Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-03 / 9. szám

alakultak mint az azt megelőző 1887. évben vol­tak. Mutatkoztak ugyan ragályos elterjedésre haj­lammal bitó fertőző kórok a gyermekek között a nélkül azoubau, hogy valamely terjedtebb járvány- nyá fajultak volna. — Ilyenek a vörheny, roncso­ló toroklob, veres himlő. — A hólyagos himlő miut járvány megszűnt s csak egyes esetei me­rültek fel szórványosan. — Felnőttek között gya­kori volt a tüdölob s az év utolsó hónapjaiban a typhus, mely azoubau az esetek túlnyomó szá­mában szelid lefolyású volt. Legelterjedtebb kor­aiak a gyermekek között a 'belhurut volt, felnöt- tekneknél pedig a gümökör, amaz elsőben elhalt az óv folyamán 1108; mig a felnőttek között a gümökór 1154. egyént ragadt el. Mint különösebb mozzanat | végzettségi eset érdemel említést, me­lyek közül egy Öcsödön, 3 pedig Vésztő közsé­gében adta magát elő Született a megye területén 1883-ban 12026 gyermek; — meghalt 9036 egyén tehát szaporu lat 2990. —1887-ben született 11,853, meghalt 10,537. tehát 1887-ben a szaporulat 1316 ot tett. —’ A halálozás a mult 1888-ban lejobb szállt 1501 halálozási esettel. Gyógytár engedélyeztetett a megyében az óv folyamán '4, Kígyós, Kétegybáza, Békés és Tárcsán ; ezek közül az 1888. év folyamán meg­nyittatott 2. Visszásságok megszüntetése végett hatósági beavatkozás szüksége nem forgott fenn Beoitatott az 1888 év folyamán, — 1887- ben 16,039 igy 2431-el több mint az előző év­ben. A beoltottak között volt első oltás 10,409 újra oltás 8061. Tanoda, népiskola, növelde és óvoda meg vizsgáltatott 497 esetben, — túlzsúfoltság találta­tott 23-szór, rósz — szellőztetett 9, — tisztáta- lanság 4 esetben ; — járványos kór miatt bezá ratott 11 iskola. Közhelyiségek megvizsgáltattak 1732 eset­ben. — Egészségtelen lakás 905-ször, — lak­hatási engedély kiadatott uj házaknál 261, — az egészségtelen lakásoknál fertőtlenítés történt 397, — kiüritis 2, hatósági figyelmeztetés 223, eltil­tás 2 Ízben. Egészségre ártalmas tápszerek megvizsgál­tattak 1709 esetben, — elkobzás történt 90, — vegyvizsgálat történt tápszereknél 1, Italoknál 4 esetben. Hatósági felügyeletet alatt állott 46 gyér mek, — 7 éven aluli gyermekek gyógyítása elha- nyagoltatott 1134 esetben, bírságolás alkalmaz­tatott 95. Működött a vármegye területén 1888-bao 52 orvos tudor, 14 sebész, 162 okleveles szülész­nő, — az állat gyógyászat terén 15 okleveles ál­lat gyógyász.. A. vármegyei kózkórházunkban folyton sza­porodó betegforgalom s.igy a helyiségek elégte­len volta miatt a lefolyt év alatt megindított s a közkórházi helyiségek kibővítésére s illetve cél­szerű átalakítására irányuló emberbaráti mozgat lom a czól nemességéhez méltó befejezést nyer- a vármegye közönségének . 1888-ik év deczember hava ]7-én és folytatva megtartott rendkívüli köz­gyűlésében a midőn a vármegyei közkórháznak a kor, a beteglétszám és a helyes kezelés köve­telte átalakítására s kibővítésére szükséges 35,614 frt 48 kr összeg fedeZhetése végett 3 éven át l°/„- al kivetendő vármegyei póladó szavaztatott - meg. A vésztői kaszinó bál (1889. február 20.) Evekkel ezelőtt, mikor rm’g én is öröm­mel áldoztam Terpsychore istennőnek, nagy gyönyörömre szolgált, ha egyik bálból elláto­gathattam a másikba; az is megtörtént velem, hogy egy jó souper csárdásért, recte, tánezos- nőért a negyedik vármegyébe is elpályáztam. A sok bálozásnak meg lett a természetes és várt eredménye. Addig tánczoltam csárdást, dreischrittet, mazurkát és stb., addig néztem egy Szép leány sugaras kökény szemébe, mig egyszer én is nyakamba vettem, és pádig ön­kéntesen, a- jármot s felcsaptam becsületes em­bernek. Ezóta el is. ment kedvem a táncztól (tem azért mint ha megbántam volna lépése­met, nem, ezzel vétkezném a szép asszonyka ellen) s most már alkalom adtán csupán báli referádák vázolásával foglalkozom. E lap múlt számában olvastam, hogy „a vésztői bál kitünően sikerült és hogy egy a mulatságban résit vett azt érdeme szerint fog­ja méltatni.0 Annál jobb 1 Legyen k,ét tárCza, Én már Csak megírom a magamét. És hogy írói visz- ketegségem indokolt legyen, kijelentem, hogy ezt csupán azon indokból teszem, hogy szán­dékomat valósíthassam. Mert a mit én egyszer elhatározok, azt keresztül is viszem, ha csak tőlem függ. Itt .természetesen más eSet van, mert hát kettőn áll a vásár és tudósításom Csak úgy láthat napvilágot, ha ait a t. szer­kesztő ur is válalja. Hogy aztán válalja-e vagy nem, az már az én, hanem az ö dolgai A múlt hó zo-ika nagy nap volt avész- tőiek életében. Tartottak tőle, hogy nem lasz elég tánCzosné, akarom mondani tánezos. Csalódtak, még pedig kellemesen. Mert az ősi, —> kóti villám vohat á hófúvás daCzá- ra nem akadt el egészen, Csak mög-meg piti ;nt § addig fújta rósz tüdejét, mig a tánözosokat szerencsésen beszállította Kótra, nem kevesebb mint 2 órai késés után. Azóta a gavarok res­pektálják is az eddig kicsinyeit vonatot. A tánezosnék a szélrózsa minden irányá­ból BuCzefalusok által vont jármüveken ér­keztek. Általános örömet okozott az a futó tüz-i ként elterjedt hit*, hogy egy közeli községből hol Seit) nem tagositanak, sem a szárny I helyen tisztelettel felemlítjük, hogy a le­folyt félévben az otszágos vörös kereszt egyesü­let vármegyei választmánya is megalakult, I mű­ködését megkezdette. A gyámoltak és gondnokoltak létszámáról, az árvaszék tevékenységéről, a gyámpénztárak ál­lásáról, a magán feleknél elhelyezett töke pénzek­ről, a gyámság alul felszabadult egyének száma ról és vagyoni viszonyairól, valamint a jelentési kötelezettség nyilvántartásáról szóló kimutatásokat az I. minta szeriut szerkesztve a vármegyei ár- vászék az árvapénztárak önálló kezelésére jogosí­tott községek és B.-Gyula rendezett tanácsú va­ros részéről 3 darabban tisztelettel ide zárjuk. A vármegyei árvaszéknek, nem különben B.-Gyula város árvaszékónek működése és ügyvitele e bizottság kebeléből kiküldött küldött­ség által az 1877. évi XX. t. ez. II. rész V. fejezete értelmében a lefolyt év Il-ik felében megvizsgáltatván az észlelt hiányok pótlása iránt a kellő intézkedések megtétettek. 8. Az 1888 év II felében egy fegyelmi ügy lett jogérvényes határozattal befejezve, úgy mint: Dömériy István békési jegyző az adókönyve­lés körül elkövetett mulasztásaiért 100 frt pénz­bírsággal Bujtatott. d A m. kir. pénzügyministerium ügykörében. Állami egyenes adó és hadmentességi dij fejében a lefolyt óv I-ső felének végén fenn ma­radt 213,655 Irt 22 Va kr hátralékot is beszámít­va az adótartozás főösszege az 1888. év II. felé­ben 1.168,228 frt 19'/2 krt tett ki, ebből külön­féle czimek alatt 87,671 frt 997,, kr töröltetvén I megállapított tartozás 1080,556 frt 20 kr. Ezen megállapított tartozás összege az 1887. év I8-ik leiéhez viszonyítva 110,645 frt 80 kr ke­vesebbet, mig az 1888. év I. feléhez viszonyítva 31,204 frt 61 kr többletet mutat fel. Ezen tartozásból az 1888. év II. felében be fizettetett 1,004,380 frt 20 kr s hátralék maradt 76,176 frt. A befizetési eredmény az 1887. év II. felé ben tapasztalt eredméuyeknél 70,402 frttal ked­vezőtlenebbnek mutatkozik, mig ellenben a hát­ralék 40274 frttal kevesebb lett. A vármegyében levő 29 adóközségben az adó előírás befejezve lett. A ni: kir. adóhivatalnál fizető 2392 adózó 516,138 Irt 58 krt, és a községeknél fizető 59,452 adózó 564,416 frt 62 krt tartozott a le­folyt félévben befizetni. A föszolgabirák által 411 zálogolás s 5 ár­verés s a községek által 36,918 zalogolás s 236 árverés foganatosíttatott. Ingatlan birtok 4 esetben lett elárverezve. A föszolgabirák által íogasitott zálogolás meghaladta 118-al az 1887. év II. felében a 298- al az Í888. év I. felében eszközölt zálogolási eseteket. A községek által foganatosított zálogolás 1596 al volt kevesebb, mint az 1887. óv II. felé­ben és 28,221-el több mint az 1888. év I. felében A föszolgabirák által foganatosított árveró sek száma 120-al volt kevesebb mint az 1887 év II. felében és 236-al volt több mint az 18d8. év I. felében hatósági közegek ellen a felelősség egy esetben sem lett kimondva. Az egyenes adók kivetésének s behajtásá­nak táblás átnézetét az adókönyvelós s adóbehaj­tás kezelésének eredményét feltüntető részletes kimutatást 8 az adóbefizetési eredményeknek és a hátralékoknak egybe hasonlítását A. B. és C. alatti mintázatokban összeállítva tisztelettel mel­lékeljük. (Foly. köv) Hírek. Mezei Ernő fővárosi jeles hírlapíró felöl vasása ma este 8 órakor lesz a „Magyar király* vendéglőnek kereskedelmi csarnok helyiségében. Erkel Ferencz kitüntetése, ö felsége a király Erkel Ferencz budapesti operaházi főigaz­gatónak és az országos zeneakadémia igazgatójá­nak, városuuk jeles szülöttének, félszázadon át odaadással kifejtett sikeres működése elismeréséül a harmadosztályú vaskorouareudet díjmentesen adományozta. A tűzoltó-egylet bálja tegnap este volt a „Koronádban; e miatt nem is volt szini elő­adás, amennyiben a színpadot szétszedték. — A táuczvigalom lefolyásáról jövő számunkban. Az időjárás múlt hót folyamán folytono­san esős, borongás volt. Tél apó — úgy latszik — végnapjait éli s bó olvadtával várhatjuk a ta vaszi uapokat is. Csütörtökön egész napon esett az eső, péntek éjszaka pedig havazott ami aggo­dalomra adott okot, hogy a Körös folyók­ban rohamos áradás lesz, de az árvízve­szélyt meglehetősen paralizálja ama körülmény, hogy .a jégtől nincs mit tartanunk, jókora rész már le is húzódott. A társulatok, mint már volt alkalmuuk jelezni, minden eshetőségre nézve meg tették intézkedéseiket. Néhai Budjács Audorné magán növelde- jét a folyó tanév végéig — a szülék értekezleté,- nek és egyhangú magállapodásának kifolyásából Scherer Benedek néptanító, a Budjácsné féle ne veidének eddig is kiváló sikereket produkált egyik oktatója volt szives átvenni. A ki a viszo­nyokat és a kényszerhelyzetet ismeri, melyben tengődünk, csak elismeréssel veheti tudomásul Scherer Benedek igazán önzetlen vállalkozását, melynél a hosszas tépelődést és tanácskozást nem tűrő, pillanatnyi orvoslást igénylő helyzet köze­pette, tanév végéig helyesebb expediens igazán nem kínálkozott. A jövőt illetőleg ajánljuk la­punk első csikkét a nőnevelés, foqto*. kérdése iránt érdeklődő közönség szives figyelmébe. Halálozás. Békésen Steiner Dávid bőrke­reskedő kedves, fiatal neje Márkovics Regina feb ruár 25 én 26 éves korábau meghalt. A boldo­gult nőnek korai gyászos elhunytát az özvegy fér­jen és három árvájáu kívül nagyszámú rokonság is mélyen fájlalja. Temetése 26-án délután volt igaz részvét mellett. Béke hamvaira! Füzes-Gyarmaton múlt szombaton egy Tóth Sára nevű özvegy asszony a háziak távollé­tében felakasztotta magát. Öngyilkosságának okát nem tudják. Nyilvános számadás. A gyulai polgári kör február 23-án tartott tánczvigalmáról. Bevétel 111 frt, kiadás 92 frt 43 kr, raaradány 18 írt 57 kr. Felülfizettek: Dobay János 1 frt, Gróf Wenckheim Károly 5 frt, Berger Ferencz 1 frt, Grimm A. József 4 frt, Göndöcs Benedek 4 frt,, Dr. Zöldy János 1 frt, Uferbach Rezső 1 frt, Dö- mény Lajos 2 frt, Szentkirályi Zoltán 1 frt, ösz- szesen 20 frt, fogadják a nemes adakozók a kör névében köszönetomet, Diósi József kör pénz­tárnoka. Nyilvános számadás. A nagyrománvároBi olvasókör f. évi február hó 24-ép a saját könyv­tára javára a „Korona* czimű vendéglő táncz- termében rendezett tánczmulatságról: Belépti di­jakból befolyt 53 frt 11 kr; felülfizetésekböl 4 frt 20 kr; összes bevétel 57 frt 31 kr; kiad,ás 32 frt 47 kr; tiszta maradvány a könyvtár ja­vára, 24 frt 84 kr. Felülfizettek Popovits Jusz­tin 50 kr, Messinger Ignácz 50 kr, Kutschera Nándor 50 kr, Magyar Gyula 50 kr, Chriszto Miklós 50 kr, Dr. Bodoky Zoltán 1 frt 50 kr és Ventilla György .50 krt. A szives .ielülfizetők, kik könyvtárunk gyarapításához felülfizetéseikkel hoz? zájáruloi kegyeskedtek, a nagyrománvárosi olva­sókör nevébe i fogadják a legöszintóbb köszöne- tüuk nyilvánítását. Pupp Demeter pénztárnok, Szénásy Gusztáv jegyző, Török Gábor könyvtár- nők, Dászkál Miklós bálbizottsági ellenőr. — A fent jelzett bál alkalmából jelenvoltak : Leányok Kosztán Szid», Fehér Linka, Miskucza Viktoria, Szűcs Sofia, Kimpián Linka, Erdélyi Mariska, Ütza Linka, Borbély Anuska, Utza Róza, Borbély Linka, Kardos Floricza, Marián Mária, Vonyiga Sofia, Galambos Flora, Cséfaj Róza, Budás Nina Árgyelán tKaticza, Irimiás Linka, Muntyán So­fia, Barna Linka, Lontye Mariska, Mundruczo Mariska, Dudás Katicza, Árgyelán Mariska, Mi- kulay Mária (Kis-Jenőből) Asszonyok: Iván Jó- zsefné, Mundruczó Póternó itj. Árgyelán György- né, Papp Demeterné, Dászkál Miklósné, Kimpián Péterné, Prekup Jánosné, Miskucza Iilésné, Du­dás Tódorné, Barna Demeterné, Muntyán Kosz- tátié, özv. Árgyelán Jánosné, Kardos Demeterné, Muntyán Tőgyemé, Deák Mihályné, Päntye Györgyné, Styr Floráné, Körösladány Lazámé. Öngyilkosság. Mező-Berényben nagy szen- zácziot keltett Wolf Pál takarékpénztári''könyv­vezető, földbirtokos 'és * megyebizöttsági tagnak öngyilkossága február hó 26-án. A szerencsétlen ember házában levő színben ülő helyzetben fel­akasztotta magát egy szegre, mely alig egy mé­ternyi magasságban volt a falba verve; borzalmas elszántság és energia kellett hozzá, hogy ily hely­zetben végezze ki magát. Az öngyilkosság indító vonalt nem válalják s a kolbásznak valókat a legszabadabb téren, a piaczon szőrtelenitik) ii, ságe tizenegy tánezosné érkezett. Az „elmaradhatlan“ központiak most sem maradtak el. Többet mondok, megérkezésüket íp joggal-e vagy nem? oly zicherre vette a kaszinó - választmánya, hogy egyet közölök :löre beválasztott rendezőnek. Tekintetes választmány l Egy zok szóm van I Mire való volt egy „bevándorolt*-nak ezt a nagy tisztességet adni I Hisz volt itt tonan- czer kandidátus elég. Mért nem ezekre esett a tekintetes választmány voksa! — Ez irány- bani interpellációmat különben a nagy gyűlé­sen megfogom tenni. A központi elmaradhatlanok nem marad tak el, pedig elmaradhattak volna legalább én tőlem! — egy „specifikus“ „elmaradhatlan“ még­is elmaradt, pedig neki nem lett volna szabad elmaradnia, még ha a meghívó véletlenül Ka- jó-Szent-Jakabra expediáltatott is. Az elmaradhatlan elmaradása felett bá­natos is volt valaki. — — Jahl Azért erdő, hogy zöldeljen Azért vihar, hogy tördeljen, Azért csillag, hogy ragyogjon, Azért legény, hogy — megcsaljon. A párok nagy lelkesedéssel aprózták a csárdást. SZemökben ott a sokat kifejező su­gár, ajkukon a mosoly s szivők telítve van boldogsággal. A felkorbácsolt jókedv ki-ki csap medréből s a zenébe bele-bele vegyül egyik másik éttermi busoncz danája: „Égszinü kék a nefelejts levele(?) Azt kérdezik a rózsámnak mi neve? Nem mondom meg senki embar fiának, Csak az egy jó Istenemnek magának: Este, reggel össze teszem kezemet' Imádságba foglalom a nevedet A jó Isten meghallgatja kérésem : Vissza is hoz, meg is őriz, vissza is ád én nekem. Csak Szép is az a fiatal kor 1 Kivált ha nem ismeri még az életet úgy, mint azok akik már sokat csalódtak. Ha ideális eszmékért lelkesül és nem a rideg materializmus hívének vallja magát, ha bár csak — divatból, ha kö­veti lelke vonzalmát feltétlenül; ha nem kétel­kedik, nem vizsgál, n^m bonCzoI, ha nem hisz I Mert az anyagi világon kívül, kell hogy más czél is legyen, ha nem akarunk önmagunkkal ellenkezésbe jönni. És e másik czél a költészet, | »**«;p* világa, mely együtt születik és hal velünk. Mert minden akkor a legszebb és legmagasabb, midőn tulajdon alakjában és nem' álarezok és sallangokkal felpiperézve ját?za hamis szerepét.“ A tánezterem, mint mindég, csinosan volt díszítve. A z ni tikár, mint nem mindig jó volt A kedv, mint máskor kitűnő, vala; már t. i. a nagy többségnél; mert hát egyesek, mint más­kor most is voltak, akik jó lélekkel eldalol- hatták volna vagy talán elis dalolták azt a szép nótát, mely aszongya“ hogy: „Az ég milyen szépen ragyog En meg milyen borús vagyok Megesküdtem a bánattal, Szomorkodom éjjel nappal egyedül.* Vagy: „Rózsák között a Szomorú fűz ága, íjjem illem én ebbe a vig világba. Édes szülém váltig biztat, de tudom, Hogy a nyarat általélni nem fogom.“ De hát az ilyen bús legények tanulja­nak azoktól, a kik meg ezt a népdalt énekel­hették volna, hogy: „Éélre tőllem sötét gondok, Van egy kis lány rá gondolok. Azon veszem észre magam Bús szivemnek hajnala van derűre.* Szép dal mind a kettő, tanulják meg a2ok akiket illet. Majd a kottáját is elküldöm. A leveleket Poste restante, „borúra déri.“ ez. alatt csak hozzám tessék intézni. Ezt saját jól felfogott érdikemben te­szem, nehogy kis Feleségem gyanúba fogjon! * Öszve vetve az öszve vetendőket mond­hatom szerkesztő Úr, hogy sikerült mulatság volt. Táncosban nem volt hiány. Csak kép- elje szerkesztő úr egy nagyon szép . tán- £cxosnö azt mondá tánczosának; „ a központiak Eredményesen működtek közre“ Na, tessék ismét kitüntetési! Legyen 1 Érdemökböl nem Vonok le semmit; nem kifogásolom tánezukat, — mert mindenki úgy tánczol, ahogy tud; de hát mérjük az igazságot egyenlő mértékkel. Mert hát a bih."írországi S3 — rósz tánezos ám! Hej derék, sikkes legények azok, már ha én rajtam álland, bizonyára nekik Ítélem az arany almát. Pedig hizelgek magamnak, hogy valamikor én is jó tánCzos voltam, s e tudo­mány megítélésében szakértő vagyok. Hogy sokat ne mondjak, kis feleségemet is tánezom- pak köszönhetem; részben ebből világosan kitű­nik, hogy szakértőleg bírálhatok, s ép ez ok­iból a biharországiakat eleibők helyezhetem a központiaknak. Hisz Békés csak kukikos várme­gye! mig Bihar a gentrik hazája! — — — A kitünően sikerült mulatság csak ak­kor ért v-éget, midőn a sugár torony órája nagy atanzióval elütötte a hatot. A tánezte­rem csakhamar kiürült. Fáraó unokái az el­hangzott iuduló után elégedetten dörsölgeték magmarjult kezeiket és a lezajlott mulatság­ról már csupán azok a foszlányok beszélget­tek. de jó volna tudni, mit ? . ,5 a melyek a parketten elhagyottan feküdtek; — mig az étteremben egy pár neki busult gavallér ödön- gött a pislogó lámpa mellett. A vendéglösné ezúttal kitett magáért, nem úgy mint tavaly. Az elismerés méltán megilleti öt. írhatnék még másnapi összejövetelről, lu­cullusi vendégségről, hamisítatlan magyar vendégszeretetről, széjjel röppent legfrissebb keletű érdekes újságokról, jellemző emlókso- rokról, véletlenül ellesett párbeszédekről, egy fiatal tánezos toasztjáról (a melyet sutyomban egy barátjának t tartott, kinek arczába ez a szellemes toast halálos verejtéket Csalt, annyi­ra, hogyha az étteremben sülyesztő van, stan- de-pede tisztára elsülyeszti magát, igy azon­ban egy csaknem áldozatul esett pohárkocz* Czintással igyekezett magáról a közfigyelmet elterelni) szellemes csengésekről, a farsang utolsó mulatságára készülődésekről stb. stb. de nem teszem, mert tudósításom úgy is hosz- szúra nyúlt s az aranyos asszonyka már tü- relmetlemkedik. ,. , * Ott voltak: Papp Györgyné, Dr. Csákly Jánosné, Kovács Mihályné, (Szeghal,oth) Szlá- vik Edéné (P.-Szecsö), Würth Zsigmondné (P.- Kertmeg), Panoczki Jánosné (Qkány), Seres Gyuláné (Szeghalom), Reizner Edéné (Kot), Franké Flórisné (Kót), Popovits Lászlóné Schné Lászlóné (N-Yárad) stb. stb. úrnők ; — továbbá *. Papp Anna, Papp Gizella, Csákly Ida és Hona, Kovács Magit és Izmén (Szeg­halom), PutiCs Mariska, Kiss Irma (Szegha­lom) Sál Ilona (Szeghalom) Seress Luiza (Szeghalom) Szilágyi Mariska és E telka (Gyu­la) és Franké Mariska (Kót) Stb. stb. kisasz- szonyok. * Egy kis statisztika. A négyeseket mely há­rom rendeztetett, 24 pár pár tánczolta, a sou- percsárdás másfélóráig tartott, bukás (lábbeli) nem constatáltatott. íme szerkesztő ur beszámoltam, most már leteszem — lantot, azon közóhaj tolmá­csolása mellett, hogy a casinó hamarosan ren­delne egy másik mulatságot, Q«j jalgn vrit,

Next

/
Thumbnails
Contents