Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-16 / 38. szám
Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság szeptember havi ülésén. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A közigazgatási ágak múlt augusztus havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876 évi VI. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A közegészségügyi állapotok a lefolyt hóban kedvezők voltak A hólyagos himlő Gyulán és Dobozon egy- egy esetben, — a vörheny B.-Gyulán egy s a roncsoló toroklob B.-Csabán szintén egy esetben merültek fel. Körös-Tarcsa községben pokolvarban számos betegülés és elhalálozás történt. Körös-Ladáuyban víziszonyban két gyermek lalálozott el. Az állategészségügy több helyen lett az ál- ati ragályos kórok által veszélyeztetve és pedig i szarvasmarhák közül lépfenében Gyulán 5, Bé- résen 4, — bélgyuladásban K.-Tárcsán 7 darab, — a sertések közül üszögös orbánezban Gyomén 14 darab hullott el, s ezen telül a kutyák között i veszettségnek több esete merült fel. II. Közbiztonság. A személy biztosság ellen elkövetett bűntények a következők: a) Gyomén a múlt hó 27-én Nádudvari Anal gyomai lakos Német Jenő izraelita vallásu zegedi illetőségű Kordély tulajdonost egy ásó lével orvul úgy ütötte fejbe, hogy a szerencséién másfél óra alatt elhalálozott. A tettes eltogatván a bíróságnak átadatott. b) Szarvason a múlt hó 24-én Skulecz Mária ősz erkölcsű nö a saját lakásán megfojtva ta áltatott. A gyilkosság elkövetésével erősen gyanusi- ott egyén a bíróság által letartóztatva lett. A vagyonbiztosság ellen elkövetett jelentékenyebb bűntények a következők: a) Ké tégy háza községben Grosz Vaszil oda aló lakos kárára 3 ló eltolvajoltatott. b) P.-Bucsán Schvarcz Ferencz haszonbérlő ;azdasági irodája a múlt hó 4-én feltöretvén, tészpénzben és egyéb ingóságokban 113 frt érték olvajoltatott el. c) Szarvason Bagi Pál szarvasi lakostól 1270 írt lopatott el. Az ezen bűntényeket elkövetett tettesek jyomozása ez ideig eredményre nem vezetett. Öngyilkossági esetek a következők: a) Gyulán a múlt hó 18-án özv. Steigervald Tózsefné a kútba ugrott s ott veszett. b) Orosházán a múlt bó 5-én Horváth Bálint önmaga vetett véget életének. Véletlen halálesetek: a) B.-Csabén a múlt hó 14-én Szelesén Má ria 15 éves leányzó véletlenül a kútba esvéu ott luladt. b) Ugyanott Gruber Amália 16 hónapos leányka a szülei háznál a vízzel telt dézsába fejel beesvén megtuladt. c) Körös-Barcsán a múlt hó 12 éu Bagányi íozsef, d) Gyomán a múlt hó elején Neubert István tsztalos segéd, e) ugyanott a múlt hó 14-én Paraszicza János trencsenmegyei kubikos, 1) ugyanott a múlt hó 17-én Kéri István gyomai illetőségű 11 eves hu gyermek ■— lúrdés tűzben a Körösbe túladtak. gj Ugyanott a múlt hó 19-én Czeglédi Gergely gyomai lakosnak kis leánya játekkozben egy a légcsövébe szorult bab számtól megfuladt, h) Kórös-Ladány községben a múlt hó 16-án Sós Lajos 13 éves hu a Körösbe, ij Tót-Komlósou a múlt hó 27-én Kleinem János 4 éves hu gyermek a kútba — túladtak. Tűz 12 esetben volt, a leégett tárgyak becsértéke 4555 frtban van megállapítva, — a bizto sitás 3 esetnél mulasztatott el. III. Utak, hidak, védtöltések. A közlekedési utak a doboz-vésztői utón evő úgynevezett Asztalos gátat kiveve — teljesen vjó s járható állapotban voltak. A hidaknál felemlíthető változás nem történt. A védtöltések közül a Kettős-Körösnek a dobozi hídtól Békésig terjedő balpanja, nem különben a Sebes-Körös és Berettyó partjai állandóan javíttatnak és erősittetnek. A várható nyers jövedelem főösszeg 158,889 frt. Levonva az összes üzleti | adásokat: 112,000 frt. A sárréti vasut várható tiszta jöv- delroe: 46,889 frt. vagyis kerek számba 1 millió ötszázezer forintot véve bérűin zási töke gyanánt* a tiszta jövedelem egyi lőre csak 3 egész és ,2/ioo százalék. Avval tehát tisztában kell lennünl hogy a sárréti vasut nem jövedelmez vállalat, hogy ezt nyerészkedő üzlet en bér fel nem építheti. E vasut építésnél czél helyesen csak az lehet: lehető kis tők befektetéssel elérni a vasutak feladatá közgazdasági hasznosítását és kultur tekin Jetben való emelését a mi Sárrétünknél Ezzel okadatalva van azon körülmény hogy ez irányban oíy sok sikertelen ki sérlet történt s hogy a legutóbbi, daczárs a vármegye és a községek példás bőkezű ségének — mégis eredménytelen maradt Önkénytelenül azon kérdés merül fel ezek után: ki, hogyan és mily tőkével épitse fel hát e vasutat? Szerény nézetem szerint a vármegyének kellene kezébe venni ez ügyet, tekintélye, hitele hiszem hogy varázsként gyiij- tené köré az óriási, de szunyadó érdekeltséget. Az eddig a körülményeknél fogva mostoha gyermek, a Sárrét megérdemelné azt az egyelőre csak erkölcsi áldozatot. Annak a jó népnek meg kellene adni az alkalmat a további művelődésre, gyarapodásra; azt a kanaáni földet hasznosítani kellene a közgazdaság, az állam, a nemzet javára. A másfél millió forintból egy millió forint törzsrészvények alakjában lenne be-l fizetendő a vármegye, községek, földbirto I kosok által; a fél millió forint pedig| ugyancsak az érdekeltségtől 6°/0'os elsőb- ségi kötvényekkel szereztetnék be, mely elsőbbségi kötvények az üzleti feleslegül évenként rendelkezésre álló mintegy 16,889 írtból kisorsolás utján visszaváltatnának a mi körülbelül 20 év alatt megtörténhetnék Az engedélyezendő idő hátralevő ré-l szének üzleti feleslege a törzsrészvények javára esnék. Az ekként összehozott érdekeltséget részemről részvénytársasággá óhajtanám alakítani mert egyrészt meg vagyok róla győződ ve, hogy a magántőke és az üzleti irány, mint minden, úgy ezen vasútnál is a korszerű és reális kezelést nagyon elősegíti; másrészt mert sem nemzetgazdaságilag, sem erkölcsileg nem tartom helyesnek azt, hogy erkölcsi testületek, mint ilyenek üzleti jellegű foglalkozással tetézzék amúgy is nehéz feladataikat. Ezt csakis kényszerhelyzet folytán tartanám megengedhetőnek. A megalakítandó részvénytársaság akár maga, akár a kir. államvasutak által kezeltethetné vasutját; részemről az önkezelés mellett lennék, nemcsak, mert meg vagyok róla győződve, hogy az ily kezelés a helyi igényeknek megfelelőbb és valószínűleg jutányosabb lenne. A részvénytársaság alakításának még az lenne az előnye, hogy vármegyénk helyi érdekű vasúthálózata ekként czélsze- rűen és könynyü módon lenne tovább fejleszthető, ami szintén nagy előny. Hogy az ajánlott mód mennyire gya korlati, matatja az Arad-körösvölgyi, ma már Arad-csanádi vasúti részvénytársaság mely ugyanilyen czélért, ugyanily alapon keletkezett, vonalait csaknem évről évre szaporítja s az 1887-iki üzletévben az el BŐbbségi kötvények és törzsrészvények 6%-án kívül mindkettő után i/2°/0 telül osztalékot adott s egy 22 kilométeres vona lat épített. Az ajánlott rendszer tehát ki van próbálva, csak a helyi viszonyoknak megfe lélő alkalmazásra vár. A vármegyének kellene az első lépé Beket megtennie, mint amelyektől igen sok függ és anyagi áldozatba nem kerülnek. A törvényhatósági közgyűlés a fentiek elvi elfogadása után talán egy vasútépítő bizottságot küldhetné ki, mely az előmunkálati engedélyt a vármegye nevében ki kérne, az ügyet tanulmányozná s a tovább teendőkre nézve indítványt tenne. Magunknak kell a cselekvés terére lépnünk, mert az üzletember és az idegen haszonlesésből teszi, amit tesz, s míg a ki vánt nyereséget el nem éri, a kivitelt addig halogatja. Pedig e vasútépítés már eleget lett halogatva, kívánatos lenne elvalahár; a kivitel a magunk, vármegyénk egy nagy vidéke, a jó sárrétiek érdekében. Ezen soraim célja a figyelem felhívása, a valódi helyzet és a teendőknek nagy IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárak véletlen vizsgálat általam a múlt hóban is megejtetvén, a pónzke zelés rendben s a pénzkészlet meglevőnek talál látott. A lefolyt hóban a szarvasi főszolgabírói hi v.-ital, nemkülönben a járásban lévő községek vizs gillatát is eszközölvén, ezzel a vármegye összes főszolgabírói hivatalának, nemkülönben községe nek vizsgálatát befejeztem. A kémények seprése az arra hivatott köze ek állal rendszeresen ellenőriztetik. B.-Gyulán, 1888. szeptember 9 ón. Jancsovics Pál, alispán. közigazgatási bizottság szeptember havi ülése. Gyula, sáept. 10. Jelenvoltak : Boliczey István na. főispán elnöklete alatt Jancsovics Pál alispán, Terény Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök Oláh György főügyész, Bánhegyi István kir. tan felügyelő, Kaczvinszky Kálmán kir. adófelügyelö Haviár Lajos kir. mérnök, mint az államépité szeti hivatal helyettes főnöke, Gallacz János ki folyammérnök. Dr. Hajnal István, Keller Imre Jantsovit8 Emil, Hoffmann Mihály és Varságh Béla bizottsági tagok. Alispáni előadmányok : Az alispáni rendszerinti havi jelentés, a mely nek alapján az ebtartási szabályrendelet 18 il ban jelzett intézkedésekre való tekintettel fel vattak a járási iőszolgabirák, hogy jövőben a gályos betegségben elhullott állatok felbonczol- tatását oly községekben, hol állatorvos nincsen gy a szomszéd községbeli állatorvossal, vagy vármegye alispánjától kikérendő vármegyei állatorvossal bonczoltassák — tudomásul vétetett. A központi árvaszéki ügyek állapotára szólló, árvaszéki elnöki rendszerinti havi jelentés tudomásul vétetett. Arvaügyeket illető két rendbeli belügy miniszteri körrendelet a megyei központi és a Gyula városi árvaszéknek tudomás és miheztartás végett megküldetett. A közgazdasági előadónak Tolt két rendbeli előadmánya a megye területén mutatkozó phylloxera elleni védekezési ügyben, — mind kettő tudomásul vétetett, amennyiben az érdemleges intézkedések már jó eleve megtétettek. Kir. tanfelügyelői előadmányok : A tanyai zugiskolák beszüntetése és ezek helyett két tanítói állomás rendszeresítéséről beterjesztett orosházi főszolgabírói jelentés tudomásul vétetett. A dobozmegyeri iskolai adóhátralékból még kint levő 3 frt 82*/2 krnyi tartozás behajtására a békési-, illetve a gyulai járási iőszolgabirák felbivattak. A Puszta-Szent-Tornya községi iskola fenntartási és iskolaépitési 188%-ik évi költségvetése 864 frt 54 kr. fedezettel 376 frt szükséglettel és 488 frt 54 kr. iskolai építkezési maradványnyal jóváhagyatik. Megyei tiszti főügyészi előadmányok. Grimm A. József gyulai italmérési regale jogbérlőnek, Neumann János gyulai lakos ellen, regale jogcsonkitás miatt folyamatba tett ügyében hozott alispáni határozat feloldásával, a gyulavárosi polgármesteri határozat azon változtatással hagyatik helyben, hogy panaszos Grimm A. Józset a Neumann József panaszlottuál hatósági zár alá vett s elidegenített 118 liter bor értékének megtérítése iránti kár keresetével a törvény rendes útjára utasittatik; — ugyancsak Grimm A. Józsefnek — szinte Neumann János gyulai lakos ellen, regale jogcsonkitás másik ügyében hozott Ii-oJ fokú határozat feloldásával az 1-ső fokban hozott határozat hagyatott jóvá. Szinte Grimm A. Józset b.-gyulai regale- jog bérlőnek, Gerlein Eeinbardt gyulai lakó ellen regalejogcsonkitás miatt folyamatban levő ügyében hozott, úgy az í-sö, mint a Il-od loku határozatai feloldattak s ez ügyben pottargjalas rendeltetett el. Dancsik Imre és társai gyulai lakosok, Gyulavárosa igazoló választmánya által hozott határozata ellen, — elkésetten beadott ielebbe- zésüknek hely nem adatott, Az orosházi ipartestület bőrszakosztályának, Pukánszki János és Makula József orosházi csíz madiák árulási Borhelyének megállapítása tárgyában beadott felebbezósóre, — a neheztelt alispáni határozat indokainál fogva helybenhagyatik. Öcsöd községének közalapitási ügyben hozott törvényhatósági határozatok elleni íelebbe- zóse, — Valamint Endrőd községének, Eudrödön a belterületi vizek levezethetése végett lótesi tendő vízművek engedélyezése tárgyában kelt Il-od fokú határozat ellen beadott felebbezése, a vonatkozatos összes ügyiratok kapcsán — a köz munka- és közlekedési m. kir. miniszterhez felterjesztettek, Bodoky Mihály okleveles gyógyszerésznek, Gyulán felállítandó lil-ik személyes jogú gyógyszertára felállithatási helyének kérdése eldöntésében hozott Il-od fokú alispani hütárózát feloldásával — Bodoky Mihály által közbevetett fe- lebbezés folytán, — 1-sö fokban Gyulaváros polgármestere által hozott határozatot emelte érvényre a bizottság. Kir. adófelügyelői előadmányok: A kir. adófelügyelőnek rendszerinti havi jelentése, a melyszerint az elmúlt augusztus havában egyenes állami adóba 376,671 frt 20 ’/a kr. hadmentességi adóba 2784 frt 97 kr. folyt be, a mely összegeket, a múlt év hason havi bevételéhez viszonyítva, az egyenes adónál 10748 frt 21 '/2 krral, a badmentességi adónál 387 frt 21 '/ krral kedvezőbb az eredmény, s a mely havi jelentés alapján felhivattak a községi elöljáróságok és Gyulaváros, polgármester,e miszerint mindazon dózóknak, kiknek adókönyvecskéi az 1888. évi adókirovással még kiegészítve nem volnának, hogy azok részére uj könyvecskéket azounal állítsanak ki, s vevény mellett 14 nap alatt az illetők részé- ó kézbesítsék is — tudomásul vétetett. Békés községében Békés községére nézve mint erkölcsi testület terhére ingatlanok után kivetett 330 frt 90 kr. általános jövedelmi pótadóból, kir. adótelügyelö által elemi kár czimén már törölni rendelt 48 frt 30 kr. betudásával 282 frt 60 kr. törlése elrendeltetett. M.-Beróny község az iránti kérelmének, hogy egale pénztárba Hoffjr Adolf regale iteloiórósi jogbérlő által, vendéglő építésre befizetett 20,000 frt után egy összegben kivetett 2000 forint járadék adó la évre lehessen előírható, — hely nem adatott. A kir. államépitészeti hivatal ügyköréhez tartozó előadmányok ; A kir. államépitészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. Az 1889. évi összes közmunka összeirási laj- tromok általánosságban jóváhagyattak, — inig egyes részleteiben egy pár csekélyebb jelentőségű pótintézkedések foganatositása iránt tétetett rendelkezés. Szarvas község azon kérelmének, hogy kör- átja építése költségeihez, a megyei közmunka alapból 1500—2000 frtnyl segély összeg utalvá- nyoztatnék ki, — hely nem adatott. Wolf Pál és társai mező-herényi lakosok — reájuk Békés község által kirovott községi közmunka törlése iránt beadott kérelme az ügy tüzetes megvizsgálása és e hó végéig teendó jelentés tétel végett a békési járási főszolgabírónak kir datott. A községek kőrgát terveinek beterjesztéséről szóló főszolgabírói jelentések tudomásul vétetettek, i Szeghalom községének a kért halasztási idő - a főszolgabírói jelentés alapján megadatott: — szeghalmi, szarvasi, gyulai és csabai járások főr olgabirói felhivattak, hogy a községi körgátak- . vonathozó — eddig benem mutatott tervezetek elkészítését a 652/88 kb. számú határozat értelmében — f. évi okt. 1-ig leendő beterjesztését felelösköltség terhe alatt szorgalmazzák, — hasonló értelmű rendeletott kapott Gyula város polgármes) tere is. Végezetre a csabai és orosházi kőutak, —jó- redményü úti felülvizsgálat alapján a vármegye által véglegesen átvétettek s a vállalkozók e munkákból származó további felelősség terhe alól felmentetvén, ez ügyben letéteményezett biztositéka- részükre visszaadatni rendeltetett. Ezzel az ülés, még az nap délután 5 órakor bevégződött. Megyei közgyűlés. Bókésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó 1888. évi szent Mihály (szeptember) hava 24-en és következő napjain rendes közgyűlést log tartani, melyre a bizottság t. ez. tagjai tisztelettel s azon megjegyzéssel üivatnak meg, hogy' Katona beszállásolás terűének arányosabb megosztása czeljából az 1888. évi állami egyenes adók arányában kivetendő törvényhatósági pótadó feletti határozás is ezen közgyűlés egyik tárgyát fogja képezni. Tárgysorozat. I. 1. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról az időközben tett nevezetesebb intézkedő-' sekröl. 2. A közigazgatási bizottság jelentése az 1888. ev i. felerői. 3. Az állandó választmány előterjesztése az 1889. évi katona elszállásolási pótadó feletti intézkedés tárgyában. 4. Ónálló indítvány a vármegye területén szükségessé vált helyt erdekü vasutasnak a vár-' megye által leendő Kiépítése, illetve ezen ügyi, tanulmányozására egy szőkébb bizottság kiküldésé iránt. b. Ónálló indítvány a házaló kereskedés. korlátozása tárgyában.' 6. Önálló indítvány a vármegyei kihágási zabályrendelet 14. §-ának módosítása iránt. II. 7. A m. kir. belügyminiszter ur rendelete vármegye 1889. évi költségvetésének meg-/ állapítása tárgyában. !.|vonásokban való, némileg szakszerű njcj -(ismertetése volt. Szívesen elismerem, hoj le tárgyról még igen sok hasznosat leheti Írni s hogy az még sok tanulmányt ig ‘ nyel és érdemel. Ha csak egy kis lépé lsei sikerült is előre vinnem a sárréti vasi (ügyét — meg vagyok elégedve, sőt mi Ivagyok jutalmazva. OJ J Haviír Lajcs. Terényf Lajos által a sárréti vasútra nézi beadott indítvány. Határozatilag mondja ki a tel Itörvényhatósági bizottság : hogy a vármegye sárréti községeinek a n |kir. államvasutak tiszai vonalával a legalkalmi Labbnak mutatkozó ponton, nemkülönben TÓ Komlós községnek Orosháza községgel helyi éi Idekü vasúttal leendő Összeköttetése el nem ódái Iható közszükségletet képez, hogy látva az eddigi vállalatok sikertele [ségét ezeu helyi érdekű vasutak kiépítését a érdekeltség hozzá járulása mellett a mennyibe [lehetséges ön erejéből szándékozik létesíteni, 1 hogy az ügy bötanulmányozása után | leg alkalmatosabbnak mutatkozó vonalok megállapitá sa ,s a felmerülendő költségek honnan s mily mó dón leendő fedezése tárgyában szükséges kimeríti javaslat készítését egy szűkebb körű bizottság ra ruházza.
