Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-08-19 / 34. szám
kijavítását kéri, oly utasítással adatik ki a kir. államépitészeti hivatalnak, hogy a berettyó-iván- fenóki, mező-túr-mesterszállási vizszabályozó- és ármeotesitő-tarsnlat, iváufuoéki osztály igazgatóságával ez ügyben tegye magát érintkezésbe, s hogy eljárása eredményéről jelentést tegyen. Végezetre a bizottság ezen üléséből ;-8 gőz- kazánhasználhatási hatósági okmány lett kiállítva és az érdekelt kazántnlajdonosoknak megküldve. Ezzel az ülés, melyen mindvégig a megye főispánja elnökölt, másnap 14 én kedden délután 1 órakor bevégződött. Békés megye közigazgatása 1888. első félévben. (Folytatás.) 5. Személy és vagyon biztosságra vonatkozó adatok. A személy biztosság ellen két rablógyilkosság — két gyilkosság s három súlyos testi sertés által elkövetett bűntény merült fel. A bűnösök mindannyian kézre kerülvén a büntető igazság szolgáltatásnak átadattak. A személy biztosság ellen elkövetett bűntények száma az elmúlt félévhez viszonyítva egy- gyel szaporodott. A vagyon biztosság nehány betöréses tol- vajlás s lopások által lett megbáboritva. Ezen bűntényeknek száma, nem különben az elidegenített dolgok értéke az előbbi idökböz viszonyítva apadást mutat. Öngyilkosság 31 esetben követtetett el s pedig B.-Gyulán 5, B.-Csabán 3, Békésen 6, Mező- Berényben 3, Uj-Kigyóson 1, Dobozon 1, Körös- Tárcsán 2, Gyomán 1, Orosházán 4, Bánfalván 1, Tót-Komlóson 1 és Szarvason 3 esetben. Az öngyilkosok száma a múlt év első feléhez viszonyítva kilenczczel, — s a második feléhez viszonyítva nyolczczal szaporodott. Véletlen haláleset 29 alkalommal merült fel, a mely szomorú esetekből 22 vizbe fulladás folytán következett be. Ezen részben az illőtök, s részben a szülök gondatlansága, részben pedig a hatóságok nem kellő ébersége folytán bekövetkezett halálozási esetek arra indították e bizottságot, hogy az ar- re hivatott hatóságokat a folyó vizekben a fürdő helyek korlátokkal leendő megjelölésére s általában az 1885. évi XXIII. t. c. ide vonatkozó rendelkezéseinek pontos betartására s végrobaj tására utasítsa 8 felhívja, hogy a lakosságot a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel utján figyelmeztessék, miszerint az álló és folyó vizekben való fürdéstől a kijelölt helyeken kivül tartózkodjanak s főleg gyermekeik az ár és álló vizek, nem különben az árkokban való fürdés kedvteléseinek a legteljesebb szigorral gátat vessenek. Ezen felhívásra beérkezett jelentések szerint a kiadott rendelkezések mindenütt megnyugtatóig végrehajtattak. A véletlen halálesetek száma az elmúlt félévhez viszonyítva kilenczczel, mig a múlt év első feléhez viszonyítva tizenkilenczczel szaporodott. Tűz 46 esetben volt, 21-el több mint a múlt év második felében. A tüzesetek a következő városok s községekben merültek fel: B.-Gyulán 5, B.-Csabán 6, Kétegyházáu 1, Endrödön 4, Füzes-Gyarmaton 2, Szent-Andráson 2, Mező-Berényben 9, Öcsödön 1, Körös-Tárcsán 1, Kondoroson 2, Csorváson 1, Oros házán 9, Tót-Komlóson 1, és Szeghalmon 2 esetben. A leégett épületek összes becsértéke 21,421 frt. 52 krban lett megállapítva. A biztosított épületek biztosítási dija 18,106 frtot tett ki. Községeink a tűzoltáshoz szükséges védsze- rekkel, fecskendőkkel ellátva vannak és azok jó karban tartása rendszeresen ellenőriztetik. B.-Gyula rendezett tanácsú város, B.-Csaba és Orosháza községek rendszeres tűzoltó egyesületekkel is bírnak. Az engedélyezett lőpor árulóéi helyek száma 13, melyek a f. év első félévben is teljesített vizsgáitok alkalmával a közoiztosság igényei' kielégítő 8 megnyugtató biztos állapotban lévőknek találtattak. (Folyt, követk.) Tanügy. özv. Budjáts Audorué VI. osztályú leányiskolájában az 1888/89-ik tanévre a beiratás au gusztus 20-án, a -mindennapi tanítás pedig szep- tembember hó 3-án veszi kezdetét; miről a t. szülők ezennel tisztelettel értesittetnek. Iskolai beiratások. A gyulai izr. fi- és le ányiskolában az 1888/89. évi beiratások o 26-án, az az vasárnap délelőtt 8—12-ig fognak megtartatni, az iskolai év pedig f. évi szeptember 2 án veszi kezdetét; miről a t. szülök és gyámok ezennel tisztelettel értesittetnek. Gyulán. 1888. augusztus 19-én. A gyulai izr. iskolaszék. Hírek. O felsége a király születésnapja alkalmából tegnap a róm. kath. főtemplomban ünnepi mise volt, melyen Göndöcs Benedek apát és lel- Kész pontifikáit fényes segédlettel. Jelen voltak a megyei, állami s városi tisztikarok; a helyben állomásozó honvédzászlóalj s lovasosztály diszbeD vonult ki. Délben Göudocs Benedek apát és lelkésznél diszebéd volt, melyen a főbb tisztviselők és honvédtieztikar, utóbbi teljes számban vettek részt. — A vármegye többi nagyobb községeiben is megünnepelték ö felsége születése napját. Rendkívüli megyei közgyűlés lesz folyó hó 27-én, melynek terjedelmes fontos tárgysorozatát lapunk más helyén közöljük. A közgyűlésnek ily rendkívüli időben való összehívására Füzes-Gyarmat községe adja az indokot, mely most vásárolta meg 45000 forintért a regálé jogot a Blanckensteiu grófi családtól, amikor a kormány beterjesztett törvényjavaslata szerint a regále már 1889 évi jauuár 1-én általánosan megválta- tik. Vagy nem jár Gyarmatra hírlap, hogy erről tudomást szerezhettek volna? A megyei közgyűlés bizonyára megvonja jóváhagyását a czéltalan jogügylettől. Priinitia. A rom, kath. főtemplom léleke- emelö, szép egyházi ÜDnepély színhelye lesz f. hó 26-án; özv. Tarnay Ferenczné asszonynak legifjabb fia, Tarnay János fölszentelt fiatal pap ekkor fogja benne első szentmiséjét az Urnák bemutatni. Szent István első magyar király napját, mely tudvalevőleg hitfelekezet különbség nélküli nemzeti ünnep, holnap üljük meg. Az ünnep azonban csupán a rém. kath. egyház templomi szertartásaiban kulminál, a mennyiben tudtunk- kal semminemű társadalmi mozgalom Dincsen, a mely az ünnep kifolyása lenne. Es ez annál csodálatosabb, mert Szent István király előnapja vasárnapra esvén, eme körülmény még kivételesen is kinálkozóvá tette volna, hogy a jelentőség teljes napról más utón is történjék megemlékezés, ne csupán arról, hogy féláron lehet a fővárost megjárni. Az úgy gunyoit „kéjvonat“ is sokat veszített különben régi jelentőségéből, a fővárosba zarándokolok száma nagyon megcsappant, mi a nyomott közgazdasági viszonyokon kívül még abban is találja magyarázatát, hogy a leszállított áru jegyek sürübbeu adatnak ki, mint ezelőtt történt. Dr. Karácsonyi János felszentelt rom. kath. lelkész városunk szülötte s a békésmegyei régész és művelődési társulat tehetséges főtitkára kinek nagy történelmi ismeretei széles körökben keltenek figyelmet, fényes tehetségéhez méltó alkalmazásban részesült, ugyanis kineveztetett a nagyváradi papnöveldéhez theológiaeprofessornak. Szivünkből gratulálunk. A polgári iskolaszék f. hé 12-én délelőtt Ladies György elnöklete alatt ülést tartott, melyen az újonnan választott iskolaszéki tagok, K ó h n Dávid és Sál Sebestény a törvényben előirt esküt letették. Ezután előterjesztetett az iskola jövő tanévének költségelőirányzata, mely az idei keretben mozogván, ettől alig mutat fel nagyobb eltérést. A költségelőirányzat a városi képviselőtestület elé fog terjesztetni. A tanári értekezlet által bemutatott tanítási tervezet, — melyből kitűnik, hogy az osztályrendszer fokozatosan szakrendszerré fejlődik, tudomásul vétetvén, észrevétel nélkül jóváhagyatott. A uépkerti pavíllou építése az alapkő letétele óta igen szépeu halad, mely munka haladásáról kivált délutánonként mindig nagyszámú közönség szerez magának meggyőződést; felesleges megjegyeznünk, hogy a közönség nem csak egyszerű néző, hanem kritikusi szempontból is vizsgálja az építkezést és ha sok jámbor óhajtás megvalósulna, a pavillonból nemcsak pavilion, hanem állandó színház, nagyvendéglő, kaszinó egyszóval minden kitelnék. Az is igaz, hogy úgy, amint épül, sem színháznak, sem vendéglőnek nem válik be, hanem olyan meghatározhatlan valaminek, amelynek rendeltetési czéljáről csak akkor beszéljünk, ha teljesen felépül. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy a vármegye alispánja a b. Weuckheim Béla szobrára begyült 5385 frt 75 krt már kiutalványozta Göudocs Benedek apát és lelkésznek, mint a szoborbizottság elnökének, és hogy az apát ur eme összeget fel is vette. A járványok krónikájából. A vármegyéhez érkezett hivatalos jelentes szerint a Dobozon uralgott hólyagos himlő megszüut. Elmeháborodott nő. A péntek délelőtti órákban egy 40—45 óv közötti előkelő viseletű osuieretlen nó egész gyereksereget csőditett maga aörül föltűnő magaviseletével. Dr. Zöldy János gyakorló orvos arra járván felvette kocsijára az elmezavar kétségtelen jeleit eláruló nőt és beszállította a kórhátba; a rendőrség nyomozást indított a nő kilétének felderítésére, mely arra a szenzácziós felfedezésre vezetett, hogy az illető a legmagasabb körben van alkalmazva s rokonai látogatására jött egy közeli községbe, honnan csütörtökön este kellett volna visszatérnie Bécsbe, de a gyulai állomáson hirtelen elmezavar érte utói. A kapitányi hivatal futárral értesítette az említett rokonokat, kik rögtön bejöttek Gyulára és a nőt még péntek este kivették a kórházból. Kútba ugrottak. Korbuly Istvánná Tóth Erzsébet földmives asszonynak a napokban meghalt az édes apja; a szülője elhalálozása miatt nagyon megrendült asszony szépen felöltözött, hogy elmegy temetésre, de férje, ki nagyon bosz- szus volt az Öreg hagyatéka felett táplált verme - sebb reményei meghiúsulta miatt, dühében megtiltotta feleségének azt is, hogy apja temetésére elmeqjeu. Emiatt a gyermeki kegyeletében mélyen sértett nő annyira elkeseredett, hogy férje szeme láttára azon ünnepi ruhába öltözötten beléugrott az udvarukon lévő meglehetősen mély kútba. A térj megbánva hirteleuségét, és látva, hogy felesége fővel lefelé esett a vi/.be, ijedtében és kétségbeesésében utána ugrott a kútba, és oly szerencsétlenül, hogy esési súlyával csaknem agyon ütötte nejét. A férjnek nyolezvan éven telüli beteges öreg apja nagy nehezen létrát bocsátott a kútba, s Korbuly úgy tud'a nejét és önmagát megmenteni. Az asszony sérülései súlyosak. Békés városa országos vásári belvpénz tarifáját a földművelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A szarvasi phylloxera ügyben végre lejött a miniszteri leirat, mely a felmerült phylox xera eset folytán Szarvas városát a kisújszállási zárlati csoportba sorozza, mely zárlaton belül levő községekben a szőlőtőkék akadály nélkül szállít hatók, de zárlaton kívüli szállításuk szorosan tilos. Puszta Szent-Tornyán tűz volt folyó hó 6-án Vági Józsefnél, akinek háza nádtetőzete és két melléképülete égett le. A tűz keletkezésének okát nem tudták kipuhatolni, az épület egyébként biztosítva volt. Tűz volt folyó 16-án 3/4 12 órakor a német-1 városon Máyer Adám komi vés 965. sorszámú hálánál, melynek hosszú uádtetőzete égett le. — A toronyőr kissé későn jelezte a tüzet, a miért a tűzoltók is már akkor érkeztek a vész színhelyére, midőn az egész ház lángokban állott és ha a sze.les időben mégis sikerült a tüzet lokalizálni, ez kizárólag az ö derekas működésüknek tulajdonítható, a mit a németvárost polgárok is kénytelenek elismerni, akik tudvalevőleg nem uagj barátjai a tűzoltói intézménynek. De ennek az ^lleDszenves intézménynek köszönhetik, hogy a pár év előtti nagy katasztrófa nem ismétlődött városrészükben. Az oltási és mentési munkálat körül különösen kitüntették magukat Emhö György cjővezető, Füredi István, Remele Antal, Heczler Alajos, Schwartz Mihály, Talár Pál önkéntes, továbbá Klavacs, Klement és Volent fizetéses tűzoltók. — A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Túlbuzgóságból tüzet jeleztek a torony őrök f. hó 13-án este 9 órakor a kis oláhvárosan. A tűzoltók kirohantak a város végéig, de tüzet nem láttak sem a városban sem a közeli határszéleken. Másnap délelőtt aztán kitűnt, hogy messze sióré ten égett el egy kis gazkazal. A vágóhidat illetőleg sohasem voltunk és most sem vagyunk ama nézetben, hogy eltekintve a forgalmi követelményektől, melyeket teljesen kielégít, elhelyezése közegészségi szempontból nagyon sikerült volna, de nein hunyhatunk szemet az iránt sem, hogy a vágóhíd eltávolítása 1 más hova — jobb helyre különben sem remélhető — elhelyezése oly tetemes költségbe kerülne melyet a város mai viszonyai között, de hozzátehetjük, hogy a legközelebbi jövőben sem képes, fedezni. Az állami állatorvos — elismerjük — nagyon jogosult s helyzetéből kifolyólag köteles- ségszerü állásponton van, midőn uj vágóhíd építését sürgeti a várostól és közvetve a megyétől, mi, akik egyébként legkevésbé sem vagyunk azzal vádolhatok, hogy a közegészségügyi követelmények iránt ne volna érzékünk, ezúttal erkölcsi felelősséget is, válaluuk érte, midőn kijelentjük, hogy uj vágóhíd építésébe s ezzel 10—12000 Irt elköltésébe a városnak ma bocsájtkoznia nem lehet. Mindazok, a kik a Gyulán f. hó 26-án Pfiffner Paulina a magyar szabadságharcz amazon jáuak síremléke fenntartására rendezendő tánezvi- galomra elnézésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek a bálbizottság jegyzőjéhez Wieland Sán dór úrhoz iordului. Pfifttier Pauliua emlékköve már megérkezett § a uagy-magyarvárosi sirkertbeu fel vau állítva s igy a leleplezés augusztus uó 26-án okvetlenül meg fog történni a következő programmal : 1. Hymuus, énekeli az ez alkalomra szervezett dalárda. 2. Emlékbeszéd, irta s előadja Dr. Kovács István. 3. Pfiffner Paulina emlékezete, költemény, irta Thuróczy Béla, előadja E. Kovács Gyula, a kolozsvári uemzeti színház tagja. 4. Ptíffaer Paulina élete, irta és felolvassa Chriszto Miklós. 5. Szózat, énekeli a dalárda. Az üuuepely délután 5 órakor veszi kezdetét, melyre a polgárok falragaszon lesznek meghív». Este a népkertben — a szobor fenntartási költségeinek fedezésére —- nagyszabású tánczmulat- ség lesz, melyre a meghívók a hét elején szét- küldctnek. Békésen Szelesén Mari 14 éves leányka a tanyai kúthoz ment vizet meríteni, és vigyázatlanságból beleesett a mély kútba, melyből csak hulláját tudták kifogni. Orosházán a Baranyai József halála folytán üresedésben ldvő bírói állásra a választás ma fog megejtetni. Öngyilkossági. Orosházán Horvá'b Bálint 15 éves suhauez apja tanyáján felakasztotta magát. Tettének oka ismeretlen. A másfél napig tartott országos esőről csak lapunk legutóbbi számában referáltunk és íme most már óhaj képen kell nyilvánítanunk, hogy vajha legközelebbi számunkban ismét alkalmunk volna ujabbi nagy esőt regisztrálni. A kánikula — mely különben vége felé járja — epilógul ugyancsak megembereli magát, a múlt hét tropikus forrósága semmivel sem maradt mögötte a julius baviDak, sőt egy-két napon telüli is múlta azt. A szárazság Dagyban kedvezett ugyan a gazdaközönségnek, mely háborittatlanul tolytatja a cséplést és nyomtatást, a múlt heti eső az ugarolást is lehetővé tette, de a tengerire,* mely egyébként oly gyönyörű, aminő évtized óta nem volt, az érés stádiumába lépő szőlőre, nemkülönben a legelőkre nagyon ráférne a múltkorihoz hasonló tartós, csendes eső. A kisujszállás-dévaványa-gyomai vasút részvénytársaság pénteken tartotta alakuló közgyűlését a szolnoki megyeházán. Az engedélyes képviseletében Chorin Feiencz nyitotta meg az ülést. Az elnöklő Hajdú Sándor konstatálta a közgyűlés határozatképességét 1 a gyűlés azután elfogadta az alapszabályokat és a Sonnderop és társa berlini czéggel kötött építési szerződést. A részvénytársaság következőleg alakult meg: Megválasztattak igazgatókul: Horthylstván, Chorin Ferenc/., Jakabfy Ignácz, Czibulka 'láspár, dr. Neumann Rafael, Weniger Ferencz, Fekete Igoácz, Schröder Henrik és Kuhnhoi Pál; a felügyelő bizottság tagjai gyanánt: dr. Vladár Vilmo», dr. Pollacsek Károly s dr. Reiner Ede. A közgyűlés után közebéd volt. Színházi katasztrófa. A csabai artézi kút mellett egy vándorakrobata-társaság „nagyszerű“ színházat épített. A színpad sörös hordókra rakott deszkapadokból volt improvizálva, a nézőtér pedig — minthogy nz artézi kút mellett sok a mély gödör — egyenletes deszkapadozattal volt ellátva. A „nagyszerű“ színháznak most vasárnap nagy volt a közönsége s a „két tagokból álló társaság“ megkezdte prodokczióit. A közönség feszült figyelemmel bámult, mikor egyszerre gyanús recsegés hallatszott s a másik pillanatban már borzasztó zsivaj és sikoltás támadt. A nézőtér —a deszkapadozat egy része — ugyanis a teher alatt leszakadt s a közönség egy része belezuhant a mély gödörbe. Tiz perezbe telt, mig a katasztrófa áldozatai ki tudtak vánszorogni a gödörből s ekkor konstatálták, hogy a legsúlyosabban sérült áldozatnak az — orra volt betörve. Az előadást — nem szakították félbe. Öngyilkosság.Özv. Steigerwald Józsefné Göcz Borbála tegnap hajnalban korán kelve öngyilkossági szándékból a háza udvarán levő mély kútba ugrott. F.lőzőleg felhúzta volt a vedret, g az ez által okozott zaj felébresztette leányát, aki is ki ment az udvarra, de édes anyja éppen akkor ugrott a kútba. A leány összecsőditette az egész szomszédságot, de mire azok összejöttek és mentési kísérlethez fogtak, a szerencsétlen nő már meg volt halva. Öngyilkossági oka évek óta tartó gyógyithatlan betegsége. Dr. Réthy László, megyénk szülöttje igen érdekes czikket irt a „Békésmegyei panszlávokrót“ a „Budapesti Hirlap“ hasábjain. Lapunk tere nem engedi, hogy e lelkes1 és érvekben gazdag czikket egész terjedelmében közölhessük, de nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy meggyö- zöleg mutatja ki, hogy Békésmegyében és a békésmegyei lutheránus egyházközségekben pánszlávizmus nem létezik. „A lótság Békésmegyében — igy szól a czikkiró, — megoldott kéve, mely rövid idő múlva teljesen a magyarságba hull. A nép a legnagyobb szeretettel karolja fel a magyarosodás ügyét s alig várja, kogy teljesen magyarrá legyen!“ Felemlíti czikkiró, hogy a békésmegyei tótok fiaikat magyar iskolákba járatják s a szarvasi lutheránus gymnázium a magyar szellem tűzhelye. A békésmegyei lutheránus papságban vannak még ugyan a kortól elmaradt egyedek, kik talán szláv ideákkal foglalkoznak, de a nép, a tótul beszélő nép nem tartja magát tótnak, hanem magyarnak s legkevésbé sem osztja az orosz sym- pathiákat, melyek Békésmegyében soha sem fognak gyökeret verni. Szarvas, Csaba, Mező-Beréuy, Tót-KomlÓB nem képezik a pánszláv szellem várait b Békésmegyét és annak gazdag népét legkevésbbé sem ösmeri az, ki arról pánszláv ideákat tételez fel. — Felemlíti még czikkiró, hogy a szarvasi tótok Aradmegyében harczoltak a románok ellen s Réthy Vilmos századosak vezetése alatt jól végezték dolgukat. „Békésmégyében — igy végzi czikkét a fiatal tudós, — a jólét, béke és czivilizáczió eszménye rég megoldta a legfőbb nemzetiségi kérdéseket.“ Irodalom. As orsz. m- kir. zene* es színművészeti akadémia színészet! ostályaiban a beiratások f. éri szeptember 6-án, csütörtökön, d. u. 3 órakor kezdődnek, s háromnapon át, minden délntán 3—5-ig bezárólag szept. 8-án fejeztetnek be. A jelentkező drámai növendékek fölvételi vizsgálata szept. 10-én, hétfőn d. u. 3 órakór tartatatik ugyancsak az iskola helyiségében kerepesi ut, nemzeti színház bérház a III. em. — az operai osztályokba jelentkezőké pedig szemtember 10-én d. e. 10 órakor a nemzeti színház színpadán. A felvételi kellékek: színpadias, csinos alak, tiszta kiejtésű csengő bang s kifejlett test mellett, (melyről a fölv. vizs. jelenlevő orvos ad véleményt legalább 18 éves kor férfiaknál, sbetöltöttl6 év a leányoknál, mi hites okirattal bizo nyitandó. Szükséges továbbá annyi műveltség és iskolaiképzettségről szóló bizonyítvány mennyit a megjelölt korban, minden müveit ifjútól megvárhatni. Azok kik nem szüleik vagy gyámjaik kíséretében jönnek, a szülök, vagy gyámok írásbeli beleegyezését tartoznak magukkal hozni. A jelentkező növenzékek csak törvényes családi nevükön írhatják be magukat. Arra pedig előre is figyelmeztet az igazgatóság mindenkit, hogy a beiratási és fölvételi díj 6 frt a beiratásnál azonnal kifizetendő, fölvétel esetén pedig az évi 30 frtnyi tandíj részlete 10 firt melynek fizetése alól első éves növendék főinem mentetik. Végül szükséges megjegyeznünk, hogy az operai szakra oly jelentkezőket veszünk föl, kik a kir. zeneakadémia magán ének tanfolyama III-ik osztályának e 1- végzéséről bizonyítványt mutatnak fel, vagy a fölvételi vizsgálaton annyi készültségről tesznek tanúságot a milyen ezen osztályokat végzett növendékektől megki- váutatik, mely esetben magánvizsgálat alapján az orsz- szinésziskola I. o p e r a i osztályába fölvehetők.
