Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-27 / 22. szám

Kegyeletes ünnepély színhelye ma dél­után a helvét hitvall. sirkert. Ugyanis a presbi­térium ma délután 4 órakor fogja harmadfél év­tizeden át működött felejthetlen emlékű hű lelki- pásztora P a p p Mihály sirhantja fölé az ekklézsia általt rendelt sirkövet felállítani. Az iparos ifjúság önképző s betegsegélyző egylete folyó hó 22-én délután 5 órakor tartotta tisztujitással kapcsolatos évi rendes közgyűlését. Az egylet tulajdonát képező sugárúti díszes uj ház tágas termét egészen megtöltötték az egylet­nek nagy számban megjelent rendes és pártoló tagjai, maga a közgyűlés lehető legszebb rendben folyt le. Sál József elnök a közgyűlést megnyit­ván, rövid visszapillantást vetett az egyletnek megalakulása óta folytatott tiz éves működésére, melynek legkimagaslóbb tényei: a zászlószentelési ünnepély, az országos iparos ifjúsági vándorgyűlés és azzal kapcsolatos országos munka-kiállitás és a múlt év történelméhez fűződő egyleti házépítés Teljes önérzettel mondhatja, hogy az egylet — aránylag rövid fenállása óta — szerény, kor­látolt körülményei daczára oly hasznos és fényes működést fejtett ki, mely páratlanul áll nemcsak a testvéregyletek, hanem a békésmegyei bármily irányú iparos szövetkezetek krónikájában. Eme fényes eredmény első sorban az egyleti tagok pél dás egyetértésének, de tagadhatlanul annak az osztatlan rokonszenvnek és pártfogásnak is tulaj donitható, a melyet úgy a társadalom, valamint egyes lelkes iparbarátok tanúsítottak az egylet iránt. Mély köszönettel és forró hálával említi első sorban a zászlóanya Wenckheim Fri gyesné grófnőt, ki az egyletnek keletkezése óta állandó és legelső pártfogója; a békésmegye takarékpénztári egyesület igazgatóságát mely tiszta jövedelméből éveken át tekintélyes adományokban részeltette az egyletet és legutób előnyös kölcsönnyújtással leginkább lehetővé tette, hogy az egylet diszes hajlékát felépíthesse; az I Gyulavárosi takarékpénztárt, mely folyó évben szintén megemlékezett az egyletről a mennyiben 20 forintot szavazott meg részére Ivánkovics János lelkész, Szeged szab. ki városa országgyűlési képviselőjét, a magyarország iparos ifjúsági szövetkezet élén álló szegedi vezé egylet elnökét, a ki remek felavató beszédével egyik főtényezöje volt az egyleti ház telavatási ki ünnepélye erkölcsi sikerének; nemkülönben d Z ö 1 d y János gyakorló orvost, aki tel jes odaadás sál és díjmentesen gyógykezeli a beteg egyleti tagokat; Gyulavárosa képviselőtestületét mely a százakat érő telket ingyen engedte át az egyleti ház felépitésére; B e 1 i c z e y István föis pánt és Jancsovics Pál alispánt, akik vármegye diszes termét és mellékhelyiségeit ismé­telten az egylet rendelkezésére bocsátották és ez által lehetővé tették a bál fényes anyagi eredmé­nyét ; végül a polgári kört, mely diszes helyiségét átengedte az egyletnek a felavató ban kett megtartására. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta a szép megnyitó beszédet. Ezután Köb n Dávid egyleti titkár vázolta az egylet két évi mű­ködését és előterjesztette a bizottságilag megvizs­gált számadásokat. Az egyletnek, midőn a ház­építésbe bocsátkozott, miudössze 1150 frt vagyona volt; a házépítés és a felszerelés billiárddal együtt 3756 frt 09 krba került, mely összeg tel jesen ki van egyenlítve; az egyletet mindössze 1800 frt bekebelezett adóság terheli mely után hat százalékos kamatot fizet. Készpén­ze van mintegy 250 frt; a tagok száma az épít­kezés óta tetemesen emelkedett, pártoló tagokkal együtt ugyanis mintegy 240-böl áll. A felavató ün­nepély (bál és tombola) összes bevétele volt 1248 frt 73 kr, kiadása 306 frt 75 kr és így tiszta jö­vedelme 941 frt 98 kr. Múlt Rezső könyvtár­nok jelentése szerint az egylet könyvtára magá­ban foglal 255 könyvet 267 mű és 288 kötetben a múlt év folyamán az egyletnek könyvet ajándé­koztak Weisz Mór és Liudenbsrger István — El­határoztatott, hogy az egylet gyászlobogót fog ké­szíttetni. Ezután megejtetett a tisztujitás S a 1 József elnök és Koho Dávid titkár, e mi nőségb'en az egyletnek keletkezése óta tisztvise­lői, az egyletet minden irányban megszilárdultnak és biztesitottnak jelezvén, indokolt előterjesztéssel ismételten kifejezték visszalépési szándékukat, de a közgyűlés hallani sem akart róla és igy mind­ketten erkölcsi'kötelességüknek ismerték az elnök s titkári állást mindaddig elfogadni, míg, az egy let — körülményei folytán különben súlyosnak épen nem mondható — adósságát le fogja fizetni Alelnöknek újból megválasztották S z é u á s i Já­nost, könyvtárnoknak Múlt Rezsőt, jegyzőnek (uj állás) Do bay Ferenczet, pénztárnoknak Lin denberger Rezső visszalépése folytán 111 i c h Fe renczet, számvizsgálóknak Bedrus Antalt és L i c s k a Ferenczet, mindeniket egyhangú fel­kiáltással. A választmány következőleg alakúit meg: Balog István, Démusz János, Szabó György, Licska Alajos, Kelemen Miklós, Hoffmann István, Eisele András, Pfaff József, Gróh Mihály, Lindeuberger Rezső, Szilvási László, s Rukk Adám rendes, Emandity Konstantin és Dávid Jakab póttagok. Még a tombolából visszamaradt néhány nyeremény tárgyat is elárverezték és ezzel a közgyűlés esti 7 óra után véget ért. A járványok krónikájából. Felmerült veres himlő eset folytán Schröder Istvánná (Eliz néni) óvodájában az oktatás néhány napra be szüntéttetett. A vörheny nagyobb mértékben még mindig grassál a sárréti községekben és Szarvason Halálozás. Békés városa egykori főjegyzője Baki Lajos folyó hó 20-án éjjel életének 80-ik évében Cs. Mágocson végelgyengülésben meghalt. A boldogúltnak hűlt tetemei f. hó 22-én délután nagy részvét mellett kísértettek örök nyugalomra. Nyugodjék békével. Szont-Andráson a másodjegyzői állás jú­nius 24-én log választás utján betöltetni. A pá­lyázati kérvények a szarvasi járás főszolgabíró­dhoz ugyanazon hó 20-ig nyújtandók be. Csíny czimii múlt heti közleményünkre ref­lektálva azt a csinyt követi el a „Békásra. Köz­löny“, hogy azt imputálja nekünk, mintha mi a megyei közgyűlés határozatának érdemleges részé­be kötöttünk volna bele, amidőn kimondatott, hogy ezután 8 sertés helyett egyszerre 16 sertést lesz szabad egy háznál hizlalni, fia tisztelt kol­lega figyelemmel olvassa el az inkriminált közle­ményt, meg fog róla győződni, hogy á nem az érdemleges határozat hozatalát neveztük el s i n y | e k, hanem igen is azt, hogy az indít­vány tárgyalás alá vétetett, noha a tárgysorozat­ban nem volt felvéve és az állandó választmány- ak nem nyujtatott -alkalom fölötte tanácskozni j z t neveztük el csínynek, de ha úgy tetszik s kollegának, aki úgy látszik nagyon el van ragad tatva a megyei közgyűlés határozatától, hát most utólagosan sem mondjuk ugyan, amint múltkor sem mondottuk csínynek a sertés szaporítást en­gedélyező határozatot, hanem azt minden egész égügyi szakemberrel szemben fentartjuk, hogy a mi viszonyaink, a mi egészségügyi administra cziónk mellett — és Csabának előkelő hely jut benne — nagyon meggondolandó dolog a sertés­hizlalási jognak a házi szükségleten túl terjedő ily széleskörű kiterjesztése. Azután ez a ha­tározat nem csak Csabára szól, hanem a várme­gye minden nagy községére; de ha csak Csabára szólna is, higyje meg tisztelt gúnyolódó kollega, hogy van bennünk legalább is annyi őszinte jó indulat e város valódi érdekei iránt, mint amennyi jó indulattal laptársunk Gyula iránt vi­seltetik. — Azt pedig most már határozattan ál­lítjuk, hogy a sertés hizlalási jog kiterjesztése hátrányos Csaba város különben is minden kritikán alúii kőzegészségi helyzetére, — és leg kevésbé sem irigyelnénk az ottani intelligentia helyzetét, ha a „nép“ pel való harmóniát ilyen sertés hizlalási konczessióval kellene kitartania. Kinevezés. A igazságügyminiszter Olchváry Zoltán debreczeni kir. törvényszéki joggyakorno kot a békési kir. járásbírósághoz aljegyzőnek ne vezte ki. Gyújtogatás. Folyó hó 24-én délután há romnegyed 1 órakor az újvárosi tizedben Thurzó Endre járásbirói Írnok házának sikátor felöli nád tetőzete kigyuladt, a háziak szerencsére gyorsan észrevették a tető hosszában végig futó lángot egy kézifecskendő is hamar a helyszinén volt és igy a tüzet csaknem csirájában el lehetett fojtani A nádtető kívülről gyuladt meg és pedig a körül raények azt bizonyítják, hogy bűnös kéz okozta a tüzet. A dévaványa-kisujszállás-gyomai vasút engedély okmányát a közledésügyí miniszter már kiszolgáltatta, s a vasút építése legközelebb meg kezdetik. Valóságos monstre táuczvigalmat rendez a békésmegyei gazdasági egylet, jövő vasárna pon Csabán a Szécsényi ligetben, a békésmegyei árvizkárosultak javára. A rendezőség nem keve sebb mint 50 tagból áll a vármegye minden részéből íme névsoruk: Zlinszky István, biz. elnök. Bartóky József, Barts Emil, Beliczey Géza, Beliczey Ti bor, Bodoky -Zoltán dr., Boros Endre, Búzás Kálmán, Chrisztó Miklós, Csánky Jenő, Dérczy Péter, Eábry Géza, Fábry Sándor, Fekete Kál mán, Follmann János dr., Gally Mihály, Geiszt Gáspár, Haviár Lajos, Hidasi Jenő, Hanke La jós, Korosy László, Leszich László, Marton Zs ga, Mészáros Ignácz, Hagy Elemér dr., Pabla szék Antal, Palóczy Lajos, Perszina Alfréd, Po povics Szilviusz, Planner György, Bili Béla dr Bohoska Mihály, Bosenthal Adolf, Bózsa Lajos Seiler Vilmos dr., Simay Frigyes, Steinecker Jenő Steller Árpád, SpiCzka Aurél, Székács Pál, Szé kács István, Szeles Dénes, Tapolcsányi Iinr Tenyér János, Theisz Andor, Valentinyi Jenő Várady-Szakmáry Arisztid, Vargha Béla, Witt mann István, bizottsági tagok. Belépti dij : Sze mély-jegy 1 frt 50 kr. Család-jegy 3 frt. Jegyek előre válthatók: Gärtner Adolf és Podhradszky Károly urak üzletében és junius 3-án d. u. 3—5 ig a lóversenytéren a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztat­nak. Kezdete 8 */2 órakor. Csaba városa, szerdán tartott képviseleti közgyűlésén, okulva az elmúlt árvíz tapasztala­tain, Sztraka Ernő városi mérnök véleményével szemben, ki az Előviz-csatorr.a partjainak meg­erősítésével határ-gátat javasolt, elhatározta, hogy a varost körtöltéssel veszi körül. A körgát vo­nalnak kijelölésére Gallacz János kir. főmérnök kéretik fel. A fürdési időszak alig tartott néhány napig és nem kevesebb, mint hat vizbelulási esetet kell már is registrálnunk a vármegye te­rületéről. Szarvason Misik Sámuel és Krajcsovics Pál, Öcsödön Nádudvari Imre, Csabán Koliraár György és Skrapák Pál, Szent-Andráson pedig Szilágyi István mindenik még iskolás gyermeknek a Körös folyó fürdés közben hullámsirja lön. Is­mételjük, ez mindössze néhány nap alatt történt, a mi szigorú kötelességévé szabja elő a községi elöl­járóknak, hogy a fürdést csupán az általuk kije­lölt helyen engedélyezzék és intézkedésüket eré­lyesen ellenőrizzék. B.-Gyulán, 1888. május 24. Jancsovics Pál, 96 1—1 Békésvármegye alispánja Hirdetmény. sarkadi határon félórányira a vasúti ál­lomástól egy nagy gyümölcsössel ellátott jó minőségű 240 kát. holdas birtok szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítást ad Sántha István ügyvéd S?alontán. 96 l—i Nagy végeladás, A fővárosban 30 év óta fennálló arany- és ékszer-üzletünket a ház lerombolása folytán vég­leg feladjuk, minélfogva arany, ezBst és ékszerárukból, kitűnő sveitzi arany és ezüst zsebórákból álló összes árukész­letünket hatóságilag engedélyezett ilülilis ltján tetemesen a gyári árakon alul eladjuk. Vidéki megrendelések posta fordultával teljesít- tetnek. Meg nem felelő tárgyak kicseréltetnek, esetleg azokért a vételár is visszatórittetik, ha 8 napon belül sértetlenül visszajuttatnak. Rotter F. és Társa 53.10-10 ezüst, ékszer zsebóra gyári raktára arany, Budapest, IV. Hatvani-utcza 9. Szt. Liácsfiirió, Budapesten. (Meleg és langyos kénes-források.) Iszapfürdők (28—60° R. meleg buzgó forrásokkal.) Vri uszoda, női uszoda, úri gőzfürdő, külön kő-kád-porczellin és márványfürdők stb.— Ivókút 38° R. Gyógyhatványok: ISZAPFÜRDŐK : rbeumatikus bajok, cséz, izzadmányos folyamatok, csont és ízületek bántalmai, bármily eredetű csonthártya lobok, ischias, syphilis, börfekélyek és kösz- vény ellen. USZODÁK: Anaemia, sápkór, bőrbetegségek és ideges­ség ellen. Massage és villamos gyógykezelés. A 11 hév-forrás 1.168,(73 köbláb hévvizet szolgáltat minden 24 órában. — Lakásokat a körüllevő szállodák­ban a fürdőigazgatóság díjtalanul közvetít. Vendéglő saját kezelésben, olcsó és jó konyha és ita­lok. Abonnement. — Fürdő orvos Dr. Doctor Frigyes. 94 í—i A Szt. Lukácsfürdő igazgatósága. Irodalom. .Freskók“ a czime az Egyetemes Regény tár legújabb kötetének, mely 0 n i d a nevével ékeskedik. A kitűnő angol írónő, családi nevéről Louise Ramée, ki Francziaországban is oly kedveltségnek és te­kintélynek örvend, mintha törzsgyökeres franczia iró vol­na, e bájos kis regénye levelekben van írva. Az előadás­nak e formája, melylyel sokan visszaéltek s mely, mivel vele bánni nem tudtak, már csaknem hitelét vesztette, Ouida kezében művészi magaslatra emelkedik. A jellemek I festése sokkal nehezebb, mikor magok a cselekvő esemé­nyek beszélnek, nem pedig az iró rajzolja meg őket ké­nyelmes teijengősséggel. De Ouida épen a nehézségek. I legyőzésében mester. A hány a cselekvő személy, annyí- I féle a modor es a hang, a melyben szólnak, s ez oly cso- jdás és élvezetes változatosságot teremt, minőt az egysze- Iríí, megszokott elbeszélő Donna sohasem adhat meg. IKedveB mese, mely a levelek fonalán érdekesen fejlődik Is meglepő fordulatokat nyújt, a legtisztább angol humor- jral és franczia szellemseggel fűszerezve, ez az a mit a I.Freskók“ ban találunk* Fái J. Róla fordítása híven ipar- Ikodik utánozni az eredetinek báját és könnyedségét. A >1 „Freskók“ egyik legjobb kötete az Egyetemes Regénytár- • Inak, mely már közel három évet töltött be elismerésre s t I dicséretre méltóan. A piros vászonba kötött csinos könyv íjára 50 kr. Megjelent a Singer ób Wolfner ezég kiadá- )|sában.------ ' — Kö zségjegyzöi vizsgát tettek le a vár-i egye közgyűlése utolsó napján M o 1 d v a yl íjosagyomai s Krajner Miklós 8zentandrási|tár izségi Írnokok. A bizottság mindkettőt képesi-l-i,1 ttnek mondotta ki. I® 61 . . IRan Urban napja is csak hűmaradt az ő La Ikini ’ományos természetéhez; alig közeledett, egy La; )ti tropikucs hőség után csaknem minden átme Inak >t nélkül rendkívül hűvös időjárás következett,Uelc ty hogy 24 óra alatt a hőmérő busz fokloui ilönbözetet mutatott. Node szerencsére baj nem|fe8t rtént, mert az idő csak hűvös maradt, anélkül,|iye] >gy fagy következett volna be. Hanem nagyobb „ye ij a roppant szárazság, mely ha még sokáig ||eg. -rt, tönkre teszi azt is, amit az árviz megha-jféR főtt; a nagy szárazság következtében a tenger,Lás i sem kelt, helyenként már ki is szántották. A rű, dd valóságos tantalusi kínokat szenved, napjá-lgj, an négyszer-ötször is beborul és mikor már biz- |s „ in reméljük az esőt, akkor a szél hirtelen szét-lral éri a felhőket, akár csak hatvanháromban 1 I p Adakozás az árvízkárosultaknak. Alko ármegye alispánjához az árvizkárosultak részére|„F dományokat küldöttek : S z e n t-A n d r á s köz-|na égé 14 forintot, az orosházi kereskedő ifjak jdii gylete tánczvigalma jövedelmét 86 frt 43 krt„ alár :.-t a r c s a i gőzmalom részvény-társaság íojsá orintot. Tüzek a megyében. Csabán Breznyikjs láoos birtokosnak tanyai háza f. hó 18-án telje-] len leégett. A hatóságilag felbecsült kár 928 frtj >0 kr. Ugyanott f. bó 22-én szélviharos időbenja i zsidótemplom melletti háznál újra tűz ütött ki,| nelyet azonban szerencsére gyorsan el tudtak] 'ojtani. Szeghalmon ünnep másodnapján| lélután nagy tűz volt, mely az általános zürza-p rar és fejetlenség folytán rendkívüli dimmensió-].1 kát öltött, két lakház és tizenegy melléképületH égett le, ezeken kívül számos széna, szalma bog-|f lya, gazdasági eszközök és igen sok ingóság] pusztult el. Teljes szélcsend volt, és ha bármilyM kezdetleges tűzoltó-egylete vau a községnek, az bizonyára a kitörés színhelyén lokalizálja a tüzet. | * Öngyilkos katona V artos Béla uj»|, kigyósi illetőségű 101. ezredbeli katona f. hó] 22-én éjjel Nagyváradon hasba lőtte magát ésL rövid szenvedés után meghalt. Állítólag kisebb] beszámítás alá eső csinyt követett el, s a bünte-1 téstől való félelem adta kezébe a fegyvert. OJ I | A padlásról leesett Alcser Imrénél szol-l gálatban levő Györgyövics Zsófia i. hó 22-én dél- , után a kapu alatti bejáró alá, és erős agyrázko-h dást szenvedett, úgy bogy életbeumaradása két ] séges. A közmunka- és közlekedésügyi mi-L niszter, a postai csomagok, pénzes levelek és táv-] iratoknak levéljegyekkel leendő bérmentése és ezen] jegyeknek mikénti alkalmazása tárgyában, a kö-| vetkező értesítést bocsátotta ki: „A postai külde-] ményekért és táviratokért eddig a feladáskor kész-] pénzben fizetett dijak: pénzes levelek, csomagok] és táviratok után, a mennyiben ezen dijak 10 frtot] meg nem haladnak, 1888. évi junius 1-től kezdve frankojegyek (posta- és távirdai értékjegyek) fel­ragasztása által fizetendők meg. E őzéiből úgy a postai, mint a távirdai dijak lerovásánál az eddigi 2, 3, 5, 10.és 20 kros és az, ezek kiegészítésére egyúttal forgalomba hozott 1, 8, 12, 15, 24, 30, 50 kros, 1 és 3 frtos frankojegyeket kell használni. A régi és új frankojegyek kaphatók minden pos­ta- és tavirdahivatalnal és az eddigi frankojegy- árusitóknál. A frankojegyeket a küldeményre és táviratra magának a feladónak kell telragasztauil még pedig: közönséges és ajánlott leveleknél, utalványoknál és pénzes leveleknél a boríték czíra- oldalán, lehetőleg a felső jobb sarkon és ba itt elegendő hely nincs, a küldemény pecsetes, illetve hátoldalán; különösen figyelni kell arra, hogy a pénzes levelekre felragasztandó minden egyes tran- kojegy kórül megközelítőleg egy centiméternyi köz maradjon, s hogy a frankojegyek a borítékok szé­leit át ne fogják s a borítékok szárnyszóloit be ne fedjék. A pénzt külön papírba téve kell a bo­rítékba helyezni, borítókul pedig legczélszerűbb a minden postahivatalnál és frankojegy-árusitouál 1 krért kapható postai pénzeslevél borítékot hasz- uálui. Pénzt közönséges vagy ajánlott levélben küldeni uem szabad, de nem is indokolt, mert utalványnyal, 5 kros frankojegy felragasztása mel­let, 5 írtig bárhová lehet pénzt küldeni. Csoma­gok feladásánál a frankojegyeket a szállítólevélen, e czélra szolgáló üres helyeu kell felragasztani. Táviratok feladásánál a fraukojegyeket a használt táviratlap felső közép részén, s ha közönséges pa- pir használtatik, a beirt oldalon üresen hagyandó helyre — s ha a táviratlap mondott részén ele­gendő hely nincs, ennek hátsó oldalára kell fel­ragasztani. Szabály az: hogy a dijak lerovására lehetőleg kevés számú, megfelelő értékű franko­jegy használtassák, különösen a pénzes levelek­nél, hol a sok lrankojegy felragasztása minden­képen kikerülendő (pl. 27 kros dijat 24 és — 3, 33 kros dijat 30 és 3 kros értékű frankojegyek, kel kel! leróni). A feleknek saját érdekükben áll, hogy a frankojegyeket szabályos módon ragasz­szák fel, mindazonáltal ha figyelmeztetés után is azt kívánják, hogy küldeméuyúk szabályellenesen alkalmazott trankojegyekkel is elfogadtassák, a postahivatalok a feladó veszélyére azokat elfogad­ják ugyan, azonban e körülményt a vevényen fel­jegyzik. A posta- és távirdahivatalok tartoznak felvilágosítást adni valamely küldeménynek vagy táviratnak dijára s arra nézve, hogy mely dijakat lehet vagy kell frankojegyekkel kiegyenlíteni és kívánatra útbaigazítást is a felragasztás módjára nézve. Az elrontott frankojegyek beválthatók az érték 10%-ának levonása mellett, de csak akkor- ha azok az elrontott borítékon, táviraton stb. mu­lattatnak be s csak miután megállapittatik, hogy azok használva még nem voltak, s ha nyilvánvaló, hogy üzérkedés esete fenn nem forog. Budapes­ten, 1888. évi május hó 11-én Baross s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents