Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-03-10 / 10. szám
lO-ik szám. 1 7? Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nőm adatnak vitaza. Előfizetési díj: Egész évre .............5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. A Gyula, 1889. márczius 10-án. VIII. évfolyam-------------f i----- > ■ w Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDr. :Boa.©lr3r Zoltán r~-------------------Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. A Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11 sz Eckstein Bér mit fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Polgármester választás előtt. Az olvasónak nem mondunk többé uj dolgot azzal, ha jelezzük, hogy Dobay János polgármester lemondásával s lemondásának a megye alispánja által történt elfogadása után, polgármester választás nehéz feladata előtt állunk. — Mint tudjuk, a választás f. márcz. hó 14-ére ki is tűzetett. — Kik a jelöltek, nem tudjuk, csak annyit tudunk, hogy vannak elegen, még kevésbé tudjuk, hogy a több ség ki mellett fog tömörülni ? A sajtó e tónynyel szemben csak egy kötelességet ismer : sine ira et studio tájékoztatni a választókat. Lehet azonban ennél nehezebb feladat; hiszen ha az ember értelmi s más egyéb, a hivatal viseléséhez meg- kivántató tulajdonságait kiló számra lehetne mérni mint a húst, pikkor a választás vajmi könnyű volna. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy sok ember vált be jó tisztviselővé, kiről ezt egyelőre még fel sem mertük tenni, mig megfordítva igen sok ember csalta már meg a hozzá fűzött reményeket. Ily körülmények között alig járhatunk el helyesebben, mintha rá mutatunk azon gyengékre, melyek a távozó polgár mester hivataloskodásának alap jellegét képezték, s széttekintve a jelöltek között, arra adjuk szavazatunkat, kiről feltesszük azt, hogy hasonló tévedésbe esni nem fog És itt mindenek előtt egy sajátos, azonban mi tűrés, tagadás benne, mégis elvi- tázhatlan ténynyel kell le számolnunk, mely a volt polgármesterre hivataloskodásának egész folyamata alatt mint li- dércz-nyomás nehezedett. Azt mondják, hogy mi demokrata nemzet vagyunk, s ez az, a melynél' en- fajunkra vonatkozólag nagyobb tévedést alig ismerek ; — a magyar fajt minden izében s a társadalom minden rétegében bizonyos aristokratismus jellemzi. Midőn Dobay János 1873-ban polgármesterré választatott, voltak ez állásra ő nála erősebb qualificatióval biró versenytársak ; népszerűsége azonban akkor oly nagy volt, hogy más jelöltnek vele szemben leendő keresztül vitelére még gondolni sem lehetett. És ez az, a mit neki sokan nem tudtak megbocsátani; nem tisztelték személyében a többség választottját, hanem, ha nem is nézték le, de legalább is kicsinyelték és fitymálták személyében az iparos osztály tagját, az egyszerű nyomdászt. Egyáltalán nem kellett ahoz valamely mélyebb lélektani bu várló képesség, lxogy ő maga is érezte, mert lépten-nyomon éreztették vele helyzetének visszásságát. A helyett, hogy az előképzettség hiányát jó akaratú támogatással igyekeztünk volna a köz érdekében helyre ütni, mindenki csak eszköznek akarta a maga érdekében felhasználni és miután az érdekek igen sokszor ellentétesek : az ellentétes érdekeket képviselő egyesek között mint meglökött inga, majd jobbra, majd balra billent, a helyett, hogy megalkotva magának a fennforgó ügyben a helyes nézetet, magától minden jogosulatlan befolyást és befolyásolást távol tartani igyekezett volna s igy aztán nem tudta kifejteni, azon tekintélyt és erőt, mely imponál. Az imponáló tekintély, erő és erély hiánya azonban nemcsak a hivatalon kívül, hanem ott a városházánál is nyilatkozott. 0 volt mindig az első tisztviselő, ki hivatalában megjelent, do hogy rábírta volna szorítani alattasuit hosonló pontosságra, ahoz nem volt elég férfias. Dolgozott, mint hű nap számosa a köznek, végezte, ha kellett, még az írnok teendőit is, de hogy aztán mikor tetszik másoknak a maguk dolgát végezni, meddig tetszik az alattas hivatalnokoknak otthon lebzselni, s még mielőtt a hivatalim mennének, nem tetszik-e egy varga betűt csinálni a Komlóba, vagy a czúkrászdába. hogy ott vitassák meg a kis, kisebb és legkisebb politika, kicsiny, kicsinyebb és legkicsinyebb nagyszabású erőködéseit ; nem merültek e tel az egyes hivatalokban szabálytalanságok, vagy talán a szábálytalanságnál is több valami ; birnak-e némely tisztviselők hivataluk ellátásához szükséges képességgel: mindennek ellenőrzésére s ez ellenőrzésből kifolyó teendőkre nem vállalkozott, sőt mondjuk ki : nem mert vállalkozni. — Váljon az ő hibája volt? — Az övé is, de még nagyobb mérvben a mienk. A legközelebbi tisztalitáánál történt meg, hogy kijelentette, hogy maga mellé más tisztviselőt kér : nyakára választották azt, a kitől szabadulni akart, de azért a felelősség az övé maradt. Később a közönség panasza, sőt az adófelügyelőség hivatalos közbelépése folytán, elrendeltetett az illető ellen a fegyelmi vizsgálat, ö kimondotta hivatalosan, hogy az illető a hivatal ellátására képtelen, mi rámondottak, hogy: képes; ott hagytuk szépen,a nyakán. Vt , Dobay -János pedig, a helyett hogy ily körülmények között azt a polgármesteri mandátumot iudignatióval vágta volna szemünk közzé, maga is ott maradt. É* ez volt az erélytelenségböl kitolyó nagy hiba, mert semmi kétség, hogy ha sarkára áll, az ügyek ott annál a városházánál ma másképen állanak. — ily körülmények között aztán lehet-e csodálkozni azon, hogy megterem a chaos s e chaos- bau aztán meg ministerialis kiküldöttet is kérünk, hogy egy rajiunk teljesen kívül álló tényező hozza rendbe a mi számadásainkat, mert már jó magunk azt se tudjuk, hogy állunk. A leendő polgármestertől tehát azt várjuk, hogy az ne dijnok, ne írnok, ne jegyző, ne kapitány legyen, hanem a városi közkormányzatnak vezetője és éltető szelleme legyen; ott legyen a szeme min denütt, éberségével ellen őrizzen mindent és Ita egyetlen betűt is nevén kivül nem ir, de ez éberségével uj szellemet önt a kormányzatba: megtette, a mi tőle joggal várható. Azonban, hol lesz majd az a legény, a kiről azt szokás mondani, hogy a gátra való ? ! Még egy fontos mozzanatot kell itt felemlítenünk. Tudjuk, hogy a községi kormányzatba a képviselő testületnek, a mely tulajdon- képen a kormányzat ellenőrzésének szerepét viszi, fontos feladata van. A mi képviselő testületünknek nagyon sajátos alkata van. Ott van a város értelmi aristokratiája, az írni olvasni és csak számolni tudó föld- míves mellett; ott a pénzes földmives aris- tokratia az értelmiséghez tartozó szegény emberek mellett; szóval ez a képviselő testület is meglehetős tarkán van öszsze- tákolva. A legnagyobb tarkasága azonban ennek a képviselő testületnek abban áll, logy ott vau egy pár ember, ki azt hiszi hogy ha egy és ugyanazon tárgyhoz legalább ötvenszer hozzá nem szól, hát az a tárgy helyesen megvitatva nincs. Azonban lia még csak hozzá szólana, hagyján; de ha ellentétes véleménynyel találkozik, nem bir úgy hozzá szólam, hogy sértő durvaságokba ne essék, s e sértő durvaságot persze azokkal szemben szokás alkalmazni, kik nem birnak elegendő értelmi képességgel a maguk védelmezésére, szóval különösen az iparos és földmives osztály tagjaival szemben. Ott van továbbá abban a képviselő testületben sokszor az olcsó népszerűség hajh ászás demagógiája is. Menynyi társadalmi bajnak vált ez közöttünk kút forrásává, csak az nem látja, a ki látni nem akarja. Kelt-e valaha védelmére az elnöki szék a szól lás szabadságának; rendre utasitotta-e valaha azt a tanácskozási pássá skodást mely egyeseknek oly kiváló szén vedélye; részesült-e pasáskodás joggal megérdemelt rendre utasításban. .Mi nem emlé kezünk rá.! Hanem hát a leendő polgár- mestertől ezt is elvárjuk, mert meggyőződésünk, hogy sok társadalmi bajnak fogja ezzel elejét venni. Szóval a mit várunk : erély! de okos erély! Végül pedig polgártársak egy mesét mondok el nektek. Egyszer volt hol nem volt, talán az operencziás tenge re u is túl, volt egy tó; a tóban, mint minden tóban, békák laktak; a békák nem tudtak egymás között megférni, elhatározták tehát, hogy Jupitertől, — az ókori istenek apjától — maguknak királyt kérnek. Az istenek apja Jupiter, jó ízűt mosolyogva vastag bajusza alatt, egy darab léczet dobott a tóba nekik királyul, A mint a tóban a ledobásra nagy locscsanás támadt a békák megszeppenve behúzták farkukat már t. i. bogy ha farkuk lett volna, s egy ideig csendesen suttogtak. Egy azoubau végre megunja a dől got, kidugja a tóból a fejét, a léc'.királyhoz úszik, látja hogy az egyáltalán nem mozdul, őt nem bántja, mire aztán a béka a léczkirályra ugrik, társait fellármázza s együttes erővel a léczkirály nyakára ülnek s mikor aztán a léczkirályt közakaratai maguk között szépen lejárták s beállt a régi viszály, más királyt kértek Jupitertől. A haragos Jupiter küldött aztán nekik egy vipera kígyót, ki hatalmas fogaival kezdte aztán ránezba szedni a zajougó béka- atyaüakat; mukkanni sem mertek. Végre titokba Mercurinst kérték meg, hogy vesse közbe magát Jupiternél, hogy segítsen szegény fejükön. Jupiter válasza rövid volt, ha nem tudtátok tűrni a jó királyt, tűrjétek a roszszat! A mese reánk, — miután a léczkirály vagy is a mesét alkalmazva a jó király közülünk önmagától távozik, —- csak any. uyibau tartozik 9 reánk nézve csak any- nyiban fontos, hogy ki legyen az, a ki utána jön; ki legyen hát a polgármester? Hát én nektek a meséből kiindulva csak azt mondom, egy királyt vagy pof gármestert már lejártatok, ha uiból olyat választatok, ki magát lehagyja járni, ott lesztek a liola mádi zsidó. De hogy ha vipera kígyót ültettek a nyakútokra vi gyázzatok, hogy oda ne jussatok, hogy majd tőispánhoz vagy mi Misterhez szaladgáltok, hogy segitsen rajtatok, mint szaladgáltatok most. Tekintsetek végig jelöltjeitek múltján és jelenjén. S ha azt látjátok, hogy van benne valami a léczkirályból, puha mint a viasz, gyáva mint az anyámaszszony; lia nem ismeritek semmi tényét, mely a érfias erély jellegét viseli magán; nem ismeritek semmi de semmi tényét mely öt előttetek ajánlaná; ha nem hallottátok soha szavát ott annál a városházánál a közta- nácskozásokban; ha soha irányadólag egyetlen árva szóval vagy tanácscsal nem folyt be a közügyek menetére, hanem csak élt közöttetek, mint a ki arra született, hogy az államnak egyszerű fogyasztó tápszereket fogyasztó polgára legyen: él véle, nem nektek való. Ha a másiknál múltjából s jelenéből ismét azt tudjátok: hogy mérges mint a vipera, harapós, durva mint a pokrócz, gőgös mint egy spanyol nemes; ismét el vele, nem nektek való. Válaszszátok azt, kinél erély és okos belátást, nemes ambi- cziót minden pöffeszkedés nélkül, felelitek ; — ne nézzétek, hogy meddig ér a szakái, hanem mi van a koponyában. — És bizon jó lenne, ha mielőtt a választásnak neki mentek, minél tágahb körű értekezletben vitatnátok meg magatok között a kérdést, hogy érdekeiket megmentsétek. Szabályrendelet az 1887 évi XVIII. t. ez. 1 §-a Békésvármegye területén levő neraély községek heti vásárjain bizonyos iparczik- keknek idegen iparosok által is leendő eláruiithatása tárgyában L §. B.-Csaba község heti vásárjait) idegen iparosok által csak a kesztyűs, sérvkötő és pokrócz készítők által előállított ipar czikkek árusíthatók2. §. Szarvas község heti vásárjain idegen iparosok által, az arany és ezüst művesek, kefekötök, pipafaragók, hangszerkészítők, látszerészek, gombkötők és aranyozok által előállított iparczikkek árusíthatók. 3. §. Kondoros község heti vásárjain idegen iparosok által a szitás, arany és ezüst műves, rézműves, báldogos, lakatos, kötélverő, tímár, bodnár, pintér, uiézeskalácsos, kefekötó, könyvkötő, gombkötő, üveges, uőiszabó, kosárkötó, fazekas, szűcs, pék, ezukrász, szappanos és takács által készített iparczikkek árusíthatók. 4 §> Öcsöd község heti vásárjain idegen iparosok által a pók, könyvkötő, kefekötó, esztergályos, pipafaragó, hangszerkészítő, kádár, Bzerkovrcs, késes, üveges, arany és ezüstmüves, réz és bronz- műves, fazekas, kesztyűs, sórvkötő, fésűs, legyező- készítő, csontfaragó, kosárkötó, mézeskalácsos, viaszöntő, látszerész, lemezeid, gombkötő, tímár, szítás, nap és esernyő készítő, bádogos,' kárpitos, bóröndös, szíjgyártó, ostorkészitö, órás, arauyozó, és ezukráss által készített iparczikkek árusíthatók. 6. §, Szeut-Audrás község heti vásárjain idegen iparosok által a kalapos, kefekötő, fésűs, késes, Kosárkötó, kötélverő, bóröndös, gombkötő, mézeskalácsos, nyerges és szíjgyártó, órás, puskamüves, rézműves, pék, szappanos, szűcs és pipafaragók áltál előállított iparczikkek árusíthatók. .* 6. §. Gyoma község heti vásárjain idegen iparosok által a késes, fésűs, fazekes, korsós, eszterga lyos, gombkötő, hangszerkészítő, részmüves, rézöntő, kefekötó, kosárfonó, tajték és pipafaragó által készített iparczikkek árusíthatók. 7. §. Endröd község heti vásárjain idegen iparosok által á szürszabó, bádogos, szitás, rostás, tímár, rézműves, lakatos, arany és ezüstmüves, órás, bóröndös, esztergályos, fésűs, késes, pék és szappanos által előállított iparczikkek árusíthatók. 8. §. Szeghalom község heti vásárjain idegen iparosok által a szitás, rostás, szürszabó, szüCs, kalapos, mézeskalácsos, üveges és ruhafestő- által előállított iparczikkek árusíthatók. 9- §• Körös-Ladáuy község heti vásárjain idegen iparosok által az arauy és ezüstmüves, aranyozó,
