Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-02-10 / 6. szám
G-ik HK «Im Till, évfolyam Gyula, 1889. február 10-én. r~’ Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési díj : Egész évre ..........5 frt — Fé lévre .. .. .... 2 »5° » Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr r kr. Társadalmi és' közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dl. ZBo<a.o3s3r Zoltán 1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyllttár tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. ez. Eckstein Bernát fűrdö-utoza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Temetés után. Alig pár napja kisérték örök nyuga lomra a tragikus véget ért trónörököst, a ki hivatva volt nevének örök életet te remteni hazánk történetében, alig pár napja némult el a harangok zúgása, még hirdetik a lengő zászlók a szivek mélyén lévő fájdalmat, még hull a köny, még sajog a kebel, s már zavarják az igaz könnyek hullását éles késsel szakgatják a be nem hegedt sebet. Kósza hir kósza hirt követ, a phan tasia bámulatos szörnyei kergetik egy mást, fürkészve az okot, melynek szent ségét a szemfödél s az atyai fájdalom őrizi De hát mért nyúlni szentségtörő kéz zel a családi szentélybe? Miért kutatni a virág elhervadásának okát ? Mienk volt ő szivvel, lélekkel, jogunk van tudni, hogy miért hagyott el minket oly korán, önkezóvel oltva ki a világot, mely fényt és derűt terjeszteni volt hivatva. Keressük hát az okot. Csak hogy e jognak, esak hogy e kutatásnak el kell némulni az atyai sziv fájdalma előtt. Nézzétek az áldott koronás főt egyetlen fia koporsójára borulva, s ha a rideg önzés, a lázas agy, a féke vesztett mania keresni a hihetetlent, a mesést, nem néniül el egy ország s egy koronás fő gyásza előtt: némuljon el az ember, az atya fájdalma előtt. Ne zavarják a mérhetetlen gyászt a profán hangok, mi legalább nem szegő dünk ez Ízléstelen concertbe. Egy apa büszkesége, egy hitves sze reime, egy nemzet reménye szállt sírba. Hát nem elég nagy a fájdalom ? Tetézzük e fájdalmat — ha ugyan lehet — s azt a koronás főt, a mely bánatának mélységében vérző szivvel fordul nemzetéhez hálás köszönetét mondani mint atya a fia halála felett tanúsított részvétért, ne engedjük egy perozig se atyának lenni s csepegtessünk mérget a keserű pohárba, melyet a kérlel lietlen sors emelt ajkaihoz ? Oh nem! A kik előtt nem szent a nemzet, nem szent a koronás fő, azok előtt is szentnek kell lenni az atyai szív keservének. Hazánknak egy remény csillaga hullt le, a leendő király, a ki ösmerte nemzeIá Békésvároxegye közélete a XVIII. század elején. Irta a Oláh György. III. A telepedé* nehéz munkája nem folyt le akadálytalanul. Már az 1700, év folyamán el- pusztittatottaz alig megtelepült M.-Berény. A ráczok egy kóbor Csapata feldúlta a községet, kifosztotta a lakosokat. Ezzel kezdődött meg a ráczok betörése, mely oly sokszor ismétlődött mind addig mig, a vármegye hamvaiból feltámadt. „Midőn a ráczhad 1703-ik év tavaszán, Így ir Hornyik János a ráczok forradalmára vonatkozó müvében, — visszaköltöznék Aradra a Fekete-Körösnél, mintegy 5ooo főnyi ku- rucz seregre bukkant. Tököli a ráczok kapitánya ügyesen felállítja seregét a vele volt tünket, szerette azt, 8 e szeretetét tettekben mutatta meg, lehullt a csillag, fénye nem világit többé! Méltó utódja lett volna nagy és nemes gondolkozásu uralkodónknak, méltó folytatója az óriási munkának, melyet atyja a nemzet virágzása s nagygyátevése ér dekében megkezdett. Vegyítsük az atya és hitves könyei- nek igaz gyöngye közzé a mélyen gyászoló nemzet szívből fakadó könyeinek harmat cseppjeit. A sors könyörtelen és igazságos, egyaránt sújt szegényt és gazdagot, kicsinyt és nagyot. Az emberi sziv is igazságos de nem könyörtelen s legyen bár szegény vagy gazdag, kicsiny vagy nagy kit a könyörtelen sors sújt, egyaránt osztozik a fájda lomban. Egyek voltunk az uralkodó házzal annak örömeibeu, egyek vagyunk és osztozunk annak bánatában. Elapadhatatlan a részvét, kiolthatatlan a fájdalom s számnélküli a mód a melye nyilatkozik. Az ország minden vármegyéje, minden városa, minden faluja, szegénye és gazdaga, hatalmasa és kicsinye, az utolsó koldus kinek nincs egyebe legalább egy szívből fakadó imával siet leróui a kegyelet és bála adóját. Egy egész nemzet fohásza száll az egek urához, hogy szeretett uralkodónk nak tegye elviselhetővé a reá és reánk mért csapást, nem maradt szem könye- zetlenül, nem maradt ajk ima uélklil s nincs sziv, részvét, érzés nélkül. És ez jól van igy ! Hadd lássa az egész világ, hogy a kik a mi hazáukat s a magyar nemzetei' szeretik, azokat szeretjük mi is szivünk; minden dobbanásával, lelkünk egész melegével. . . a sirig. . . . és a síron! túl! Rudolf trónörökös kalála. Békésvármegye gyásza. Rudolf trónörökös megdöbbentő halálánál rejtélye nincs és talán uem is lesz suba sem fel derítve és ez a körülmény is okozza, hogy a köz vélemény nem tud a tragikus eset fölött napirendre térni; a temetés óta napok múltak el, és a borzalmas eset képezi most is társalgás, vitatko zás tárgyát bizalmas családi, baráti körben, otthon ép úgy mint nyilvános helyeken. A nézetek, feltevések különbözeik, de abban mindnyájan egyetértünk, hogy ennél nagyobb csapás alig érhette hazánkat; halhatatlan szép emléke felett érzett hő kegyeletben összeforrtunk mindnyájan és min- don igaz honfiú imádsága: Adjon az Ég a legmé lyebben sújtott királyi szüléknek és a fenséges özvegynek továbbra is erőt megmérhetlen fájdal műk elviselhetésére, a megdicsőült királyfinak pedig adjon szomorú végnapjai utáu csendes örök nyugodalmat I Békésvármegye közönsége impozáns részt vesz a tragikus halál okozta nemzeti gyászban. A. megye székhelyén kezdve a logkisebb községig mindenütt meghatóau nyilváuult a gyász érzete; a, megyei, községi túlnyomó részben egyházi s társadalmi testületek épületein mindenütt tekete zászlók voltak kitűzve, gyászmisék s isteni tiszteletek tartattak és fognak részben tartatni hit- felekezet különbség nélkül minden templomban, :s ezen isteui tiszteleteket hétköznapok daczára ; nép oly tömeges számban látogatja, mint máskor sátoros ünnepek alkalmával sum. A Vármegye törvényhatósági bizottsága mint politikai testület folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor tart rendkívüli közgyűlést. Erre vonatkozóié; kibocsájtott alispáni meghívó következő: Békés vármegye törvényhatósági bizottsága Rudolf trón örökös cs. és kir. Fuusége váratlan gyászos halá la alkalmából illő teendők végett f. hó 12 ik napján d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. ez. bizottsági tagok tisztelettel meghivatnak B. -Gyulán, 1839. fobiuár 4 éu. Jancsovics Pál alispán. Gyulán közgyűlés végéig lógnak a fekete zász lók- leugeni. Göndöcs Benedek apát és lelkész a temetés napján tartandó gyászmisére következő meghívót intézett a hatóságok, egyházak és magán testületekhez: Rudolf lőherczeg őfenségét, Szent István koronájának örökösét, kire az o:szág gondja várt ki a népek reménye volt, mindenek közkáuatára Január 30-áo a váratlan korai halál elragadta istenhez kell tehát fordulnunk esdö könyörgésünkkel, hogy adja meg szolgájának a nyugalmat melyet szeuteiuek készített, térjen lelke oda, honáét származott —- az örök valóhoz. Miért is febr 5-én, kedden reggeli 10 órakor a gyulai nagytemplomban a legszentebb áldozat log Rudolf korona örökösért bemutattatni, melyen kérni fogjuk a jóságos Istent: adja meg ö neki az örök boldogságot; — kérni fogjuk a jó Istent, hogy apostoli királyunkat, a haza atyját felséges hitvesével Erzsébettel s királyi családjával vigasztalja és németeket középre fogja s a kuruCzok ismé-java része a harCzképeS lakosság itt hagyta telt rohamait feltartja; de a ráczhad szárnyait községeit, s a kuruezokkai harczolni ment a megnyomják és hanyatlásnak kényszerítik; ek-szabadságért. kor Stoltz százados, a németek parancsnoka Ismét puszta, néptelen lett a vármjgye ismervén a ráoz nép harczi modorát s értvéns a telepítés, a rendezés nagy munkája félbe nyelvét a csatahely közelében levő —• reme maradt, pedig már ekkorra szépen előre hatéi —* erdőre támaszkodik, a futamlókat visz-ia(jt az. sza tartja, tüzesen ellenáll; már markában a Gsak a2t várták a rác2ok) hogy a kuru_ győzelem; de a ráczok szokásuk szerint zsák-ezok elvonuljanak. Megkezdték az embertelen mányhoz látnak s a kitartással küzdő kuruezokpusztításaikat. Gyakran kitörtek a vármegye által megveretnek. egyes községeibe, elraboltak mindent mit taE győzelem után a kuruCzok Békésvár-^ltak, s a vármegyénkből s a szomszédos vi- megyét is elözönlötték. Igen fontos pontja lettd®krö1 elhajtott marhák száma Hornyik Já- a kuruezhadnak Békésvármegye, a szegedinos tanúsága szerint oly mesés nagyságra emel- várőíség, a ráczok föfészke innét tartatott fé kedett, hogy azt a német parancsnokok is ken s azólelem beszerzése lehetetlenné volt téve.megsokalták, sőt Monoszterli János a ráczok De nem volt előnyére a telepedésnól igen sokalvaÍdaja is elszörnyülködött azok nagy száma nehézséggel küzdő lakosságnak a kuruez se-felett‘ Vármegyénkből a pusztítás után zsákreg itt maradása, annak élelmezése teljesenmányaikkal Arad alá gyültek a onnét rontot- az ellenségtől körül zárolt községek lakossá-tak ki “W erővel 1705 májú; a4-én Nagygát képezte, föképen hátrányos volt azért,-Kunságra felgyújtván minden leözséget, melyek mert midőn a viszonyok a kuruezokat vármea török uralom megtörése után újra felépültek, gyánk elhagyására kényszerítők: lakosain!* n9m volt képes őket utjokban feltartani a áldja meg. Tisztelettel fölkérem annálfogva, hogy a szent miseáldozaton megjeleani szíveskedjenek. Honfiúi tisztelettel vagyok Gynlán 1889. február 3. Göndöce Benedek, apát és lelkész. A gyász szent misét febr. 5-én reggeli 10 órakor, püspök föveg alatt pontifikáló Göndöce Benedek apát és lelkész végezte egyházi segédlete mellett. A templom belseje komor ünnepélyes látványt nyújtott, amennyiben feketével volt bevonva s az oltárokon és a templom közepén álló nagy gyász ravatal mellett és csillárokon több százakra menő gyertyák égtek, melyek a templomot meghatóan kivilágiták; a nagy gyászravatal pálmákkal, fikuszokkal, babérral és draczena fákkal volt ékesítve, a ravatal tetején a nagy szesz lámpa láDgja és a virágzó kanaindikák meglepő látványt oyujtának. Reggeli pont 10 órakor a várói m;nden harangjai raegkondultak, a szent áldozat kezdetét vette, mely alatt a Takácsy Lajos segédkántor igen kellemes bariton hangján előadott gyász, énekek mindnyájunk szivét és lelkét átfutották, különösen a felajánlásnál (offerto- riumnál) az alkalmi ének; urfelmutatás alatt a helybeli első voaós zenekar Bethoven gyász inda, lóját játszá; a mise végén a libera megrázkódtató hangja mindenkinek szeméből a fájdalom és meg- illetödés könyeit facsarta ki azon ima mellett, hogy adja meg Isten Rudolf korona herczegnek az örök boldogságot, áldja meg apostoli királyunkat s hazánk atyját a felséges királynővel Erzsébettel és királyi családjával együtt. A templom a szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt közönséggel, százakra megy azok száma, akik még bejöttek volna, de kénytelenek voltak visszafordulni. A templomban voltak: a m. kir. honvéd tisztikar, a megyei, törvényszéki s a városi tisztikar, a görög uem egyesült 3 lelkész egyházi tanácsukkal, a ref. lelkész, a tanfelügyelő, a polg. fiú iskola gazgatósága, adó, illetékkiszabási és adó felügye- löségi hivatalok tisztviselői, aa izr. hitközség Lé- derer Lajos elnök vezetése alatt a magyar és német földész társulat fáklyákkal, az I, II, III. ipartársulat fáklyákkal, az iparos tfjuság lobogóval és fáklyákkal, a tűzoltó őrség, az összes polg. él elemi iskolák növendékei, Budjátsné és Stégemé növeldék növendékei, a caendörség személyzete, a német városi fúvó zenekar össses tagjai disz egyen- uhában. A gyászisteni tisztelet alatt az összes ültetek zárva voltak. Délután 4 és 5 óra között újra bezárattak az Üzletek és a város minden harangja zúgott. A nép nagy tömegben hullámzott a templom-téren és föutczákon, a komor hangulatot nem zavarta a legkisebb dissonanOia sem, a tömeg viselkedésében volt valami leirhat- lan szomorú méltóság. A helv. hitv. templomban — hol Kutas Károlyi Sándor által ellenök küldött Nyíri ezredes kis Csapata, — a ráczok megverték, a csatában 45 kuruCz hullott el s két ágyújuk is a ráczok martalékául esett. Ekkor Károlyi maga eredt utánnok nire a ráczok Békésvármegye felé szaladtak. Károlyi a Körösnél érte be, s szét verte őket, a kát ágyún kívül elfoglalt tőlök még hármat, a tetemes zsákmányt elszedte tölök, és egész Gyuláig kergette őket. A ráczok Gyula várában találtak menedéket, mire Károlyi ostrom alá fogta a várat, azonban sikertelenül, s igy kénytelen Volt Gyula alól elvonulni. A ráczok ekként biztonságban érezvén magokat, bosszujok dühét ismét vármegyénk községein öhtötték ki. Rémes tettekben nyilvánult dühök, nem maradt meg a vármegyének egyetlen egy községe sem, felgyújtottak, leromboltak mindent, és a védtelen nőket, gyermekeket is kegyetlenül legyikolták, úgy, hogy a vármegye pusztább lett, mint valaha volt. (Foly. köv) rr "■*s
