Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-16 / 38. szám

Á posta és távírda Üzletben az év első ne. gyedében sőt a második évnegyed elején gyakori késedelmek fordultak elő, melyek az általánosan] tudva levő hófúvások és árvizek által okoztattak — néhány napi szünetelés a posta közlekedésben azonban csak akkor állott be, a midőn az elemi csapások oly mérvet öltöttek, hogy az azok által előidézett akadályokat leküzdeni nem lehetett. A posta és távirda üzlet fejlesztése folytono­san haladt; újabb meg újabb intézmények létesí­tettek, melyek a postát és távírdát igénybe vevő közönség fokozódó igényeinek kielégítésére szolgál­nak, és több uj hivatal felállítása is vétetett terv­be, illetőleg tárgyalás alá, melyek nein sokára meg- kezdendik működésűket. A vármegye területén létező távirda állomá­sok f. évi 1-ső feléről szóló távrirat és pénzforgal­máról szerkesztett statisztikai átnézetet tiszteletté ide csatoltuk, s megjegyezzük, hogy a távirda sze­mélyzet a mely főleg a f. év tavaszán dúlt árvizek miatt a vármegyének minden vizmenti községében éjjel nappali szolgálaton teljesített — hivatásá­nak pontosan s lelkismeretesen megfelelt. A posta és távirda forgalom s ezzel kapcso­latosan a jövedéki bevétel a múlthoz képest arány- lagosan szaporodott. E helyen emlékezünk meg a tolyö évben le­esett óriási bó tömegek hirteleni olvadása és a lolyók szakadatlanul vastag jégkéregének zajlása folytán a t. évi márczius havában bekövetkezett árvizekről. A f. évi márczius 12-én a délelőtti órákban a Kettős-Körös balpartján a dobozi hid és Békés község község között az úgynevezett Marónál két helyen összesen 160 méter szélességben kiszakad­ván, a jégtorlódások által felduzzasztott víztömeg 4 méter eséssel zudult az árterületre. A szakadások elzárása iránt foganatba vett munkálatok — daczára a legnagyobb emberi erő megfeszítésnek — eredményre nem vezetvén a ki- ömlő áradat Gerla-Póstelek egész határát, B-Gyula város, Békés, B.-Csaba, Doboz, Mező-Beréuy és KöÉ'ös-Tarcsa községek határainak egy részét sőti B.-Csaba község belterületének az Élővíz csatorna jobbpartján eső lakott részét is elborítván, — to vább haladásában Mező-Beréuy község közgát­jától kiindulva Körös-Tarcsa község felett a Ket­tős-Körös balpartjába beékelődő kereszti gáttá lett fenntartva. (Vége köv.) Békésvármegye legtöbb adót fizető bizott­sági tagjainak 1889. évre összeállított névjegyzéke. (Folytatás.) 13. Kny Antal bírt. Békés 640 96 róm. kath. lelkész kétszeres. 74. Miklya György bírt. Csaba 630*59 75. Urszinyi Béla oirt. Csaba 633*91 76. Kecb József bírt. Csórva« 624*53, 77. Lux Gyula bírt. Gyula 616*30, méruok kétszeres. 76. ltj. Kou- siczky János birt. Bzeuas 621*76, 79. Uj. Medveczky József bírt. Szarvas 614*14, gyógyszerész kétsze­res. 80. Schvartz Gáwuiuel bírt. Békés 611*52. 81. itj. Kardos Ferencz bírt. özeghaluui 599*49. 82 Boros Janos K-Tarosa 696*30. 83. Kalmar József bírt. Eudröd 595*06. 84. Braun Mór bírt. Gyula 590.97. 85. Kocziszky Mátyás bírt. Csaba 589 18. 86. Ve­res József birt. Orosháza 585*42, ev. rét. lelkész kétszeres. 87 itj. Leboczky Jauos bírt. T.-Komlós 583*42. 88. Gajdács János bírt. Csaba 677*88. 89. ifj. Mikolay Mihály bírt. Bzarvas 665 02, ügyvéd kétszeres. 90. Botyáuszky Jauos birt. Csaba o62*43. 91. Novák Kamill bin. Gyula 552 14. ügyvédi oki. ((étszeres. 92. Kovács Mátyás bírt. Csaoa 644*16. 93. Tabajdi Sándor birt. Szarvas 551*50 mérnök kétszeres. 94. Keller Imre bin. Gyula 538*52 ügy­véd kétszeres. 95. Viukler Lajos bin. Gyula gyógy­szerész. kétszeres. 96. id. /alay Mihály bírt. Csor- vás 536 51. 97. Buffer Adóit bírt. M -Bereuy 535*53. 88. Polgár Béla bírt. F.-Gyarmat 533*06. 99. Korossy Kamill bírt. Csaba 528*90 gazdatiszt kétszeres. 100 Lepény Pál bírt. Csaba 526*36. 101. Janunk Pál birt. Szavas 524*78. 102. Koblmauu Fereucz ke­reskedő Gyula 520*12, keresk. kamarai tag. 103. Scunffert József birt. Gyula 519 90. 104. Kitka Já­nos birt, Csaba 519*09. 105. Kohu Tóbiás bírt. Öcsöd 515/62. 106. Hacker Mátyás bírt. Öcsöd 507*18. 107. Laurmyecz György bírt. Csaba 505*70. 108. Kovács Istváu bírt. Eudröd 494*59, 109. itj. Mező Sándor birt. Szeghalom 191*59. 110. Medo- várszki Jauos birt Csaba 483*31. 111. Vaudhk Mátyás birt. Csaba 491*13. 112. Bach Béni birt. Szeghalom 488*35. 113. Lederer Lajos bírt. 486*70 kér. kamarai tag. 114. Somogyi Sándor birt. Szeg­halom 474*40. 115. Maczák György bírt. Csaba 473*86. 116. Schwartz Salamou birt. Csaba 470.94 117. Dr. Erkel Rezső birt. Gyula 469*70 orvos két­szeres. 118 Bakai Péter P.-Szt.-Tornya 467*68 119. itj. Kalocsa Lajos birt. Endréd 467*53. gyógy­szerész kétszeres. 120. Milyó Mátyás birt. Csaba 467*53. 121. Klausz Lázár birt. Eudröd 464*89. 122. Bobus György birt. Endréd 462*47.123. Gyáui István birt. F.-Gyarmat 460 67. 124. Harsányi Sárdor birt. Orosháza 459 78 ev. lelkész készeres 125. Kovács Mihály bin. Orosházza 455 37. 126. Medovárszky Pál birt. Csaba 448*87. 127. Haan Lajos birt. Csaba 442*79 ev. lelkész kétszeres. 128 Bakuer Tivadar birt. Békés 445*01. 129. Achim András birt. Csaba 442*79. 130. Tatár János brit. (Szeghalom 441*92 ev. ref. lelkész kétszeres. 131. Miskucza György birt. Gyula 441*29. 132, Lepény András birt. Csaba 440*28. 133. Nagy József birt. P.-Földvár 439*78. 134. Dr. Haasz Soma birt Orosháza 437*72 ügyvéd kétszeres. 135. Ouiazta Gyula birt. Csaba 435*00 ügyvéd kétszeres. 136. Fazekas József birt. P.-Szt-Tornya 434*42. 137 Gerlein Reinhard hirt. Gyula 133*97. 139. Kuch M. Tóbiás birt. Szarvas 429 92. 140. Badics Elek birt. Csaba 429 18 gyógy-zerész kétszeres. 139 Gyáni Gergely birt. 147*11. 142. Szaszák Jáuos birt. Csaba 423 18 143. Paczaner Jakab birt. Kon­doros 417*41. 144. Felegyi János birt. Csaba 415*23 145. Mudrony Sámuel birt. Csaba 415*23. 146. Má- zor József birt. Szarvason 415*23, 147. Rutkai András birt. Csaba 412*40. 148. Stark Farkas birt Békés 412 23. 149, Meleg János birt. T.-Korolós 411*29. 150. Kis Pál birt. Szarvas 410*84. (Vége köv. Irodalom. Felhívás előfizetésre! Azt mondá iroda­lom történetünk atyja T o 1 d y Ferencz a ma­gyar énekirodalomról: „nincs irodal­munknak ennél kevésbé ismert á g a.“ Ez ismeretlen ág művelését szándékoz­tam megkísérteni s „Adalékok“ a XVI. és XVII. század „Irodalomtörténetéhez“ czim alatt közre­bocsátani, mely mű az 1711-ig magyar nyelven megjelent összes énekgyüjteményeket (125) is­merteti, s az eredményt adja úgy, mint az illető gyűjtemény mondja. így tehát az érdeklődő ol­vasó vagy kutató, egy teljes hitelű forrást kap kezébe, — mely irodalmunkból mindeddighiányzott, — s nem lesz kénytelen az ország külömböző könyvtáraiba vándorolni, mert az adatokat itt együtt találja. Mivel azonban a 22 nagy oktáv nyomatott ivre terjedő kötet kiadása tetemes költséget igényel, csak az esetben foghatok kiadásához, ha lega­lább 300 előfizető jelentkezik ; ellenkező esetre beküldött pénzét ki-ki bérrnentesen vissza kapja. Egy példány előfizetési ára 3 frt, a bolti ár magasabb lesz. Az előfizetési pénzeket nevemre (Gyoma, Békésm.) utalvány lapokon kérem kül­deni. Beküldési határidő október 15. Példányát ki-ki saját nevére czimzetten, bérmentve veendi. Kálmán Farkas.* Előjegyzési felhívás a „Községi rendőr“ czimü zsebkonyvre. Általános a panasz, hogy községi rendőrségünk nem felel meg feladatának, — hogy rósz. E sűrűn hangoztatott vádnak meg van a maga alapja. A ki figyelemmel kiséri köz­ségi rendőrségünk mőködését; a ki nem akar szemet hunyni utón útfélen elkövetett csetlése- botlása felett, az szomorúan kénytelen tapasz­talni, hogy nemcsak a kis- és nagyközségek, de még a rendezett tanácsú városok rendőrsége sem ismeri kötelességét. Vagy túllépi a megen­gedett határt, vagy pedig tudatlanságból eredő félénkségével megsérti a törvényt, egyesek anyagi érdekét, sőt némely esetben az életbiztonságot is veszélyezteti. így állunk a közbiztosság ren­dészetével, a melynek kezelése, a közigazgatási közeg legfontosabb feladatát képezi. Ha kutat­juk a súlyos vád okát, — ha kérdezzük: tulaj­donképen hát miért rósz rendőrségünk ? azt a feleletet kapjuk: mert rosszul van fizetve. Szerin­tünk különösen azért rósz, mert nem ismeri kö­telességét, mert nem tanítják, úgy vélekedvén, hogy az oldalfegyver és czifra egyenruha úgy is eléggé minősiti. Ezeken a szomorú állapotokon akar segíteni a kérdések és feleletekben, népies nyelven irt zsebkönyvecske. Tanítani kíván, hogy úgy az elöljáróság, mint a rendőrség rövid idő alatt, könnyen sajátíthassa el azon ismereteket, amelyekre minden időben szüksége lehet. Meg­ismerteti feladatával, a büntetések nemeivel, a büntettek, vétségek és kihágások fogalmával, a büntetések mérvével s az eljáró illetékes ható­sággal. A „közbiztonság*, „közrend,*, „közszemérem", „közegészségügy*, és „a tulajdon elleni kihágások“-at melyek a közigazgatási hatóság elé vaunak utal­va, esetenként felsorolja, „büntetéseik*-et ismer­teti. Megtanítja : mint kell eljárnia a „talált hullák*, „hirtelen halálesetek*, „tolonczozás“, „ár oizoeszely, „tűzvész*, és „házkutatások* alkalmá­val j — felvilágosítja, hogy /isikai kényszert mi­kor alkalmazhat, s a bilincset, — mint elővigyá- zati, biztosság! és fegyelmi eszközt, — mikor használhatja 'i stb. Szóval e kézi könyv nagy hézagot akar pótolni. A körülbelől 5—6 ivre ter­jedő s legkésőbb ez év karácson havá .an meg­jelenő keményfedelű zsebkönyv ára 60 kr. Az előjegyzési iveket legkésőbb f. évi november 15-éig kérem visszaküldeni, hogy a nyomatandó példányok száma iránt tájékozva lehessek. Aján­lom könyvemet a rendezett tanácsú városok községi elöljáróságok ésrendőrségek figyelmébe. B.-Gyulán, 1868. szeptember hóban. Chriszto Miklós, Békésvármegye ároaszéki jegyzője, t. ülnöke. Dr. Toldy László, Budapest főváros főle­véltárnoka, megrendelési ívet bocsátott ki a Tör­vényhatósági Naptár 1889-ik évi folyamára. Uj vállalat ez, mely megérdemli az általános felka­rolást. Magyarország ezernyi ezer közigazgatás , tisztviselője e naptárba, mely inkább törvényhai- tósági névtárnak volna nevezhető, ha naptári ré­sze nem volna, abban kimerítő és pontos kimu­tatását találja az ország összes közigazgatási ha­tóságainak s az összes tisztviselőknek. Kiváló elő­nye e munkának az, hogy abban a sokfélé ágazó fővárosi tisztikarnak rendszeres beosztású s szin­tén teljes névsora lesz megtalálható. Ilyet való­ban csakis oly ember állíthat össze teljesen és jól, aki maga is ismeri a főváros közigazgatásá­nak egész hálózatát. A mi pedig a művet bizo­nyos tekintetben a góthai almanachokhoz teszi hasonlóvá, az azon körülmény, hogy az ország közigazgatásának hordozóit arczképekben s élet* * Van szerencsénk a dunántúli ref. püspök urnák a kerületében levő esperesi kar s papsághoz intézett le­veléből eme szavakat olvashatni e műre vonatkozólag ; Az e téren is szakavatott szerző által költséget nem kí­mélő sok fáradsággal gyűjtött díszes adatokból összeál­lított értékes mű, általánosan érzett hiányt pótol, valódi közkincset képez, s kiválólag rendkívüli értékkel bir, s úgy is jövőben tán kipótolhatlan kár lenne az, ha rész­vétlenségünkből eredő pártolás hiány miatt elvesznék ez a kincs a magyar irodalomra nézve.“ Szerk. rajzokban fogja bemutáini. E naptár nagy terje-* delme daczára, — mint halljuk 25 iv körül lesz — csak egy forintba fog kerülni. Valóban érde­mes, hogy minden tisztviselő megszerezze azt Kiállításának csínjáról kezeskedik az. hogy a „budapesti könyvnyomda részvénytársaság“ fogja nyomtatni. Az ifjúsági irodalom terén örvendetes je­lenségként üdvözöljük a „Magyar Ifjúság* czimü lapot, mely most kezdődő VI. évfolyamában az eddiginél is terjedelmesebb, közleményekben és képekben gazdagabb füzeteket ád. Mindjárt a most megjelent I. füzetben Mikszáth Kálmán egy diák-novellája és Borostyám egy regényes elbe­szélése kezdődik; aztán versek, természet-tudo­mányi és történelmi czikkek következnek, me­lyek alatt Ábrányi Emil, P. Szathmáry Károly stb. nevei olvashatók. A „Kis Lapból“-ból kinőtt gyermekek gyönyörűségüket fogják találni e vál­tozatos tartalmú szép újságban, melyre uj szer­kesztője. dr. Radó Antal valóban nagy gondot fordít. Melegen ajánljuk a családapák figyelmébe A lap ára egy-egy év-harmadra 2 frt. Előfizet­hetni a kiadóhivatalban (Budapest, Károly körüt ;15. szám.) Közgazdaság. Szabályrendelet a vármegyei közmunka és a vármegyei utak kezeléséről. (Vége.) 38. §. A kir. épészeti hivatal tartozik a vármegyei utak állapotáról, a beérkezett polgármesteri és főszolgabírói jelentések, valamint közvetlenül szer­zett tapasztalatai alapján a közigazgatási bizott­ságnak havonkint részletes jelentést tenni, mi végre részére a föszdgabirák és rendezett taná­csú város polgármestere ut- és közmunka ügyi jelentései kiadatnak. 39. §. A járási főszolgabirák és a rendezett tanácsú város polgármestere tartoznak községeikben a vármegyei közmunkát évenkint összeiratni, a te rükre erő utak és műtárgyakra általában telügyelni. a vármegyei közmunka leszolgálást, valamint az utakon készpénzzel előirányzott föl (munkát, mű­tárgyakon előforduló kisebb javításokat végrehaj­tani, a megyei útfelügyelő és utkaparókat utasí­tással ellátni 8 őket ellenőrizni, a községek köz­munka befizetési és leszolgálási lajstromait meg­vizsgálni az elöljárókat kötelességeikre figyelmez­tetni, az utakat időnként beutazni s állapotúkró', s a folyatban álló úti munkákról, valamint a köz­munka leszolgálás mérvéről a közigazgatási bizott­sághoz havonkint rendszerinti havijelentést tenni­40. §. A járási főszolgabirák és polgármester tar­toznak területükön alkalmazott útfelügyelő és ntkaparók kezelése alatt álló épitési anyagok és úti szerekről rendes leltárt vezetni, s azt az év végén a következő évben szükségelt eszközök ki mutatásával együtt beterjeszteni. 4L §. A községi elöljáróságok tartoznak a várme gyei közmunkát összeírni, a valódi tényállás kidé ntése iránt közreinüködui, a területükön összeírt közmunka kötelezetteket a leszolgálásra serken­teni, a leszolgálást egyénenkéut poutosan nyilván­tartani s a váltság penzeket a 13—16. §§-ai sze­rint behajtaui s az előirt szabályok szerint ke­zelni. Az elöljáróságok tartozunk továbbá a fő­szolgabíró felhívására kirendelt közmunka kötele­zetteket kiállítani s azok jegyzéket a föszolgabi- rónak beküldeni, tömeges kirendelés esetében egy községi elöljáró áltál a munka helyére vezetve a kir. épiszeti hivatal vagy a föszo.gabiró, illetve polgármester kiküldöttének utasítása értelmében műnk iba állítani. 42. §. A vármegyei útfelügyelők, valamint a vár­megyei utkaparók, a vármegyei utak fenntartásá­ra hivatott közegek, kiknek jogai és kötelezett­ségei a jelen szabályrendelet függeléket képező „utasításban“ vannak megállapítva. 43. §. Ezen szabályrendelet végrehajtásával a köz­igazgatási bizottság bizatik meg. Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizott­ságának B.-Gyulán, 1888. évi május hava 14-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből. 34176. szám. Jóváhagyóm. Budapest, 1888. julius 30-án. Baross s. k. Jegyzetté és kiadta : Terényi Lajos, vármegyei főjegyző. HIRDTÉSEK. Hirdetés. A helybeli fogyasztási-adó bériőség köztudomás vétel és miheztartás végett értesíti a t. ez. szőlő tulajdonosokat, mi­szerint a tekintetes városi tanácscsal egyetértve a szüret tartamára következő nyilvános behozatali utak lettek kijelölve, melyeken a czefre és must reggeli 5 órá­tól esti 9 óráig szabadon lesz szállítandó és bejelentendő; I. Ä Vásártéri „Bika korcs« ma“ előtt behozandó az uraság düllőről; Kálváriáról, Sándorhegyről, Biczeréről ä á tanyákról az élővíztől Kis-Pélig. II. A németváros! bika« akol előtt: az Ajtósfok, Törökzug, Vö­röskereszt és Kolbászfaluból. III. A sugárúton a nép­iért közelében : az Aranyág, Csi- kosér s vasúton túli részből. IV. A dobozi utón Kádár Henrik ur gőzmalmánál a vasúton túli majorokból, dobozi úti szőlőkből és Szeregyházi termést. Ezen kijelölt utak mellőzésével más utou történendő czefre és must szállítás vagy a felvételi czélra kiállított fogyasz­tási-adó ellenőrségnél megnem történt be­jelentés a törvény szigorát s az esedékes fogyasztási-adónak négyszerestől nyolcz- szorosig terjedő bírságot vonja maga után. Köteleztetnek tehát a szőlő tulajdo­nosok az áltatok bevitt czefre és mustot a bériőség közegének a behozatali ut meg­jelölt helyén koronként bejelenteni, ott a felvételi igazolványt aláírni egy példányt a felvételről magához venni, mely leg« később a felvételtől számítva 8 nap alatt vizsgálati Ívvel való felcserélése vé­gett a fogyasztási adó bériőség irodájában bemutatandó lesz. Azon gyulai lakosok kik Gyula-Vá­riban vagy a Kallós kertben szőlővel bírnak, nem különben mindazok kik nem akarnak a tekintetes városi tanács által kitűzött időn belől szüretelni, kötelesek a szüretelés kezdetét 24 órával elébb, vala­mint annak befejezését 24 óra leteltével a fogyasztási adó bériőség irodájában be­jelenteni, megjegyeztetvén miszerint október 1-től kezdve a behozatali idő a törvény értelmében reggeli 7-től este 7 óráig tart. Ugyan ily bejelentésre kötelesek mindazok, kik házi, vagy tanyai kertjük terméséből bort sajtolni szándékoznak, vagy bortermésüket a városba be nem szállítják. A H.-Gyulai fogyasztási adő bériőség. 168. 1—1. Árverési kirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a b.-gyulai tek. kir. jbiróság 1787/88. száma végzése által Dobay János mint Gyulaváros polgármestere végrehajtató javára T. Szilágyi Mojsza gyulai lakos elleni 340 frt 95 kr. tőke, és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag léfoglalt és 750 frtra be­csült 150 mázsa árpából álló ingóságoknak nyilvános ár­verés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a hely­színén, vagyis végrehajtást szenvedett lakásán leendő esz­közlésére 1888. évi szeptember hó 22-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venne szán­dékozók ezenoel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvénye­sítheti, kereseteiket vagy szóbeli bejeutéBeiket az árverés megkezdéséig alulirt bir. végrahajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. íj-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt B.-Gyulán 1888-ik évi szept. 9. Tar Gyula, kiküldött bír. végreh. 167. 1—2. x Steinfeld Gyula jf JK J >K S vászon-, posztó- és divatáru J 8 üzletében S ü egy jó házból való fiú 8 j TANONÖ2UL | S felvétetik. M 9 166* *-* X w V30ÖÖQ&QO&O&OOOO&eJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents