Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-08-04 / 31. szám
Melléklet a „Békés“ 31. számához. allodialis birtokaikat megtartották, h mert a ezer züdésben némileg az egyházi simonia vétségének látszatát is elkerülni akarták, a kegyúri terhek pótlékául 2000 ezüst Ionotokat adományoztak. Adományozták pedig ezen 2000 forintot nem azért, mert a patronatusi jogokat az ado- mányos jószágtól elválaezthatatleunak lenni hit ték volna, — mert hisz az egyházalapitás ténye nem a kir. adományozással volt. egyidejű, hanem követte az, s mert az átruházás tényével tettle^ el is választották, de mert tudva tudták, hoay a kegyúri terhek forrásául az összes adományo- nemesi javak szolgálnak, s mert allodialis természetű birtokaikat ezen szolgálmányok alól nyilván kivenni kívánták, „mintegy belyettesitet ték ezen birtokaikat a kegyúri teher tekintetében a pótlékul adott 2000 írttal.“ És csak igy magyarázható meg az örök bevallási szerződésben a szerződő felek akarat»; __ a mit támogatnak a következő tények is : Ha bár ingadozó is a város abbeli gyakor lata, hogy a kegyúri terheket mily mértékben róvja le, de \ mikor a szükség úgy kívánja, nem a 2000 írtnak megfelelő évi járadékban, de ezt jóval felülmúló segélyben részesíti az egyházat. Egy ízben plane annyira terjed készsége, hogy nemcsak a róni. kath. egyházat, de hibás felfogásból indulva ki, a helybeli ág. evang. egyházat is részesíti mint kegyur arányos javadalmazásban. Más években ismét ha arra szükség nem volt, semmit sem juttat a róm. kath. egyháznak sem. A jus praesentandit pedig akkor, a mikor erre alkalom nyílott, egész terjedelmében gyakorolja, nem ajánlván de megválasztván, illetve kinevezvén az illető plébánost, — a volt földesurak pedig ez alkalommal még csak meg sem kérdeztettek. Nem szenved tehát kétséget, hogy a kegyúri jogosultság az örökbevallási szerződésben teljes mértékben B. Csaba mezővárosára ruházta- tott át. Vita tárgyát képezheti, hogy mert sem a legfőbb kegyúri jóváhagyás, sem az egyház kifejtett elismerése nem követte az átruházást, az perfectnek tartandó-e? Ámde ki tagadhatná: hogy a legfőbb kegyúri jóváhagyás utólagosan megszerezhető nem lehetne, s illetőleg a felmerült s most kérdésben lévő controversiáknak nem Bzükségszerü következményét fogja képezni ? A mi pedig az egyháznak kifejezetten történt beleeegyezését illeti, az mindenesetre pótolva van a számos tényből következhető hallgatólagos jóváhagoás által. Ha pedig megszerezte Csaba mezővárosa a kegyúri jogosultságot, azt el sem veszítette, mert a közbirtokosság el nem évitette, sem máskép meg nem szerezte azt, de meg el sem évithette s meg sem szerezhette volna, mint szerzésre képtelen jogalany, képtelen lévén arra is, hogy oly előkelő jogosítványokat gyakorolhasson, melynek gyakorlását az egyházjog még a jogalanyiságon is felül eső megkivántatóságokhoz köti. Készen fekszik ezek után azon kérdésre is a felelet, hogy a kegyúri terhek forrását mi képezi ? „A volt földesurak által az örökbevallási szerződés szerint lefizetett 2000 frt, s az ezen szerződésben átruházott ösbzss vagyonok és va- gyonjogositványok együtt és összeseu, tehát mindazok, a melyek a közbirtokossági testület tettleges birtokában léteznek ás kezelése alatt állanak.“ Mert ezen vagyonok az örökbevallási szerződés szerint a város által vétettek meg a volt földosuraktól, s habár a vételügylet felsőbb jóváhagyásban nem is részesült, az átruhá zás tényével szemben, mely a korabeli jogszokásnak megfelelően effectuáltatott a kir. jóváhagyás, a közigazgatási felettes hatóságok jóváhagyásai hiányának gyakorlati jelentőségét ma már vitatni is merőben czéltalan dolog. Azon körülmény, hogy ezen vagyonok tényleg nincsenek a város birtokában és használatá ban, a jelen ügy eldöntésénél jelentőségre nem számíthat, mert mi sem áll útjában annak, hogy a város ezen, jogosan öt illető vagyonokat tett leg birtokába vegye, s tudva is vau a megye közönsége előtt, hogy e tekintetben a megfelelő lé pések foganatba vétettek. A mi pedig azon ellenvetést illeti, hogy az egyesek fizetvén le a kérdésben forgó vagyon jogosítványok vételárát, ezeknek örökösei e va- gyonokban részesülni jogositvák, bár szorosan feladatunk körén kívül esik — nem mulaszthatjuk el megjegyezni, miként ha ezen eset valóban feniorogua, a mit, — mint fentebb jeleztünk — okunk van kétségbe vonni, a városnak módjában álland ezen igényeket alapos elbírálás után ki elégíthetnie. A kegyúri küldöttség illetve szolgálmányok mértékére nézve pedig, habár ezen kérdés eldöntése concret esetben véleményünk szerint bírói útra tartozik is, nem zárkózhatunk el annak kijelentése elől, „hogy az csupán a róm. Jkatb. igyház fennálló temploma és paplakának jókarban tartására, tehát évenkénti igazítására 8 eset leg renovatiojára terjedhet ki, a hívek szolgáltatván mindenkor a kézi- és igás napszámokat Ej részben sem kiterjesztést, sem megszorítást nem tűr meg az örökbevallási szerződés vo oatkozó pontja s az egyházjogi szakmányok mi magyarázni valót sem hagynak fenn s az egyház- látogatási jegyzőkönyvek világosan szóllanak. Ezek után kérjük a tekintetes törvényhatósági közgyűlést, hogy véleményünket macáévá téve, azt a vonatkozó iratok kapcsán az ügy -ldöntése czéljából, a Nagyraéltóságu m. ku. vallás- és közok'atásügyi miniszter úrhoz felterjeszteni kegyeskedjék. Kelt Gyulán, junius 23-án 1889. Keller Imre, in. k küldöttségi elnök. Tanügy. A gyulai, államilag segélyezett községi polg. fiúiskola értesítése az 18ö8/9-ik isk. évről, szerkesztette Kovalszky József igazgatótanár. Gyulán nyomatott Dobay János könyvnyomdájában 1889. Terjedelme 20 lap, kiállítása csinos. Nyomda hiba alig kerül, de mégis sértik szemeinket az efélék: külömbözö 6. 8. 9. lapokon, conatrutiv a 8 lapon, tankönyv a 9. lapon, szinezéze 9. lapon, bomláda 10 lapon. E füzet a tartalommal nyílik meg a 2-ik lapon, ezt követi a 3-ik lapon. I. Adatok az iskola történetéhez. Az iskolai év szept. 1-én kezdetett meg, de a tanítás csak 7-én kezdődött meg. Október hó közepén a testgyakorlat tanítása beszüntettetett, mivel fedett torna helyiség nincs. Junius 29-ig zárvizsgálatok valának és 29- én délután vizsgálat tartatott az énektao és testgyakorlatból, szavalás, a növendékek Írás és rajz- beli kiállítása, a jutalmak kiosztása, osztályozás felolvasása, végül a tanév berekesztése. A növendékek szorgalma és erkölcsi magaviseleté az egész év folyama alatt átalában kielégítőnek mondható; szigorúbb büntetés csak nehány esetben volt szükséges. Az iskolai év folyta alatt különféle okokból 10 növendék lépett ki az intézetből, közülök 3 kereskedő, 7 pedig iparos tanoncz lett. II. Iskolai hatóság. Az iskolaszék állott a tisztviselőkkel együtt 25 tagból. Nevezetes az iskoia történetében ama mozzanat. miszerint lelkes alelnöke Terényi Lajos a főispáni székbe emeltetett, hisszük, bogy szélesebb hatáskörében is kitűnő tárgyát képezeudi figyelmének a polgári iskola és annak ügye minden felett. Egy tagja Sziber Nándor r. kath. magyar kántor orgonista elhalt élte legszebb (48 éves) korában. III. A tanári testület és foglalkozási köre. A tanárkar áll 6 rendes tagból és 4 hitoktatóból. Legrégibb tanár Hirt Antal, ki már 23 éve tanitgatja a művészeti tudományok egyik legszebb ágát. A kötelezett órák együtt véve 117-et tesz uek, de ennél többet, nevezetesen 128 órát tani tanak, legtöbb óraadó Pivár János. IV. Az előadott tantárgyak vázlata és a használt kézikönyvek. Az I-só osztály, melynek Finta Ignácz a főnöke, 12 tantárgyat hallgatott, heti 31 órán, tehát a heti 6 napból egyet szünetnek véve, az 5 napra átlag esik 6 és '/« éra. A 2-tk osztály, melynek főnöke Homolya 1st ván, 12 tantárgyat hallgatott, 32 heti órán. A 3-ik osztály, melyuek iónoké Kovalszkt József, 14 tantárgyat hallgatott heti 31 órán. A 4 ik osztály, m -lynek fonóké Pivár Janos, 14 tantárgyat hallgatott heti 34 órán, tehát majd 7 óra esett napjára. Az elő adott tantárgyak száma 53-at tes/ 128 órával üetenkint, melyből egy előadóra 9 tantárgy s majd 13 óra esik átlag. V. A novenüesek érdemsorozata. Beíratott az I-á|j osztályba 54 növendék, kimaradt 6, év végén lett 48, a II. osztályba 29 uövendék, kimaradt 2, év végén tett 27, a Ill-ik osztályba 19 növendék, kimaradt 1, óv végén lett 18, a IV. osztályba 15 növendék, kimaradt 1, év végéu lett 14, és igy a négy osztály »an volt 117 növendék, kimaradt 10, év végén lett 107, a mi az előző évekhez mérve emelkedést mutat. Ezek közül az I. o. jeles — jó 7, elégséges 23, elégtelen 18, II. o. jeles 2, jó 2, elégséges 12, elégtelen 11, III. o. jeles 2, jó 2, elégséges 9, elégtelen 4, IV. o.. jeles 1, jó 4, elégséges 6, elég télén 3, összesen jeles 5, jó 15, elégséges 50, elégtelen 36. VI. A növendékekre vonatkozó stat. adatok. Helyi növendék 101, vidéki 16, vallásra nézve a r. kath. 60, mózes vallású 31, ev. ref. val lású 16, gör. kel. vall. 6, ág. ev. 4. A szülék polgári állását illetőleg az értelmiség járatott 44 fiút, az iparosság 41-et, a kereskedőosztály 21-et, a földmives osztály 11-et, ez utóbbi szám mutatja, hogy noha a földmivesi osztály túlnyomó városunkban is, mégis ez osz-1 tály idegenkedik az iskoláztatástól, holott értei-1 mes gazdákra oly igen-igeu nagy szüksége lennel városunknak. Érdekes lenne jövőre azt is kitenni, hogyI •elybeli földmives osztályuuk hány növendéket ja-1 rat a polgári iskolába ? Tandíj fizető volt 92, nem fizető 25. A latin nyelvet tanulta 43, és nem 47, mint íz tévesen van közölve, nem tanulta pedig 74. VII. Közvizsgálatok, jutalmak, tandijelenge- lés, tankönyvsegély. A közvizsgálatok tartattak junius 24 tői bezárólag 29-dikig, a melyekre úgy a szülék, mint 1 tanügy barátok részéről számosán megjelentek hallgatókul, a raidöD is a jutalmak kiosztattak az iskolaszék alelnöke Jancsovics Emil ur által. Szerettük volna a könyvtár állását, gyarapodását is tudni, hogy az Értesítés teljes értesítés lett volna, de ez örömtöl megfosztanunk. VIII. Adományok. A minisztérium által adott segély 1340 frtl az I-só gyulavárosi tak. pénztártól 15 frtl a békésmegyei tak. pénztártól 25 frt összesen 1380 frt IX. Tudnivalók a jövő isk. évre A jövő tanév szeptember 1-én veszi kezdetét, 6-án a tanítások beállanak rendesen. íme ezek a főbb mozzanatok polg. iskolánkat illetőleg ez évben, mely valóban megérdemli hogy féltékeny gonddal őrködjünk élete felett, benne vagyon egyik legféltettebb kincsünk. Hírek. A közigazgatási bizottság augusztus havil rendes ülését folyó hó 12-én fogja tartani. A vármegye rendkívüli közgyűlése folyój hó 6-án lesz; noha a lapunk múlt heti számában közölt tárgysorozat nem sok ügyet tartalmaz, mindazáltal tekintve a tanácskozási tárgyak kiváló fontosságát, alig van rá kilátás, hogy a közgyűlés már az első napon befejezhető legyen. Fő fontosságú ügy ezúttal is a megyei helyi érdekű vasutak létesítésére vonatkozó előterjesztés, melyről lapunk más helyén szakavatott tollbol közlünk czikket, ajánlva azt a bizottsági tagok legjobb figyelmébe. A képviselő testület julius 27-iki közgyűlésén, a póllaktanya építési ügyön kivül, mellyel lapunk más helyén foglalkozunk, még több fontos tárgy képezte tanácskozás tárgyát. Nevezetesen előterjesztetett a gazdasági s építészeti szakosztály véleménye a „Korona“ épületnek pénzügyi igazgatósági hivatalos helyiségül leendő átalakítása iráut, az átalakításra vonatkozó terv és költségvetéssel, továbbá a volt kir. adófelügyelö átirata, mely szerint a szóban forgó épületért a kincstár részéről 1400 forint évi haszonbér ajánl- tatik. A terv és ajánlat egyhangúlag elfogadtatott,! s megbizatolt a városi tanács, hogy as átalakítási munkálatokat írásbeli zárt ajánlatok mellett al legkevesebbért vállalkozónak adja át s olyképl intézkedjék, hogy az átalakítás ez év folytán végrehajtva s jövő év elején az épület a kincstárnak átadható legyen. Tekintve azouban, hogy az átalakítás tetemes, a költségvetés szerint 5000 forintot igényel s hogy az épületben a pónzügyigazgató lakásán és az igazgatóság hivatali helyiségén kívül még az adóhivatal részére is megielelő hivatali helyiség rendeztetik be: a baszonbéri szerződés 6 évre aként köttetik meg, hogy az a bat év eltelte előtt nemcsak a város, de a kincstár részéről ifin mondható fel. Az állatvásártér berendezésével kapcsolatban a pasussok írására a vásártér közepén uj helyiség építése hataroztatik el, melynek felépítése, s a vásár berendezése költségvetés szerint 6547 frt 20 krt igényel. Ezen aoltség aként fedeztetik, hogy az egy éven felüli, szarvasmarha s lovak vásári helypénze 4 krról 8 arra, az éven aluliak helypénze 2 krrol 4 krra emeltetik. Amennyiben pedig a lóvásártóreu a uemwsebb fajú lovakra figyelemmel minden ló részére külön elkorlátolt hely építtetik, az ezen helyet igénybe venni óhajtó lótnlajdonosok kötelesek lovaik után helypónzen kívül naponta s darabonként 10 krt fizetni. Egyebekre nézve a helypénz ■zabályzat változatlanul meghagyatik. Az eperjesi vadászterületre vonatkozólag megtartott árverés, tekintve hogy azért csak 22 frt, tehát az előbbi évekhez képest jelentékenyen kevesebb összeg igórtetett; tekintve, hogy Wenckheim Frigyes gróf ezen vadászterületért utólag évi 125 frt haszonbért ajánl fel, nem fogadtatik el, hauem a fel- ajánlt 125 frt kikiáltási mellett újabb árverés megtartása rendeltetik el. A többi vadászati te rületek bérbeadása jóváhagyatott. A közigazgatási bizottságnak határozata, melyben a Pap Gábor felfüggesztett reudörbiztos fizetése ügyében hozott határozat elleni íelebbezést visszautasítja, rendkívüli felülvizsgálat végett kérvény kiseretében a belügyminiszterhez felterjesztetni határoztatott. Az ideiglenesen megürült rendőrbiztosi állásra Békési János kapitányi Írnok helyettesittetik irnoki fizetésének élvezete mellett; a kapitányi irnoki állásra pedig 25 havi dij mellett egy dijnok fog alkalmaztatni. A napokban már elkészülő körgát tervezet és költségvetés megvizsgálására egy több 'ágból álló küldöttség menesztetik ki. A junius havi pénztár vizsgálatról előterjesztett jegyzőkönyv tudomásul vétetett. A városi földek haszonbérlete folyó évi szeptember 29 én lejárván, azoknak további hat évre s pedig árverés utján leendő bérbeadása elhatároztatott. A Tanácsnak több letéti pénztárnak a közpéuztárba olvasztása tárgyában előterjesztett véleménye elfogadtatott. Az utczai Uámpák világítása tárgyában előterjesztett bérszer- Iződés, mely szerint N. Szabados Antal a világítást lévi 3012 forintért 1890 év végéig bérbe vette, Ijóváhagyatott és ezzel a közgyűlés délután 7 jórakor befejeztetett. A pótlaktanya építési ügyben a szombati ■ képviseleti közgyűlésben hozott határozattal, he- llyesebbeu irva határozat hiánynyal lapunk múlt |számában már tüzetesen foglalkoztunk; de miután az inkább refieksziószerüleg történt, ez alkalommal visszatérünk rá. — Noha nem sokat érő vigasztalás, de miután ténynek — tény konstatálhatjuk, hogy tapasztalva ama általános visszatetszést, melyet a laktanya építés elodázása s ebből keletkező veszély a képviselő testület kőtélékén kivül álló társadalom minden rétegében keltett, a „nem*- mel szavazók túlnyomó része nagyon megbánta részint elfogultságból, részint tudatlanságból fakadó szavazatát; megbánta pedig annál is inkább, mert — mint jól esik ismételnünk — a „nem*, mel szavazókkal szemben eljárásuk helytelenségét igen hevesen éreztették és éreztetik. A nagy közönség ösztönszerüleg érzi, — minek a képviseleti közgyűlésen Oláh György megyei főügyész és Keller Imre városi képviselők ismételt szép felszólalásaikban — La nem is hatás, de fájdalom eredmény nélkül adtak kifejezést, — hogy Gyulának minden eszközt meg kell ragadnia, hogy a váltós közgazdasági s társadalmi érdekeit istápolja; nagy bűnei b helyrehozhatlan mulasztásai vannak ■ anélkül is a múltban, áldozatok árán is töreked- Inie kell tehát, hogy fokozatos fejlődésének esz- I közeit jövőben megszerezze, annál kevésbé szabad I pedig oly expedienst visszautasítani vagy kocz- Ikácztatni, amely — mint a laktanya építése nem Ihogy áldozatokat nem kíván, hanem csalhatatlan [számtani tételeken alapuló s a szó legszorosabb Iértelmében fényes pénzügyi művelet a városi köz- Ipénztárra nézve, mely a városi adó leszállithatá- Isát, vagy kulturális czélok kielégítését vonandná Imaga után; első sorban ezt, másodsorban pedig I tekintettel arra, hogy a honvédség létszámának [tetemes szaporításával is egybe van kapcsolva: Ikimondbatlanul jótékonyan bat a forgalom emelé- jsóre s ez által közvetlenül és közvetve a város Lakosságának és pedig osztálykülönbség nélkül Imegélhetése és anyagi jobblétének biztosítására. Mely óhajunknak kifejezést adtnnk, hogy tndn- illik szeretve tisztelt főispánunk kegyeskedjék hathatós befolyásával lehetőleg élét venni ama — mint most már tudjuk — kellemetlen és erősen visszatetsző hatásnak és érzületnek, melyet a képviselő testület határozata a honvédelmi ministerium- ban is keltett: és élénk örömmel jeleztbetjük — az meg is történt; Terényi Lajos főispán szülővárosa iránt érzett szives jó indulatából kifolyólag minden lehetőt elkövet, hogy a honvédelmi mi- uisteriumot a pótlaktanya építési tervezetnek a törvény által előirt 30 napig vagyis folyó hó 28- ikáig leendő lüggóben tartására reá birja, mert a képviselő testületnek csak akkor lehet alkalma a szombati csorbát kiköszörülnie. Fog-e ez sikerülni, ketes dolog, de — mit velünk együtt a város és lakosság érdekeit szivén viselő minden polgárnak kívánnia kell — ha mégis sikerül: ebben, Turenyi Lajos főispánnak érdemét nem lehet elég gó már most is kiemelnünk és fáradozásáért — mely a fenforgó nehéz körülmények közt nagy áldozatot, sőt annál többet is igényel — hálás kö- I szünetünket kifejezni. — A 30 nap múlva, vagyis augusztus hó 28-án tartandó közgyűlésre egyébként előfogjak terjeszteni az uradalmi nagy magtár és a sarkadi gátoldalon levő úgynevezett uradalmi „furmincz* telken esetleg létesíthető laktanya építési tervét és költségvetését is, melyeket előzetesen a honvédelmi minisztériumnak is be fognak mutatni. Eleve is kételyünket fejezzük azonban ki, hogy akár az uradalmi magtár, akár a furmincz telken építendő laktanya — melyekért az állam ugyanama bérösszeget fizetné, amit a sóház és Schvarcz-féle telken építendőért felajánlt, olcsóbba kerülne, mint ama terv, amelyet noha a miniszter elfogadott, a képviselő testület állítólagos drágaságáért oly könnyelműen visszautasított. A péuzügyigazgatóság — törvény értelmében — folyó hó elsején kezdte meg hivatalos működését. Az uj pénzügyigazgató Gászner Pál, I ki a hivatalos esküt Terényi Lajos főispán'előtt [tette le, már nyolez nap óta Gyulán van ; megérkeztek már nagyobbára a pénzügyigazgatósági tisztviselők is, a helyettes Paál István pénzügyi titkár kivételével, ki regále kártalanítási ügyekkel lévén elfoglalva, a pénzügyminiszter intézkedése szerintőt a különben Nagy-Becskerekre szintén pénzügyigazgatói helyettesnek kinevezett volt
