Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-09 / 50. szám

ti A vármegye rendkívüli közgyűléséire •I tárgysorozata.

Bókósvármegye törvényhatósági bizotti Iga az 1888. évi deczember hava 17-én [következő napjaift délelőtt 9 órakor rendi Ivüli közgyűlést fog tartani, a melyre a [bizottsági tagok tisztelettel s azon megjeg Izéssel hivatnak meg, hogy a vármegi közkórház átalakítási költségeinek fedezé Iczéljából szükséges 3% és közművelődé Iczólok elősegítése miatt kívánatos l%-t< az 1888. évi állami egyenes adók arányáb; kivetendő törvényhatósági pótadó feletti h 'tározat hozatal is ezen közgyűlés egy: tárgyát fogja képezni.

1. Gróf Csáky Albin ő nagyméltóságám leirata, a melyben vallás és közoktatásügyi m. ki miniszterré történt kineveztetését tudatja.

2. A vármegye igazolási választmányának ji lentése a f. évben választott vármegye bizottsái tagok igazolása tárgyában.

3. A vármegye közigazg. oizottságából ez é régén kilépő következő 5 tag, u. m. dr. Hajni [stván, Jantsovits Emil, Ladies György, Varság Béla és Fehér Béla helyeinek betöltése és rármegyei tiszti ügyészi helyettes megválasztás

4. A vármegyei tiszti nyugdíj intézeti válasz nányba lemondás folytán megüresedett egy tagság íely betöltése.

5. A vármegye igazoló választmányába 5 ta riasztása.

6. A vármegyei népnevelési bizottságba meg iresedett tagsági helyek betöltése s ezen bizottsá iegészitése.

7. A vármegyei tisztviselők kezelő és szolga zemélyzet nyugdíjazása tárgyában fenálló szabálj endelethez képest a munkaképtelenség beállási izsgáló szakbizottságba 2 orvos kijelölése.

8. Miniszteri rendeletek. — Jelesül :

a) a m. kir. belügyminister rendelete a vár legye 1889. évi költségelőirányzata tárgyában,

b) ugyanannak rendelete a Csabán épitend iktanya terveirehirdetendő pályázat tárgyában,

c) ugyanannak rendelete a hnskimérésrő Ikotott vármegyei szabályrendelet módosítás írgyában,

d) a vallás és közokt.-ügyi m. kir. ministe mdelete a csabai r. kath. egyház fölötti kegy raság rendezése tárgyában,

e) ugyanannak rendelete a vármegye lakos iga által a vakok budapesti orsz. intézete javár tt alapítványról szóló alapitólevél kiállítása tár fában,

f) a közm. és közi. m. kir. minister rendelet ékés község körgátjának kiépítése, nem különbéi Kettős-Körös csatornán lévő dobozi és békés dák meghosszabbítása tárgyában,

g) ugyanannak rendelete a közmunka váltság ak emelése tárgyában.

9. Törvényhatósági levelek :

a) Hont vár megye közönségének átirata a tűz ztositással foglalkozó társulatoknak a.községi tűz. ndészeti kiadásaihoz való arányos hozzájárulása rgyában.

b) Alsó-Fehérvármegye törvényhatósági bi zottságának átirata az italmérési jog megváltása tárgyában.

10. Pénztári ügyek.

11. Az állandó választmány előterjesztései. És pedig:

a) a vármegyei kőzkórház épületének átalakítása s az erre szükséges költségeknek törvény- hatósági pótadóval leendő fedezése tárgyában ;

b) a közművelődési pénzalap gyarapítása tárgyában ;

c) a tűzrendészet szabályozása tárgyában.;

d) a külföldieknek bejelentése körül szüksé .gélt eljárás szabályozása iránt;

e) a közerő szabályozása felett;

f) a vámolt hidak és kompokra, valamint az azokon való közlekedésre nézve szerkesztett sza bályrendeleti tervezet felett;

g) az állategészségügyről szóló 1888. évi VII. t. ez. végrehajtása tárgyában kiadott rende let folytán a körállatorvosok tartása, — a gyep mesteri szolgálat és eljárás és a veszettség korlá tozása czéljából az ebtartás szabályozása iránt;

h) a népnevelés szabályozása tárgyában ;

i) Kovács Károlytól megvett ház árának végleges kifizetése iránt:

j) az erdélyrészi m. közművelődési egyesület tevékenységéről szóló kimutatás felett;

k) a csabai, orosházi és békési kőutak kiép: téséről szóló szerződés tárgyában ;

l) Gyula város pótköltségelöirányzata felett

m) a m. kir. kincstár és Békés község között kötött kisajátítási egyezség tárgyában.

n) B.-Csaba község körgátjára vonatkozóig kötött vállalati szerződések felett.

o) B.-Csaba község árvapénztári tartalék alapjára a folyó évben kirótt állami és községi adó kifizetésének engedélyezése tárgyában.

p) B.-Csaba község képviselőtestülete által egy magán óvó-intézet anyagi felsegélyezésére vo natkozólag hozott határozat felett.

q) Mező-Berény község szervezési szabály rendeletének módosítása tárgyában;

r) Mező-Berény község által beterjesztett adás-vételi szerződések jóváhagyása iránt;

s) Orosháza község által a kisebb polgári peres ügyekben hozotti ítéletek végrehajtása czéljából felfogadott végrehajtóval kötött szerződés tárgyában;

t) Szeghalom község képviselőtestülete által egy második orvosi állás rendszeresítése tárgyá ban hozott határozat felett;

u) Körös-Ladány községnek adás-vételi szer ződések jóváhagyása iránt benyújtott kérvénye felett;

v) Öcsöd község által 1000 frt kölcsön felételének és 3000 frt tartozás convertálásának

engedélyezése iránt benyújtott kérvény tárgyában

w) Öcsöd község által birtokvétel jóváhagyá sa iránt benyújtott kérvényre vonatkozólag;

x) Mikó Miklós nyugalmazott r. kath. plébános által a gyomai Wodianer árvaház javára tett alapítványról szóló alapitó oklevél jóváhagyása iránt.

y) Bankó György és társai Szarvasi lakosok által a körgát építése tárgyában hozott képviseleti közgyűlési határozat ellen benyújtott felebbe zés felett.

z) özv. Daubner Pálné orosházai lakosnő által a községi képviselőtestület által a vasárnapi tánczmulatságokra vonatkozólag hozott határozat ellen benyújtott felebbezés tárgyában;

zs) Kepes Gyula budapesti lakos által a sár- ráti vasutak költségelőirányzata összeállításának ellenőrzése végett egy mérnök kiküldetése iránt benyújtott kérvény tárgyában;

aa) Csorvás község által szerződések jóváha gyása iránt. benyújtott kérvény tárgyában;

bb) A közigazgatási kiadónak a jelenleg használt sokszorozó gép működéséről beterjesztett jelentése tárgyában;

cc) egyes vármegyebeli községek és B.-Gyula rendezett tanácsú város múlt évi számadásai és jövő évi költségvetései tárgyában.

dd) Békés vármegye közigazgatási iroda személyzetének szorgalmi jutalom dij adása iránti kérvénye tárgyában ;

ee) Gyoma község elöljárósága által a községháza tervének jóváhagyása iránt benyújtott kér vény felett.

12. A vármegye alispánjának előterjesztései a) az állat egészségügy rendezéséről szóló

1888. évi VII. t. ez., valamint ennek végrehajtása tárgyában kibocsájtott miniszteri rendeletnek a vármegyei szervezési szabályrendelet 4. §-a értelmében lett megbeszélése s az egyöntetű eljárás megállapítása czéljából megtartott értekezletről;

b) Gerla-Póstelek község önállóságának megszüntetéséről ;

c) a b.-csabai dohánybeváltó helyen a f. évre szükséges political biztos kinevezéséről;

d) a vármegye házi pénztárából a b.-gyulai kir. ügyészség részére kiadmányozott 3 frt 12 kr. ószszeg kiutalványozása tárgyában.

13 A vármegyei közegészségügyi bizottságnak előterjesztései :

a) Gyomán létesittetni kért 2-ik gyógyszertár tárgyában ;

b) |Dobozon felállittatni kért gyógyszertár tárgyában.

14. A vármegyei szakkönyvtár felügyeletével megbízott küldöttség javaslata a szakkönyvtár részére beszerzendő könyvekről.

15. A vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal előterjesztése a vármegyei épületek jövő évi javításáról.

Negyven éves jubileum.

E czim alatt lapunk múlt számában megemlékeztünk arról az ünnepélyről, a melyet a haladás utján álló Szeghalom nagyközség értelmes közönsége a közjó érdekében 40 évet becsülettel eltöltött Soós József első jegyző tiszteletére rendezett.

Az ünnepély lefolyásáról a következő tudósítást kaptuk:

Szeghalom község képviselő testületé e hó i-én d. e. 10 órakor rendkívüli gyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a köztisztelet és szeretetben álló Soós József első jegyző kitüntetése képezte.

Ambrus Lajos községi biró megnyitván gyűlést, rövid, de meleg szavakban emlékezett meg a közjó érdekében 4o éven ke- resztülj nagy elismeréssel működött első jegyző érdeméről.

Utána Tatár János ev. ref. lelkész a tőle már megszokott ékesszólásával emelkedett szellemű beszéddel üdvözölte a jubilánst és a község nevében, annak tisztelete és hálája jeléül bársonynyal bélelt diófa szekrényben arany tollat és ezüst tintatartót nyújtott át.

Az ünnepeltet az érdemeit méltató beszédek könyekig meghatották, és érzelemtől elfogódott hangon mondott köszönetét kitüntetéséért.

A gyűlés végével a tanítói kar nevében Domokos József rektor, az izr. hitközség nevében pedig Stern Mór hitközségi elnök üdvözölte.

Délben a polgári olvasó kör termei élénk k’pet nyújtottak. Tömegesen gyülekeztek a vendégek, nemcsak a község, hanem az egész járásból, hogy jelen lehessenek az ünnepelt tiszteletére rendezett diszebéden.

Megjegyezzük, hogy a i4o teritékü disz- ebédet a casino a polgári körrel együttesen rendezte.

Az ebéd, melyen az ünnepelt tisztelőinek szebbnél-szebb leánykái szolgáltak fel, a kő- etkezö fogásokból állott:

Csiga leves, hideghus körzettel, töltött

nyert s a mit a játékos nagy készséggel fizetett ki.

Próbálták azután többször, denique mindég a szolgabirónak kedvezett a szerencse a ki is végre megsokalta a sok nyereséget s e képpen tett igazságot, rá mutatva a játékosra:

Ez a legbecsületesebb ember a vásáron ez pedig a legigazságosabb játék a világon, kend pedig ha szamár hát ne kártyázzék, elmehetnek.

S ebbe belenyugodott a panaszos is a játékos is s a szolgabiró se vallotta kárát.

Persze ez abban a régi jó világban történt, ma már rossz világ jár a Garibaldistákra be borult már Garibaldinak.

S a végtárgyalás olyan váratlan és csat- tanós véget ért, a minőt senki sem képzelt, tessék csak kérem gondolkozni felette, láttak-e vagy hallottak-e olyan bűnügyi tárgyalást a melyik csókban végződik ?

Rövid életemben ez az első eset a mit hallottam, de nehogy azt higyjék, hogy a vádlottak és a törvényszék csókolózott össze, nem, másutt csattant a csók.

A mint az ügyész elmondotta a vádbeszédet a mely megerősítette kitűnő jogászi hírnevét s kifelé ment a teremből, elébe áll a vizsgáló biró s egy hatalmas csókot ezuppan- tott az arczára.

Dóczi csókja a premlére alkalmával nem tett olyan hatást mint a Miskoviczé, a másik vizsgáló biró, aki igazságügyminiszteri rendelettel vette át tőlle a vizsgálat befejezését ijjedve menekült, ne hogy rá következzék a sor s azt hisszük ez a szokás elfog terjedni s felhívjuk rá hazánk vizsgáló bíróit, hogy min den egyes esetben a mikor az ügyész inyök szerint vádol, el ne mulasszák hálájokat egy Csattand» dókban kifejezni, mert ha nem

csattan a csók, megugrik a nyúl. Az ügyész urak pedig fogadják részvétünket.

Nem sikerült felfedeznünk hosszas után járás daczára sem, hogy az ítélet kihirdetése után a törvényszék tagjai_közzül ki kapta a csókot, de megfogjuk vigyázni, hogy esetleg a ki az ajtót be fogja tenni, annak is kifog-e járni egy vizsgáló bírói puszi.

Cs.

Angyalkutnál.

Adatok a uabadiágharcz történetéhez.

Irta: Oláh György.

IV.

Volt az angyalkuti csata áldozatai között egy szegény, egyszerű földmives, rosszerdei Mucsi István, — ki önfeláldozó bátorságának hazaszeretetének lélekemelő példáját adá.

_ Ott nyugszik Angyalkuton a névtelen hősökkel, kiknek jeltelen sirja felett a feledés homálya borong.

Rójuk le a kegyelet adóját emlékének.

Az ellenség kartácsainak zápora seperte végig Angj alkut széles utczáját, melyet az önkéntesek s nemzetőrök foglaltak el. Mindenki igyekezett a biztos halál elől védett helyre menekülni.

Újvárosi Mucsi István a menekülés közben nehéz sebet kapott s lerogyott az utcza közepén, Egy—két lépésre kínosan vonszolta roncsolt testét, majd összeesett s vérében fet- rengve keservesen esdett segélyért.

. .. Szivszaggató jajja a legbátrabbakat sem inditá segítségére.

Ezt látva a békésiek derék lelkésze Hajnal Abel, megindult, kiragadni szerencsétlen hívét a veszedelemből.

Szégenkezve állta útját rosszerdei Mucsi Isván, vissza tartotta szeretett lelkészét, s a legnagyobb ágyúzás alatt bajtársának segélyé- tö ment.

Alig ért a szerencsétlenhez, egy ágyúgolyó lábát elszakította, s a két Mucsi egymás mellett fetrengett vérben vívódva a halállal.

Megszűnt az ágyúzás. A sebesülteket a lelkészlakba vitték.

Az aradi táborozásban részt vett tiszt müvében a következőket találjuk feljegyezve.

Ugyancsak az angyalkuti csatában egy — említésre méltó eset adta elő magát. A békési nemzetőrök egyike — rosszerdei Mucsi István, — bár a faluban réjtőztek, egy ágyúgolyó által lábát elveszté, s midőn a fájdalomtól zaklatva jajgatott, rokonai és ismerősei körülfogták ; a folytonos vérzést szenvedő nemzetőr végre e szavakban fakadt ki; „jaj ! vége van Magyarországnak 1“ — s lelkét kiadá. Sajátságos, jegyzé meg az iró — hogy ez egyszerű földmives, a haza sorsát a magáévá azonositá.*

Nem az a sajátságos, hanem az a lélekemelő, és magasztos, hogy a szegény, egyszerű földmives, nem az otthon talán nyomorban hátrahagyott családjának, de hazájának sorsa felett aggódó végsóhajjal válik meg az élettől.

Szórják bár a legnagyobb vádak özönét- azon népre, melynek sorai között ilyen férfiak voltak: nem merülhet az el a megvetés fertőjében.

Egy másik felette érdekes adatot találunk — egyletünk ősi történésszé, — id. Mo- gyoróssy Jánosnak, Boczkó Dániel adatai alap ján összeállított emlékiratai közt.

„Midőn a dzsidások újra rohamra törtek, a debreczeni vitéz önkéntesek s nemzetőreink, hősi bátorsággal szuronyt szegezve rohantak a lovasságnak. A békésiek között elöljá'rt Ba- koczi István, a ger ai s dobozi uradalmak által jólismert orvvadász, kitűnő lövő, egyszerű vadász fegyverével Czélba vette a dzsidások kapitányát, Herczeg Salamont. * A fegyver eldördült s a dzsidások kapitánya' holtan fordult le a lováról. — A mily örrir.et okozott a mieink között a szerencsés lövés, ép oly zavarba hozta a dzsidások at. Szegény Bakoczi. Pillanatokig örülhetett a derék öreg diadalának, mert egy dzsidás őrmester, látva kapitányának elestét, kivált társai közül, neki rohant Bakoczinak s egy hatalmas csapással ketté hasította fejét. A másU pillanatban az

őrmester is halva bukott le lováról. Egy debreczeni önkéntes golyója leterité.“

Ilyenek voltak a békési nemzetőrök, kinek „gyávaságáról Zurich kapitány bosszús keserűséggel emlékezett meg.*

De lássuk tovább, hogy „a kartácsok és ágyúgolyók szakadatlan záporában egyedül a debreczeni önkénteseknek nyilvánult e lelkesjel- szántsága s ritka bátorsága vitéz tettekben* ?

Volt nemzet őreink között egy kis csapat, mely úgy indult neki az aradi táborozásnak, hogy ha kell, ki veri az ellenséget, s le is telepszik a megtisztított helyen.

Felkészült mindennel, mi egy telep alkotásához szükséges lehet, de háború viseléshez nem igen alkalmas. Ásó, kapa, kasza, bogrács minden kocsin volt. — Tarisznyájok tele sza- lonával, kenyérrel, hogy talán ki is telelhettek volna vele. Feleségeiket gyermekeiket azért nem vitték magukkal, mert a szolgabiró ur nem engedte, pedig elhatározták a népgyülésen, hogy ha kell még az asszonyok is fegyvert fognak.

Ezek voltak a gyomaiak. A ködmönös, bundás csapat, fagy vérük egyszerű csákány volt.

Midőn a nyalka veres pántlikások meglátták őket, ugyancsak mosolyogtak felettük, hát még midőn okt. 31-én sort fogtak ők is Angyulkut előtt, jól behúzva széles vállaikat bundáikba.

A gyomai csapat a marosi átjáró védelmére rendelt nemzetőrökhöz volt beosztva.

’em volt a harezra alkalmas fegyverük s nem akarták őket csatába vinni, de a kis csapat azt mondta: „ha már jöttünk, nem jöttünk hiába,* — s oda állt a harezolók sorai közzé. Természetesen aztán a parancsnok „debre- czenyi önkényteseivel fedeztette a ködmönös, csákányos népfelkelőket.“

A dzsidások erős rohamot intéztek a mieink ellen, de a vitéz debreczeniek s nemzetőrök megállották helyeiket. Ember ember ellen küzdött, — Midőn legerősebben folyt a küzdelem, megmozdult a gyomaiak csapatja is s neki tört a dzsidásoknak. Hatalmas erővel forgatták csákányaikat a ködmönösök s megmutatták, milyen alkalmas fegyver a csákány, csak tudni kell vele bánni,

tett, hogy a szükséges nyomtatványokat! az egyes községek részére azok költségére] Bzerezze be.

15. A járási főszolgabirák és Gyulalj város polgármestere által a községek elől-l] járói közvetlenül élő szóval törvényes te-fc endőikre kitanitandók. II

h

1

le

le

la

k

[ti

Ití

16. Több oldalról hangsúlyozott azonj körülményből kifolyólag, hogy a baromfiakI között különböző járványos betegség s neve-l zetesen lépfene és hártyás gégelob ural-| kod’k, ezen járványos betegségek tovaterjedésének megszüntetése és elfojtásaj czéljából, a jelenvolt szakértők vélemé-l nyéhez képest a közönség figyelmezte-l tendő, miszerint a baromfiaknak a jelzett|je betegségektől leendő megóvása tekinteté Jm bői első feltétel a tiszta levegő, a baromfi! ólak tisztán tartása s hogy az ól falai slje az állványok gyakran bemeszeltessenek. | a továbbá, hogy a baromfiak árpa vagyl búza ocsuval tartassanak, hogy nyáron [isi lehetőleg zöld füvei, télen pedig nélia főttjBí gyöknövénynyel étettessenek, mi által jva vérük ritkulván, nem lesz cinég a hajiam! a kór kifejlődésére. Hetenkint pedig egy-lj^ szer eczetes vizzel kevert korpa adandó| részökre, mi által az emésztés segitr.etik|vá elő s a vért élenyiti: különösen ellátan dók friss tiszta vizzel s homokkal, mert| a sót és meszet ez utóbbitól pótolja szervezete részére.

Ott, a hol a betegség kiütött a baromfiaknak szánt ivó vizbe kevés vasgá licz, vagy salétrom, továbbá eczet vágyj nehány csepp carbolsav teendő; — a me közönség figyelmeztetendő, hogy büntetés| terhe alatt szigorú kötelességének ismerje,| miszerint az elhullott baromfiakat, miután! azokat mészoldattal vagy carbolsavvaljtári leöntötte a földbe mélyen elássa.

Ha pedig valamely betegség járvány- szerüleg lépett fel, a baromfiaknak a köz I ségből való kivitele a legszigorúbban el-|ság tiltandó, s ily esetekben minden 10 nap-|te^j ban az elhullott baromfiak számáról ugy| a vármegye alispánjához, mint az állaniij^^ állatorvoshoz jelentés illetve értesítés teendő a £

17. A vármegyének a tenyésztésre!^®1 alkalmazandó apa állatok tárgyában ho-Lra zott szabályrendeletei értelmében az ott! meghatározott módon megvizsgált és te nyésztésre alkalmasnak talált apaállatok [bizt tenyész igazolványnyal lévén ellátandók, a[reil< vármegye alispánja által a tenyész igazol- *ar*= ványok, valamint a nyilvántartási iv mintája megállapítandó, s az eként nyomatott mintákkal a járási főszolgabirák s Gyula város polgármestere ellátandók, a nyomtatványok ára, mely darabonkint 1 krba kerül, az illető apaállat tulajdonosoktól lesz beszedendő.

pedi

kitái