Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-06 / 40. szám

40-ik szám

VIII. évfolyam.

Gyula, 1889. október 6-án.

¥----------------1

( Szerkesztőség:

Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak viaaza.

Előfizetési díj:

Egész évre..........5 írt — kr.

'•

“élévre ...............2 „ 5° »

Évnegyedre .. .. 1 „

Eyyes szánt ára 10

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üo"tosi3r Tám.os.

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. é» társa

hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon

Békésvármegye közigazgatási bizottsága a közigazgatas összes ágainak állapotáról az 1889-ik év első felére vonatkozó rendszerinti jelentését a következőkben terjesztő elő a September 23 iki bizottsági ülésen:

i.

A belügyminisztérium hatáskörét érdektőleg.

A. vármegyei központi közigazgatás kielégítő gyors és pontos volt. Az ügydarabok lehető rövid idő alatt eliutéztettek úgy, hogy e téren semminemű intézkedésnek szüksége fenn nem forgott.

A központi tisztviselők tevékenységét feltüntető II -ik mintájú kimutatást jelentésünkhöz csatoljuk, érdekesnek tartván megjegyezni, hogy a központi ügy forgalom évről évre felette növekszik.

Ugyauis a vármegyének újra szervezésekor 1872-ben az összes ügydarabok száma csak 6054 volt, 5. év múlva 1877-ben már 9324-re szaporodott tel az ügyek száma, újabb 5 évre rá 1882- ben 12,547 et, s 1887-ben 15,339-et tettek ki az iigyilarabok, tavaly pedig 16,304 ügydarabb nyert a vármegyénél elintézést, mely szám az idén előreláthatólag ismét tetemesen nagyobbodni fog. Az ügyforgalomnak ily rondkivüli növekedése mellett a fogalmazó személyzet a szervezkedés óta 1884-ben csupán ogy aljegyzővel szaporitta- rott, s ennélfogva a fogalmazók a legnagyobb mérvben elfoglalva vannak.

A közigazgatási bizottsági ülések rendszerint mmdeuik hó második hétfőjén tartattak meg. Rendkívüli ülés csupán egy ízben, május 28 án tartatott. Az üléseken — kivéve az áprilisi ülést — mindenkor a vármegye főispánja elnökölt, s a tagok kis kivétellel, rendszerint teljes számban jelentek meg.

A tisztviselői karban a folyó évbeu 3 rendbeli változás állott be. Terényi Lajos vármegyei főjegyző a vármegye főispánjává neveztetvén ki, helyébe a folyő évi tavaszi rendes közgyűlésen Dr. t’ábry Sándor, a gyomai járás főszolgabirája választatott meg, kiuek helyébe Rohoska Mihály gyomai járási szolgabiró, s ennek helyébe J.,n- tyik Mihály közigazgatási gyakoritok lettek megválasztva.

A főszolgabírói és községi ügykezelés vi/.s gálatát a vármegye főispánja megkezdvén a csabai, békési, szeghalmi és gyomai járás főszolga

V

DFáixisról.*)

Bevezetési

Egy tájékozatlan idegen Párisba érkezve azt kérdezte valakitől, hogy mi itt az uralkodó vallás ? — a gyönyör —, válaszola a kérdezett, ezt imádjuk igazán, a többi vallásfelekezetek iránt roppant elnézők vagyunk. E város, mely a gyönyört mondja hitvallásának, bizonyára igen kellemes város; szokásairól, erkölcseiről — helyesebben erkölcstelenségéről — köz- és magány intézményeinek ismertetéseiről könyvtárokat Írtak már össze ; s igy nem csekély arrogantiának tűnhetik fel, hogy én ki mind össze négy hónapot töltöttem falai között e kedves közönség elé lépek azzal, hogy én Párist ismertetni fogom, mikor egy bennszülött 6o éves párisi is csak nagyjából ismeri e modern Bábelt, mely most annyival is babelebb, mert az Eiffel tornya a bibliabeli Babel toronynak, igyekezik erős konkurrencziát csinálni.

Mi sem természetesebb, minthogy Páris tüzetes megismertetésének még szándékáról is le kell mondanom, mert ha ilyenforma szán- dékom volna, úgy a hajnalpir már köszöntené az itt lobogó petroleumlángot és én felolvasásom derekán se tartanék s több mint valószínű egyedül ülnék az ajtónyitásban, mert

*) Felolvasta a gyulai kereskedelmi csarnokban f. é. szeptember 29-én Zöldi Márton.

bíróinak hivatalait, és ezen járások községeit vizsgálta meg. A vármegye alispánja pedig rendszerinti évi vizsgálatait eddigelé a gyomai, békési és gyulai főszolgabírói hivatalokra s Gyula városára terjesztette ki.

Ili

Háztartás.

A vármegyei pénztárakat és a vármegye kezelésére bizott jótékony czélu alapokat az 1886. évi XXL t. ez. 68. §-a q) pontja alapján a vármegye alispánjának elnöklete alatt működő küldöttség a lefolyt félévben is havonként rendszeres vizsgálat tárgyává tevén, azok kezelése az 1883-ii évi julius hava 14-én 37,169. sz. alat< kiadott belügyminiszteri szabályzat intézk-késeivel mindenkoron összhangban levőn :k találtatott.

Az egyes pénztárak és alapok állaga a folyó év első felének utolsó hónapjában, jutiius hava 24 ik napján megtartott vizsgálat eredményéről felvett jegyzőkönyv szerint a következő volt :

a) A vármegyei házi pénztárban : készpénzben 38,471 Irt 56 kr. bevétel,

38,108 frt 24 kr. kiadás, és 363 frt 32 kr, maradvány,

b) A vármegyei közmunka pánztárban : készpénzben 104,475 frt 67 kr. bevétel,

102,046 frt 73 kr; kiadás, és 2428 frt 34 kr, maradvány, kötvényekben 90,989 frt 54 kr. bevétel,

20,000 frt — kr. kiadás, és 70,989 frt 54 kr. maradvány,

c) A vármegye katonaelszállásolási pénztárban :

készpénzben 16,937 frt 44 kr. bevétel,

16,786 frt 06 kr, kiadás, ,és

151 frt 38 kr. maradvány,

kötvényekben 15,534 trt 56 kr.. bevétel,

5000 frt — kr. kiadás, és

10,534 Irt 56 kr. maradvány,

d) A vármegyei házi tartalék-alappénztárban :

készpénzben 7059 frt 09 kr. bevétel,

6910 frt 39 kr. kiad is, és 248 frt 70 kr. maradvány,

kötvényekben 43,277 frt 58 kr. Levétel,

4384 frt 91 kr. kiadás, és

38,892 frt 67 kr. maradvány,

e) A jegyzői nyugdij-alup pénztárban : készpénzben 3918 frt 4 kr. bevétel,

3470 frt 57 kr. kiadás, és 447 trt 47 kr. maradvány, kötvényekben 93,219 frt 79 kr. bevétel,

1731 frt 30 kr. kiadás, és 91,488 frt 49 kr. maradvány.

f) A vármegyei közkórházi pénztárban :

készpénzben 12,750 frt 53 kr. bevétel,

10,970 frt 78 kr. kiadás, és

1779 irt 75 kr. maradvány,

kötvényekben 34,817 frt 20 kr. bovétel,

4325 Irt — kr. kiadás, és

30,492 frt 20 kr. maradvány,

g) A nyilvános betegápolásf-alap pénztárban készpénzben 8076 frt 15 kr. bevétel,

7908 jrt 69 kr. kiadás, és 167 Irt 46 kr. maradvány, kötvényekben 652 frt 78 kr. bevétel,

2500 frt — kr. kiadás, és 4021 frt 78 kr. maradvány,

h) Az endrödi Vida-léle alapitvány-pénztárban : készpénzben 1651 frt 38 kr. bevétel,

1610 frt — kr. kiadás, és 41 trt 38 kr. maradvány, kötvényekben 56,399 frt 35 kr. bevétel,

7332 frt 50 kr. kiadás, és 49,066 frt 85 kr. maradvány,

í) A vármegyei közkórházi tarlalék-aiap-pénz- tárban ;

kötvényekben 862 frt 82 kr. bevétel, semmi kiadás és 862 frt 82 kr. maradvány.

k) A Nagy Márton-féle alap-pénztárban ; kötvényekben 4531 frt 44 kr. bevétel, semmi kiadás, és 4531 frt 44 kr. maradvány.

1) A szeretetbáz-alappénztárban : kötvényekben 4008 frt 86 kr. bevétel, semmi kiadás, és 4008 frt 86 kr. maradvány.

m) A közművelődési-alap pénztárban : készpénzben^87 frt 62 kr. bevétel,

87 frt 62 kr. kiadás, és semmi maradvány,

kötvényekben 1683 frt 51 kr. bevétel,

262 fit 50 kr. kiadás és 1421 frt 01 kr. maradvány,

n) a községi állategészségügyi pénzalap pénztárában készpénzben 54 frt 50 kr. bevétel,

54 irt 50 kr. kiadás és semmi maradvány

kötvényekben 54 frt 50 kr. bevétel semmi kiadás és 54 frt 50 kr. maradvány,

o) az ipar és kereskedelmi alap pénztárban f

készpénzben 353 -Irt 61 kr. bevétel,

338 frt 61 kr. kiadás és

15 frt maradvány

kötvényekben 1398 frt 84 kr. bevétellel 200 frt kiadás és 1198 frt 84 kr. maradvány

p) a vármegye tiszti nyugdíj pénztárban

készpénzben 3031 frt 15 kr. bevétel

3030 frt 96 kr. kiadás és — frt 19 kr. maradvány kötvényekben 63188 frt 51 kr. bevétel 908 frt — kr. kiadás és 62280 frt 51 kr. maradvány

q) 1848/9- honvéd gyámolitó alap pénztárban kötvényekben 2500 frt — kr. bevétel semmi kiadás és 2500 frt maradváuy.

Ezen itt felsorolt pénztárak összes kész- pénzbeli maradványa 5542 frt 99 kr. kötvénybeli maradványa pedig 372344 frt 37 krt tett ki.

A vármegyének a múlt évről vezetett 23 db számadása a folyó évi tavaszi közgyűlésen megvizsgáltatott. A községi számadások közül csupán 3 db, a községi gyámpénztári számadásokból pedig 12 darab lett megvizsgálva s igy a szeptemberi közgyűlésre maradt megvizsgálandóul 158 db községi s 5 gyámpénztári számadás. — E nagy hátralék oka abban rejlik, hogy a számvevőségnek, melynek a számadások közgyűlési előkészítése feladatát képezi, egyik tagja a szarvasi közgyámságnál felfedezett sikkasztás adatainak felderítésével volt Szarvason folyó évi inárczius hó 18-tól julius 11-ig elfoglalva, másik tagja pedig a regále-ügyi bejelentések felülvizsgálata által vonatott el a számadások vizsgálatától.

Egyébként tisztelettel megjegyezzük, hogy a megyebeli községek az 1886 évi XXII. t.-cz. 143. § ához képest múlt évi számadásaikat kevés kivétellel idejekorán beterjesztettek. A késedel- mezök ellen a vizsgálat elrendeltetett s ez idő szerint a számadások már azok részéről is beterjesztve vaunak.

annyi jóizlést mindenesetre kell feltételeznem szives hallgatóimban, hogy apránkint megszöknének.

De az az úgynevezett ismertetés talán nem is igen mulatságos a hallgatóra; a számok, nevek és statisztikai adatok roppant érdekesek, de valljuk meg őszintén szörnyűségesen unalmasak.

Már pedig a párisi közmondás azt tartja,- hogy az unalom több embert megöl, mint a nyaktiló.

Én ptdig messze állok a gyilkos szándéktól, és ha mégis unalmas találnék lenni, és az unalom ölne, úgy kérem a tek. törvényszéket e tettemet véletlen emberölésnek minősíteni.

Hanem bármint igyekezünk is szenve- legni a szenvtelent, olyan affectatióra soha sem lehetünk képesek, hogy azt mondjuk, hogy Páris bennünket nem érdekel. Nyiltan vagy titokban a párisi divatnak mindenki hódol. Az egyik szereti a Párisi erkölcsöket, a máéik a franczia regényeket, a harmadik a párisi divatot, a negyedik a franczia konyhát, a franczia színmüvet s mindenki szereti mutatni, hogy ő benne van valami párisi, valami francziás. Még a falusi zsidó gavallér is, ki csak néhány szót tanult Ollendorfból, mikor vőfély volt a nyoszolyó leánynak francziául akarta karját ajánlani. Reichen sie mir Ihren Arm — ezt igyekezett francziára lefordítani, minthogy tudta, hogy reich francziául viche, arm pedig pauvre,-igyen konstruálta a mondatot : vichez moi votre pauvre.

A Páris iránt érzett eme általános ro- konszenv buzdít engem arra, hogy korlátolt

előadó képességem és hézagos ismereteim daczára Párisról beszélni merészeljek, nagy ravaszul igy okoskodva, ha már az előadás nem lesz érdekes, legalább a tárgy legyen az.

Csak néhány általános jellemvonást szándékozom bemutatni ama hatalmas kolosszusról, de ezek oly dolgok, melyeket ott jártamban magam lestem el. Az az egy előnye mindenesetre meg van, hogy közvetlen tapasztalatokon nyugszik mindaz, mit előadandó vagyok.

Hogy hű és esetleg mégis tanulságos legyek, lehetőleg kerülni fogom a szellemeskedést — és fájdalom — érzem, hogy ez nagyon könnyen fog nekem sikerülni.

Most pedig szives engedelmükkel nézzük meg egy kissé Párist.

Párisról általában!

Az első könyv, mit Párisban kezemhez vettem, „Páris és környéke“ czimü Útmutató volt. E mü azzal kezdi a bevezetést, hogy Páris nem város, Páris egy világ. Ez hál elég büszkén van m indva, és a párisiak elé- gültén olvasták I nagyzó frázist. Minthogy azonban mi nem vagyunk francziák, csak félig fogadhatjuk el e büszke franczia mondást. E szerint Párist legfőlebb fél'Rágnak tekinthetjük, a minthogy tagadhatatlan is, hogy Párisban első szerepet játszik a í él világ.

Két szóban fejezi ki a párisi azt a tudományát, melylyel imponálni tud az egész világnak. E két szó : savóír vivre — élni tudni. Első pillanatra szinte bárgyuságnak látszik e mondás —. élni tudni, — hát ugyan ki nem tud élni ? Még az élhetetlen ember is tud

élni, sőt az orvosok állítása szerint minden ember egész addig él, mig meg nem hal.

És ez az egyetljn állítás, melyet kész- séggel elhiszek az orvos uraknak.

De élni és élni közt megmérhetien különbség vagyon, és a párisi szentül azt hiszi, hogy igazán élni csak ő tud.

Nem szabad hinnünk, hogy a párisi nyakig fürdik a gyönyörök árjában, sőt éppen az az előnye van, hogy nem mohón élvez. Az élvezet előtte egy szükséges, sőt nélkülözhetetlen dolog s ép azért tud is vele bánni.

A nap minden órájára jut valami.

Ahogy egy párisi ur él, az bizony méltán irigység tárgyát képezheti. A nap n órakor kezdődik. Első dolga kikocsizni a bou- lonyi erdőbe a Champs-Elyzéen keresztül. A Champs Elyzée egyike a világ legszebb sétányainak. Hat fasor szegélyezi utait : megany- nyi százados platán éa a Szajna vize húsúi levegőjét. Körülbelől olyan hosszú mint a Koronától a Bárdos hidig. Naponta 20—30000 fogat robog rajta végig. És pedig csupa egy- fogatu, mert a két fogatú kocsi valóságos kivétel számba megy és ezeknél is a lovak egymás elé vannak fogva.

Maga a boulognei erdő a legtündéribb helyek egyike, hol a czivilizáczió kezet fogott az őstermészettel, hogy valami remeket alkosson. Amit csak a képzelet keresni tud, azt mind együtt találja itt : berek, sziget, erdő, tó, szikla, vízesés, vendéglők, kioszkok, regényesen szétszórva és harmóniában ölelkezve fenséges egyveleget képeznek. Itt tartózkodik a párisi ur minden délelőtt egy óra hosszáig és úgy megy haza deujeunézni kő-