Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-07 / 27. szám
az értekezlet többségének rokonszenvét, t. i. hogy a társadalomból alakult egylet vagy komité vegye ki formálisan bérbe a csarnokot bizonyos fix évi összegért, melyet a városnak tartoznék fizetni, ama mellékkötelezettség mellett, hogy a csarnoknak a haszonbéren felül bejö/ő tiszta jövedelmét utolsó krajczárig a népkertre, illetőleg pavilion felszerelésére tartoznék fordítani. Ez a bérleti formula jogilag véve is szerencsés, mert védpaizsul szolgálna mindennemű s pedig kiszámithatlan támadások és áramlatok ellen, melyeknek a létesítendő komité ki lehet téve, ha a város a kezelés jogát egyszerű képviselő testületi határozattal ruházza át egy bizottságra, amint annak kérelmezését az értekezlet többsége el is fogadta, és a kérelem, jobban mondva ajánlat megtételével Gön- döcs Benedek apát és lelkészt mint az értekezlet elnökét bízta meg, ki megbízatásának oleget is tőn és a kérvényt ily szellemben Dutkay Béla polgármesternek be is adta. E kérdésre még visz- szatérünk. Az iparos ifjúsági egylet vasárnap délután választmányi ülést tartott, melyen folyó ügyeken kivül tárgyaltatott a győri iparos ifjúsági testvéregyletnek felhívása a Győr városában augusztus hó 4-én megnyitandó országos munka- kiállitás és ezzel kapcsolatban a szegedi iparos ifjúsági vezéregylet megkeresése az ugyanakkor tartandó VIII-ik országos vándorgyűlés tárgyában. A választmány nagy súlyt fektetne rá, ha a gyulai iparosok közül többen vállalkoznának a mun- kakiállitásra habár kisebb tárgyakat is bejelenteni ; óhajtaná ezt különösen viszonosság szempontjából, mert a Gyulán rendezett hasonló országos segéd és tanoncz munka kiállításon a győriek igen szép számban és csinos tárgyakkal voltak képviselve. A kiállításra bejelentéseket folyó» hó 14-ikéig Kóhn Dávid egyleti titkár fogad el és közvetíti. A vándorgyűlésen az egylet Sál József elnök, Kóhn Dávid titkár, Dobay János pártoló tag, Szénásy János elnök ób Diószegi Sándor rendes taggal és esetleg önként jelentkező más tagokkal képviselteti magát. Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő, ki múlt szombaton délután érkezett Gyulára, vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza előtt mintegy iélórá'g tartó beszámoló beszédet mondott a képviselőház második ülésszakáról, nem nagyszámú hallgatóság előtt. A beszéd túlnyomó része politikai eseményekre vonatkozó lévén, mint nem politikai lapnak nincs okunk rá reflektálni; any- nyit konstatálhatunk, hogy Csatár tud higgadtan é< tárgyilagosan is beszélni, de mikor igy beszél, — mint ezúttal is cselekedte — absolute nem tud hivei előtt hatást elérni. Amit például Gyula városa specialis ügyeiről elmondott, nevezetesen hogy ajánlotta az italmérési jövedék bérbevételét, a laktanyák építését és kiegészítését, és amidőn rámutatott ama előnyökre, melyek a pénzügyigazgatóság koustituálásával Gyulára háramolnak, egyszóval miudazon kérdésekben, melyekben az intelligentia álláspontját foglalta el, és a melyekben teljesen igaza volt, egy árva helyeslést, egy árva éljent nem tudott kicsikarni, úgy hogy szinte nem is vehettük tőle rósz néven, amidőn egy kis éljenzést provokálandó, utoljára is kénytelen volt banalitásokhoz folyamodui. Beszéde folyamán nagy hévvel és elismeréssel emlékezett meg Beliczey István volt főispánról, akiről állította, hogy az esetben, ha az föispáni hatalmát annak idejében vele szemben éreztette volna, ő ma nem lenne Gyula városa országgyűlési képviselője, e miatt nagy sajnálattal is vette tudomásul visszavonulását a föispáni állástól. Csatár másnap délben már elutazott választói köréből. Terényi Lajos főispán folyó hó 9*ikén kezdi a vármegye minden községére kiterjedő körútját a községek adminisztracziójának tüzetes megvizsgálása czéljából. A főispánt kőrútjában dr. Bodoky Zoltán m. tiszteletbeli főjegyző fogja kisérni. Gyula városa ősi nevének használata ér dekében Jantsovits Emil ügyvéd és városi képviselő indítványára hozott határozat alapján tett felterjesztést a belügyminiszter azzal az utasítással küldötte le a vármegye közönségéhez, hogy az ősi név használatára vonatkozó indítvány megyei közgyűlés határozat alakjában terjesztessék fel hozzá. A phylloxera Békésen rohamosan terjed ; a héten konstatálták, hogy nem csak a kamuti hanem a szécsényi szőlőskeitek is inficziálva vannak. Előmunkálati engedély. A kereskedelmi mi úszter Soenderop és társa ezégoek az arad- csanádi egyesült vasúton mezőhegyesi állomásból kiinduló Tót-Komlós érintésével Orosházáig, innen Bánfalva érintésével Szarvasig, elágazással Bánfalvától Kondorosig vezető helyi érdekű va- sutakra egy évre előmunkálati engedélyt adott. Állategészségügy. Szeghalmon a tehén csordában uralgott léptene betegség megszűnt és igy a törvényben előirt zárlat is feloldatott. A roin. kath. nagytemplomban mint lapunkban már megírtuk — ma regg 1 9 órakor lesz az ünnepélyes hálaadás azon alkalomból, hogy a templomot Báder Károly budapesti festő kifestette; a munka egészen be van fejezve és örömmel konstatálhatjuk, hogy uagyon jól sikerült és mint ilyen dicsőségére válik ügyes és szorgalmas mesterének; a mise alatt Jantsovics Margit és Hűké Szeréna úrhölgyek, továbbá Szent-Királyi Zoltán segédlelkész és Takácsy Lajos h. kántor soló darabokat énekelnek, az orgona kíséretet pe dig Niedermayer Autal kántor fogja vezetni. A gyulai polgári iskola zárvizsgái junius 23.- 29 ig tartattak ; a zárünnepély ének, szava- lati előadásokkal, tornászati uiutatváuyokk ti és jutalmak szétosztásával 29 ikén délután volt, az iskolaszék tagjai és a szülék élénk érdeklődése mellett, a vizsgák lefolyásáról és eredményéről akkor, amidőn a lejárt tanévről 6ZÓ1Ó értesítést megkapjuk és ösmert üthetjük. A Turin- párisi kirándulásban, mely egyszerű szórakozási és tauulmáuyi útnak terveztetett, de valóságos politikai eseménynyé növi magát ki, Békésmegyéből résztvesznek és pedig Gyuláról : dr. Berenyi Ármin ügyvéd, dr, Zöldi János orvos, Scherer Benedek tanitó, Novák Fereucz uiűegyeteuii hallgató, dr Ladies László ügyvédjelölt, Ladies Gyula keresk. akad. Csabáról dr. Lövy Lajos orvos és nej -, Öcsödről Török Józsel tanító -és Szarvasról dr. Szlovák Pál orvos. Az aratási muukára kedvező idöna van, amennyiben a munka háboritlanul folyik f a hét végéig órisái nagy területeken levágták az árpát és a búzát, úgy hogy a felénél nagyobb terület le van már aratva. Vannak helyek, ahol már csépelnek, kisebb gazdák e héten megkezdhetik a nyomtatást. A termés silányságát már fájdalmasan konstatáltuk, s e hét tapasztalatai, továbbá a megye minden részéből vett tudósítások még jobban megerősítik, hogy az idei búza s árpatermés általánosan gyenge középnek késői vetésekre — pedig a vetések túlnyomó többsége késői — határozottan rosznak mondható. A részes takarókkal már évek óta nem volt annyi veszödsége a gazdáknak, mint ezúttal van, majdnem mindenik kénytelen volt velük új alkura lépni; munkás kéz- ben egyébként' niucseu hiány, a napszám jelentékenyen alacsonyabb, mint aminö a múlt évek hason időszakában volt. Jegyző választás. Puszta-Szent-Tornyán junius 29-én volt a jegyző választás. A községi képviselő testület a helyettes jegyző Kuczkay Zoltánt 6 szavazattal választotta meg Gottstág Sándor 5 szavazata ellenében. A Winiczki József igazgatása alatt álló akrobota társaság három heti Gyulán tartózkodása után ma este tartja bucsúelőadását. Egy pár évvel ezelőtt olyan mutatványok, mint a minőket ez a társaság produkált, lázba hozták a közönsé- get> úgy hogy a sátor estéről estére zsúfolásig megtelt; de annyira torkig jól is laktak velük, hogy most már ingyen sem néznék őket annyian, mint akkor drága pénzen. Winiczkiéknek nagyon roszúl ment, több estén át közönség hiányában előadást sem: tudtak tartani. Az önkéntes tűzoltó egylet czéljaira felajánlott este mindössze 7 forint néhány krajezárt jövedelmezett. Halálozás. Pethe József Kondoros község jegyzője, hosszas súlyos betegség után élete 41-ik évében meghalt juuius 29-én. A boldogult Kondorosnak községgé alakulása óta volt jegyzője, s mint ilyeünek úttörő érdemei vaunak az ifjú község felvirágoztatása körül ; a társadalomban is közkedveltségünk örvendő egyén volt, kinek korai halála igen széles körökben kelt igaz részvétet. — Nyugodjanak békében porai. Öngyilkosság. Gsomós József iiagymagyar- várost ösmert földműves, a képviselő testületnek is volt választott tagja, folyó hó 2-án délután Széles utczai háza padlásán felakasztotta magát. Csomós utóbbi években iszákos lön, vadházaaság- ban is ólt egy nővel, aki pár nappal ezelőtt otthagyta 8 ily kedély meghasonlásbán követte el az öngyilkosságot. Bulláját telüonczolták és másnap délután temették el. Szerencsétlenség. Folyó hó 2-ikán este Kétegyházáról Csaba felé jövő tehervonat egy Peli Pál nevű 11 éves fiút elgázolt, a test egészen ósszeroncsolódott. Yizbefult. Folyó hó 1 én midőn a Fehér Körös a nagy eső utáu nagyon meg volt áradva, egy várii földmives és lő éves bérese lovait fü- röszíötta nem messze a bid mellett. A mély ár elsodorta a lovakat, úgy hogy a gazda csak nagy ügygyei bájjal tudott megmenekülni, inig a szegény béres gyerek lovastul együtt a hullámokba merült, meg hulláikat sem sikerült feltalálni. A szerencsétlenségnek sok szemtanúja volt a hídon, de ueiu tudtak rajtuk segíteni. A gyuró-gyogyinódszer (massage) újabb időben legkiválóbb orvosaink áltál igen jó ered- meuyuyei alaaimaztatik zsugorok, bénulások és csúz08báutalmak elhárítására és megszüutetesere, es e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázai-fele sosborszeszt. Erre vonatkozólag Dr. Lorinczy Ferencz ur, a k. k. orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szívgyógyász a következő levelet mtezte Brázai Kálmánhoz: „Budapest, 1885. márcz. 12 T. Brazai Kálmán nagykereskedő urnák Budapesten. Csuzos (reumatikus) bántalmaknal az ezen betegségek következtében gyakrau t -jlodui szokott szívbajok elhárítása czél- jaból, valamint számos betegségnél egyéb gyógy- hatáuy mellett igen czelszeru az úgynevezett be- derzsölós-kenó gyúró-gyógymód (massage) s ezen műveletnél az ou által készített kitűnő összetételű sósborszeszt mmdeu esetben igen jó eredménynyel szoktam használni, s igy azt mindenkinek ajánlhatom. Azt a borzasztó felfedezést tették az utóbbi években, hogy a halálesetek legnagyobb részét vesebaj okozza. Ennek a szervnek tehát ezentúl nagyobb figyelmet kell szentelni, működését és megbetegedéseit jobban tanulmányozni, hogy a halálesetek csökkenjenek. Ezeu szervnek egészséges állapotban való tentartására, sajnos, igen csekély figyelem fordittatik. Thompson E. Tli. dr. Londonban, a hires szédülési kórspecialista post mortem kimutatja, hogy a Brompton kórházban meghalt eskórosok 52 százaléka vesebajban szenvedett s kétségtelen, hogy ez volt alapoka az eskórnak. Szintúgy be van bizonyítva, hogy a szív bajok legnagyobb része vesebajbol származik. Ezrével halnak meg uapoukéut az emberek, s okul minden képzelhető betegség emlittetik, holott valóban vesebaj az ok. A veséknek az a fontos feladatok van, hogy I testből kiválasszák a mérges alkatrészeket, | mint ilyenek | test méregoltávolitó szerveinek nevezhetők. Ha ez 1 működés hiányos, a test okvetlenül megtelik rósz mérgezett vérrel, mely keringésében a test minden részét érinti s egy vagy több szervet megront. Éhez járul még, hogy egyetlen egy szerv sincs annyi betegségnek kitéve, egy sem oly fogékony betegségek iránt, mint a vese. Ezekből mindenki meg fog győződni, mily fontoB dolog megőrizni a vesék egészséges állapotát, s időről időre oly szerrel élni, mely azokat erősíti és egészséges működésüket biztosítja. Sok orvosi tekintélynek valamint laikusoknak is általános véleménye, hogy Warner Safe Cure-je az igazi és egyetlen orvosság, mely ezt a kedvező befolyást gyakorolja a vesékre s ezek, ha egyszer beteg állapotba jutnak, sikerrel gyógyítja. Egészséges vese egészséget jelent, e szervnek egészségtelen működése pedig betegséget és szenvedést. Warner Safe Cure-je kapható a „Salvator“ gyógytárban Pozsonyban, Török József ur gyógyszertárában Budapesten s az ismertebb gyógyszertárakban. 134 1—6 Irodalom. Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáiból ismét két újabb füzet, a 8. és 9-dik fekszik előttünk. Révai testvérek, mint e munka kiadói (Budapesten IV. váczi utcza 1.) küldötték be nekünk, ezzel ismét oly kellemes kötelesség teljesítésére buzdítván bennünket, melyre mindig készek vagyunk. Számot kell adnunk e füzetek megjelenéséről és váljon nem a legnagyobb őrömmel kell azt megtennünk, a midőn e remekszép vállalat haladását constatálhatjuk. „Az apró gentry és a nép“ összczim alá foglalt remek elbeszélések gyűjteményének újabb két füzete. — Mikszáth Kálmán, a legkedveltebb, s tényleg a legszellemesebb magyar humorista összegyűjtött munkáinak egy újabb, befejezéshez közelgő kötete! A mily nehezen lehetett Mikszáthnak köteteihez egyrészt a drága ár miatt hozzájutni, másrészt azért is, mert az első kiadások gyorsan elfogytak, ép oly kényelmes beszerzési módot nyújtanak most Révai testvérek, 35 kros füzetekben egyöntetű, remek kiállítású füzetekben nyújtván szép sorrendben mindazt, a mit Mikszáth már eddigelé megirt és a mit — remélhetőleg — még fog írni. — A most előttünk fekvő két füzetből legyen elég az „írói birtok“ és az „Olaszországi út“ czimű apróságokat kiemelnünk, eléggé ajánlja ez a kettő is az egészet. Ha van idő és alkalom, midőn teljes hévvel pártolnunk kell a füzetes kiadásokat, úgy az idő és alkalom most megvan. Köszönet érte a kiadónak azok nevében, kik nem költhetnek könyvekre százakat, de a kik talán szájuktól takarítják el a filléreket, hogy egy-egy jó művet megszerezhessenek. Es erre a kiadásra nem is sokáig kell gyűjteni, — havonkint csak két füzetet kell meghozatni és pár hónap alatt gyönyörű gyűjteményt mondhatnunk a magunkénak. Hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat keretéhez tartozó Gyula-békési nagycsatorna balparti védtőltéseinek belebbezése czéljából kisajátítás alá vett területekre nézve a kártalanítási eljárás megkezdésére és pedig 1- ör. Békés község határában levő s kisajátítás alá vett földterületeket érdeklőleg Békés községházánál megtartandó tárgyalási határnapul 1889 évi julius hó 15-ik napjának d. e. 8 óráját, 2- or. A Doboz község határában lévő és kisajátítás alá vett földterületeket érdeklőleg a Doboz községházánál megtartandó tárgyalási határnapul 1889. évi julius hó 18-ik napjának reggeli 8 óráját. 3- or. a Gyula város határában lévő s kisajátítás alá vett földterületeket érdeklőleg a b.- gyulai kir. törvényszéknél (II. számú helyiség) megtartandó tárgyalási határnapul 1889. évi julius hó 22-ik napjának reggeli 9 óráját kitűzte; arra a kisajátítót és az összeírásban loglalt azon tulajdonosokat, a kikkel az árra nézve egyesség nem jött létre, úgy neui különben a többi összes telekkönyvi érdekelteket, illetve képviselőit, valamint a távollévő s ismeretlen tartozkodású békési, illetve dobozi és gyulai érdekeltek gondnokait ez úton is megidézi azzal, hogy az érdeklettek elmaradása a kártalanítás felett hozandó érdemleges határozatot nem gátolja; a békési érdekeltek közül távollévők s ismeretlen tartózkodásnak részére gondnokul Konkoly Jenő béaési ügyvédet, a dobozi és gyulai érdekeltek közül távollévők és ismeretlen tartozkodásuak részére gondnokul Jancsovics Emil gyulai ügyvédet kinevezvén. A kir törvényszék B.-Gyulán, 1889. juniuB 25. ^ Aovák Lipóciy elnök. 130. 2—3.’. jegyző. Árlejtési hirdetmény. A nagy-peéli g. kel. egyház iskola kibővítés ÓS újra építésre ezennel árlejtést hirdet. Kikiáltási ár 2773 Irt. Vállalkozni szándékozók tartoznak ajánlataikat folyó 1889. évi julius hó 14 ón 10#/o bánompéuz letétele mellett alulirt lelkész! hivatalhoz benyújtani. Az árlejtés 1889. óv julius hó 14-én d. u. fog a helyszínén megtartatni. Az ár- lejtési feltételek az alulírott lelkészi hivatalban inindehuap megtekinthetők. 136. 1—2 Nagy-Peéli g. kel. lelkészi hivatal. Steigerwald János IL/üé s z áros-u-to zálo adn. 366. sz. alatt fekvő h. át z a, (a Kozics-íéle házzal szemben) szabad kézből eladó vagy esetleg bérbe kiadó, 135 1—1 ranaos szép Kés szememen romantikus Halasából sokat levon az a pájesz, mely két falét hatalmas sörényként díszíti. Dipájeszt csakis a lelkiatya pofacsont ján láttam. Még a lengyel-zsidót is megfosztják eme diszétől. A fegyházban „muszáj“ divat a beretválkozás. Szakállnak se hire se hamva. i A kórházban pátriotára találtam. A fiatal orvosnak bölcsőjét hajdanában B.-Gyulán ringatták. Fel akartam emlékezetét frissiteni, s a most élete delén levő generáczióról kezdtem neki mesélni; de hiába, — nem emlékezett senkire és semmire. Akkor aztán úgy okoskodtam, hogy bizonyára a látszat csal; az én. orvosom olyan földiekkel játszó égi tünemény lehet, a ki soha sem vénül, de azért egymásután tapossa a decenniumokat. Szóljunk hát régiekről. Előhozakodtam az antidiluvialis korról s élő maradványairól. — De hiába Írtam körül az agglegények ős atyját, arra sem emlékezett. Utoljára aztán kisütötte, hogy még pólya volt az uniformisa, mikor szülőfölde szép határától búcsút vett. A kórház patyolat fehér ágyneműinél csak a matraczokon heverő fegyenczek áb rázata fehérebb. Némelyiknek színe már ezt is túllicitálta s átjátszik a sárgába. Csak a szemüket kellene befogni s meg mernék rá esküdni, hogy halottas kamrában vagyok. A betegek létszáma most csekély, harmincz-harminczöt. Egyet kivéve, mind egy nyavalyában sínylődik. Az a „kivétel“ pedig kezét törte. Életfogytig tartó fegy- házra van Ítélve s úgy okoskodott, hogy olcsóbb lesz deficites hazájának, ha mielőbb fogytára jut az életének: tehát leugrott a harmadik emeletről. más Decsuietes emoer izzeporra zúzódott volna, ennek csak a keze feje tőrt ösz- sze, pedig pottyanás közben a második emelet folyosójának rácsozatában fennakadt s egy kis pihenő után úgy hullott tovább. A többi mind tüdővészes. Némelyik már csak úgy kapkod a levegő után, mintha érezné, hogy minden lélegzetvételnél élete mécseséből egy-egy csepp olaj illan el. A sarokban egy öreg, torzomborz gyújtogató, ki faluját felpörzsölte, már utólján van. Fél óra múlva, — azt mondja az orvos, — fekete leikével ellantol Belzebub. Ennek a szertelenül szapora tüdőbajnak az oka i a kiima. Sokkal hidegebb, élesebb a levegő, mint az Alföldön. S szélcsend meg épen nincsen soha. Egyik professor, kj szintén Magyar- ország szivéből, az Alföldről került id -, egy évig csak tűrte a szelet. A másik éven már statisztikai táblázatot állított össze s kimutatta, hogy egész év alatt csak négy nap nem fútt szél, ellenben százhuszonötször vihar volt 1 Összekavarodik itt, a határ mellett az osztrákok havasának metsző hideg szele, a rónák langyos légáramlatával s oly pokol mérkőzést visznek végbe, oly kavargó, őrült tánezot járnak, hogy a szegény soproni aggódva tapogatja a fejét, hogy nem vitte-e légi útra az orkán ? A bevándorlottban pedig, — ha csak egy fél lábú bacillus van a tüdövészből, — ez a nyomorék ..ősapjává lesz millió meg millió bacillusnak; — elkezd köhécselni, pusztul, hervad s lassanként elcssnevészik. (Vége köv.) Emigráns,
