Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-29 / 31. szám

A töltés belebbezés.

„Adtál uram esőt, de nincs köszönő banne“, mondhatja az alsó-fehér körösi s hosszutoki ártéri érdekeltség, amidül Baross Gábor közmunka- s közlekedés ügyi miniszternek a közigazgatási bizott ság feliratára küldött és alább egész tér jedelmében közölt rendeletét olvassa.

A miniszter nagyon hálás és nagyol kényelmes álláspontot foglal el: örömé nyilvánitja, hogy az érdekeltség egyér telmli óhaja nem áll ellentétben a mü szaki követelményekkel és nagy kegye sen megengedi, hogy a Kettös-Körös-tíza nazug békési vonalán a minden oldalró sürgetett töltésbelebbezés végrehajtassák.

A töltésbelebbezés költségeit pedig — terv és költségvetés nem lévén elkészítve csak hozzávetőlegesen becsüljük őt — hat százezer forintra, ha ugyan ennyiből i kifutja — viselje az alsó-fehér-körösi- s hosz szufoki társulat érdekeltsége.

Köszönjük szépen ; ennyit itthon i el tudtunk volna végezni, anélkül hog; azt instantia s küldöttség révén kegyképp kelljen odafenn kérelmeznünk, amint hog_ egyetlen vízszabályozó társulatnak sen kellene a miniszterrel szemben akadályo kát leküzdenie, ha töltésbelebbezéssel, vagi mint ez esetben kettős töltés íentartássa óhajtana az árvizek ellen védekezni Mert att még a közmuaka- s közlekedés ügyi minisztériumtól sem tételezzük fe hogy a kettős töltésrendszer ellen műszak kifogásokkal éljen.

Nem is műszaki kérdés ez, liánét pénzkérdés ; műszaki oldalát illetőleg nec tér hozzá semmi kétely, a kérdés egysze rüen azon fordul meg, hogy a töltésbe lebbezés kolossális költségei hogyan fedez téssenek.

Elismerjük, hogy normális viszonyol között csupán a mederigazitás illeti a kor mányt, mig a gátmunka az érdekeltséj kötelessége, és ha e töltésbelebbezés szűk sége akár a Fehér-, akár a Fekete-Körös nél merülne fel, (zárjel között mondva : : Fehér-Körös Varsánd-szanazugi balpartjái nagyon kívánatos lenne és a kérdés aligb fel nem fog vettetni), egy pillanatig sen haboznánk kimondani, hogy a költség joj és igazság szerint csakis az érdekelt séget terhelheti s még kísérletét sem hel lyeselnénk annak, mely eme költségeke vagy eme költségeknek csak bizonyo hányadát is a kormányra akarná hárítani

A gyula-békési nagy csatornán felme rült és immár kikerülhetlenné vált töltés belebbezés azonban egészen más elbíráld alá esik.

Egészen más elbirálás alá esik pedij azért, mert aktákból beigazolható s kü lönben is köztudomású dolog, hogy magi a csatorna létesítése, s egyáltalában mind ama műszaki munkálatok, melyek azoi véghezvitettek, nem az érdekeltség kivá natára, hanem az érdekeltség ellenére, a; érdekeltség tiltakozására önkényűleg történtek A Fekete-Körösnek a Feher-Körös uied rébe való szorítása, a műszaki ismeretei alpbájával ellentétben álló botrányosai szűk meder hagyása, a laza föld mely a töltéstest építéséhez felhasz náltatott, mindez nem az érdekeltség faktuma; mindezek a volt kormányokat s il letőleg azok közegeit terhelik, s ha a hibái reguláczió a millió károkat okozott ide featasstrófához vezetett; eme katasztrófa

okozta felelősség sem az érdekeltséget terheli.

Méltánytalan és igazságtalan dolog tehát a bajok drága orvosszerét ama beteggel megfizettetni, aki nem kereste, de idejében felismerte s épen ezért kerülni akarta a bajt, melyet mégis tiltakozása ellenére ráerőszakoltak; méltánytalan és igazságtalan dolog eme bajok orvoslásáért félmilliót meghaladó újabb terheket róni ama érdekeltségre, mely már is roskadozik a vizszabályozás igényelte óriási terhek alatt s amely érdekeltség közül a hosszufoki társulatnak mint tudjuk hitelképessége is ki van merülve s a mely társulat további kölcsönökre igényt különben sem tarthat.

Lehetetlennek tartjuk, hogy a mai helyzetnek, — az érdekeltség viszonyainak — a gyula-békési nagycsatorna létesítéséből kifolyólag az érdekeltséget nem terhelő hibák és mulasztásoknak őszinte feltárása után is kormány és törvényhozás a negatio visszautasító álláspontjára helyezkedhessenek s ne lássák be, hogy menynyire méltánytalan dolog száz meg százezer nyi újabb költségekkel sújtani nem általa el- követetthibák következményeiáltal különbéi is milliókig károsított érdekeltséget, s a mely hibák okozta bajok radikális orvoslására nyomott viszonyai miatt emez érdekeltség különben is képtelen.

Hiszen nem egy esetet tudnánk felemlíteni, hol az állam — nem is ily ekklatáus előzmények után, mint a miuc nálunk lenforog, hanem ott ahol az érdekeltségnek is bő osztályrész és felelősség jutott a műszaki hibák elkövetésénél — méltányossági szempontokból eltekiuteti ama különben elösmerjük jogos elmélettől hogy a kormányt csak a nieüerigazitáu költségéi illetik, és igaz,hogy noha uieüenga zitás titulusa alatt, száz meg százezrekkel járult és járul ma is gáttestek építéséhez,

A miniszter rendelete teljesen megnyugtat, de harmóniában is van az érdé kéltség óhajával és nézetével a jövő árvízvédekezésének műszaki oldalát illetőleg ; a társulatok, a vármegye s országgyűlési képviselőink együttes aktiójától függ a kormányt és na kell, a törvényhozási meggyőzni, hogy a különben helyes es radikális, de fájdalom nagyon is nagy áldozatot igénylő műszaki terv keresztülvitele messze ielülnaladja az érdekeltség teherviselési képességét és hogy a három alföldi város: Gyula, Csaba s kiválólag Jóékes mentesítési költségeihez az állam hathatós segélyere rniuden körülményei! közt rávanuak utalva.

Értekezlet a közmunka- és közlekrJésügyj minisztériumban.

A közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Körösöknél előforduló árvizek meggátlására teendő iutézkedések megtétele végett az érdekeltséggel egyetértve ónajtváu eljárni, f. hó 2(J-ára értekezletet hívott egybe, a melyen a miniszteren kívül Wallaudt Ernő min. osztálytanácsos, s az érdekeltek részéről a következők voltak jeteu: békés vármegye részéről; Hr. Hajnal István és Teréuyi Lajos, Gyula varos részéről : Do bay Janos, Csaba város részéről bzemiáu Sámuel, békés városa részéről tVlezey Lajos, s az alsó-feliérkörösi öblözet rés-erői Zöldy János és Erkel Já- nps. A folyammérnökséget pedig Gallacz Jáuos kir. főmérnök képviselte.

A miniszter a küldötteket üdvözölvén kezdetét vette a tanácskozás, a melyen első sorban Wallandt Ernő adta elő a következő módozatokat; 1-ör a töltés emelés, 2-or a töltésbelebbezés, 3-or meder mélyi tése 8 4-er a Fekete-Körös elvezetése s mindezeknek előnyös és hátrányos oldalait megvilágította. Az értekezlet egyhangúlag a töltésbelebbezésben állapodott meg s miután ezen kérdéssel lapunk vezérczikk- ben foglalkozik, e helyütt kiválóan közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében közöljük az értekezlet megállapodása következményének tekinthető miniszteri rendeletet, a mely igy szól:

34.084*1888. Közmunka és közlekedésügyi ui. kir. miniszter. Békésmegye közigazgatási bizottságának.

A Fekete és Fehér-Körös árvizeinek a gyula-békési nagy-csatorna vashalmi kanyar- és povádi átvágásban való veszély nélküli levezetése, illetve a Kettős-Körös említett szakaszain, különösen a folyó évi tavaszi árvíz alkalmával tapasztalt bajoknak ős az ott bekövetkezett ca- tastrophához hasonlónak jövőben való megelőzése szempontjából végrehajtandó munkálatok megállapítása és az e kérdést illetőleg felmerült nézetei lén tétek kiegyenlítése czéljából folyó évi julius 12-én 28.28 >. sz. a. kelt rendeletemmel egybehívott s ugyan e bó 20-áu elnökletem alatt megtartott értekezleten úgy a bizottság kiküldöttei, mint az arad-békesiuegyei egyesitett ár- meutesitö és belviz-levezetö társulat alsó-lehér- körösi öblözetének, továbbá Békés, Csaba és Gyula városoknak képviselői egyértelmüleg oda nyilatkoztak, hogy a helyzet gyökeres orvoslását a javaslatba hozott ama módozatok közül, melyek a költségekre való tekintettel komolyan számbavebetök, annak a tervezetnek kivitele által látják csak elérhetőnek, a mely szerint a Kettős Kóros szóban forgó szakaszán levő töltések, a vashalmi kauyar mederrendezési munkálatainak végrehajtása mellett hátrább helyeztetnének.

Miutnogy pedig műszaki szempontból ez ellen érvet felhozui alig lehet és mástelől minthogy a czélszerüség érvényesítése mellett, örömömre szolgál az is, hogy ez alkalommal a köz- uézetet is kielégíthetem és megnyugtathatom, a u. a álfogva mellőzve azon érveknek elosorolását, melyek egyrészt a jelenleg létező töltések meghagyása, emelése es megerősítése melleit, másrészt a két Kőrös szétválasztása és a Fekete- Koros vizének annak régi medrébe leendő vissza szorítása ellen fölhozhatok lennének : részemről a töltés belebbezesre alapított alternatívát a következő medúzátok mellett találtam eliogadan- dópák :

1. Tekintettel arra, hogy a gyula-békési nagy-csatorna balparti töltéseit a folyó évi árvíz tetemesen megrongálta, s hogy o töltések eredetileg is rósz anyagból készültek, a töltés beleb- uezes a Szanazugtól kezdve ,a csatorna mentén a balparton, ellenben a csatornán alul Békés város veszélyeztetett helyzetére való figyelemmel s mart ott a víz sodra küloubeu is a jobb part felé irányul, a jobb oldalon hajtandó vegre.

2. Az építendő, illetve belebnézehdő uj töltés a túlsó parti feuiartaudó töltéstől legfeljebb

00 mtruyi távolságra lesz elhelyezendő.

Mehogy a leíólyási szelvénynek ily kép történendő bővítése által a gyula-békési nagy csatorna szépen megindult fejlődésében visszaesés álljou be; a csatorna balpai tjáu ez idöszeriul leuuálió töltések, a belebbezés végrehajtása után is az 1883-ik évi legmagasabb vízállás alatt 1.0 mtrre levágva, mint nyári töltések lesznek feltartandó k.

Az ezek szerint végrehajtandó muukálatok közül, a melyekre vonatkozó részletes terveknek a lehető legrövidebb idő alatt való kidolgozására

i gyulai m kir. folyammérnöki hivatalt egyideü- eg utasítottam, a vashalmi kaoyar rendezését, mint mederszabályozást állami kezelésben és íllamköltségen fogom végrehajtatni és e munkáitokat még lehetőleg a folyó évben, de mindenesetre a jövő év tavaszán meg fogom indítani s azoknak a jövő évben való befejezéséről gondoskodni.

A gyula-békési nagy csatorna védtöltéseinek hátrébb helyezését azonban, mint kizárólag az ármentesités szempontjából szükséges munkálatot az arad-békésmegyei egyesített ármentesitő- és belvizszabályozó-társalat alsó-tehér-köiösi öblö- zete lesz köteles végrehajtani, a költségeket pedig, tekintettel arra, hogy a töltésbelebbezés által nyerendő nagyobb leiolyásu szelvény előállítása a jobb- és balpartnak, illetve az ottani két társulatnak közös érdekét képezi, az alsó- febér-körösi öblözet és a bosscufoki ármentesitő- társulat az e tekintetben folyamatba teendő tárgyalások alapján megállapítandó arány szerint együtt fogják viselui.

Midón erről a bizottságot értesítem, egyúttal tudomására hozom azt is, miszerint megtettem a kelió intézkedéseket arra nézve, hogy a lóltés-beiebbezési munkálatokra vonatkozó részletes tervezeteket a gyulai m. kir. folyammér- nóki hivatal mielöb elkészítse, s hogy a társulat által végrehajtandó munkálatokra vonatkozó tervezetek a legrövidebb idő alatt hatósági engedélyezés alá bocsátassauak, és enek megtörténte után a belebbezendö töltés vonal kiépítése még a f. evben megiuditassék s a jövő évben okvetlenül befejeztessék.

Ez alkalommal hivatkozással a bizottság folyó évi juuius 11-én 652. szám alatt kelt felterjesztésére melyben a Kórósok mentén tapasztalt ar- vizbajok keletkezésének okait fejtegetve azoknak a jövőben való sikeres elhárítása czéljából szükségeseknek ismert általános különleges intézkedések megtételét kérte, előzetesen megjegyzem, hogy az általános intézkedésekre vonatkozó, sok tekintetben helyes javaslataira, adandó alkalommal figyelemmel leszek.

A mi a foganatosítani kért különleges intézkedéseket illeti, ezek közül a 3. és 4 pont alatt euilittettsk jelen rendeletem alapján fognak megtörténni, illetve a javasolt muukálatok végrehajtatni, a 2. és 8 pont alatt kérelmezettek pedig feleslegesekké váltak, mert a Fekete-Körös s ritkái aaayaráuak rendezésére vonatkozó terv, valamint a Kórós-Tarosa és Uyoma közötti balparti töltéseknek végleges méretekkel leendő kiépítésére vo- uat.tozó tervek felett hozott hatósági határozat már jóváhagyás végett hozzám felterjesztetett.

Hasoulóképen nem igóuyel külön intézkedést a 12. pont alatti kérelem sem, mórt a Tisza folyó Csougrád alatti szakaszán a mederszabályozási munkálatok mar hosszabb idő óta folyamatban vauuak, s alulról felfelé haladva azokat jövőre is miudaddig, mig a meder teljesen ki lesz képződre, oly mérvben szándékozom teljesíteni, a mennyire azt a törvényhozás által évenként e czélra engedélyezett adományok megengedik.

A többi pontok alatt kifejezett kérelmek teljesítése iránt egyidejűleg megfelelően intézkedtem, es ezen intézkedéseim eredményeiről a bizottságot annak idején értesíteni fogom.

Budapesten, 1888. julius 24.

Baross i. k.

Rólunk és másokról.

Lezajlottak az iskolai élet végső hullámai, a tudományok számára emelt csaruokok előadásra szolgáló termei bezárultak, állandó lakójául két hóra beköltözött a cseudesség, mely a végső zajongást is elnémította e hó 3-áa délután, midóu polgári iskolánk elnöke kifejező köszönetét az előadó ' tanároknak maga és a város nevében, hogy egy éven át vezették a tauügy menetét a