Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-28 / 44. szám

szemben. Különösen ama községek, melyek azon reményben, bogy a kormány és a törvényhozás a megváltást a községek részére fogja elrendelni, utóbbi években vásárolták meg az uradalmaktól az italmérési jogot, a javaslat mai alakjában nemcsak elvesztenék e czimen élvezett a kulturális czélokra fordított tekintélyes jövedelmeket, nemcsak hogy nem nyernének kárpótlást, hanem tényleg még a vételárra felvett kölcsönök kamatait sem tudnák a kárpótlási összegből fizetni s az e czimen felmerülő hiányt községi pótadóval kénytelenittetnének fedezni. így például Gyula városa, melynek italmérési joga 1888-ban 24,675 forintot jövedelmez, mindössze kilencz ezer néhány száz forint évi járadékot kapna a javaslat szerint, mig a városnak évenkiot 16,500 foriutot kell a jelzálog banknak fizetnie. Ma Gyula városának a kölcsön kamatjainak fedezéséu felül ezerekre menő tiszta jövedelme marad az ital- mérési jogból, a javaslat szerint pedig ezrekkel kellene pótolnia, hogy csak a kölcsöntörlesztési kötelezettségnek eleget tehessen. Ugyanígy van Békés városa, Szeghalom, Körös-Ladáuy, Mezö- Berény s több alföldi — mellesleg említve — oly községek, a melyeket évröl-évre árvízkatasztrófák sújtanak, és már is annyira vannak terhelve, hogy községi pótadójukat képtelenek még jobban CBÍgázni. Eme községek is — a szabad kir. városok többségének mozgalmához csatlakozva — Irányi Dániel által a képviselőbázhoz benyújtott kérvényben azt kérik, hogy vagy hagyassák meg nekik a már általuk megváltott italmórési jog, vagy az esetben, ba ez lehetetlen volna, akkor legalább kártaianittassanak eme jognak 1888. évi tiszta jövedelme után.“

Színház.

Nagy Paula színtársulata megérkezvén a vá rosba, a „Korona“ nagy termében felállított szín pádon csütörtökön este mutatta be magát Csiky Gergely „Vasember“ czimü tragoediájában, meglehetős szerencsétleuül választva meg a darabot, a mely éppen nem alkalmas arra, hogy oly tehetségű színészek bemutatóul válasszák, mely még a nemzeti színház kitűnő művészeit is megpróbálja, hogy lehetővé tegyék azokat a képtelen jeleneteket, s nem a végzet, hanem egy ember által megteremtett abnormis helyzeteket.

Többszörös érdeklődéssel mentünk a színházba. eltekintve attól, hogy a sziutarsulat is lel- jeseu ismeretlen még előttünk s abhoz nagy várakozást nem fűztünk s e tekintetben korántsem csalódtunk annyira, mint magában a darabban; többszörös volt az érdeklődés — mondjuk — mert maga az, hogy Csiky irta a színdarabot, a ki oly sok és szép diadalt aratott színdarabjaival, fel. költötte 'érdeklódesüuket s fokozta ezt még az, hogy az akadémia 100 arany pályadijjal jutalmazta s a fővárosi sajtó meleg elismeréssel fogadta ; de leginkább az tette reánk nézve érdekessé e bemutatást, mert volt alkalmunk kéziratban olvasni ijomló „Görgő“ czimü tragoediáját, mely Csikyéval pályázott a 100 aranyra s igy al- kalmuuk nyílt az összehasonlításra.

Alig pár napja, hogy e tragoedia egy vidéki színpadon színre kei ült s az ottani lap kritikájából meglepetéssel olvastuk, hogy a darab teljes kudarezot vallott, meglepett beuuüuket a fővárosi sajtó magasztalása után ez az elütő nyilatkozat, de most, miután láttuk e tragoediát, osztoznunk kell ezen véleményben s bármennyit rójuuk is fel a rósz játéknak, euuek leszámításával is rósz marad maga a trageodia.

Hibás az alap, melyen a trageodia nyugszik, hibások a jellemek, hibás a kifejlődés s nélkülözi teljesen a tragikumot, trageodia hőse nem vasember, hauetn egy önfejű ember, a ki aljas fegyverekhez is képes nyúlni, hogy tervét elősegítse s mindezekért nem bűnhődik kellőleg s szinte látszik, hogy a végzet csak azért kerüli ki ezt az embert, mert annyi ártatlan embernek vízbe ugrás, méreg bevétel és tördófés által csaknem egy pillanatban történt kimúlása után, az igazi bűnös bünhódésére szerző már nem tudott méltó eszközt találni, s a vasember czim százszor inkább megilletné Edithet, a ki vasakarataval apja megmentésére mindig kész s a legnagyobb önfeláldozással s igazi nemes lélekkel áldozza fel magát apjáért.

A darab tendeutiája bámulatosan azonos OUuet „Vasgyáros“-ával ; itt is, ott is a munkásosztály van szembeállítva az ősi semmit tevő osztállyal, a kinek egyebe sincs, mint czimo és raugja, csakhogy mig O.iuetnél a két ellentét következetesen keresztül vitt harcz után elsimul, addig Csikynél a munka képviselőjéül oda állított egyén nem vasakarattal, hanem féktelen szenvedéllyel tör a másik osztály képviselőjéül oda állított egyénnek, de a kit még is csak úgy tud legyőzni, hogy egy hamis váltó árán kergeti a halálba, de hol szabad egy osztály képviselőjéül egy váltóhamisitót állítani oda? Obuetuél becsületes emberek állanak szemben becsületes emberekkel, itt pedig egy vállőhamisitó áll szemben 9gy, magán életéből ítélve, meglehetős boruirt emberrel, a ki nemhabozik nemtelen eszközzel kergetni szerencsétlenségbe egész környezetét, a kj vele érintkezik.

Bárdi Gábor, a ki üzlettársul fogadta báró Szentgálit, hogy nevét telbasználja, azon okból, mert nem akarja megengedni, bogy fia nőül vegye Szentgáli leányát, elűzi ezeket többszörös megaláztatásokkal házától s fiának megtiltja, hogy Sznntgáliékkal érintkezzék, s azt kívánja tőle, hogy egy másik gyáros leányát vegye el, de ez szivével teljesen Edithé s apja egy havi gondolkozást ad neki, hogy az ö akaratát teljesítse s ezen hónapot arra használja fel a vasember, hogy egy jollemtelen alárendeltjével utána leset a nyomorban küzdő Bzentgáliéknak, hogy mit miveluek s ezen ember utján kezéhez jutván egy Szentgáli által hamisított váltó, ezzel kényszeríti a Szentgáli leányát, hogy meujeu hozzá Várhelyihez, egy piperehőshöz, hogy igy elbárithatlan gát legyen közte s a fia között, s a leány meghozza ezt az áldozatot, hogy apját a börtöntől | a család nevét a szenyfolttól megmentse, ez tudomására jutván Bárdi fiának, szemrehányásokat tesz Szentgálinak, hogy leányát igy feláldozta s Szentgáli a vizbe ugrik, leánya megmérgezi magát, Bírdi fia tőrt dől a szivébe s a vasember és felesége letérdel- uek s a függöny legördül.

Ez a darab meséje s az Írónak miudenesetre nagy érdeme, hogy ily elhibázott alapon kiindulva, s i vén helyzetekbe sodorva, képes az érdeklődést mindvégig fenntartani s csak mikor a közvetlen behatás alól szabadul fel a néző s bouczulni kezdi a darabot, akkor jöu rá a nagy hibákra s tévedésekre, a mik laikusnak is a szemébe kell, hogy tűnjenek. Csiky nagy tehetsége s színpad-ismerete a mesteri nyelvezet s legtőképen bizonyára a nem zeti sziubáz kitűnő művészei által éretett el, hogy la darab tetszett s miután mi elvesztettük a jó előadást, nekünk nem jutott semmi jó s csak csodálkoznunk lehet, bogy az akadémia ezzel a darabbal szemben nem „Gorgó“-nak juttatta a pályadijat, a mely szintén nagy hibái mellett is, minden tekintetben magasan áll a „Vasember“ lelett.

Az előadásról kevés jót mondhatunk, az okot hajlandók vagyunk betudni részint annak, bogy a társulat erejét jóval túlhaladó munkára vállalkozott, részint a rósz szereposztásnak, s ezúttal nem akarunk bírálatot mondani a társulat képessége felett, megvárjuk mig egy tehetségükhöz illő darabban látjuk őket s ezúttal csupán Rajz Ödönt emeljük ki, a ki sok tehetséget árult el s szorgalommal még jó sziuész válik belőle.

Pénteken nem volt előadás, szombaton „Nézd. ineg az anyját, vedd el a lányát“ Bérezik Árpád vigjátéka került sziure. Vasárnap Rátkai „Felhő Klári“ czimü népszínműve adatik.

Enquete a Tiszaszabályozás ügyeben.

(Folytatás.)

Az alsó feher-kőrösi oblozet pedig a gyula- nekest nagy csatorna balpartjau elvonuló s a lulyo évi árvíz altat atszakilott es eluaboit töltéséinek helyreállítását logauatoaitja.

Hogy a Tisza-szabalyozás jelen állapotáról magamnak világos képét szerezzek, személyesen beutaztam a Tisza egyes reszelt es miudeut elkövettem, a mennyire azt anyagi körülményeink megengedte«, hogy a Tisza-szuöályozas jelen állapotúról biztos adaton leg , eoek beszerezve.

De uem hagytam figyelmen kívül a hlrla pókban és rópiralokban felmerülő különböző fu- lyamszabalyozasi eszméket sem es miután azok valamennyiét beható bírálat tárgyává tettem voiua es szakegyeueiuk velemeuyét meghallgattam volna, arra a határozott meggyőződésre jutottam, bogy a Tisza völgyében egyatalau nem nélkülözhetők a vedtöhések, a meder megfelelő szabályozásának szükségé pedig önmagától értetődő lévén, eddigi szabályozási rendszerünket, t. i. a töltesezessel egyesült mederszabályozási reudszert továbbra is fenn kell tartanunk, e közbeu a kivitelnél elkövetett és helyteleneknek bizonyult reszteteket javítva, kiegészítve és e rendszer folytonos töké- lyesbitése után törekedve.

Noha a Tisza-meder alakulásának nyilváu- lartasa czeljábol folyamatba tett (elvetetek és tanulmányok igen becses adatokat fognak szolgáltatni a Tisza-szabalyozásnal meg végrehajtandó munkákra uezve, de mivel a tanulmányok több évig el ioguak tartani és addigra nem lehet felfüggeszteni a folyamszabályozási munkákat, szük- segesuek tartottam az eddigi tapasztalatokból u következtetéseket levonva és a folyamatban levő tanulmányok eddigi eredményeit felhasználva, a legközelebb végzendő folyamszabályozási munkákat, úgy, a uiiut alább következnek, haladéktalanul megállapítani.

A) Általánosságban ;

1. A már vegrebatott folyamszabályozási munkák hatása, valamint a meder fejlődésének iránya a meder alakulásában látható lévén, a meder alakulásában nemcsak a múltban végrehajtott munkák czélszerü vagy czélszeriitlen volta ismerhető fel, bauern egyszerstniud biztos útmutatást is uyujt a jövőben végzendő munkákra nézve. Felette szükséges tehát a meder alakulását folytonosan nyilván tartani, hogy. belőle a múltra nézve okulást, a jövőre nézve pedig útmutatást nyerjünk.

Minthogy pedig a meder alakulása a folyam medrének helyzete, hosszszelvénye és keresztszelvénye tekintetében történhet, ezeknek hatása következtében pedig a vizek lefolyásának viszonyai is megváltozhatnak, ennélfogva a következő Dégy szempontból indíttattak meg a Tiszamed«. r alakulása nyilvántartásának munkálatai, melyek jövőben is folytattatni Ioguak, illetve lehető gyors u bofejeztetnek.

A felvételek kiterjednek :

a) a meder helyzetére

b) a med'-r fenekének mélységére és partjainak magaságára.

c) a mederszelvények alakjára és nagyságára,

d) a vizszin esésére, a kis-, közép- és nagy vizek magaságára, folyásaik sebeségére, beállásaik idejére és tartamára, végül a másodperczen- kinti víztömegre.

Ezek határozottan ki fogják mutatui mindama változásokat és azoknak jó vagy rósz hatásait, melyek a szabályozás megkezdése óta a Tiszában tényleg létrejöttek.

2 Miután a Tisza mellékfolyóinak szabályozása bizonyos hatásai van magára a Tiszára is, ennélfogva a Tisza mellékfolyóinak mederalakulásai szintén nyilvántartatnak, illetve a tiszai felvételek befejezése után, a mederalakulási nyilvántartásához szükséges felvételek és tanulmányok a mellékfolyókra is kiterjesztetnek.

3. A túlszéles hullámterek egy részének mentesítésére vonatkozó tanulmányok folyamatba tettetek. a mely tanulmányok eredményei alapjáu fognak a nyári töltések létesítése iránt a kellő intézkedések megtétetni.

4 A Tisza folyó szabályozásával összefüggő árvizjelzési, mederrendezési és belvizlevezetesi kérdések helyes megoldása szempontjából a Tisza, valamint az abba ömlő mellékfolyó i vízgyűjtő területeinek csapadékmennyisége, illetőleg ezen csapadékmennyiség po: tus ismerete egyik fölön- tosságú kérdést képezvén, szükséges, bogy a Tisza és mellékfolyóinak völgyében elegendő számú csa- padékmérő-állomások legyenek felállítva.

5. Az árvizek által idönkint okozott károknak, valamint az árvizek elleni küzdelem nyilvántartásának és közvetve a Tiszaszabályozás által elért eredményeknek kimutatása czéljából az árvizekre vonatkozó adatokuak már is megkezdett összegyűjtése évenkiut tovább folytattatik és kellő íelüogozás végett az országos m. kir. statisztikai hivatalnak is átadatik.

B) Mederreudezés:

1. Már az előbbi időkben el lett határozva, hogy a mederrendezési munkák, uevezeceseu az átmetszések bővítése áléiról kezdve folytattatik felfelé, a közép és felső Tiszán pedig csak kivételes esetekben, ha az igen fontos helyi körülmények sürgőseu követelnék, vétetuek egyenes, átmetszések munkába

Ez az elv továobra is megtartatik, annalis lukáb ., mert az újabban beszerzett adatokból kitűnik, hogy a Tiszáuak legfejletlenebb részé a Csongrád-Tarras közti szakasz, a hol aránytalan magasságra emelkednek az árvizes es a folyu t-zap-hordalékának tovaszállitása uem eleg gyors.

Nem volna ennélfogva tanácsos a közep es lelsó Tisza átmetszéseinek nagymérvű üovneaevel a telsö vizek lelolyását gyorsítani, inéit ez meg inkább ernelué a Gsongrad-Tarras közti szakaszon az árvíz magasságát, különösen azért, mert a Tisza árvizének gyorsabb lefolyása következtében a Tisza árvize még inkább találkoznék a Koros es Maros árvizeivel. De nem tanácsos a Tisza szakaszainak fejlődését mesterségesen elősegíteni azért sem, mert aunak következtében meg több iszapbordaiék jutna az alsó Tisza Csongrád-Iarras közti szakaszára, holott e szakasz most sem bírja a Körös, Maros és saját hordalékát eleg gyorsan feldolgozni, illetve tovább vinni es ennélfogva fejlődés? is hátrább maradt a közép és felső Tisza fejlődésénél.

2. A Tisza-torkolat jelen állapotának folyó évben eszközölt felvételéből határozottan kitűnt, bogy a Tisza feneke a szabályozás megkezdése óta nem emelkedett, a meder szelvénye pedig megbúvóit, ezenkívül a Dunába való beiorkotás határozottan megjavult az által, hogy a Dunába lelteié irányuló régi torkolat már egészén elenyészett és helyette egy uj, hegyes szög alatt leteié irányuló torkolat képződött, mely a balpart elmosása és a jobbpart telrakodása következtében folytouos javulásban van.

A Tisza legvégső szakaszának fejlődésében azonban egy jelenség különös figyelmet és orvoslatot kíván; az ujabbi felvételekből ugyauis az tűnik ki, hogy a meder fejlődése csak szélességben történik és uem egysz írsmind melységben is. A fejlődésnek emez egyoldalúsága több he- lyeu máris tnlszéle&edésre vezetett, melyei együtt jár a meder elfajulása.

Euuek megakadályozása czéljából a Béga beömlése és a Tisza torkolata közti szakaszou előforduló úgynevezett „hármas szigetnél" létező mederelágazások fokozatosan el fognak záratni, a túlszéles mederpartok a kis és közép vizek számára megkívántaié normális szélességre lógnak kiépíttetni és a szakadó partok tneg Ioguak védetni az alá'nomstól, ktvóvón a Duna közvetlen közelében le.vö torkolatot, a hol a balpart szaggatása ellen egyelőre mi ienl fog törtéuui, mivel a balpart elmosása által a betorkolna toly vást javul; és csak akkor tog a további alá mosás itt is megakadályoztatni, midöu a meder széle a védtültéshez már uiiutegy 200 méterre közeledett.

(Vége köv.

Békésvármegye építkezési szabályrendelete.

I. Az utczák szabályozásáról.

1. §. Az utczák szabályozása czéljából a helyi körülményekre való tekintettel az utcza és az építkezési voualak megállapitandók, s ezen vonalak a község kataszteri vagy egyéb rendelkezése alatt lévő térképébe berajzolaudók. — Az

ekként kiegészített térképek jóváhagyás végeit a vármegye alispánjához a szabályrendelet életbe léptétől számítandó egy év leforgása alatt bemu- tatandók.

Az utczai szabályozási vonalon kívül senki sem épitkezhetik.

2. §. Uj építés vagy átalakítás alkalmával a telekhez csatolandó tért a telek tulajdonosa, — az utczához eső területet pedig a község tartozik átvenni megfelelő kárpótlás mellett.

Szomszédok között a beltelken gyakran előforduló rendetlen mesgye hiba szintén kisebb területrészek kölcsönös átengedése illetőleg kárpótlása által lesz helyreigazítandó.

3. §. A megváltási vagy kárpótlási összegnek megállapítása barátságos egyezkedés utján kísértendő meg és ha ez nem sikerülu6, a bíróság állapítja meg a kárpótlási összeget.

4. §. Az építkezési engedély az utczasza- bályozási vonal megtartása mellett, a bíróság ez irányban hozandó határozata előtt is kiadható.

5. §. Utczákon gödröt, árkot ásni, az onnan kiemelt földet a beltelekre a ház falához, vagy kerítéshez hordani tiltatik.

6. §. Zsák-utczák kisajátítás utján megnyi- tandók.

7. §. Az utczák befásitása a község hatósági jogát és kötelességét képezi.

8. §. Uj utczák alakításánál az utczák egyenes iráuyban, még pedig ba 100 méternél nem hosszúbbak, legalább 16 méternyi, hosszabb s élénk közlekedési utczák legalább 24 méternyi szélességben létesítendők.

II. Az építkezési engedélyről.

9. §. A község belterületén minden uj építkezésre és régi épületek átalakítására a község közvetlen közelében lévő szőlőkben, kertekben s földeken pedig mindeu uj építkezésre hatósági engedély szükséges.

10. §. Az építkezési engedély kiadása előtt az építkezést megkezdeni tilos.

11. §. A/, építtető tulajdonos az építés, a jóváhagyott tervnek pontos végrehajtásáért és az építési engedélyben foglalt feltételek szoros teljesítéséért egyaránt felelősek, minden önkéntes eltérésért nemcsak az építész, hanem amennyiben az eltérés az építtető egyetértésével történt, az utóbbi is a körülményekhez képest kiszabandó pénzbüntetéssel büntettetik, és a mennyiben a jóváhagyott tervtől eltérő ilyetén építkezés e szabályrendeletbe ütköznék, az épület az építtető és építész költségére Jebontatik.

Az építkezés folyama alatt szándékolt lé- uyeges módosítások bejelentenJök.

12. §• Az építési engedély érvénye megszűnik, ha az engedély kézbesítésétől számított egy év alatt az építkezés loganatba nem vétetett.

13. §. Az építtető tulajdonos az építkezés megkezdését a község elöljáróságánál 48 órával előbb bejelenteni tartozik.

Hl. Az építkezési engedélyért benyújtandó folyamodványok és az e tárgyban eszközlendö hatósági eljárásról.

14. §. Az építkezési engedélyért folyamodó Hoteles az uj építkezés vagy nagyobb átalakítás pontos es részletes tervét (homlokrajz, alaprajz es keresztmetszet), a községi elöljárósághoz két példányban benyújtani.

A kik csupán egy szoba, konyha és kamarából álló iakast óhajtanak építem, az építkezés részletes terveinek benyújtása alól felmentetnek s csupán arra kóteleztetuek, bogy a községi elöljárósághoz beuyujtandó kérvényben a tervezett epület méreteit, lak- és alkatrészeit, nemkülöut ben az építéshez basználandó anyagok minőségét pontosau leírják.

Folyt. köv.

Árverési hirdetmény.

Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102. 103. §-a ertéeiuiben ezennel közhírre teszi, bogy a b.-gyulai tek. kir. járásbíróság 1517/87 számú végzésé áltál Bókesmegyei uttarekpeuztán egyesület végrehajtató Javára itj. badar Heurtk és oeje gyulai lakoiok ellen 30000 irt toké, es énnek járulekát erejeig elrendelt kielégítési vugrehajtas alkalmával biróilag le és te- iu

I toglait es 4049 írt 80 krea becsült bázibu- toros, üazt, malom es fürdő berendezési tárgyak es készpénzből álló ingóságoknak uyilváuos árverés utján leendő eladaiása elreodeltetven, euuek a helyszínén, vagyis végrehajtást szenvedők lakásán leeudö eszközlésére 1888-ik év november ao 13-tk napjának délelőtt 9 órája batáridőül kt- lüzetik es ahüoz a venui szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az ériutett ingóságok ezeu árverésen, az 1831. évi LX. t.-cz 107. §-a érteimében a legtöbbet ígérőnek bocsa* rou alul'is készpénz fizetés mellett eladatui lógnak.

Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli bejelentéseiket az árverés megkezdes9ig alulirt bír. végrehajtóhoz adjak be.

Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 103. §ában megállapított teltételek szerint lesz kifizetendő.

Kelt B.-Gyulán, 188Ő-ik évi október 24-én.

Tar Gyula,

193 1—1 kiküldött bírósági végrehajtó