Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-11 / 11. szám

rasztani, hanem, ha nem is indítvány, de azon kérelemmel járulunk Gyulavárosa képviselőtestületéhez, hogy ezen városunk jövőjére nézve úgy anyagi, mint szellem tekintetekben végtelenül fontos kérdést te' gye komoly megfontolás tárgyává; és hogy a mozgalomnak konkret jelleget kölcsönözzön: kérje fel a törvénj’szék fel vetett kérdésének tárgyában a további lé pések megtételére kebelére kiküldött bi zottságot, hogy az tegye érintkezésbe magát átiratilag az érintett községekkel, azután keresse fel személyesen is ezen községeknek képviseleti közgyűléseit, hol megbeszélve ezen ügyet, közös erővel munkálkodjanak közre az illetékes kormányzói és törvényhozói factoroknál ezen községeknek vármegyénkhez leendő csatolása tárgyában ; — mert nézetünk szerint a mozgalom csak akkor fog bennünket sikerrel biztatni, ha az idecsatolandó községek kikerekitési kérdésben solidarisaknak val ják magukat megyénkkel és együttmükö désüket e őzéiből fel is ajánlják.

Dr. Follmann János

Békésmegye közigazgatása

1887. év II-odik elében. (Folytatás.)

f) Közkórházi tartalék-alap pénztár. 1017 frt 49 kr. bevétel,

1017 frt 49 kr. kiadás,

semmi maradvrny készpénzben,

1801 frt 26 kr. bevétel,

1000 frt — kr. kiadés,

801 frt 26 kr. maradványkötvényben

j) Nagy Márton-féle alap-pénztár. :

443 frt 36 kr. bevétel,

443 frt 36 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben,

4753 frt 79 kr. bevétel,

332 frt 82 kr. kiadás,

4420 frt 97 kr. maradványkötvényben

k) Szeretetház alap-pénztár :

90 frt 77 kr. bevétel,

90 frt 77 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben.

3722 frt 67 kr. bevétel,

— frt — kr. kiadás,

3722 frt 07 kr. maradványkötvényben.

1) Közmivelödési alap-pénztár:

58 frt — kr, bevétel,

58 frt — kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben.

1333 frt 34 kr. bevétel,

20 frt — kr. kiadás,

1313 frt 34 kr. maradványkötvényben,

m) Budapesti vakok intézeti pénztár :

3592 frt 82 kr. bevétel,

3592 fit 82 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben.

3592 frt 82 kr. bevétel,

3592 frt 82 kr. kiadás,

semmi maradvány kötvényben,

n) Ipar- és kereskedelmi alap-pénztár.

619 frt 26 kr. bevétel,

614 frt 26 kr. kiadás,

5 frt — kr. maradv. készpénzben,

Hírek.

Márczius tizenötödikét, a korszakalkotó eseméuyek dicső napját, a sajtó szabadság kivívásának pirkádó hajnalát, az alkotmányos szabadság fölvirulásának évfordulóját — tekintettel ama körülményre is, hogy az idén negyven e- i k évforduló — a hozzánk beérkezett tudósítások szerint nagyobb ünnepélyességgel ülik meg a vármegye minden községében. Sajnálattal konstatáljuk azonban, hogy nálunk Gyulán a nagy nap megünneplése egyszerűen társas vacsorák rendezésére szorítkozik, noba nézetünk szerint eme társas vacsoráknak egyéb ünnepélyességek pilógjának kellene lenniök. De — sajnos - ily, a nap jelentőségéhez méltó ünnepélyesség endezésére hiányzik Gyulán a rendező kéz és ha volna is, aki az ügy élére állana, valljuk meg őszintén, hiányzik a megfelelő helyiség is. Ennek tulajdonítható be azon körülmény, hogy maguk társas vacsorák is nem kevesebb, mint hat he- en, nevezetesen a gyulai körben, polgári kaszinóban, uj-városi-, nagy-magyar-városi-, németvárosi olvasó körökben és a Korona vendéglőben, sőt még ezen kívül magánbázakban is fognak tartatni.

Kinevező«. Az igazságügy miniszter Szombathelyi Béla czeglédi kir. járásbirósági írnokot békési kir. járásbírósághoz segéd-telekkönyv- vezetönek nevezte ki.

A Gyertyaszentelőhöz és a medvéhez fűződő monda ez évben teljesen valósult; a yertyaszentelői napfény után negyven napig kemény hideg időnk volt; az utolján, nevezetesen a lefolyt hót első napjaiban hozzá oly nagy hideg, moly akár Vizkereszt tájára bevált volna. A hét utolsó napjaiban az idő némileg megenyhült, noha korán sem írhatunk még tavaszi langyfu- valomról, annál kevésbé pedig kikeletről, de a jóakarat legalább mégis meglátszik a márcziuson. Gazdáink élénk aggodalommal vannak az időjárás abnormitása miatt, a tavaszi szántást, mely ás években ilyenkor nagyobbára be volt fejezve, az idén meg sem lehstett kezdeni, azonkívül azt hisszük, hogy a hónapokra terjedő kemény hideg és nagy hó nagyon megviselte az őszi vetéseket, noba eme utóbbi aggodalmat sok tekintetben túlzottnak óhajtanánk tartani.

Beliczey István főispán, PopovicB Viktor végzett joghallgatót közigazgatási gyakornoknak nevezte ki a békési járási főszolgabíró mellé.

A hiteltelek könyvek és mérnöki felmérés alapján készült kataszteri munkálatok össz- hangzatba hozatala, mint hírlik — legközelebb és minden bizonyuyal elsőbb rangsorozatbon Békés vármegye területére fog kiterjedni. A munkát — kísérletül — még ez év folyamán tudvalevőleg Pest vármegyében kezdik meg és Békésvármegye talán már jövő évben nyomban utána fog következni. Ez annyival is inkább valószínű, mert megyénkben a kataszteri felmérés minden községben megtörtént, a felmérés alapján az oaztályba-sorozások is megtörténtek, azonkivül z aránylag rendezettebb birtok-viszonyok is megkönnyítik, ha az egész országra kiterjedő nagyszabású munkálatok ott kezdetnek meg, ahol azok könnyebben eszközölhetők. Felesleges megemlítenünk, hogy mi e fair va'ósulását a legnagyobb örömmel fogadnánk, mert a kisbirtokosok hiteligényeinek mivel sem tehet az állam nagyobb szolgálatot, mintha a hiteltelekkönyveket, az adóalapot, következésképen becsértéket magában foglaló adatokkal kiegészíti.

1329 frt 71 kr. bevétel,

390 frt 84 kr, kiadás,

938 frt 87 kr. maradványkötvényben o) Wenckheim-szobor alap ■pénztár:

125 frt 02 kr. bevétel,

125 írt 02 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben,

5126 frt 25 kr. bevétel,

— frt — kr. kiadás,

5126 frt 25 kr. maradványkötvényben, p) Tiszti-nyugdíj pénztár :

12484 frt 94 kr. bevétel,

12294 frt 12 kr. kiadás,

190 frt 82 kr. maradványkészpénzb 62048 frt 40 kr. bevétel,

7980 frt — kr. kiadás,

54068 frt 40 kr. maradványkötvényben, q) Központi gyámpénztár:

41598 frt 52 kr. bevétel,

41237 frt 97 kr. kiadás,

360 frt 55 kr. maradványkészpénzben. 113475 frt 46 kr. bevétel,

14232 frt 65 kr. kiadás,

99242 frt 31 kr. maradványkötvényben I r) Wodianer árváház-álap pénztár :

147 frt 72 kr. bevétel,

147 frt 72 kr. kiadás,

semmi maradvány készpénzben,

66059 frt 34 kr. bevétel, |

— frt — kr. kiadás,

66059 frt 34 kr. maradványkötvényben.

Ezen, itt felsorolt 18 pénztár összes kész- pénzbeli maradványa 10711 frt 82 krt, kötvény- beli maradványa pedig 460101 frt 21 krt tesz ki.

A vármegyének, nemkülönben a vármegyebeli összes községeknek 1888-ik évre szóld költségvetési s még a tavaszi rendes közgyűlésről visszamaradt 1886-ik évi számadásai az őszi ren- les, s a mult 1887-ik év deczember havában tar- ;ott rendkívüli közgyűlésein megvizsgáltattak, s üsorvás község számadását kivéve, — a melynél tavarok mutatkoztak — jóváhagyattak, illetve a ■ármegye 1888-ik évi költségelőirányzata a nagyi néltóságu m. kir. belügyminiszter urboz felter- esztetett. a honnan felsőbb megerősítéssel elátva, már le is érkezett.

4 Szegény-ügg.

a) Községeink az 1886. évi XXII. t.-cz. 45-ik §-hoz képest dologképtelen szegény lako- aik fenntartásáról a jelentékeny tökével biró iözalapok jövedelmeiből és a községek köz- lénztárai által nyújtott segélyből kitelhetdleg s z iiányban a kötött szabályrendeleteik alapján ondoskodnak, s e tekintetben törvényhatósági agy állami segélyre nem szorulnak. Nagyobb özségeink szegéuyek házával is bírnak. A le- }lyt félév november havában Körös-Ladáuy közég nyitotta meg kellően berendezett menedék- ázát.

b) Dologházak a vármegye területén nin- senek.

c) A múlt év második telében oly elemi sapások, a melyek által okozott károk elbánása czéljából hatósági intézkedések szüksége lerült volna fel, — elő nem fordultak.

d) A tolonezozási ügy a m. kir. belügy- linisztnr ur 1885. évi február hava 14-én 389/11. szám alatt kelt rendelete értelmében ezeltetik 8 e rendelet 37 ik §-a értelmében a oloncz-számadások a belügyminiszteri számvevőéghez évnegyedenként felterjesztetnek és a költégek szokásosan utal vány ózta tnak.

(Folyt, köv.)

| Egészségügyi mizériák.

Erősen pessimists lévén, a kinek hite, kel ln llemetlen tapasztalatok alapján nagyon megrendül laz igazság keresésében és megtalálásában; tér Imészetesnek találhatja bárki, ha nem remélten (azt, hogy a hasonló czim alatt megirt czikkem Inek komoly foganatja legyen.

Velem is megtörtént az, a mi már nálam Inál sokkal nagyobb embereken is sajnosán meg lesett: agyonhallgattak, mert elég vakmerő voltán la tények szomorú hárfáján olyan húrokat meg- (pongeti)i, melyekből erőszakkal se csalhattam k: di.(fülbemászó akkordokat.

Nem lepett meg a jámbor hallgatás, meri (jól tudora, hogy az igaz ügy elrejtésének ez a (legjobb, kényelmes és megszokott módja.

De nem ejtett bámulatba azért se, mert elég j |könnyelmű voltam, úgy általánosságban szólni, (holott módomban lett volna határozott személyihez czimozni alkalmatlan soraimat.

Ezt a hibát akarom helyreütni most, amidőn

i.|Dr. Kovács Károly városi orvos úrhoz bátorkodom Iszólani, nem azért, hogy alapos védekezésre bírnám, mert ez meddő remény; hanem, hogy hall- |gassa meg sok mindent elrejtő komolyságával az (általa életlen szatírával elkeresztelt egyik „fiatal (óriás“ panaszos, de őszinte mondókáját.

Ne vegye tőlem zokon, ha hivatalos álláséinak tekintélyét nem respectálom olyaoképen, hogy (azt az én szerény, filiszter kezeimre nézve nem (tartom olyannak, hogy annak vaskos köpenyébe (kényelmesen beburkolózva, lenéző mosolylyal fo (gadhassa a jóravaló törekvést.

De ne vegye rósz néven azt se, ha bölcs |példáján okulva, eddig én is mély hallgatásba |merültem. Ezt tenni kötelességem volt.

Be kellett ugyanis még várnom azt, hátha (szóbeszéd helyett majd hasznos tettek igazolják (felszólalásomnak sikerét.

Fájdalom azonban ez az utolsó reményem (is fiatal lelkem hiú ábrándjának bizonyult.

Mert joggal kérdhetem, mi is történt azóta, |hogy elítélő, rosszaié czikkem napvilágot látott?

Sok minden és mégis semmi.

Megértem azt, hogy Dr. Kovács Károly ur (hivatalosan elismerte a járványt, a mennyiben m. havi, a polgármesterhez tett Írásos jelentésében 25 hirnlos esetet jelzett, melyből 11 meghalt. Nem uagy mérvű tehát, de minden esetre súlyos alakú járvány, mely ilyen halálozási statisztikát mutat.

Megértem azt, hogy a város számlájára napokon keresztül fiakkerezett erős rendőri felügyelet mellett, úgy, hogy aki nem ismerte, annak gyanúsnak tűnhetett fel a sétakocsizás.

Miért a rendőrség? kérdheti valaki.

Azért, hogy a város tiszti orvosa a rendőri közeggel consiliüínba ereszkedik annak eldöntésére, vájjon egy másik „fiatal óriás“ kartársam , által b*jeloutett eset, valóban himlő-e, vagy csak egyszerűen „hűtés“.

El is döntötték nagy és illő bölcsességgel, 1 páratlan tapintattal, hogy a „fiatal óriás“ nem is- " meri a himlőt, hanem most tanulja. Es erre nézve i valljuk be őszintén, a városi orvos ur alapos in- , tézkedései elég tág tért is nyújtottak. (

Nekem nincs kifogásom a consiliuma ellen, | mert mindenki megtalálja a magához méltó társat, ba keresi; de igenis szó fér az ilyen nem épen nemes eljáráshoz, mely lábbal tápod min- I den collegialis érzést, mely csak arra tör, hogy - illetéktelenek előtt dehonesztáljon olyat, ki min- , den tekintetben fölötte áll.

Ezenkívül történt még egyéb is 1

A bejelentett ragályos esetekhez nagy apparátussal elzarándokolt, a régi, sokszor hangozta- ' tott utasításokat megadta és a tetejébe még két ' deciliter kátrányt is hagyott, hogy annak illatú- : val tönkre tegye a kórt nemző anyagot. Büszke , öntudattal oda hagyták a ragályzott területet, | hogy most már miuden rendén van.

Ez volt a desinficiálás 1 Csak azt nem tudom, tréfa-e, vagy komoly. Komolynak az ilyen ' intézkedést csak a tudományos alap teljes hiá- J nyával tekinthetem és akkor is csak szánalmat <

kelt bennem; ha pedig tréfa, akkor szörnyű módon megbotránkoztat, mert az efféle elkövetéséhez szemfényvesztés, — vastag lelkiismeretlen- ^ ség kell.

A desinficiálásnak meg vannak a határozott szabályai, melyeket e helyen részletezni nem akarok, de melyeket minden orvosnak ismernie, tudnia kell.

Es ezek sorami esetre se azt tanítják, hogy két deciliter kátrány elég a fertöztelenitésre, ha e mellett mindjárt meg is hagyja azt szigorúan, hogy minden a beteggel érintkező holmikat utasítása értelmében tisztán tartsanak. Ez, uram, csak móka!

Es most azt vagyok bátor kérdezni, hogy mire való a városi egészségügyi bizottság, melynek, ha jól tudom, ön az elöl ülője?

Talán arra való volna, hogy ne csak papíron szerepeljen szerényen, tétlenül, hanem, hogy ilyen fontos ügy megvitatására össze hivassák.

Há ez megtörtént volna, és a bizottság határozatai értelmében tette volna meg intézkedéseit, akkor védve lenne minden támadás ellen ; de igy a saját szakállára dolgozván, védtelenül áll.

Védelme csak az a régi mondás lehet, hogy „a kinek az Isten hivatalt ád, ad hozzá eszet is.“

Nem akarok malicziósus lenni, de kijelentem, hogy nem bízom feltétlenül a mondás igazságában.

Ennyit akartam csak mondani, mert több intézkedésről nincs tudomásom, a mit illőképen méltathatnék, és ne haragudjék Dr. Kovács Károly ur, ha az „öreg törpé“-nek ezeket bátor volt megmondani a „fiatal óriás.“

Dr. Zöldy János.

jes erejéből, mint ezt Kiss Emészt ezredes és Hadik Gusztáv főparancsnok kezeink közt levő, s a nevezett vezérek teljes megelégedését nyilvánitó leveleikkel igazoltatik is. — Ha már, mint ezekből kitűnik megyénk őrserege polgári rendeltetésének híven megfelelt, ha ezt jelenleg is teljesiti: váratlan és meglepő előttünk hadügyminiszter urnák fentebb hivatkozott azon rendelete, mely nemzeti őrségünk szolgálatát hat hétre hosszabitja meg.

Mi figyelembe véve megyénk állapotát, azon áldozat nagyságát, melyet a megye jelen rendkívüli szorgos munka idejéban eddig is már tett, — úgy látjuk, miként Békésmegye e tekintetben mindent teljesített már, mi tőle telhetett, s mit tőle jogosan kívánni lehetett, hat hétig folytonosan 4ooo embert állított ki az alsó vidék védelmére, s ennél nagyobb áldozatot most nem nyújthat. Nem önérdek, nem a haza iránti kötelességérzet hiánya, nem semmi egyéb tekintetből szólalunk fel jelenleg, — mert előttünk is legszentebb a haza ügye, — de mert, nyíltan kimondjuk, a többször érintett hadügyminiszteri rendelet sike- resitésének szándékával koczkáztatnánk igen sokat; mert a harmadik felváltás csak a legnagyobb kényszerültséggel eszközöltethetnék, holott a kivihetőségnek legkisebb reménye sem forog fen. — Mindezeknél fogva, és mert a táborba szállított őrsereg is csak oly feltétel és azon megyei ígéret mellett távozott el, hogy 3 hét elteltével mulhatlan visszajöhetend,

minden jelen időben — kiszámithatlan káros következmények kikerülése tekintetéből haza- fiui bizalommal kérjük a tisztelt minisztériumot, hogy miután a megyének minden szolgálati tehetsége kimerülvén, a hadügyminiszteri rendeletnek ezúttal eleget nem tehet, — méltóz- tassék felhozott okainkat méltányolva, úgy intézkedni, miszerint a becskereki táborban tanyázó őrseregünk más megyebeli örsereg által váltassák fel; az illető parancsnokokat pedig ezek folytán odautasitani, hogy azokat, augusztus hó 22-én túl ne tartóztassák.

Fontos reánk nézve ezen ügy, mert mint már fentebb is említők, a megye békéjének életkérdése is, azért bizodal ómmal fordulunk a tisztelt minisztériumhoz; mert habár ösmerjük is a vészt, mely hazánk felett tornyosul, ha ismerjük is a kötelességeket, melyek ily idő ben minden honpolgárt köteleznek, nem téveszthetjük el szemeink előtt, hogy megyénk népe minden erejéből kifogyván többet most egyátalában nem tehet.“

Figyelemre méltó okokat hoz fel tovább a felterjesztés kérelmének támogatására.

A vármegye gazdasági helyzetét, a nép anyagi viszonyait élesen megvilágítva tünteti fel a kormány előtt — s a kép melyet fest, meghatja, s aggodalomba ejtheti a kormányt, rendeletének szigorú fentartása esetén bekö vetkezhető események felett, melyeknek elő hírnöke már is jelentkezik a szegény elhagyatott családok pusztulásában. Minden községben napról-napra szaporodik az éhezők száma s azok ellátása nem kevesebb fáradságot, gondot ad az itthon maradottaknak, mint a szolgálat a táborban levőknek.

Kifejti felterjesztésében a vármegye közönsége, hogy a munkás nép a legszorgosabb munka idején hagyta el tűzhelyét s hosszas időn át egyátalán nem kereshetett semmit, hogy családjaik szükségleteit fedezhesse, sőt pénzét költötte el éppen akkor, midőn szerzésre kellett volna minden igyekezétét fordítania.

E néptől több személyes szolgálatot követelni lehetetlen, — igy folytatja a vármegye közönsége — s különösen lehetetlen követelni tőle, hogy pénzen fogadott önkéntesek által teljesíthesse a haza védelmét, mint ezt a hadügyminiszter rendeletében kívánja. A teher- egyenlőség elve arra utal, hogy más vármegyék közöfisége is vegyen részt oly mérvben mint Békésmegye a honvédelem terheiben, s engedtessék ezáltal idő s alkalom e népnek arra, hogy terméseit letakarhassa s ezáltal családjának megélhetését biztosíthassa; más vármegyék népe különben is kedvezőbb helyzetben van, amennyiben már a sürgős mezei munkát, terméseik betakaritását, mig Békésmegye népe tábprban volt — nyugodtan vé gezhették.

(Folyt, köv.)

__________ O. Gy.