Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-22 / 17. szám

vármegye 57 frt. 96 kr holdankinti bruttó jöve­delemmel első helyen áll az országban utána azonban nyomban Békésvármegye következik 57 frt. 87 krral; I minthogy harmadik helyen So­mogy vármegye következik 55 frt. 87 krral, bát­rán elmondható, hogy az 1887. évi aratás ered­ménye tekintetében Békésvármegye az első he­lyen ál). Ezen eredmény, a vetések fejlődésére ked­vező téli és tavaszi időjáráson kívül, leginkább annak köszönhető, hogy a gabonák érése, aratása és csépiésének ideje alatt tartós száraz időjárá­sunk volt. Minthogy azonban a nyári termények beta­karítására kedvező száraz idő évek óta elő nem fordult nagy fokú hőséggel járt, az u. m'. őszi termények: tengeri, bükköDy, luczerna mag, ló­here mag, dohány, takarmány répa, vetett takar­mányok stb. kevesebb termést adtak s a nyári legelők kopárrá sültek. Az őszi termények termés eredménye még hivatalból nincsen egybe állítva az eddig ismert adatok alapján azonban alig fo­gunk csalódni, ha azokat katastralis holdankint a következőkben jelezzük: Tengeri 9 hl., bükköny 10 hl j luezerna mag I 1—2 g, lóheremag alig említésre méltó; dohány- mély különben a féreg által is szenvedett, 5 g.; '.takarmány répa 150 g., luczerna széna 20 g., ke­verék széna 15 g., természetes gyepszéna 10 g. A nyári aratás kedvező eredményét, az őszi termények csekélyebb hozamán kívül, nagyon leszállította a gabona árak alacsony állása s a gabona kereskedés terén hosszú ideig tapasztalt pangás, kivitel és vételkedv hiány ősszel azon­ban javult a helyzet a mennyiben a svajczi kivi­tel folytán a gabona kereskedés megindult s ha, bár a búza ára méter mázsánkiut a 7 frtot meg -nem haladta, de eladni mégis lehetett. Javitotta a helyzetet továbbá az is, miszerint deczember vége felé a hízott sertések és szalonna ára ro hamosan felszökött, mely körülmény, minthogy a sertés hizlalás és szalonna eladás terén vár­megyénkben élénk forgalom tapasztalható, s sok gazda uj évi fizetéseire hízott sertéseit és szalon­náját készitgeti, valamint általában közgazdasá­gunknak nagy előnyére vált. A szőlő jó termést adott; sajnos, hogy a phylloxera -kártékony rovar jelenléte a szeghalmi járás Vésztő községében consfaláltatott. Ellene a szükséges hatósági intézkedés megtörtént. Ha mindezek után tekintjük azt, hogy a kedvező őszi időjárás folytán a mezők és rétek megjavult őszi legelőt nyújtottak ; hogy az őszi vetés (repcze kivételével) kedvező körülmények közt volt eszközölhető, hogy a beállott téllel be­következett s a mi vármegyénkben csak ritkán tapasztalható nagymérvű havazások, az őszi ve­téseknek biztos takarót nyújtva, a talajnak a jövő termésre szükséges téli nedvességet bőven szol­gáltatják és biztosítják, hogy tetemes gabona, ta karmány s különösen szalma készletek mennek át a jövő 1888. évre bizouyára kedvező gazdasági körülmények közt zárjuk le a múlt évet és keve sebb aggodalommal nézünk a jövő elé. A szarvasmarha és lótenyésztés érdekében a vármegye szabályrendeletet alkotott, a melytől különösen a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése tekintetében kedvező eredményeket várunk. A lo­vaknak a közös hadsereg és a honvédség részére közvetlen vásárlása a mull félévben is sikeresen s mind két fél megelégedésére eszközöltetett és általában ezen intézmény mindinkább meghonosul s mind szebb eredményeket tüntett fel. Az állategészségügy a lefolyt félév alatt kedvező volt, merültek ugyan fel a lépfenének s a takonykórnak egyes esetei, a kellően fogana tositott állat gyógyrendőri intézkedések azonban e különben ragályos kórok tova terjedését s így járványnyá fejlődését minden alkalommal meg akadályozták. Vármegyénkben az ipar szintúgy mint a ke reskedelem felvirágozása a földmives gazda jó' lététől függvén, — az elmúlt félévben e téren is némi javulás volt észlelhető. Az ipar fejlesztése érdekéből az iparos ta- noncz iskolák szervozése illetve kibővítése o fél­évben is kiváló gondunk tárgyát képezte. B.-Gyulán, 1888. évi február hava 8-án. Jegyzetté: Terényi Lajos, m. h. főjegyző. 3. Az Élővíz-csatorna társulat szükségle­tére 1775 frt a f. évi költségvetésbe fel lévén véve, erre külön ideiglenes hitel nem engedé­lyezhető.- 4. A második orvosi állás működési körére vonatkozó szabályrendelet a Tanács véleménye alapján elfogadtatott. 5. A körösszabályozási költségek kivetése tekintetében kúriai ítélet folytán kibocsátott me­gyei alispáui rendelet tudomásul vétetett s a ki vetéssel a városi Tanács m^gbizatott. 6. A városi Tanács jelentése a fogyasztási adó leszámolása tekintetében tudomásul vétetett, a fennmaradt pénzösszegnek gyiimölcsöztetése fa­lt arékpénztárilag elhatároztatott. 7. A dohányjövedéki törvények és törvénye sitett szabályok intézkedéseinek módosításáról szóló 1887. évi XLIV. t. ez. meghirdettetett, és a do­hánytermelőkre vonatkozó rendelet a városi kép­viselők és dohánytermelők között kiosztatni ha­tároztatok. 8. A városi faiskolában 1000 db. amerika szőlővessző elültetése kisérletképen elhatároztatott 9. Grimm A. József regálebérlö biztosítékára vonatkozó jegyzőkönyvi nyilatkozat tudomásul vé tetett. A közgyűlés délután fél 1 órakor a kitűzött tárgyak letárgyalása után befejoztetett. Gyulavárosa rendkívüli képviseleti közgyü lésén a következő tárgyak intéztettek el: A közép számban egybegyült képviselőket elnöklő polgármester üdvözölvén, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja, és a kitűzött sorrend szerinti előterjesztéseket megtéteti; — ezek szerint: 1. Az 1887. évi árvapénztári számadás es mérleg a számvevői és árvaszéki határozatokkal előterjesztetvén, a következő eredmónynyel hagya­tott jóvá, és rendeltetett a tek. törvényhatóság­hoz beterjesztetni, a mérleg pedig a nmltsgu m kir. belügyminiszter urnoz felterjesztetni. Készpénz tökében és kamatozó 248500 frt 41 kr. 23129 frt 36 kr. 271629 frt 77 kr. 246484 frt 89 kr. 23129 frt 36 kr. 706 frt 39 kr. 324 frt 61 kr. kötelezvényekben Nem kamatozó kötvényekben . Összesen . Ezt fedezi tőkében .... nem kamatozó . . kamat hátralék . . készpénzben . . . Összesen . A tartalék alap áll 1887. frt 75 kr. 2. Előterjesztetett a t. évi árviz által oko­zott költségek fedezéséről szóló tauácsülési javas­lat, mely szerint az összes árviz védelmi költsé­gek 10,000 frtban tüntettettek ki. A mulhatla- nul szükséges 5500 frt kölcsön kérés utján u tek. törvényhatóságtól kéretik; a kisajátításokra vo­natkozó előterjesztés pedig újabb vizsgálat és egyezség megkísérlése végett méltányosabb ala­pon a tanácsnak kiadatni határoztatik. 273568 frt 26 kr. év végén 32253 Z3E i r e k. Kinevezés. A közmunka s közlekedésügy m. kir. miniszter P ó s a Károly okleveles méruö köt a békésmegyei kir. államépitészeti hivatalhoz nevezte ki. A vármegye alispánja, közbe jött lemon dós folytán Hoffmann Mihály ügyvédet bízta meg Doboz község számadásainak vizsgálásáva! Segély a közmunka-alapból. Ámbár a vármegye közmunka alapja ez évben a rendes épitési és fentartási munkákon kívül az árviz okozta rongálások helyreállítására s igy törvény szerű és tulajdonképeni czéljaira is felette igéuy be van véve — a közigazgatási bizottság héttői ülésében — tekintettel arra, hogy a körös-menti községeknél az árviz elleni védekezés nagymérvű költségei által a községi körgátak, utak és mű tárgyaik építéséből és féntartásából tetemes ősz- szegek vonattak el, a mi a községek lét-kérdését érinti s területeiken, valamint egymás között való közlekedésük ügyét sújtja, ezen közlekedést he lyenként felette nehezíti, sőt akadályozza — az adományozás utján való segélyezést elvileg elha tározta. — Ennélfogva ezen segélyezési ügyne megvizsgálására Juntsovics Pál alispán el nöklete alatt Szucsu Béla, H a v i á r Dani Dr. Hajnal István, Keller Imre, O 1 á György és a kir. államépitészeti* hivatal főnöké bői álló szükebb körű bizottság oly utasítással küldetett ki, hogy a közmunka alap czéljainak mellőzése és elhanyagolása nélkül e czélra ren delkezésre álló 25, esetleg 45 ezer fo r i n t o t adományként a fenti czélra az igazga tóság elvei alapján felosztani igyekezzék s a jövő ülésre tüzetes javaslatot terjesszen be. A közmunka § közlekedésügyi mimsz ter P o p p e r István vállalkozó mérnöknek ujahb hat hónapra meghosszabbította az orosháza-tót komlósi vasút előmunkálati engedélyét. A belügyminiszter a szarvasi dal kar alapszabályait jóváhagyta. Baross Gábor közmunka s közlekedésü miniszter a vármegye közönségéhez folyó hó 14 ikén kelt leiratával B e 1 i c z e y István főispáni mint Csaba védelmi munkálatainak vezetése czél jából kiküldött miniszteri biztost feladatának be fejeztével ezen megbizotása alól saját kérelmére köszönetének nyilvánítása mellett felmentette. A csabaiak önmagukat fogják meg tisztelni, ha eme miniszteri köszönet mellől elfe ledt elismerést ők fogják megadni ama önfelál dozásig terjedő szívós buzgalomért, melyet Beli czey István a vész hosszú tartama alatt Csaba városa érdekében kifejtett. Nagy Szénás községe lépéseket tett, hogy engedtessék meg neki keddenként hely pénz szedési jog nélkül hetipiaczokat tartani. Tobai Lajos dobozi fiatal suhaneznak uyo tálán eltűnését jeleztük volt lapunkban ; mint most kiderült, a folyó hó 6-án a gyulai kiszakadásból Békés alatt kifogott hulla, melyet Békésen elte mettek, az eltűnt fiú hullája volt. Hogyan került oda ennek oka nem volt kideríthető. ' A járványok krónikájából. Dobozon roncsoló toroklob, Szarvason pedig a vörheny jár­vány megszűnt, utóbbi helyen zárva volt iskolában az oktatást újból megkezdették. Szülői vigyázatlanság áldozata lön egy gyulai tanyán Ciomós Mihály öt éves István fia folyó hó 15-ikén. Ugyanis dudvát égettek odakün és mig az apa szántott, az anya pedig a konyhán volt elfoglalva, azalatt a dudva körül magában játszadozó gyermek az égő zsáratnok közé esett és súlyos égési sebeiben meghalt. A polgári kör vasárnap délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a kaszinóban felmerült és lapuukban már jelzett botráuy képezte. Az elégtétel toljes és tő kéletes, a megtorlás arányban áll az elkövetett sérelemmel és így nincs egyéb hátra, miut hogy minden bővebbi kommentár nélkül egyszerű napi eudre térjünk a történtek fölött. Az ujouczállitás Gyulán holnap veszi kezdetét. Hétfőn és kedden a járási községek hadköteleseit vizsgálják, a gyulaiak közül az I-ső korosztály szerdán, a második és harmadik kor­osztály csütörtökön, a negyedik korosztály és vi délti illetőségűek pénteken Boroztatnak. A negye­dik korosztály csak az esetben vizsgáltatik, ha a harmadik korosztály nem fedezi az ujoncz- jutalékot. A közigazgatási bizottság e havi rendes ülése két napot vett igénybe, mely körülmény abban találja magyarázatát, hogy a múlt hónap­ban nem volt ülés, s igy az ügyek felszaporodtak, másrészről pedig több fontos kérdés hosszas és beható vitára nyújtott anyagot. Különösen beható tárgyilagos tanácskozás folyt a Terényi Lajos h. főjegyző által szerkesztett alispáni je­lentésnek az á r v i z-k atasztrophát kime­rítően tárgyaló pontja lölött. Nevezetesen hang súlyozva lön, hogy megyénk Körösök mentén fekvő községeit ért csapás következményei sok kai megrenditőbbek, semhogy az aunak bekö­vetkeztére okul szolgálható tényezők minden irány­ban leendő alapos megvizsgálása s ha felte- deztetnek, azoknak a jövendőben leendő elhárí­tása a közigazgatási bizottságot lehető legkiter­jedtebb eljárás fogauatba vételére ne ösztönözné. Unnál fogva Jantsovics Pál alispán elnök­lete alatt Ladies György, Keller Imre, Dr. Hajnal István, H a v i á r Dániel és S z u c s u Béla közigazgatási bizottsági tagok, Dr. P a p p József megyebizottsági tagból, Terényi La jós h. főjegyző és H a v i á r Lajos kir. mérnök­ből álló küldöttség oly megbízással küldetik ki, hogy a folyó évi árviz keletkezésének okait vizs­gálat tárgyává tegye s ezeknek jövőre leendő el­hárítására vonatkozólag szükségesnek mutatkozó intézkedések tárgyában a bizottság május havi ülése elé kimerítően indokolt véleményes előter­jesztést mutasson be, A bizottsági ülés egyéb tár gyairól lapunk más helyén referálunk. Ugyancsak apunk más helyén közöljük a fenn érintett alis páni jelentést, melynek az árvizkatasztrophára vonatkozó részét olvasóink különös figyelmébe ajánljuk. A képviselőhöz hangulata. Sajátságosán es minden példánál világosabban jellemzi párt különbség nélküli hangulatát a képviselőknek Csatár Zsigmond Gyulavárosa országgyűlés: képviselőjével szemben az április 16-iki ülés, ame lyen a mentelmi bizottság három képviselő men tel mi ügyében tett előterjesztést. Ez a három képviselő Csatár Zigmond, Vadnay Andor és Vojnic8 István. Vadnay Andor hatóság elleni rágalmazás, magánosok elleni becsületsértés és rágalmazás vétségei és közcsend elírni kihágás sál, — Vojnics István pláne párviadalra való ki hívás és párviadal vétségével volt vádolva, a bi zottság utóbbi mentelmi jogának felfüggesztését ajánlotta is, és a ház mindenek daczára csaknem egyhangúlag megtagadta úgy Vadnay, valamin Vojnics képviselők mentelmi jogának felfüggesz tését. Csatár Zsigmond az előbb nevezett képvi selők elleni súlyos váddal szemben mindössze magánlevélben elkövetett egyszerű becsületsértés sei van vádolva és a képviselőház csaknem egy hangulag és tüntetőén kiadta a bíróságnak. Sze gény Csatár mellett az egy szál S z e u d r e Gerzsoc szólalt fel, de nem volt benne köszönet mert felszóllalása csak arra nyújtott alkalmat, hogy a képviselők annál tüntetöbben kimutatták Csatár iránti legyőzhetlen ellenszenvüket. Szend rey minden mondatát türelmetlen és sűrű „eláll kiáltások szakították félbe, mely türelmetlenség által sarokba szorítva, szükségét érezte annak hogy megmagyarázza, miért kel ő fel egymaga Csatár védelmére. „Mikor Krisztust a zsidók leg jobban üldözték és a zsidók közül egy védelmére kelt — úgymond — és ezért akarták öt kövezni azt mondta ez az okos zsidó, hogy mi reán zsidókra nézve volna a legnagyobb szégyen, ha egyetlen egy ember sem akadna közöttünk Krisz tus védelmére. Ha tehát erre nem volt szégyen hogy Krisztus védelmére kelt, akkor reám, illetve a magyar parlamentre nézve sem lesz szégyen és nem lehet, ha egymagám kelek védelmére Csa tár Zsigmond képviselőtársamnak.“ Ezt a jeles mondatot n^m annak konstatálására idézzük, hogy Szendrei magát ama zsidóhoz, Csatárt pedig Krisz tushoz hasonlította, ami tréfának vagy gunyna nem is olyan rósz, hanem hogy evidenssé tegyük a Csatár párt előtt, milyen embernek kell lennie az olyannak, aki i 1 y védelemre van szorulva, milyen ember lehet az, aki i 1 y óriási ellenszenvet tud maga iránt ébreszteni s milyen sajnálatr méltó az a város — ezúttal ami szegény váró sunk — amelyet polgárai többségének vakság; ilyen képviselővel vert meg. Urban Adolf kir. törvényszékünknek budapesti kir. táblához kisegitökép kinevezett bi rájának tiszteletére rendezett búcsúbankett f. hó 14-én este volt, a bankett mindvégig emelke dett, derült hangulatban folyt le. A körüukböl távozó bírót felköszöntötték Nagy József törvénysz biró, Jantsovits Emil, dr. Berényi Ármin, — mire Urbáu Adolf meghatottan mondott köszönetét — A bankettnek csak a kora hajual vetett véget Füzes-Gyarmat községe, mint lapunk múl számában irtuk, azt kérvényezte a földmivelés ipar- és kereskedelemügyi miniszternél, hogy az árviz miatt múlt hóban elmaradt országos vásárját ápril 21-én tarthassa meg. A miniszter távirati lag megtagadta a kérelmet és pedig ama indok bél, mert a márcziusi vásár ha el is maradt, t kirakodóktól mégis szedtek volt helypénzt. Állami állatorvos. Kuszenda János Deés ről Gyulára helyeztetett át állami állatorvosnak. Halálozás. Niederraayer Antal né metvárosi kántort nagy veszteség érte, — ritka magas kort ért édes anyja ugyanis f. hó 20-án élete 87-ik évében jobblétre szenderült. A köz- tiszteletben álló matróna temetése ma délután lesz bizonyára nagy részvét mellett. A halál­esetről kiadott családi gyászjelentés következő Niedermayer János és neje szül. Babarczy Ju liánná; Niedermayer József és neje Bayer Lujza Niedermayer Sándor; Niedermayer Mihály és Niedermayer Antal a maguk valamint számos unoka, szépunoka és rokon nevében is fájdalom­tól megtört szívvel tudatják a legjobb anya nagyanya és szópanya özv. Niedermayer Andrásáé, született Haa^z Erzsébetnek folyó év ápril hó 20-án esteli 7 órakor, élte 87-ik évébeu vég- elgyengülés következtében történt gyászos el­hunytét. — A boldogultnak hült tetemei folyó hó 22-én d. u. 3Va órakor fognak a gyulai német- városi sirkertben örök nyugalomra tétetni. — Lelke üdvéért pedig az engesztelő szent-mise- áldozat íolyó hó 23-án reggeli 7 órakor fog a helybeli németvárosi rőm. kath. templomban az Ég Urának bemutattatok Kelt B.-Gyulán, 1888. ápril hó 20-án. Áldás és béke poraira! Orosházán az ujonozállitás f. hó 14-én fejeztetett be és pedig noha a negyedik kor­osztály is fel volt híva és megvizsgálva, fölötte silány eredménynyel. Ugyanis a kivetett ujoncz- jutalék volt a fennlevő hátralékkal 130, a pót­tartalékhoz 24, a honvédség legkisebb kielégítési szükségletére 36 egyén. A négy korosztályban összesen előállittatott 1175 egyén, besoroztatott közös hadsereghez 100 ujoncz, a honvédséghez 35 hadköteles. Felülvizsgálatra utaltak 43-at. A járás tehát adós maradt 30 ujonczczal és az gész póttartalékkal. — A múlt héten Csabán volt a sorozás és tegnap fejeztetett be, hallomás szerint nem kedvezőbb eredménynyel, mint a minő Orosházán mutatkozik. Meghívás. A gazdák és iparosok általá­nos hitelszövetkezetének a budapesti kir. keres­kedelmi- és váltótörvényszék 17,981.-86. sz. a. hitelesített alapszabályai 42. §-a értelmében a agok részjegyei száma az ezeret meghaladván, és igy a b.-gyulai fióktelep ezégeztethető lévén : b,-gyulai, dobozi, gyula-vári és kétegyházi ta- okat, a f. 1888-ik évi ápril 22-én d. u. 3 óra­kor a városháza nagytermében tartandó alakuló közgyűlésre ezennel tisztelettel meghivjuk s a megjelenésre annál inkább kérjük, mert. ha a közgyűlés határozatképes nem leend, 14 nap múlva újabb közgyűlés tartatik, melyen tekintet nélkül a megjelentek számára a szövetkezet fiók­telepe megállapittatik. B.-Gyula, 1888. ápril 6 Végh József, m. k., fióktelepi id. elnök. Finta Ignácz, m. k. központi megbízott. Törvényszéki csarnok. Rabló-gyilkosság. (Április 14.) Folyó évi január 28-án este a k.-ladányi korcsmában többen mulatoztak. A többek közt ott dorbézolt Dína Gábor is; s midőn javában tartott már a mulatozás : megjelent a mulatók közt Tóth Bálint déva-ványai sertéskereskedő is. Húzatta a czigánynyal soká s ivott szépen. — Fizetésre kerülvén a dolog, egy tízest adott a korcsmárosnak, hogy váltsa fel. Ez volt a veszte; ha aprópénze van, bizonyára ma is D.-Ványán kupeczkedik a disznókkal. — A szemfüles Dina Gábor meg8zimatolta a péuzmagot, a midőn Tóth Bálint este, úgy 9 óra tájon, gyalogszerrel hazaindult; utána sompolygott. Majd elérvén a Páskurn nevű akáczfaerdócskét oda betért s egy favillanyél vasragságu doronggal fegyverezte lei magát. — Ezután utana sietett Tóth Bálint­nak, társalgásba elegyedik vele, s mintha lelki, bátorságát akarná megismerni, azt kérdezi tőle, hogy nem fél-e egy magában ilyen késő este. — Persze, hogy nem félt, sőt hetykén odavágta a kérdezősködönek, hogy megverekedett ő már há­rom farkassal is. — Így bandukoltak ők egymás mellett; az áldozat mitsem sejtve, Dina Gábor pedig a gyilkosság borzasztó gondolatával tépe- lödve. — Míg végre egy kanyarulathoz értek, itt Dina Gábor hátralépett, a dorongot Pét kézre lógva, oly erővel ütötte főbe a disznókupeczet, hogy ez nyomban összerogyott. De ez az ütés nem volt rögtön halálthozó. a szerencsétlen em­ber a haldokló élet utolsó erőfoszlányát is ösz- szeszedve, fel akart tápászkodni, de a gyilkos közbelépett s még öt hatalmas ütést mért áldo­zata fejére. — És midőn látta, hogy az élet utolsó szikrája is elhamvadt, kigombolta a hulla mel­lényét s magához vette annak összes pénzét — 16 frt 20 kr, — A gyilkosság színhelyéről el­ment fosztókába, ott mulat késő éjszakáig, in­nen hazamegy, lefekszik; nagyot alszik; s más­nap első dolga volt egy öltözet uj ruhát vásá­rolni az élet árán szerzett, rablott pénzből. Vádlott első kihallgatásakor azt vallotta, hogy a gyilkosság gondolata a korcsmában fo- gamzott meg lelkében; majd később azt állította, bogy akkor határozta el a gyilkosságot, midőn Tóth Bálintot az akáczfa-erdö közelében utolérte; a fötárgyaláson még jobban reducálta vallomását, s azt vallotta, hogy a gyilkosságot akkor tökélte el, midőn már az akáczfaeidőt is elhagyta! De ezen vallomásában is kiemelte, hogy a gyilkosság gondolatának megfogamzásától kezdve a bűntett színhelyéig még ezer lépést haladtak, a mi a köz­vádló szerint, támaszkodva a katonai szabályzatra — időben kifejezve 9—10 perczczel ér föl. A közvádló Vargha Ferencz kir. al- ügyész Dina Gábort a btk. 278. és 344. §§. alap­ján gyilkosság és rablás bűntettével vádolta s kötél általi halálra kérte ítéltetni. Dr. Berényi Ármin védő ellenben főkép a praemeditatiót tá­madta meg, s azt igyekezett kimutatni, hogy je­len esetben szándékos emberölés bűntettével pá­rosult rablás forog fenn. A törvényszék szintén úgy találta, hogy a praemeditatió, az előre történt tervszerű megfon­tolása a bűntettnek nem forog fenn; s ezért Dina Gábort a 349. §. alapján életfogytig tartó fegy- házra Ítélte. — Ügyész és védő felebbezett. HIRDETÉS. Kiadó lakás* A németvárosi főutezán özv. Nuszbek Józsefné házában 5 szoba, konyha, padlás, pincze és külön udvarból álló lakás, folyó évi Szent- György napjától KIADÓ. Értekezhetni a házban lakó tulajdonosnővel. 77 2—8 Kiadó lakás*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents