Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-19 / 8. szám

Ha a heveny, fertőző betegségek bármelyikéből egy megbatározott területen (mint a milyen Gyula városa) rövid idő leforgása alatt több eset fordul elő, — akkor beköszöntött a járvány.

Hogy azután nagyon sok, vagy kevesebb megbetegedés történik-e; nagy-e a halálozási arány, vagy kicsi; — ezek az adatok csak a járvány terjedelmének, súlyosságának megítélésére irányadók, de a lényegén mit se változtatnak.

Ennek az értelmezésnek alapján szólhatunk B.-Gyulán vörheny és hólyagos himlő járványról.

A magam gyakorlatából tudom, nem szólva a többi kartársakéról, hogy a közelmúltban 30—40 vörheny és 20—25 hólyagos himlős beteg állott és állanak kezelésem alatt ilyenek még ma is.

És ha a járványos jellegű megbetegedéseket melyek a múlt év április hava óta változó arányban ugyan, de a mai napig folyton tartanak, a kétségbe vonhatatlan tények alapján be kell is mernünk, bátran feltehetjük azt az épületes kér dést, hogy: mit is tett a hatóság a járvány ko moly és czélirányos megakadályoztatására ? A te lelet kétségbeejtöen rövid és megbotránkoztatólag velős: semmit. Legalább semmi olyast nem, mely a közönség méltán megkövetelhető érdekeit védte volna; semmi olyast nem, mely az öntudatos, ko moly intézkedés jsllegét magán viselné.

Annyit azonban be kell vallanom, még is tett, hogy a tudomására hozott esetekben szak közegét kiküldötte bizonyára azzal az utasítással bogy a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket tegye meg.

A szakközeg el is ment az ilyen esetekhez néha azonban nem, vagy elfeledte; de utóvégre phisicai képtelenség is azt követelni „egy* ember tői, bogy az rögtön mindenütt ott legyen, mert hiszen a napnak csak 24 órája van.

Elment, és mit tett ? Egyszerű semmit se érő utasításokat adott, melyeket minden orvos külömben is kötelességszerüleg megtett. És utasi fásainak néha az által vélt hatályosságot, erőt kölcsönözni, hogy a kezelő orvos gyógyeljárását criticailag méltatta olyanok előtt, kik annak el bírálására nem hivatottak, de a melyre különben semmi joga sincs.

Az ilyen eljárás azután csakugyan metsző gunyja a járvány megakadályozását czélzó törek véseknek.

Én a hatóságtól és annak szakközegétől nem puszta utasítást várok, hanem várok erélyes, üdvös czélirányos, szigorú intézkedéseket, melyeket ponto sau ellenőrizzen, vagy szükség esetében erőszakkal végre is hajtson.

A járvány megszüntetését csak ilyen módon lebet elérni.

Ott, a hol a felvilágosodottság uralkodó, járvány elfojtására elég a jóakaró figyelmeztetés, de a hol ez a tényező hiányos, ott a szigor, az erőszak lehet csak czélra vezető.

Azért nálunk is nem azt vártam volna hatóságtól, hogy összetett kézzel nézze, miként pusztulunk és veszünk; vagy, hogy könnyű lelki ismeretének megnyugtatására olyan tessék-lássék intézkedésforraát tegyen: hanem vártam volna, hogy az igényeknek megfelelő ideiglene járványkórházat állitson, hová teljesen vagyontalanok erővel is be szállíthatók lettek volna, hogy kellő orvos ápolásban részesüljenek; vártam volna, hogy pénzáldozatok árán, (melyek semmi esetre se állottak volna arányban a szenvedett nemzet gazdasági károkkal), több szakembert vonjon maga köré, kiknek segélyével, lelkiismeretes közremú ködésével a szükséges intézkedéseket, milyenek szigorú elkülönités, desinficiálás, foganatba vétet hette és pontosan ellenőriztethette volna;

vártam volna, hogy rendőrileg betiltatja járványos betegségben elhalt körül a nagymérvű csoportosulást, a szokásos halotti torok rendezé sét (ez a napokban meg is történt), és hogy ezt szigorúan ellenőrizteti;

vártam volna, hogy a németvároson legalább annak idejébeu az iskolát bezáratja; és végre, hogy a nagy közönség rendelkezésére álló szálli tási eszközökre is kiterjeszti figyelmét.

Ezek a módok azok, melyekkel a járványt megszűntetni lehet.

Igaz, pénzbe kerül, végrehajtása pedig sok kellemetlenségbe ütközik, de a czél érdekében minden alkalommal keresztül vinni, vagy ha keresztülvitel a közönség merev és határozott el lenállásán törnék meg, a mi nem igen hihető: ak kor tűrjünk és ne panaszkodjunk.

Semmi egyébnek tehát, csak a fent emli tett számot tevő intézkedések hiányának tudható be a járvány oly hosszú idő óta való grasszálása miért méltán terheli súlyos mulasztás vádja hatóságot, annál is inkább, mert a járvány meg szüntetését czélzó módokat meg sem kísérletté. Miért? erre feleljen szakközege, kinek ebben tekintetben kezdeményezőnek kellett volna lennie mert neki mint gyakorló orvosnak a saját prax sából szintén tudnia kellett, hogy vörheny és hó lyagos himlös eset elég számban volt arra, hogy azt járványos jellegűnek tekintse. Oe úgy látszik megnyugtatta önmagát statisticájával, melyet, mint halottkém állit össze, de a mely azonban a meg

bizhatóságtól nagyon távol áll. És ez ismét a szomorú viszonyokban leli magyarázatát; mert a halál ok megállapításával nem a kezelő orvos kór isméjére van utalva, hanem a laikusok kimondására és saját leleményességére. Minek ter- észetes következményéül tekintem azt is, hogy múlt évi kimutatásában 207 szerepel olyan, kik g ö r c s ö k“-ben haltak el. Ennek a szép és hihetetlen numerusnak láttára el is fogott olyan nevető görcs, bogy majdnem én is szaporítottam ez ékes rovat alá tartozók számát és ezek közt talán én lettem volna az egyedüli, a ki igazán görcsben halt el.

Ilyen módon összeállított hivatalos adatok apján csakugyan elhiheti bárki, hogy nálunk soha sem volt, és nem is lesz járvány addig, mi kezelő orvos nem juttatja a halottkém kezéhez pontos, megbízható halál okot.

Mindezek szomorú dolgok, melyek sürgős orvoslást várnak.

De higgadtan megítélve a helyzetet, várba tó-e, hogy ilyen terjedelmű város, mint Gyula egészségügyét egy szak-ember kifogástalanul vagy legalább is tűrhetően ellássa ?

Bizonyára nem. Érezte is ezt a városi képvi selő testület akkor, midőn egy parallel orvosi ál lás felállítását elhatározta. És daczára, hogy en nek égető szükségessége naponként mutatkozik daczára, hogy javadalmazása az 1888 ik budget jében fel is van véve: mégis késik az éji homály ban. Miért? Erre feleljen aki tud. Pedig tudják sokan.

Különben erről a tárgyról még meg fogok emlékezni.

Quod dixi, dixi, et salvavi animam meam.

Dr. Zöldy János,

187/1888.

Felhivatnak mindazok, kik az 1888 évre hadmentességi díjra kötelezettek, hogy a kirováshoz igényelte bevallásaikat — a városi adóhivatalnál folyó évi február hó 28-ig annál bizonyosabban beadják, mert annak elmulasztása esetén a hadmentességi dij hatszoros összegéig terjedő birság fog ellenük kirovatni.

Gyulán, 1888. február hó 10-én.

Dobay János, ___________ polgármester.

H i r e k.

Kinevezés. Ő Felsége a király B ó c z Géza gyulai kir. aljárásbirót a gyulai kir. törvényszékhez bírónak nevezte ki. Az uj bírónak a megérdemelt előléptetéshez, a kir. törvényszéknek és a jogkereső közönségnek pedig a sikerült kinevezéshez szivünkből gratulálunk!

Karnevál herczeg három befejező napja époly hangtalanul múlt el Gyulán, mint a ne vezett fenségnek idei saisonja; a mi talán évtizedek óta nem történt meg Gyulán, t. i. hogy a farsang zárnapjai minden vigalom nélkül fejeződtek volna be, ezen körülményt, mint megtörtént

tényt, most kell

megörökítenünk ;

nem csodáluá az ember, ha kilencz hetes farsang előzte meg, egymást kővető bálokkal, és ha ily előzmény után nem jutott volna az utolsó napokra is tánczoln való; de az idei öthetes farsang és ebben is mindössze két számbavehető nyilvános táucz vigalom után csaknem hihetetlennek látszanék ; dolog, ha a mulató ' kedv vagy jobbau mondva a mulatság rendezési kedvhiány magyarázatát sa játságos viszonyaink és különösen egy megfelelő tánezhelyiség sajnos nélkülözése nem adnák meg. Bizony nagy ideje volna már, ha az intel- ligenczia az értelmes polgári osztálylyal karöltve mozgalmat indítana egy nagy vendéglő építésére a regále-pénztár m á r m a rendelkezik oly ősz szeg fölött, hogy egy ily vendéglő építésébe bo csátkozhatnék, és akkorára, amidőn az épület teljesen elkészülne, a pénztár időközi gyarapodásával az építés költségeit teljesen fedezné. Csaba városának a törvényszék áthelyezési mozgalom ban legfőbb fegyvere Gyula ellen, hogy utóbbinak egy — a mai igényeknek megfelelő — ven déglöje sincs; igaz, hogy a többi érvei nem so kát érnek és együttesen nem nyomnak annyit a mérlegben, mint amennyit ez az egy nyom, de mellesleg mondva, Csabának és a csabai újság nak, mely ezt érdemileg kizsákmányolja, ebben az egyben tökéletesen igaza is van. És mi eléggé gyámoltalanok vagyunk hozzá, hogy ezt a fegyvert sem csikarjuk ki a csabaiak kezéből, pedig módunkban áll, szükségünk is van rá, és pedig nagyobb mértékben, mint akármelyik szomszéd városunknak, amely bennünket e téren évtizeddel megelőzött. Egyenként mindenki absurdum- nak tartja az értelmiség tagjai között, hogy nem épül vendéglő, de együttesen még sem kisérti meg annak létesítését, pedig a legutóbbi képviseleti közgyűlésből merítjük a tanúságot, midőn kimondjuk, hogy az esetben, ha az értelmiség és az iparos osztály értelmesebb tagjai komolyan akarnák a vendéglőt építtetni, a kép viselőtestületbe biztos többséget tudnának az ügynek szerezni. — Tessék kísérletet tenni!

Alapszabály-megerősítés A belügyminiszter a csabai kereskedő ifjnk egyletének alapszabályait megerőritette.

Daliás idők. Jeszenszky János szarvasi lakos, kiszolgált őrmester és népfelkelői tiszt kérvényt adott be az iránt, hogy önként jelentkező polgárokkal katonai gyakorlatokat és ezéllövészetet tarthasson. Ebben a háborús világban bizonyára méltánylandó szép buzgalom s óhajtandó, hogy követőkre találjon.

Községi számvizsgálók. Békésvármegye ispáuja kinevezte községi számvizsgáló elnökökké a gyomai járásban Schifiner Edét és Dr. Kiss Istvánt; az orosházi járásban Kovács József, Tatay János, Herczegb éza, Sülé Ferencz, Prág Lajos, Mikolay István, Székács Istvánt és Bácsi Lajost; a békéai já- ásban Hegedűs Mihályt és dr. Hajnal Istvánt; sabai járásban Szál .y Józsefet; a gyula járásban Szekér Mihály, Szekér Gyula, Blascsok Gyulát és Pólyák Károlyt.

Mezö-Berény község bikája f. hó 9-én megveszett, úgy hogy el kellett pusztítani. — A bonczolás ugyan utólagosan nem állapított meg oly kórjeleket, melyek a veszettséget kétségtele. nül bizonyították volna, de hát a bikának ve. szett hire lévén, le kellett szúrni, mert a példa, beszéd szerint elöbb-utóbb mégis csak meg kel lett volna vesznie.

Az ügyvédi kamarából. HajóssyOttó volt gyulai ügyvéd halálozása folytán az ügyvédi kamara lajstromából töröltetett. Ügyeit Jantsovits Emil ügyvéd vette át s igy ügygondnok kiren dőlésének szüksége nem forog fenn.

A múlt hét időjárása kedvező volt, dik álni sem lehetett jobbat, nappal verőfényes, me leg, a déli órákbau csaknem égető napsugarak hatásától láthatólag olvadt a hó, éjjelenként pedig mérsékelt fagyok. Pénteken ugyan a de. rült idő borúsra fordult, esőfelhők terültek az égboltozaton, de az eső csak Damokles kard jaként fenyegetett, anélkül hogy lehullott volna Ha még két oly hetünk lenne, amelyről oly di csérettel emlékezhetnénk meg, mint az elmúltról az árvízveszély minden komolyabb küzdelem nél küt elvonulna fölöttünk.

Az „Orosházi Újság“ szerkesztősége, törvényszék áthelyezési kérdéséhez szólva csabai laptársunk ama nézetére reflektálva, bog eg kell kérdezni a megyei községeke melyik hely előnyösebb, kényelmesebb, közelebb következőket hja : „természetesen, hogy mi — t. i. az „Orosházi Újság“ is — Csabát tartjuk mind természeti, mind vasúti fekvésénél fogva a megye góczpontjáuak s csak örülnénk, ba C s a- ár választásának e tekintetben megvolna a sikere.“ Konstatáljuk tehát, hogy az „Orosházi Újság“ is onnan magyarázza a csabaiak hirtelen mozgalmát, ahonnan mi származtattuk, nevezetesen ama, Gyula városát ért szerencsétlenségből, hogy Csatár Zsigmond lett a képviselője; nincs mit titkolni rajta, városunknak ezt a balsorsát akarja a „jó szomszéd“ maga részére kizsákmányolni ; hanem egyideüleg konstatálhatjuk azt is, hogy az „Orosházi Újság“ épen nem vindikálhatja magának, hogy Csaba melletti állás foglalása egész Orosháza község állásfoglalása volna, nagy okunk lévén abban kételkedni, hogy Orosháza községe az „Orosházi Ujság“-nak ama örömérzet nyilvánítására mandátumot adott volna

Békés városa közönsége a kőutat a nagy hídig és a vasúti indóháztól az örházig szeretné kiépíttetni. Ily értelemben kérvényt is adott be a közigazgatási bizottsághoz.

Államsegély iskoláknak, A vallás- es közoktatásügyi miniszter a gyulai község polgári fiúiskola 1887/g évi fenntartási szükségle. teinek részbeni fedezésére 1520 Irtot, a doboz, megyeri községi iskolának ugyanily czélra évi 280 frt államsegélyt engedélyezett.

A képviselőtestület f. hő 11-ki közgyü lésén megválasztott küldöttség ma utazik fel a fővárosba a csabaiaknak a kir. törvényszék áthelyezése érdekében indított agitaczióját ellensúlyozni.

Halálozás. U j b á z y Sándor endrődi kath kántor, f. bó 10-én méghalt. A feltűnően athleta termetű s vasegészségünek látszó derék férfiú mindössze 53 éves volt és váratlan korai halála özvegyén kívül hat gyermekét sújtja. Béke ham vaira!

Az orosházi izr. nőegylet saját alapja ja vára február hó 26 án az „Alföld“ szálloda disz termében zártkörű tánczestélyt rendez, melyen i hölgyek minél egyszerűbben inegjelennni kéretnek (Ez egyszer komo yan van gondolva.) Beléptidij: személy jegy 1 frt 50 |H családjegy 2 frt 50. kr. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor.

A bodzási kincstári pusztát (az első es második rátát Kovák D. és Such bérleteit) mint értesülünk, gr. Keglevich Béla vette meg a múlt hétfőn tartott árverésen 480.000 frtért.

Mezö-berényi elöljáróság f. hó 12-én „Magyar királyban“ népünnepélyt rendezett. Már délután majdnem ostrom alá vették a városházát a hol a belépti jegyeket árulták, 500 jegy fogyott el. Éjfél körül sorolták ki a nyereményeket, me lyek a közönség mágnesei voltak. Az első nyerő mény volt 1 ezüst remontoár óra, a 2. nyeremény 2 dr. arany, a 3. nyeremény 1 dr. arany, a 4. nyeremény 2 dr. ezüst forint, az 5. 1 dr. ezüst forint. Itt is bebizonyult; milyen szeszélyes For tuna istenasszonnyá: a 2 dr. aranyat nyerte a leg vagyonosabb polgárok egyike.

Baleset. Z i 1 a h y János városunkban is ösmert szeghalmi pénzügyőr szakakaszvezető f. hó 11-én este revolverét akarván kitisztítani, az üresnek hitt fegyver hirtelen elsült s a golyó a bal hóua alá fúródott. A gyorsan érkezett orvosi segély a vérzést csak hamar megszüntette, azon ban a golyót még nem sikerült eddig eltávolitani A szakaszvezetö állapota felette aggodalmas.

Aki nem tanul más kárán. Illés Dezső budapesti okleveles gyógyszerész Szarvason harmadik személyes, jogú gyógytár felállítását kéri.

belügyminiszter, a ki alig pár hét előtt tagadta meg ugyaneme harmadik gyógytár felállítását, a kérvényt érdemleges intézkedés végett leküldte a vármegyéhez.

Békési levelezőnk Írja: Hogy peches ember vagyok, az kitűnt a vasárnapi népbálon is. Bármennyi fankot vettem meg, mipdbe lekvárt találtam, s ba az árusító (programm szerint) 20 chinai álarezos. leány — kiket arról ismertünk fel, hogy chinai álarezosok, mert keblükön egy cotilion jelvény volt — oly kedvesen nem mosolyogtak volna a fánkért adott hatosokért, én is fojtrgatni kezdtem volna Gvó bácsit, mint az a bús polgártárs, a ki nem elégedett meg a potya borral, banem az egyetlen fánkba, mit megvett — ha nem is az aranyat, — de az ezüst frtost okvetlen benne óhajtotta találni. A jótékony czélra tisztességes pénzösszeg be gyűlhetett, mert jó módú gazda közönség nagy számban jelent meg.

A karzaton intelligens közönség nézte 12 órakor a chiuai császár fölvonulását, a kinek jelmezes kíséretébe legügyesebb volt a czintányéros. Reggelig égett a villany, s recsegett a trombita. Különben t. szerkesztő ur nem ennek a bálnak a megírása csábított a reporterségre, hanem a kedd esteli piknik. Attól félek t. i., hogy nyomtalanul fog elveszni a. bálák krónikájában az a kedélyes két kis mulatság, mely méltó befejezése volt a békési farsangi évadnak. Büszkén mondhatjuk, hogy régi jó hírét vissza nyerték a békési bálok, s olyan jókat és sokat nem mulattak ez idő szerint a megye egy városában sem mint Békésen. Az intelligentia piknikje Untervéger-iéle helyiségben tartatott a csabai x. y. banda működése mellett. A négyest 16 pár tánczolta. Jelen voltak: Dr. Henszelman Elebné, Dr. Hajnal Istvánné, Jantsovics Pálné, Dr. Hajnal Albertné, Fábry Károlyné, Vincze Sándor- nó, Lavatka Gyulánó, Roscher Jánosné stb.. Leányok: Vincze Mariska, Hajnal Anna és Róza, Hajnal Erzsiké (Kígyós), Pándy Krisztina (Kígyós), Szegedi Ilonka és Vilma, Kratochvil Róza, Matta Etelka, Senkey Anna. II. Lánczosiné helyiségében — hol a másik piknik folyt — már alig tértom be. Jelen voltak asszonyok: Batiziné, Hajduné, Be re ez ki Jáuosné, Henczné, Vígh Lajosné, Végh Mihályné, Pesliné, őryné, Tyukodiné, Haidbaurné, Yinczéné, Olláryné, Teroainé, Andrásyné, Borsiné, Sallné. Leányok: Bányai Ida, Vígh Piroska és Mariska, Batizi Ilka és Mariska, Hajdú Ilonka, Kurusta Juszti, Váradi Róza, Lánczosi Etelka, Bohus Ida stb. A négyeseket 46 pár tánczolta a békési zenekar tűrhető hangjai mellett. A szünóra alatt mindkét helyen a gastronomia remekeit hordták fel, úgyszintén — ismételten — mindkét rendkívül kedves kis mulatságnak a reggel vetett véget. — óhajtjuk, ne legyen jövőre válaszfal intelligentia és első rendű iparosok közt; egyesüljenek vigalmaikba egy helyen, használván bérház termeit e czélra, a mikor aztán nem kell reparált, ponyvázott lyukakban, füledt levegőjű szobácskákban nyomorogni. A böjtben megkezdődnek a kaszinói tbea-estélyek, a melyek közzül az első annyiban is érdekesnek ígérkezik, mert Pöcz tanár ur munkájának második részét olvassa föl az „Ember tragédiájáról.“ E.

Dobay János polgármesternek lemondására vonatkozólag hozott 116/888. ein. sz. alispáni határozat meghirdetése czéljából f. évi február 20-án d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlés fog tartatni.

Tűz volt a csabai országút mentén levő uj- gyulai telepen í. hó 12-én este 6 órakor ; K i s s Mátyás háza nádfödele-és a padláson sok husnemü lett a lángok martaléka. Az épület biztosítva volt ugyan, de a kár nem fedezi a biztosítási ösz- szeget.

Nem meglepetéssel ugyan, mert elvoltunk rá készülve, de mégis szegyenpirral kellett olvasuunk Gyula városa újonnan választott országgyűlési képviselőjének Csatár Zsigmondnak első felléptével történt tüntetést, mely páratlanul áll a képviselőház krónikájában. Gyula városa képviselőjén megesett az a szégyen, hogy mikor felállott szólani, akkor az egész ellenzék, negyvennyolezas párt, mérsékelt ellenzék antiszemiták, egyszerre felálltak.helyükről és tüntetőleg ki mentek a teremből. Az egész baloldalon nem maradt egyetlen árva lélek sem szónokló Csatáron kívül; a jobboldali padokból is mindössze vagy tizen hallgatták. Szégyen Csatárra, s szégyen Gyula városára, mely oly képviselőt küldött fel, akit minden párt és minden képviselő egyaránt kinéz a maga köréből. Ha az önérzetnek egy szikrája volua benne, nem várná meg, hogy választását megsemmisítsék, hogy erővel kitegyék a szűrét, banem maga mondaua ie és maga vonulna onnan el, ahol egyetlen egy párt sem fogadja kebelébe, ahol egyetlen egy képviselő-társa sem látja szívesen maga mellett.

A járványok krónikájából. A hólyagos himlő rendkívül heves mérvben dühöng a megyében és Gyulán, hol utóbbi hetekben megdöbbentő nagyszámban szedett áldozatokat. Egyéb járványok 8zünőfélben vannak, igy a vármegyéhez érkezett hivatalos jelentés szerint Nagy-Szénáshoz tartozó pálmatéri pusztán a kanyaró teljesen megszűnt.

A gyomai baptisták sehogy sincsenek kibékülve a miniszter által is jóváhagyott alispáni rendelettel, moly őket az éjjeli istenitiszteletek tartásától eltiltja és újra lépéseket tőnek, hogy eme tilalom feloldassék, ily irányú kérvényük ugyanis megint van a vármegyénél.

Kétegykáza községe a halmozott és folyton szaporodó községi hivatalos ügyekkel indokoltan, másodjegyzői állás rendszeresítését kéri engedélyezni. A kérvény a tavaszi megyei közgyűlés elé fog terjesztetni.