Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-13 / 41. szám
még ehhez hozzá kezelési költség címéi másik 1000 irtot lesz a vesztességük eg) évben 8000 frt, a mi nézetlink szerint maximum, jutna tehát egy tagjára a con- sortiumnak 50 frt veszteség egy évben. Ezt tartjuk mi a legroszabb esetnek, lehet azonban hogy ki fognak jönni, sőt lehet hogy még nyereséges válalatnak is fog bizonyulni az italmérési adó bérlete, mert volta képeu itt senki sincs a regále bérlőn kívül tájékozva a felől, hogy mennyi jövedelem nyerhető a regáléból, de nincs tájékozva maga a kincstár sem, s már csak ama okból is kívánatos volna, hogy egy nyilvánosan számoló társulat ke-1 zébe jusson a bérlet, hogy végre valaliáral megtudhassuk voltaképpen mennyit ér háti a gyulai regále, s ne legyünk kénytelenek! mi, s ne legyen kénytelen a kincstár foly-l ton setétségben tapogatózni, de nagyonl| kívánatos a fogyasztó közönség érdekéből l| is, hogy a társulat nyerje el a bérletet,l| mert az általuk tett 28000 frtos ajánlat- nál nagyobbat bárki is csak monopolé mel-|l lett tehet, abban pedig már egyszer volt a|€ fogyasztó közönségnek része az előző re t gále bérlőidejében, hogy mit tesz az mono-| pólós italt inni.' ('Érdeke tehát az italmérőknek hogy azl.. italmérési adó bérletet ők nyerjék meg, de(2 érdeke ez a nagy közönségnek is s az érdek össze játszik az állam érdekével is. |t< Az állam érdeke és czélja a nép jól-|f< léte és boldogságára törekedni s erkölcsi|T kötelessége a néptől nyert | az állam czél- jaira adott közjövedelmekből viszont szolgálatot tenni. Az államkincstár ha 28000 írtért adja bérbe az italmérési adót, hozzá számítva ehhez az ezen kivül még járó s mintegy 6000 írtra menő italmérési illetékét 34000 frtot fog kapni évi jövedelmüll olyan jo gért a mely jogot ő évi 10000 írtért szerzett meg, (körülbelül anyira fog rúgni a] kamatja az államtól nyerendő regále vált ság papíroknak.) Tehát nyer az államkincs tár ezen kényszer vételnél évenként 24 ezer forintot. Tudjuk mi azt jól hogy az állam financiális érdekei nagyon kívánják ezt a hasznot, de tudjuk azt is hogy az államnak nem csak financiális érdekei vannak s mikor ezek oly busásan kielégitettnek méltán el lehet várni hogy a többi érdekek is figyelembe vétessenek s különösen a regálénál a hol az állam már oly sokat elvett ideje hogy adjon is, kivált ha azt áldozat nélkül teheti. Mi megvagyunk róla győződve, hogy a kormánynál az italmérők jogos és méltányos, s az állam kincstár érdekeit is ki- elégitő ajánlata el fog fogadtatni, ismerve kormányunk bölcsességét s ebben a meggyőződésünkben óhajtunk sikert az italmé- rök társaságának, ajánlva nekik a „jó egyetértést“ a mely helyes és hasznos működésöknek elengedhetlen alapfeltétele. kinpadra feszítettnek lábait égetik igazi tűz és csak azért nem gyulád meg a láb, mert éghetetlen masszából van construálva. A hosszú folyósokon, melyen az embernek itt végig haladnia kell fapadok vannak és azokon szétszórva egy-egy fekete kabátos úri ember ül újságolvasásba merülve. Hanem ezek az urak igen udvariatlanok, ha valamit kerdez tőlük az ember — pedig az gyakran megtörténik — nem válaszolnak. Ennek is meg van az oka — viaszkból vannak szegények. E muzeum felső emeletén egy magyar női zenekar játszik, mikor olvastam a nagy plakátot hogy le dames d’ orchestre hongroi- se — három tekintetből is siettem őket felkeresni, először mert zenészek, másodszor mert magyarok, harmadszor, mert nők. (Ezt a szempontot talán először illett volna említenem.) Meglehetős csalódás várt reám, hogy közibük mentem, először is játékuk egyáltalán nem zenei művészet, másodszor nem magyarok, mert egyet kivéve csupa lerch .-nfeldi bécsiek és csehek ; harmadszor — no e tekintetben nem csalódtam csakugyan nők. Hanem annyira nem szépek, hogy a második látogatással még máig is adósuk vagyok. Mondják, hogy a köztársasági kormányforma alatt a fényűzés újabban ép oly lendületet nyert, mint a második császárság alatt. Erről meggyőznek bennünket a boulevardi kirakatok, hol szem száj alig győz nyitva maradni. A toilettek művészetében fájdalom laikus vagyok, de annyi bizonyos, hogy nem szeretném, ha nyolez felnőtt leányom volna Párisban, ámbár azt hiszem erről Gyulán is tudnak nótákat fütyölni. Eddig tehát a Szajna jobb partján voltunk most egy rövid sétára a Szajna bal tel Hírek. Irányi Dániel, Békés városa köztiszteletben álló országgyűlési képviselője f. hó 5 én a, déli vonattal érkezett Békésre, hogy beszámoló beszédét választói előtt megtartsa, A békés-földvári állomáson egy 16 tagú küldöttség élén Kabós Bálint gymnáziutni tanár üdvözlé a képviselőt, miro a békési szárnyvonal vonatán délután 3 órakor érkezett meg a békési pályaudvarba, hol több százra menő közönség várta. A kocsiból kiszálló képviselőt a békési dal-egylet Lányi Ernő „Üdvözlő“ czimü dalának eléneklé- sével fogadá, mire Mezey Lajos városi főjegyző üdvözlé Irányit a város neaében. A pályaudvartól gyalog indult az impozáns menet zeneszó mellett a városházához, a honnan rövid beszélgetés után özv. Asztalos Istvánná vendégszerető házához, Irányinak rendes békési, szállására kísérték vezetői. Vasárnap délelőtt az ev. rét. templomba isteni tiszteletre ment Irányi Dániai, hol az egyházi beszédben Budai János segédlelkész ihletés szavakkal adózott e nagy napon 'vérzett aradi vértanúk emlékének. Templom után Irányi számos polgár kíséretében a városházához ment, melynek nagy udvarát egészen megtöltő a több százra menő választó polgárság és még nagyobb számú hallgatóság. Pontban 10 órakor lépőit Irányi a szőnyegekkel díszített emelvényre s mcgtartá az egy óráig tartó többszörös „éljen“-zések s tetszésnyilatkozatok által eg-megszakitott nagyhatású beszédjét : A nagyhatású beszédet dióhéjban következőkben ismertetjük: A legtöbb törvényjavaslatot a pénzügyminiszter yujtotta be. Az első az italmérési jog megváltásáról szólót. Szóló mindig azon volt, hogy a régi szabadalmak megszüntettessenek. — A javaslatnak egyes intézkedései, igy a községektől való kényszermegváltás ellen szólló és pártja küzdelmet folytattak, de hasztalan. Irányi ezután a vizsza- bályozási törvényjavaslatról szállott, melyet pénz ' Anyában nem lehetett életbe léptetni, A pénzügyigazgatás körűi fölmerült számos panasz or- oslására a miniszter abban kereste a helyes eszközt, hoL’y az adófelügyelőségek és az ille- ékkiszabó hivatalok dolgát a pénzügyigazgatóságokra ruházta át. Az 1890-ik esztendőre 6 illió deficzit van előirányozva; ez mindenesetre avulás volna, de az ellenzék {ízt hiszi, hogy a deficzit valójában nagyobb lesz, A miniszter- elnök megígérte, hogy az államháztartás egyen- lya az 1890-ik évre helyreáll, ha a hókét nem zavarják meg és ha az országgyűlés mipdazt a szükséges, megszavazza. A békét ugyan most uem zavarta semmi és mégis még «(eficzit- küzködünk. A legfontosabb volt a javallatok őzt a véderőjavaslat — Különösen sérelmes volt a 14- és 25 ik paragrafus. A függetlenségi 48-as párt ezen javaslatot ellenezte és köve- elte az önálló hadsereg felállítását, bebizonyítva, hogy a közös hadsereg szelleme miatt nem alkalmas arra, hogy nemzetünk létét biztosítsa. Erre csak nemzeti hadsereg képes, nemzeti zászló alatt, nemzeti vezényszóval. De daczára ezen küzdelmeknek, a mérsékelt ellenzék támogatása- k, a javaslat mégis törvénynyé vált. Az egyes felmerült zavargásokért a kormány felelős, makacssága és a fegyveres hatalom brutalitása a bűnösök. Az ellenzék támadásai és a közvélemény felébredése arra kényszeritették a miniszterelnököt, hogy kabinetjét kevésbé népszerűtlen temekkel erősítse. A kormány uj tagjainak az a legnevezetesebb reformjuk, hogy le akarják rontani a nemzet egyik évszázados intézményét Ez megyei önkormányzat megsemmisítése. A megyei a községi tisztviselőket ezentúl a kormány, illetve a főispán nevezné ki. Az állami önállóság utolsó bástyáját fenyegeti veszedelem. A függetlenségi és 48-as párt el van határozva, a megyék szabad választási jogának megvédelmezésére. A mérsékelt ellenzék és a függetlenségi párt egyesülésének eszméjét, melyet nem régiben különösen mérsékelt ellenzéki lapok szellőztettek, határozottan visszautasítja. Ezt az egyesülést tiltja a párt múltja, tiltja a választóknak adott ígéret és tagjainak férfias becsületérzése. Vájjon nagyobbá lenue ezen egyesülés által az ellenzék? Nem, de sokat veszteue a függetlenségi és 48-as párt. Reméli, hogy a párt elébb-utóbb mégis csak diadalt arat és a nemzet áldani fogja azokat, a kik híveu szolgálták a hazát. Megemlékezik még az aradi vértanúk 40 évvel ezelőtt történt gyászos haláláról és azon óhajjal fejezi be beszédét, vajha győzelemre vezetné az isten azt a szűnt ügyet, melyért a vértanúk küzdöttek és elvérzettek. A nagy horderejű nyilatkozatokat tartalmazó beszéd különösen a nagy számmal jelen volt intelligencziára tett mély hatást. A beszéd végeztével Tóth Ede ügyvéd lépett az emelvényre, s igen sikerült beszédben szűnni nem akaró „éljeu“-zések közepette mondott köszönetét Irányi Dánielnek lejöveteléért és szép beszédéért, biztosítván őt egyúttal továbbra is választóinak szeretetéről s feltétlen ragaszkodásáról, mire Irányi Dániel megköszönve a nagyszámú hallgatóságnak szives megjelenését, a nagy tömeg szeretett képviselője lelkes „éljen“ zése közt szétoszlott. Este a bérháznak villamossággal kivilágított dísztermében igen látogatott bankett volt, melyen több hazafias irányú pohár- köszöntőt mondtak s hamisítatlan lelkesedéssel ünnepelték a város kitűnő képviselőjét, ki még néhány napon át választól körében tartózkodott. A Körös- Tisza- Maros ármentesitő és belvíz szabályozó társulatnak Hód-Mezö-Vásárhe- lyen folyó hó 8-ikán tartott évi rendes közgyűlésében a társulati lőmérnök bemutatta a békés- Szent-András-öcsödi végleges töltés terveit és költségvetését ; ezen kiépítendő töltések által, melyre összesen 162,828 frt 46 kr van előirányozva, a társulat összes védtöltései lesznek kiépítve; némi vita után a terv Ó9 a költségvetés elfogadtatott és jóváhagyás végett a földmivelési minisztériumhoz felterjesztetni határoztatott, egyidejűleg uta- sittatott a főigazgató, miszerint az építési költőn iBékésvármegye közigazgatási bizottság vry a közigazgatas összes ágainak állapota int ról az 1889-ik év első felére vonatkoz n- rendszerinti jelentését a következőkbe terjesztő elő a September 23-iki bízott k,| sági ülésen: , I (Folytatás.) isi e I 5. Közegészségügy. lel x lefolyt 1889-ik óv 1-ső felének közegósz a-lségügyi állapota sokkal kedvezőbben alakult, a; [e azt megelőző félév közegészségügyi állapotánál s| Míg nevezetesen a múlt 1888-ik óv Il-il (felében küteges betegségek járványosán uralsod Htak, s ezek mellett a bökburut is nagy terjede- ' (lemben uralkodott, addig ez év I-ső felében a ajküteges betegségek, mint a vörbeuy és veres ,t(himlő, megszűntek, s a hökhurut is nemcsak kjkülsarjilag, de hatályában is alább hagyott, s (ma már csak szórványosan mutatkozik. Mutat (koztak azonban e mellett ez év I-sö ielóbon a ■*( hagy máznak esetei, továbbá sürüebben e vidé- Mkeknek egyik rendszerinti kóralakja, a váltóláz, ,|hol harmad, hol negyed napos megújulással, ma .(még azonban e betegségnek járványos jellege .(nincs. Vármegyei közkórházunkban a folyó év L|első felében kezelt betegek s ápolási napok kitüntetésére a következő adatok szolgálunk. A folyó év első felében ápoltatott összesen (204 fi és 102 nő, összesen 306 beteg. Három hónapon túl ápoltatott 17 fi, 14 nő, (összesen 31. Ápolási nap volt 13.766 fizetéses (31 ingyenes, összesen 13,797. A múlt év 2-ik felében ápoltatott 356 be- (teg, 13.207 ápolási napon. Eszerint a lefolyt (félévben 50 beteggel kevesebb volt, de több (volt 559 ápolási nappal. A beteg létszám legkisebb volt junius hó| (á én 54, legnagyobb január hó 13-án 99. Legkevesebb ápolási nap volt júniusban I 11891, legtöbb januárban 2772. A gyógyulási arány volt 58.8%00-ja háláló-( zási arány 7.,8/I00°/0, 6. A gyámoitak és gondnokoltak létszámáról, az árvaszék tevékenységéről, a gyám ( pénztárak állásáról, a magán feleknél elhelyezett | tökepénzekről, a gyámi hatóság alól felszabadult] egyének számáról és vagyoni viszonyairól, vala-J mint a jelentési kötelezettség nyilvántartásáról| szóló kimutatásokat az I. minta szerint szer-j kesztve, a vármegyei árvaszék, az árvapcnztá-|, raik önálló kezelésére jogosított községek, s(| B.-Gyula rendezett tanácsú város részéről 3 da-j rabban tisztelettel ide zárjuk. 7. A lefolyt félév folyamán egy fegyelmijj ügy lett véglegesen befejezve, nevezetesen Dr.l Vörös József és Dr. Nagy János Gyoma községig t. orvosok fegyelmi ügye, kik a himlő oltásnálI elkövetett hanyagságért a m. kir. belügyminiszter ur III-ad fokú ítéletével 300—300 forint pénz-r büntetésre s hivataluktól való felfüggesztésük tar-L tama alatt elvont fizetésük elvesztésére Ítéltettek (, II. i A m. kir pénzügyminisztérium ügykörében. Állami egyenes adó s hadmentességi-dij fejében a folyó év I ső felére kirovatott összesen || 933,345 frt 52 kr. Éhez hozzáadva az 1888. év| végén fennmaradt 76,176 frt hátralékot, az adó-11 tartozás 1.009,521 frt 52 krt tesz ki. Ezen tartozásból felebbezés s behajthatlan- ság czimén 12,057 frt y26-od kr. töröltetvén, a|f megállapított tartozás 997,464 frt kr. (■ Ezen tartozásból a folyó év első felében |t 839,839 frt kifizettetvén, az év második felére] 1 157.625 frt 14 kr. hátralék mutatkozik. |i 3, Ezen kivetési s befizetési eredményt a mi , (óv hasonló időszakában tapasztalt eredményű) '(összehasonlítva kitűnik, hogy a folyó évi betiz ujtés a múlt évihez kepest 4143 frtlul kedvezői 91 A hátralék a múlt év L feléhez viszonyít« 56,030 írttal fogyott, mig a múlt év végi (fennmaradt 76,176 frt hátralékos összeghez k |pest 81,449-el szaporodott. A vármegyében lévő összesen 28 adókö (ségben az adóelőírás nem fejeztetett be. A kir. adóhivataloknál közvetlenül fize1 .(2415 adózó összesen 549,715 Irt 72 krt. a kö ínségeknél fizető összesen 60,125 adózó 447,748 f: I V53 ad krt tartozott adóczimen befizetni. [| A szolgabirák által 149, a községek álti .(9212 esetben lett a zálogosítás foganatositvi .(árverés pedig a szolgabirák által 4, a község ,|elöljárók által 15 esetben tartatott. ,| A hatósági közegek ellen a felelősség eg (esetben sem lett kimondva. A kir. adófelügyelö felebbezése folytán tár (gyalt esetek száma 6, mig az adózók felebbezési (folytán tárgyaltatott 147 eset. Az egyenes adók kivetésének s behajtásé |nak táblás átnézétét, az adókönyvelés s adó (behajtás kezelésének eredményét feltüntető rész | letes kimutatást, s az adóbefizetési eredmények (nek s a hátralékoknak egybebasonlitását A) B |C) alatti mintázatokban összeállítva tiszteletté (mellékeljük. E helyütt megeinlitendőnek tartjuk, hogy i (kir. kisebb haszonvételek állami megváltása foly (tán szükségessé vált kártalanítási tárgyalások vár megyénkben folyamatban vannak, s a közigazga | tási bizottság regáleügyi albizottsága működéséi szintén megkezdette. III. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium ügy- «körére nézve. Az 188%-ki tanévről szóló tanügyi álla' pótokra vonatkozólag teljes kimerítő jelentési cssk a beérkezett anyag teljes feldolgozása utár fogunk tehetni. Az ily jelentés eddig is csak a téli félévben volt fölterjeszthető. Egyébként ez év első felében a kir. tan- felügyelő iskola-látogatási kőrútjában összesen 71 tantermet látogatott meg, s ezekről a közigazgatási bizottságnál jelentéseit beterjesztvén, ezek alapján a szükségeseknek talált hatósági intézkedések megtétettek, melyek közül kiemeljük az orosházi 10- és szent-audrási 5 tanyai zugiskola bezáratását, a csabai 12 tanyai zugiskola miatti megintést 8 az illető községeknek törvényes isko Iák felállítására való kötelezését. A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t-cz végrehajtásáról szóló szakbeli jelentéseket megelégedéssel vehettük tudomásul, csak a kétegy- liázi gör. kel. iskolák az egyházi főhatóságuk utján történt többszöri sürgetés daczára sem mutatván számba vehető eredményt; ezentúl már az 1868. évi 38. t.-cz. 15. §-át fogjuk ez iskolák irányában alkalmazni. Az iskolák külső ügyei közül a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1876-ik évi 20,311. 8 Z. alatt kiadott körrendeleté értelmében a hatósági ellenőrzés és felügyelet a lefolyt félévben is gyakoroltatott, s annak eredménye szerint : a) az iskolai épületek jó karban tartása és kellő felszerelése tekintetében; b) a tanköteles gyermekek összeírása és iskoláztatása körül: c) az iskolamulasztások igazolása iránt, és d) a tanítók kellő számú alkalmazására s izetéseik pontos kiszolgáltatására nézve a miniszteri rendelet szabványai kellően végrehajtalak, s e tekintetben oly lényeges hiányok, me- yek hatósági közbelépés utján való orvoslást gényeltek volna, a lelolyt félév alatt fel nem nerültek, kivéve a kétegybázi esetet, melyben a anitók hátralékos fizetéseik közigazgatási utón lehajtattak s az illetőknek kiszolgáltattak. IV. Az igazságügyi szakra vonatkozó ) ide csatolt kimutatás adatai szorint a rablét- szám a félév kezdetén 139 volt, és pedig J24 :érfi és 15 nő. A lefolyt félévben az elzártak izáma szaporodott 194 re, kik közül 171 volt férti, 23 nő. A lennmaradt létszámból már eltelt voit 102 férfi és 14 nő, felebbezés alatt állott az ügye 9 térti és 1 nőnek, vizsgálati fogságban volt 2 férfi, 1 nő. A felévi rabtartási költség 6419 frt 6 kr, ibböl a rabok keresménye állal 20 Irt 49 kr. lefolyt térit menyek által 1080 frt 60 kr, s igy isszeseu 1101 frt 9 kr. téríttetett meg, fedezet en maradt, s igy az állam állal fedezendő 5317 ;rt 97 kr. A rabok keresménye a kimutatott 20 rt 49 kr.-nál tulajdonkép jóval több, miután tzonbau a rabok által készített kosármunkák ára isak az év végén fizettetik ki, ez idő szerint a .eljes kereset nem volt kitüntethető. A központi fogházat küldöttségünk a múlt 'élévben is megvizsgálta s annak helyiségeit a liztonság és tisztaság tekiutetében, teljesen ki- ógástalannak, az élelmezést kielégítőnek, s a egyelmet a fennálló rendszabályoknak megfele- őnek tálalta. (Folyt, köv.) 1989.—89. Figyelmeztetik a t. adózó közönség, iogy t. évi október hó 1-vel úgy az 1889. ívre előirt hadmentességi-dij, valamint az illatúi" és városi adó IV-ik részlete is ese- iékessé vált. Gyulán, 1889. október hó 12-én. DVLtlca,y Béla, polgármester. partjára megyünk, hol a kiál látás van. Mint- íogy egy pénzbe kerül, válasszunk a legele jánsabb helyet a jénai hidat, mely a régi ki- illitasj helyről a Trocaderotól vezet bennün- set a világ csodái közé. Ezeknek elseje ai Eiffel torony, melyről a világ minden nyeltén egy-egy kötet jelent mag sokkal nagyobi izakavatottsággal, mint a minővé én képei zagyok, és igy ez érczkolosszusról csak any- íyit jegyzek meg, hogy nem jó alulrpl fel lézni rája, mert az embernek bizonyosan lee- >ik a kalapja. Az első emeleten tudvalevőleg négy ven- léglő van és én fájdalommal tapasztaltam nerc sgyszer, hogy Monsieur magyar konyhát tart, íanem Brébant nem az ételeket, hanem az Irakat paprikázza meg. Az Eiffel torony előtt (melyet a franczia iffelnek mond) a Szajna mentén vannak a: smberi lakóhelyek elhelyezve. A Quai d’ Or- >ay felöli részen látható egy barlang, minőber íz első emberek laktak az, u. n. barlangla cók nehány lépésnyire tőle van a czölöpla- tók kunyhója, azon embereké t. i. kiknek nár volt annyi eszük, hogy a vadállatok ele- íi védelem okáért vízbe állitott czölöpökr« ípitsék nyughelyüket, e mellett egy őskor: jall lakóház van, szakasztott olyan kunyhó r.int nálunk a dinnyecsőszöké, emellett égj pelazg ház, egy zsidó ókorbeli nyaraló-féle tűnőkre Jeruzsálem romjainak kutatásánál akadtak. És ez folytatódik a fokonkénti művelődést előtünteeve, miglen a modern tech tika leghatalmasabb alkotásához az Eiffel-to- ronyhoz jutunk. (Vége köv.)
