Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-27 / 43. szám
heim Eerónöz és István, ii csorvásit Gr. Wenckheim Géza. Ezen grófok nővérei pedig (4-6b), úgyszintén Gr. Wenckheim Henrik évijárulékot kapnak, tekintélyes összegben. Ezen kívül a nemes gróf — családjában általán ismert szivjóságánál fogva — a szegényekről sem feledkezett meg. Ja ' Alapítványt tett a szegények számara és I helybeli >Szent Vinczéről« nevezeti j árvaház javára is. Azért megérdemli, hogy a szegények és árvák imádkozzanak érette, s legyen áldotl örökre a boldogaltnak emléke!! * * * Gróf Wenckbeiiu Rudolf haláláról kiadott családi gyászjelentés következő : Gróf Wenckheim Károly a maga és gyermokei, mioka öcscsei és húgai s ezek gyermekei nevel.en mély fájdalommal tudatja forrón szeretett testvérének, illetőleg nagybátyjuknak : Gróf Wenckheim Rudolf urnák, császári és királyi kamarás, m.-gyar fő-, rendi házitag és nagybirtokosnak Budap-sten, 1889. évi október hó 20-ik napján, délután 1 órakor, életének 74-ik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, mellbártyalob következtében bekövetkezett elhunytét. A bol- dogultnak hült tetemei októbor hó 12-ik napján délutáni 1 órakor, a róm. kath. auyaszentegyházj szertartásai szerint, Budapest, kecskeméti utczaj 2-ik sz. a. fognak beszenteltetni és Békésmegyé-| ben Gerlén 23-án ti. e. 10 órakor örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozatok j pedig a kegyúri templomokban fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1889. október 20. J Az örök világosság fényeskedjék neki I Békésvármegye közigazgatási bizottsága a közigazgatas összes ágainak állapotáról az 1889-ik év első felére vonatkozó rendszerinti jelentését a következőkben terjesztő elő a September 23 iki bizottsági ülésen: (Folytatás) V. A kereskedelmi miniszter ügykörét érdeklőleg. A természetbeni közmunka kellő aráuybanj a tavaszi kedvezőtlen időjárás s a beállott ara-|: tási munkák miatt uem szolgáltatott be. |J A közmunka váltságdíj kielégítő mérvben); folyt be. |( A vármegye területén alkalmazásban állója gőzkazánok közül kipróbáltatok 75,- megszemlél-1 tetett 20. Szemlék nagyobb mérvben az állam|s építészeti hivatalnok irodai teendőkkel való túl - Is halmozottsága miatt nem tartattak. |u A gyoma-endrődi köut 603 fm. kimaradt |f szakasza kiépíttetett, s anoak felülvizsgálata elren-L deltetett. — Ugyancsak kiépült a békési kóut L 479 fmres szakasza egész a körös-ladányi ntonl. levő nagy hídig, s megkezdettek az orosházi kő-1 útnak földmunkái. |e A Glasuer és Eiboscbitz ezéguek az előbbijei vállalatok fejében kiadatott egy esedékessé váltj 10.000 forintos kötvény, s a közmunka felosztásit] és költség előirányzat keretén belöl beváltatottL tőlök 2 darab összesen 25.000 forintos kötvény.| Az ördögárki hid meghosszabbítása a re-1, metei hid jégtörőkkel való ellátása, s a békési)0 u. n. Cseresznye hid újból építése vállalatilag biz- n tositva lett, 8 munkába vétetett. |£ Az utak a tavaszszal helyreállittattak s a u szükséghez képest árkohattak, domborítva, sőtL több helyen homokolva lettek. |álló többiek javítása fo ki Utón keresetül a homokbánya mel mindenütt a már meglevő utón nan a dobozi lett halad el, mindenütt a németvárosi homokgödrökig; onnan a csikósén törökzugi szöllökön keresztül mindenüt a vasúttal párhuzamban halad egész a köröscsatornáig, ezen ponton zsiliphez való csatlakozással. Ezen ponttól folytattalik a körgát a köröscsatorna bal partján a régi töltések felhasználásával a csaba országutig, továbbá a csabai ut felhasználásává és annak némi felmagasitásával ezen és az arai ut keresztezőiéig, mely ponttól az aradi útnak kálvária kertig terjedő szakaszának magasbitása és folytatatólag a vásártér és kisváros dél szélén építendő töltés képezué a körgát íolytatá sát a Bárdos érig. Végre folytatását képezendi körgátnak a Bárdosér mindkét partján, továbbá E magyarváros déli részén a már létező körgát zakaszok és a katholikus temetőhöz vezető utcza cétni felmagasitással a várii útig és ezen utna osekély mérvű felemelése a körösesatorua hiújáig nuen a köröscsatorna melletti régi védtöltés fel asználásával vonul a csatorna és Fehér-Körös bolt medrének találkozási pontjáig (Tyuk-majorig) hol az Élővizcsatornába építendő zsiliphez csatla kozik. Ezen zsiliptől épitendő a körgát a Fehér Körös volt medre melletti régi védtöltés felhasz álásával a „Kallós" kertig illetve az ott levő Tokaji féle majorig. Es miután a körgátnak mi előbbi kiépítése elkerülhetetlenül szükségesnek utatkozik és a vízjogi törvény értelmében a kör gátnak engedélyezése iránt folyamatban teendő Ijárás hosszadalmasabb volta kizárja annak lehetőségét, hogy még az ez évi kedvező időszak felhasználása mellett a körgát kiépitése megkezdhető legyen : megbizatik a polgármester, hogy a körgát kiépítésére vonatkozó ideiglenes engedély megadását az alispánnál kérelmezze. A körgát építési költségére 120,000 ezer frt, a kölcsön első részletének visszafizetése s egyéb eljárási költségeire 10,000 összesen 130.000 frt több — 30—50 évi törlesztésre szóló — költség vétetik fel, miből folyólag megbizatik a polgármester, hogy ilyen kölcsön megszerzése iránt magát miden nagyobb pénzintézetekkel érintkezésbe tévén, az eredményt kölcsÖD végleges megszavazása iránt a képvi selő testületnek mielőbb jelentse be. A kölcsön annuitásai, valamint az évi körgát fentartási költ ség a körgát által védett házak, valamint a város belterületén levő ipar s kereskedelmi üzletek államadója alapján százalékokban lesz kivetendő. — körgát, építése árlejtés utján vállalkozónak leendő átadása fogadtatott el azon oknál fogva kü- könösen, mert a kölcsön megszerzése több idői ényelvéo, a munkálatoknak házilagos eszközlé- esetében a város a fizetések teljesítésére képes nem lenne. (A közgyűlés ezirányu határozatával nem értünk egyet. A csabai körgát építésének krónikája elveheti a községek kedvét tőle, hogy körgátjaikat vállalkozóval készítessék. Az ilyen körgát rosszabb is, drágább is a házilag épitetuél. Az pedig nem érv, hogy a házilagos építésre pénz ne legyen. Kölcsönt igy is, úgy is fel kell venni, akár vállalatilag akár házilag épülne a körgát; és annak folyóvá tételéig — feltéve hogy a köl csőn biztos — akármelyik takarékpénztár szívesen előlegezi csekély kamatra az építésre valói költséget. Hiszen a válalkozó is a takarékpénztárakhoz folyamodnék, hogy a napszámosokat fizethesse, mig a várostól pénzt kap; ha pedig a vállalkozó kap pénzt, a takarékpénztár még kevésbbé lógja azt a várostól megtagadni; ha csak ezen múlnék, akár a héten hozzáfoghatnak a földmunkához.) — A paoillon átvétele keltette szenvedélyes vitára és egyuétnely képviselőnek ma- gángyülölet és elfogultság sugalta önmegfeledke- zósére inkább nem is reflektálunk; jelezzük a határozatot, mely szerint a tauácsuak indokolt vé leuióuye, bo^y t. i. a pavilion a pótköltségvetés szerint vétossék át, elvetletett, és felállás utján történt szavazat többséggel kimondatott, bogy Gön- döcs Benedek az eredeti bchriffert féle terv szerint köteles a csarnok építését végre hajtani s miután ezen költségvetés szerint még több rendbeli, nagyobb költséget igénylő munkálatok teljo- sitendök, a tíöndocs apát és lelkész részére ki nem fizetett 3000 forint az eredeti költségvetés szerinti munkálatok teljes befejeztéig biztosítékul visz- sza tartatik. A virilisek névjegyzékének kiigazítására Keller Imre elnöklete alatt Sál József, Csausz Lajos, Bandhauer György és Fiuta Ignácz- ból álló küldöttség választatott meg. A vármegye alispánjának Uferbach János föpéuztárnok fegyelmi ügyében hozott határozata, mulybeu nevezett hivatal vesztéssel lön bűutetve, tudomásul vétetik. — Még néhány kisebb érdekű tárgy elintézése után a közgyűlés d. e. 11 óra után befejeztetett. A pénzügyigazgatósági hivatalban több község italmérési adójára nézve történt e bét folyamán árverés. Körös-Tarcsa községet, melynek kikiáltási ára 3607 frt 29 kr. volt, folyó hu 23-áu Freuder Mór orosházi lakos bérelte ki 3617 frt 29 krért, — Gyomát, melynek kikiáltási ára 7851 irt 30 kr. volt, a község 7801 frt 30 krért, — B.-Sz.-Andrást 3669 frt 95 kr. kikiáltási árért a község bérelte ki folyó hó 26-án, — ugyanekkor Szeghalmot 5991 frt 39 kr. kikiáltási ár megajánlásával Spitzer Mór szeghalmi lakos tartotta meg. Megjegyezzük, hogy ezen községek mindenikére csak monopóliumra történt ajánlat, és e bérlet is monopol jogra köttetett meg. Az általános tisztujitás tárgyában nagy fontossága, tártalmát és irányát illetőleg sok te kintetben meglepő körrendeletetet adott ki az uj belügyminiszter Teleky Géza gróf, mely rendelet folyó hó 19-én jött le a vármegye közönségéhez. Mielőtt tüzetesebben hozzászólnánk közöljük azt egész terjedelmében. — A miniszter rendelete következő : Az 1883. óv deczember havában megejtett általános tisztujitás alkalmával hat évre megválasztott vármegyei tisztviselők megbízatása folyó óv deezomber bő 31-ik napján lejárván, — felhívom a törvényhatóságot, hogy az általános tisztujitást az 1886. XXI. t.-ez. 79. §-a értelmében az év vége előtt tartsa meg. Minden- lőtt figyelmeztetni kívánom a törvényhatóságot az 1886. XXI, t.-cz. 96-ik §-ának ama rendelkezésére, mely szerint a most idézett törvény 57. ánalc h) pontjában, és a 80-ik §-ának a szolga- biráknak a járásokba való beosztására, illetőleg némely eddig választás utján betöltött tiszti állásnak kinevezés utján való betöltósóre vonatkozó intézkedések, ezen tisztujitás alkalmával lépnek életbe. Nem kétlem ugyan, bogy a törvényhatóság eljas tudatával bir ama felelősség súlyának, mely tisztvijolok választása tekintetében részére biztosított jognak gyakorlásából reá háramlik, — mindazonáltal, kötelességemben állónak tartom, a vármegye közönségét tájékoztatni azon szempontokról, a melyeknek jóakaratu megfigyelése fogja legfőbb biztosítékát szolgáltatni annak, hogy a törvényhatósági közigazgatás valódi szakértelmet azi kötelességérzetet s ezzel párosult hivatali buzgóságot igénylő sokoldalú teendőinek ellátásáról megnyugtató módon gondoskodva leend. Feltétlenül ragaszkodnom kell ahhoz, hogy a megválasztott egyének a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. t. czikkbon az egyes hivatali állásokra előirt méleti minősítésnek birtokában legyenek. A mennyiben pedig valamely tiszti állásra, törvényszerű elméleti minősítéssel nem bíró egyén a törvény 34. §-ában foglalt kedvezmény alkalmazásával fogna megválasztni, elvárom a vármegye közönségétől, hogy a törvény szóban levő kedvezményét, az előfordulható esetkben csak a legszigorúbb értelmezés mellett alkalmazaudja, s ezen kedvezményben csak oly egyéneket fog részesite- kik a tényleges szolgálat terén teljes haszna- vehotőségüknek, gyakorlati képesítettségüknek, egbizható jeleit szolgáltatták. De a mellett, hogy törvényhatósági tiszti állásokra eszközlnndö választásoknál a tötvénynek szorosan megfelelő minősítettséget eleugedhetlen feltételnek tekintem, ezenfelül elvárom, hogy a választások eszközlésé- él a minősítettség magasabb foka a fizikai munkaképesség, a fedhetlenség és megbízhatóság is részrehajlás nélküli megérdemelt figyelemben ré- zesitessou' k. Minthogy pedig a tiszti állások be- öltésének nem az alkalmazást keresők megélhetési érdekeinek kielégítése, hanem egyedül és ki- rólag csak az képezi a czéljat, hogy a közigaz- itási teendők kielégítő ellátása, szakképzett és fögástalau munkaerők megválasztása által biztosíttassák, azon reményemnek adok kifejezést, hogy a vármegye közönségo, a tisztújító szék alkalmával a személyi avagy családi érdekeken alapuló jogosulatlan igények mellőzésével, csakis oly egyéneket fog bizalmára érdemesíteni, kik megnyugtató kezességet szolgáltatnak arra, hogy nagy fe- elősséggel járó megbízatásuknak a köz- és államérdeket mindeu irányban kielégítő mértékben lesznek képesek megfelelni. Ezek után felhívom a vármegye közönségét, hogy a tisztújító közgyűlésnek összehívása iránt tekintettel az 1886. XXI- dik törvényezikk 83-dik §-ában foglalt rendelkezésre akként intézkedjék, hogy az uj tisztikar a jövő év január 1-én megkezdhesse működését. E he - lyütt, tekintettel arra, hogy az imént idézett 83. §. szerint tisztujitáskor azon törvényhatósági bizottsági tagok bírnak szavazattal, kik a következő t. i. az 1890. évre vétettek fel a legtöbb adót' fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, hivatkozással a f. évi 49900. sz. a. kibocsátott körrendeletemben előadottakra, figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a bizottsági tagok vá- asztása, valamint az esetleges pótválasztások meg- ejtése iránt a kellő időben és akként intézkedjék, hogy az 1890-ik évre megbízatással bíró bizottsági tagok, a tisztújító közgyűlésre meghivliatók legyenek. A tiBztujitószék határnapjáról, és a tisztujitás eredményéről annak idején külön-külön jelentést várok. Gróf Teleky. Ismételten felszólaltunk és újra felszólalunk az utczai világítási misériák ellen; tudjuk ugyau hogy hasztalan, de megtesszük. Az elmúlt héten akárhány estén volt reá eset, hogy a lámpák — előrebocsátva, hogy kivált mellékutczá* kon nagjon későn gyújtják meg őket, — tiz óra előtt rendre kialudtak és pedig nemcsak a közönséges, hanem az úgynevezett iránylámpák is; íz igaz, hogy uem nagy kár volt kiadásukért, mert amíg égtek, addig sem világítottak meg 20 négyszög ölnyí területet sem, egyforma sötét T-r I A macadam Utak a tartalékul hagyott 1 .• jvics beágyazása által folytonos jogarban tartdwt I csabai, gyomai, mező-herényi vasúti ál ^ Imási kőutak kijavíttattak ; a többiek javitasa ’ (lyamatban van. )«"( | jfivö évi kövezések tervezés alatt állam * (sőt a gyula-varsandi klinker-ut kiepitesere a szí |séges előintézkedések folyamatban is vannak. ,rá| A vármegyei helyiérdekű vasutak ügye a itt |évi tavaszi közgyűlés alkalmával a: varmegye I Jzottsága által tárgyalás alá vétetvóu a biharu Jgyei Kót-Monortól, Vésztő- Szeghalom, Köre ÓSJLadány községek ériutósévol a dóva-ványai vs ittJuti állomásig, s Füzes-Gyarmattól Szeghalom Jkiépítendő vasutaknak, valamint Mező-Hegyes! jTót-Komlós- Orosháza, s Kondoros községek éri Jtésével Szarvasig kiépítendő vasutaknak a várm '- gyei közmunka alapjából való segélyezése határo Mjtatott el, s az építésre nézve a feltételeknek k » Jsöbbi közgyűlésen való meghatározása mellett |v|Soenderop berlini vasút építő czóggel iudittatts £ Jraeg a tárgyalások. A posta és távírda ügyeket illetőleg a vá /(megye területén a folyó év első felében a jelei ’ Jtés keretébe foglalható fontosabb mozzanat e 3, nem fordult. A posta és távirda hivatalokna 1 [egyesítése az egész .vármegyében megtörtént, m< t. lyek száma az elmúlt félév folyamán e vármi ■ Jgye területén nem hogy fogyott volna, hanei Ö|szaporittatott. A posta járatok közlekedése s a ti l-|virda vonalok üzlet képessége teljesen kielégil n|volt, s nagyobb mérvű közlekedési zavarok, és. zjposta járatok biztonságát veszélyeztető merényit a|tek nem fordultak elő. J A vármegye területén működő posta és táv Jirda hivatalok múlt évi forgalmát feltüntető- k . mutatást tisztelettel bemutatjuk. A I (Vége köv.) ' I 7733.—I. M. kir. pénzügyigazgatóságtól Értesittetik, hogy a f. évi október h( l 5-én 6554.—89. sz. alatt közzététel véget - megküldött hirdetményben foglalt közsé ) gek közül Bánfaivára nézve az árveréi l| vissza vonatott.-I Gyulán, 1889. október 21-én. Gászner, p. ü. igazgató. Hírek. ,| Az italinérési adó megváltására vonatko-Jzó ujabbi tárgyalás folyó hó 20-án délelőtt vol Ja városház termében. A kincstár képviseletébe! 1134,000 forint évi megváltási összeg és a szerző- Jdésnek felmondási jog nélkül 8 évre leendő meg |kötése proponáltatott, mely propositióval szembei) |az italraérésre jogosultak többségéből alakult kou- Jsortium 31,000 forintos ajáulatot tön, . 3 évre (ugyan, de lentartva magának egy év múlva a [felmondási jogot. Az egyesség eként nem kötte- |tett meg, de az iratok felterjesztettek a pénzügy Iminisztériumhoz, mely azt hisszük és óhajtjuk, Jhogy a konzorczium ajánlatát annyival is inkább Jel fogja fogadni, mert illetékes utón informálva Jlesz, hogy ez Gyula városának nyugalmi kérdése- A képviselőtestület Dutkay Béla polgár- mester elnöklete alatt f. hó 24-én d- e. igen gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott, melyről — az immár hagyományszerüvé vált tényt; újból konstatálandó — különösen az értelmiség maradt el. A közgyűlés legtontosabb tárgyát a \körgát képezte. A Lux Gyula által tervezet körgát műszaki leírását és költségelőirányzatát már lapunk múlt heti számában részletesen ösmertettük és igy annak újbóli méltatásába felesleges bocsátkoznunk. A felszólaló képviselők mindeuike hozzájárult a tervhez, és eleiute inkább a fölött folyt a vita, hogy a felépítésre szükséges 120 ezer írt ne fedeztessék kölcsön utján — miut a tanács javasolja — hanem vettessék ki 3 részletben bárom egymás után következő évre a lakosságra, eként tehát a körgát is csak 3 év alatt épites- sék ki; a legsürgősebb kiépíteni való rész a Tokaji majortól a nagyolábváros alatt a sarkadi országúton keresztül a vasutig tervezet, moly okvetlen kiépítendő lehetőleg ez év folyamán a tavaszi vizáradás előtt. De miután éppen eme rész [kiépítése okozná a legnagyobb költséget, már ez év folyamán 70000 ezer írton felül lett volna a körgát költség kivetendő, mi a föld és pótadó kivételével minden egyes forintra 1 írt 30 kr kive- Jtést igényelne. Indítványozó — kinek nézete első hallásra nagyon tetszetősnek mutatkozott és élénk (helyeslésre talált — maga is beösinervén, hogy (a rósz termés, pangó üzleti viszonyok mellett tel- |je8 lehetetlen ily óriási költséggel a lakosságot (megróni, de még kevésbé lehetségos volna azt belhajtani, visszavonta indítványát és igy hosszas és jbebaió de megelégedéssel Írhatjuk, hogy szonve- (délyességtöl teljesen mint vita utáo egyhangúlag (elhatároztatott, a körgátnak Lux Gyula által ki- (dolgozott V. számmal jelzett miut, a vámoshoz legkö- (zelebbi vonalon cső s majdan legkisebb fentartartási (költségetigéuylö tervezet szeriuti kiépítése; a körgát (összes költsége 120,363 frtban van előirányozva, (valószínűnek mutatkozik azonban, hogy az még (kevesebb költséggel lesz kiépíthető. — Az elfo- (gadott eme tervezet szerint a körgát a Kallós (kerti Tokaji féle háznál indul ki e a régi körgát- Ital párhuzamosan balad a sarkadi országúiig, houAz inas felköti a koszorúkat az emlékoszlopra, raeggyujtja a nafta lángot, a dada letérdepelteti a kis bébéket s hangosan pergetik az imát: Uram bocsásd meg bűneinket. Egyedül az öreg inas törül ki szeméből-egy körtyeseppet: „Szegény jó uram 1- --sí ... * • * Öreg koldus asszony ül a temető ajtajában, ősz hajszálait a hűvös esti szél zilálja s dideregve igazgatja magán rongyait. Alázatosan nyújtja ránezos kiaszott kezét alamizsnáért s sírva köszöni meg, ha kapott. Most föláll, idegesen olvassa meg, mit koldult, Gyertyát vesz érte. Meggyujtja mind a két szálat, óvatosan teszi le arra a behorpadt sírra. Nem jelöli semmi, hogy ott valaha sír volt. Tudja ő azt a nélkül is. Hisz azóta lett koldus. Aztán meg kijött ő ide éjjel is sokszor imádkozni — mikor éhezett. Nem imádkozik most, ősz fejét lehajtja megmaradt motyojára s csendesen alszik. Másnap a temjtőőrök egy megdermedt hullát találnak — egy jeltelen sírral több. * * * A zaj lassan-lassan szűnni kezd... a gyertyák már tövig égtek, a piramisok tetejéről kialudt a nafta ; a hűvös éjji szél sziszegve rázza meg a koszorúk virágait, a gyászének is csak távolról mindig elhalóbban hallatszik, csak a temető ajtajáról ragyog le fényesen, büszkén : Feltámadunk 1
