Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

A népkerti pavilion kérdése újra felszínre vetődött. A város építészeti szakosztálya ugyanis megvizsgálta már az összes tervezetet és költség­vetést s mindkettőt némi változással helyben­hagyta, de anuak elbírálásába nem bocsátkozott, ha váljon a pavilion felépítése opportunus e ama nagy költség folytán, melyet az építés igénybe vesz. A törvényszék fentartását és a vármegye kikerekitését czélzó mozgalom küszöbén még in­kább mint ezelőtt kell hangoztatnunk abbeli né­zetünket, hogy Gyulavárosának első sorban u | szállodára van szüksége s nem az impro­duktív természetű népkerti pavillonra, melynek esetleges létesítése a szálloda építését még inkább visszaveti. Az országos vásárra — a pénteki esőtől eltekintve — eléggé kedvező időjárásunk van} a szerdai sertésforgalom oly nagy volt, a minőre májusi vásár alkalmával alig emlékezünk, — a szarvasmarha vásár azonban a rendes forgalmon alul maradt. Kívánatos lenne, ha legalább ma kedvezne az idő, hogy iparosaink és kereskedőink­nek is volna némi forgalmuk, mert- a nyomott üzleti viszonyok miatt nagyon rá vannak utalva. A vásár eddigi forgalmáról egyébként lapunk más helyén adunk tudósítást. Halálozás, Laczkó Péter városi iktatót és nejét fájdalmas csapás érte, nyolczadik évében levő kis fiuk Gyula, folyó hó 11-én délutáu hosszas, kínos szenvedés után meghalt. Temetése ma délután 4 órakor lesz. A halálesetről kiadott gyászjelentés következő: Laczkó Péter és neje szül. Péter Linka saját, valamint gyermekeik: Elek, Emil, Mariska és Margit; nemkülönben nagyatyja Péter Miklós; Bán György és neje; nagynénjei Péter Szidónia és Mariska nevében is fájdalomtól sújtott szívvel jelenti forrón szeretett fiuk Gyulának folyó évi május hó 11-án esteli >/7 órakor élete 8-ik évében kínos szenvedés után történt gyászos elhunytét. Az örökkévaló­ság lényébe visszatért drága kis fiú hült tetemei f. május hó 13-án d. u. 4 órakor fognak a gör. kel. egyház szertartása szerint a helybeli kis-j olábvárosi gör. kel. sirkertben levő családi sír­boltban örök nyugalomra tétetni. — B.-'lyulán; 1888. május hó 13-én. Béke lengjen a korán el hunyt drága hamvai felett 1 Sz. Kis Mátyás nagymagyarvárosi föld- míves, Gyulavárosának a hatvanas években egy ízben volt bírája f. hó 7-én szivszélhüdés folytán hirtelen meghalt. Temetése 8-án délután volt nagy részvét mellett. Béke hamvaira. Az Élővíz csatorna társulat érdekeltsége folyó hó 8-án értekozletre volt összehiva a vár­megye alispánja által oly czélbol, hogy a felső torkolati zsilip építési költségeinek fedezése kö rül a társulat és államvasutak közt felmerült differentiák kiegyenlitese megk iséri tessék. Az épi tésí költségekhez eredeti megállapodás szerint az államvasutak 50 °/0-al, a társulati érdekeltség szintén 50 °/0-ai volt járulandó ; az államvasutak 10 egységgel tagja a társulatnak s így az utóbbi 50 százalék fedezéséhez is tartoznék érdekeltségi arányában járulni, amit azonban az igazgatóság úgy előzetesen, mint az értekezlet alkalmával is megtagadott. A miniszter leirata értelmében az alispán fog a vitás ügyben határozni. Jeszenszky János szarvasi lakosnak — lapunkban jelzett kérelme folytán — a honvé­delmi miniszter megengedte, hogy Szarvason czél- lövő bódét felállíthasson és czéllövészeti oktatáso­kat tarthasson. Békés-városa elöljárósága vizkereszt tá­ján tartandó negyedik országos vásár, továbbá keddi hetipiaczokon vidékiektől helypénzszedés jogának engedélyezéséért folyamodik. Békés vá­rosának bizonyára nagy szüksége van rá, különö­sen az óriási árvíz katasztrófa után, hogy köz­ségi jövedelmeit lehető módon gyarapítsa; de nem tartjuk erre szerencsés expediensuek a vá­sárok szaporítását, mert az már bebizonyult tény, hogy az e czimen elérhető csekély jövedelem nem áll arányban azzal a nemzetgazdasági- s épen a helyi iparosok és kereskedőkor k okozott1 kárrál, mely egy uj vásárral velejár; és mégis sajátságos, hogy épen az iparos és kereskedő osztály az, amely legjobban buzog, leginkább kardoskodik uj meg uj vásárokért, pedig mint a következmények épen Békésvármegyében bizo nyitják, azután amikor megknpták a jogot, ők sopánkodnak és méltán sopánkodhatnak rajta leginkább. Rósz asszony. Für Jánosné Szilágyi Zsu- zsánna csorvási lakosnő múlt héten férjét és gyermekeit hütlenül elhagyva, megszökött a fa­luból. Most megye3zerte körözik. Tüzek a megyében. M e z ő-B e r é n y- b I n elmondhatják, hogy „nulla dies sine linea.“ Három nap egymásután volt lűz: ápril 30-án, május 1-én és május 2-án. Első napon Petries Pál házában lakó Huszerl Vilmos füszerkereske- désében keletkezett a tűz, a bolt egészen leégett és 1000 frt kárt okozott, ami annál érzékenyeb­ben sújtotta I szegény boltost, mert portékája nem volt biztosítva. Másnap egy istáló és egy szin égett le, harmadik nap pedig Boldis Pál föidmives háza. A hatóság szándékos gyújtogatást gyanit. — Kondoroson május 1-én Plesch M. 1. csabai bérlőnek két nagy szalma s búza törek kazla égett el. — Endrődön ugyan­csak május 1-én Tímár j. Jánosnak egy gazda­sági épülete lett a lángok martaléka. Utóbbi biztosítva volt. A nagyoláhvárosi kör által ó hitüek husvétja másod napján a Koronában rendezett tánczvigalom nagyon gyenge mulatság volt, a mennyiben igen kevesen vettek részt benne, a máskor megjelenni szokott jobbmódu gazdák és azok családjai csaknem tüntetőleg távol marad­tak, így azután természetesen a kitűzött jótékony czélra vékonyan jutott. A békésmegyei gazdasági egylet igaz­gató választmánya ma délelőtt 9 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. a megyei árvízkárosul­taknak nyújtandó segély-összeg meghatározása. 2. Jelentés a pénztár állapotáról. 3. Folyó ügyek. Vizbefult, Öreg Morvát György 75 éves napszámos folyó hó 5-én este ittas állapotból hazamenet a nagy oláh városon egy mintegy más­fél lábnyi vízzel telt árokba esett és a vizbo fu- ladt. Hulláját hajnalban fogták ki. Öngyilkosság. Nemes János öcsödi lakos május hó 1 -én felakasztotta magát. Öngyilkossá­gának oka féktelen kártya-szenvedélye s iszákos- sága volt. Nyilvános számadás. A folyó évi május hó 7-én a nagy román városi ifjúság által a Ko­rona vendéglőben az alföld-vidéki árvíz károsulták fele és fele részben a nagy román városi olvasó kör alapja javára rendezett népbál alkalmával: Bevétetett: 60 frt 47 kr. kiadatott: 33 frt 67 kr, maradt tiszta jövedelem: 26 frt 80 kr., mely jö­vedelem fele része az árviz károsultak javára le­endő fordítása végett a megye ngs. alispánjához a legközelebbi napokban fog küldetni, mely alka­lommal felülfizettek : Beliczey István főispán 4 frt 50 kr. Dobay János 1 Irt 50 kr. Göndöcs Bene­dek 1 frt 50 kr. Grimm A. József 1 frt 50 kr. Terényi Lajos 1 frt 50 kr. Dr. Bodoky Zoltán 1 frt Vargha Ferencz és Ambrus Sándor 1 50 kr. Winkler Lajos 1 frt, Chrisztó Miklós 50 kr. Cziff- ra Imre 50 kr. Ventilla György 50 kr. Kohn Dá­vid 50 kr. Magyar Gyula 50 kr. özv. Leopold Johanna úrnő 50 kr. Trukker Pál 1 frt N. N. 50 kr. Weisz Zsigmond 50 kr. Szabó György 20 kr. Radovics N. 30 kr. Kancz N. 30 kr. Hoffnann N. 20 kr. és Bikádi József 30 krt, a szives felül• fizetők nemes tettőkért fogadják a legöszintébb köszönet nyilváoitását. Rendezőség. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminisz­ter az orosházi 200 forintos temetkezési egylet alapszabályait jóváhagyta. A járványok krónikájából. Gyulán az izr. hitközség tulajdonát képező épületben a múlt hét folyamán hólyagos himlő eset merült fel, a miért a városi hatóság az ugyanezen házban levő iskolákban az oktatást nyolez napi időtartamra beszüntette. Füzetjegyek kiadása a in. kir. állam- vasntakon. A m. kir. államvasutak vonalain teendő egyes- és társas kirándulások nagyobb mérvű megkönyitése czéljából f. é. május 1-től kezdve ujnemü mérsékelt menetjegyek léptettek életbe szelvény füzetek alakjában. Egész füzetek 20 drb jegyet tartalmaznak, — melyek az egész nyári Idény alatt, azaz október hó végéig érvényesek, de csak is a rajtuk meg­jelölt vonalrészen, a melyen belül bármely állo­másra való utazásra jogosítanak. A többek közt a kétegyháza — csabai vonalrészé.n is adatnak ki ily füzeteit az I osztra 10 írtért, a II. osztra 6 s a III. osztályra 4 írtért. Egész füzetjegyek főelőnyük olcsóságukon kívül az, hogy nem szól­ván névre, különböző személyek által is használ­hatók, továbbá, hogy több személy is egyszer — egy füzet alapján utazhatik s végre hogy nem kell velük lebélyegzés végett a személypénztár­hoz fordulni, mert időközben a kalauz szakit ki a füzetből annyi jegyet, a hányán utaznak vele. Oly utazások részbeni fedezésére, melyek a fü­zeten jelölt vonalrészeken túl terjednek, a fü- zetjegyek nem használhatók. — Budapest, 1888. május 3-án. Az igazgatóság. Törvényszéki csarnok. Hatóság elleni erőszak büntette. Sebók Lajos teli szép reményekkel kezdte meg az életet; de hát belebukott a tudomá­nyos munkába, ott hagyta az iskolát s fölcsa­pott gézengúznak. — Sorra járta a falvakat, városokat, s erős munkabíró ember létére kol­dulással tengette életét. — így tévedt el Gyu­lára, hol kedvező auspiciumok mellett kezdte meg parazita mesterségét; jól jövedelmezhetett a koldus tarisznya, mert a saisont átkozottul megnyujtotta, — s huzta-halasztotta az elvá­lás keserves óráját. — Ámde a „jókedvű ada­kozók“ megsokalták a felebaráti szeretet sürü gyakorlását, s igy történt, hogy Sebök La­josra irányult a rendőrség figyelme. Ki lett adva az ukáz a „fogd meg“-eknek, hogy Se­bőköt kisérjék figyelemmel, s ha kiolvassák sárga szemeiből a koldulási hajlamot: csípjék nyakon. Folyó évi ápril 8-án a szerencsétlen csavargó rendőrmentes területről véletlenül a kórház vidékére tévedt, s a sarkon befordulva beleütközött az épen ott lézengő Mihaszna Andrásba. — Miután pedig Mihaszna megelő­zőleg állatszeliditéssel nem foglalkozott, — igy történt meg, hogy a gézengúz sárga sze­meiből sehogy sem tudta kiolvasni a koldu­lás iránt táplált érzelmeit, — s ez okból, hogy mulasztásba ne essék, nyomban leakarta tar­tóztatni. — Erre fölébredt Sebők Lajosban az önérzet s midőn a vaskarpereczet meglátta, úgy a kapuhoz vágta a rendnek jámbor őrét, hogy rendőr és kapu hanyatt homlok zuhan­tak az udvarra. De már ennek fele sem volt tréfa; kivált a néző közönségből egy mészá­ros, egy honvédőrmester, négy gyalogos s ezek összetett erővel megfékezték a koldulás sovány örömeiben megzavart csavargót, a ki miután keze, lába vason volt, nyelvével oppo­nált a nyers erőnek s azt hangoztatta, hogy: „csak jöjjön egy nagy száraz szél, felgyújtja Gyula városát“. — Ezért a békétlenkedő na- turájáért a kir. ügyész indítványához képest elitélte a törvényszék Sebők Lajost hatóság elleni erőszak büntette és veszélyes fenyege­tés miatt nyolez havi börtönre s húsz forint pénzbüntetésre, Ügyész és vádlott felebbeztek. Közgazdászat, ipar, kereskedelme. Jegyzőkönyve a békésuiegyei gazd. egyl. 1888. apr. 29 éo tar­tott igazg. választmányi ülésének. Jelen voltak: Beliczey István elnök, Szucsu Béla, Beliczey Rezső, Urszinyi J. Badics E. Stark A. Sohár K. Bajcsy J. Vidovszky J. Német L. Fe­jér B. Zahorán P. Zsilinszky E. ifj. Gajdács J. Sztraka Gy. választmányi tagok és Zlinszky I. titkár. 1. Elnök ur ő mltsága üdvözölvén a szép számmal megjelent választmányi tagokat, bemu­tatja az újon választott titkárt, kinek működésé­hez szerencsét kívánva, egyszersmint megköszöni Dr. Zsilinszky Endre vál. tagnak azon szívességét, hogy a titkári válság alatt a jegyzői teendőket végezni szives volt. A választmány méltányolva az önzetlen fá­radozást, egyhangúlag jegyzőkönyvileg szavaz kö­szönetét Dr. Zsilinszky Endre urnák, a jegyzői teendők buzgó teljesítéséért. 2. Elnök ur ő mltsága szükségesnek látja most megállapítani a titkár díjazását azon alkal­makra, midőn az egylet ügyeiben a megyében, az egyl. működési területén, vagy a megyén kívül valamely küldetésben eljár. A választ, ezt szinte szükségesnek és méltá­nyosnak látja, s a megye területén belül teljesí­tett utazásai alkalmával fuvar és egyébb költsé­geinek megtérítését; a megye területén kívül pe­dig még ezen felül 5 frt napi dijat állapit meg. Elhatároztatott továbbá, hogy Mokry S. volt tit­kár fizetése f. évi márcz. 3l-ig kiutalványoz tátik, s april 1-től az uj titkár előleges havi részletekben veheti fel fizetését. 3. Titkár felolvassa a „szöllészeti és borá­szati szakosztály“ f. évi febr. 7-én ülésének jegy­zőkönyvét. A választmány az abban foglalt indítvány s illetőleg a kérelemnek helyt adván, a Yidovics J. tagtárs orosházi szöllő telepének megszemlélése, s 10 éven át ugyan ott termelt borainak megíz­lelése Bogár D. elnöklete alatt Széchenyi L. s Stark A. Badics E. Dóinény L. és a titkárból álló bi­zottságot küld ki; a majdan az indítványozó ál­tal Szegedre összehívandó borászati kongreszuson pedig Vidovics F. és Dömény L. tagtársakat kéri tel az egyl. képviseletében megjelenni s az ered­ményről jelentést tenni. 4. Titkár bemutatja az egyl. pénztár és tit­kári hivatal átvételéről szóló s a kiküldött bizottsági tagok által is aláirt okmányt. Tudomásul vétetik azzal, hogy miután a könyvtár, gazd. muzeum és az egylet egyébb ingó vagyona eddig rendszeresen leltározva nem volt, s azokat külön bizottságok kezelték, titkár megbiiatik rendes leltár készítésére 8 annak ide­jén a választmány elé leendő beterjesztésére. 5. A torontálmegyei g. e. megküldte a gazd. egyletek kamarai szervezése iránti munkálatot. Kiadatik titkárnak tanulmányozás és kivo­natban a vál. teendő jelentés czéljából. 6. Wittman Ignácz az egylet szeghalmi megbízottja ezen megbízásáról a megyéből gya­kori távolléte folytán — lemond. Sajnálattal vétetik tudomásul, s titkár uta- sittatik eddigi buzgó fáradozásainak megköszö- nése mellett — felkérni, hogy maga helyett egy alkalmas és buzgó egyént ajánlani szíveskedjék az egylet ottani tagjai közül. 7. Az adófeiügyelöség megküldte a beval­lási iveket az illeték egyen érték kiszabása czéljából. Az egyl. ügyész és titkár megbizatnak a bevallás teljesítésével. 8. Az orsz. g. e. kérdést tesz Neruda gyógyfüszerkereskedő érdekében a festő csülleng termesztése iránt. Titkár megbizatik értesíteni, hogy megyénk területén ez időszerint senki sem foglalkozik festő csülleng termeléssel. 9. Gr. Mittrow8ky Aladár ur befizette 100 frtos alapítványát. Az alapítványi pénztárba utalványoztatik. 10. Az egyl. régi kertben kihányt régi gyü­mölcs fákból 20 köb méter tűzifa eladás iránti intézkedésre. A kerti bizottság a titkárral egyetemben megoizatik. 11. Kherndl György egyl. tag és Mltgos báró Wodianer A. ur gyomai urad. igazgatója megküldte az uradalomban működő gőz-eke és rétöntőzés egy évi munka eredményét és költ­ségvetését. Ezen érdekes- és tanulságos közleményért a buzgó igazgató urnák meleg köszönetét nyilvá­nítja a választmány és felkérni határozta annak az évi értesítőben leendő közöltetésére. 12. Titkár felolvassa Gr. Szapáry az orsz. g. e. elnökének levelét a kultur mérnöki intéz­mény és rétöntözés tárgyában. Tudomásul vetetik. 12. Titkár felolvassa az orsz. g. o. értesíté­sét, mely szerint egyletünk mindenkori elnöke az orsz. g. e. tiszteletbeli igazgató tagjává válasz­tatott. Kellemes tudomásul vétetik. 14. Titkár jelenti, hqgy a számvizsgáló biz. az ő titkárrá történt választása folytán elnök nél­kül van. Az elnökségre Dérczy Ferencz, helyette biz tagul Bukovinszky M. egyl. tagok egyhangúlag felkéretnek. 15. Titkár jelenti hogy Bartóky L. lemon­dása folytán a kerti bizottságba egy tag válasz­tandó. * . A vál. ismerve Bartóki L. tagtárs ur nemes ügybuzgalmát egyleti kertünk, úgy áltáljában egy­letünk iránti meleg érdeklődését és egy hangu- lag kéri fel lemondásának visszavételére mit ö engedve a közóhajnak, megtenni szives volt. 16. Elnök ur ö mlts, az ez évben tartandó lóversenyen és állatkiállitás prog. megállapítására hívja fel a választmányt. Tekintettel a megyénket, s különösen me­gyénk azon részét ért árviz csapásoknak hol a rendszeres állatkiállitás ez évben megtartandó lenne, a vál. az állatkiálhtást a jövő évre ha­lasztja ; úgy a Csabán rendezni szokott tavaszi lóversenyt — részint az idő rövidsége, részint a versenytér nagymérvű vadvizzeli elbontása miatt egyelőre elejti. 17. Elnök ur ö mltga hivatkozva hanyat­ló erejére, több oldalú elfoglaltatására, azon óhaját fejezi ki, hogy a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába egy igazgató elnök választása is tűzessék ki. A választmány egyhangú lelkes éljenzés közt kéri fel elnök ur ő mltgát, hogy miután köztudomás szerint az egylet ügyei ő mltga által folyton a legéberebb figyelemmel, nem lankadó buzgalommal, és ifjú érőiéi vezettetnek, s miután az egyleti titkár most már helyben lakik, kivel elnök ur folyton érintkezhet, — móltóztassók az egyletnek ügyét továbbra is egyedül vezetni. 18. Elnök ur ő mtga a megyénket ért sú­lyos árvis csapásokra hívja fel a vál. figyelmét, s mint máskor is ilyen alkalommal az egylet ere­jéhez mért segély összeg megszavazását indítvá­nyozza. A vál. elvben helyesli ö mtga humánus indít­ványát, de az összeg meghatározását a legközelebb tartandó választmányi ülésre halasztja, a mikorra az egyleti pánztárnok a pénztár állásáról jelentést tenni utasittatik. 19. A közgyűlés megtartásának határidejéül f. évi május 21-én vagyis pünkösd második ünne­pének d. e. 10 órája tűzetik ki. 20. Jelen jegyzőkönyv hitelesitésére Bartóky László és Badics Elek urak kérettek fel. Kmf. Jegyzetté: Badics Elek s. k. Zlinszky István, Bartóky László s. k. e. titkár. Országos vásári tudósítás. Gyula, Május hó 9-én. Tavaszi vásárunk kedvező idő mellett kellő élénkséggel indult meg szokásosan a sertés vásárral, és ha a mennyiség nem is mondható nagynak, annál kitünöbb volt a minőség s azok igen előnyös árakon keltek al. — Az árak a vásár kezdetén jóval maga­sabbak voltak mint a vásár folyamán és vé­gén, mert a vidéki kereskedők igyekeztek szükségleteiket gyorsan beszerezni, s igy mig másfél évesek párja a vásár elején 6o—64 írton kelt el, később 50—52 frton kínálva kínálták, egy évesek párja eleinte 45—50 frt., később 30—35 frt., de a minőség is silányabb volt, mert vásár elején csak a szebb sertés falkák voltak keresettek; — a felhajtott mennyiség 25—30 ezerre tehető. A marha vásár 11-én vette kezdetét eléggé számosnak mondható felhajtással, a minőség tekintetében a szebb jószág készséges vevőre akadt eléggé mérsé­kelt árakon; — javított ökör párja 300—320 frt., jármos ökör párja 250—260 frt: tinók párja 100—i4o frt; tehén darabja közönséges 60—90 frt; jobb faj 100 fiton felül is. — Birka csekély számban volt ,mint évek óta mi annak jele, hogy a juh tenyésztés vidé­künkön teljesen elhanyagoltatik, vagy jöve­delmező gazdasági ágnak nem tekintetik. — A ló vásár f. hó 12-én nagymennyiség és szép minőséggel kezdetett meg, kár hogy szebb minőségű lovak jelentéktelenebb áron sem akadtak vevőre, mert a gazda közönség csak gazdásági czéljainak megfelelő silányabb lovakat vásárol, nem nézve a jóságot, hanem az árak olcsóságát; — egy katonai lóvásárló bizottság jó és jutányos áru lovakat vásárol­hatott volna. — A belvásár f. hó 13-án fogja kezdetét venni, s mint hogy kedvező időjárást lehet következtettni, élénknek Ígérkezik; hogy meg fog-e felelni az eladók részéről a hozzákötött várakozásnak, tekintettel a pénz­telen helyzetre, alig lehet reményünk. HIRDETÉS. 80/1888. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a buda­pesti kér. és váltó kir. törvényszék 18988/1888, számú vég­zése által Schützer Jakab mint Kern és Schützer ezég jogutóda javára Breuer Jakab eudrődi lakos .ellen 279 frt tőke, ennek 1886. év augusztus hó 20-ik napjától számí­tandó 6%-os kamatai és eddig összesen 108 frt 47 kr* perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 4b2 frtra becsült végrehajtást szenvedett által több füzesgyarmati lakostól vett összesen 66 mm. búzából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a szeghalmi kir. járásbirósági 495568/88 sz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszí­nén, vagyis Füzes-Gyarmaton a községházánál leendő esz­közlésére 1888-ik év május hó 16-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékosok ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el • adatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Végül felhivatnak mindazok, kik az elárvere­zendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégitetéshez tartanak jogot, a menyiben ré­szükre foglalás korábban eszközöltett volna, és ez a vég­rehajtási jegyzőkönyből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelen­téseiket az árverés megkezdéséig alólirt kiküldöttnek vagy írásban beadni, avagy pedig szóval bejenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Szeghalom, 1888. évi máj. hó 2. Bérezi Ulászló, 90. 1—1 kir. birósági végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents