Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-29 / 31. szám
vényt visszautasította azon felszólítással, hogy a kérdéses okmány hiteles magyar fordításban is csatoltassék, a kérelmet pedig előjegyezte. De a községi jegyző ur nem vette be a leczkét, hanem újra beterjesztette az oláh okmányt, újból kívánva, az átiratás foganatosítását, hivatkozva egy miniszteri rendeletre, a melynek azonban számát bölcsen elhallgatta, bizonyosan nagy oka volt reá. — A telekkönyvi hatóság azonban hivatásának tudatában ismét visszautasította a kérvényt s miután a végzésben kívántaknak elég nem tétetett, az előjegyzést törölte. Nem kutatjuk, hogy tudatlanság vagy roszakarat idézte-e elő a községi jegyző ezen „furor-romaniku-“-sát, csak fel akarjuk hivni az illetékes hatóság figyelmét, hogy nézne utána| vájjon más téren nem bocsájtkozik-e a jegyző ur efajta kirúgásokba. Az aratás megyeszerte teljesen bevé- gezettnek mondható, a hét utolsó napjaiban csak elvétve lehetett látni egy-egy lábon késett buza- vagy zabtáblát, most már ezek is le vannak aratva. A cséplés- és nyomtatásra fölötte kedvez az idő, és gazdáink az idő kedvező voltát fel is használják, a munka lázas gyorsasággal folyik A cséplések eredményéről is referálhatunk már és pedig a lehető legkedvezőbbet. Egy, 1100 □ öles hold szántóföldön 14—20 kereszt búza van egy-egy kereszt 45—60 liter termést ád, ami holdanként 5—7 métermázsa termésnek felel meg; a vontatók átlag egy régi köbölnea sőt öt vékának megfelelő terméssel fizetnek. A búza minőségileg is jobbnak bizonyul, mint amiuőnek aratás folyamán hittük, noha tagadhatlanul nagy ártalmára volt a takarás közben ért nagy eső mely erősen megfakitotta. Hanem a búzaárak rendkívüli alacsonysága nemcsak redukálja, ha nem csaknem megsemmisíti a termés bőség« fö lőtt táplált örömünket; sőt félnünk lehet hogy a rendkívül nyomott ár mellett sem lesz vevője, kivált midőn a nagy készletek is árubi bocsáttatnak. Veraforrás. ZdebarszVy József Nemes kéri Kiss Miklós véghlesi uradalmának igaz gatőja, e napokban városunkba érkezik, hogy : hírneves hazai „Veraforrás“ ásványvíz érdekébei összeköttetéseket eszközöljön. Ezen kiváló ásvány viz elnevezését mélt. Nemeskéri Kiss Pálné, sz Szapáry Vera grófnőtől nyerte. A legelső orvosi ■ tekintélyek ajánlják ezen ásványvizet, mint gyógy hatású és élvezeti italt. tik jelentőségüket: jelen szokott rendezetlenségükben az azokat látogató minden osztályú közönségnek kiszámíthatatlan kárára vannak, a he- pett hogy — a mi rendeltetésük volna — hasz- ára volnának. Ugyanis nem lévén sehol meghatározva a vásár kezdete és vége, a már rég bevett rósz szokás miatt, mely szerint kiki elsőnek igyekszik vásárba, az úgynevezett külső vásár rendesen oly korán kezdődik, hogy az már szombatra teljesen eloszlik. A belső vagyis az iparosok és kereskedők vásárja pedig vasárnap vevén kezdetét, azok rendesen hiába fáradnak és költekeznek jó remény fejében az üresen talált vásár helyére. Ezen körülménynél fogva a sok fáradsággá pénz és időpazarlással járó gyakori vásározás határozottan káros. Mert a vásár csak úgy volm hasznos, ha abban az eladó egyúttal vevő is volna vagyis ha az iparos és kereskedő is beszerezhetné külső vásáron szükségleteit, s viszont a külvásár árusai is ugyanakkor megtalálhatnák a nekik szükséges iparczikkeket, a nélkül, hogy e miatt a vásárban több napot kellene tölteniök, vagy od Irodalom. Bécsben is volt az ipar kiállításon, mely reá nézve „Sanyaró Vendel válogatott nyögései “ Takaros kabátban, amilyenben magának sohasem volt módja jelentmeg a Sanyaró kis könyve. Létének ideális czélja a hentes bolt — és legfőbb eszményképe: az Opera por tása közt állva, nyögi el nekünk buját-baját a .Borsszem Jankó“ számos alakjainak ezen egyik legnépszerübbike. müveit proletariátus panaszkodik itt, anélkül hogy — amihez joga volna — vádolna is egyúttal. Szelíd öugunyo- lása megnyerte neki egy ország részvétét. Egy társadalmi kérdés van ez alakban fölvetve, mely sürgeti a megoldást Szegény jó Vendelke nem kaczérkodik az ő sanyarú sor sával, hanem bölcs megnyugvásban és nem mindennapi el mésséggel számol le vele, mint a következő példák, melyeket mutatóba közlünk, bizonyítják: Vagy nagyon alant vagy nagyon fent: vagy pincze-vagy padlás-szobaa lakásom.— De szép halál lehet az: csömörben halni megl — Sze retnék szerelmes lenni. Azt mondják, hogy a szerelem mindent pótol. — Túrós csusza a legszebb női kézimunka. — Sok ember örülne ha a lelkét csak annyi terhelné, mint az én gyomromat. — Bizony ha talpam nem volna olyan széles, rég bele estem volna valami csatorna rácsozat likáka. — Sajt-kukacznak lenni sem utolsó dolog. — Be jó dolga van a töltött káposztának: sohasem üres a bélé. — Uborka-saison. Hol van hát?------.Az ész emeli m agasabbra az embert“ — mondja egy tudós. Elfelejtette odaírni, hogy a diurnistat — a szél. — Ami a szerelmi bánat a szívnek az lehet a gyomornak a csömör: egy kedves fájdalom. — A szép könyvecske, melynek ára 60 kr., a Singer és Wolfner-féle könyvkereskedés kiadása több rajz is diszesiti, melyek a lantoló diurnistát tüntetik fel, aki üres óriának lendületes perczeibeu költő is. 600 nyögés 60 kr. esik 10 nyögésre i kr., bizony ebben az időben, melyben a sanyaruság is annyi pénzbe kerül, kevésnek mondható. Utón, fürdőn de még a szérűn is kedvesen szórakoztató olvasmányt nyújtanak e valóban szemen szedett elmésségek. Mint halljuk az érkedlődés e hu- morisztikus könyvecske iránt, már a megjelenés előtt is igen nagy volt. Ráth Mór törvénykiadásai közt megjelent a halászatról szóló 1888. évi XIX. törvényczikk Anyagi részéhez Hemann Ottó irt terjedelmes kommentárt mely némileg a „Halászatról“ szóló uagy könyvének függelékét képezheti, és melyet úgy a természet tudományok mindeu kedvelője, mint mindazok, kik ezen fontos törvény által érdekelve vaunak, bizonnyal örömmel fogadnak. Ára 50 kr, Szintén Ráth Mór törvénykiadásai között megjelent az állategészségügyi törvény Dr. Arany Ákos budapesti állatorvosi tauintézet tanára által kommentálva, ki a törvényjavaslat egyik előkészítője, Áru 60 kr. Ugyanezen gyűjteményben jelent meg az 1888. évi szeszadó — és contingentálási törvény (1888. XXIV. törvényczik.j Fritz Péter a budapesti kereskedelmi és iparkamara tollvivője stb. szakszerű jegyzeteivel. Ára 70 kr. másodszor fáradniok, a mi gyakran megesik ki vált oly gazdáknál, a kik cselédjeiknek bérükben ruhaszegődményük van. Csak úgy lehetne te.iát vásár forgalma arányban a ráfordított költségekkel ha az lehetőleg egy időben, legfeljebb egy nap külömbséggel kezdődnék és két napnál tovább nem tartana. Ezt óhajtotta volna elérni, ezen általánosa érzett bajokat akarta orvosolni az 1878. márczius 31-én B.-Csabán 34 ipartársulat küldötteiből ősz 8zejött békésmegyei iparos értekezlet, mélynél javaslatára alkottatott, a megyei alispán ur ő nsg által 442/879. elő. szám alatt összebitt és Gyulán 1879. ápril 17-én, iparosok, kereskedők, gazdák szolgabiróságok, községi elöljáróságok és regale tulajdonosok képviselőiből összejött szakértekezlet által is elfogadott, a többi részeiben most is érvényben lévő vásári rendtartási szabályrendelet mely szerint a külső vásár szombaton, a belső pedig vasárnap reggel vette volna kezdetét hétfőnél tovább a vásár nem tarthatott volna; de a mely szabályrendeletnek ily értelmű 1. §-át nmltsgu m. kir. belügyminiszter, hivatkozva régi szabadalmi okmányok alapján megállapított határnapokra oly határozatlan módon megváltoz tatni rendelte, a mint ez most is von, s a vásá rókát a szokott szétszórtságukban meghagyta. Az érvényben levő 333/880 bgy. számú szabályrendelet eme 1 § a megváltoztatását határoz ta el a megyebizottság, a 331/887 bgy. szám határozatával a békésmegyei ipartestúletek és társu latoknak 1880 május 9-én Csabán tartott értekez lete kérelmére : melyben a lenti 151 §. úgy módosi tatott, hogy a megye területén az országos vás rok szombaton kezdődnek és vasárnap véget érnek Sajnos azonban ezen módosítás jóváhagyását miniszter előbbi indokolással újból megtagadta tn ért is Békésmegye bizottsági közgyűlése 39/1888 bgy. számú végzésével a 333/880 bgy. számú szabályrendelet 1 §-át változatlanul feutartani ren delte. Minthogy ezen határozatról a vásártartás joggal felruházott megyebeli községek, illetve vásártulajdonosok oly felhívással értesítettek hogy amennyiben az eredetileg engedélyezett na póktól eltérőleg, a vásárokat vasárnapra óhajta uák áthelyezni, eziránt indokolt kérvényeiket földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k minisztériumhoz nyújtsák be, tekintettel a te tebbi általánosan érzett bajokra és azok orvoslása szempontjából, mély tisztelettel kérjük, m szerint indokaink alapján a csabai vásároknak zombat- és vasárnapokra leendő áthelyezése iránt az illetékés minisztériumnál a kellő lépése két megtanul méltóztassék. Kelt a b.-csabai ipartestület elöljáróságának 1888. évi julius 4 én tartott üléséből. Achim János, Szolár Mátyás, jegyző. elnök., Közgazdaság. A csabai vásárok tartási ideje, Az országos vásárok, melyek a kifejlődött közlekedési és kereskedelmi viszonyaink s túlságos elszaporodottságukaál fogva mindinkább veszegy világkiállítás benyomását tette és jobban tét szett, mint a brüsseli. A király mosolygott és roeg- jegyzette, hogy ő maga is bámult, hogy olyan szépen összehozták a bécsi kiállítást s rá is igén kedvező benyomást gyakorolt. Azután megnézte király a részvény társaság kiállított nyomtat ványait, melyek kiváló ízlés, formacsin és tiszta- taság által tűnnek ki s különösen feltüntették fi gyeimét a társaság nyomdája által művészileg állított „Jó szív“ bazár-újság női arczkép csoport ai, melyekről ő felsége mindjárt felismerte, hog; lotographia utján készültek és úgy a sokszoro sitó, mint a nyomdász ipar haladása felett lovag alk ur előtt örömét és megelégedését fejezte ki. Az élelmi czikkek osztályában kitüntető figyelemben részesítette ő felsége S z a 1 á d i Antal imert pót- és gyógykávé gyáros csinos kiállítását. Az ízlésesen elrendezett Hungária gyógyká- vó és Szalády kávé (pótkávé) dobozok, melyek külsőleg is magukon viselik a magyar ipar smertetö jeleit, igen megnyerték ő felsége tetszést úgy, hogy a muzeum igazgatója által bemutatott gyárost, Szalády urat hosszabb megszólítással tüntette ki. Kérdezősködött a pótkávé készítése módjáról, anyagáról, végül azt a kérdést intézte kiállítóhoz hogy vau-e kelendősége czikkéuek A kiállító igennel válaszolt, de egyúttal sajnálattal miitett fel, hogy sokat kell szenvedui a beözönlő külföldi pótkávék versenyétől. Miután a muzeum igazgatója még kiemelte ő felségének, hogy a pót kávé, különösen a szegényebb osztályra nézve, mily ótétemény, mivel lehetővé teszi a tápláló, de drága szemes kávénak használatát, s Szalády készítményeinek jóságáról ő felségét biztosította, t király kitartó további működésre buzditva a gyá rost, legnagyobb elismerésének kifejezése mellett távozott. E királyi elismerés bizonyára csak fo kozni fogja a bizalmat és kedveltséget a már eddig is általánosan elterjedt Hungária gyógykávé és Szalády pótkávé iránt, melyeknek kiváló jósá gáról legjobban tanúskodik az a körülmény, hog nem csak idehaza vannak a társadalom miude rétegében szegénynél és gazdagnál egyaránt elter jedve, nemcsak Magyarországban megtörték a be hurczolt külföldi pótkávék káros versenyét, ha nem még a külföldön is piacot hódítottak és k< lendöségnek örvendenek. Megemlítjük kapcsola ban, hogy a feltalál gyáros legutóbb a bécsi ipar kiállítás meglátogatása alkalmával szerződést kö tött egy nagy bécsi kiviteli czéggel > avonként 10,000 kiló „Hungária-kávé" szállítására, miáltal ezen magyar iparczikk elterjedése az egész kon tinensen még inkább biztosítva van. Habár a kiállítás gazdagsága és sokfeleség- fényes tanujelét adja a hazai ipar fokozatos fej lődésének, el kell ismernünk; hogy számos oly czikk hiányzik még onnan, melyekben igen nagy nálunk a fogyasztás, de mert ide haza nem ké szülnek, külföldről kell azokat beszereznünk. Ilye nek például a most annyira időszerű nyaralói fürdői szükségleti czikkek, melyeket csak a muzeum keretén kivül találhatunk a Kertész Tódo hivatal helyiségben megtartandó nyilvános árverésen a megállpitott kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 40 frtot készpénzben vagy az 1881. LX. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt I. Miniszter rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes érték papírban a kiküldött kezéhez letenni, a vagy az 1881. LV. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegez elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint telekhatóság. Békés, 1888. Junius hó 13 án. 111. Árverési hirdetményi kivonat. A békési kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Békésvárosa pénztára képviseletében a városbirája végrehajtatónak Köpe Mátyás békési lakos végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a b.* gyulai kir. törvényszék (a békési kir. jbiróság) területén levő békési 593 számú tjkönyvbe fekvő 1329 hr. 621 népsor számú házra az árverést 400 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1888. évi augusztus hé I8>ik napján délelőtt 9 órakor békési kir. jbiróság telekhatóság hivatali helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el adatni |fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlin bee's-, árának 10%-át vagyis 40 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó i-én 3333. sz. a. kelt L M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképei.! értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. oz. 170. §-b értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegeB elhelyk lyezéséről kiáll, szabályszerű glösmervényt átszolgáltatni. Kir. járásbíróság mint tkkvi hatóság. Békésen 1888. május hó 9-én. A király a kereskedelmi múzeumban A király időközöukint való budapesti tartózkodó sai alkalmával rendszerint meg szokta látogat ama közintézményeket, melyek ujabbau létesült« hogy igy a főváros haladásáról, fejlődéséről ma gának személyes meggyőződést szerezzen s egye seket legmagasabb elismerése és kitüntető sza.ai által a tovább működésre, kitartásra, előhaladásrn buzdítson. így a mostani delegationalis ülésszak alatt ö felsége látogatta a csak egy év előtt megnyílt de kereskedelmüukre és iparunkra már is oly uagy fontosságú kereskedelmi Múzeumot s a felett be ható szemlét tartva, nemcsak általánoságban fejezte ki annak czélszerü sikeres működése felett legmagasabb elismerését, hanem egyes kiválóbb, törekvő iparosokat személyes megszólításával is kitüntetett. Leghosszabban beszélt ő felsége lovag Fáik Zsigmond kir. tanácsossal, a Pesti könyvnyomda részvénytársaság érdemes vezérigazgatójával, a kihez közvetlen ezzel a kérdéssel fordult: Ön most Emseiben volt? Fáik ur azt válaszolta, hogy czégnél, hol e saison czikkek máz sokféle ház tartási, kertészeti, szobadiszitési játék stb tárgyakkal együtt valóban egy kiállítást megközelítő dús változatosságban találhatók. Lohetetleu volna felsorolnunk mindama iegnagyobbtól legapróbbig menő csikkeket, melyek a Kertész Tódor ezég Dorottya-utczai üzletében és kirakataiban járókelők méltó figyelmét vonják magukra. Gs pán a saison czikkek közül említünk néhányat milyenek: kerti székek, indiai hintóágyak, kerti legyezők, útitáskák, vadász felszerelések, gumi áruk, kertészeti, méhészeti- és halászati czikkek tornaeszközök, sport és vívó készletek, fegyverek különféle testedző, szórakoztató és mulattató j tékszerek, toilett czikkek, doháuyzó eszközök, ke lett és török dísztárgyak stb., melyekre ilyeuko óriási a kereslet. Vau ezek közt igaz számos igen szép és czélszerü tárgy, mely a hazai ipart vallj mesteréül, de fájdalom, sok olyan is, melyeket na luuk nem, vagy csak igen kis mértékben állítana elő. Ezek meghonosítása a jövő iparosainak les feladata s hogy ezt könyebbon tehessék Kertész Tódor ur kívánatra bérmentve megküldi 850 ábrával ellátott nagy árjegyzékét tanulmányozás ' gett kézműveseinknek valamint bárkinek, a előforduló szükséglet esetén megrendelésével fel keresni akarja. HIRDETÉSEK. 1661/888. tkv. Árverési hirdetményi kivonat. A békési kir. jbiróság mint telek hatós- közhírré teszi, hogy Schwartz Mór békési kereske végrehajtatónak Tar Kovács István békési lakó végrehajtást szenvedő elleni 27 frt 67 kr. töke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyéb a b.-gyulai kir. tszék (a békési járásbíróság) te ruletén levő békési 3977. sz. tjkvben fekvő 2431 hr. 24a%a32 nép sor számú házra az árverést 400 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban rendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan a 1888 évi szeptember hó 11-ik napján dél előtt 9 órakor békési kir. jbiróság telek hatoság 142. 1—1. 1802/1888. tkvi. Gyukics, kir. aljb. 136 í—i Grjrulsics, kir. aljbiró. fényiénészeti műintézete NagyváraflrőL Kitüntetve az országos kiállításon 1885. kitűnő munka és jóizlésért. Vau szerencsém a n. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy itt helybeu rövid ideig fényképészeti felvételeket eszkozlok, a legkisebo visite-kártya alakú fényképektől egész életnagyságu képekig. Borult időben is eszközöltetnek pillanatnyi felvételek. Miután itt tartózkodásom már csak néhány napra terjedhet ki, reményiem, hogy a magukat levétetni szándékozók nem fogják e jó alkalmat elmulasztani kitűnő s szabatos kidolgozású fényképeket, melyek legjutányosabban számíttatnak beszerezni. A t. közönség számos látogatását kérve maradtam mély tisztelettel ne 6-* Fekete Sándor, fényképész Nagyváradon Lakhely: Szálisz (Bandhauer-féle) ház, főtér., _____a hath, templommal átellenbea._____ X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X El adó házak. A megye- utczában fekvő 135. számú, a pacsirta-utczában ■ fekvő 1239. számú, a betér-utezában 1241. számú melléképületekkel teljes jó karban levő házak szabadkézből kedvező feltételek lett eladók. Értekezhetni a tulajdonos Januschkovetz Mórnál. 141 1—3 fekvő biró, melfiiszerkereskeiésébeo egy jó házból való fiú TANONCZUL 140 1—2 -felvétetik.
