Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-23 / 39. szám

Melléklet a „Békés“ 39-ik számához. hálás vesszőparipájára szeretne ülni s arról min­a jüvóbeu szükségesnek mutatkozó intézkedéseket feltáró terjedelmes és kimerítő feliratot íutézett és azt a t. évi junius hava 28-án küldöttségileg át is nyújtotta. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. mi­niszter urnák ez alkalomból tett kijelentései, de különben is általánosan ösmert buzgalma és eró- lye reményt uyujtanak a bizottságnak arra néz­ve, hogy vármegyénk ármeutesitése érdekében ki­fejezett óhajtásaink figyelembe vétetni s a szük­ségesnek mutatkozó intézkezések hova hamarabb megtétetni fognak. A vizmenti községek belterületének meg­mentése érdekéből szükségesnek látta e b izottság elrendelni, hogy e községek alkalmas körgátakat építsenek, illetve meglévő körgátjaikat kellő vód- kópes állapotba helyezzék. VI. A honvédelmi minisztérium Ügykörében. Az idei fősorozás eredménye kielégítőnek egyáltalján nem mondható, — a gyomai és szeg halmi sorozó járásokat kivéve, az ujoncz és pót- tartaléki jutalék egy járásban sem telt ki, — és esen járásokban mutatkozó hátralékok oly nagyok hogy azoknak a felülvizsgáló bizottság és az utó állítások alkalmával leendő pótlásához reményt kötni alig lehet. A mutatkozott hátrálékok legelfogadhatóbb okaiként jelezhetők a szeszes italoknak mértéktelen élvezete, s a korai ifjúságban megkezdett nehéz munka, a melyek a test fejlődésére kétségtelenül káros befolyást gyakorolnak. A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi minisz tér ur által kirendelt mozgó vegyes felülvizsgáló bizottság intézkedését B.-Gyuláu a f. év junius 4. és 5-ik napjain csekély eredményuyel fejezte b Az ide mellékelt VI. mintájú kimutatás azon adatokat tartalmazza, melyek a védkötelesek szá mára adott nósülési engedélyek, az elbocsájtási esetek s a védkótelezetteég tekintetében a védtör vényhez irt utasítás 42. §-ának 1 pontjához képest megengedett egyéb kedvezményekben részesültek számát tüntetik fel. A vármegye területén a lefolyt félévben ál landóao B.-Csabán a cs. és kir. 101. számú gya­logezred 3-ik zászlóalja s ugyan ezen ezred had­kiegészítő kerületi parancsnoksága, Békésen a cs és kir. 14. huszárezred egy százada és B.-Gyulán a m. kir. Il-ik honvéd gyalog féldaudár és a m kir. II. honvéd huszár ezred 1. és 2. számú szá zada voltak elhelyezve. VII. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemagy m. kir. minisztérium ügykörét érintöleg A f. évi aratási eredmények ezúttal fel nem tüntethetők. Azok, az ide vonatkozó adatoknak az országos statistical hivatal részére leendő össze gyűjtések után lesznek csupán megállapíthatók. Ez idő szerint tisztelettel jegyezzük meg hogy az árviz által elöntve volt területek kivéte lével a kaszás növények általában kielégítő tér mést adtak. Az idei hosszan tartó szigorú tél a gyümölcs fákban sok kárt tevén a gyümölcs termés kedve­zőtlennek mutatkozik. A hasznos házi és gazdasági állatok egész ségi állapotát a lefolyt fél év vége tele a jarvá nyos betegségek több helyen veszélyeztette*, — és különösen a szarvasmarhák között mutatkozott lépfene és a sertések között felmerült üszögös or baucz okoztak nagyobb mérvű pusztításokat. — A lovak között a takonykórnak és lépfenének, és az ebek között a veszettségnek mutatkoztak egyes szórványos esetei. Az állati ragályos és járványos betegségek ellenében az orvosi segély foganatba vétele irán a kellő intézkedések nyombau megtétetnek és vármegyei állatorvos nem különben a vármegyénk be ez évbe áthelyezett állami állatorvos karnltött szakavatott működései a kórok kiirtása és az óv intézkedések foganatba vételére üdvös eredménye két tüntetnek fel. A tavaszi rendes ló vizsgálat a vármegye ál latorvosa által a lóosztályozással egyidejűleg fo] ganatosittatván, — egyes gyanús oiriolyási esete két kivéve a lóállomáuy egészségi allspota telje sen kielégítőnek és kedvezőnek találtatott. A hernyók és a szerb tövis kiirtása a fenn álló szabályzatoknak megfelelően eszközöltetett. Vésztő községben a nagyméltóságu földmi velés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisz tér ur kiküldöttje által még a múlt év folyamán constatált phylloxera folytán, a község határában lévő összes szőlő területek hatósági zár alá vétet­tek, — ezen területekről úgy a szőlő vesszőknek, mint szőlő növény egyéb alkatrészeinek, nem kü­lönben szőlő levélbe csomagolt tárgyaknak szőlő karóknak stb szállítása, vagy kiszolgáltatása be tiltva lett. B.-Gyulán, 1888. augusztus hó 7-én. Jegyzettet Terényi Lajos, Békésvármegye főjegyzője. Egy, a békési evangélikus esperesség fóruma előtt „nem kívánt eredménynye végződött“ ügy. A „Bókósmegyei Közlöny“ folyó évi szept. 9-iki számában valami névtelen „tudósitó“ — egyebek közt ezeket írja : „Kívánatosnak látszott kezdettől fogva el­mondani azon üzelmek történetét, melyek „Deák Imre“ név alatt „hazafiság“ czimén a békési ág. li. ev. esperesség és vezetői ellen a lapokban különösen azóta folynak, a mióta ifj. J. K. urnák ogy ügye az esperesség gyűlésén nem végződött rá nézve a kívánt eredménynyel. Latom ugyanis, hogy ifj. J. K. ur, ezen lapnak, az ügy fejlődését nem ismerő közönsége előtt ez ő „egyházpolitikai“ denfelé egy-egy kiszámított gyanúsító szóval a pánszlávizmus vádját szórva, — Deák Imre hit- ány rágalmait hazafias érdemek gyanánt sze­retné minősíteni. De mióta elolvastam az Aradon megjelenő „Alföld« czimü lapnak szept. ti-diki zámában Deák Imrének szánalmas védekezését abban csalódásig basonló észjárásra, ugyanazon keveset mondó, sokat sejtető, semmit sem bizo­nyító, de annál vakmerőbben gyanúsító modorra találtam, melyiyel szabad óráiban ifj. J. K. ur igyekszik mások rovására az öt nem ismerők előtt hazafias érdemeket szerezni, — elálltam szándékomtól stb.“ Minden esetre szép dolog, hogy a setéiben bujkáló és erősen klassifikáló névtelen „tudósító“ eláliott azon szándékától, miszerint mesterségét tovább is folytassa. Maga azon tény, hogy bár nevezett lapban kétszer is felszólítottam őt si sakjának levetésére és a magyar hazafias párt ellen súlyos vádat kifejező állításainak bebizo nyitására, — sem magát megnevezni Dem meri sem állításait adatokkal igazolni Dem tudja, eléggé jellemzi öt, mint olyant, kinek oka van a nyilvánosságot kerülői. Ennek daczára azonban a sötétben bujkáló névtelen“ akaratlanul is a közügyuek tett szol gálatot akkor, midőn napirendre hozta azon ügy“-et, mely szerinte „az esperességi gyűlésen nem végződött rám nézve kívánt eredménnyel. Hogy mi legyen ezen ügy ? azt nem mondja meg Szándékosan bizonytalanságban hagyja a közön éget, mely az ő mysztikus szavai után kényte len azon gondolatra jönni, hogy itt valami sze mélyéé ügyről van szó, melynek kedvezőtlen el intézése bennem ellenséges érzelmeket keltett volna. Erre számítva, minden habozás nélkül kiírja, hogy én „szabad óráimat arra használom fel, miszerint „mások rovására hazafias érdeme­ket szerezzek magamnak.“ Nem annyira a magam igazolása, mint in kább a t. közönség tájékoztatása czéljából álljon tt tehát azon ügy, melynek kudarczát a setét ben bujkáló „névtelen“ dicsekedve hirdeti. Az 1882-dik évben, midőn Felvidéky nek „Protestantizmus és pánszlávizmus“ czimü röp irata megjelent, a bányakerületi közgyűlésen szó volt arról: miképen lehetne a folyton tovább harapódzó pánszláv fekélyt gyökeresen kiirtani és egyházunkat a tót lapok által propagált mi rigy ellen biztosítani ? A békési evang. esperességnek e tárgyban hozott határozata igy hangzik: „az esperesség magától a vádat újra és a leg atározottabban visszautasítja 8 fentartva idézett határozatát (1875. jun. 9-én Komlóson tartott gyűlés jk 10. pontja) újólag kijelenti, hogy a mint edd mindég és minden körülmények közt, szeretett magyar hazánk iránt a hűség érzelmeit ápolta ezen hűséget minden körülmények közt megőrizte agy azt ezután is mindig és minden körülmények közt tettel is bizonyitandja ; bizonyitandja esetleg azzal, hogy azon nem várt esetben, ha az espe resség keblében egyesek által netalán panszla visztikus irány tanúsíttatnék, tudni fogja azt meg torolni és ártalmatlanná tenni.“ Én, mint az esperességnek a kerületi gyű­lésre kiküldött egyik tagja, teljes szivemből hozzá járultam ezen, hazafias érzelmek által sugalma zott javaslathoz. De a mi viszonyainkhoz képest nem találtam azt eléggé praktikusnak. Lehetet­len volt ugyanis nem látnom, hogy egy valóság gal létező ragályt bármi ünnepélyes es ószin szívből jövő nyilatkozatokkal megszüntetni, sem pedig népünket a mételyezés ellen puszta recep tekkel biztosítani nem lehet. A bacillusok nem félnek a honszeretet bármi magasztos kijelenté sétől sem, — de félnek a karbolsavtól. Az sem elég, hogy esetleg a pánszláv-mirigy által meg mételyezett lelkű egyházi hivatalnokot, — há zunkból kitegyük az utczára. A mételyt csak terjeszteni fogja maga körül, mind addig, inig a bacillusok kifejlődéséhez és szaporodásáh szükséges feltételek meg vannak. S különben a fertőzés az egyház körén kívül álló egyének által is eszközölhető 1 Ha már azt kérdjük : mik azok a feltételek melyek a bacillusok kifejlődését lehetővé teszik megfelel arra azon 150 évnek tapasztalata, mióta a törökök által elpusztított, hajdan virág zott magyar alföldi községek örökségébe lépett népünk Békésrnegyét lakja. Miért nincsen pán szláv fertőzés Endrödön, holott az eudrödiek tér mészetszerüleg ugyanazon véralkattal bírnak mint a mi népünk 7 Miért gyanúsítanak minké folytonosan pánszlávizmussal 7 Talán a hitvallá teszi ezt a különbséget ? Korántsem 1 Hanem amott a népnek őrei és igazi barátai már száz év előtt megsemmisítették azon feltételeket, me­lyek a bacillusok kifejlődését a természeti törvény kényszerűségével eredményezik, — nálunk meg Deák Imréket, a kik az uralkodó elvtelenség élelmes potyeszség, a páuszláv-termö és „érdem szerző« egyházpolitika helyett valami más rend szert akarnának érvényre emelni, — azok, a kik az uralkodóvá lett személyi knltusnak és a ma gyár ezég alatt tótositó iránynak részint ünnepelt hősei, részint konczleső hívei, — hatalmukra fél tékeny kapzsi lelkek egész ravaszságával és szén vedélyességével halálra üldözik. Ily elvek és meggyőződés által vezéreltetve az említett bányakerületi közgyűlésén a követ kező inditványnyal léptem fel, a mint az a 1882 ki bányakerületi közgyűlés jkvnek 10. pontj alatt olvasható : 1. Tűzessék ki az elemi oktatás főczéljáva kapcsolatban, Bányakerületünk összes népiskolá kőtélezőleg, elengedhetlen követelményül azon ered mény, hogy gyermekeink a népiskolában egyéb szükséges ismeretek mellett, — a magyar nyel vet kivétel nélkül mindnyájan tökéletesen elsaji titsák. E czélból utasittassanak az esperességek tanterveiknek haladéktalanul ily értelemben leendő átalakítására s mindazon intézkedések megtevésén melyek arra nézve szükségeseknek mutatkoznak hogy amaz eredmény biztosan elérhető legyen. 2. Síólittassanak fel a bányakerületi összes nem magyar ajkú gyülekezeteinek lelkészei, mi szerint ismerjék hivatásukból folyó szent köte­lességüknek, gyülekezetükben az iskola által nyúj­tandó kontingens bevonásával és gyülekezetük óhajával megegyezöleg magyar nyelvű isteni tisz­teleteket meghonosítani. E czélból alakíttassák a fötisztelendö bányakerületi püspök ur elnöklete alatt egy állandó kerületi bizottság, melynek fel adata volna szláv és németajkú gyülekezeteink által leginkább használt énekeknek és | szent- rásnak szabatos magyar Dyelvre leendő fordítá­sáról gondoskodni s általában oly irányú irodaim lüködóst kifejteni, mely által nem magyar ajkú yülekezeteink vallás erkölcsi szükségeinek, akár jelenben, akár jövőben, magyar nyelven leendő ielégitése, azok lelki kára nélkül, lehetővé té tessék.“ Ezen indítványom, a kerületi gyűlés által közhelyesléssel fogadtatott, 8 foganatosítás végett az esperességekhez leküldetett. Annak első poutja a kerületi népiskolai bizottság jelentésére hozott határozatnál azonnal alapul vétetett, a mennyi ben a nevezett bizottságnak adott utasítás ugyan azon jegyzőkönyv 16. pontja szerint igy hangzik »Ugyanezen jelentések kapcsában, vonatko kozással a jelen közgyűlés 10. pontjára, a kerület elhatározza, hogy a népiskolákban a magyar nyelv tanításában megkivántató haladásról, évről évre minden közgyűlésen külön jelentésekből kivan tudomást szerezni. Ennél fogva utasítja a körlel készeket, hogy az esperességeik elé terjesztendő jelentósökben ez irányban lelkiismeretes hűséggel és pontossággal foglalják bele szerzett tapasztalatai­kat, valamint utasítja az espereseket is, hogy a hozzájuk beérkezendő jelentések alapján, i magyar nyelv tanításának állapotáról, évről évre tegyenek jelentést a kerületi bizottságok évén a kerületi közgyűlésen.“ íme 1 ez azon ügy, melyről a sötétben búj háló „névtelen“ azt Írja, hogy az „az esperességi gyűlésen rám nézve nem végződött kívánt ered ménynyel.* És ezeu állítását megerősítik a pán szlávok is, a kik az 1888-ik evben Nagylakon tartott esperességi gyűlésről, melyen nevezett indítványom tárgyaltatott, — valóságos győzelmi hymnuszokat zengedeztek lapjaikban. így például a legvadaub pánszláv lapo egyikében az egyetemes egyház közbelépése toly tán azóta megszűnt „Koronhev“ 1883-ik évi 18 számában egy békési evangélikus lelkész tollá bél, — az említett nayylaki gyűlésről a követ kező tudósítás jelent meg : „A békési esperességből. Mint kuriosumot megemlítem, minő érvekkel támogatta iij. Je­szenszky Károly Berényböl esperességüuk előtt amaz ö evangeliom ellenes, istentelen inditvá nyait, melyek által sokakat felháborított. „Azért akarja — úgy mond — azokat foganatosíttatni, hogy ha tótok magyarok közt telepednek le, azok ez utóbbiak isteni tiszteletén részt vehessenek Hát nem természetesebb és jobb-e az, hogy Istennek hü szolgája, a ki a tótot csak úgy kö teles szeretni, mint a magyart, — amazt az saját nyelvén vezesse az üdvösségre ? Meg mondatott neki, hogy ilyen Jeszeuszky-féle mó óon Luther születésének emléke csak bemocskol látnék. Esperességüuk elvetette az ő indítványait és a mint eddig volt a nyelvkérdést ezentúl azok hatáskörének tartotta fenn, a kik legjobban tudjak: mi szolgál a nép üdvére 7 Oh vajh mindnyájan ily szép sikerrel küzdenénk minden ellen, a mi nem evaugoliomszerü és nem test­véries I“ Így bizonyítják maguk a pánszlávok azt, mit most a sötétben bujkáló „névtelen« konsta talni kíván, hogy t. i. említett „üyy“-emnek esperessegi gyűlésén nem lett meg a „kívánt eredménye.“ — De nekem úgy tetszik, hogy felett egy „igaz magyar hazafi“-nak sincs ok orüloie. sőt inkább maga azon tény, hogy Deák Imre által ismertetett tót irodalmi termé kék (lásd az „Egyetértés“ aug. 5. és aug. 21- számuit) épen a békési evang. esperességbe működő némely férfiak pennájának köszönik ő létrejöttüket, — megsemmisítő iteletet mond azon rendszer felett, mely a Bányakerületnek 188% évi jkv 10. pontjában foglalt és a kerület által elfogadott indítványban körvonalazott egy házpolitikai irányt, — a békési evangélikus espe rességben a „névtelen“ állal konstatált sorsra jut tatta ! Hogy mik voltak a nagylaki gyűlésnek mely a panszlávokat oly nagy örömmel töltötte el, — további fejleményei 7 minő álláspontot lo, laltam el azon vitában, midőn Békésmegye köz igazgatási bizottsága és az esperesség bizonyos hivatalos személyiségei között a csorvási nyel kérdés tárgyában felmerült differenliak, — Zsi linszky Mihály ur által a hírlapi diskussio téré vitettek 7 Mint igazolta Trefort miniszternek szarvasi fögymnázium ellen Békésy tankerületi főigazgató által emelt vád alkalmából az espe rességhez intézett válasza Deák Imrének objectiv felfogását, — azon hévteljes szónoklatokkal, ille töleg hírlapi czikkekkel szemben, melyek akkor — már nem tudom hányadszor 7 — némelyek által a pánszláv bajokat konstatáló magyar la pok ellen írattak 7 Mind ezekre talán még lesz alkalmam felelni, — ha esetleg a setéiben búj káló „névtelen“ fentebb kifejezett dicséretes el határozásának megváltoztatásával, mesterségének folytatására szánuá el magát Egyelőre azt hiszem, ezekből is tájékozást meríthet magának a t közönség azon „üzelmek története“ lelöl, melyekre a pánszlávokkal közös ügyes politikát csiuáló „névtelen“ ozélozni szi veskedett! Ifj, Jeszenszky Károly, ev. lelkész. 28-ig terjedő öt napon át a polgármesteri 'vatalban közszemlére kitétetett. A név­jegyzék elleni észrevételek a szemlére ki­tételt követő öt nap alatt vagy is októ­ber 3-ig adandók be. Gyulán, szept. 22. 1888. A városi képviselet megalakítása czél­jából az 1886. évi XXII. t. ez. 33. §-a értelmében a választás alá nem eső kép­viselők (virilisek) névjegyzékének 1889-ik ’vre leendő kiigazítása czéljából a városi épviseleti közgyűlés f. évi szeptember hó 12 én tartott rendkívüli közgyűlés M38Ass8 83 kgy. számú határozatával választott kül­döttség működését f. évi September hó 24-ik napján délelőtt 9 órakor Gyula vá­ros közliázáuak nagy üléstermében meg­kezdi s ugyanott ülését a fenti napon, valamint reá következő 25-én délelőtt 9 órától 12-ig és délután 2 órától 5 óráig nyilvánosan tartja, mi is ezennel köztudo­másra hozatik. Gyulán 1888. September 19-én Védel Károly, küldötségi elnök. üo"ba,3r János, polgármester. 5947-88. Gyula városa községi választói né jegyzéke, a képviselő testület által kikul dött választmány által kerületenként ösz- szeállittatván, az 1886. XXII. t.-cz. 39. §-a értelmében f. hó 24-től bezárólag Hírek. A képviselő testület tegnapi közgyűlésé­ről, az alsó fehér-körösi ármentesitő társulat f. bó 16-iki rendes üléséről irt tudósításainkat tér­szűke miatt csak lapunk jövő számában közöljük. Kossúth Lajos, Gyulaváros díszpolgára. Annak idejében megirtuk volt, hogy a „Király* endéglöben Lajos estét ünnepelő társaság köré­ben elhatároztatott, hogy az alakulandó úgyneve­zett „48-ás kör“ nevében indítvány tétessék a képviselő testület előtt legnagyobb bazánkfia Kossuth Lajosnak Gyulavároros díszpolgárává leen­dő megválasztására. — Mielőtt azonban eme tár­aság köréből az indítvány beadatott volna, né­hány városi képviselő, ama helyes szemponttól indíttatva, miszerint Kossuth Lajos, bálványa pártkülömbség nélkül minden magyar embernek és helytelen dolog lenne, ha exclusiv természetű s irányú körböl tétetnék meg a lépés díszpolgár­rá leendő megválasztására: pártkülömbség nélkül csatlakozott dr. Kovács István megyei főorvos kö­ré, aki még szept. hó 9-én beadta Dobay János polgárníésternek a több képviselő által aláirt követ­kező indítványt, hogy nagy hazánkfia a város dísz­polgárává választassák: „TekintetesKépviselőtes­tület! E kétharmadrészben lefolyt évvel épen negy­venedik esztendeje telik már le annak, hogy ez a nemzet állami függetlenségének, élete és sza­badságának megmentéséért, a körülmények fá- tumszerű alakulása folytán, legutóbb fegyvert fogni kónysZerittetett. Miként folyt le a küzde­lem, tudja minden magyar, ismeri a világ, mert ércztábláira véste fel az élet nagy ta­nítómestere : a megveszteget hetlen történelem. E történelem tanítja nekünk, hogy okuljunk a múltakból a jelen s a jövő számára, s hogy kegyelettel szenteljük meg azoknak emlékét, kik a hazáért éltek és meghaltak. A közelmúlt napokban meghatóan áldozott e város és megye közönsége, a hazafiul kegyelet oltárán, a függet­lenségi harcz egyik bajnoknőjének hamvai felot. Régi, harminezöt éves tartozását rótta le ez­zel úgy maga, mint a halott iránt, s mi ugyérez- tűk, hogy az a kegyelet, mely akkor ezreket és ezreket vitt oda a temetőbe, — a történelem lüktetése volt a hazafiui és honleányi keblek­ben. E lüktetés késztet arra minket most is, hogy egy másik, szintén régi, majdnem negyven éves nagy tartozás lerovásának szükséges voltára tisztelettel reámutassunk, midőn ezennel indítvá­nyozzuk, hogy a leghívebb magyar, Magyaror­szág függetlenségének világtörténelmi jelentőségű phaenomenalis bajnoka: Kossuth Lajos, e város díszpolgárává még ez ülésben megoálásztaeeék, s e választás neki diszokmányilag mielőbb tudomására hozassák. Azon reményben, hogy felment ben­nünket a Tek. Képviselőtestület indítványunk indokolásától, hazafiui tisztelettel vagyunk, Gyu­lán, 1888. sept. 8-án.“ Következnek az aláírások. A képviselőtestület tegnap délelőtti rendes köz­gyűlésében élénk éljenzések között egyhangúlag határozattá emelte Dr. Kovács István és társai in­dítványát, s legnagyobb hazánkfiát Kossuth Lajost Gyula városa díszpolgárának megválasztotta. A hosszufoki ármentesitő társulat f. hó 26 án választmányi s ezt követőleg rendkívüli köz­gyűlést tart a közmunka s közlekedésügyi minisz­ternek lapunkban is közölt rendelete tárgyában, mely rendeletben tudvalevőleg kimondatik, hogy a miniszter biztost küld a társulatra, ha az egy hónap alatt nem intézkedik a töltésbelebbezés hozzájárulási arányának kérdésében. A közgyűlés­nek további tárgya a gyula-békési nagy csatorna jobboldali töltésemelése s erősítése s folyó ügyek. Váudortanitás. Nagy Zsigmond méhészeti vándortanitó október 12-én P.-Sz.-Tornyán, 13 án

Next

/
Thumbnails
Contents