Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-10-14 / 42. szám
son évi törlesztési járulékára 9517 95, Írószerekre 282-45, nyomtatványokra 500-—, hírlapokra és könyvekre 53-10, könyvkötő munkára 200* _ fűt ésre és világításra 517-—, irodában használt törülközők mosásáért 30 —, másoló gép kéz. 20 — ünnepi követeknek 15*—, ipariskolai szükséglet 80*—, iskolák fűtésére 256 50, Kögyesi iskolai épület bérletere 160*—, tanítói nyugdíj-alapra 60*—, menházi goudviseltek ellátására 5584*—, szűkölködők segélyezésére 800 —, gyógyítási és temetési költség 120'—, tüznltógépek fenntartására 630-—, utczai lámpák világítására 810‘—, hidak és átereszek fenntartására 500-—, sz-rb tövis irtására 200-—, adóvégrehajtási költségre és fuvarra 782-—, utó állítási költség 80-—, köz- "égjegyzői nyugdíj-alapra 428-28, község által Gyulán kibérelt lakás lakbérére 50-—, előre nem láthatókra 1600-—, levonva a bevételt 25,923-11. hiány 62,868*53. Kelt Békésen, 1888. augusztus hó 10-én. Békés község elöljárói : M e z e y Lajos, jegyző. Mester András, biró. Salamon András, albiró. Értesítés. Beiratások a községi ismétlő iskolába. Az 1868-ik évi 38. t.-cz. 40. §a értelmében minden 12—15 éves fin és leány, ha esetleg valamely más iskolába nem jár, és igy a törvényszabta oktatásban nem részesül, köteles az ismétlő iskolába beiratkozni. Miután pedig a leüt tisztelettel idézett t. ez., valamint az 1876-ik évi 28. t.-cz. végrehaj tása tárgyában kiadott ministeri rendelet 3l. §-a értelmében a szülők, gyámok, esetleg gazdák szigorú büntetés terhe alatt kötelesek 12—15 éves gyermekeiket az ismétlő iskolába beíratni és pontosan félj aratni : a törvénynek kellő tiszteletben leendő tartására annál inkább telliivom az érdekeltek becses figyelmét, mert a kik annak engedelmeskedni nem fognak, azokkal szem ben az illetékes hatóságok részéről a törvény szigora okvetlen alkalmaztatni fog. Egvuttal közhírré teszem, hogy a beiratások. f. 1888. évi október hó 14., 21. és 28-án, azaz vasárnap d. u. 2—4-ig eszközöltetnek a gyulai belvárosi rom. kath. iskola emeleti termében. A tanítások kezd .-te nov. 4-én d. u. 2 órakor veendi kezdetét. A kik a rendes időben be nem iratkoznak, megbírságolás végett, mint igazolatlan mulasztók az illetékes hatóságnak mulhatlanul bejelentetnek. Gyulán, 1888. okt. 12. A községi iskolaszéki elnökség rendeletéből : Finta Ignácz m. k. az ismétlő isk. igazgatója. Hírek. A választott incgyebizottsági tagok so rában támadt hézagok betöltése tekiutetéboi szükséges pótválasztások megojtóse napjául a vármegye legutóbb tartott közgyűlésé november hó 26 át tűzte ki. A választások a szarvast 1-ső al- kerületben elhalt Tatay István, Gabáuyi Gusztáv és Povázsay János, — a gyomai választó Kerü- letbeu elhalt Csala József és a varmegye területéről végleg elköltözött H. Kovács Sándor, az endródi kerületben elhult Varjú Imre és Újházi Sándor, a szeghalmi alkerületben legtöbb adót fizetők közó felvett Peter András ea Ambrus Lajos, és végül az öcsödi alkerületben elhalt Vitályos Mártou bizottsági tagok megürült helyet nek betöltésére tartandók meg. A választás vezetésére kiküldettek a szarvasi 1-sö alkerületben elnök Mtbálti József, helyettes dr. Öalacz Oszkár, a gyomai kerületben eluök dr. Kis István, helyettes Németh Lukács, — az endródi kerü etbeu elnök Bállá Mátyás, helyettes Kalmár József, — a szeghalmi kerületben elnök Tatár János, helyettes dr. Pap József, az öcsödi kerületben elnök Oláh Antal, helyettes Juhász Mihály. Irányi Dániel, Békés város országgyűlési képviselője f. bo 6-áu érkezett Békésre beszáinoKiránduiás Délmagyarországba. Soberer Benedek, (Vége.) Orsovától Báziásig gőzhajóval 8 óra kell, de e nyolez óra a nagyszerű vidék hatása alatt oly rövid, mintha csak annyi negyedóra volna. Legszebb része az egész útnak és egyszersmind, minden túlzás nélkül, legnagyszerűbb folyamvölgy a föld hátán, a Kazán szoros, Meglepő bb,csodálatossabbak a salzburgi Klam- mok vagy a Yellowstone fantastikus medre, de szépség és nagyszerűségben nem mérkőzhetnek e helylyel. A felhőkbe törő, egészen függőleges, fent kopár, lent sürö erdőséggel benőtt óriási hegyek annyira összeszoritották a büszke Dunát, hogy alig lehet ráismerni; 5oo mternyi szélességéből csak iőo maradt meg, de mélysége ép ily arányokban nőtt s a keskenyebb helyeken 6o méter. S daczára e hallatlan folyammélységnek mégis minduntalan látunk félelmes örvényeket és még félelmetesebb sziklákat, melyek mint a Nílus kroko- dilusai, néha egész csoportokban dugják ki ki fekete fejőket, halált hozva a vigyázatlan hajósra ki túlságosan bizalmas. A. part mindkét oldalán híres utak vezetnek melyek közül azonban az érdekesebb és építészeti szempontból sokkal merészebb, a Trajánút, már századok óta nincs használatban, de annál élénkebb a forgalom a Széchényi utón, mely, mint mindenki tudja, a legnagyobb magyar buzgólkodása folytan jött létre 1837—4o közt. Mindkét út alkotójának van sziklába vésett jólmegórdemelt emléktáblája. A Síéchényió a hajóról szabad szemmel is ló beszédét megtartani. Már Földváron a párt egy küldöttsége és számos békési választó üdvözölte a képviselőt a együtt jöttek be a száruyva- suton Békésre, hol az állouásou a rósz idő da- cZ'ira nagy közönség és czigányzene várta a szeretett képviselőt. — Irányit a városházán az egy begyült elöljáróság élén Mezei Lajos főjegyző üdvözölte; itt a Képviselő mintegy órai idézése alatt magst a varos folyamatban levő ügyeiről inlor- máltatván, Konkoly Jenő ügyvéd és a 48-as párt aleluöke házához ment, melynek itt tartózkodása alatt szívesen látott veudége volt. Vasárnap délelőtt a városház udvaráu nagyszámú választó közönsége előtt tartotta beszámolóját, melynek egyes heiyei a hallgatóságot zajos lelkesedésre ragadták. Beszéde elején megemlité, hagy az ülésszak bezártával rendes szokása szerint azért nem je lent meg, mert az időben a város még árvizve- szélyiyei küzdött. Részletesen foglalkozott a belügyi tekintetben hozott törvényekkel, különösen a halászati jog gyakorlásáról és a vaskapu szabályozásról alkotott törvényekkel, majd a had ügyi törvényeket és a pénzügyek rendezésére vonatkozólag alkotott törvényeket fejtegette. A szeszadótörvénynél felemlité, hogy a 11 forintról 35 frtra való adóemelés minden átmenet nélkül nem helyeselhető § a törvénytől szeszfogyasztásunk na- gyobbo lását nem várhatja, a mint hogy ezt erkölcsi okokból nem is szeretné. — A tolyó évi költségvetés részletes bírálatánál arra az eredményre jutott, hogy ily kormánytól, mely 13 év óta pénzügyeink rendbehozatalát csak ígéri, de meg nem valósítja, s most is a kibontakozásnak közeli kilátása nélkül sok millió uj adóval terheli a nemzetet, a bizalmat ezúttal is megtagadni fogja. Nemcsak a kormány, hanem tökép a közösügyes alap cserélendő fel ujjal s államháztartásunk rendezését csak akkoi remélhetjük, ha függetlenségünk visszaszerzéséve önálló vámterületet állíthatunk fel. Lelkes szavak- ban ecsetelte a törekvés helyességét 8 éles kifejezésekben rótta meg ama eszközöket, melyek a kormány többségének megteremtése végett alkalmaz Végül a helyi szabályozás ügyéről megemlékez vén, meleg szavakban mondott köszönetét a váró polgárainak a tavaszi árvizveszély alatt tanúsított valóban férfias magaviseletéért. Irányi szavai lelkes haágulatba hozták a közönséget, mely végül viharos éljenzésben tört ki. Érzelmeinek Konkoly Jeuő ügyvéd és a 48-as párt alelnöke lelkes beszédben adott kifejezést, megköszönve a képviselőnek a haza és a város érdekében tett fáradó zását és büszkéuek váltván Békés városát, hogy a haza e nagy fiát nevezheti országos képviselőjének. Este Irányi tiszteletére a városi bérházban Kárpáthy György színtársulata által díszelőadás tartatott. Utána 120 teritékü bankét volt, melyen Kossuth Lajosra, Irányi Dánielre, stb. sikerült felköszöntők mondottak. Irányi szerdán délben utazott el Békésről. A békésuiegyei gazdasági egylet választmánya ma d. e. 9 órakor ülést tart követ kezö tárgysorozattal : 1. A szarvasmarha és sertéstenyésztés érdekébeu kiadott megyei szabály- rendelet értelmébeu az apaállatok megvizsgálására járásonként 2—2 egyletitag választása. 2. A Vi- dovich J. indítványának tárgyalására kiküldött bizottság szept. 30-án tartott ülésének jegyzőkönyve. 3. A kert bizottság ugyané napon tartott ülésének jegyzőkönyve. 4. Több miniszteri leirat. 5. Egyóbb folyó ügyek. Halálozás. Az orosházi vasúti állomás főnöke, Bánó József f. hó 2-án több heti betegség után meghalt. A boldogult mintegy félév óta volt Orosházán s ezen rövid idő alatt a közönség ro- konszeuvét és elismerését vívta ki magának. Béke hamvaira. Halálozás, őszinte részvéttel vesszük és közöl |ük a lapunkhoz beküldött következő gyász- jelentést: Szita Géza úgy a maga, valamint kiskorú gyermekei: Margit és Erzsébet, nemkülönben számos rokonai nevében, mély tájdalommal tudatja a torrón szerető hitvesnek, az édes jó anyának és szeretett rokonnak Szita Gézáné szül. Grécz Róza asszonynak, folyó évi október hó 11-ón reggeli 6 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségeknek buzgó ésájtatos felvétele után, életének 30. évében történt gyászos elhunytát. A olvasható, a Trajánéböl nagynehezen s hosszas találgatás után csak ennyit lehet még kivenni: Imp. Caesar divi. Nervae F. Nerva Trajanus Aug. Germ. Sont. Maximus. E felirat 1785 évnek nézett már szemébe. Mig a kormányos mint egy Lynkeus tekint a hajó által követendő út elé, az utazók ráérnek sasokat nézni röptűkben, barlangokat kuiatni a féktelenségig vad sziklatömegek változatos bozótja mögött, vagy megfigyelni azon sokszoros hegyhátakat, melyek néha kissé a viz tükre alatt, néha fölötte húzódnak nem ritkán egyik parttól a másikig csak szűk átjárást engedve a gondteljes hajónak. Csak egy dolog szomoritó: a környékbeli nép, moly a czivilizátió felé törő nemes ambitio bacillusai ellen örökre desinficiátva van az általános nyomor által. Igazán csodálatraméltó, hogy ez :n a jóléttől oly kegyetlenül elhagyatott nép között rég ki nem tört a mileti leányok szomorú mániája. Viskói belefultak a rendetlenségbe Csak egy pártfogója van: Theut isten; — ki ellen még az 1868. 38. t.-cz. is teljesen béna. Babonája oly nagy, mint a szomszédbeli hegyek; szellemi látköre oly szűk, mint azok a völgyek, a melyekben laknak. — És mégis e nép nagyon jó; oly jó, hogy csupán tudatlansága nagyobb. Sok roszat fognak rá, hanem csak vezetői roszak. Nem tudom már ki, de valaki, talán egy angol, nagyon elmésen azt mondta, hogy a néger úristen képe ébenfából faragva ; mire egy nem kevésbé elmés humánista azt válaszolta, hogy fehér ura pedig ördög képe elefántcsontból. Soha bonmot-t nem lehetett találóbban applikálni, mint ezt azon megboldogultnak földi maradványai folyó hó 13-án reggeli '/49 órakor lógnak a róm. kath. egy-j ház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szeut-miseáldozat pedig ugyanezen hó és nap reggeli 9 órakor log a sze- pes-váraljai róm. kath. plébánia templomban az Egek Urának bemutattatui. Kelt Szepes-Váralján, 1888. évi október 11-ón. A béke angyala virasz- szon hamvai feletti Az arad-békésmegyei egyesített ármen tesitő- és belvizlevezetö-tarBulat f. hó 12-én tartott közgyűlésén a társulat keretébe tartozó öb- lözetnek a miniszter kivánatához képest módosított alap- és gátvédelmi szabályzatai jóváhagyattak, s így most már mi sem gátolja az öb- lözetek külön társulattá leendő alakítását. Az aradmegyei öblözet 1889 ki költségelőirányzatának letárgyalásával s több miniszteri rendelet értelmébeni intézkedések megtétele után a közgyűlés véget ért. Házasság. L ö w y Mór fiatal kereskedő folyó hó 8-án délután 5 órakor esküdött örök hűséget bájos arájának, Steinfeld Mariskának, Steiufeld Ignácz kereskedő kedves leányának. Az izr. templom szorongásig megtelt közönséggel, az eaketési szertartást emelkedett szop szónoki be széd kíséretében dr. Fischer orosházi rabbi végezte. — Az ifjú házaspár fogadja szívből fakadó legjobb szerencsekivánatunkat. Állategészségügy. Almásy Kálmán gróf gyulavárii uradalmában levő birkanyáj között a lépfene járványszerűleg lépett fel. Az állategész- sógi óvintézkedések megtétettek. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a gyulai izr. uö-egylet alapszabályait jóváhagyta. Féuyes esküvő volt kedden Békésen; e napon vezette oltárhoz Pfeiffer István uéhai Asztalos István volt békési foszolgabiro kedvesés bájosleá- uyát Hedviget. Násznagy Iráuyi Dániel, Békés városa országgyűlési képviselője volt. Teljes boldogságot kívánunk a fiatal párnak. i>le gérkezett a vadászok örömére a szalonka b a' Nimródok ugyancsak törik magukat, hogy kalapjaikat a ritka vad tollával ékesíthessék. Az első snepfet Tétényi Lajos vármegyéok derék főjegyzője lőtte, a ki úgy látszik a tollat és puskát egyformán jól kezeli. Lemondás. Kis László csabai aljárásbiró ur, miut értesülünk, beadta lemondását hivatali állásáról. Lemondásában nyíltan megmondja annak okát, hogy t. i. a legutóbbi járásbirói kinevezésnél pretereálva lett. őszintén sajnáljuk a lemondást, m'<rt bírói karunk kitűnő tagot vészit benne, a ki teljes odaadással szolgálta igazság- szolgáltatásunkat, s halljuk, hogy hamar méltányolva is találta volna érdemeit, ha nem siet lemondásával. Nincs jogunk arra, hogy hozzá szóljunk s commentáljuk a dolognak tnagau oldalát s csak sajnálhatjuk a veszteséget, mely eltávozásával a birói kart érte. Nyugalomba helyezés. J a k a b f f y József gyulai ktr. törvényszéki irodatisst, s mint ilyen, a pulgári és bünfenyitő kiadó hivatal számos éveken át volt vezetője, saját kérelme folytán e hó végével nyugalomba helyeztetett. — ő voit a gyulai törvényszéknél a legrégibb hivatalnok, s szór galma, pontossága, valamint mindenki előtt kész séges szolgálata s modora által nem csak tiszttár sai, de általában véve minden ügyfél irányában közbecsűlést és szeretetet vívott ki maga részére. Adja az ég, hogy majdnem 38 évi szolgálata után hátralevő nyugalmas napjait, örmmel s bol dogsággal töltse családja körébeu. Szeberényi Gusztáv evaug. püspök, az ágostai evangélikusok egyetemes gyűlésének második napján nemcsak teljesen megnyugtató, bauern hazafiui enuntiatiót tett a Zsedényi alapból jutalmazott Venich csabai tanító ügyében Kubi- uyi Géza által mondott interpellátióra. A Zsedényi alapból — mondá a püspök — a bányai kerületre 1000 frt esik. Ezen összeg a tanítók segélyezésére fordiiandó. Minden esperesség segélyezésre három tanitót jelöl, kik közül egyet a püspök választ. A békési esperesség azonban csak egy tanitót jelölt. Ez által a püspök feloldatva érezte magát attól, hogy ezen egy jelöltre szorítkozzék, ki tudomása szerint olyan anyagi körülmények között él, hogy a segélyre épen nem szorul. Azért a békési esperessel megbeszélvén az ügyet, egy másik, Ugyefogyott tanítónak, ki arra igen rá volt szorulva, ember- baráti érzülettől vezérelve, soron kivUl adta oda a 100 forint segélyt és nem hitte, hogy e miatt megrovásra érdemes cselekményt követett el. De az ügyben, mely interpeliáczió tárgyává tétetett, nem is azt vitatták, hogy a püspök, bár jóindulatából igazolható szabálytalanságot követett el, hanem azt, bogy a püspök egy panszlávnak adta a segélyösszeget és ezért a hírlapok utján •uagát a püspököt is pánszlávnak hirdették. De kijelenti, hogy azt a szegény tanítót, kit könyö- rületessógből segélyben részesített, csak gyanúsították pánszlávizmussal és a gyanú alaptalannak bizonyult. Mert ha csakugyan kiderült volna, hogy a tanító pánszláv, biztosítja a püspök a Közgyűlést, hogy nem csak segélyben nem részesítette volna, hanem még hivatalától is megfosztotta volna, mert panszlávokat eddig sem tűrt, ezt az egyet sem tűrte volna meg. A mi a saját személye iránti méltatlan, igazságtalan támadást és alaptalan pánszlávizmussá! való gyanúsítást illeti, ezt hallgatással mellőzte, mert uem tartotta érdemesnek, hogy arra válaszoljon. De biztosítja a közgyűlést, mely azt tudja is, hogy a hazafiság ápolása és a magyarság terjesztése érdekében többet tett, mint azok, kik hírlapok utján őt panszlávnak kibiresztelték és biztosítja, hogy ezután is a haza és a magyarság érdekeit fogja elősegíteni. Hosszantartó éljenzés kisérte a püspök eme kijelentését. Kubinyi visszavouja az interpellacziót s kijelenti, bogy tisztelettel hajlik meg a püspök hazafisága előtt s báró Prónay Dezső elnök konstatálja, liogy ezzel az tnczidens végleg el van intézve. Ozv. Gazdag Iinréné, született Simon Mária, akit a földi igazságszolgáltatás a soroksári- utozai rablógyilkosság bűntettében ártatlannak nyilvánított s ki a szenzácziós büoper befejezte után Szarvasra költözött le b ott csendes vissza- vonultsagban élt, folyó hó 5-én meghalt s szombaton hántolták el tetemeit a szarvasi temetőben. Most már a legfelsőbb hatalom itélőszéke előtt all, aki uem kér vallomást, hanem a lelkekben olvas, az mondja ki rá: bűnös volt-e vagy ártatlan. Eljegyzés. Stern Adolf gyomai kereskedő leányát Szerénát, eljegyezte Karpáti Manó hírlapíró. Az ellenőrzési szemle f. hó 11- és 12-én ejtetett meg a gyulai s helyben tartózkodó vidéki szabadságolt és tartalékos katonákkal, akik közül azoubau meglehetős nagy kontingens maradi el ezúttal is és a Csabán tartandó utószemlén tartoznak ebbeli katonai kötelezettségeinek megfelelni. A Kettős-Kőrös szanazug-békési csatorna mentén elreudeit töltés belebbezósi munkálatok költségeihez való hozzájárulási araoy megállapítása czéljaból a közmunka- s közlekedésügyi miniszter áltál elrendelt tárgyalás folyó bo 10-én délelőtt ejtetett meg Gyulau az alsó-feber-köröst s bosszutoki társulatok, illetőleg az eme társulatok által e czélool kiküldött képviselők kozott. A bosszutoki társulat részéről megjelentek dr. Hajnal István, Hegedűs Mihály és Szilágyi Antal, /iszonyra, mely a aemaeki oláh es pópája iái t van. De térjünk vissza a tárgyra. Azon szám :alan kisabb-nagyobb barlang közül, melyek :átott szájjal minduntalan szemeink elé tolakodnak, legnagyobb a Veteráni nevű, honnét 1 hasonnevű tábornok 1682-ben soká gátolta neg a törökök átkelését s mikor ezek később hás helyen átkelvén, túlhatalmukkal ostrom tlá vették, 4oo emberével ép oly dicsőséget szerzett mint Jurisios Kőszegnél; — a leghi- •esebb pedig a golumbácsi, honnét közhiedelem izerint jönnének azon apró mérges legyek nelyek a déli megyékben a marhák között tagyobb pusztítást visznek végbe, mint vala- nely dögvész, de melyeknek hazáját, s >k era- >er és az én szerény véleményem szerint sok- :al inkább az alibunári mocsárokban kell ceresni. Ezen barlang alatt van Galambócz rára — az egyetlen nagyobbszabású rom az igész vonalon — mely a magyarok és törő :ök közti háborúkban fontos szerepet játszott. Lásd Arany Rozgonyinéját.) A várral szem >en a Duna közepén emelkedik ki vagy 30 néternyire a colossális Babakai szikla. „Kőül a hallgatás .... 3 a múltak képe leng ! ., az érező kebel mélyen el-elmereng.“ E szikla gy kis tragoediát juttat eszembe. Elmondom. Régen volt, nagyon régen, sokan már 1 sem hiszik, hogy e vidéken mindenütt tö- ökok lakoztak, de nagy urak és előkelő tö- ökök főkép Galambóczon tartózkodtak. Ott oltak a laktanyák, az arsenál és a háremek, left másutt hol lettek volna biztonságban? *edig biztonságban akarta tudni Mozlim pasha z ö egyetlenegy imádottját: Babakait, ki oly zép volt, mint Milton Évája, kit úgy szere- stt, mint Abelárd Heloiset, kiért lemondott luuui najoroi| Qc ki luinQdn uüzull diQüaäC daczára nem tudta viszonozni hatalmas urának szerelmét, mert szivét más monopolizálta — egy magyar fogoly. Soka nam tudtak találkozni, de van-e akadály, melyet igaz szerelem le nem dönt? Találkoztak .... Sűrű sötét fellegek tornyosultak fel a láthatáron; nagy zivatar közeledett. A hold, minthacsak tudott volna a dologról, beleegyezöieg egész éj másutt kóborolt. Áruló villámok ingatag világa veszélyt hozhatott volna, de a sötétség, mely bérbe vette ez éjt, hamar elnyelte fényüket. Már túl voltak az őrsökön. Lent csónakba léptek és áteveztek — azaz áteveztek volná .. Ott fent a néma légbe, mint menydörgés, egy lázadó moraj vegyült, melyből e két szó volt kivehető: Allah, Babakai. Ügy hatott ez a menekülőkre, mint a lybiai sivatag megsebzett oroszlánjának bősz ordítása azokra, kiket épen felfalni készül. Ijesztő zaj mindinkább közeledett; rémes árnyakjekecen botin tg attak. Az üldözöttek a halálhoz szítva, a hullámokoa rohantak. Babakait kifogták. Gúnyoló spahik lelkét éhező sasoa életét hamar megölték. Még századok múlva láttak csontvázát a róla nevezett sziklán, hol Mozlim, mint az antik istenek hajdan Prometheus!, Jeiánczolá . . , I A szikla még áll; az emlék még él, de Babakai és Mozlim — ők ketten nincsenek már. A hegyek mindsürűbben ölelkeznek zöld virányú lejtőkkel, mig végre teljesen felolvadnak ama nagy síkságban, melynek - délkeleti határkőre Báziás.
