Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-15 / 16. szám
Köuyöradomány a megyei árvízkárosultak részére. Glasner és Eibeschitz megyei kőutépitő válalkozók 100 irtot, T h a 1 y István volt államé- pitészeti kir. mérnök Barsmegyéből 10 irtot küldöttek a megyei árvizkárosultaltak részére a vármegye alispánjához. Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy az árvíz által okozott károk földekben, épületekben és ingóságokban községenként felbe- csültetnek, és ezen kárkimutatás a belügyminiszterhez fog felterjesztetni, aki az árvízkárosultak részére országszerte intézkedett könyöradomá- nyok gyűjtéséről, és a ki a begyülendő adományokat a kár és a segély szükséglet arányban fogja a megyék között szétosztani. A polgári kör, csütörtökön este egy tag- jának-müvelt ember előtt kimagyarázhatlaD brutális magaviseleté folytán oly botrány színhelye volt, aminőnek korcsma szokott leróni, ahol azután a rendőrség lép közbe. Kötelességből je lezzük, kíméletből pedig nem részletezzük az ott történteket és pedig ama reményben, hogy polgári kör igazgató választmánya a botrányos esettel szemben ösmerni fogja kötelességét — és tagjainak megrostálásával oly intézkedéseket tesz, hogy a kör megmaradott tagjainak biztonsága fölött nem kell a rendőrségnek őrködnie s eset leg interveniálna, mint ahogy az kötelessége vala mely zugkorcsmában. Az árvízveszély az egész megye területén elvonultnak konstatálható. A múlt hét folyamán — mint lapunk utolsó számában jeleztük — a veszély Szarvason és vidékén volt legna gyobb, melynek részleteiről ápril 11-iki kelettel következőket Írják: Szarvas városát fennállása óta sohasem fenyegette annyira az árvíz, mint jelenleg. Nagy és veszedelmes volt az 1879-iki és 1881- ki árvíz, de oly ijesztő arányokat, mint az idei egyik sem öltött, mert ez a mostani áradás még csak eleje a reánk zuduló víztömegnek, s máris jóval magasabb vízállást mutat vizmérczénk az 1881 -iki legmagasabb vízállásnál s a víztömeg oly lombán állja helyét, mintha tó s nem folyóvíz lenne Ha az ember sétát tesz Szarvasról Szent-András felé, a szarvasi gőzmalmon túl, jobbra megdob beütő látvány tárul eléje. A láthatár széléig ten ger sik viz borítja a vidéket, melyből számos, most már düledező tanyaépület emelkedik ki, szomorú jeléül annak, hogy az árvíz megművelt területeken dúl, tönkre téve száz meg száz, nagyobbára kisgazda minden reményét, a kik a szabályozás, ban bízva, e területek művelésébe fektették min den vagyonukat. A Kőrös árja nem nagy időkö zökben, 1879-től kezdve most már harmadszor inti őket arra, hogy a szabályozási munkálatok nemcsak nem biztosítják e területeket, hanem egye nesén ide szorítják a vizet, más elhódított árterekről ; de a szegény nép nem tud megválni föld jétől, a mely mindene, s a sysiphusi munka igy folyik évrői-évre adó és ártenger ellen mindaddig, mig a teljes vagyoni tönk be nem áll, s akkor is a régi áldozatok helyét újak foglalják el. Szarvas város belterületét mindeddig megvédték a rég halásztelki s kákafoki gát-társulatok hatalmas ős gátjai; de a mi ezekeu a gátakon túl esik, azt hiába védi a lakosság. így az úgynevezett szap panosi és motyói-szőlők, melyek pedig magaslaton feküsznek, s melyek a szegényebb néposztálynak lakóhelyül szolgálnak, valóságos kis városrészt ké peznek, az idén is elöntvék, noha kisebb gátak kai védelmezték erősen azokat Az idén éjjel tört be ide a viz, úgy hogy a szőlők lakossága nagyobbrészt csak puszta életét menthette meg, ke vesen élvén azzal az elővigyázattal, hogy eleve kiköltözzenek, bár erre az elöljáróság által figyel meztetve lettek. Lehet, hogy községi közmunka erővel gátjaikat meglehetett volna védelmezni, de a gondoskodás nálunk arra nem terjedt ki. A kákái gát mentén, a szőlőkben, közel három kilométernyi vonalban, tetőzetig vizben álló, s nagyobbára összeroskadt lakóházak láthatók, melyekben a szegény nép keservesen összegyűjtött élelme, búzája, bora, szalonnája, aprósága, szóval mindene odaveszett. Egy-egy hü kutya ma is ott ácsorog a gáton, a rombadölt lakház előtt, sehogy sem tudván megválni a megszokott otthontól. / rémhír folytán (a mi szerencsére nem bizonyult valónak), hogy Csaba felől városunk felé ömlik a viz: az 1881-ben kissé hiányosan épített kör gát közmunkaerővel teljesen kiegészíttetett s kellő magasságra emeltetett. A mi az árvédelmi társu latoknak a város belterületét védő vonalait illeti az egész vonal hosszában folyik a rőzse-lerakás s karózás. E gátvonalak még egy méternyi viz növekedést megbirnak, de azontúl tarthatatlanok lennének, s ez esetben úgy Szarvas városának nagy része, mint egész határa s Békésmegyének Szarvas, Csaba és Orosháza között fekvő területe viz alá kerülne. Ily mérvű áradástól azonban még a mostani rendkívüli körülmények közt sem lehet tartani, tekintve azt, hogy a víznek van lefolyása habár igen lassú is az. Füzes-Gyarmat községében az országos vásár — mely múlt hóban lett volna megtar tandó — a közbejött árvízveszély folytán elma radt. A község ennek folytán kérvényt adott miniszterhez, kérve a vásárnak folyó hó 21- és 22-én leendő utólagos megtartását. Kórházból — börtönbe. Sebők Lajos gyomai illetőségű földműves sokáig feküdt Gyű Ián a megyei kórházban, és amikor felépülve on nan kibocsátották, az ottan részesült ápolást az zal hálálta meg, hogy több rendbeli ágyneműt lopott el és hozott ki a kórházból, e miatt kir. járásbíróság elítélte 10 napi fogságra, Sebők a napokban le is ülte, mikor pedig kibocsátották a börtönből, akkor a helyett, hogy haza ment volna Gyomára, napokon át kéregetett külvárosokban. Egy rendőr — kapitányi ren deletre — a csavargás miatt fel akarta kisérni városházához, Sebők a rendőrrel szemben veszélyes fenyegetéssel és tettleges ellenállással élt, úgy bogy csak vasra verve lehetett a városházára felszállitani. Átadták a kir. ügyészségnek. Halálozás. V e n t i 11 a Pál, a gyulai gör. kel. egyháznak évtizedek során volt és megérdemelt nyugalomba lépett egykori derék tanítója hó 13-án éjjel élte 84-ik évében végelgyengülésben meghalt. — Kalmár Mihályné, Pólyák Károlynó úrnők és Ventilla Gyógy megyei tiszvi- selő édes atyjukat gyászolják a boldogultban. Temetése ma délután lesz. Áldás lengjen sírja felett A járványok krónikájából. Vésztőn — a vármegyéhez érkezett hivatalos jelentés szerint — a himlőjárvány megszűnt. Fájdalom Gyű Ián még mindig szedi áldozatait, a múlt héten is két halálozási eset fordult benne elő. Öngyilkos fin. Gerendáson Cselovszky György 15 éves béres fiú hétfőn délután a ta lyán felakasztotta magát. Öngyilkosságának oka nem tudatik A múlt hét időjárása elődjéhez viszonyítva azt a benyomást keltette, mintha a kalendárium ban áprilból-februárra tértünk volna vissza. Ál landóan borús, szeles idő, de talán még szeren cse, hogy borús és szeles, mert derült időben csaknem elkerülhetlen lett volna a fagy, és ez ki mondhatlan károkat okozna a husvét hetében rohamosan fejlődött gyümölcsfák és szölőskertek ben. A tavaszi szántás serényen folyik, fájdalom azonban az ár- és belvízzel borított földekből nagyon sok, mondhatni az egész terület parlago marad, mert a folyók állandóan magas vízállása akadályozza a vizleeresztést. Vízbefult. A nép előtt csak „százlábú Gyurka“ néven ösmert Horvát György napszá mon f. hó 12-én a várii szőlőkben volt napszámos és este felé társaival együtt hazajövet, dugó-gáti Élővíz-csatorna hídnak karfáján leülve pálinkáztak. Társai hítták magukkal, de ő fá radtságot vetvén okul, tovább pihent és pálinká- zott a karfán ülve és bizonyára vigyázatlanságból vagy részeg fővel beleesett a mély vízbe, a honnan hulláját csak másnap délután tudták kifogni. A szerencsétlen 54 éves volt és két felnőtt gyermek maradt utána. Az Orosháza-Tót komlósi vasút közigazgatási bejárása a vállalkozó, a közi. minisztérium, magyar államvasutak s az érdekelt községek hatóságok küldöttségei és képviselői közreműködése mellett folyó hó 5-én tartatott meg, A vasút tervbe vett építése ellen az érdekeltek részéről kifogás nem emeltetvén, helyszíni tárgyalás szüksége nem merült fel, és igy a vasút bejárása Orosháza községháza tanácstermében kiterített térkép szelvények és mérnöki rajzokon minden nagyobb nehézség nélkül megeshetett, anélkül hogy egy lépést is kellett volna tenni. Életfogytiglani börtönre ítélte tegnap tartott végtárgyaláson a kir. törvényszék gyilkos sag és rablással vádolt D i n a Gábort, a bűntettet szándékos emberölés és rablásnak minő sitve. A végtárgyalásról bővebben lapunk jövő számában. Szerencsétlenség vagy öngyilkosság Ennek a megállapítása esetleg bizonyítási eljárás tárgyát fogja képezni, mert Greguss András gyulai hengermalmi molnár, aki pár héttel ezelőtt eltűnt és a kinek hulláját folyó hó 12-én fogtak k Békésen a Kettős-Körösből, ötezer forint erejéig volt baleset ellen biztosítva egy társaságnál. — Az eltűnés körülményei öngyilkosságot sejtetitek ugyan, de az öngyilkosság indító okaira viszont nincsen semmi elfogadható támpont, mert Greguss életvidor, egészséges és rondezett körülmények között élő egyén volt. A békési előjáróság 12-ikén értesítette a gyulai rendőrkapitányt, hogy hullát fogtak ki a folyóból; eme értesítés folytán Gre gussné átment Békésre és ő, valamint a kocsis is konstatálták, hogy a hulla kétségbe vonhatla nul az eltűnt Greguss András hullája. — Uj aczélredö ajtók. Az újkor legnép szerübb találmányai közzé tartoznak feltétlenül az aczélredö ajtók is. Egyik tulajdonságok, hogy zajtalanul működnek, de facto arra is alkalmazható, hogy zajtalanul nagy reclam nélkül mindenütt meghonosodnak. A legszebb paloták, egyszerű mezei lakok, elegáns villák, indóházak raktárak, őrházak, színházak, gyárak és üzlethelyiségek mindannyian el vannak látva, vagy rövid idő múlva ily redőajtókkal láttatnak el. Hogy valamely tárgy általánosan s majdnem minden feldicsérés nélkül meghonosodik és közjóvá válik, egyszerűen azzal magyarázható meg, hogy ( találmány azokhoz sorolandó, melyekben az az előtt létezettnek valóságos javításához szükséges minden feltétel bennfoglaltatik. Feltalálok és találmányok valóban bőven vaunak. A szabadalmi irodák bárkinek, a ki szabadalmat óhajt és dijait lefizeti kieszközlik a kivánt privilégiumot azt gondolván magukban: „Te szegény bolond!“ ily haszontalan tárgyat szabadalmaztatsz és még fizetsz érte szabadalmi illetékeket. De a feltaláló találmányát ép oly szemekkel nézi, mint egy anya, ki csúf gyermekét a világon a legszebbnek tartja. Csak ha találmánya már használatba került és kitűnik hogy gépe, melylyel például tész tát akar készíteni, rántott levest főz, akkor oda minden illúzió. Másként van ez oly találmányok nál, a melyek tényleges értékkel, az egész viláj^ részére értékkel bírnak Ily találmányok nemcsak hogy igen czélszerünek bizonyulnak, de gyakran azt is konstatálhatni, hogy a találmány oly czé- lokra is szolgál, a melyekre a feltaláló nem is gondolt. És ez igy van az czélredő-ajtóknál is! .íredetileg a feltaláló egy ajtót kivánt létesíteni, mely mintegy parancsszóra egy kis tartályban eltűnik. Azt lehetne gondolni, hogy mint az ember az úszást a békától, vagy a kormány rudat a hal- farktól tanulta el, úgy a redőajtók feltalálója a csigát leste meg. A redő ajtó is egész hosszában jön ki kis házából, hogy alig hihetni, miszerint lehetséges, hogy egy oly nagy tárgy ily kis helyen volt elhelyezve, melybe ismét gyorsan eltűnik, ha úgy akarjuk, mint a csiga. Ez egyszerű és csodálatos rendszer magában is elégséges volna a találmányt híressé tenni, de mint említettük, újabb előnyök, a melyekre a feltaláló nem gon dőlt még elősegítették ezt. így például egy gyenge redőajtó, a hullámos lemez tulajdonságai foly tán, melyből a redőajtó el lön készítve, a tűznek sokkal tovább ellentáll, mint a legvastagabb sima vasajtó. Egy további példa! Egyetlen betörő sem méreszkedik egy redőajtó feltöréséhez fogni inkább bajlódik bármely tömör vasajtóval, mert itt nyugodtan fúrhat és feszíthet, mig a redő-lécz helyébe elnöknek Károlyi Gyula gróf eddigi alel- nök választatott meg; aleloöknek Csekonics Endre gróf eddigi választmáuyi tag, és választmányi tag- Dak Fuchs Rezső eddigi igazgatósági tag; igaz- hatósági tagokul pedig Hajós József, Harkányi Frigyes, Lévay Henrik és Ormódy Vilmos. Ezzel - közgyűlés véget ért HIRDETÉSEK. legcsekélyebb érintése által oly lármát okoz, hogy azonnal elárultatik. És na már a redő-aj- tók előre nem látott előnyei oly nagyok és meg- becsülhetetlenek, még inkább azon tulajdonságai melyeket a feltaláló éles elmével kigondolt és előre számításba vett 1 A redőajtók ezen hasznos oldalai alig sorolhatók mind fel. A redőajtók tartósabbak, egyszerűbbek, szebbek, olcsóbbak mint a fa- vagy vasból való egyéb ajtók. Alig szükségeinek tért, tehát nem foglalnak el helyet Minden nagyságban elkészíthetők, tehát színházi függönyök és választó falakul is. alkalmasak. Egy gyenge személy által is könnyen fel- és lezárha tók, s e czélra üzleteknél külön szolgára nincs szükség. A redőajtó oly egyszerű, hogy bárki minden szakértő nélkül felállíthatja. Szóval redőajtó oly találmány, mely tökéletes, melyről tehát teljes joggal mondható, hogy szegénynek gazdagnak vagyis az egész világnak való, mert hasznos, jó és olcsó. Az ily aczél-redőajtók leg jobb hirü gyárosa R o b i c s e k Lipót (Becs, II. Nestroy-Gasse 6) ki az ily redőajtókat teljesen felszerelve szállítja, hogy azokat nem szakértő is megerősitheti és használhatóvá teheti. E gyár ból, mely az 1860-ik évben alapittatott, évenkint sok ezer ily ajtó küldetik szét a szélrózsa min den irányában. Igen ajánlatos tehát mindenki nek, különösen pedig építő- vállalkozóknak, épi tészeknek, épitőlakatosok és asztalosoknak gyártmányt használni. Közelebbi felvilágosítást és árlapokat készséggel küld a fenti gyári czég 174/1888. tkvi. Árverési hirdetményi kivonat. _A b.-gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehaj- tatónak, Újfaluitjr Dezső végrehajtást szenvedő elleni 283 frt 85 kr tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai 2813. sz. tjkvben foglalt 2305. a. hrsz. beltelkes házra az árverést 1000 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1888. évi május hó 5-ik napján délelőtt S érakor a kir. tszék árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 100 irtot készpénzben vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye- lyezéséről kiáll, szabályszerű elösmervényt átszolgáltatni. Kir. tszék mint tkkvi hatóság. B.-Gyulán, 1888. február hó 11-én. Nog&l, 78. 1—1. törvényszéki bíró. Irodalom. A „Hasznos mulattató“ ez, ifjúsági lap közelebbi füzete beküldetett hozzánk. Ez is mint e tizenhat éve fentálló lap minden száma, tele van az olvasni szerető ifjúság számára minden féle kedves és hasznos közleménynyel, versekkel elbeszélésekkel, ismeretterjesztő czikkekkel, tré iás dolgokkal, számtalan feladványnyal. Egy csomó szép kép tarkítja a gazdag füzetet, mely nek olvasása lehetetlen hogy haszonnal ne járjon egy értelmes ifjúra. E szép ifjúsági lap példátla olcsóságánál fogva a legkellemesebb ajándéktárgy Iskolai könyvtárakban pótolhatatlan. Ára félévre 2 frt, mi Dolinay Gyula szerkesztő czime alatt Budapest, Kecskeméti u. 13. sz. küldendő, Közgazdászat, ipar, kereskedelme. Az első magyar általáuos biztosító tár saság múlt hó 25-en tartotta meg rendes köz gyűlését. Jelen voltak 21 részvényes, a kik 251 részvényt képvisellek 50 szavazattal. Az elnöki széket Károlyi Gyula gróf alelnök foglalta el, I min denekeiötta társaság választmányának elhunyt elnö kéről, Somssich Pálról emlékezett meg, meleg szavak kai méltatva az elhunyt érdemeit. Jelenti, hogy igaz gatóság az elhunyt ravatalára díszes koszorút tett özvegyéhez pedig részvétlevelet intézett. Ezzel azonban még nem tartja a társaság kegyeletadóját leróva s azért indítványozza, hogy hatalmaztassék fel az igazgatóság arra, hogy Somssich Pálnak arczképet valamely hires magyar festővel lefestesse s a tanácsteremben elhelyezhesse. Az indítványt közgyűlés egy hangulag elfogadta Az ezután el terjesztett igazgatósági jelentés szerint a múlt évben elöíordult rendkívül tetemes és számos tűzkárok a társaság pénztárát nagy mértékben igénybe vették. Az eperjesi, nagy-károlyi stb. tűz eseteknél első sorban e társaság volt érdekelve ez okozta, hogy a tüzosztályi üzletágat, daczára a 355.610 frt 72 kr, tevő dijbevételi emelkedés nek, a tavalyinál csekélyebb nyerességgel zárta le. A jégosztályi üzlet is csak igen szerény nye reményt eredményezett. A tűz- és szállitmányi díjtartalék 1.850,243 frt 42 kr. tesz, ezenkiv a társaság különféle tartalékai ez évben is jelen tékenyen emelkedett, ugyanis: elétbiztositási dij tartalék 11.827,607 frt 52 krról 12.617,652 10 krra, a nyeremény tartalék 1.980,078 frt 54 kr ról 2.140,959 frt 23 krra, a tisztviselők segély és nyugdíj-alapja 463,205 Irt 95 krról 475,213 37 krra, a „Lévay-aiap“ 62,269 frt 69 krról 64,317 frt 99 krra, a dunaparti házadó tartalék 46,475 Irt 74 krról 50,334 frt 77 krra. A nyeremény 818,978 frt 9 kr tesz, melynek felosztására nézve az igazgatóság azt javasolta, hogy az alapsza bályszerü levonások után fenmaradó 451,699 61 krnyi tiszta nyereményből: 1-ször közhasznú czélokra, az évi eredmény l°/0-ának megfelelő összeg, u. m.: 8167 frt 75 kr. adassák, 2-szor ősz talékul minden egész részvény után 150 frt és ig összesen 450,000 frt fizettessék ki; 3-szór a fen maradt 1699 frt 61 krnyi összeg a jövő évi szám Iára iratassék át. A közgyűlés a felügyelő-bízott ság jelentésének meghalgatása után az igaz gatóság előterjesztését és javaslatait elfogadta úgy neki mint a felügyelő-bizottságnak a felment vényt megadta. Végül a választás következett, melynek eredménye a következő: äomssich Pál Az I. Gyulavárosi takarékpénztár egy 30 frt havi fizetéssel javadalmazott s f. évi junius 1-én elfoglalandó GYAKORNOKI ÁLLÁSRA ezennel pályázatot nyit Kereskedelmi akadémiát, vagy középtanodát végzett pályázók felhivatnak, miszerint kellő okmányokkal felszerelt s sajátkezüleg irt folyamodványaikat f. évi május hó 15-ig alulírott igazgatóhoz nyújtsák be. Gyulán, 1888. ápril 12-én. Kertay Zsigmond, igazgató. 76 1—1 A helybeli fogyasztási adóbériőség a lakosság saját érdekében közhírré teszi, miszerint mindazon borkereskedők, fogadósok, vendéglősök, korcsmárosok, szőlős gazdák, füszerkereskedők, szatócsok, ezukrászők' es bortulajdonosok, kiknél fogyasztási adó alá eső czikkek felvétettek, felvételi igazolványukat legkésőbb folyó hó 15-ig bezárólag a bériőség irodájában annál is inkább bemutatni el ne mulaszszák, mivel a későbbi bejelentések el nem fogadtatnak, és az 1887. évi XLVII. t. ez. 6. §-a rendelete értelmében a megadóztatás tárgyát képező készletek bejelentésének elmulasztása esetében a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett fogyasztási adó tiszszeres összegétől annak húszszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye. Továbhá figyelmeztetnek mindazok, kik marhát, borjut vagy sertést azon czélból vágnak, hogy azt társaságban elfogyaszszák, egyeseknek részben általadják vagy másoknak átengedik vagy azt kizárólag nem velők egy háztartásban élő családjaikkal fogyasztják el, — hogy az ilynemű jószág levágását a törvényszabta 6 órával előbb a bériőség irodájában annál is inkább bejelentsék és az érte járó fogyasztási adót lefizessék, mivel különben a bejelentés és megadóztatás alól elvont ilyen jószág elda- rabolása és felosztása az 1887. évi XLVH. t. ez. 6. §-ának alkalmazását vonná maga után. Végül figyelmeztetnek mindazon föld- birtokosok és földmivesek, kik a velők egy háztartásban nem élő cselédjeiknek szalonnát vagy húst conventióként, tehát a fizetés egyréBze fejében kiosztanak, hogy az ekképen kiadott szalonnát a fent mondott határidőig annál is inkább a megadóztatásra bevallani kötelesek, mivel ellen esetben ellenök a törvény szigora fog alkalmaztatni. 75 1-1 A GYULAI fogyasztási adóbériőség. Kiadó lakás. A németvárosi föutczán özv. Nuszbek Józsefné házában 5 szoba, konyha, padlás, pincze és külön udvarból álló lakás, folyó évi Szent- György napjától KIADÓ. Értekezhetni a házban lakó tulajdonosnevei. 77 1—3 Kiadó lakás. —
