Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-03 / 23. szám

A népkerti bizottság aláírásával következő meghivók küldettek szét tegnap: „Gyulaváros tanácsának engedélye folytán | év juuius 2- ától kezdve a népkortben 10 kr. bemeneti díj mellett minden szombaton esti 8 órától 10-ig — az úri osztály részére. — minden vasárnapon pedig délután 4 órától 8-ig — a nép részére — térzene fog tartatni. Minekutánna a népkertben a csarnok és Báró Wenckheim Béla szobra még e nyáron fel fog állíttatni s a csarnok berendezéséhez való eszközök megszerzésére pénz szükséges : annálfogva a rendező bizottság egész tisztelettel fölkéri, hogy tekintve a czélt, a szombati térzenén megjelenni mindenkor sziveskedjék. Ez által önmagának kellemes mulatságot fog szerezni és a csarnok berendezése ügyét elő fogja segíteni. Kiváló tisztelettel: a népkerti bizottság.“

A drága szivarok. Juuius elsejével megszaporodott az ellenzék lO°/0-kal, hogyne, mikor ez az átkos közős ügyes kormány, már a dohány- zacskónknak sem hagy békét, s mikor az ember juuius elsején be ment a nagy tőzsdébe s kért 8 kros szivart, azt mondották, kérem a 8 kros szivar ezután 9 kr. Képzeljék önök azt a rebelliot, ami a gazdasszonyi körökben kiütni), ha egyszer a pék azt mondaná, hogy a 2 kros zsemlye 3 krajezár s ebből vonjanak következtetést arra a néma fájdalomra, mely a dohányzó férfiak keblét elborította annyira, hogy még olyan is akadt, a ki lemondott a szivarozásról. Bármennyire keservesen is esik azonban ez a drágasági pótlék, a melyet az állam vesz igénybe a háztartása ren dezése czéljából s csakis ez szolgál enyhítő körülményül, ol kell ösmernünk, hogy a dohány- tarita igen helyeson lett megállapítva úgy, hogy csak a finomabb fajok árai emeltettek, mig azon dohányok árai a melyeket a köznép szokott szívni, emelve nem lettek; mert kik a finomabb fajú dohányokat szívják, azokban inkább meg van a képesség a magasabb árak elviselésére, mint a köznépben amely úgy is aránytalanul van terhelve az első rendű élelmi czikkekre vetett fogyasztási adóval s igy méltányos, ha az élvezeti czikkek- nél bizonyos recompensatióban részesül. Ezentúl tehát még igazabban elmondhatjuk, hogy szívjunk Drágaderosz szivarokat, amint azt a régi elménezség mondá. A tariffs közlését feleslegesnek tartjuk, miután az a napilapok mindegyikében közölve volt.

Menetrend változás. A vasúti menetrend — mint már eleve jeleztük, — folyó hó 1-én megváltozott, nemcsak a mi vasutunkon, hanem az államvasutak összes vonalán. A bennünket közvetlenül érdeklő vonatok menetrendjét következőkben közöljük: Gyuláról indul Csaba felé délután 1 óra 14 perczkor érkezik Budapestre este 8 óra 20 perez, Szegedre délután 6 rtra 20 perczkor, — Csaba felé indul még este 10 óra 21 perczkor Budapestre érkezik reggel 6 órakor, Szegedre reggel 7 óra 40 perczkor. — Gyuláról Sarkad Felé indul reggel 4 óra 47 perczkor, Nagyváradra érkezik 8 óra 31 perczkor, — Sarkad felé indul délután 3 óra 28 perczkor, Nagyváradra érkezik 6 óra 22 perczkor. Budapestről Csaba felé indul reggel 8 óra 20 perczkor, este 9 óra 5 perczkor, Szegedről Csaba felé iudul délelőtt 10 órakor, délután 5 őrá 30 perczkor. Aradra érkezik délután 4 óra 10 perez, és reggel 5 óra 45 perczkor, Aradról Csaba felé indul délután 12 óra 31 perez és este 9 óra 17 perczkor.

Halálozás. Vettük és közöljük a következő gyászjelentést. A felső aradi egyh. kerületi papság fajdalommal telt szívvel tudatja, az Ur hű szolgája, felejthetetlen paptársuknak főtisztelendö Bayer Károly élete 51-ik és áldozárságának 25-ik évében a halotti szeutségek ájtatos felvétele után f. évi május 30-án d. u. 2 órakor rövid szenvedés ntáu történt gyászos elhunytát. A bol- gult hült tetemei junius hó 1-én d. e. 10 órakor fognak az eleki rom. katb. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat pedig a temetést megelőzőleg d. e. 9 órakor fog az eleki róm. kath. anyaszentegyházban az Egek Urának bemutattani. Eleken, 1888. május 30-án. Áldás és béke hamvainak !

A szarvasi ág. evang. főiskolában az évzáró vizsgálatok folyó hó 19-én fognak tartatni, ezt megelőzik a szigorlatok és osztály-vizsgák.

A járványok krónikájából. Szarvason a vörhony végleg megszűnt. Békésen újólag merült fel hólyagos himlő eset, a miért is Jan- csovics Pál főszolgabíró a vármegye alispánjához intézett hivatalos jelentésében kéri az iskolás gyerekek újra oltását elrendelni.

Egy uj gyógyhely Alsó-Ausztriában A gyógy- és fürdő-idény kezdete arra indít bennünket, hogy a közönség figyelmét a Hainfel mellet újonnan keletkezett „Salzbad-Kleinzell“ nevii gyógyhelyre felhívjuk. Tulajdonképen „kis Carls- badnak“ kellene nevezni o gyógyhelyet, tekintettel az ott található gyógyforrásokra, melyeknek hatása egyenlő a karslbadi, marienbadi és fran- zensbadiéval, sőt azokat speciális kóralakok tekintetében még felül is múlja. Ezen kívül még az az előnye is van e fürdőnek, hogy nagyon közel fekszik Bécsbez, árai minder, tekintetben rendkívül mérsékeltek, úgy hogy az ott való tartózkodás fölötte olcsó. Salzerbad-Kleinzell mindennel hir, amivel egy modern gyógyhelynek bírnia kell Ozondus enyhe levegővel, kitűnő és kényelmes lakásokkal az ottani gyönyörű nyaralókban, finom étteremmel, mely az előtt Bécsben elsőrangú szakács hírében állott May Ede szerb királyi szakács vezetése alatt áll, továbbá közel fekvő (enyvessel, gyönyörű árnyas ligetekkel és sétautakkal, kiránduló helyekkel, uszodával egész -(- 20° R ásványvizfürdövel, melegvíz és kádfürdőkkel. Szóval mindenről gondoskodva van, amit a fürdő egészséges és beteg látogatója csak kívánhat, mely utóbbiak meg a folyton jelenlevő fürdőorvos ta nácsát is igénybe vehetik. Nem szenved kétséget, hogy Sa'zerbad-Kleinzell rövid idő alatt a legkeresettebb gyógyhelyek egyike lesz. A közelebbi felvilágosítást óhajtók azt szívesen megkapják, ha a fürdökezelÖ8éghez (Währing, Bécs mellett Zim- mermannga8se 10) fordulnak, hol a fürdővel behatóbban foglalkozó prospektusokat is kaphatnak.

Irodalom.

— Az elvált asszony czimet viseli Csiky Gergely kitűnő drámaírónk legújabb, érdekfeszitő társadalmi regénye, melyet egyenesen a Pesti Hírlap számára irt s melynek közlését e lap a junius hó elején kezdi meg, mint már 3-ik regényt az ápril—júniusi negyedben. A Pesti Hírlap, mely ma közelismerés szerint a legélénkebb s legtartalmasabb lap, melyben a komoly közleményeket mulatta- tókkal találjuk vegyítve mindennap kivétel nélkül, ami főelőnyét képezi az úgynevezett „nagy“ de unalmas lapokkal szemben, legújabban azt az elismerésre méltó rendszert hozta be, hogy igen hosszúra nyúló regényeket nem közöl, hanem minden negyedévben 3—1, jól meg válogatott regényt hoz; ha ehez vesszük a nagy gonddal szerkesztett rovatokat, kivált a hűségre és eredeti értesülésre nézve a legnagyobb bel- és külföldi lapokkal versenyző gazdag hir- és távirati rovatot, a legjobb nevű írók által szolgáltatott sok kitűnő tárczát, mulattató kar- czolatokat, milyeneket ily számmal egy más lapban sem lelünk, az előfizetőknek ingyen járó heti zenemellékletet, a szerkesztői üzenetek rovatát, mely tanulságos és mulattató egyszerre, — úgy méltán be kell ismernünk, hogy 1 frt 20 kr. havi és 3 frt 50 kr. negyedévi előfizetési árért többet adni é9 többet igényelni valóban nem lehet. Azoknak, kik a lapot talán még kevésbé ismerik, levele zőlapon nyilvánított óhajra egy hétig ingyen küld mutatványszámokat a kiadóhivatal (Budapest, Nádor utca 7. sz.), hová az előfizetési pénzek küldendők s ahol a hónap bármely napjától kezdve lehet előfizetni.

Nincsen a magyar családoknak olyan gazdag könyvtára, melyben annyi szellemi szórakozást találhatna a család minden tagja, mint a mennyit a „Képes Családi Lapok“ válogatott közleményei nyújtanak. Nincsen a családi életnek s a gondosan vezetett magyar vendégszerető háznak olyan kérdése, melylyel e lap melléklete a „Nő a házban* szakavatottan ne foglalkoznék. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára a „NŐ a házban“ czimü divat-melléklettel együtt egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. s a kiadó hivatal (Budapesten, nagy korona- utcza 20. sz.) melyhez az előfizetések legczélczerübben postautalványon intézendök, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal.

Egy elmaradt felolvasás.

Volt Dekem egyszer egy igeo jó barátom, de nem az operencziás tengeren túl, csak a Körösön túl, a kinek az az ötlete támadt, hogy c jótékony czélra felolvasásokat rendez, (mennyivel ügyesebb ötlet lett volna, ha felolvasást tart,) nem írom ki a nevét, mert nem szeretek senkinek bajt csinálni, s ezt az ötletet addig fűzte, mig engem is belefüzött az ötletbe s rá vett, hogy én is felolvassak, én azután az előre jelzett időben el is mentem zsebemben a kézirattal s a barátommal együtt felmentünk a díszes terembe, a hol a fel olvasás tartandó lészen. Csakhogy felolvasó tervez s a publikum végez, s hogy röviden adjam elő a tragikus esetet, azon vettük ószre, hogy uiindaket- ten ott vagyunk a rendező is meg a felolvasó is, de a harmadik kellék a hallgató igen nagy mértékben hiányzott. Enyhítő körülményül kell fel hoznom magamra nézve, hogy szakadt az eső s miután nagyon kevesen voltak, egészen bátran biztathattam magamat azzal, hogy ba nem esik az eső, akkor se jöttek volna kevesebben. Denique a vége az lett, hogy mi is, meg a hallgatóság is teljes megelégedéssel haza mentünk s a felolvasás bennem rekedt.

Ma reggel ijedten ugrok ki az ágyamból, mikor megszólal a szedőgyerek: „Kérek kéziratot.“

Kéziratot, kéziratot, könnyű azt nektek mondani, gondoltam Schakespeareval, — de adni, de adui, az már aztán valami, eszme társult egy népdal e sora.

üollá, egy rneutö gondolat, itt egy felolvasás, ami nem tartatott meg, a situatió ugyanaz, ott nem voll hallgató, itt nincs olvasó, benyúltam az asztalom fiókjába, nesze fiam vigyed.

S a szedőgyerek mit tudott tenni elvitte, a szedők mit tudtak teuni,' kiszedték; önök mit tud- oak tenni, nem olvassák el, s mindnyájan meg leszünk elégedve.

így kerül ide a meg nem tartott felolvasás hiteles szövegben, úgy a mint az megtartatott volna, ba lett volna kinek, s melynek czime :

Egy jour

— Csevegés. —

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim!

Felolvasásom czime alá nem minden czél nélkül alkalmaztam n csevegés szót. A csevegés azon neme a beszédnek, melylyel az ember kedvessé akarja tenni magát, a hallgatók előtt I ez nekem most feltett szándékom, s ba ez minden igyekezetem mellett sem sikerülne, az nem az én hibám, hanem az önöké, miért van olyan jó ízlésük.

Csevegjünk tehát.

Képzeljék, hogy nálam jour fixe van, melyen nekem mint házigazdának kötelességem mulattatui s én azt egy megtörtént esemény elbeszélésével fogom megkísérteni, melynek folyama alatt az ásítás és az unalom kifejezésének egyéb jelei megvannak engedve.

Vannak emberek, különösen faluhelyen, a kiknek életczéljuk unni magukat, sokáig gondolkoztak a felett, hogy mily módon lehetne az unalmat a legmagasabb fokra emelni, mig végre kitalálták a jour fixet, hiszen tudják önök mi az a

jour fixe, éppen olyan mint a pire fixe, az egyik azt jeleuli, hogy ez a báli csokor, vagy ez a szereden gyerek 10 írton alus el nem adó, a másik pedig azt jelenti, hogy ez a délután egy csésze kávén alól át nem böjtölhető, de eredeti rendeltetéséből a jour fixe csakhamar ki lett lorgatva a találékony mamák által a kik siettek auuak költői színezetet adni, a leguagyobb diplomatiai ügyességgel igyekezve ott a s/.iv ügyeket minél jobiban összezavarni, és a zavarosban halászui, oh kérem ne fessél léire magyarázni, nem rut önzésből, Dem maguknak, hanem a barátnőjük kedves leányának az aranyos kis Juliskának, Milinek stb.

I Egy ilyen jour fixen történt meg az én elbeszélésem is a melyben tulajdonkép nincs is esemény s mégis jól végződik.

De nem is kel az elbeszélésben esemény. Ve9Z az ember egy papát, egy mamát, egy fel- serdült leányt, két gavallért és egy papot s kész az elbeszélés s ha a szokottnál érdekesebb akar lenni, akkor összeveszik a két gavallért, ebből persze párbaj lesz, a felek kiállanak, megadatik a jel, eleördülnek a lövések és (folytatása következik) 8 a hirlap legközelebbi számának megjelenéséig idő vau engedve az olvasónak találgatni, kogy melyik lövés talált. Roland kibékül Sig- Iriddel, Sigfrid megkapja Kunigundát, a pap összeadja őket s harmad nap olvashatjuk az újságban, hogy az elbeszélő próza terén egy uj te hetség lépett fel stb. stb. Mert kérem olyan ez mint a kártya-játék, a papa az adout, az üt; a gavallér a tökül kő, az üttetik; a mama a scart persze megesik néha, hogy a mama az adout és i papa a scart, de ez terraészet-elleoes dolog) s i kisasszony a játszó fél s az egész játék sikere attól függ, hogy a kisasszony mikor hijja ki a tökfilkót s hogy az ne akkor történjék, mikor az adout üt, abban szövetséges a scart, s ha jó a scart, akkor a játék nyerve van.

Ilyen jó scart volt Barthaligety Kázmérné ő nagysága, kinek rendeltetése volt a sorstól anyóssá lenni 8 az ehhez szükséges feltétel a legkellemesebb alakban volt neki megadva Margit kisasz- szony személyében „a ki ábrándos kék szemeivel, gazdagon leomió szőke fürtjeivel, (ugyan kérem olvastak már önök olyan regényt, a hol a hős nö barna volt) hófehér kacsóival hivatva volt elviselhetővé tenui a légit egyetlenebb anyóst is. a mivel azt hiszem elég van mondva.

Most éppen munkában vaunak Tarjasiékhoz készülnek jour fixe, a város előkelőségeinek gyül- helyére, a hol az anyagi élvezetek mellett nem hiányozik a szellemi sem, képviselve lévén ott az értelmiség a helybeli lap szerkesztőjével, a nagybirtokosság, a chik s minden a mi jó és kellemes.

A bájos Margit kisasszony egy szakács könyvben lapozgat (később majd meg tudjuk miért) s a nagyságos mama sajás kezűleg tűzi fel a hullámos fürtöket, mikor Juczi szoba leáuy bejelenti, hogy előállott . j . talán a kocsi oh nem, hanem a puttony.

Igen kérem a puttony.

Mert ez az esemény nem Csabán vagy Gyulán játszik, a hol az utak ki vannak kövezve az iodóháztól a város házáig, hanem Csonoklán a hol a téli sáros napokban lehetetlen máskép eljutni vala hová, miut puttonyba, miu’.án ott nincs kövezet az induló háztól a városházáig, és pedig két okból, először mert nincs indóháza, másodszor, mert abban a vármegyében a melyben Cso- uokla fekszik, nincs olyan főispáo, a ki még a menyországba vezető utat is kiköveztetné, meg- czáfolaudő a szent-irás szavát, hogy a meuyor- szágba göröngyös ut vezet.

Amíg Barthaligetiék elhelyezkednek a puttonyba s ezen a nem épen legújabb divatu járművön, a mely csak akkor jár ha viszik, megérkeznek Tarjasiékhoz, előzzük meg őket s lépjünk be a salonba.

Nem őrünk rá szétlukiuteni, a jelenlévők uagy figyelemmel hallgatják a helybeli lap nagy hivatásu szerkesztőjének szellemes felolvasását.

Éppen a végére érkeztünk.

„Igeu hölgyeim és uraim, a fentebbiekből következik a magyar tudományos akadémia azon definitiójának helyessége, hogy a semmi nem egyéb, mint egy lyuk melynek nincs kerülete, de ennek a semminek számos válfaja van, a legfontosabb semmi az, a mit a számok után tesznek s a leghasznavehetetlenebb semmi az, a mit a számok elébe tesznek, s valóban az ember sem egyéb, mint egy semmi, s attól függ, hogy lesz-e valami, vajjou a semmit elébe teszik vagyutänua?“ Zajos taps követte a felolvasást s a felolvasó úgy állt tel helyéröl, miutba mondaná : látjátok, nállam utánuam rakták a nullákat.

Mindenik siet gratulálni s az elsők közt Barthaligetiék, a kik éppen most érkeztek meg s a felolvasásból ugyan egy szót sem hallottak, de talán éppen azért gratulálnak olyan őszintén, a mi olyan jól esik Czikkfi urnák, előjele két látva ebben, azon költői reraényéuek megvalósításához, hogy ba ö ezt a bájos kis lényt megkapná a talán még bájosabb 400 hold föld melléklettel, — akkor lapja is minden héten melléklettel jelenhetnék meg, s milyen trornpl lenne ez az ellenlábas „Csonoklai Harsonára.“

S a zsibongó zajban csillapítótag szóla meg az ozsonnára bivás enyhítő szava, (tudom’ hogy önök is jobb szeretnének oda haza a kávé mellett ülni, de még egy kis türelmet kérek, mindjárt összeadom a házasulandó feleket), és szép sorban helyet foglalnak a háziasszony, az ideges nagynéni, a ki elájul, ha kimondjuk előtte azt 1 szót, hogy sikulai, pedig ez csak egy jámbor és igen jóizü almafajnak a neve; a haragos nagybácsi, a ki minden ellen mindössze ezei millióm ördöggel fenyegetődzik, de azért egymással nagy barátságban kvaterkáznak.

Szeretik a tütüt.

Zvikkor Muki és Monokli Pepi között, e kik a non chalance mintaképei s egyenként életuntak és öngyilkosjelöltek, a kaczér Melanie, s ki úgy szórja szemeiből a szikrát, mint Stuver £ rakétát. A gondos mama, a ki nem győz szemeivel integetni lányának hogy egyenesen üljön, szívesebben beszélgessen. A kezdő kis leány, a ki bakfisch számba tnegy s nem meri szemeit felemelni, § csak úgy az ujjai közzül néz szét. A félénk gavallér, a kin olyan jóizüt tudnak uevetni a hamis kis leányok, a kik már második éve praktizálnak és a többi és a többi.

De ezek mind nem érdekelnek bennünket, csak az az elegáns délezeg ifjú, a ki Margit szomszédja lett (hja, olyan ügyesen ki tudják válogatni a szomszédokat azok a jó háziasz-, szonyok.)

Képessy Aladár egyike a legrokonszenvesebb fiataloknak s a mellett jó parthie az öszzes mamák kedvencz férjjelöltje,, de egy óriási hibája van, feltette magában, hogy csak azt a leányt fogja nőül venni, a ki főzni tud (hallatlan gondolat a XIX ik században), s ennek a kitudására azt a fortélyos módot választotta, hogy a legbizalmasabb tété á tété közben egyszer csak oda fordul az imádotthoz :

„Nagysád, én imádom a sárga répát“; ő még sóim sem mondotta azt senkinek, hogy nagysád én imádom önt.

Képzelhetik tehát, hogy mikép esik le a hetedik menyorezágból az az ábrándos leány, a kinek a szerelemláz 41 fokán a helyett, hogy azt mondanék, nagysád, boldogítson azokkal az imádandó kacsókkal, azt mondják :

Nagysád, én imádom a sárgarépát, vagy a töltölt hurkát.

Csonokláuak már csaknem minden lánya keresztülment ezen a furcsa leánykórésen s bizonyos bosszuvágygyal nézték, a mint Képessy mind jobban beleszédült a Margit ábrándos szemeibe s Margit lassan-las8an pirulni kezd.

Oh milyen kedves az a pir, a mi a szende női arezot elbontja.

Nagysád mért nem eszik, a nők olyan csókolni valók mikor esznek, és olyan olyan enni valók, mikor csókolóznak.

Bravó Aladár 1 — kiáltott lel egy elméncz, de ebből se tudtad kihagyni az evést.

Harsogó kaczaj követte a megjegyzést.

Margit zavara nöttön-nőtt s az általános társalgásban mindenki leste a fatális kérdést, mikor egy olyan csöndben, mely után várni szokták, bogy ki szólal fel legelőbb, mert az bizton szerelmes, megszólal Aladár:

Nagysád én imádom az apácza puddingot!

Csendes derültség követte e szavakat s szinte kárörömmel nézték, hogy Margit hogy jut az ő sorsukra, de Margitnak jó scartja volt, a gondos mama előre figyelmeztette erre az esetre, egyet ívillámlottak azok az ábrándos szemek.

Úgy uram ? ön szereti az apácza puddingot?

Hát J/4 kiló finoman tört ezukrot kavarjon le 16 tojás sárgájával, keverjen bele kiló hámozott és finomra vágott mandulát és ugyanannyi lisztet s a tojásfehérnek habját, keverje el jól tegye formába, öutse le csokoládéval és — és egye meg.

S azzal felugrott a székről és sírva borult az anyja nyakába:

Oh mama, oh mama!

8 alig lehetett a kis bobót mégvigasztalni, hogy az nem olyan nagy baj, ha valaki tudja, hogy mikép készül az apácza pudding.

De Képessy ezzel teljesen ki volt hozva sodrából s nem volt mást mit tennie, mint megkérni a Margit kezét, hogy megtudja váljon elkészíteni is olyan jól tudja-e az apácza puddingot, mint elmondani.

így jutott a kis Margit férjhez a főzés által, s igy lettek önök lefőzve ezzel a felolvasással.

_________ Cs.

Kö

zgazdászat, ipar, kereskedelem.

Assicurazioni Generalis E társaság részvényesei közgyűléseiket f. é. május hó 1-én tartották .meg Triestbeo, midőn beterjesztették az 1877. évi mérleget,.

A jelzálogüzlet kivételével az magában foglalja az összes üzletágak eredményeit.

Ha tekintetbe vesszük, bogy a lefolyt évben a politikai láthatárt folytonosan sötét fellegek borították és hogy a gazdasági viszonyok is különösen kedvezőtlenek valának, tehát azokat a körülményeket, melyeknek befolyása alól magát egyetlen egy biztosító-intézet sem vonhatja ki, az üzleti év végeredményét, habár az nem üti is meg az előbbi évek mértéket, mégis kielégítőnek kell tartanunk és benne annak újabb bizonyítékát találhatjuk, hogy mily szilárd alapokon áll e társaság és hogy mily kiválón van igazgatva.

Az előttünk fekvő zárszámadási jelentés mint rendesen számos kimutatással és táblázattal vau ellátva, melyek az összes üzletek, de különösen az életbiztosítási üzlet menetét és fejlődését világos képben tárják szemeink elé, s örömmel latjuk azokból, hogy ez üzleti ág folytonosan halad előre, minek világos bizonyítékául szolgál, hogy a lefolyt évben 16.907,285 frtoyi összeg erejéig köttetett uj biztosítás, melylyel az 1887. évi deczember hó 31-én érvényben volt tőkebiztositások összeg 105.782,853 frtra emelkedett.

Ezt a kedvező eredményt különösen az igen méltányos biztosítási feltételeknek és a tartalékok folytonos gyarapításának róbatjuk fel. A tartalékok 30.428,271 frt 32 krnyi tetemes összeget értek el és nem csak arra szó 1- gálnak, hogy biztosítsák a hatalmas társaság pénzügyi helyzetét, hanem arra is kiváló befolyással vannak, hogy a közönségben fokoztassék a társaság iránt a bizalom) melyet a több mint félszázados hasznos működése által már különben is nagy mérvben nyert meg.

Szükségtelen, hogy dicséretekkel halmozzuk el a társaság igazgatását, sokkal ékesebben szóllanak magok a számok, melyek annak jótékony befolyását tanúsítják ab- bau, hogy az Assicurazioni Generali kártérítésekben biztosított feleinek az 1887. évben 10,099,647 frtot, alapítása óta pedig 207,379,802 frt 20 krajezárt fizetett ki, tehát oly tetemes összeget, a minőt, bátran mondhatjuk, a szárazföldnek egyetlen egy biztósitó-intózete sem mutathat fel.

Miután a készpénztartalékok 1,914,658 frt 54 kr. tekintélyes összeggel ssaporitattak, tiszta nyereségül 705 633 frt 6 kr. maradt meg, melyből minden egyes részvényre 106 frt aranyban vagy 265 frank jut osztalékul,