogy becsületére vált volna akár melyik nagyköltőnek is. Az ételek igen jók voltak. Versenytársul csapott fel a kedv, mely azután to- asztokban önté ki haragját.

És ezek a mennél sokkal változatosabb alakban voltak feltálálva.

Hallottunk papi köntös alól előbukkanó pikáns izü, polgári beszédeket, polgári ruhába

It

intinevezettek vétkesnek mondatnak ki, helyben ha [gyatik, a büntetés mérveinek megállapítását tár iz'lgyazó része pedig megváltostatik, a mennyibe] 1 8[nevezettek 300—300 frt pénzbírságra és hivata ^llos állásuktól felfüggesztésük tartama alatt tiszt kifizetésük elvesztésére itéltetettek, miga károsodat alfelek, káraik meg térítése iránt a polgári pern a-lutasittattak.

S- A vármegyei központi árvaszék elnökénél [rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett.

A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló ál r.|lami fogházak állásáról bemutatott ápril havi iblrendszeres jelentés, a mely szerint 129 fi és 17 [nő volt a rab létszám, — a mely szerint Helmult ápril havában 989 munka nap után az ál lám javára 7 frt 40 kr. a munkások javára pedi 11 frt 82 kr. keresmény összeg folyt be — tudó 1 [másul vétetett.

t1 Megyei t. főügyész előadmányai.

Sál János gyulai lakosnak — özv. Bodoky .[Károlyné gyulai lakos ellen vinczellérbér hátralék ■|visszatartása miatt folyamatba tett panaszos ügy >[ben hozott, megfelebbezett s alperest elmarasztaló UalÍ8páni Il-od fokú határozat indokainál fogva Ihelybon hagyatik.

Vésztő községe kérvénye 1887. évi megyei [közmunka váltsági hátralékából 20 frt 50 kr. tö |röltetni rendeltetik, mig Sz. Nagy János, K. Ok |rös Ferencz, N. Pardi István, ifj. Bábái Gábor és |lmre Sándor terhére előirt 12 frtnyi m. közmunka | váltsági tartozás leíratni rendeltetik ugyan, azon [ban nevezettek közmunkások természetbeni leszól [gálására köteleztetnek.

Szarvas község elöljáróságának kérelmére, a | községi közpénztárból előlegezett 89 frt 50 kruy [megyei közmunka váltság vissza fizetése elrendeltetett.

Papp Gábor hivatalától felfüggesztett Gyű Havárosi mértékhitelásitő és rendőrbiztos élelmezési dijjatnak folyóvá tétele tárgyában hozott |Gyulaváros tanácsa által megfellebbezett alispánt határozati indoklásánál fogva helyben hagyatik.

Klein Izrael csabai lakos regále ügyében hozott s megfelebbezett Il-od fokú határozat helyben hagyatik.

Such Pál és érdektársai csabai lakosoknak, Csaba község képviselő testületé által 77/87. szám alatt hozott határozata ellen beadott felebbezé- sük elutasutatot azon okból, mert ez ügyben határozatott hozni a közigazgatási bizottság magát nem tartja illetékesnek.

T. Nagy Gábor békési lakosuak Varga Lajos békési lakos ellen cselédbér hátra'ék iránt indított panaszos ügyében hozott s megfelebbezett alispáni határozat indokánál fogva helyben hagyatott.

Horváth Mihály szeghalmi lakos, törvényes és jogérvény nyel vád alá helyezése folytán, községi elöljárói hivatalától felfüggesztése, és fizetésének élvezésétől eltiltása elrendeltetett.

Achim Pál csabai lakos által, a csabai regálé bérlők ellen emelt panaszos ügyében hozott s meg felebbezett alispáni határozat helyben ha hagyatik, ehhez hasonló határozat hozatott Braun testvérek budapesti czégnek Grimm A. József gyulai regále bérlő ellen folyamatba tett ügyében is.

;a

3-1

ipi-iérdekü vasutunkkal? Nem lesz egyéb hátra, n Xlazokat is megfelelően segélyezni.

Mindezeknél fogva a törvényhatósági k it- [gyűlésnek el kellene fogadnia egész terjedelmébe ál-[vasúti bizottság indítványát még akkor is, hí [sárréti vasutvonalozása iránt végleges határo Jnem hozatik; mert ezen ügynek még behatc 5.[tanulmányozása semmiesetre se felesleges s ij.J 10,000 frtnyi költség nem kidobott pénz, sőt 1

3.[gyón is jól befektetett töke, mely százezrek m [-eltakarítására vezethet.

i-| A sárrétiek elleninditványa ezzel legalá y[egyelőre tárgytalanná válik; a Soendorop ez -[ajánlata pedig ezúttal az 1883. évi XV. t. ez. ( intelmében érdemileg úgy se tárgyalható, legfolje csak elvi megvitatás alapjául szolgálhat.

Az összes, mintegy 80, esetleg 130 kilóm tér megyebeli vasút kiépítésére és üzemben tart fsára nézetünk szerint az arad-csanádi egyest vasúti részvény társaság mintájára egy erős, 1 hetőleg jövedelmező és közgazdasági szempontb nagy feladatok megoldására hivatott társasági lehetne és kellene szervezni ami azonban termi szet*zerüleg aránylag meglehetős anyagi haszoi nal bár, de nagy felelősséggel, sok munkával, ti .uulmánynyal és gonddal járna A segélyezés rent szere kényelmes, könnyű és felesősség nélküli de egyszersmind olyan, mely az anyagi haszonri s a vármegye közgazdasági fellendítésének kői vetlen foganatosításáról való lemondással jár. Mine két módszer helyes czélhoz vezető ; csak az est közök és eredmények különbözők I

És ba mégis a segélyezés módszere fogad ;atnék el, a vállalkozóktól megfelelő biztosíték le evése volna megkövetelendő 8 lehető kis hatat dók lennének az építési engedélyre, földmunkára elszerkozetre, megnyitásra stb. megszabandók, ne iogy a vármegye egyotdalulag maradjon isme veken át a kötelezettségben, amely idő alatt e: hányban semmiféle lépést nem tehetne s ebber íásokat se támogathatna.

A közigazgatási bizottság ülése.

(Május 13.)

Jelenvoltak: Terényi Lajos főispán elnöklet! alatt, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh Györgj m. t. főügyész, Fábry Sándor h főjegyző, Haviál Lajos kir. mérnök, Cziffra Imre kir. ügyész, Kacz- vinszky Kálmán kir. adófelügyelö, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Ladies György, Jantsovití Emil, Kalmár Mihály, Dr. Hajnal István, Kellet Imre, Hoffmann Mihály, Székács István, Varsági Béla és Vido /szky János bizottsági tagok.

Az alispán rendszerinti havi jelentése, melyei lapunk más helyén közlünk, tudomásul vétetett.

Az italmérési jog megváltoztatásáról szóié 1888. XXXVI. t. ez. 11. §-a alapján a kártalanítás megváltása tekintetében működendő albizottságba beválasztattak: elnök Dr. Hajnal István helyettes elnökül: Ladies György, tagúkul: Keller Imre és Jantsovits Emil, póttagokul: Vidov- szky János, Székács István és Hoffmann Mihály bizottsági tagok.

Lachata János tótkomlósi községi írnok, s község jegyzői vizsga letehetéséhez szükséget okmányokkal kellően felszerelt kérvénye, — további eljárás végett a megye alispánjának vissza adatott.

Dr. Vörös József és Dr. Nagy János Gyo- ma községi tiszti orvosok ellen folyamatba tett fegyelmi ügybeu hozott s nevezettek által megfellebbezett alispáni határozat azon része, melybet

lömbség a Kettős-Körösi és a borettyói hid c tési költségei között ami összesen mintegy (3*6 15 000 H 62000 frt,) 116000 frtot tesz ki.

És igy a vármegye bírni fog egy oly vas tál, mely a saját területén halad s kizárólag tala, illetőleg az általa szervezett részvénytári ság által igazgattatik.

A Soendi-rop-féle vonalranevezett czégnek e munkálati engedélye van, sőt nagy részének | zigazgatási bejárása is meg volt s igy azon v nal ünnállóan legalább is egy jóidéig semmi eset nem építhető. De ha még épithetnők is belevi nők nem csak a mi sárréti terményeinket gf nagy tarifájú helyi érdekű s tőlünk csaknem te jesen független vonalba, sőt az Osi-Kót vonalr várható átmeneti forgalmat is ide tereluénk s k tennénk magunkat azon kiaknázásnak, a melyi az „emlékirat« a 9-ik lapon maga is elismer.

Nem maradna tehát ezen Soenderop-féle ve nalozás elfogadása esetén más hátra, mint lege lább egyelőre lemondani a vármegyének a 227 bgj 9198 ikt./1888. sz. határozatában kimondott azo elvéről, hogy helyi érdekű vasutait, az eddigi vál lalatok sikertelenségét látva az érdekeltség hoz zájárulásával lehetőleg önerejéből ópiti ki és megkísérlem újból a vállalkozók segélyezését.

A Soenderop ezég kér az általa kiépitendc 50*0 kim. vasútvonalra a vármegyétől 400.00C frtot, a községektől 220.000 frtot, azaz a mennyi már az előző tervre tényleg és jogérvónyesec megszavazva volt. Ezen vasútvonalakból vármegyénk területén van mintegy 43 0 kim, esik tehát a 620.000 frtnyi segélyből 1 kilométerre mintegy 14410 frt. A vállalkozók által felszámított kilométeren kinti költségösszeg 31800 frt. ami annyit tesz, hogy vállalkozók a 14410 frtnyi törzsrészvényeken kívül az összes, tehát 17390 frt. névértékű törzs és elsőbbségi részvényt azon pénzösszegért kapják meg, a melyet a segélyösszegen ki ■ vül a vasútépítésre készpénzben kiadnak. Miután pedig bizonyosnak vehető, hogy ezen vasút kilométerenként legfeljebb 20,000 írtból az összes hidakkal együtt kiépíthető lesz, vállalkozó ezég kap a Békésvármegye területén levő vasutak 1 kiló- matere utáu 5590 frt készpénzért 17.390 frt, vagyis kerül 100 forint névértékű papírja

31 frtba. Ha tehát a mi számításunk szerint 20,000 frt. után mintegy 3 °/0-ot jövedelmező vasút 31800 írtba kerül, akkor a jövedelem csak 1-9 °/0-ot tesz ki, azaz minden 100 frt. névértékű papír kap évente 1 frt 90 krt., vagyis az érdekeltség 100 írtjáért, a vállalkozó pedig 32 írtjáért ugyanannyit.

Ezen kívül az elsőbbségi kötvények évenként teljes 100 írttal fizettetnek ki, vagyis a vállalkozó miután minden elsőbbség az övé minden évben néhány száz db. 100 frtos névértékű s neki

32 írtjába került kötvényéért kap 100 frtot készpénzben. — Ennélfogva a segélyezés a 9300 frt.| helyett a vármegye részéről törzsrészvény alak-1 jában kilométerenként számításunk szerint legfeljebb 6-7000 írtig lenne megadható.

A Kisujszállás-gyomai vasút pénzügyeit tüzetesen nem ismerjük, ennélfogva nincs mit mondanunk arról. Annyit azonban e vasút egyéb körülményeit ismerve s tudva, hogy költségei kilométerenként 30,000 írtban lettek megállapitva| mégis kijelenthetünk, hogy a velevaló érdekközösség, avagy egyesítés pénzügyi szempontból nem kívánatos. A pénzügyi helyzet ott körülbelül ugyan az lehet, mint azt fent körülírtuk. Végül azon körülményt, hogy ezen vasútra vármegyénk ama vidékére való tekintettel 40,000 frtot áldoztunk, nem tarthatjuk elfogadható oknak arra, hogy még többet áldozzunk.

Úgy látszik tehát, hogy még a netaláni segélyezés esetén is önálló, külön társulat alaki táBa lenne kivánatos.

De mi történjék ezen esetben többi helyi