Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-01 / 48. szám
2. Ugyanannak rendelete, melylyel a vár megye 1890-ik évi költségvetését jóváhagyja 3. Ugyanannak rendelete a vármegyei állatorvos úti átalányának felemelése tárgyában. 4. Ugyanannak rendelete a kincstár részén a f. évben termelt dohány beváltásához közigazgatási biztos kirendelése tárgyában. 5. A vármegyei igazoló választmány jelentése a legközelebb megválasztott vármegye bizottsági tagok igazolása tárgyában. II. 5, Szabolcs vármegye közönségének átirata a várm. tisztviselői állások választás útján való betöltésének fentartása tárgyában. 8. Ugocsa vármegye átirata a beleg ápo lási pótadó országossá tétele tárgyában. 8. Kis-Kükűllö vármegye átirata az erdély részi magyar közművelődési egyesület alap tőkéjének gyarapítására pótadó kivetése iránt. Ezzel kapcsolatosan az Erdély részi magyar közművelődési egyesületnek hason tárgyú kérelme. 9. Borsod vármegye átirata a marha levél űrlapoknak kizárólag a kir. adóhivatalok által leendő kezelése tárgyában. 10. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye közönségének átirata a vármegyei nyugdíj alapok egyenértéki adó alól való mentesítése iránt a képviselőházhoz intézett feliratuknak pártlása tárgyában. 11. A kolozsvári süketnéma intézet kérelme pénzbeli segélyezése iránt. m, Pénztári ügyek. IV. Az állandó választmány előterjesztései: 12. A m. kir. belügyminiszter urnák rendelete a közművelődési alapfelhasználásáról szóló szabályrendelet módosítása tárgyában. 13. A földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák rendelete a gyepmesteri szolgálat díjazása tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt. 14. Ugyanannak rendelete az ebtartási szabályrendelet újból való tárgyalása iráDt. 15. Soenderop és társa vasut-épitő betéti társaság kérvénye a sárréti vasút kiépítésének biztosítására felajánlott 40.000 frt óvadék letétele alól leendő felmentés iránt. 16. Ugyanezen czégnek kérvénye, mely mellett a Szarvas-Orosháza-Tót-komlós-M-hegyes községek érintésével tervbe vett h. é. vasút rész letes terveit bemutatja. 17. Küldöttségi jelentés a földmives iskola ügyében. 18. KüldöttBégi jelentés a honvédgyámolitó egyesület vagyonának mikénti felhasználása tárgyában kelt honvédelmi ministeri rendeletre vonatkozólag. 19. Küldöttségi jelentés a fíaán Lajos által szerkesztett „Békés vármegye hajdana“ czimü monographia átvétele tárgyában. 20. A vármegye alispánjának jelentése az éjjeli rendészet tárgyában. 21. Dezső Eerencz és társai öcsödi lakosok felebbezése Sanda Györgynek öcsödi II-od jegyzővé történt megválasztatása ellen. 22. Vitályos Béla és társai Öcsödi lakosok fellebbezése Sós Istvánnak öcsödi III-ad jegyzővé történt megválasztatása ellen. 23. A közigazgatási bizottságnak határozata a Szeghalom-dévaványai útnak vármegyei költségen leendő gondozása iránt. 24. Szarvas község képviselő testületének határozata, a szarvasi főiskola a község által fentartott egy tanári tanszéke javadalmazásának felemelése tárgyában. 25. Az árvák és gondnokoltak házainak tömeges biztosítása tárgyában az általános magyar biztositó társasággal kötött szerződés. 26. A közegészségügyi szabályrendelet kidolgozásával megbízott küldöttségnek jelentése. 27. A közegészségügyi bizottság jelentése a járási és tanyai orvosi állások rendszeresítése tárgyában. 28. Ugyanannak jelentése a Gyula-Vári községében engedélyezni kért gyógyszertár ügyében. 29. A közkórházi bizottságnak jelentése a vármegyei közkórház uj alapszabályzata tárgyában. 30. Bácskay Béla aradi orvos ajánlata tehénhimlő nyirknak a vármegye részére való szállítása iránt. 31. Klausz Lázár és Pollák Ignácz endrődi lakosok felebbezése Endrőd Eközség képviselő testületének az italmérési adószedés kibérlése tárgyában hozott határozata ellen. 32. Várossy Lajos orosházi lakosnak felebbezése N.-Szénás község regálebérlési ügyben hozott határozata ellen, 33. A telekkönyvi helyiség visszabocsáj- tása tárgyában a gyulai törvényszék elnökével __s az u. n. „Szarvas“ épület kibérlése tárgyában Gyula városával kötött szerződések megerősítése iránt. 34. A vármegyei építkezési bizottság javaslata a jövő évben szükségessé válandó épület javítások tárgyában. 35. Mező-Berény község kérelme 30,000 frt kölcsön felvételének engedélyezése iránt. 36- Csorvás község kérelme az uradalmi nagyvendéglő épület megvétele tárgyában kötött szerződés jóváhagyása, 36,500 frt kölcsön fel- vehetésének engedélyezése iránt. 37. Csáth Kovács Sándor és társái szeghalmi lakosok felebbezése Szeghalom község képviselőtestületének a közlegelő egy részének kiosztása tárgyában hozott határozata ellen. 38. Sz.-András község kérelme a hidvám szedhetési engedély meghosszabbítása iránt. 39. Mező-Berény község elöljáróinak hasonló tárgyú kérelme. 40. K.-Tarcsa község kérelme állatorvosi állás rendszeresítése tárgyában. 41. Doboz, Kétegyháza s Gyula-Vári községek képviselőtestületeinek határozata kör-állatorvosi állások rendszeresítése tárgyában. 42. A várm. t. főügyész jelentése Cseh Antal, a vár.n. jegyzői nyugdij-alapot illető 146 frt tartozásának törlése iránt. 43. N.-Szénás község kérelme, a Cseh Antal által elsikkasztott 299 frt 64 kr községi adótartozás törlése iránt. 44. A várm. pénztári tisztségnek hét rendbeli jelentése a gyámpénztári tartalék alapból tett kiutalványozások jóváhagyása iránt. 45. A várm. árvaszék jelentése 206 frt 57 krnak az ;uj-kigyósi gyámpénztári tartalék alapból leendő kiutalványozása iránt. 46. Gyula város kérelme a város és Mohácsi Istvánne között kötött adás vételi szerződés jóváhagyása tárgyában. 47. Ugyauauuak kérelme a Sós Ferrnczczel kötött adás vételi szerződés jóváhagyása tárgyában. 48. K.-Tarcsa község kérelme a község által kötött több rendbeli adás vételi szerződés jóváhagyása tárgyában. 49. Gyula-Vari község képviselő testületének határozata 87 frt gyámpéuztári hiánynak a község által leendő fedezése tárgyában. 50. Békés község kérelme husvágatási szabályrendeletének jóvánagyása iránt. 51. Gyula város tanácsának kérelme a gyámpénztárra kirótt adónak a tartalék alapból való kiutalványoíhatás4 iránt. 52. Számvev- i jelentések több község múlt évi zárszámadásainak felülvizsgálata tárgyában, Az újvárosi kör bői. A „Békés“ múlt vasárnapi számának ujdon- sagi rovatábau„az újvárosi olvasókör rendkívüli kózgyüléséről“ voualkozó közleményre, legyen sza- oad a következő helyreigazításnak helyet kérnem. Előre bocsájtom mindenek elölt, hogy az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó kéz deméuy, nem egyesek, hanem első ízben az 1888. ev rendes közgyűlésé, utóbb a kór választmányának f. év január 31-én hozott határozatából veszi eredetét: és pedig szigorú értelemben vett alkotmányos felfogásból Bzármazólag. Köztudomású tény ugyanis, hogy az országszerte elterjedt társas köröknek a gyülekezési jogról 1871 évben kibocsájtott rendeletnél fogva, niucsen jogában, az alapszabályok kere'éu túl eső kérdésekkel, foglakozni. Ennek ellenére, a nép, olvasó, mái* hasonló elnevezésű társas körök, valahányszor az országgyűlési képviselők választási ideje bekövetkezett, körhelyiségeikben nemcsak politikai kérdésekkel foglalkoztak, hanem a tagok többségének politikai fölfogásához képest, — a hatóság elué- nézéséból — a pártmozgalmak kiindulási és köz pontjai is ezek Vdláuak. így a miként rovatvezető ur is igen helyesen megjegyezte, Gyulán az újvárosi olvasókör volt a közjogi elleuzéki eszmék ápolóinak s kővetőinek fö tanyája; a hol a résztvevők oly kérdések felett határoztak és döntöltok, I melyek a kör alapszabályainak jóváhagyott keretén túl estek. A kör választmánya tehát, belátva a törvénytelenséget, melyet az egyesület alapszabályainak áthágásával a múltban gyakorolt, s tudván ezt, hogy politikai kérdésekkel jogszerűleg csak akkor foglalkozhatik, ha erre kormány ha tósági lag jóváhagyott alapszabályai képesítik, s nem akarván a kört oly viszás helyzetbe hozni, — hogy ily s hasonló kérdésekkel foglalkozván, — a politikai hatóság beavatkozásának tér nyittassák; s tudván azt, hogy a kör tagjainak túlnyomó többsége a függetlenségi és negyvennyolezas párt elvoinek követőiből áll: elhatározta a választmány t. évi január 31-én tartott ülésében, hogy a kör alapszabályaiba, a politikai kérdésekkel való foglalkozás joga is belefoglaltassék, s a kör eddigi czimének megváltoztatásával „gyulai függetlenségi és 48-as olvasókör“ elnevezést nyerjen. A kezdeményezés tehát nem egyes tagok, hanem a kör választmányának meggondolt s a törvényes kormányhatósági rendelet iránt érzett alkotmányos tiszteletéből származott. Az „ügyesen“ szerkesztett alapszabály tervezet ellen a f. év november 17-én megtartott rendkívüli közgyűlésen csak is egy rendes tag tett politikai pártállásánál fogva kifogást, mig a jelenvoltak többsége az objectiv felszólalások utáu, majdnem egyhangúlag csatlakozott a kiküldött bizottság tervezetéhez. . Minthogy azonban az átalakulás elbatározá sához eddigi alapszabályaink szerint a kör tagjai a/3-ad részének jelenléte és hozzájárulása kiváu- tatik, s minthogy a november 17-én megtartott rendkívüli közgyűlésen ez^n hanyada a tagoknak részt nem vett, s ekként a hozott határozatok nem lévén jogerőseknek tekinthetők: f. év decz. hó 8-ik napjára uj rendkívüli közgyűlést hívok egybe, a melyen való megjelenésre, a kör minden egyes tisztelt tagját e helyütt is felkérem Dömény Lajos elnök. E i i e k. A tisztújító közgyűlést megelőzőleg rendkívüli közgyűlés lesz a vármegyén folyó hó 10 ikén délelőtt. Eme rendkívüli közgyűlés tárgy- sorozatát lapunk más helyén közöljük. Előtte való nap délutánján lesz a tisztujilást megelőző általános értekezlet, melyre a csabai előórtekozlet felkérése tolytáu Boliczey István volt megyei föispáu bivja meg a bizott-ág összes, tehát legutóbb választott tagjait is. Az értekezlet a népkerti csarnok termében fog tartatni. A tisztujitasi elöértekezlet — melyet lapunk múlt heti számában jeleztünk — kedden délután a meghívott megyebizottsági tagok élénk érdeklődése mellett tartatott meg a csabai re- doutban. Az értekezleten megjelentek: Beliczey István elnök, Székács István, Mikolay István, dr, Kis István, dr. Hajual István, Beliczey Itezső, dorvát János (M.-B irány), Keller Imre, Tatár János, Péter András, dr. László Elek. Vidovszky János, dr. Zsilinszky Endre, Haan Béla, Petro vszky József, KoczÍ8zky János, Fikker Lipót, Szalay József, Rosenthal Ignácz, Lepény Pál, dr. Szeberényi Gusztáv, Haviár Dániel, Tatay János, Varságh Béla, Fábry Károly, Ladies György, Gerlein Reinhart, Urszinyi János stb. Beliczey István volt főispán haugulatteljes beszédben szívélyesen üdvözölte a meghívására összejött bizottsági tagosat és elmondotta ama helyes indokokat, melyek a közeledő tisztujitással szemben egy előzetes megállapodás szüksége s czélirá- uyussaga mellett tanúskodnak. Erre megindult a tanácskozás, és pedig alig bt perez alatt tisztába jöttek az alapefvvei, hogy tudniillik oly tisztviselő ellen, ki állására jövőben is reflektál, nem léptetnek és nem neveznek ellenjelöltet. — Eme egyhangúlag hozott határozat utáu szerény nézetünk szenut az elóerlekozletnek nem is kellett volna tovább bocsátkoznia, de amennyiben mégis részletekbe inéul át, ezt oly iráuyban tette, hogy csak a kitűzött alapelvet igazolta vele. Ladies György bizottsági tag emelkedett meleg szavakban emlékezett meg a vármegye két évtizedet meghaladó idő óta bölcsen kormányzó alispánjáról, kit előrehaladott kora mellett is elégge munkaerősnek tart arra, hogy teljes nyugodtsággal és bizalommal ráruházható jövőre is a kormányzó tisztje, annyival is inkább, mert az idősebb korral bizonyos fokig elválhatlan kapcsolatban álló fogyatkozásokat fénycsőn ellensúlyozzák bölcs tapasztalatai, páratlan szorgalma, kristálytiszta jelleme, mindoly tényezők,- melyek őt a lenforgó viszonyok között továbbra is legméltóbbnak és leghivatottabbnak minősitik az al- 'spáni székbe. Az értekezlet kitörő lelkes „él- jeu“-zéssel fogadta a szónoki hévvel előadott szép beszédet és egyhangú lelkesedéssel jelölte Jancsooics Pál kir. tanácsost a vármegye alispánjának. Ugyancsak általános „óljen“-zéeek között jelöltetett dr. Fábry Sándor főjegyzőnek. A többi tisztviselői állásokra is egytől-egyig a mostaniak jelöltettok. A történelmi hűség és tárgyilagosság kedvéért fele miitjük, hogy a szeghalmi főszolga: birójelölésnól felvottettet az aggodalom, ha vájjon Kovács Mihály főszolgabíró, állítólagos súlyos szembaja miatt reflektálhat-e állására, mely aggodalomra Tatár János lelkész, szeghalmi bizottsági tag sietett a megnyugtató válaszszal, hogy Kovács főszolgabíró sikores műtétnek vetette magát alá s most már teljesen munkaképes, mire Kovácsot is egyhangúlag jelölték. Miután a szol- gabirákat is.egytől-egyig kandidálták, és a jelöltekre nézve solidaritást mondottak ki, (utóbbit uem egyértelműig) előre nem látható esetekre való figyelemmel dr. Bodoky Zoltáut, dr. Bartóky Józsefet és CsánkyJbnöi, *, amennyiben valamely üresedésbe jövő állásra pályáznának, mint tehetséges és munkaképes fiatal erőket a folyó hó 9-én Gyulán tartandó általános értekezletnek figyelmébe ajánlani kimondották. Ezzel a konferenczia véget ért. A közigazgatási bizottság deczember havi rendes ülését folyó bó 9 én fogja tartani. Kinevezés, ő felsége a király Sál János szeghalmi kir. aljárásbirót Orosházára kir. járás- birónak nevezte ki. Városunk derék szülötte teljesen kiérdemelt előléptetésének szivünkből örvendünk, Orosháza s vidéke jogkereső közönségének még iukább, mert Sál Jánosban kitűnő modorú, jelesen képzett, lelkiismeretes és vasszorgalmu bírót, a társadalom pedig kedves tagot fog nyerni. Esküvő. Uferbach Béla békési fiatal ÍUszer- kereskedő múlt hó 25 én d. u. 4'/2 órakor esküdött örök hűséget a békési rém. katb. templomban kedves menyasszonyának Gscheider Mariskának. — Felhőtlen boldogság kisérje szép fri- gyökét. A békésmegyei régészeti- és mivelö- déstörténelmi-társulat folyó évi november hó 30-án, délutáni 5 órakor Gyulán, a megyeház kistermébőn választmányi gyűlést tartott, következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd, Haan Lajostól, a társulati évkönyv kiadása érdekében. 2. Borza Béla pénztárnok jelentése. 3, Parly Ferencz eltávozott számvizsgáló helyébe választás. 4. A közgyűlés ideje és helyének meghatározása. Gyula városa november 30-án d. e. 9 órakor a városháza nagytermében tartott rendkívüli képviseleti közgyűlésének tárgysorozata | 1. A választás alá nem eső városi képviselők névjegyzékének kiigazításával megbízott küldöttség jelentése, s Wieland Károly ezzel kapcsolatos kérvénye- 2. A „Szarvas" épület bérletére vonatkozó alispáni átirat a tanács véleményével. 3. A központi választmányi tagoknak 3 évre való megválasztása iránti rendelet. 4. Gallacz János lemondása az építészeti és közrendészeti szakosztályi elnökségről s uj elnök választás. 5. Tanyai iskolák bérlésére vonatkozó előterjesztések. 6. Id. Uferback Jáuos fellüggesztott városi fő- yénztárnok fegyelmi ügyébeu hozott másodfokú határozat meghirdetése. 7. Az Alsó-Fehér-Körös- ármeutesitő társulat által kivetett költségekre vonatkozó polgármesteri jelentés. 8. Gyepes Ferencz városi fövonyesi csősz ellou megejtett vizsgálati ügyre vonatkozó polgármesteri jelentés. 9. Dr. Zóldy János városi orvos kérvénye, a városi tanács által az előfogatok használata tárgyában hozott határozatának megváltoztatása iráut. 10. A városi tanács és gazdászati szakosztály véle- ményes előterjesztése a vásártéri sertésmázsáló felállítása iránt. 11. Kerekes György tüzkárosult- uak segélyezés iránti kérvénye a tanács véleményével. 12. Prattinger Mátyás tűzkárosultnak segélyezés iránti kérvénye, a tanács véleményével. 13. Praznovszky Sándor könyvvezető kérvénye, 75 írt végrehajtási dij kiutalványozása iránt s a tanács erre vonatkozó véleménye. 14, Fekete György né és társai sertóshúsvágók kérvénye a sertésvágatási dij szabályozása iránt, a tanács és gazdászati szakosztály erre vonatkozó véleményével. 15. Október éa november havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvek. November hó utolsó napjaiban esőre változott a bárom hétig pompásan kitartott idő. — Szerdán és csütörtökön szakadatlanul esett éjjel nappal; a közigazgatási bizottság rendeletéből, helyesebben Írva a száraz idő kegyelméből szépen megjavult országutakou újra feneketlen a sár, és most már az idő előhaladtával egyáltalában nincs rá remény, hogy fagyok beállta előtt uta* Hát Wieland Sándort, ki Csánfcynál régebbi gyakornok, mert három évet meghaladó idő óta jó remény fejében gyakornokoskodik ? Sierk, kednek is, két dologra határozhatják el ma- gukat, vagy hallgatnak és meghó Jóinak. — Vagy a férjnél keresnek védelmet. Ez a ritkább s egyszersmind a kellemetlenebb eset az olyan férjre nézve, mint a mi tisztelt Sup barátunk. — Dehogy ?! — ige. , mert saját neje kényszeríti, hogy nevetségessé váljék ?— Avagy nem lesz-e nevetségessé a férj a nő előtt, ha az védelmet kér tőle és nem kap ? — Nem nyomorúságosán kicsinynek tünik-e fel, mint férfi, ha napjainkban, midőn a köny őkdöf esért is le szoktuk vágni a felebarátunk fülét, nem képes panaszkodó nejét karddal megvédelmezui a férfi ellen, aki — ön szerint — tolakodó? __ Lehe t a férj igen okos, müveit, nagy szellemű, tisztességes ur, — de ha nem tudja a kardot forgatni — nevetséges. A nő pedig sok mindent képes megbocsátani a férfiúnak, de a nevetségessé válást — soha. — Soha 1 soha 1 — igazolták a pajtások, szívből eredő meggyőződéssel. — Én részemről — folytatta Viktor — ha találkozót kértem volna a kis Nellitöl mint előnyös esetet vettem volna fel számításba, hogy ha bepanaszol férjenek, a tanár ur dűlna-fúlna, ha nem hína ki, minthogy pedig ma semmit sem lehet kard nélkül tisztességesen elintézni ... Oh, kedvesem, higyje el, hogy egy jó kardforgatónak csak ki kell nyújtania a kezét az olyan asszony után, akinek a férje a tudomány miatt nem ér rá vívó- leczkéket venni Pat tanártól. — Minden attól függ, hogy ki az ügyesebb vívó? — zúdították a körülállók. (Vége köv.J
