Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-15 / 16. szám
16-ik szám Gyula, 1888. április 15-én VII« évfolyam f------------^ Sz erkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. ház- > ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre.........5 írt — kr. Fé lévre ............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati lietil MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ü3ocLolr3r Zoltán. f------------^ Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, T)obay . János könyvárus üzlete, [j»ova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. , ** 'Nyltltér tors 10 kr. ^_________s Hi rdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. ez. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A vizsgálat után. A városunkat s megyénket sújtott árvíz katasztropha csaknem teljesen absor- beálta az eme sajnos csapás bekövetkezte nélkül valószínűleg nagymérvű érdeklő dést, melyet Csatái' Zsigmond képviselő választása ügyében elrendelt vizsgálat közönségünk körében egyébként keltett volna. A vizsgálat, mely körülbelül egy hetet vett igénybe, immár be van fejezve ; a képviselőház bíráló bizottságáé a feladat mérlegelni a vizsgálat során felmerült adatokat és azokhoz képest végérvényesen dönteni a mandátum igazolása vagy megsemmisítése fölött. Ama momentumok után, melyek a vizsgálat s ill?tőlcg tanúkihallgatások során felmerültek és bebizonyultak, a nélkül, hogy — ami különben sem áll jogunkban vagy módunkban — a bíráló bizottság Ítéletét praejudikálni akarnánk, igen valószínű, hogy a választást megfogják semmi siteni, s Gyula városa polgárai már talán alig néhány hét múlva újabb választási aktusnak és az ezzel járó izgalmaknak nézhetnek eléje. Eme feltevésből kiindulva igazán nem tudjuk örüljünk vagy sajnálkozzunk-e a bckö k cz6n d (i fölött^ mórt volna elégséges okunk úgy az örömre mint a sajnálkozásra. Semmi sem áll tőlünk távolabb, mint Csatár Zsigmond igazolását vagy válasz tásának megsemmisítését politikai tekintetekből elbírálni akarni; hiszen az egész választási tusa nem forgott politikai jelszavak körül, a győztes tél ép úgy nem tekintette az eredményt párt diadalnak, mint a kisebbség nem fájlalta azt pártveszteségnek. És ha esetleg megsemmisítik a választást, sem a szabadelvű, sem a negyven- nyolczas párt tagjai nem fogják e tényt T Békésvármegye a honvédelmi harczban. Az önkéntesek. (Folytatás.) Vármegyénkben a szabadságharcz folyama alatt a lelkészek elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki, a nép hazafiul érzületének istápolásában; hi ven, buzgalommal szolgálták a hazaszeretet oltárát; szították, fentartották a lelkesedés tüzét. Midőn megtámadtatott hazánk s szabadságunk, — s az ellenség leverésére fegyveres erőt kellett szervezni: derék lelkészeink nem késtek a hatóság támogatására erejöket, befolyásukat felajánlani. Fegyvert ragadtak s a nemzetőrök, honvédek sorai közt siettek a haza védelmére. Lelkesítették a csüggedőket, bátorították a félénkeket s együtt szenvedték a fáradalmakat híveikkel a harcztéren; — itthon pedig midőn a félrevezetett nép összezavarta a jogok s kötelességek fogalmait, — s törvényt és rendet bontá: a háborgó kedélyek lecsillapításában, 'a félrevezetett tévelygők jóutra térítésében fejtettek ki fáradhatlan tevékenységet. Hogy az önkéntesek toborzása is oly váratlanul szép eredménynyel vette kezdetét, főképen a lelkészek buzgalmának köszönhető. Lelkesedéssel hirdették a szabadság s honszeretet szent igéit egyházaikban, — s intették a népet a haza iránti kötelességek hű teljesítésére. Alig egy pár nap alatt százakra növekedett az önkéntesek száma; s hogy a kormány által kívánt szám még sem volt kiállítható, nem a lelkesedés hiányában találja okát. párttekintetből elbírálni akarni; a választás oly politikai szempontokon kivtil álló vészes osztályharcznak volt gyümölcse, a mely osztályharczczal szemben teljesen értéktelenné váltak a pártpolitika tusáiban használt fegyverek; a társadalmi osztály- harcz oly visszás helyzetet teremtett Gyulán, melynek orvoslásánál esetleges újabb választás mellett is a politika — bármely párt érdekében — forgalmon kivül fog maradni. Mi, s azt hisszük hogy velünk együtt az intelligenczia túlnyomó része, ba nem is békültünk ki, de megnyugodtunk ama gondolatban, hogy Csatár Zsigmond ötödfél éven át Gyula városa országgyűlési képviselője marad Ötödfél esztendő emberöltőben szép idő, de egy város történelmében mégis csak pillanat. És mi biztosan tudjuk, megvagyunk róla szivünk mélyéből győződve, hogy ez az ötödfél esztendő nc:r. rplna el lanuság nélkül ama nép fölött, melynek t eme ♦"nuságra nagy szüksége volna. Népünk, mely szemifásnak vette Csatár Zsigmond minden szavát, vakon hitte, hogy összes Ígéreteit meg fogja valósítani, ötödfél esztendő alatt teljesen felocsúdott volna mámorából, melybe a népámitó megjelenése s mézes-mázos szavai nngvtttak; áJiüdfol esztendő alatt tcljo sen kigyógyult volna a Csatár-lázból, melyben még ma szenved. Ez az ötödfél esz tendő beigazolta volna, hogy Csatár Zsig mond mindabból amit nyilvánosan nagj hangon, vagy bizalmas körben suttyomban Ígért, hogy megfogja tenni, vagy keresztit fogja vinni, hogy azokból, mint megváló- sithatlan Ígéretekből, egy szemernyit sem képes beváltani és a nép ezt tapasztalva, ötödfél esztendő múlva undorral fordul e tőle és vele együtt mindazoktól, akik ősz- tályharcz szitásával beválthatlan Ígéretek kel akarnák újra bizalmát kicsikarni. — Csak sajnálkoznunk kell tehát, ha a vá laFEtás raegsem'uisitése a néphangulat körében beálló eme természetes és üdvös fordulat processusát fogja megakadályozni. De másrészről, ha meggondoljuk, mily óriási szégyen sújtja Békés vármegye székhelyét Gyula városát ötödfél esztendőn át, amig oly képviselője van, a kit az országgyűlési pártok közül egyetlen egy sem fogad kebelébe ; a kit, ha a képviselőházban felszólal, kormánypárt és ellenzék tüntetőleg faképnél hagynak és üres ház előtt kell elmondani banalitásait; ha elgondoljuk, hogy a küszöbön álló ötödfél év alatt Gyula városának sérelmei vagy kivánni valói merülhetnek fel, h\elyek keresztülvitele vagy orvoslása esetleg épen ama körülményen szenvedhet hajótörést, hogy olyan képviselője van, a kit pártkülöubsóg nélkül egyaránt lenéznek; ha meggondoljuk azt, hogy az árvíz katasztropha után nekünk, ha nem is reflektálhatunk oly köztiszteletben álló jeles férfiúra, a minő Irányi Dániel, — aki, mellesleg mondva, rendkívül sokat fáradozott az ái vl. ttlátt és fáradozik ma is Békés városa érdekében, - ie szükségünk volna oly emberre, a ki legalább ü'fé:1/.!;: ne legyen, hogy a vízvédekezés terén felmerülő reformok érdekeinknek megfelelőleg i'vJ^w^SSÍSíBíéIE* ülCpj nyfr-r ppdig Cííl^ár- G désben, mint minden egyébben nem hogy segítségünk, hanem valóságos veszedelmünk volna: — le kell mondanunk ama gyönyörűségről, amelyet nyújtana annak figyelemmel kisérése, mint ábrándul ki ötödfél esztendő alatt fokonként job- ban-jobban a nép mai bálványából, s mint fogja eme bálványát idővel darabokra tömi; le kell mondanunk ama elégtételről, hogy a nép szemébe vethessük „ime min den bekövetkezett és úgy történt, amint azfl megjövendöltük“ le kell mondanunk pedig annak a nép érdekeinek védelmében, mely népnek érdekei forognak leginkább koczkán Csatár ötödfél éves képviselőségének ténye által. Mert hogy ebben több kára volna Csatár választóinak, mint azoknak, akik ellene szavaztak, azt már némi tekintetben mutatja a jelen, de még inkább beigazolná a jövő. Békésmegye közigazgatása 1887. ár n-odik feléljen. III« A «állás és közoktatásügyi magyar kir« minisztérium ügykörére nézve« ■ (Folytatás.) j 9. Az iskolák jövedelme összesen 258,954 frt, még pedig 137,831 frt készpénzben, 121,123 Irt terményekben. Az említett összes jövedelem származott : a) ingatlanokból 72,700 frttal, tőkékből (kamatok) 1866 írttal, tandíjból 18,088 frttal, állami segélyből 4115 írttal, községi 36,125 frttal, egyházi 121,014 frttal, vegyes forrásokból 5046 frttal. E bevételből fordittatott rendes tanítók fizetésére 183,970 frt, segédtanítók fizetésére 13,480 frt, fűtés, tisztogatás, javításra 14,240 Irt, taneszközökre 480 frt, szegény tanulók segélyezésére 920 frt, vásárlás, építkezés, tőkésítésre 44,524 frt, vegyesekre 1340 frt. 10. Az iskolák beléletét illetőleg legyen szabad itt röviden kiemelnünk, hogy a törvényben előirt tantárgyak közül neveléstanilag teljesen taníttattak : t » itD t v i. J- • i* i«ti* Ofcr U1 AUlUÖlalt f>1 #. Alt * 1 . iBSumutait. 2. írás 2l4 n 3. Olvasás . 214 4. Számtan 170 5. Nyelvtan . . 169 0 6. Beszéd- és értelemgyakorlát . . 169 0 7. Földrajz és történelem 186 n 8. Természettan . . 37 0 9. Természetrajz . 191 V 10. Testgyakorlat . 2S n A legfontosabb tantárgyakban, u. m. a hités erkölcstan, írás, olvasás és számolásban teljesen kielégítőnek mondbató az eredmény s a magyar nyelv tanítása tekintetében is ott, hol okleveles tanítók vannak alkalmazva, igyekeznek megfelelni az iskola fenntartók az 1879. évi 18. A vármegye tisztviselői, a községek elöljárósága a legnagyobb buzgalommal igyekeztek a toborzást minél kedvezőbb eredménynyel végrehajtani. A lelkesítés minden eszközét felhasználták arra, hogy.az ifjúság minél nagyobb számmal csoportosuljon a zászlók alá. Muzsika szó mellett, daliás legények, s legtöbb helyen az elöljárók is zászlókkal ut- czáról-utczára jártak, s énekelték a toborzó dalt, melyet a vármegye főjegyzője irt, — s a vármegye ki nyomatván minden községben szétosztatott. Osmerjük meg a dalt: Békési toborzó. Ezen nótára: „Hortobágyi pusztán fű a szél' vagy:„Akkor szép az erdő mikor zöld.1 Sötét az ég, dúl már a vihar, Veszélyben van a hon, — a magyar, Gaz pártütők’ veszett csordája Bomlásunk’ már régen munkálja. Hóha megállj 1 — nem megy ez tovább, A magyar faj tán nem délibáb, Vér, nem savó, foly még eribe’, Fegyvert ragad vitéz kezibe. Öl, vág vele, mint az oroszlán, Megmutatja: hogy úr e házán, — Ide pajtás a zászló alál — Három szinét a nemzet adá Magyar haza, magyar katoua Magyar ruha, beh szép lessz rajta 1 j I Magyar tisztség, magyar vezérszó,- Nem kell itt a tokhencz Comaudó. Ne szólj többet vérem barátom 1 Éltem a hazámért elszánom: Itt a kezem, — most írjanak be, Fegyvert ide, hadd megyek tüzbe 1 — Szakái Lajos. Ha a vármegye képes lett volna az önkéntesek fizetésére s felruházására nézve tett Ígéretét beváltani, kétségtelenül kiállítható lett volna a kormány által kívánt iooo önkéntes; de miután pénzzel nem rendelkezett, a kölcsön venni szándékolt 12000 írtból pedig alig voltak a szolgabirák képesek 5—6 ezer frtot összeszedni, s előrelátható volt, hogy azon összeg, mely az önkéntesek fizetésére s felruházására szükséges, megszerezhető nem is leend: kénytelen volt a nagy lelkesedéssel megindított toborzást korlátozni, nem akarván mindjárt kezdetben zavarokat s kellemetlenségeket előidézni, — később pedig a viszonyok akként változtak, hogy önkénteseket nagyobb számban kiállítani már nem lehetett. Midőn látta a toborzást vezető alispán, hogy az önkéntesek száma naponként szaporodik, s ellátásuk s felszerelésükre szükséges pénz összeget okvetlenül elő kell teremteni, ha az eddigi eredményt is koczkáztatni nem akarják : szept. i-ére az állandó bizdttmányt közgyűlésre hívta egybe s feltárván a helyzet válságos voltát, a nehézségek elhárítása felett való tanácskozásra s intézkedésre hivta fel. A vármegye közönsége, míg egyrészről örömmel vette tudomásul azt, hogy a haza veszélyeztetett helyzete a nép lelkesedését oly elismerésre méltóan kelté fel, s a honszeretet oly nagyszámmal vezérli a vármegye lelkes ifjúságát az önkéntesek zászlója alá; másrészről aggodalommal telt el, hogy az alig egy pár nap alatt is már a „több száz főre“ szaporodott önkénteseknek fegyverrel s ruhával leendő felszerelését, dijaik fizetését eszközölni képes alig leend. Hosszas tanácskozás után, midőn semmi alkalmas módot nem talált a bizottmány, elhatározta, hogy a kormányhoz fog kölcsönért folyamodni, s tekintettel az önkéntesek nagy számára 32000 frtnyi összeget fog felvenni, a jelzett szükségletek fedezésére,mely kölcsönt az i848/9. évi házi adóval fogja fedezni, meghatalmazást adván Tomcsányi József m. alispánnak a kölcsön kieszközléséreés felvételére. „Mi Békésvármegye egyeteme nevében és képében eljáró állandó-bizottmány —■ igy hangzik az igen érdekes meghatalmazás — jelen levelünkkel tudtul adjuk mindennek kit illet, hogy mi mai alólirt napon tartatott népes ülésünkben a haza java és biztos fenn- maradhatása felett együtt ülve tanácskozván, — s veszélyben forgó kedves magyar hazánknak védelmére egy a háború bevégzéséig szolgálandó mozgó nemzetőrségi önkéntes csapatott zsolddal, ruhával és fegyverrel ellátott szolgálatra alkalmast óhajtván kiállít- tani, s mielőbb rendeltetése helyére útnak is indítani, — közmegállapodásunkból megbíztuk, felhatalmaztuk Tomcsányi József másod alispánunkat, hogy lehető legnagyobb időnyeréssel Pestre felutazván, — a zsold, fegyver és ruházatra szükséges s általunk másként ki nem teremthető költségekre 32 azaz harminczkét- ezer ezüst frtot a magyar nemzeti minisztériumtól, vagy ha itt nyerni szerencsés nem lehetne, bármely intézettől vagy egyes tehetősektől megyénk nevében 6 száztóli kamatra egy évre kölcsön felvehessen oly feltétel alatt, hogy ezen tőke és kamatjai az i84%. évi házi adó rovatában lesznek kivetendők, adóképpen behajtandók — s pontosan visszafizetendők, —1 Ígérvén és fogadván, hogy mindazt, mit e meghatalmazásunk erejével, — annak visszakozásáig — nevezett teljhatalmú biztosunk a reá- bizott dologban teend és végezend, magunk tettének ismerendjük, helyben hagyandjuk, elfogadandjuk. Minek teljes hitelére és erejére kiadjuk ezen megyénk hiteles pecsétjével megerősített meghatalmazó levelünket, — a rend és igazság úgy hozván magával. Kelt az i848-ik évi szept. i-ső napján Gyulán tartatott állandó bízott- mányi ülésünkből.“ O. Qy. (Folyt, köv.)
