Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-10-21 / 43. szám
maga a suggestio, épen oly sajátosan hangzik maga a felelet is, melyet a feltett kérdésre adnunk kell, és pedig a tapasztalat tény eire támaszkodva. — A felelet pedig igy hangzik : a suggestio alul csak a mggeráló oldhatja jel a hypnotisáltat és senki más. A Salpetriere kórházban történt meg a| következő csintalan tréfa. Egy segédorvos a beteget hypnotisálta s az álom alatt reá parancsolt a betegre, hogy más nap, bizonyos órában az intézet lelkészéhez bemenvén, azt ölelje meg. — A beteg engedelmeskedni akart, és épen az orvosi látogatás órájában akarta a suggerált tényt végrehajtani; elindult, hogy végrehajtsa. A jelenlevő rendelő orvos azonban ebben meg akarva gátolni, újból hypnotisálta s egy ellensuggestioval akart a dolgon se- giteni. A dolog azonban sehogy sem ment, a beteg idegrendszere az ellenkezés hatása alatt valósággal ijesztő jelenségeket kezdett mutatni s végre egy hystericus görcsrohamban tombolta ki magát a nélkül, hogy ez a suggestio kényszerűségén segített volna. — Végre a suggeraló bevallotta a csint s csak is az ő részéről jövő ellensuggestio oldozta fel a beteget a kényszerű hatás alól. — A dolognak azonban egy valaki nem hitt, s nehány nap múlva a betegnél ugyan azon tényre irányuló suggestiot hozott létre. Ez azonban már magát nem árulta el, ismétlődött a betegre nézve előbb észlelt kínos állapot, mig végre is a lelkészt kellett megkérni, hogy a suggestio által a betegre erőszakolt s a tisztelendő uron végrehajtandó megölelés tortúrájának magát vesse alá, hogy a beteg izgult idegrendszere lecsillapuljon. Megtörtént s a beteg nyugodtságát csakis a végrehajtott tett után nyerte vissza. Szólanunk kellene még arról, hogy van-e a hypnotisationak gyógyhatása. — Igen is van. — E czikk sorozatnak azonban a kérdés ezen részével foglalkozni nem feladata ; elegendő legyen itt annyit megemlíteni, hogy e gyógyhatás nagyon szűk körben mozog s nem igen ér fel azon veszélyekkel, melyeket a sűrűén megújuló hypnotisatio maga után vonhat, ha t. i. az, gondosan meg nem állapított javallatok nélkül derüre-borura történik. Azonban az is tény, hogy semmi sem képes az idegrendszer életét oly veszélyesen alterálni, mint a hypnotisatio. — Ezt már azon küldöttség, mely XVI. Lajos idejében Mesmer gyógyintézetéről jelentést tett, erősen hangsúlyozta, mely küldöttségnek elnöke Bailly volt. Ez aztán oka annak, hogy Hoffmann egészségügyi tanácsos s egyúttal a törvényszéki orvostan tanárának javaslata folytán Hansen urnák Bécsben az úgynevezett delejezés nem engedtetett meg ; — igy Donate a hires olasz delejező, hasonló közegészségügyi szakközegek javaslata folytán, Olaszországból kitiltatott. A ki pedig mind ezek felett magát bővebben akarja tájékozni, ajánljuk figyelmébe de la Tourette-nek német fordításban is megjelent következő müvét : „Der Hypnotismus und die verwandten Zustände vom Standpunkte der gerichtlichen Medicin. Hamburg 1889.“ E mü a tárgyat laicus által is könnyen megérthető modorban tárgyalja, felöleli azt minden oldalról, jellemző eseteket beszél el, többek között olyanokat is, melyek a törvényszékek előtt folytak 1 •. A ki elolvassa, az bizony azon esetben, ha még egyszer Hansen úrhoz szerencsénk lenne, nem ülne le oly könnyű vérrel, hogy magán kísérleteket engedjen végrehajtani, mint azt a casinobiin oly sokan távét 0r, „„,4o„ ,L,át< Imát tott elet, em cul sze aem sak hó megmrsagoius vegeit, uhui igHzoiauan muiasztoKlgyomai szoiOK is nngymervoen inuciaiva vuuuhk. az illetékes hatóságnak mulhatlanul bejelentetnek.Ja. szomorú tényről a földmivelés ipar és kereskeGyulán, 1888. okt. 12 A községi iskolaszéki elnökség rendeletéből : Finta Ignácz m. k. az ismétlő isk. igazgatója. Hírek. delmügyi minisztert értesítették. »Szegény gyermekek felröházási segély- egylete“ alakult városunkban, melynek alábbi leihívása annak czélját és eszközeit bővebben kifejti. Az egylet tagjai száma gyorsan szaporodik, — |az egylet alakításán Szent-Királyi Z. rk. hitelem- jző nagy sikerrel működik. — A felhívás követ- t Ikező: Látva a szegénységet, mit az iskolás gyer- 08 mekek a legszigorúbb tél daczára ruházatukban I feltüntetnek, ez arra a gondolatra indított többe- §.Ikét, hogy ezen enyhíteni annál is iakább sziiksé- [{ lses volna, mert a meghűlésből származó betegsé- a|gek, mig egyrészt a szegényebb néposztályt töl- z_ Itik el vészes, járványos ragálylyal, mely tőlük . .jroás iskolás gyermekekre is átragad, másrészt LZ|éppen a ruha hiánya a szegényeknél sokszor az u Iiskoláztatást is lehetetlenné teszi. — Ezen halljon segítendő, a jobbmóduak összemüködése k Iszükséges, és mint városunknál kisebb he- !.Ilyeken is gyakorolják egyesületi módon a gyer- Imekek ezen segélyezést. — Hosszabb irgalomra (buzdításnak azt hisszük, helye nincsen. Minden- I kinek szivét a nyomor meghatja, annál inkább — Iha ártatlan gyermekek szenvedését látjuk, kiknek legyób bűnük niucs, csak az, hogy a nyomorúság Iviskójában születtek. Az egyesületi tagok köteles- Jségei a következők : Ócska ruhák beküldése, és jaddig mig bizonyos jövedelemmel nem bir a „sze- Jgény gyermekek felruházási segély-egylete“ addig la tagok évenkint egyszer — október hóban saját Ihajlandóságukból kifolyólag a ruhák átalakitásá- ,|uál közremüködhotnek s évenként 30 kr tagdíjjal ladóznak, melyekből a íérfi ruhák átalakítása esz- I közöl te tik. Kik előtt ember az ember, ha szegény is, Ikik a nemes czélt akár adományaikkal, vagy bárján módon előmozdítani óhajtják, kik számukra laz ártatlao gyermekek hálaimáját megszerezni Iszeretnék s ily csekély jó cselekedettel az elsze- Igényedett szülök gondját elvenni és szemökből la nyomor sajtolta könnyeket letörölni óhajtják I— nevök aláírásával ezt tenni szíveskedjenek. Gyújtogatással vádoltatik egy tekintélyes polgári csaláü egyik tagja. Ravasz István orosházi lakos tanyáján ugyanis az elmúlt napokban többször egymásután tűz volt. Szeptember 28-án egy 200 írtra becsült épület, október 1-én egy kazal tüzek, 4-én egy boglya széna égett le. Minden a magyar általános biztositó társulatnál volt biztosítva. E körülmények a csendőrségnél azon gyanút kelték, hogy itt rendszeres gyujtogatónak kell működni. A megindított nyomozás folyamán a gyújtogatás gyanúja Ravasz István hasonnevű, már nős fiára háramlóit, s ezen gyanút a megtartott házmotozás meg jobban megerősité. Folyó hó 2-án ugyanis Ravaszéknál egy ajtókilincsre kötve egy levelet találtak, mely azon fenyegetést tartalmazza az öreg Ravasz ellen, hogy vagyonát adja át gyermekeinek, mert különben mindenét felgyújtják és ha az sem vezet czólhoz, akkor megölik. A levél egy fél iv kékkoczkás levélpapírra volt írva, s az ifjú Ravasz Istvánnál megtartott házmotozás alkalmával csendőrség egy másik 23-án délelőtt 9 órakor a városháza termében közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. Indítvány az italmérési jog kártalanítása iránt alkotott törvény avaslat ügyben felirat tárgyában. 2. Az 1889-ik évre legtöbb adót fizetők névjegyzéke, és eme jegyzék ellen beadott felszólamlások. 3. Előterjesztés a városi képviselő választó kerületek némi módosítása tárgyában. 4. Békésmegye bizottságának folyó évi 270. számú határozatának előterjesztése a vármegyei állatorvos úti átalányának felemelése és mikénti fedezése tárgyában és erre tanács vélemény. A bckesuiegyei régész-müvelődéstörté- nelmi egylet, október hó 21. délután 4 órakor öyomán a„horona„ vendéglő nagy termében nyilvános felolvasással egybekötött közgyűlést tart, következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Göndócs Benedek. 2. “Szemelvények Gyo- ma régibb történetéből, néh. Dávid házi Sámuel lelkész hátrahagyott kézirata és egyéb írott krónikák alapján.“ Garzó Gyula. 3. A kő és bronz korszakról értekezik Haan Lajos. 4. Békés vármegye közélete a XVIII. század elején. Oláh György. 5. Pénztárnoki jelentés. 7. Muzeum-igaz- gatói jelentés. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárszó. Felolvasások után zárt ülésben folyó ügyek fognak tárgyaltatni. Iáuczmulatságot rendezett tegnap este a gyulai fiatalság nehány tagja a „Komló“ vendéglő helyiségében, mely az előjelekből ítélve, jól sike- ült. A mulatságról jóvő számunkban referálunk. Csoda-állatot talált egy levágott tehénben Tanovszky Mihály mészáros, egy már meglehető sen kifejlődött kétfejű borjut. Az érdekes állatot a múzeumnak küldte be. Nulla dies liuea. A phylloxera — fájdalom — napról napra nagyobb területet foglal el Békésvármegyében, Gyomán már a szöllők nyári vizsgálata alkalmával merültek fel gyanús esetek de most a szöllőtőkéken megejtett górcsővi vizsgálat csaknem kétségtelenül bebizonyította, hogy a papírjával tökéletesen egyenlő. Találtatott továbbá egy naptár, melynek egyik lapjára egy pár szó van felírva. Ezen irás, melyet ifjú Ravasz István a magáénak vallott, feltűnően hasonlít a fenyegető levél Íráshoz, ifjú Ravasz István azonban határozottan tagadja, mintha ö volna a gyújtogató. Az eset be van jeleutve a kir. járásbíróságnak. Csatár Zsigmond. országgyűlési képviselő ellen Jancsovics Pál kir. tanácsos s Békésmegye alispánja tudva levőleg nyilvános becsületsértés miatt panaszt emelt, a melylyel őt Csatár egy nyilvánosan elmondott beszédében illette. Minthogy Csatár Zsigmond ellen hasonló ügy a pestvidéki törvényszéknél már folyamatba volt téve, ez az alispán panaszára vonatkozólag is saját illetékességét állapította meg, Csatár Zsigmond a törvényszék végzése ellen fellebbezett, de a kir. tábla és Tomcsáuyi Mór kúriai biró referálása alapján most a kir. kúria is helyben hagyta a neheztelt végzést. Kinevezés és áthelyezések. B r ó d i József Nagy-Károlyból a b,-gyulai kir. adóiéi- ügyelő mellé pénzügyi számtisztnek neveztetett ki. 11 0 s v a y Pál nyilvántartási biztos hason- minőségben Nyíregyházára, — C s u 1 a k Dávid pénzügyi számtiszt szintén hasonmiuősegben Dévára helyeztettek át. Ipartanács tagjai. Az aradi kereskedelmi s iparkamara a békesmegyei ipartanácsba rendes tagokul B a r t ó k y Lászlót és S a 1 Józsefet, póttagoknak O 1 a j 0 b y Dezsőt s H a v r a n Pált választotta meg. Állategészségügy. Körös-Tárcsán a szarvasmarhák között a lépfene megszűnt. A városi tanács folyó hó 13-án tartott ülésében a második orvosi állás betöltése folytán sorshúzás utján állapította meg, hogy a kerületek egyike s másika mely orvosnak osztassák be. A sorshúzás következtében dr. Kovács Ká- rolyuak a belváros, újváros és nagyoláhváros, a pe-»ter iránt, kinek geniusa annyi kellemes órá ... (oly sok diadalt szerez vala — | zane terén • nemzetének. Ki annyi szivet, egész birodal ls|a zenevilágban, a magyar zenének meghódít lő maga ex ünnepélyes órában hódolat, tiszt« és I hála és kegyelet nélkül maradjon-e? ősi Nem!... Nem;.., Nem akad olyan n I bér egy sem, a ki no érezze, hogy a magyar < r. [furának, a magyar zene milyen^ kiegészítő réi ; lés elhozza ki-ki a maga obulusát, a mi bar r '‘‘ több, mint „öt magyar kis pénz“, mégis c °"loly szép hazafiui áldozatnak, mint az aranyi ^Msásos folyam aranya. •""j Isten vezérelje jó szándékunkat 1 111 Budapest, 1888. szeptember 25. I A gyűjtéseket kérjük folyo évi október 11 (végéig Rózsavölgyi és társához czimezve, Bu( i-jpestre (IV. kér,) Kristóf-tér küldeni. A 100-as nagy bizottság nevében : •ti Ságh József, az „ Arany érdemkereszt“ tulajc jnosa, a „Zenetanárok orsz. egyesülete“ eluöke. "(„Zenelap“ szerkesztője, a jubileumi nagy bízó ' ság jegyzője. Királyi Pál, országgyűlési képvise l| fővárosi bizottsági tag, a jubileumi nagy bízotté; :|elnöke. Mihalovich Ödön, zeneszerző, az orsz .(gos ra. kir. zene- és színművészeti Akadérn (igazgatója, a jubileumi nagy bizottság alelnöl \Jókai Mór, országgyűlési képv.seló, a jubileui (irodalmi bizottság elnöke. Székely József, megy (fölevéltárnok, a jubileumi irodalmi bizottság tagj (Urváry Lajos, az „Írók és művészek társasága (elnöke, a jubileumi irodalmi bizottság alelnök IEevessy József, a „Magyar Salon“ szerkesztője (a jubileumi irodalmi bizottság jegyzője, lovag Fai \Zsigmond. kir. tanácsos, a jubileumi pénzügyi bi Izot'ság elnöke, megyeri Krausz Lajos, országgyii lési képviselő, a jubileumi felügyelő bizottság al [elnöke, tíenkő Henrik, a „M. kir. opera tagja a „Nemzeti zeu"de“ tanára, a jubileumi ünne pélyt rendező bizottság jegyzője. Káldy Gyula a jubileumi ünnepélyt rendező bizottság elnöke Beliczay Gyula, az „országos zene- és színművé szeti Akadémia tanára, a jubileumi ünnepélyt ren dező bizottság alelnöke. Értesítés. Beiratások a községi ismétlő iskolába. Az 1868-ik évi 38. t.-cz. 40. §-a érteiméin minden 12—15 éves fiú és leány, ha eset- eg valamely más iskolába nem jár, és igy a tör- rényszabta oktatásban nem részesül, köteles az smétlő iskolába beiratkozni. Miután pedig a fent tisztelettel idézett t. z., valamint az 1876-ik évi 28. t.-cz. végrehaj ása tárgyában kiadott ministeri rendelet 3l. §-a rtelmében a szülők, gyámok, esetleg gazdák zigoru büntetés terhe alatt kötelesek 12—15 vés gyermekeiket az ismétlő iskolába beíratni s pontosan feljáratni : a törvénynek kellő tisz- eletben leendő tartására annál inkább felhívom z érdekeltek becses figyelmét, mert a kik an- ak engedelmeskedni nem fognak, azokkal szemen az illetékes hatóságok részéről a törvény sigora okvetlen alkalmaztatni fog. Egyúttal közhírré teszem, hogy a foeira- ások f. 1888. évi október hó 14., 21. s 38-án, azaz vasárnap d. u. 2—4-ig szkozöltetnek a gyulai belvárosi róin. katb is- ola emeleti termében. A tanítások kezdete nov. 4-én d. u. 2 óra- or veendi kezdetét. A kik a rendes időben be nem iratkoznak, a2 ártéri költségek súlya alatt és százezr két kénytelenek körgátjaik kiépítésére fo ditani, hogy a bősz elemekkel jövőre megküzdhessenek. Úgy tudjuk, hogy a kezdeményezd megtörtént, miszerint a regáletulnjdono békés vár me gyei községek azonos elvekei alapuló kérvényekben terjesszék elő a kát talanitási javadat által okozható sérelmei két és kérelmezzék, miszerint az italmé rési jog jövőben is birtokukban maradj vagy ha ez bármi oknál fogva nem történhetné k, azesetben kártalanitassanak azoi: az alapon, ahogy a regálé nékiek s nem jogelődeiknek jövedelmezett, helyesebben mondva, mint ahogy a jogelődök jövedelmeiket adó alá bevallani jónak találták. A törvényhatósági joggal felruházott városok ugyanezt kérelmezik felirataikban és reméljük, hogy az esetben ha kormány-, nak és törvényhozásnak érzéke van a községek fejlődése iránt, ha nem akarják a községek fejlődését évtizedekre megbénítani: azesetben jogos, méltányos óhajaik figye-| lemben fognak részesülni. < FELHÍVÁS Erkel Ferencznek adandó nemzeti jutalom ügyébet A magyar opera alapítójának dalművei magyar, olasz, német stb. nyelven hozzáférhetőv kívánjuk tenni az által, hogy vezórkönyveit (par tituráit) kinyomatjuk; magának a nagynevű mes temek ötven éves jubileumára pedig arany ba bérkoszorut szántunk, melyre örökszép dalműveinek czimei legyenek bevésve. Nem lévén tisztelettel alulírottak abban a szerencsés helyzetben, melyben jó német szomszédaink, hogy midőn egyik legnagyobb zenei büszkeségük nagymiséje partitúráját kiadta, igy irhát vala a franczia, német, svéd és orosz fejedelmeknek : „aztán jegyezze meg Síre! hogy ötven arany egy írott példány ára“ : kit-kit tehetsége szerint hozzájárulásra hívunk fel, hogy hazafias czélunkat elérhessük, Nincs a magyar korona birodalmában egy ember — bármily népcsaládbeli legyen különben — a ki ne tartoznék valamivel Erkel Ferencz- uek, annyira kiemelt ö dalműveiben minden egyszerű zenét, melyet népzenének Bzokás nevezni s melyet anuyi virtuozitással műzenévé átalakított. A pásztorsíptól a tárogatóig, a czimbalom-| tói a fenséges orgonáig, felhasznált minden hangszert, hogy a népkedély legelrejtettebb titkait, a| szenvedély hősi árnyalatait, hozzáillő zeuehangok- ban kifejezhesse. És mint a mágnes vonja al vasat, a borostyánkő meg a lágy selymet, ügyi vonzzák, úgy lágyítják, úgy tüzelik vagy aczé-l lozzák azok az ősrégi, édesbús hangok a magyar I szivet, ha mindjárt kemény vasból vagy puhái viaszhói volna is az. És pusztulni ki engedné a lombos erdőt,I mely teli vau friss illattal, méhzöngéssel, patak-1 zúgással, madárdallal ? Pedig — Isten ne adja,| de — lehet, hogy ilyen pusztítást vinnénk végbe,! ha a magyar zenének e gyöngyeit (melyek csakl abban az egy példányban léteznek, a hogy az] előadásra először leírattak), nyomtatáshau ki Demi adjuk, s a véletlen eset- és netaláni enyészettől ily módon nem biztosítjuk. Fel tehát, ki nemeseD érez, ki felfogni I tudja, hogy nemcsak a nemes érzés, de a láng-1 ész is lekötelez, tanúsítsa kegyeletét az ősz mes-l vén megyei községeink érdekeit, Dobay Ján Gyula városa polgármestere megragadta az ir tiátivát, hogy a megyei regáletulajdonos közsi ló gekkel egyetértve azonos elveken alapuló kérvényei *■ ben terjesztessenek elő a községek sérelmei képviselőház elé és következő megkeresést inté: te a regálét megvásárolt községek elöljáróihoz „Az állami italmérési jövedékről és kiválólag a a italmérési jövedékről szóló törvényezikk folyta - adandó kártalanításról a pénzügyminiszteriül ’> ideiglenes vezetésével megbízott min iszterelnö * által a f. hó 15-én előterjesztett törvény javas a latok oly mérvben érintik ama megyei községe !, két, melyek a regálét utóbbi időben megvásárol i ták és különösen a kártalanítást szabályozó mó 1 dozatok oly súlyos természetűek, hogy az érdé ‘ kelt községeknek csaknem léttenutartási köte lességük minden alkotmányos útat és módot meg kísérteni arra nézve, hogy speczialis érdekeik i törvényhozás részéről figyelemben részositessenek Miután az eme irányban több erkölcsi testüle részéről megindított mozgalomnak eddig is meg- lehetős sikere mutatkozott, nevezetesen az újonnan szövegezett javaslatokban emez óhajok egy része már is figyelembe vettuek mutatkozik: — alólirott városi polgármester ezennel megragadja az alkalmat ama índitváuy megtételére, hogy a békésmegyei regáletulajdonos községek azonos elveken alapuló feliritokban terjesszék elő a javaslatok folytán szenvedett sérelmeket a magas törvényhozáshoz. Azouos eljárás keresztül vitele czéljából czélszerünek mutatkoznék egy közös értekezlet tartása, melyre az ügy sürgősségénél és az idő rövidségénél fogva október hó 22-ének d. e. 9 óráját proponáljuk, tisztelettel kérve a tek. Elöljáróságot, hogy eme Gyulán a polgármesteri hivatalban tartandó értekezleten, — melyre kész javaslatot leszünk bátrak előterjeszteni — magát képviseltetni s amennyiben a javaslatban megállapodhatnánk, ezt képviseleti közgyűlés elé terjeszteni s mindegyik község mint saját határoza-| lát, illetőleg kérvényét a kópviselöházhoz felkül- iené, hogy eme kérvények a regale javaslatokat! tárgyaló 21-es bizottságnak tanácskozásain mar szerepeljenek. Czélszerünek mutatkoznék azért, | iá a tiszteit Elöljáróság már tolyó hó 23-ikára| szíveskednék rendkívüli képviseleti közgyűlést] isszehivui, hogy a feliratok nyomban elküldéssé-] íek, mert mozgalmunknak csak akkor lehet sike | 'es eredménye, ha azt idejében már a 21-es öi-| sottság tanácskozása elé tudjuk terjeszteni, meg-] egyezvén, hogy Gyula városa ez ügyben rendkiüli közgyűlést fog tartani. Gyulán, 1888. okt. 18 I )obay János polgármester.“ A kéDViselö testület, kedden fnlvó hó
