Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-05 / 32. szám

■késéből veszik. Es mi képezi eme jövedelem kiszámítások alapját? As adóalap. a mely után a volt regáletulajdonosok tiszta jövedelmük utáni tőkekamat adót fizettek. Tegyük fel, és bátran fel is tehetjük, mert úgy van, hogy a kincstárnak nem sikerült a teljes és tényleges tiszta jövedelmet megadóztatni, igazságos dolog-e ezért a későubi, vagyis a mai községtulajdonost sújtani s őt — nem tekintve mily összegért vásárolta a regálejogot — egyszerűen az 1876—1886. években adó alá kimutatott állítólagos tiszta jövedelmekbő kiszámított tőkével kárpótolni akarni?

Eme 1876—1886. évi átlag jövedelem utáni tőkeszámitást különben is csak egyéb értékmegállapitási kulcs hiányában kellene alkalmazni, nem pedig oly esetekben is, a hol vételárat, tehát positiv becsértéket lebet kimutatni.

Nem elég keserves e megyei községeinknek, melyek mondhatni kizárólag fi- nanczialis szempontból vásárolták meg a regálét az urodalmaktól, hogy a megváltás után évenként ezrekre rugó jövedelmekről kell lemondaniok ? mert a községek miu- denike jobban tudja értékesíteni a regálét, mint ahogy az urodalmak tudták; Gyula városa évi tiz—tizenkét ezer forinttal nagyobb haszonbért kap érte, mint a Wenck- heim grófi család kapott 1876-tól 1886-ig; ismételjük: nem elég e ily ezrekre rugó évi jövedelmektől megfosztani a községeket, amely elmaradó jövedelmeket kénytelenek lesznek községi adóval pótolni, még azzal is sújtsuk őket, hogy esetleg a regále vételárán is veszítsenek.

Nagyon kívánatos lenne, ha az en- quet a regale tulajdonos községek jogos indokait is diskussió tárgyává tenné; de nagyon óhajtandó volna az is, ha megyénk regáletulajdonos községei sem néznének egyszerű közönynyel az érdeküket oly közelről érintő regále megváltás elé, kivált akkor, midőn a félhivatalos kommünikében. rejlő veszélyekről tudomást szerezhettek.

A társadalom feladata a nemzetiségi kérdésben.

Nemcsak a vármegyében legutóbb felmerült jelentéktelen eset, de azon helyzet, melybe hazánk ma van, s a mindinkább fenyegető veszély, mely tetőpontját a nemzetiségi kérdés kellően meg nem oldása esetén fogja elérni, indokolttá teszi, ha pár sorban társadalmunkat figyelmeztetjük arra a kötelességre, a melyet teljesíteni kötelessége a nemzetiségi kérdésben, s a melyre való felhívás soha -em lehet felesleges és soha sem lehet eléggé gyakori.

Nim» nemzet Európában, melyet annyi veszély fenyegetne mint a magyart. Nincs nemzet, mely oly kevés súlyt fektetne nemzeti érdekeinek megóvására, mint a magyar.

Körül van véve ellenséges elemekkel, melyek szövetségeseket keresnek az ország hatarain belől lakó nem-magyar népfajok között. Északon a panszlavismus igyekszik hódítani az ország tót lakossága között. Keleten a dákoromán eszme Itatását érezzük az ország olahok által lakott vidékein. Délen a szerb lakosságot izgatja ellenünk a szerb királyság befolyása s tudjuk, hogy nem sikertelenül. Önámitás volna azt gondolni, hogy a külső befolyás nem szaporítja ellenségeinket, saját országunk területén s hogy polgárainak e fokozódó elidegenedése nem komoly veszély a magyar adamra nézve, Ha e processust nem sikerül megakadályozni, ha az ország hat millió tót, oláh szerb lakosa erkölcsileg elszakadna tőlünk, ha ellenségeinknek sikerülne volök elfeledtetni a közösség hagyományait, a haza iránt eddig érzett hűséget, — akkor a magyar állam bukása csak idő kérdése lebet, mert állam, mely iránt lakosságának majdnem fele ellenséges indulattal viseltetik, fenn nem állhat, s azt az első erős lökés halomra dönti.

E tényezőkkel nem vagyunk képesek szembe állitani egy, helyzetünknek s érdekeinknek megr felelő államot. Sajátszerü történelmi fejlődésünk megakadályozta eddig az államnak egységest a nemzeti erő és hatalom fokozását lebetőve tevő szervezését s valóban tehetetlennek bizonyult nemzeti érdekeink védelmére is. Mig más államok a közoktatás és közigazgatás szervezetét tervszerüleg használták fel. a nemzeti egység megalkotására, addig nálunk e nagy tényezők meg vannak bénítva s részben a haza ellenségeinek kezében fegyverként szolgálnak ellenünk. Megyékben, városokban s községekben a hatósági befolyás elleoeink kezében van az orsaág nagy részében. Sok ezer pap és tanító a szószékről s az iskolában hirdeti ellenünk a gyűlöletet anélköl, hogy a nemzet keresne eszközöket e komoly, léteiét fenyegető bajok elhárítására. — Vájjon nem a legnagyobb veszély rejlik-e ebben az állapotban hazánk biztosságára nézve háború idejéo, midőn ezek az elemek kémei s szövetségesei lesznek az ellenségnek? Mi lesz sorsunk, ha nagy összeütközések következnek be, mi lesz sorsa a nem-magyar fajok tömege közt elszórt magyarságnak, ba nem törekszik megelőzni a bajt, ellensúlyozni mig lehet az ellenséges tényezők működését s gátat emelni a veszély terjedésének ?

A magyar társadalom gondolkozó elemei komoly aggodalommal látják a vnszélyeket, melyek nemzeti létünket fenyegetik s ez aggodalmak annál jobban fokozódnak, minél nyilvánvalóbb az állam gyengesége. Természetes tehát, hogy ezek az elemek módokat keresnek, mikép lehetne a társadalom eszközeivel ellensúlyozni a hazaellenes tényezők működését. Mert világos,! hogy ott, hol az állam alig fejt ki tevékenységet a nemzeti érdekek megvédésére, annál több oka van a társadalomnak e tevékenység hiányát a mennyire lehet, a magáéval pótolni; ott pedig, hova az állam keze a dolog természeténél lógva el nem ér s csaius a társadalom tevékenységétől várható siker, kétszeresen kötelessége szervezetten s erélyesen hozzálátni a muukához. Igazhogy a társadalomnak viszonylagosan szűk tér jut 1 tevékenységre. Meg nem változtathatja az állam közigazgatásának, közoktatásának szervezetét, mert ezt csak az állam törvényhozása teheti, de tevékenységével sok bajnak elejét veheti, sok ellenséges tényezőt ellensúlyozhat, sokakat megnyerhet a magyar államnak, ha a helyi viszonyok ismerete alapján ép a helyi körökben érvényesíti befolyását.

A társadalom hivatása minden megengedett eszközzel ellensúlyozni a magyar állam ellen irányzott minden működést, az ország valamennyi fenyegetett részében.

A magyarellenes izgatások oly mély gyökeret vertek a nemzet testében, hogy rendkivüli eszközökhöz kell folyamodni azon veszély elhárítására, melyet ama mozgalom a nemzet ellen méhében rejt.

Minél nagyobb a veszély, annál erőteljesebbeknek kell a védelmi eszközöknek lenui. Minél ügyesebb az ellenfél, annál nagyobb elövigyázatot és ügyességet kell kifejteni, hogy egyáltalán elérhessük azt a czélt, melyet kitűztünk, s melyet elérni legszebb honfi kötelességünknek ismerünk; a nemzetellenes fondorlatok megsemmisítését, a magyar nemzet és állam megszilárdítását.

Az lebegjen szakadatlanul szemünk előtt, hogy ellenségeink nem annyira erősek, mint ügyesek. Erőszakkal czélt nem érünk, — ügyességgel kell őket túlszárnyalni.

Tudjuk, hogy e mozgalom vezetői a legsokoldalúbb tevékenységet fejtek ki a helyi vi szonyokhoz képest s eszközeik is különfélék.

Némely vidéken takarékpénztárakat alapítanak 8 az általuk nyitott hitel juttatja tőlük függésbe a hitelre szorult embereket s ez utón gyakorolnak reájuk befolyást. Másutt tűzoltó egyesületeket szerveznek, a tagokat összejöveteleik, mulatságaik alkalmával kapaczitálják. Másutt nőegyletet alapítanak s ez utón a nők körében igyekeznek felébreszteni a nemzeti érzületet. — Másutt ismét jótékonysággal, a nép érdekeivel való foglalkozással igyekeznek megnyerni az alsóbb néposztályokat. Továbbá élénk részt vesznek az egyházi ügyekben, tömör pártot képeznek s együttesen megállapított terv szerint járnak el. Konventekben, egyházi felügyelők, papok, tanítók és községi elöljárók választásánál nagy befolyást gyakorolnak s leszavazzák a hazafias pártot, mely szervezetlen s indolens. Nagy mértékben felhasználják a sajtót s lapjaikat nagy buzgalommal terjesztik a nép között; egyesek több példányra fizetnek elő s a nép között ingyen osztják ki. Általában felhasználnak mindeD eszközt, hogy az elégedetlenséget szítsák, leggyakrabban valótlanságok terjesztésével ; s magukat úgy tüntetik fel, mint a kik egyedül viseltetnek részvéttel a nép bajai iránt s a kiktől egyedül várhatja bajainak orvoslását.

Hasonló fegyverrel kell tehát ellenük küzdeni s ba ők ezen essközöket használják fel a magyar ellenes eszmék terjesztésére, ugyanezen eszközöket kell társadalmunknak felhasználni a magyarság terjesztésére és erősítésére.

A hazaellenes tényezőknek nagy erőfeszítésre, szakadatlan, következetes munkára van szükségök, hogy sikert érjenek el a nép körében. A nép conservativ szelleme, az évezredes hagyományok megszokása, melyek mást nem mutatnak, mint az együttélést, az érdekközösséget a magyai ral, — nagy akadályokat gördítenek az izgatóa elé. Mennyivel előnyösebb a mi helyzetünk 1 Mégis mind nagyobb tért loglaluak elleneink, — mert szakadatlan dolgoznak sajat czeljaik elérésen. Meuuyivel töob és hatalmasabb eszköz áll a mi rendelkezésünkre, hogy a nepre oetoiyást gyakorolhassunk 1 Munkálkodnunk kell üat csüggedetlen, hogy elleneink czelzatait meg- uiusitva a sajat ezéijamkat elérhessük.

A nép hagyományai, melyekről csak nagy uehezen tud megválni a közös haza eszméjét ismerik csak s nem ismer közösséget a haza ellenségeivel e házán kívül. A magyar birtokos ur, akar mint tisztviselő, akár mint egyszerű gazda, tekintély szemében, kit szívesen követ s gyanako- dással tekint a birtoktalanra, idegenre. 8 azért na a magyar ur akár mint tisztviselő, akár mint rnagan ember foglalkozik a néppel saját körében, na tanácsadója jóltevóje akar lenni, minden más tényezőt megbénít s megtarthatja a népét a magyar államnak s megóvhatja az izgatok befolyásától. Komoly érdeklődési és részvetet mutatni a nép iránt, foglalkozni vele a tényekkel bizonyítani az érdeklődést, ez adja meg a vezér szerepet a nép szemében aunak, a ki hivatalos állásánál vagy társadalmi állásánál fogva erre hivatva van.

Foglalkozzunk a helyi viszonyokhoz képest a nép gazdasági bajaival és érdekeivel ragadjuk meg mi a kezdeményezést, a hol a nyomor enyhítéséről, kártékony közgazdasági tényezők ellensúlyozásáról, jótékonyságról segélyről lehet szó, lehet szó, megyében, kézségben. Folyjunk be az egyházi és községi ügyekbe. Rázzuk fel iudolen- tiójábói a hazafias elemet, melynek leginkább köszönheti sikereit az államellenes mozgalom. Lássuk be, hogy a veszély, mély a nemzetet magát

fenyegeti, minden egyes veszedelmét is előidézi. Vegyünk részt az egyházi felügyelők, papok és tanítók, községi elöljárók választásában egyházi s községi gyülekezetekben szervezetten 8 egyetórve és a siker a legrittkább esetben fog elmaradni. Terjeszszük a nép között a hazafias szellemű, irodalmi termékeket lapokat s a hounan lehet, küszöböljük ki a hazaellenes szelleműeket. Égy szóval tegyük ugyanazt a magunk érdekében, a mit az izgatok tesznek a magukéban s ha ezt megteszi a magyar társadalom, akkor megfelelt hivatásának s hazája iránti kötelességének s ez az a mit kérünk és elválnunk.

1242/888.

Az 1883 XXIII t. ez. 8 és 14 § §. alapján az 1888/89-ik évekre kivetett fegyver adót magában foglald lajstrom számszakilag felülvizsgáltatván, a kir. adófelü- jyelőség által helyben hagyatott — miért is a fent hivatolt t. ez. 17. 18. 19. §.§.ra való tekintettel f. évi augusztus 5-töl 12-ig a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve tartatik.

Gyulán, 1888. augusztus bó 1-én

A városi adóhivatal.

Hírek.

Gyulavárosa részéről kiépitettni tervezett körgát vonalok következőleg hozattak javaslatba. 1-ső A vasúti töltések azon pontjától indulva ki, mely a legmagasabb viz felett fog találtatni á Fehér-Körös balparttól 200 m. távolra, s ettől az a) pontól a Csikósén jobb partnak szintén a Fehér-Körös balpartján alól eső 200 m. távolra a b) pontig 200 m. hosszban. 2. Ezen b) pontól a Csikorér jobb partjának felhasználásával Ajtósfokig — a c) pontig 4512m. hosszban. — 3. Ajtósfoktól az Élővíz jobbparton már némi részben emelt töltések betudásával a szőlők között, a Vashidig, d) pont 2138 m. hosszban. Itt az Élővizén át egy zsilp építendő. 4. Ezen d) pontól — az Élővíznek balpartján található régi töltés vonalán a csabai útig e) pont 744 m. hosszban, ö. A csabai ut déli árokpartjának vonalán a bárdoson kiépített töltésig f) pont 3300 tn. hosszban. 6. A Bárdost keresztező töltéstől a Váriutig g) pontig kiépített töltés vonalon 1428 m. hosszban. 7. Ezen g) ponttól a Váriut város felöl eső oldalán levő urad. régi töltésuek kiépítése mellet a dugóhidig b) pout 880 m. hosszban. 8. Dugó hídtól az Elővizi balparti töités i) pontig terjedő vonala a Tyukmajorig 750 m. hosszban Itt az Élővizén zsilip építése terveztetik. 9. Ezen 1) pontól uagyoiáuváros körül futó régi töltésnek követése mellett k) pontól 1626 m. hosszban. 10 nagyoláh városnak a szegények töldje mellett eső sarkától az ökörjárási urad. birtok körül futó partnak felhasználása mellett az 1-sö pontban érintett vasúti töltés magaslatig kötve 1880 m. hosszban. Összesen 16558 f) m. hosszban a lépte- zés, előmunkálatok be fejeztettek. Ujfalussy városi mérnök.

A fürdési saison kisebb nagyobb szerencsétlenség nélkül alig szokott lefolyni; igy folyó hó 3-án is az Elövizcsatornának az oláh templom háta megetti részében fürdő gyermek sereg közül egy ,Csuta‘ nevezetűt már csaknem az utolsó perczek- bon logott ki az ottan a Körös parton lakó Papp G. ki ruhástól együtt ugrott a már fuldokló megmentésére, os még idője korán szerencsésen a partra szállította. 8zinte nevetségesnek tűnhetik, hogy miként történhetik veszedelem a még csak térdig sem érő csekély vízben; igen de tudnia kell a fürdő kő- zouseguek, hogy a múltban történt kubikolások lolytau az Élővíz mederben, épen az oláh templom háta megett vannak ölesnél mélyebb kubik gödrök, hol a lent leírt szerencsétlenség is történt. Jó lenne ba a város rendőrkapitánysága ez irányban szigorú óvintézkedéseit megtenné és végre is hajtana.

A kir. iolyainmérnöki hivatal serényen mondhatni éjjelt nappalt egybevetve dolgozik a Ke nos-Koros szanazug-békési vonalán eszkőzlendő töltés bollebbezési munkálatok tervezetén és költségvetésén. A miniszter rendelete szerint a munkálat lolyó hó 10-ikeig lesz hozzá felterjesztendő. A vashalmi kanyar rendezési munkálataira vonatkozó tervet a hivatal már elkészítette.

Szabályrendelet jóváhagyás. A közmunka es kózlekedesugyi miuiszter a közmunka s az utak Kozoloseról alkotott törvényhatósági szabályrendeletet jóváhagyta.

A békésiek nem kapnak negyedik országos vásárt. A kereskedelmi- és iparkamara sem véleményezte, — a földmiveles-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter pedig a megyéhez intézett leiratában kijeleuti, hogy a negyedik vásárt nem engedélyezi; azonban az ellen nincs kifogása, aogy amennyiben a város a létező három vásár tartási napjaival nincs megelégedve, azokon változtasson.

Eltűnt fiú. A szeghalmi főszolgabíró hivatalos jelentése szerint F. Tóth Gyula szeghalmi illetőségű 13 éves fiú julius 26 ika óta nyomta* fanul eltuut a községből. Körözik.

elmondandó eset óta megrendült bennem a hit a városi térképek iránt, — s a nap hevétől eltikkasztva végre 9 órakor reggel megérkeztem a Popp fürdőbe, a honnan keltezve van jelen levelem.

A kies fekvésű fürdőhely, a melynek egyik része az utcza természetes alacsonysá- gánál fogva mesterséges magaslaton fekszik, a legkedvezőbb benyomást teszi s a hajhullásban szenvedőktől kezdve mindennemű be- tegségben sínylődő embernek a legmelegebben ajánlható, miután ha meg nem gyógyul is, de betegebb semmi esetre sem lesz, a ini nem minden fürdőről mondható el, a hova modern aesculápjaink a szenvedő emberiséget megkönnyebbülés végettszokták küldenis mely megkönnyebbülés tárcza tekinteteben rendesen be is következik.

Engem is első sorban a tárcza kérdés érdekelt, mert tárczám rendesen üres, már t. i. nem a mit Írok, hanem a melyiknek a pénztartás a rendeltetése, óh fájdalom, hogy az enyém oly kevéssé felel meg ezen szép rendeltetésének.

Tehát tájékozás végett a fürdő drágasága iránt tudakozódtam.

Egy fürdő ruhával 50 kr, ruha nélkül 4o kr.

Az utóbbi módot választottam, nemcsak azért, mert olcsóbb, de azért is, mert nem tudom ugyan, hogy a divatnak megfelel-e, de én még eddig mindég ruha nélkül fürödtem.

S beléptem az igen csinos fürdőbe, melyről csak jót tudok mondani, ahl kedves barátom nem lehet azt leírni, milyen élvezetekben részesül itt az ember potom pénzért, élvezni, látni, tapasztalni kell azt, s az a szigorú pontosság, a mivel kezelik az embert, nem engedve el neki az élvezetből egy hajszálnyit sem. Ez azután a lelkiismeretesség.

Csak halvány képét adom, midőn leirom sorjában a műveleteket, belemegy az ember először is a meleg bazainbe, olyan meleg, hogy csak úgy sziszeg tőlle, onnét megy a gőzbe, csak úgy fulladozik a pompás gőztől, (a doktorok azt mondják, nagyon egészséges, akkor neki esik Miska s megdögönyözi úgy, hogy ha felöltözve esnék vele az a fatum,

rögtön szaladna a járás bíróhoz panaszra testi sértés miatt, akkor beleugratják olyan hideg vizbe, hogy a háta is borsódzik bele, megtu- solják, megvillanyozzák s mikor igy ki van Készítve, neki esnek s még a tyúkszemét is Kivágják, úgy hogy innét ugyan el nem viszel semmit, a mi a tested felületén kiemelkedő pontot képez.

Azt hiszem ennyi elég a fürdő testi gyógyhatásúról s ideje, hogy a lelki hatásról is értesítselek, a mit a társaság nyújt, s Képeket nyújtsak neked a turdö vendegekről, ha a ptioiographiáKrói rá nem ösmersz az eredeti- eKre, tulajdonítsd annaK, hogy te ruhában lát- cad OKet.

„Kérem tessék már felöltözni s elmenni 1“ szakítja teloe levelem Írását a turdö szolga.

En? elmenni? de olyan nincs, nekem egy napra van s/.uksegem, hogy tapasztalatoka. gyűjthessük, ki látott olyat, íélnapi idözés után elmenni a fürdőből.

„De kérem most a nők jönnek fürödni.”

„Az engem nem geniroz."

Végre is hiába, az erőszaknak engednem kellett I igy nem irhatok a legérdekesebb részről, a délutáni saisonról, ilyen malheureum van nekem.

Be kell tehát zárnom levelemet, éppen mikor a legérdekesebb lett volna, s igy ismét figyelmedbe ajánlva e kitűnő fürdőhelyet, maradok igaz barátod:

Csintalan,

U. i. Azt a jelenetet láttad volna, mikor ezt a levelet a szerkesztő elolvasta, kicsi híja volt, hogy a fejemhez nem vágta, (az igaz, hogy nem nagy sérelmet okozott volna vele.) Már éppen összeakarta tépni, mikor belep a szedőgyerek: „Kérek kéziratot." Nesze, vigyed, kiáltott elkeseredve a szerkesztő. Ez a szedögyerek mentette meg a levelemet az összetépés kinos halálától s most csak azt nem tudom, hogy hálás legyek-e neki érte, vagy megezibáljam ötét érte.

Cs.