Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-08-19 / 34. szám
34-ik szám. Gyula, 1888. augusztus 19-én VII. évfolyam f-------------------^ Sz erkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre.............5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDr_ BocLols^r Zoltán Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttar tor* 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bér mit fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A városi választások. Azon nézetben vagyunk, hogy a város polgárait aligha érdekelheti valami jobban mint az, hogy kik az ö képviselői, s így hírlapírói kötelességünk újból foglalkozni ezen ügygyei most, midőn az uj stádiumba lépett, Bizonyára emlékeznek még olvasóink azon törvényszegésekre, melyek ezen ügyben következetesen véghez vitettek, elkezdve a né.lajstrom összeállításától egész azon szándékig, hogy a régi képviselőket mandátumoktól megfosszák s egészen addig míg Békésvármegye közigazgatási bizottsága a törvénytelenségek lánczolatát meg nem szakította. Nem akarjuk most újból felsorolni az elkövetett hibákat s e tekintetben utalunk régibb számainkra, a hol azok felsorolva lettek, s a dolog megérthetése végett közöljük, illetve ismételjük, hogy midőn az alispán összehivta az uj képviselő testüle tét, lapunk szerkesztője kérvényt adott be az alispánhoz, a melyben egy szóval sem kérte a választás megsemmisítését, hanem kérte, hogy a megalakulás megakadályoz- tassék s az alispán mint a rendezett tanácsú városok feletti közvetlen felügyelettel megbízott egyén hasson oda, miszerint jövőben ily törvény ellenes cselekmények, melyek a lakosság nyugalmát zavarják, elő ne forduljanak, s az alispán nem tudjuk miért, talán hogy magát fedezze, ezt a kérvényt áttette az igazoló választmányhoz; az igazoló választmány azután látva, hogy ebben a kérvényben nem intézkedhetik, hogy valamikép mégis beleavatkoz- hassék, ráfogta, hogy abban a választás megsemmisítése kéretik s határozott olyanban, a unt senki sem kért, s határozott olyanban, a mi az ő hatáskörébe nem tartozik. Mi sem természetesebb, minthogy az igazoló választmány ezen határozata meg- felebbeztetett s a közigazgatási bizottság a múlt hétfőn tartott ülésében ezen minden törvényes alapot nélkülöző határozatot megsemmisítette s utasította az alispánt, hogy a hozzá beadott kérvényt érdemileg intézze el. A közigazgatási bizottság ide vonatkozó határozata szó szerint a következő: „980/1888. kb. Békésvármegye közig, bizottsága Dr. Bodoky Zoltán gyulai lakosnak Gyula város igazoló választmányának 1888. évi julius 13-án tartott ülésében 1. szám alatt hozott határozata ellen beadott felebbezés folytán következőleg határoz itt. Határozat: A felebbezésnek hely adatik s ehez képest Gyula város igazoló választmányának 1888. évi juüiis hó 13-án tartott ülésében 1. szám alatt kelt hat.íro zata megsemmisittetik, s a vármegye alispánja megbizatik, hogy a 6888/1888. ikt. számú s Gyula város polgármestere által 144/1888. szám alatt kiadott uieghivó szerint összehívott uj képviselőtestület megalakítása ellen beadott kérvényt érdemileg Baját hatáskörében intézze el; s illetőleg a törvény ellenesen kitűzött s megejtett községi képviselő választás s a Gyula város képviselőtestületének megalakítása tekintetében az 1886. évi XXII. t. ez. megfelelő intézkedései értelmében járjon el.“ Nem kell elösmeréssel adóznunk a vármegye közigazgatási bizottságának, meit csak kötelességét teljesítette akkor, midőn a törvények tiszteletben tartására utasította azokat, a kik annyira szeretik a törvényt tiisteletbou nem tartani« Megmondottuk előre, hogy történjék bármi, kell lenni egy fórumnak, a mely a törvénynek tiszteletet tud és fog szerezni, s ez a fórum Békésvármegyében a köz- igazgatási bizottság. De a mennyire örvendetes, hogy magában a vármegyében van egy ilyen fórum, éppen annyira szomorú, hogy nem áz alispán az a forum, a kinek mint a vármegye első tisztviselőjének lenne kötelessége az, hogy a felügyelete alatt levő hatóságok mulasztásait meggátolja és megtorolja 8 azokuak semmi törvénytelenség elkövetését meg ne engedje, s ha elkövettetik, ne forduljon az igazoló választmányhoz, a melynek ő az elnöke s a melybe két tagot nevez ki, s ne nevezze ki az összeíró küldöttség elnökét, a ki a köz- igazgatási bizottságnak is tagja, s igy 3 fői union ítélkezik; mert a vármegye első tisztviselőjétől megkívánnánk azt, hogy ne a közigazgatási bizottság utasítsa oda, hogy „a községi törvény intézkedései értelmében járjon el.“ Az lenne a vármegye első tisztviselőjének kötelessége, ha az alárendelt hatóságok törvényszegéseit észre veszi, a mint a jelen esetben észre vette, hogy ha máskép segíteni nem lehet, azokon a törvénytelenségeken vágjon keresztül, mint Nagy Sándor a gordiusi csomón, s nem az, hogy az igazoló választmány által építtessen kibúvó ajtókat az alantas hatóság és a maga számára. Örömmel üdvözöljük tehát a közigazgatási bizottságot, mikor erélyes s a törvényeknek megfelelő határozatával ezeket a kibúvó ajtókat az illetők orra előtt becsapta s végét szakitoLta végre valahára a felsőbb fokú hatóságok azon végzetes felfogásának, hogy ha az alsóbb hatóság hibát követ el miután az már megtörtént el kell nézni s nem azon kell igyekezni, hogy a törvény megtartassék, hanem azon hogy mikép huzzuk ki a bajból azt a ki a törvényt meg nem tartotta. űrömmel üdvözöljük a közigazgatási bizottság határozatát a mely felül emelkedett azon kicsinyes tekinteteken a melyek az utóbbi időben a hatósági intézkedéseknél lábra kaptak s véget vetett a már már divattá váló törvényszegéseknek s annak az Ázsiába való szokásnak, hogy a törvény mondja a mit akar én pedig > teszem azt amit akarok. Kötelességszerüleg figyelemmel fogjuk kísérni tovább is ezen ügyet s nyugalommal várjuk az alispáni határozatot miután láttuk és meggyőződtünk arról, hogy ha bár csak a harmadik fórumon is, de megtalálható az igazság, és van még fórum a mely a törvény tiszteletére utasítja az azzal paczkázni szeretőket. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság augusztus havi illésére. Méltóságos Főispán Url Tekintetes közigazgatási bizottság! A közigazgatási ágak múlt julius havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. 15. § ához képest tisztelettel a következőkben terjésztem elő: Közegészségügy. A gyermekeknél nagyobb mérvben mutatkozó gyomor és bélhurut betegségeket leszámítva, a mely betegségnek több gyermek áldozatul is esett, — a közegészségügyi állapotokat, teljesen kielégítőknek lehet szerencsém jelezni. A már hosszabb idő óta sajnosán tapasztalt s oagy számú áldozatokat követelt ragályos és járványos korok s igy ezek legsulyosabbika a hó-1 lyagos himlő is a lefolyt hóban teljesen megszűntek. Meg kell e helyen említenem, hogy Bánfalva községben a f. évi julius hava 10-ón egy egyén cholerin tünetei között elhalálozott. Ezen a nyári hónapok alatt minden évben előfordulni szokott súlyos és veszélyes kór terjedése ellenuóben az orvos rendőri intézkedések nyomban megtétetvéu a ragályozá&nak teljesen eleje vétetett. Az eset különben a felsőbb rende- letekbez képest a Nagyméltóságu m. kir. belügy- miu szter úrhoz feljelentve lett. A közegészségügy megóvása érdekében a lefolyt hóbau kiadott rendelkezés alapjáu a tápszerek és italok elárusitása az arra hivatott közegek által ellen őriztetik, az utczák és közterek tisztán tartatnak s a fertőtlenítések ott a hol az megkivántatik foganatosíttatnak. Az állategészségügy gróf Vecseynó Blan- ckenstein Vilma füzes-gyarmati birtokos sertései között kiütött üszögös orbáncz által lati veszélyeztetve, — e ragályos kórban eddigelé 99 darab sertés hulott el. — Az állategészség reudöri intézkedések a szükséghez képest foganatosítva vannak. Gróf Wenckheim Frigyes békési birtokán a sertések között uralgott üszökös orbáncz, Grót Wenkcbeim Rudolf szecsői pusztáján és a csuda- ballai pusztán a marhák között mutatkozott lép- leue járvány a lefolyt hóbau megssüntek. II. Közbiztonság. A személy biztosság két esetben lett megtámadva és pedig: Mczö-Berénybeu megtartott országos vásár alkalmával Haiback Ádám mező-herényi lakos V. Nagy László gyomai lakost verekedés közben oly szereDCsétleaül ütötte meg, hogy ez az ütés következtében elhalálozott. Kondoroson pedig Rótb Joachim szatócs Kohn Adolf oda való lakost állítólag önvédelmi tekintetből forgó pisztolylyal megsebesítette. A vagyon biztosság ellen tolvajlás által elkövetett néhány bűntény merült fel. Öngyilkossági esetek a kővetkezők ; B.-Csabán a múlt 6-án Staneczka Venczel forgó pisztolylyal vetett véget életének. Nagy-Szénáson a múlt hó 19-én Kernyók Mihály 53 éves egyén magát felakasztotta. Bánfalván Baki Györgyuó 83 éves asszony hason módou gyilkolta meg magát. Véletlen halálesetek a következők: B.-Csabán a múlt bó 15-ének éjjelen Illés Elek vasúti őr egy teher vonat által elgázoltat- ván szörnyet balt. Békésen a lefolyt bó 11-én Köpe Sándor 21/„ éves fiú játszás közben a kút melletti vizes gödörbe fuladt. Gyomán a múlt hó 27-én Neubert István nádudvari illetőségű asztalos segéd fürdés közben a Körös vizébe fuladt. Szent-Andráson Fazekas Károly ifjú cseléd egyik társa Tóth János által birósági'ag is meg állapított véletlenségből a kamarában talált töltött fegyverrel agyon lövetett. Orosházán a múlt hó 17-én N.igy Mihály orosházai lakos vigyázatlanságból a lovak közé esett s a rajta átmenő kocsi által agyouzuzatott. Tűz 10 esetben volt, az elégett épületek és takarmány ueuiüek becsórtéke 2792 frtot tett ki, — a biztosítás két esetben 1630 írt, erejeig foganatosíttatott. Közbiztonsági állapotaink szilárdítását kétségtelenül előfogja mozdítani a m. kir. csendőr kerületi paranosnoksággal immár folyamatban lévő oly irányú tárgyalásoknak az eredménye, a mely szerint a vármegyében lévő egyes lovasitott csendőr őrsök gyalog őrsökkel váltassanak fel, — és az it( megtakarított összegekből uj őrsök és uj állomásokkal állíttassanak fel. Az általam is elfogadotott tervezet szerint elsőbben is a b.-csabai és csorvási őrsök gyalo- gositott őrse állíttatnék fel. Ezen változásoknál kétségtelenül figyelembe veendő azon körülmény, hogy a gyalogositott őrsök teröletköre annyira megkisebbitessék, miszerint az azon való szolgálat a czélnak megfelelően s a követelményeket kielégitőleg legyen foganatosítható. III. Utak, hidak, védtü ItéseK. A közlekedési utak általában jó karban levőknek jelezhetők. Kivételt képez itt a b'-csaba-dobozi ut a melyen az árvíz hosszabb ideig vesztegelvén, az utkaparok által a múlt hóban élvezett szabadságidő miatt ez ideig még nem volt jó karba hozható. A szarvas-szent—andrási kőut építése serényen folyik, a község belterületén már teljesen elkészült s jelenleg a község és a szarvasi nagy gőzmalom közötti részen munkálkodnak. Ez alkalommal tisztelettel kérem a tek. köz- igazgatási bizottságot, hogy a mennyiben a szar- vasi-szent-andrási utón évenkint mintegy 12—14 ezer meter mázsa gabona szokott a körösi nagy hajókra szállíttatni a mely a jelenlegi vám rendszer mellett meg nem vámolható, — ezen gabona mennyiségnek s illetve ezen köuton tova szállítás czé’jából fuvarozott czikkeknek megvámoltatása ■ránt intézkedni méltóztassék A békés—b.-csabai vármegyei ut verlege* helyre állítása szintén intézkedést igényelvén e tekintetben is kellő utasítást kérek. A hidak jó karban vannak. A védtöltések közül a Sebes-Körös töltései a társulat által szorgosan javíttatnak, — mig ellenben a Berettyó társulat a f. évi árvizek által megrongált partjainak helyre állítási munkálatait még most sem vette foganatba. Tisztelettel hozom tudomására a tek. bizottságnak, hogy a Fehér- és Fekete Körösök árvizeinek a gyula-békési Nagy-Csatorna a vashalmi kanyar és a povádi átvágásban való veszély nélküli levezetése, illetve a Kettős-Körös említett szákaszain különösen a f. évi tavaszi árvíz alkalmával tapasztalt bajoknak és az ott bekövetkezett csatastrophához hasonlónak a jövő évben való megelőzése szempontjából szükséges módozatok megállapítása miatt a Nagyméltóságu ^közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter a f. évi julius hava 20-ik napján Budapesten értekezletet tartván ezeu értekezletre a közigazgatási bizottság megfelelő képviseltetését is kívánta. A tekintetes bizottság utólagos jóváhagyásának reményében ezen értekezletre a bizottság képviseletével Dr. Hajnal István közigazgatási bizottsági tagot és Teróuyi Lajos vármegyei főjegyzőt biztam meg, — kik is a tek. bizottságot n f. évi árvíz veszélyek okait és a jövő árvizek bekövetkeztének elhárítására vonatkozó intézkedő-, seket tárgyazó feliratában elfoglalt állás pontjához képest s ahhoz ragaszkodva képviselték, Az értekezlet eredménye a bizottsággal már' tudatva van s az e tekintetben kibocsájiott felsőbb rendelet a mai ülés egyik tárgyát képezendi. E rendelet szerint a Kettős-Körös Armedre a szanazugtól kezdve a Povádig legfeljebb 300 meterre ki fog szélesittetni s ehez képest a sza- Hazugtól a vashalomig a Kettős-Körös bal, — a vasbalomtól a povádig pedig annak jobb partja fog hátrább helyeztetni. Az ezen munkálatok költségei pedig az Alsó-Fehér-Körös és Hosszufoki ármentesitö társulatok által fogoak aránylagosan viseltetni. Ugyan ezen rendeletben megnyugtatóig jelenti ki a miniszter ur, hogy a veszélyes lefolyási akadályt képező vasbalom államköltségen lehető rövid idő alatt szabályoztatni iog IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárak véletlen vizsgálata általam a mait hóbau is megetetvén a pénzkén«
