Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-15 / 50. szám
50-ik szám Gyula, 1889. deczember 15-én VIII. évfolyam Főtér dése, részét-------------1 Sz erkesztőség: Dobay János kereskehova a lap szellemi illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .............- 2 r 50 „ Évnegyedre .. •• * 1» 25 » V Egyes szám ára 10 kr. J-A Társadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDcTbay Tátn-os. f ----^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt- téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Budolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Tisztujitás előtt. íi. Négy nap választ el bennünket az általános tisztújító közgyűléstől, és amidőn a helyzet természetéből kifolyólag, a tisztujitás lapunk első czikkének tárgya : őszin tén bevalljuk, hogy semmi különleges mondandónk nincsen, hogy ludtunkkal nem merült fel semmi olyan újabb mozgalom, melyet méltatnunk, vagy amellyel szemben esetleg állást foglalnunk kellene. Álláspontunkat világosan körvonaloz- tuk lapunk november 24-iki számában, a csabai megyei előértekezletet megelőző napon. Teljes elégtételünkre szolgál, hogy amit akkor megirtunk, az Békésvármegye közönsége túlnyomó részének, s kétségtelen hogy számottevő közvéleményének nézete volt. Bizonyítja ezt azon körülmény, hogy ágy a megyei előértekezlet, valamint a f. hó 9-én Gyulán tartott általános nagy értekezlet szankcziouálta az általunk tolmácsolt elvet, hogy „tényleges tisztviselővel szemben, ki állásának, kötelezettségeinek megfelelt, s ki hivatali állására jövőben is pályázni akar, vagy pályázni kényszerül, a vármegye közönségének méltányossági s igazság érzülete, állását bármely ellenje lölttel szemben továbbra is biztosítja.“ Ez az elv fényes diadalt aratott úgy az előértekezleten, miut az általános nagy értekezleten, s szeretjük hinni, ugyanily fényes diadalt fog aratni a 19-iki választó közgyűlésen is Nem hunytunk és nem hunyunk szemet ama tény előtt sem, hogy a megyebizottsági tagok számra nézve nem nagy, de tekintélyes körében mozgalom kisérel- tetett meg az iránt, hogy egyes, általunk is ép oly mértékben mint a kezdeménye zők részéről ragyrabecsült, jeles fiatal és uj erők is hozassanak be a tisztikarba. És ha — mi más tisztujitások alkalmával rendszerint előfordult — most is volnának részint elhalálozás, részint nyugdíjaztatás, vagy önkéntes visszavonulás folytán tiszt viselői állások üresedésben, vagy az esetben ba ily üresedések tisztujitás után előfordul nának, amint valósziuüleg előbb utóbb előfordulni is fognak: a vármegye közönsége azt, amire a tényleges tisztviselők feláldozásával nem hajlandó, (s hogy nem hajlandó az csak dicséretére válik) bizonyára kész örömmel fogja a figyelmébe méltán ajánlott fiatal jeles tehetségeket tisztviselői állásokra alkalmazni. Talán nem csalódunk, a midőn feltételezzük, hogy annak a tekintélyes és általunk nagyrabecsiilt töredéknek nem is volt más intencziója, mint hogy ily eshetőségre a talajt jó eleve élőkészitse, s konstatálhatjuk, hogy ez nagy mértékben sikerült is neki ; teljes mértékben fog sikerülni pedig az esetben, ha egyelőre meg elégszik eddigi működésével és a tisztujitás alkalmából csatlakozik a most már kérdésen felül álló általános hangulathoz, s szavazatát oly irányban fogja érvényesíteni, hogy a tényleges tisztviselőkkel szemben, kik mint mandatumszerüleg újból hangsúlyozzuk : egytől-egyig pályáznak mostani állásukra — a küzdelmet feladja s maga részéről is hozzájárul, hogy a tisztviselők állásukat s ezzel kenyérkeresetüket megtarthassák. Kívánjuk, hogy igy legyen és szabad legyen remélnünk, hogy igy is fog történni ! Tisztújító közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága az 1889. évi deczember hava 10-én tartott rendkívüli közgyűlés 422 bgy. sz. határozatához képest az 1889. évi deczember hava 18. és l\)-én reggeli 9 órakor általános tisztújító közgyűlést tart, melyre a teljes czimü bizottsági tagok tisztelettel meghivatnak. I. E közgyűlés első napján a következő választások fognak mcgejtetni, illetve a követ ke/.ő bizottságok alakíttatnak újra. 1. A kijelölő bizottság. 2. A közigazgatási bizottságból ez év végén kilépő öt tag, u. m. Hoffmann Mihály, Kalmár Mihály, Szucsu Béla, Keller Imre és Haviár Dániel helyeinek titkos szavazás utján leendő betöltése. 3. A vm. t. főügyészi helyettes megválasztása. 4. A központi választmány 16 tagjának titkos szavazás utján való megválasztása. 5. A vm állandó választmánynak 30 taggal való újra alakítása. 6. Az igazoló választmányba 5 tagnak beválasztása. 7. A bíráló választmánynak 5 taggal való újra alakítása. 8. A vm. t. nyugdíj-intézeti igazgató választmány 8 tagjának megválasztása. 9. A nyugdíjaztatását kérő vm. tisztviselő munkaképtelenségének megállapítására hivatott szakbizottságba 2 orvos beválasztása. 10. A községjegyzői nyugdíj intézeti igazgató választmány 8 tagjának megválasztása. 11. A községjegyzői szigorlati bizottságba 2 tagnak beválasztása. 12. A közegészségügyi bizottságnak 20 taggal való megalakítása. 13. A közkórházi bizottságba 4 tag választása. 14. A népnevelési bizottságnak 20 taggal leendő megalakítása. 15. A statistikai bizottságba 16 tagnak beválasztása. 16. A vm. árlejtéseket eszközlő bizottságba 5 tagnak beválasztása. 17. A vm. építkezésekre felügyelő bizottságnak 5 taggal leendő megalakítása. 18. Az iparkamarai központi bizottságnak 6 taggal való újra alakítása. 19. A kis-ujszállás-déva-ványa-gyomai helyi érdekű vasút igazgatóságába 2 tagnak választása. 20. A vm. 7 lóavató bizottság elnökeinek megválasztása. 11. A közgyűlés második napján következik a vármegyei tiszti állásoknak választás utján leendő betöltése. Gyülán, 1889. deczember 10. Jancsorics Pál, alispán. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának, az 1886. évi XXI. t.-cz. 46. §-a értelmében megkívánt f >ispáni hozzájárulással 1889-dik évi deczember hava 10-én és folytatva tartott rendkívüli közgyűléséről deczember 10-én kedden délelőtt V4IO órakor a vármegye főispánja igen szép és élénk éljenzéssel fogadott beszéddel nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést. A beszéd eszuienetele körülbelül következő: „Az ez év végén törvény szerint kilépő bizottsági tagok helyei választásúján immár betöltötték, s e választások igazoltattak a törvény- hatósági bizottságnak újabb6 évre való megalakulása képezi e gyűlés tárgyát. A mai gyűlés az, melyen az ezelőtt 6 évvel megalakult bizottság utoljára működik s megjegyzi, hogy ez alkalommal el nem mulaszthatja, miszerint a bizottság lefolyt 6 évi működésére vissza pillantást ne vessen. A lefolyt hat év e vármegye történetében mindenkor előkelő helyet foglaland el, amennyiben a vármegye bizottsága e hat év alatt hivatásának mindenkor teljes odaadással megfelelve a közigazgatás helyes menetének előmozdításán s a lakosság jó létének s szellemi fejlődésének emelésén folyton nemes buzgalommal, s kiváló sikerrel munkálkodott. Az idők haladtával s a közigazgatási ügykezelés fejlődésével fokozódó igények, s különösen az 1886-bau életbe lépett vármegyei és községi törvények szükségessé tették a vármegyei összes szabályrendeleteknek átdolgozását, s a vármegye bizottsága a szükség érzetének a lehető legrövidebb idő alatt megfelelt, s szabályrendeleteit a kor igényeinek, s az uj törvébyek szabta követelményeknek megfelelőleg átalakította, s a vármegyei különleges érdekeknek megfelelőket saját kezdeményezéséből megalkotta. Különösen megemlítésre méltók e szabályrendeletek között a szervezési, építkezési, tüzrendészeti, közmunkaügyi, kibágási, községi pénzkezelési, lótenyésztési I némely gazdasági teendők mikénti teljesítését felölelő szabályrendeletek. A vagyon szerzés terén a lefolyt 6 évben a vármegyének szintén csak haladását észlelhetjük. E hat év alatt épült Gyomán a szép, uj főszolgabírói lak, szereztetett Szarvason egy kényelmes főszolgabírói lakásnak való épület, Csabán a hadszer készlet raktár, s az idő alatt történt a vármegyei székház telkének rég érzett szükséget kielégítő kibővítése. A jótékonyságérzület, mint mindenkor, ez idő alatt is kísérője volt a vármegye törvényhatósági működésének. Megalakittatott 50,000 frt tőkével a vármegyei tiszti nyugdíj intézmény, mely a munkában elaggott, I munka képtelenné vált tisztviselők munkálkodásának az erkölcsi elismerés melletti értékes jutalma, azok megélhetésének biztosítéka, s özvegyeik, árváiknak a netán őket sújtó nyomor helyett, babár szerény, de biztos megélhetést nyújtó révpartja. Tetemes összegű pótadó szavaztatott meg a vármegyei közkórbáz nagy mérvű kibővítésére, minél fogva az a jövő évtől a gyámot nélküli betegek nagyobb számának befogadá sára képes Ieend. Megalakittatott tekintélyes tőkével a közművelődési alap, s nemes czélokra tö rekvő szegények ügyét előmozdító egyesület, mely anyagi segélyért folyamodott e vármegyéhez, üres *éz^el innen sóba el nem bocsáttatott. S a szellemi élet teréu is csak haladása volt a vármegyének tapasztalható. Közoktatási intézeteink szaporodtak, a meglevők működésüket dicséretes buzgalommal teljesítették, I a közoktatás hátrányára levő zug iskolák közül sok megszünteltetett. S végül legfőbb s legmaiadundóbb érdemei e vármegye legutóbbi 6 évi működésének a közlekedés terén való áldásos működése. Az induló házakhoz vezető utak nagy költséggel mind kiköveztettek, mi által a vasúti forgalom igénybe vétele rendkívül megkönnyítve lett, a nagyobb forgalmú szomszédos községek, miüt Gyoma, Endréd, Szarvas, Szent-András kőutakkal összekötettek, s a helyi érdekű vasutak létesitbetésének elősegítésére tetemes összegek szavaztattak meg, s ado- mányoztattak. Mind eme cselckvények elvitázhat- lan érdemét képezik e vármegye közönségének, 1 különösen a törvényhatósági bizottság e 6 évi működése alatti elnökének, Beliczey Istvánnak, ki köztudomás szerint az eszmék megteremtője, azok zászló vivője s a közélet érdekeinek előmozdítására irányuló mozgalmaknak mindenkor fá- radhatlan elöbarczosa volt. Valóban a bizottság szereplése a lefolyt hat év alatt e teremben nem a személyeskedés, nem a politikai összeütközések harcza volt, hanem a komoly munkáé. Mit nem dicséretként, hanem a jövendő bizottság elé követendő ragyogó példájául említ meg azon reményben, hogy az újra alakuló bizottság a személyi és. politikai érdekektől eltekintve, előbbi működéséhez következetesen csakis a helyes és pártatlan igazgatást, a lakosság jólétét, s minden irányú jogosult érdekeinek előmozdítását fogja jövendő működésében szem előtt tartani.“ Ezen rövidke csinos prolog előadása után, — mely mintegy buzdítására szolgált a jövendő bizottságnak, — elnöklő főispán a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja; — mielőtt pedig a közgyűlés napi rendre térne, — a vármegye alispánjának előzetes bejelentése után, Haviár Dániel bizottsági tag állal — közvetlen a közgyűlés előtt beadott egy indítványa olvastatott fel, a szarvasi regale ingó és ingatlan javaira, a vármegye alispánja által elrendelt, s már foganatosított zárlat feloldása iránt, — mint kellő időben be nem terjesztett indítvány — csak is rendes közgyűlésen lenDe tárgyalható, — ezúttal a napi rendről levétetett, — melyre a benyújtó Haviár Dániel bizottsági tag kijelenti, hogy indítványát fenntartja és beadottnak tekinti. A törvényhatósági általános tisztujjitás határ idejéül f. deczember hava 18. és 19. napjai tűzetnek ki, melyről a m. kir. belügyminister ur feliratilag értesitetik. Az 1890-ik évi törvényhatósági költségvetést jóváhagyó m. kir. belügyministeri rendelet értelmében, a bevételi rovatba még 25 forint, —• u>ÍBt a bírság pénzek czimén befolyandó összeg felvétetni rendeltetett. A vármegyei állatorvos . úti átalánya, az érdemben leérkezett belügyminiszteri rendelet értelmében, nem 200, hanem csak 100 forintra leendő emelése batároztatott. Dohány beváltási biztosul, az eddig is működő Fejér Béla b.-csabai lakos, bizottsági tag neveztetett ki. A vármegyei igazoló választmánynak — a legközelebb megválasztott vármegye bizottsági tagok igazolása tárgyában beadott jelentése felolvastatván, a mely szerint a Vitályos Béla öcsö- di bizottsági tag megválasztása elleni telebbezés- nek hely nem adatott, s a mely szerint a több kerületben megválasztott megyebizottsági egy pár tag felhívandó, bogy melyik kerületben óhajtja gyakorolni megbízatási jogát, s az ekkéDt meg- üresendö tagsági helyek pótválasztás utján leendő betöltésével a vármegye alispánja bízatott meg, a jelentés tudomásul vétetett. Szabolcsvármegye közönségének a vármegyei tisztviselői állások választás utján való betöltésének fenntartása tárgyában érkezett átirata, — amennyiben hason értelmű felirat Békésvár- megye részéről már 1885. évben intéztetett az országgyűléshez — tudomásul vétetett. Ugocsavármegye közönségének a betegápolási pótadó országossá tétele tárgyában intézett átirata tudomásul vétetett. Kisküköllő vármegye valamint az Erdély részi magyar közművelődési egyesületnek, — az er- dély részi magyar közművelődési egyesület alap tőkéjének gyarapitására pótadó kivetése iránti átirataik — egyszerűen tudomásul vétettek. Borsod vármegyének, — a marhalevél űrlapoknak kizárólag a kir. adóhivatalok által leendő kezelése tárgyában intézett átiratára, az ügyet Békésvármegye közönsége is hason szellemű felirattal támogatni határozta. Jász-Nagy-Kún-Szolnok vármegye közönségének, a vármegyei nyugdíj alapok egyenértéki adó alól való mentesítése iránt a képviselőbázhoz intézett feliratának hason szellemű felirattal leendő támogatása iránti átirata egyszerűen tudomásul vétetett. A kolozsvári süketnéma intézet segélyezésére a közművelődési alapból 25 forint szavaztatott meg, mely összeg belügyminiszteri jóváhagyás után lesz kiutalványozandó. A legközelebbi közgyűlés óta úgy a vármegyei házi — mint közmunka váltsági pénztárakból részint a vármegye alispánja, — részint a vármegyei közigazgatási bizottság által foganatosított időközi kiutalványozások kimutatásai, — valamint az azon idő óta véletlenül eszközölt
