Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-05 / 6. szám
G-ik szám Gyula, 1888. február 5-én VII« évfolyam r Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ..........5 írt — kr Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .... 1 » 25 „ , Egyes szám ára 10 kr. Ä T ársadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Bod-Olsy Zoltán.. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernét fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A GYULAI IPAROS IFJÚSÁGI EGYLET házarató ünnepélyén. Az iparos ifjúság önképző- és beteg- segélyző egylete lélekemelő, szép ünnepély színhelyévé teszi ma városunkat. Házát avatja fel, mely első hajlék, amit iparos szövetkezet Békésvármegyében czéljaira emelt. Oly ünnepélynek leszünk részesei, amely iránt nemcsak a közvetlenül érintett ifjúság, hanem az önálló iparos-, kereskedői osztály, értelmiség, egyszóval a közép- osztályt alkotó, jobban mondva a közép- osztályt alkotni hivatott minden társadalmi tényező egyaránt érdeklődik, s ezen tény önmagában véve is kiváló jelentőségűvé teszi az iparos ifjúsági egylet mai ünnepélyét. De még kiválóbb jelentőséget nyer ez ünnepély és az iránta tanúskodó általános éi leklődés akkor, ha meggondoljuk, hogy az iparos ifjúsági egylet — bármily rövid időre s bármily alkalomszerüleg is — nem először egyesíti a rendes viszonyok és körülmények között folyton divergáló és egymással harmóniába sehogy sem jövő különböző társadalmi faktorokat. Eként egyesítette néhány évvel ezelőtt tartott fényes sászlósz-entelési ünnepélyén és a négy évvel ezelőtt rendezett országos munkaki- állitáson is. Ha semmi egyéb nem igazolná az egyletet, mint ama tény, hogy egyedül ő bizonyult be képesnek Gyulán oly nagyobb- szabásu akczió végbe vitelére, mely akczió — az országos segéd- és tanonczmunka- kiállitást értjük — Gyula városának országos elismerést szerzett; ha semmi egyéb nem szólana mellette, mint ama körülmény — és erről tanúskodjék tiz év történelme — hogy habár nagyon ritkán, de egy néhányszor mégis egyedül ő volt képes a közép- osztály társadalmi tényezőit együttes ak- czióba, együttes érdeklődésbe forrasztani; s ami sajátlagos viszonyaink között nem kicsinylendő horderejű, egyedül ő volt képes a középosztály ifjúságát olykor-olykor közös mulatságba vinni: már maga ennyi MARÓTHY JÁNOS macsói bán élete. (Vége.) A következő i4o4. és i4os. években Bos- nyákországba vezette hősünk hadait. Zsigmond királyunk szövetségesének, Osztójának vitt segedelmet és a hires királyi várat Babucsot, valamint Szrebetniket is elfoglalta. Az a makacs ellenállás, folytonos guerillaharcz, a melylyel hősünk itt találkozott, úgy felbőszítette őt, hogy egykorú hiteles forrás megval- lása szerint is „rettenetes módon“ pusztította az országot. Ez volt alkalmasint azon kegyetlenkedése, a melyért a krónikás öt any- nyira megróvta. Ettől fogva csak úgy hullott hősünkre a kitüntetés és a jutalom. Az örökös nélkül elhalt nemesek és a jószáguktól megfosztott hűtlenek birtokai közül számos ajándékot kapott. Ekkor kapta, és ez volt kétségkívül legnagyobb jutalma, a gyulai uradalmat is 43 faluval. i4o8-ban tagja lett a sárkányrendnek, a mely épen akkor alakult: i4i4-ben az ország határán kívül friauli kormányzó lön; 1415-nek elején roppant fényes kísérettel ment Kon- stanczba az egyetemes zsinatra királyát meglátogatandó. De rövid időn visszasietett, mert hazánk is elegendő volna rá, hogy ne tagadjuk meg tőle meleg érdeklődésünket és mély rokonszenvünket ma, amidőn beléletében korszakalkotó jelentőségű napra virradt. Ámde az iparos ifjúsági egylet nemcsak a társadalmi harmónia létesítése körül tett hasznos szolgálataiért, nemcsak egyik-másik nagyobbszabásu cselekményének fényes sikeréért, hanem zajtalan mindennapi munkájában kifejtett áldásos működéséért is megérdemli szívből fakadó üdvözletünket. Az iparos ifjúsági egyletnek tagadhat- lanul hatalmas osztályrésze van abban, hogy Gyulán a mesterlegények erkölcsi s műveltségi nivója tetemesen emelkedett. E tekintetben városunk valóságos példányképe lehet az egész környéknek. Sehol oly kevés súrlódás önálló iparosok és segédjeik közt és talán sehol sem forog fen oly kevés hatósági beavatkozás szüksége, mint amily kevés Gyulán fenforog. Az ifjúsági egyletnek van igen szép könyvtára, mely felöleli a szivnemesitő szépirodalmi munkákat, ezenkívül dús választékban az iparos szakmájába vágó nemzetgazdászati müvek, gondos figyelem fordittatván arra, hogy az ifjúság erkölcseit megmételyező vagy társadalmi tévtanokat terjesztő könyvek a könyvtárba helyet ne foglaljanak, sőt az egyleti tisztikar skru pulositása e téren odáig terjedt, hogy utóbbi kategóriába sorolható könyveket még ajándékképen sem fogadott el. Az egylet járat hírlapokat, ital, kártyajáték alapszabályilag ki vannak zárva; mindannak daczára az egyleti helyiség — hol a szórakozás csak is tekeasztalra, sakk és dominó játékra, társalgásra szorítkozik, — oly vonzerőt gyakorol a tagokra, mely eléggé hatalmas rá, hogy őket az egylethez bilincselje és kétes értékű szórakozások keresésétől megóvja. Az egylet saját uj helyisége, előnyös helyen fekvésénél és czélszerü beosztásánál fogva különösen alkalmas rá, hogy az iparos ifjúsági egylet tagjainak nemes szórakozási helyül szolgáljon. De netn ebben fekszik annyira jelen-, tősége, mint inkább abban, hogy mig tiz éves működését ama vezérelv irányozta, logy az egylet saját hajlékot szerezhessen, eme óhaja valósulásával az egylet oly irány- 3an is üdvös működést fejthet ezután ki, amely irányban eddig részint korlátolt anyagi helyzeténél, részint és főleg megfelelő helyiség hiányánál fogva nem működhetett; szóval a szervezetében szunnyadásra kárhoztatott erők mintegy fellettek szabadítva. Az iparos ifjúsági egylet annyi életerőt, annyi tevékenységet fejtett ki fennállásának tiz éve alatt, mint amennyit városunk egyetlen társadalmi testületé sem; szivünkből kivánjuk, hogy amit nehéz viszonyok között, korlátolt tényezők közepette nem dicstelenül megkezdett, azt előnyösebb positióban, megszilárdult helyzetében teljes dicsőséggel tetőzze be. Isten áldása legyen hasznos működésén! Gyula város pénzügyi viszonyairól. A vármegye közönsége még a múlt évi őszi közgyűlés alkalmával Gyulaváros pénzügyi helyzetének tüzetes megvizsgálásával a vármegye alispánját megbízta. A vizsgálat elrendelését Gyula város 1886. évi számadásaiban észlelt törvénybe ütköző túlköltekezések, a hiányos, rendszertelen pénzügyi igazgatás tette szükségessé. Az alispán a vizsgálatot megtartotta s je- leutésót a deczemberi közgyűlésnek előterjesztette. A vármegye közönsége a vizsgálat eredményét feltüntető alispáni jelentésből nem meríthetett tiszta képet Gyula város pénzügyi viszonyairól, s nem látván megoldhatónak — a jelentés alapján — azon fontos kérdést, melyet a szeptemberi közgyűlésen elrendelt vizsgálat által elérni remélt: egy vizsgáló bizottságot alakított az alispán elnöklete alatt a vármegye t. főügyésze, Party Ferencz biz. tag s nyug. föpénztárnok. Bandbauer György föpénztárnok s Kiss Gyula alszámvevő urakból, hogy Gyula város pénzügyi helyzetét tüzetesen megvizsgálván, — eljárásuk s tapasztalataikról a legközelebbi közgyűlésnek kimerítő jelentést tegyenek. A vizsgálat eszközöltetvén, annak eroüu/nye február 9-én tartandó rendkívüli közgyűlésen fog tárgyaltatni. Azt hisszük nem leend érdektelen, ha a vizsgálat adatai alapján Gyula város pénzügyi viszonyait feltüntető adatokat — a nagy közönség némi tájékoztatására ösmertetjük. Lássuk Gyula város terheit. A laktanya pénztárából kővetkező összegek vétettek fel: 1. Körösszabályozás szükégleteire . . . , 8422 frt 33 kr. 2. Szépészeti pénzalapnak 600 „ — „ 3. Katonai pótadó-pénztárnak .... 2797 „ 13 „ 4. Kataszteri pénztárnak 4000 „ — „ 5. A városi közpénztárnak 10000 „ — „ 6. Ugyanannak . . 2000 „ — „ Összesen 27,819 frt 46 kr. Ezen kölcsönök után az esedékes kamatok lefizetve nem lettek, és pedig : az 1. sz. a. 8422 frt 33 kr. után esedékes . . . 1811 frt 41 kr. a 3. sz. a. 2797 frt 13 kr. után ..... 668 „ 98 „ az 5. sz. a. 10,000 frt után 1400 „ — „ Összesen 3880 frt 39 kr, mely ösBzeg hozzáadatván a 27819 „ 46 kr.-hoz, Össszesen 31699 Irt 85 krt tesz ki a fentebb elsorolt czimek alatt Gyula város 8 illetőleg az egyes városi pénztárak tartozása a laktanya pénztárnak. A város tartozásainak második csoportjába azok tartoznak, melyek nem más, valamely városi pénztárból vétettek kölcsön, hanem melyekkel a város részben pénzintézeteknek, részben alapítványi tömegeknek tartozik, és pedig : 1. Az árvapénztárnak 2. Gyula városi takarék pénztárnak 3. Békésmegyei takarék pénztárnak 4. Hazai első takarék pénztárnak 5. Földhitelintézetnek 6. A Geringer-féle isko lai alapítvány tőkéjével 4800 frt — kr. 11000 „ - „ 5000 „ — „ 10000 „ - „ 625 „ - . 11250 „ — „ határát újra pogány ellenség fenyegette. Garay Jánossal és Csupor Pállal együtt indult Hervoja Bosnyák király ellen, a ki török se jitséget hivott maga mellé. A három hős magyar vezérnek döntő ütközetben már sikerült is az ellenséget visszanyomni, de Her- vojának ügyes csele kijátszotta vitézségüket A bosnyák király hátráló seregének egyik szárnyára híradókat küldött, a kik minél nagyobb lármával kiáltsák, hogy álljanak meg kitartók legyenek, mert a magyar seregnek másik szárnya már megfutamodott. A magya •ok e kiáltozást valónak hívén, megdöbbenve cezdtek hátrálni s nehogy bekerittessenek, futásnak eredni. Ennek következtében a magyar vezérek csatarendje fölbomlott s nemcsak i csatát vesztették el, hanem fogságba is ke- •ültek mind a hárman. A fogságba került vezérek közt legrosz- izab sors várakozott Maróthyra. Csupor hamar se végezte a földi szenvedést, Hervoja, mert őt Csupor egyszer ökörbőgéssel üdvözölte, ökör- )őrbe varatta és a folyóba dobatta. Garay izerencsésen megszökött tömlöczéből s nagy- íálaadással akasztá föl lánczait a batai egy- íáz falára. De Maróthy három hosszú évig ott izenvedett a fogságban. Roppant váltságdíjat követeltek érte; ismerték értékét. A magyar őurak i4iő-ban összegyűltek Pécsett és az sgész országban gyűjtést rendeztek kiszaba- litására. De az nem volt elég. Zsigmond ki- álv pedisr távol volt, nem tudott hü vitézéről gondoskodni. Utoljára is Maróthynak magán kellett segítenie. Jószágainak nagy megkárosításával, addig összegyűjtött kincseinek el- tékozlásával összeszerezte a 4o ezer arany frtot (a mi legalább is fölér a mai 120—200 ezer írttal) és úgy tudott újra hazajönni. Hazajövet sok dolgot adott neki birtokainak rendezése, visszaszerzései. Rósz szomszédai sűrűn akadtak, s ezek nem tekintve, hogy hazánkért jutott Maróthy fogságba, birtokait károsították, elfoglalni ügyekeztek. S ennélfogva egy darabig nem is működik hősünk a közügyek terén. Hanem mindamellett, hogy a 60 évet már túl haladta, i428-ban újra fegyvert ragad, s királya parancsára Havasely földjére (a mai Romániába) vonul s nehéz küzdelmek, hideg, éhség okozta nagygyötrelmek közt addig fáradozott ott hadával, mig a magyar fennhatóságot helyre nem állította, Dán Zsigmond szövetségesét országába vissza nem vezette. Ez volt utolsó hadjárata, a melyről tudomásunk van, de valójában aligha ez volt az utolsó. Mikor az ország hadi erejét újra szervezték, Maróthy János neve még ott szerepel a harczolók között. A legveszedelmesebb határ a Száva felé kellett neki mindjárt 1000 harczost vezetnie, ha ellenséges betörés hire érkezik. De még különösebb és még jobban jellemzi őt az utolsó adat, mely róla szól. A magyar törvénykönyv, a Corpus juris Hunga- rici, említi, hogy 1435-ben Nyitrán temettetett el. Mit keresett volna ő a Szávamenti magyar vezér Nyitrán, ha a hussiták ellen folytatott véres háborúk nem szólítják öt oda?! íme (tisztelt közönség) egy magyar hősnek, egy középkori lovagnak élete. — Nem hiányzik vonás sem benne a középkori valódi lovagból, ott van a király iránt való rendületlen hűség, ott van a mély vallásosság; számos jótékony tetteit és alamizsnáit az idő rövidsége miatt föl nem sorolhatom), ott van benne a nők iránt való tisztelet. — Hozzá még nemcsak ez általános jellemvonások éki- tik emlékét, hanem ott vannak azok is, a melyek őt valódi magyar hőssé teszik. Mintha tudta, érezte volna, hogy hazánkat dél felől fogja érni a legnagyobb veszély, lenn Bosnyák-, Szerbország és Havasalföld téréin küzdött, vérzett országunkért, ott erősítette az ország bástyáit, hogy azok ellenálljanak a romboló török áradatnak. Ily férfiú megérdemli azt, hogy legalább emlékét tisztítsák meg az ellenségétől rákent mocsoktól és adjuk meg neki az elismerést. Ez elismerést hősünk nem várhatja szülőföldjétől, mert ott más faj állott a kihunyt helyébe, ott Maróth- ból azóta Morovich lett; nyújtsuk tehát az elismerés koszorúját mi, a kik lakosai, szülötte vagyunk azon városnak s megyének, a hol a polgárosodás, fölvirágzás egyik hathatós eszközlője Maróthy János vala. Or. Karácsonyi János,
