Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-10 / 24. szám

1/ Sok dologról beszéltünk, leginkább utazások­ról és a festészetről. Laura Raven nából való és nagynénjével csak nehány nappal ezelőtt jött ide Florenczbe, ennek festményeit tanulmá­nyozni; ö maga is fest. A többi társaságok kezdtek távozni. Az egyik az erkélyről élvezte az Arno felöli langy szellőt, mely hullámzó ölében egy-egy olasz népdal refrainjét csókdozta. Mások a közeli Cascinába sétáltak. Olyanok is voltak, kik a színházba vagy valamely Caffé chantantba si­ettek. Bolfatti mellett a szűzies erény naper- nyője gyanánt ült egy asszonyforma, ki moz­dulatai és magatartása után Ítélve, minden valószinüség szerint mindjárt a vízözön után született. Ez a szörnyeteg türelmetlenkedni kezdett; mi is távoztunk. A válás után tan- talusi kínnal epedtem a kényelmes fekhely után, de daczára kimerültségemnek soká nem tudtam aludni. A látott harmónia mint egy homeri dal csengett fülemben s nem engedett nyugodni. Ma reggel eszembe jutott, hogy én tu­lajdonképen tourista vagyok; hónom alá csap­tam esernyőmet, Baedekeremet meg a zse­bembe s elindultam. Mint Ariadne fonala Theseust, úgy követett egész nap egy nyug­talan érzelem. Nem voltam oly figyelmes szemlélő, mint Nápolyban, s oly kitartó je­gyezhető, mint Rómában. Csak nem vagyok szerelmes l én 1 én, aki mindennap háromszor ismétlem magamban Corneille örökké igaz szavait: „l’amour n’est qu’un plaisir, l’honneur est un devoir“; én, aki nem vagyok egoista, pedig a szerelem a legnagyobb önzés a vilá­gon 1 Még csak ez kellene I Eddig egy józan életű, jóravaló fiatal ember voltam s most szerelmes 1 Lächerlich. De mi is az a szere­lem? Két harmatcsepp, az egyik a földről száll az ég felé, a másik a magasból a föld elé, találkozik, egyesül a mezei virág illatos kelyhében — ez a szerelem; legalább igy iiangeik apotheozisa az ideálisták ajakán, Na de én nem vagyok ideálista, én, a ki oly hi­degvérrel néztem egy héttel ezelőtt a Gall. Borghese „Amor sagro e profano“-ját és a pompejii lupanárét, a hogy Origenes vagy Abelard nézte volna, már t. i. bizonyos ese­mény után... . Ehl pihentem ; öt perez múlva fél 7; lemegyek ebédelni, azután az Operába. Éjfélkor indul a vonat Bolognába; holnap reg­gel 5 órakor ott leszek. Addig Isten veled naplói Bologna, 1886. május 3. Olaszországban töltött napjaim legszebbike, talán egész éle­tem legkedvesebb napja sírba dőlt; a múlt ólomsulyu hantja fedi be örökre. Ha költő volnék, lefőzném Petrarcát, ha Krözus volnék, elvenném Laurát, de igy, igy nem marad egyéb hátra, mint keseregni. Kezdem érteni Ossiant. Furcsái épen most; most, mikor ész­járásom olyan, mint ez a ferde torony itt Bolognában. De hát nem is csoda. E nő olyan .. . azaz nem olyan, minek annyit olyanozni; szavak úgysem adhatnak még sejtelmet sem róla. Mikor tegnap este megérkeztünk az ope­rába, minden szem felénk fordult. Mily jól esett nézni, hogy mindenki néz. Azaz, hogy világosabban fejezzem ki magamat, nem is engem néztek, hanem csak felém, mellém; de [mindegy, a megcsodált nap legmelegebb és legragyogóbb sugarai rám estek, no meg Her- fordra. E hidegvérű angol semmivel sem érezte magát máskép, mint én, és ez, igaz középszerű, nagyon középszerű vigasz ugyan, de mégis vigasztal. Csak egy dolog bánt: nem tudom mit adtak elő.- Evvel különben jó lesz Gyulán hallgatni, mert majd azt ingják mondani, hogy kérjem vissza pénzemet s maradjak máskor otthon. Pedig „Isten látja lelkemet“ ártatlan vagyok ebben. Figyeltem, csurgóit rólam a viz, úgy figyeltem. Egész tisztán emlékszem, hogy volt a szereplők közt férfi is, nő is, de hogy miféle Opera volt, biz azt én nem tudom. io órakor vége volt az előadásnak. El kellett búcsúznom. Egy utolsó kézszoriiás, még néhány melegitő napsugár e sixtini Ma­donna szeméből, a hűvös éjjeli messze utral és vége. Mennyire szerettem volna maradni1 De hűséget fogadtam programmomnak, a ke­gyetlennek s szavamat még egy zsarnokkal: szemben is megtartom. De különben is, ha van az észnek joga felszólalni a szív dolgai­ban, úgy nálam s a jelen esetben kétszere­sen van joga. Mikor már az omnibusban ültem e szavakkal fordult felém : quand ve- nez vous encore un fói a Firenze? Jamais volt határozott válaszom, Szép holdvilágos éj volt tegnap; ki tudja meddig kocsiztak a Caseinában, vagy talán kihajtottak még a fiesolei erdő mellett lakó régi ismerősükhöz, kinek látogatást Ígér­tek. Herford egy gazdag londoni nagykeres­kedő fia, addig maradhat Florenczben, -mig neki tetszik. Együtt fognak járni a galleria Pitti- és az Uffizibe; később talán az öreg nagynéni otthon fog maradni. Szeretnék van­dál lenni. Holnap Velenczében leszek, ott minde­nütt tenger van; vigyáznom kell majd, hogy valahogy bele ne szédüljek. Florencz 1886. augusztus 25-én reggel Megint .tt vagyok. Alig múlt el négy hónap s már meghazudtoltam magamat, Minek is jöttem ismét Florenczbe ? Nincs már itt sem­mi dolgom. Jobb lett volna Turinból, Kos- suthtól egyenesen haza utazni. De ne tetes­sük magunkat: Laura azt mondta, hogy hó­napokat fog itt tölteni s ez eszembe jutott, mikor lábamat másodszor tettem Olaszország földjére. Különben nem is tehetek magam­nak ezért szemrehányást. Tisztelője vagyok a natura naturansnak. Hogy Schweicz ter­mészeti csodáit bámulhassam, elköltöttem 500 forintot) Laura is egy természeti csoda’ tehát miért ne költsék még 50 frtot, hogy őt is bámulhassam. Vájjon meg fog-e ismerni? Kiváncsi vagyok, hogy nem bolondultak-e egymásba Herforddal ? Soha embert nem irigyeltem, csak ezt az angolt. A női szépség és báj összes kellékeit egyesité magában az az égi tünemény, melynek földi neve Laura, s mi varázsát ellenállhatlanná teszi, az az erény csalhatatlan kinyoroata angyali arczán, mely áhítatot vegyit a szerelembe s tiszteletet ger­jeszt a legkonokabb hedonikusban. És ennyi gyönyört és ennyi boldogságot, melynek szemlélete eddig közös volt, Herfordra kel­lett hagynom. Jól emlékszem, azt Írtam olasz- országi naplómba „szeretnék vandál lenni;“ ez akkor ő rá vonatkozott, pedig roppanl jóravaló ember: okos és tapasztalt, liberális és philantrop; járt Indiában és Ameriká­ban. Mikor elmondtam neki, hogy 1887-ben Angolországba fogok utazni, úgy hitt meg vendégül, ahogy Albion büszke, mogorva fiától soha nem vártam volna; meg kellett ígérnem, meg is teszem. De megyek felke­resni őket. Florencz 1886. aug. 25. este. Sülyedjen el a föld! Sodorna és Gomorha sorsa érje utol az egész emberiséget! — Nem jegyzem fel a részleteket, ezeket elfelejteni lehetetlen­ség. Már nem rege többé, hogy angyalokból lettek az ördögök. Herford meggyilkolva, a fiesolei erdőben revolverrel keresztüllőve ta­láltatott ; május 2-án éjjel; 700 font sterlin­gért ; s a gyilkos . . . kiírjam ? Bolfatti Laura, Júliusban volt a végtárgyalás; az államügyész halált indítványozott, az Ítélet: tíz évi fegy- ház. Ohl ha sejthettem volna, hogy a jövő elfátyolozott ködéből egy ártatlan idyll he­lyett ily rémes gyászhirek leskelődnek itt rám, soha Florenczet többé viszont nem lát­tam volna. LJ I-1határközségében rendezett állat, termény gyümölcs ;-1házi és gazd. iparkiállitás a várakozást jóval fe- illlulmulva sikerült, különösea n termény, gyümölcs, itlházi és szövészeti ipar a nagyszámú látogatókat ólkellemesen lepte meg. Kiosztva lett 8 drb arany, -110 drb ezüstfrtos, 17 drb ezüst, 30 drb bronz -lérem és 117 drb díszoklevél. M 12. A B.-Csabán a szokott időben és gye- ' pen megtartott lóverseny jó sikerét szintén két- a ségessó tette, a majdnem egy hónapig tartó eső- Izés, s valóban aggodalmaink igazolva lettek, mert Ma megázás miatti aggodalom felényire csökken­hette, a megyénk minden részéből egybe sereg- -1 lem szokott díszes közönséget. Lehetetlen ez alkalommal fel nem említenem, Mázon meglepő eseményt, hogy a mezei gazdák Meddigi versenyein kivétel nélkül diadalhoz szo- 5 kott uj-kigyósi lovakat a csabaiak minden futam­ban legyőztek, s ezen körülményből azt vagyok Ibátor következtetni, hogy úgy megyei, mint külö- Inősen csabai lótenyésztésünk kedvező irányban 'I hal ad előre. 13. A f. évi teendőkre nézve az igazgató- jság tekintetbe véve a megyénket ért súlyos árviz csapásokat, akként látta jónak intézkedni, hogy (az ez évro tervezett állátkiállitást a jövő évre ba­llasztja el 1 nincs azonban kizárva, hogy kedvező (termés esetén egy termény és gyümölcs kiállítást Irendezzen f. év őszen; s most csak a megyénk I közönsége által mindig kedvezőleg fogadott ló- Iversenyt, s a megyei árvízkárosultak íelsegélésére légy tánczvigalom rendezését határozta, melyek Ielsője a szokott gyepen, utóbbija pedig a Széche- Inyi-ligetben ma fog megtartatni. S miután egy jó Ivezetett, s helyesen berendezett gazdaeágnák meg­szemlélése s az okszerűen űzött állattenyésztés ta- Inulmányozása képző erővel hat, igazgató választ- Imányunk ez évben is tervbe vette megyénk vala- Imelyik jelesebb uradalmának megszemlélését, és egyhangúlag az Almássy grófok okszerűen beren­dezett Gy.-Vári uradalmát, s az országoshirü és kiváló jelességü Sarkadi törzs-gulya és sertés te­nyésztés megtekintését határozta el, s mivel erre, a mlts. grófok beleegyezését kinyerni szerencsés volt, a szemlét még a f. hóbon egy bizottság által megejtetni óhajtja, továbbá: A megyei árviz által sújtottak részére egy­letünk igazgató választmánya 200 frtot szavazott meg pénztára feleslegéből. 14. Végül lehetetlen sajnálatunknak kifeje­zést nem adni azon veszteség felett, melyek gazd. egyletünket, ez évben számos egyleti tagnak ha­lála által érték, elvesztvén a többek között; Márky Lajos, dr. Dubányi János, ör. Oláh János, Grosz Ignácz, Dieczel Antal, Löfiler Lázár, Frnda Mihály, Galik András, Kaisch György, Sz. Kiss Mátyás, Zudik János, Kreucht Sámuel, Ujházy Sándor évdijas és Berger Mór alapitó tagjait. Ál­dott legyen emlékezetük! Ezekben kívántam rö­viden vázolni, egyletünknek múlt évi tevékenységet. Beliczey István, _________ elnök. Hí rek. Fényes főúri esküvő volt folyó hó 2-án délelőtt Budapesten az egyetemi templomban. Zsadányi és törökszentmiklósi A 1 m á s y György gróf tartalékos huszárhadnagy, Almásy Kálmán gróf v. b. t. t. békésmegyei nagybirtokos és Wenckheim Mária Stefánia grófnő palotabölgy másodszülött fia vezette oltárhoz Zichi és váson- keői Zichy Rezső gróf és neje Péchy Jaqueline grófnő leányát Zichy Zenke grófnőt. Az eskü­vőn a fényes násznép sorában ott voltak : Almásy Kálmán gróf és neje, Zichy Rezső gróf és neje, Andrássy Gyula, Manó, Aladár és Tivadar grófok, Pejacsevics Miklós gróf hadtestparancsnok, Ká­rolyi Sándor gróf, a Zichy, Károlyi és Almásy grófi családok számos tagjai. Az esküvő után az órömapa Andrássy-uti palotájában dejeuner volt, a mely után a fiatal házaspár nászutra indult. ai 7. A biztosítás ügye folyton élénk figye x, műnk tárgya volt, s miután E. M. á. b. társasát Igái 12 évre kötött s az egylet tisztelt tsgjaiv (részletesen ismertetett szerződésünk lejárt, a tál ugyancsak az „első magyar általános biztosi! a-ltársasággal* — mint olyannal, mely úgy egylí I tünk, mint biziositó fele irányában folyton a lej I méltányosabban járt el, — teljes biztosítéki (nyújt és a mellett mint igazán hazai intézet, hs Izafiságát nem csak szóval, de tettekkel is igazolj in.|— kötöttük meg. Jutalék a lefolyt évben 385 frt 83 kr. foly {be az egyelet pénztárába. ^ I 8. Egyletünk figyelembe véve megyénk sá( Llt|réti járásának tagositatlan voltát: s azon nézet j.Jből indulva ki, bogy megyénk többi, culturailai z. (előbbre haladt járásaival csak azon esetbei 3.(tarthat lépést, ha a tagosítás közmegelógedésr (keresztül vitetik, jónak látta egy irodalmi pályá (zatot nyitni, mely pályázatnak feladata lenne meg tjkedveltetni a néppel a tagosítás eszméjét: kimu .itatni a szétszórt részeken való gazdálkodás hátrá "(nyosságát. Miként az egylet t. tagjai emlékez- -ihetnek, az első pályázat meddő maradt, mert i Hbeérkezett 5 pályamű közül egy sem feleit meg 1 Hkivánalmaknak, de kettő mégis oly műnek bizo H nyúlt, hogy ha a kijelölt irányt szem előtt tartvs I (szerzők által újra átdolgozott munkákat újra be­gyújtják, remény nyujtat-ott a pályadij kiadásához GEzen két munka egyike újra átdolgozva be is kül- (detett, s egy 3 tagú bizottságnak adatott ki meg- I bírálás végett. ( 9. Egyleti kertünk jövedelmezett a lefolyt ‘(évben tisztán az egylet pénztárának 432 frl J72 krt. Az egylet uj kertje — melyről a múlt évi iközgyűlésnek réleletes jelentést tettem — szép re- Mményekre jogosít s hiszem hogy a közel jövőben (már megfelelhet úgy mint a diszkertészetet ked­velő egyleti tagok igényeinek; s a kertbizottság '(gondossága, szakértő körültekintése és buzgó fá­radozása kezességet igér az iránt, hogy az egyle­tünk tagjainak e részben is minden igénye köz- I megelégedésre leend kielégítve. 10. Az igazgató választmány czélszerünek (látta visszatérni a régebben is sok évre át köve- jtett gyakorlatára t. i. az évi órtesitetönek óv vé- (gén egyesített füzetben leendő közzétételére: szük­ségesnek látta ezt egyrészt azért, mert sok panasz Ivolt a hiányos kézbesítés miatt, de azért is, mert (az óvenkint kézhez julott példányok többnyire el-j (hányódván, legtöbb tag az év véggn értesítő nélkül |volt; az igazgató választmány j^yzőkönyvei azon- |ban időszakonként a megyei lapokban közzétéve I lesznek. 11. Rendszeres állatkiállitásaink hatodikál ezúttal B.-Csabán mint egyletünk központján tar­tottuk meg. A kiállítást a kedvezőtlen időjárás miatt tekintve központi jellegét — s a kiállított mennyiséget sem látogatottság tekintetében a hoz­zákötött várakozásnak meg nem felelt. Kiállítva volt: 1. Négy éven felüli mén ... 8 drb. 2. Szarvasmarha ................123 „ Es pedig: a) külföldi fajta ... 64 drb b) keresztezett ... 27 „ c) magyarfajta . . , . 32 „ 3. Sertés.............................29 drb. 4. Juh ................................................9 » 5. Baromfi........................................73 „ Össz esen 242 drb. M egjegyzendő: hogy fías kancza, 4 éven alóli mén és kan- cza csikó összesen 102 drb lett felvevezetve, mint­hogy azonban ezeket az állam díjazta, a kiállítás kiegészítő részének csak mellék jellegben tekint- hatők. Odaítélve lett: 80 drb tizfrankos arany, 24 ezüstfrtos, 3 arany, 19 ezüst és 13 bronzérem tobbá 1 arany, 1 ezüst, és 4 bronzoklevél. Örömömre szolgál azonban jelenthetni, mi-| szerint az ősz folytán Tót-Komlóson megyénk e| si-lnehezebbé lesz az téve, s a nehézséget el- birtok változásokkal együtt szaporodni a|nem íogyni fognak. Azért hát nem kell tovább is pus irtjkézzel nyúlni ebbe a darázs fészekbe, 1 .nem ki kell füstölni, r-1 Elnöki jelentés. ^IFelolvastatott a békésmegyei gazd. egylet 1888. évi j 3-án tartott közgyűlésén. e-1 Tisztelt közgyűlés! Mint minden évben úgy most is köteles: a Igémnek tartom a t. közgyűlésnek egyletünk m j (évi működésének rövid ismertetését főbb vonás: ,’(ban előterjeszteni, bár minden egyleti tagnak rói (leteson tudomására hozatott mindez, az évi ért e|sitőnek időszakonkénti közzététele által. 1. Az egylet tagjainak száma a kedvezőtl közgazdászai viszonyok daczára is alig csőkkel y|a mi élénken bizonyítja azon érdeklődést, mel aIlyel egyletünk iránt megyénk minden érteim (gazdája viseltetik, de egyszersmind bizonyitóká (szolgál annak is, hogy gazdaközönségünk egyl 7|tünk törekvését, figyelemmel kiséri. A múlt évbt '(volt egyletünknek 1236 tagja, most van 1224, t 12-vel kevesebb, a mi részben a nagyol ’(mérvű elhalálozás, a megye területéről elköltőzé (részben az ez évben végbement titkár változáss: (nagyon is indokolva van. 2. Egyletünknek több mint 20 éven át vo (titkára Mokry Sámuel ur, ez óv végén élénk sa jnálatunkra állásáról lemondott. Felesleges a t. kő (gyűlés előtt fejtegetnem, ki volt egyletünkre néa (ve Mokry Sámuel, mert hiszen önök mindannyia (ismerték az ő tevékenységét, buzgalmát, és a (egylet felvirágoztatására szolgáló hasznos műke (dósét, mit az igazgató választmány szinte telje (mérvben elismervén, érdemeit jegyzőkönyvbe Iörökítette meg. A titkár- pénztárnoki állásra pályázat hír Idettetett, s a rövid idő daczára 13-án pályáztat kik közül az igazgató választmány egyhangú^ [Zlinszky Istvánt egyletünk egyik régi tagját rá lasztá meg, ki állását f. hó 1-én el is foglalá. 3. Pénztárunk állása az 1887-ik év végén i számvizsgálói jelentés szerint a következő volt: a) tartalék tőke 6625 frt 97 kr tehát ezen évben 349 frt 76 krral gyarapodott b) Alapítványi pénztár: 76 alap. után be van fizetve 7755 frt 50 „ nincs befizetve 5500 frt S így 126 alap. után van az egyletnek alaptőkéje 13,255 frt c) A forgalmi péuztárnál bevétel volt 715í frt 11 kr. Kiadás 6822 frt 19 kr s igy 1888-ra felesleg átjött 335 frt 92 kr Hátralékban átjött 1888-ra alap. kamat, to­vábbá 5 és 2 frtos tagdíj tartozásokban 718 frt, tehát 144 frttal több mint 1886-ról 1887-re. 4. Az egyletnek B.-Csabán fekvő háza es árben is a város által bérben haszoáltatik, s évi 500 frtot jövedelmez. 5. Tartott az egylet lefolyt éven egy köz, 7 jazgató zálasztmányi és 5 bizotsági ülést. írás- ián 1189 ügydarab intéztetett el. 6. Mint tagja a gazd. egyletek országos szö­vetkezetének ez évben is részt vett küldöttei ál­lal a szövetség budapesti nagygyűlésén, a melyben izámos közgazdasági kérdés vitattatott meg. A izövetség mindinkább kezeibe veszi közgazdasá­gunknak létérdekeit, s remélhetőleg működése rö­vid idő múlva kedvező hatással leend közgazda- lágunk fejlődésére. Részt vett továbbá egyletünk küldötte által 1 Hatvanban tartott nemzetközi ekeversenyen is, nely az ország minden részeiből nagy számban isszejött gazdaközönség jelenlétében tartatott meg i a löldmirelési eszközek igen tanulságos haladá- iát tüntette fel. mely jogerőssé válik s kiadja foganat* tás végett a városnak, törvényeink ér méhen a város köteles lett volna ez határozatot végrehajtani s nem hajtó végre, megszegte tehát a törvényben ele kötelességét, mulasztást követett el s ez mulasztás következtében 10,000 hold > térbirtokos négy éven keresztül káról szenvedett s viselte azt a terhet, a melj az egész lakosságnak kellett volna visel Egy hatóság mulasztása miatt, s ill tőleg a hatóság mulasztásából a város 1 kóira jogsérelem nem származhatik, s 1 eddig az történt, azt uem lehet sanctionáli hanem jóvá kell tenni, s ily körülmény« között mi kétségbe vonjuk a vármegj azon jogát, hogy az 1884-ben hatály! lépett rendeletére 1888-ban mondja k hogy az csak 1888-ban lép hatályba, eg már hatályba lépett rendeletre évek mulv uem lehet kimondani, hogy az ma lép hí tályba csak azért mert valakinek nem te szett azt végrehajtani s most azt salvali kell s hogy ez a salvalas megtörtéuhessé nem szabad az ártatlan lakosságot, a mel hatóságában bizik károsítani. Mi kötelességünknek tartjuk felhivr az ártérbirtokosok és ártéri költség viselői figyelmét, hogy vigyázzanak érdekeikre mert könnyen megtörténhetik, hogy jogoi érdekeik nem fognak respectáltattni. Kötelességünknek tartjuk annyival ií inkább figyelmeztetni, mert mi csak a: esetben tartanánk a vármegye határo- satát igazságosnak és méltányosnak, ia azt mondotta volna ki, hogy * most igyancsak a mai naptól kivánom a kive- ést, mert nem akarok kétszeri leszámolást 1 be akarom várni, mig az ártérfejlesztés lefejeztetik s annak befejezése után az .884-től máig fizetett összegekre nézve az tt fizetett ártérbirtokosok visszatérítésben ognak részesülni, de mert az nem mon- atik ki sehol, sőt a 2620/1888. sz. ren- ,eleiben is csapán az 1878. évi kivetési ulcs tekintetében igértetik esetleg a több­it visszatérítés, de arról egy szó sem mon atik, hogy az egész város köteles 1884-től iáig viselni a költségeket, annálfogva ezen atározatot sérelmesnek kell tartanunk s| lyannak, a melybe az a 10,000 hold ár- írbirtokos érdekeinek feladása nélkül bele em nyugodhatik. Mi elösmerjük, hogy a recompensa- ó nagy nehézségekbe ütközik a birtok- áltozások miatt, mert nehéz lesz eldön­tse annak, hogy az előző tulajdonos, vagy mostani részesüljön-e a visszatérítésben, agy a teherben s megtörténhetik, hogy z, a ki tavaly vett ártéri költséggel meg- irhelt birtokot, az a recompensatió esetén ppen oly illetéktelen hasznot nyer, mint a lily illetéktelenül károsodik az a jóhi- semü vevő, a ki ártérmentes birtokot vett 886-ban s most visszamenőleg megróvatik. De elvégre is ezt a kérdést meg kell Ldani, a hatóságnak jóvá kell tenni a hi- át a mit elkövetett, mert minél továbbra alasztatatik el a kérdés megoldása, annál

Next

/
Thumbnails
Contents