Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-14 / 15. szám
15-ik szám Gyula, 1889. április 14-én. VIII. éifolyam f------------------^ Sz erkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nőm adatnak vlaaxa. Előfizetési dij: Egész évre........5 Irt — kr. '•'é lévre .. .. .... 2 »5° » Évnegyedre .. .. 1 „ Egyes szám ára 10 Társadalmi és közgazdászati hetilap. MESJELEKIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoTosty Tános. f------------------^ Eladó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Sirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernét fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A megyei közgyűlés. Békésvármegye köztörvéuy hatósági bizottsága holnap tartja rendkivüli közgyűlését, több oly tárgy felett, mely a májusi tavaszi közgyűlésig elintézésre nem várhat. Lapunk, eddigi szokásához hiven a tárgysorozat egyes kiválóbb pontjaihoz hozzászóltam kötelességének ismeri, különösen oly pontjaihoz, melyek megyénk községeit közelebbről érdeklik. A tárgysorozatba fel vannak véve a véderő törvény 14. és 25. §.§.-ai elleni törvényhatósági átiratok is; ezek azonban nézetünk szerint ma, szentesített törvénnyel szemben tárgytalanná váltak, s igy a közgyűlés úgy Arad sz. kir. város, mint Hu- nvadmegye törvényhatóságának átiratait egyszerűen csak tudomásul veheti. Fejér és Hajdú vármegyék átirata a vármegyei javadalmazásnak törvényhozási utón leendő felemelése iránt csak sikertelen pártolásra találhat, mert állami pénz- viszonyaink még nincsenek oly bőséggel megáldva, hogy az állami dotatió félémé- lése várható lehetne; arra illetékes helyen egyszerűen azt mondják: tessék pótadót kivetni, ha felemelés kell. A mi azonban községi szempontból a gyűlésnek érdeket nyújt: az első sorban Csaba város képviselő testületének az ital- mérési jogért nyerendő kárpótlás fe'ett a város és közbirtokosság között kötött egyezség elleni fellebbezés. Őszintén sajnáljuk, hogy Csaba városának ezen ügyét bővebben nem ismerjük; annyit tudunk, hogy közbirtokosság és város Csabán két külön tényező volt, hogy a közbirtokosság magát patríciusnak, a többi lakosságot pedig — lett légyen bár ki — plebejusnak tekintette, annyit tuW Ä ® 13 M Jke Nyugatról. Sopron, 1889. ápr elején. Megérkezésemkor az otromba formájú omnibuszt majd felforgatta a kegyetlen vihar; csak úgy hi ibolygott, nyikorgóit rosz- szul összetákolt eresztékeiben ; — a nyápicz utazó ügynök csak nagy kínnal tudta pehely könnyüségü kiaszott testét az ülés kemény deszkáin megtartani: s hiába helyezte nyomtatókul az ölébe esernyőjét, — egy zökkenés úgy az omnibusz tetejéhez lódította, hogy a fejét díszítő végig üres kürtő, hónaljig szaladt a gözhandló nyakába; — s a termetes lóhn- diener csak nagy bajjal tudta kihámozni uj kvártélyából az ámbuláns kereskedőt. Kedves szép Alföldem 1 — Hol marad emellett az orkán mellett, a te zephirednek langyos suttogása; s ezt a bennszülött „bohn lichter11' szép időnek hivja mégis. Milyen lehet itten az igazi szél, mikor ebben a szellőben alig-alig tudtam átbirkózni magamat a Casinó diszes étterméig. Rohanok be a szélmentes területre; de az ajtóban megállít valami keserves zokogás; egy rongyos, könnyű, nyári ruhafoszlányokba öltöztetett apró fiúcska könyörög alamizsnáért a dermesztő hidegben, szép kék szeméből a nyomorúság sir , ki, azt • mondja nem evett két napja, — nincsen se apja, se anyja; — ott benn az üvegajtó megett meg hemzseg a sokaság, habzik a sör, kaczagó a jó kedv. — S ezt a földi mennyországot egy vékony üveg lemez választja el az élet kínszenvedéseitől. Soha nem hittem volna, hogy Bécs közelsége ilyen hatással legyen egy magyarországi városra. A magyar szó ritka, mint a dunk, hogy a közbirtokosság jövedelmeiről csakis maga magának számolt, és csakis önmagának ellenőrzése alatt állott, annyit pedig gyanítunk, hogy ha a közbirtokosság most a város javára lemond egy 40 éves jogának jövedelmező élveze tél ől, az italmérés megváltási törvény által kényszer helyzetbe van hozva. Mi e kérdésnél csak azt csudáljuk, hogy az annyira egyetértő Csaba kétségtelenül többséggel hozott és jól megfontolt határozatát fellebbezés tárgyává teszi és ez által a megváltást intéző körök figyelmét mintegy felhívja e kérdésnek, állami szempontból előnyös, de Csabára nézve lehet hogy hátrányos kiaknázására; és a következmény az lehet, hogy sem a közbirtokosság, sem a városnak nem leend haszna, s eme szép és jövedelmező vagyonból előnye. De megvagyunk győződve, hogy a törvényhatósági bizottság, mint a községek anyagi fejlődésének előmozdítója és vagyonuk őre, e kérdést a város előnyére fogja megoldani. Bennünket gyulaiakat városi szempontból csak egy, de kétségtelenül fon tos tárgy érdekel, és ez az uj polgármester választás ellen beadott fellebbezés. E kérdésnél gyulai szempontból határozott állást foglalunk el, és ez az : hogy miután a választásnál a törvény szigorúan szem előtt lett tartva, miután az uj polgármester a törvényes qualificatióval bir, a választás nem semmisíthető meg, ha csak a több mint két éve tartó izgalmakat lakosságunk között tovább szítani, sőt még fokozni nem akarjuk. Az uj polgármester négy heti működése alatt megmutatta, hogy kormányozni IrZnaii moncmiifutfo nrrrr nmrir Q IQ u nufi/Ur legnagyobb része, még azok is, kiket positive tudunk, hogy a választás alkalmával ellene szavaztak, iránta bizalommal viseltetnek; miért volna tehát szükséges a vá ros lakosságát uj izgalmaknak kitenni, és ez újabb izgalmak után egy oly újabb választási esélyt provokálni, mely nézetünk szerint csakis az uj polgármester győzelmével végződnék. Az állandó választmánynak e kérdés körüli nézetét nem hallottuk, de okunk van hinni, hogy ezt a bevégzett lényt fogja javaslatba hozni, a közgyűléstől pedig re mélhetjük, hogy e kérdésnél a gyulai me gyebizottsági tagok véleménye döntő számba fog vétetni. Alis páni jelentés. A közigazgatási bizottság ápril havi ülésére. Méltóságos Főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság I Az 1889. évi mirczius haváról szóló reüd- szeriuti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. 15, §-a értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő. Z. Közegészségügy. Vármegyém egyes községeiben mutatkozó járványos és ragályoB kórok a közegészségügyi állapotokra még mindig veszélyeztetőleg hatnakEzen kórok közzül a vörheuy B.-Csabán és Öcsödön, — a hólyagos himlő Tót-Komlóson, a roncsoló torokloboak 1 esete Gyulán és a szemcsés kötbártya lobnak 2 esete Dobozon aggasztották a lakosságot. Az óvintézkedések úgy ezen kórok tova terjedésének megakadályozása, mint általában a közegészségügyi állapotok szilárd fenntartására nézve lelkiismeretesen fogana'osiltatnak. A 7 éven aluli gyermekek elhalálozásának nagy száma folytán indíttatva éreztem magamat a járási főtisztviselők és Gyula város polgármesterétől vizsgálatot 8 ez alapon jelentést kívánni a tekintetben, ha vájjon a községi halott kémeket és elöljárókat a 7 éven aluli gyermekek gyógykezelése körül tapasztalt kihágások bejelentésénél mulasztás nem terheli-e, — s ugyancsak az említett tisztviselőket oda utasítani, hogy a felmerült kihágások eseteinek számát s az ezek megbüntetése körül követett eljárásuk eredményét hozzám bejelentsék. A most említett felhívásom folytán beérkezett jelentések annyira hézagosak, hogy érdemleges jelentést e tárgyban ezúttal nem tehetek, — s ezt azon időre vagyok kénytelen fenntartani, a midőn nz általam újabban elrendelt pótvizsgálat eredménye hozzám bejelentve lesz. Az állategészségügy a lépfenének 2, a veszettségnek egy esete, és a birkák között tömegesebben mutatkozó tüdő lob esetek által lett ve- szélyezt'-tve. Az orvos-rendőri gyógy- és óv intézkedések szigorú keresztül vitele azonban remélni engedi, hogy ezen járványos kórok nagyobb kiterjedést ölteni nem fognak. II. Közbiztonság. A személybiztosság egy esetben sem lett megtámadva, — a vagyon biztosság egy pár kisebb tolvajláai esettel báborittatott meg. Öngyilkossági esetek a következők. a. ) Kétegyházán Szirbucz Onucz oda való lakos magát felakasztotta. b. ) Ugyanott Salamon Ignácz tasnádi illető, ségü foglalkozás nélküli pinezér mágát agyonlőtte. c. ) Békésen a múlt bó 5-én Buzi István magát felakasztotta. d. ) M.-tíorényben a múlt hó 27-éh Bacsó András kútba ugrás által vetett véget életének. Tűz két esetben volt a leégett épületek fehér holló; de ismeretlenek ám a magyar társadalmi szokások is. Nyugat typusa látszik mindenütt. A társadalmi élet az utczára tele pült. Az alföldi összejöveteleket, habos kávéval garnirozott mulatságokat a soproni nem ismeri. Hanem e helyett földisziti magát í szép-nem: s a hol a természet mostoha volt jótékonyan sekundál Reithoffer apó, de termetbeli hiányosság nem látható itten. — Az arezokat fakadó rózsa dis/.iti, a szemekben szenvedély ég. így jelennek meg a soproni férjhezmenendő leányok a „Graben Runden“ és fővárosias bátorsággal néznek a férfiak szemébe; — hiszen az ő bibliájuk szerint a szerénység falusi liba tempó. — Kedves Alföldem l a te síkságod gyermekeinél nincs igy A mi itt társadalmi szokás, ott lenn, a délibábok hazájában, métely, rút kaczérság. De lehetne-e az másképen, hiszen itt vannak a nevelők; a jó professzorok: a Dienstlik és RüstoWok. Végig csörtetik pléh sleppjüket a „Grá- ben-Rundén*, feszes a waffenrock; csillog a pityke; .pöng a sarkantyú; s a mi fő, azok a szemek, ott a schirmleder alatt olyan provokáló csatát indítanak a Graben szépei ellen, hogy utóvégre megszokásból, asszonyi hiúságból észrevétlenül is belopódzik jellemükbe az amit ott lenn, az Alföld romlatlan erkölcse kaczérságnak nevez. így nő fel, az aszfalton, Magyarország Nyugatán az asszony kandidátus; úgy szólván :sak a szemjáték az ő társadalma ; ebből kell megtanulnia mi a nő jövő élete. Sovány lecz- ke az ilyen 1 — A milyen az aszfalt társas élete, olyan a bálé is. — A lányok mint ölyv előtt a galamb, félvehuzódnak anyjuk mellé a férfiak elöl; de onnan aztán megindul a szemek harcza. Ha pedig az anyai-viganó mellől kiraa őket a tancz szenvedélye, — összeverődnek egy csoportba a terem végén s ott szólják-szapulják egymást. Természetes, hogy ilyen körülmények közt a házasságok a legsajátságosabban jönnek létre; nem előzi azokat meg a kölcsönös, alapos ismerkedés, hanem vagy ajtóstól rohan a házba a gavallér, s próbál szerencsét, akár a totalizateurra tenne, vagy pedig titkon, loppal, a mama háta me- gett szövik a viszonyt. A sziv idegeit ilyenkor a személyes impressiók helyett az illatos levélkék elektrizálják meg. Hanem aztán, ha a mama megtudja, — a Kati, vagy a Jutka, a ki a szív eltolvajlásában bűnrészes volt, menten elüzetik ; ha pedig a titok Judása is ő volt bér-’t a néhai anyós jelölt felemeli. — A kisasszony pedig megy Bécsbe felejteni. Ilyen szomorú véget ért K. hő szerelme; egy családban próbált szerencsét kétszer ; s az illatos levélkék útját választotta ; de hát Jutkát rosszul honorálta. — A dézsa-amazon kiadott rajta ; s most — lavirozik tovább az adósságok árjában. — Pedig de zsíros, boni- ficált falat pottyant ki a szájából I — Egyik sarja volt ; azon nagy családnak, melynek mindegyik tagja többet jussolt egy milliónál. Szegény nők: itt is a rövidebbit húzzák, mint annyi helyütt az életben. Társas életük csak egy ideál, lelkűkben szunnyadó elvont fogalom, melynek fogyatékos voltát kiegészítik azok, kik szorgalmasan forgatták Montepin, Sue, stb. regényeit; ezek életphi- lozóphus számba mennek el; szegények azt hiszik philosóphia s nem a gyermek leány kedélyének mérge az, a mit innen tanulnak. De' van mégis- sociális élet: a férfiak társas élete; — ez a casinó. — Két óriási nagy terem. Abban különbözik az egyik a másiktól, hogy a füstöt ez egyikben bicská val lehet vágni, a másikban pedig át kell vágni magát az embernek rajta. De ha a frak- kos szájtátók főnöke, a Pepi felhúzza a szélién tyüt, észrevehető, hogy az egyik játszó terem, a másik az olvasó. Az előbbiben hat billiárd asztal terpeszkedik, s mindegyik sűrű gomoly által van körülvéve; ezen keresztül látható két-két német polgártárs végig hasalva az asztalon, amint kegyetlenül lökdösi az elefánt golyóbist. — A többi az kibicz számba megy el. — Az első asztalnál legtöbb van ebből a fajtából; vajon mi van ott. Semmi, csak a „Bravó“ fiskális játszik s őrült számú karam- bóljaival emeli népszerűségét. Ennek tulajdonkép más a becsületes neve; hanem szójárása a bravó, s miután kegyetlenül belebukott, az óta elkeresztelték „Bravó* fiskálisnak. Úgy történt a dolog, hogy X. tekintélyes hivatalnoknak felesége fiatal korában meghalt. Bravó erői mit sem tudva, X-el találkozván azt kérdi tőle „hogy vagy kedves barátom.* X. könnyezve beszéli el gyászát, mire a jámbor fiskális részvét helyet azt válaszolja: „Bravó, Bravó*. Ez óta rajtaveszett a „Bravó.* Csak nappal van a játszóteremnek ilyen jámbor képe; éjjel pihen a dákó, de annál sűrűbben forgatják az ördög bibliáját. Kell- nerkörökben suttogva beszélik, hogy az ezresek csak úgy röpködnek; s a sárga csikó sokszor reggelig peng az asztalon. Az olvasóba a solidabb elem vonul, podagrás spiessburgerek, penzionált hivatalnokok ; üres zsebüek és politizáló mániában szenvedők. Ezek falják a betűt, hogy még a szájuk is habzik bele. Némelyik egy egész falka lapot a hóna alá pakol; másik meg reáül, hogy olvasó dühe szamára biztositsa a csemegét. — Jár
