Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-04 / 45. szám

Györgyöt és Keller Imrét bízta meg. A közgyű­lés a Kettős-Körös szaoazúg békési vonalán esz- közlendő töltés belebbezést műszaki tekintetekből most is czélirányosnak sőt elkerülhetetlennek tartja, azonban vissza kell riadnia ama óriási — 700,000 Írtra rugó — költségektől, amelyet eme munkálat igényel; a küldötteknek tehát utasítá­sul adatott, hogy igyekezzenek a belebbezési munkálatok részbeni fedezésére a kormány hoz­zájárulását kérni s kieszközölni. Értekezlet a közlekedési miniszté­riumban. A töltésbellebbezés kérdésében u közlekedési miniszter — a mint a lapunk vezér- czikkében közlött rendeletből látszik — e hó 4-én délelőtt 11 órára az érdekelteket értekez­letre hívta egybe, a melyen a következők vettek részt: Békás vármegye közigazgatási bizottsága (Terényi Lajos);, Gyula városa (Dobay János), Csaba városa (Szemián Sámuel), Békés városa (Mezey Lajos), alsó-fekér-körösi öblözet (Keller Imre és Zöldy János), Hosszufoki ármentesitő- társulat (gr. Wenckheim Frigyes) Az értekezlet ma tartatván meg, annak lefolyásáról jövö szá­munkban referálhatunk. Eljegyzés. Scherer Benedek elemi iskolai tanító s lapunk munkatársa, — kitől több érde­kes tárczát közöltünk, — ma tartja eljegyzését Schöndorfban Temesmegyet, Chambre Louise kisasszonnyal A legőszintébb szívvel gratulálunk e szerelmi frigyhez. Táuczmulatság. A „b.-gyulai kör“ (úri kaszinó), 1888. évi november hó 8-án saját he­lyiségeiben tánczmulatságot rendez. Oly jó hirnek örvendenek e kaszinóban rendezett mulatságok, hogy nem lehet kételkednünk ennek sikerében, s bizonyára ez sem fog elődei mögött maradni. Egyúttal helyreigazítjuk a „Békésmegyei Köz­löny“ csütörtöki számában közlött azon hirt, mely a mulatságot e hó 17-ére jelezte. Békésvármegye közigazgatási bizott­sága a lapunk vezérczikkében ismertetett mi­niszteri rendelet következtében e hó 2-án rend­kívüli ülést tartott s a bellebbezés szükségességo tekintetébeni határozatához vnlő ragaszkodás mellett a közigazgatási bizottságnak a november hó 4-én a közmunka- és közlekedésügyi minisz­tériumban tartandó értekezleten leendő képvise­letével Terényi Lajos vármegyei főjegyzőt bízta meg. Fridrich Mihály gyulavárosi felfüggesz­tett rendőrkapitány ügyében a vádhatározat jó­váhagyatván, a végtárgyalás 1888. évi novem­ber hó 20-ik napjára tűzetett ki s nem novem­ber 4-ére, a mint azt a „Békésmegyei Közlöny“ valószínűleg sajtóhibából jelezte. Felkérettünk a kővetkező sorok közlé­sére : „Folyó év Karácson havában megjelenő „K o z sé g i Rendőr“ ez. zsebkönyv ívtartóit tisztelettel kérem, miszerint előjegyzéseiket, hogy a nyomatandó példányok száma iráut tájékozva lehessek — e hó tőiéig hozzám beküldeni szí­veskedjenek. — Gyulán, 1888. november hó 4 én. Chriszto Miklós, Békés vár m egy e árva széki jegyzője, t. ülnöke.“ Felhi vas. A gyulai nőegylet elnöksége ré­széről felhivatoak mind azon kegydetes érzelű adakozók, kik a nyomorban siulődö embertársai kon segíteni mindenkor készek, — hogy nőegy létnek az Árvaházba elhelyezett raktára számára a segélyezendők közt leendő élelmi és ruházati czikkeket adományozni kegyeskedjenek. Gyulán, 1888. nov. 2-án. özv. Fábry Mártonná alelnök. Veres kereszthez czimezte Bodoky Minály a harmadik gyógyszertárat, mely „annyi balsze­rencse közt s oly sok viszály után“ végre meg­nyílik a napokban. A gyógytár a belső köhidon túli Schweiczer féle házban igen szép helyiség, a közegészségi követelményeknek teljesen megfelelő felszereléssel. Közigazgatási szeinl éje holnap lesz és aztán átadatik a szenvedő emberiség haszná­latára. Névváltoztatás. Opauszky Gábor saját, va­lamint bárom gyermeke vezeték nevét belügymi­niszteri engedélyly -1 „Pásztor i“-ra magya­rosította. A járványok krónikájából. Békésen a kanyaró s roncsoló toroklob szedi áldozatait. Csa­bán a difteritis uralkodik, Salát Tamás iskolá ját e miatt be is zárták. A vármegye butellázási szabályrendelet ellen több gyulai lakos által beadott panaszos kérvényre, melyben eme szabályrendeletnek né­mely intézkedéseit hatályon kívül helyeztetni ké rik, a napokban jött le a belügyminiszter megta­gadó rendelete, melyben a vármegye által a butel- lázásra vonatkozólag alkotott szabályokat csonkit tatlanul fentartja. A pezsgőre vonatkozólag, mely tudvalevőleg vitás kérdés volt, hogy csapbér alá tartozik e vagy nem, a miniszter olyan értelem­ben döntött, hogy a pezsgőt a legmagasabb csap­bér fizetés kötelezettsége mellett szabad mérni. Egyben megemlítjük, hogy a fogyasztási adó ke­zelési módozata ellen beadott panaszokra már ré­gebben lejött a pénzügyminiszter reudelete, mely a megejtett vizsgálat adatait mérlegelve kimondja, hogy a bérlő a panaszolt cselekvéayekbentörvény és szerződés által reá ruházott hatáskörében és jogában járt el. Az uj bor erejét már nemcsak serteszé lyel mindenfelé hangzó kurjougulás, hanem jókora verekedés is tanúsítja, mely vasárnap este 10 ói a iájban az újvárosi részen parasztlegények s ipa­ros segédek között keletkezett. A verekedésnek közvetlen oka az uj bor, közvetett oka pedig az volt, hogy a szám szeri'i ti többségbeu levő ittas pórfiuk úgy goudolták, hogy a különbeu sem szé­les utcza csak az ö számunkra van megnyitva s meghotránkozának rajta, hogyan merészkednek mosterlegények szemük elé kerülni. Szegény utóbbiak közül három négy véres fővel került ki a viadalból, a többi pedig kék foltokkal, de a ve­rekedést kezdő suhaoczokat másnap átadták a járásbíróságnak. SzentKleotás, mily karaván! kiálthatott fel Petőfivel pénteken délután szemtanúja a jele­netnek, aki a városház udvarát egy sátorolja czi- gánytól okkupálva látta. Nem önszántukból, nem jó kedvükből kerültek a hivatalos helyiség kő zelébe, sőt minden áron igyekeztek volna onnan szabadului, de a csendőrség kisérte be a nagy­számú bandát, melyről alapos gyanúja van, hogy apraja nagyja több rendbeli betörés s egyéb apró cseprő tolvajlási ügybe van bonyolódva. A vizs gálát folyik Fáraó ivadékai ellen. A szarvasi takarékpén: ír Endrődön fiókintéze.ot jyitott, mely októb 25-én kezdte meg működését. Az igazgató-pénztárnoki tisztet Czenger László, a könyvelő-titkári tisztet pedig Venczak Mátyás tölti el. A híres Drigics. Rácz Mihály, a ki vizs­gáló birói engedélylyel fogdosta a tanukat az ötét több Ízben bezáró kapitány ellen úgy lát­szik rosszul használja az engedélyt, mert az éjjel egy hirhedt tolvajt rejtegetett házában s a csendőröket tévútra akarta vezetni, de azoknak sikerült elfogni a tettest s most a bűnpártolás­ért Drugics uram ismét hűvösön ül s mit sem használ neki a szabadalom levél. Ágyán loptak el 622 frt értékű ingóságot s a kisjenői csend­őrségnek sikerült a tettesek közül Farkas Pé­tert 8 annak nejét s Farkas Jánost nejével együtt elcsípni. A többi tettesek nyomoztatnak, nevüket a vizsgálat érdekében elhallgatjuk. A díszes társaság ta gyulai rendőrkapitányságnál ül a hüsben. Színház. Az e heti előadásokkal igazolva lett azon állításunk hogy a színtársulat helytelenül csele­kedett midőn a „vasemberében mutatta be ma­gát és sokkal helyesebb ha a társulat megmarad a vígjátékok mellett mintha erejét meghaladó tragoediakban rontja jó hirét. Szombaton október 27-én „Nézd meg az anyát vedd el a lányát“ Bérezik Árpád szelle­mes vigjátéka került szinre meglehetős előadás­ban a mely teljesen igazolta a színtársulat iránti várakozásunkat. A darab már ismerős közönsé­günk előtt, de azért nagyon jól mulatott annak ügyes s mulatságos jelenetein s az egyes szerep­lők jól megállták helyűket. Ujvárossy, Nagy Paula, Rajz Ödön s a többi gyakran megne­vetették az elég nagy számban egyűlt lévő kö­zönséget. Vasárnap október 28'án Rátkai László „Felhő Klári“ czimü népszínműve adatott, agy a darab mint az előadás nagyobb közönséget meg érdemelt volna, különösen kitűnt Hevesy a népszínmű énekes jó hangjával. Vasárnap lát­szott meg különösen, bogy mily nagy kárt okoz a társulatnak a Kápolna téren lévő bábszínház, mely csaknem teljesen elvonja a karzati közön­séget. Hétfőn nem volt előadás. Kedden október 30-án „Sötét pont“ Csiky Gergely társadalmi színmüve adatott több jó akarattal mint sikerrel. Lydiát Nagy Paula ját­szotta, voltak sikerült jelenetei de hangja nem alkalmas az erősebb drámai szenvedélyek kifejezé­séhez s ha talán kellőleg nem méltányoljuk já tékát abban bizonyára, nagy része van annak, hogy e szerep oly kitünü, alakításban áll előt­tünk mint Hegyessi K. Marie Rajz Ödön ismét jelét adta tehetségének Krassóiné kedvesen adta a kiváncsi ügyvédnőt s Krassói jól alakított Prókay szerepében. Fábián az elenszenves Lang Endre szerepében nem rontott. Közönség közép számmal. Szerdán nktóber 31 én két kis vígjáték ke­rült szinre Ábrányi „Végrehajtó“ czimü 1 felvo- násos vigjátéka, a nem nagy igényű vígjátékban Krassóiné kedvesen játszotta a naiv Birikét, Krassói ügyesen az ügyetlen bölcsészt, Fábián jól alakítva és sikerültén az uzsorás ügyvédet, Szatmáriné sok derültséget keltett az áspis sza­kácsnő szereoében, jó volt Jáni u ki végrehaj­tót játszotta. A másik darab a mely a szerdai estét még eddig a legélvezetesebb estévé tette az igazi franczia szellemmel megirt „Kölcsön- üért feleség“ a mely pompás élozeivel s hu­moros jeleneteivel folytonos der. .ségben tar­totta a közönséget a miben része volt az elő • adásnak is. Ujvárosy (Rabatoul) jó komikusnak bi­zonyult s az egy hibája volt, hogy a nadrágjá­val egy kissé túlzásba esett a mi már a jó Íz­lés rovására ment, Fábián (Goutsan) a kölcsön feleségre szoruló fiatalt ügyesen adta s Nagy Paula kedves kis kölcsönkért asszonyka volt. Az előadás az eddig halottak között :i legjobb. Csütörtökön Mellavilles tagadhatlanul némi szellemmel m^givt „Angyal és ördög“ czimü vigjátéka semmi sikert sem aratott. Óriási hi bája e darabnak, hogy abszolúte semmi meséje sincs, egy házassági perpatvart nyújt három fel­vonáson keresztül, a melynek végén az asszony felhagy szeszélyeivel s visszatér a minden ok nélkül a faképnél hagyott urához. Épen nem alkalmas arra hogy a színész belőle valamit produkáljon s ily hiba hidegen hagyja a nézőt s nem képes érdeklődést kelteni. Pénteken nem volt előadás. Tegnap Nagy Paula az igazgatónő jutalmául „A fény árnyai“ Szigligeti kitűnő da­rabja adatott, ma „Angyal Bandi az alföldi ha­ramia kerül szinre, miről jövő számunkban. Szerdán Rajz Ödön e tehetséges fiatal színész jutalmául „Egy katona története“ s csü­törtökön a jóizü komikus Ujvárosy Albert jutal­mául a „Sabin nők elrablása“ kerül szinre, miudkét előadásra felhívjuk a közönség figyel­mét. A társulat jövő vasárnap játszik utoljára. Irodalom. „Ország Világ.“ Az újév közeledtével fel­hívjuk a müveit magyar közöuség figyelmét | legszebb és legtartalmasabb képes heti lapra az „Ország Világra“, mely a jövő évvel X-dii évfolyamába lép. Már is jelezhetjük, hogy ez uj évfolyam Beuiczkyné Bajza Lenke az országszerte nedveit Írónő regényével nyílik meg s e mellett még egy fordított regény is lesz közölve. A két regényen kívül az „Ország Világ“ rendes tar­talma két-három elbeszélés, költemények, tárcza és ismeretterjesztő közlemények, élet és jellem- rajzok stb. Különösen -felhívjuk a figyelmet a „Nők Világa“ rovatra, melyben minden héten uagyszámu divatképek közöltetnek poutos ma­gyarázatokkal s ezenkívül a háztartás körébe vágó tudnivalók, nőket főleg érdeklő apróságok stb. Az „Ország Világ“ éveukint hat művészi kivitelű mii mellékletet nyújt előfizetőinek. Nagy- érdekű lesz az ez évi karácsonyi száma, mely­ben a képviselöház 40 iró tagjának a re z képe lesz közölve az illetők dolgozataival. A kará­csonyi szám I mellett tele lesz hazai és küllőid) művészek remekeivel s mellékletül egy pompás □agy jutaiomkép is csatolva. E számot nem elő­fizetők 60 krért kapják, inig a jövő évi u) elő­fizetőknek ingyen küldetik meg. Az „Ország Világ“ rendes előfizetési ára 10 Irt, de tauitók 8 írtért rendelhetik meg 10 frt helyett, úgy­szintén azok is, kik az „Ország Világgal“ együtt az „Egyetértést“, „Pesti Hírlapot“ vagy a „Ma­gyar Népet“ rendelt meg. Ez utóbbi politikai képes hetilap egymagában 4 Irt egy évre, tar­talma : közéletünk valamely jelesének arczképe és életrajza, tárgyilagos vezérczikk, országgyű­lési tudósítás kimerítően, politikai hírek a uagj világból, tárcza, eibészélés. talányok, adomák, rendes rovatok. Mi újság ? kis gazda, kis iparos. Egyház és iskola. Sorsolási értesítő, orvosi ta­nácsadó stb. minden számban. Előfizetési felté­telek : az „Ország Világ“ egyedül egy évre 10 irt, félévre 5, negyedévre 2-50. „Egyetértés“-soi 28, 14, 7. „Politikai Lap“-pal 24, 12, 6. „Ma gyár Nép“-pel 12, 6, 3. Vértesi Arnold ezer elbeszélésének füze tes vállalatéból már a 7-ik füzet is elhagyta a sajtót. E füzettel végződik az első kötet', s ebben kezdődik meg „A koporsóban“ czimü érdekfe- szitő elbeszélés. Ezenkívül a „Meltóságos ur“ ez. elbeszélés is kezdetet veszi benne. Általában a változatosság és gazdag tartalom jellemzi e vállalatot s ép ezért nem győzzük ajánlani ol­vasóinknak. Finom velin papirosra nyomott 48 oldalt tartalmaz minden füzet, g ennek daczára még is csak 15 kr. Egész évre előfizethetni 7 Irt 80 krert, negyedévre l frt 95 (13 füzetre) a szerző nevére Debreczeuben. Az uj előfizetőknek az eddig megjelent tűzetek egyszerre küldetnek meg, de megrendelhetni füzetenként való szállí­tásra könyvkereskedés utján is. ülöz; gazdaság1. Enquete a Tiszaszabáiyozás ügyeben. (Vége) A szükséges munkálatok részletes tervei el fognak készíttetni és a lolyo ezen szakaszának folytonos megfigyelésére, valamint a teendő in tózkedések végrehajtására Titeiben folyatmnór- □öki hivatalt szándékozom felállítani. A Csougrád alatti szakaszon ezeknél fogtiu a c) pont alatt megnevezett átmetszések tovább fognak bővittetui; még pedig legelsőbben is a 96. ez. borjasi átmetszés kibővítése fog munkába vétetni, miután ennek teljes kiképződósét | a Ferenez-csatorna legalsó szakaszának rendezése is már sürgősen követeli; továbbá a 88. sz. lúd­vári átmetszés kibővítése fog lehető gyorsan fo- ganatostttatni, mivel ennek kanyarja az ártnen­tesités érdekében mielőbb véglegesen Volna eltöl­tendő. Ezeken kívül a Csongrád alatti vízlefolyás viszonyainak javítása tekintetéből a hód-mező- vásárhelyi határban, az úgynevezett „martályi kanyaréban egy uj átmetszés fog kiásatni és az átmetszések képződésének előmozdítása végett, az átmetszésekkel elvágott kauyarok fokozatosan fognak elzáratni. 4. A meder elfajulásának megszüntetése, illetve elhárítása végett ott, a hol szükségesnek mutatkozik, a partok megerősittetnek és állan- dósittatnak. 5. A mellékfolyók betorkolásai, különösen a Sajó és Szamos folyóknál mielőbb rendeztetnek. 6. A mellékfolyóknál szükségesnek mutat­kozó munkákra nézve szem előtt tartatik, hogy azok árvizeinek összetalálkozása a Tisza árvizei­vel lehetőségig elhárittassék. Az ilynemű törek­vésnek jó eredménye máris bebizonyult a Kőrö­söknél, melyeknek árvizei a véghezvitt folyam­szabályozási munkák következtében máris több­nyire megelőzik a Tisza árvizeit. G) Töltésezés. 1, Az idei rendkívüli árviz alkalmával oly csekély mérvű vfzszinduzzadások tapasztaltattak a szorulatokban, hogy nem érdemes azokat a szorulatok megszüntetésére, illetőleg a töltések bellebbozésére megkíván tató tetemes költségek árán is elhárítani, annál is inkább, mivel az alsó Tiszán végrehajtott sebesség-mérések eredményei­ből e kérdésre vonatkozólag kiderült, hogy a hullámtereken aránylag igen csekély víztömeg az összegnek átlag csak 15'5°?0-ka foly el A töltés-belebbezéstöl, illetőleg a hulláratér- szélesbitéstől várható eredmények részletesebb feltüntetésére szolgáljanak a következő adatok, melyek a szintén tavaly és idén végrehajtott viz- sebesség méréseken alapszanak. Az idei árviz színének 10 centiméterrel való lejebb sülyedésére a jelenlegi töltést b -Ijebb kellene helyezni, azaz a hullámtért szélesbiteni kellene : Tisza-Kürthnél.........................163 méterrel. Szentesnél 120 | Algyőnél ..................................185 „ Tö rök-Becsénél .... 233 „ Ha pedig ennél nagyobb mérvű vízszin- sülyesztés szándékoztatnék, (mindkét esetben fel­téve. hogy azt a folyamszakasz egyéb viszonyai megengednék), akkor aránytalanul nagyobbodó töltés-bellebbezésre, illetőleg hullámtér szélesí­tésre leune szükség azon okból, mert a hullám­tér vizének kisebb mélysége következtében roha­mosan kisebbedő középsebesség mellett kellene eltolyni nemcsak az azelőtti hullámtéri vizmeny- nyiségnek, de még azon nem jelentéktelen víztö­megnek is, mely az anyameder kisebb vízmagas­sága és csekélyebb középsebessége következté­ben szintén a hullámtérre hárulna. Így például: Algyőnél 29 centimélernyi vizsziu-sülyesztés elérhetése czéljábúl a hullám- tért már 684 méterrel kellene megszélesbiteni. Minthogy tehát konstatálva van, hogy a hullám­téren aránylag kevés víz'talál lefolyást és a hul­lámtér szelesbitese czéljából oly nagymérvű töl­tés belebbezésre lenue szükség, melynek költsége nem állna aráuybau az árviz lefolyásában általa uetaláu elérhető kedvező eredméuynyel : ennél­fogva töltés-belebbezések általában nem fognak Uöveteltetni. 2. A Tisza felső és közép szakaszán Szol­nokig a védtöltések az eddig észlelt ieguagyobb víz fölött 1 méterrel uiagasabbau fognak kiépít­tetni 4 meter korona-szélességgel, a viz felől 1 : 3, száraz felöl 1 : 2-höz arányló rézsüvei és az anyag minősége szerint a legnagyobb viz szine alatt 1 métertől egészeu a legnagyobb vizszinéig telérö 4 méter széles padkával. Kivételt képez ettől a beregi töltés legfelső szakasza, a hol a töltés 3 méter koronaszéles­séggel és az alsó-szabolcsi társulat, a hol a dzécsényi-tóltés a helyi viszonyoknál fogva 6 mé­ter, alább pedig 5 méter korona-szélességgel lé- szen kiépítve. A Szolnok alatti szakaszon az 1881. évi legnagyobb viz színe felett 1'5 méter magasság­ban 6 méter korona szélességgel, viz lelő! 1 : 3. száraz felől 1: 2-höz arányló rézsűvel fognak a töltések kiépíttetni, az 1881. évi viz alatt 1 mé­terig telérő 3 méter széles padkával ellátva, ki­róván a nagy-becskereki társulat töltéseit, mely­nek felső vógéuél Cabatónál az 1881. évi árviz' szín felett 15 méter, onnan a Béga torkolatáig fokozatosan 2 5 méter magasságra, 6 méter szé­les koronával, viz telöl 2 : 3, száraz felől 1:2- höz arányló rézsűkkel és az eddig észlelt leg­nagyobb viz színe alatt 1 méterig telérő 4 méter széles padkával kiegészítve fognak kiépíttetni a töltések. 3. Abból e megdönthetien alapelvből in­dulva ki, hogy a Tisza völgyének árvédelme egy részeiben szorosan összefüggő egészet képez, melynél lógva mindegyik társulat köteles meg­tenni nemcsak azt, a mi saját közvotlen érdeké­ben áll, hanem azt is, a mit a többi társulatok érdekeiben megtenni szükséges, törvényes bizto­sítékok fognak az iránt szereztetni : a) hogy a társulatok kötelességeiket úgy béke, mint árviz idejében teljesítsék; b) hogy a Óiéiból a kormánynak felügyeleti és szükség esetén beavatkozási joga minél ha­tályosabbá tetessék ; a mennyiben pedig vnl 1 melyik társulat kötelességének teljesítésére egyéb­ként szorítható uem lenne, a közérdekű czél biz­tosítása végett kivételes intézkedéseket alkalmaz­hasson ; c) hogy az árvédelein körül lehető rövid és gyors hatósági eljárás biztosíttassák. Erre szolgál a közmunka- és közlekedés­ügyi miniszter ur által kidolgozott törvényjavas­lat-tervezet, m»lyet az értekezlet a közrüunka- ós közlekedésügyi miniszter fenti előtorjesz'ése után szakaszonkint vett tárgyalás alá. Az értekezlet a törvényjavaslat tervezetet egyes változtatásokkal elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents