Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-24 / 26. szám

még dti röptéd a sirály és más vízi szárnyasok sokasága az elpusztult romok felett; csak most kezdtek hozzá a szegény szerencsétlen tulajdonosok az elpusztult épületek tetőinek szét bontásához: — s ime az ég Mélt. Gróf Wenckheim Rudolf urban küldött nekik egy „Jó 8zivu-et, ki könyüik letörlése s hajlékaik felépitbetésére első sorban sietett. Ugyan is nevezett Gróf ur 1000 frt, az az egy ezer forintot osztatott ki e hét folyamában a Doboz-megyeri legszegényebb tanya tulajdonosok és vagyontalan haszonbérlők kőzijtt, mely összegben 33 károsult közül 19 magyar és 14 b.-CBabai tót — a kár arányához képest — részesült. Előzőleg ez év folyamában már a nemes szivü Gróf ur Doboz község árviz károsult lakosainak 331 frt 20 krt tévő megyei pót-adóját kifizette, — a Doboz-megyeri pusztán magyar iskola építésre 120 frt segélyt adott, és saját károsult bérlőinek ezrekre menő haszonbért elengedett.

Bacsics Etelka jó hirnevü magán leányiskolájában e hó 17-én sikerült műkedvelői elő adást rendeztek a kicsinyek, a kik már ily korán beavattattak a színpad titkaiba s korukat meghaladó képességet tanúsítottak. A hiúságot nem akarjuk bennök felébreszteni vagy talán táplálni azzal, hogy neveiket felemlítsük. A mű- kedvellői előadást igen ügyesen rendezett élőképek követték. — Az előadás fele részben az árvízkárosultaknak, fele részben pedig az iskola könyvtárának jövedelmezett.

Csabán Aradi Gerö színtársulata csütörtökön tartotta utolsó előadását, — a hét folyamán előadattak Pailleron szellemes vigjátéka „Ag egér.“ Francillon, Uff király, Csiky Gergely „Vasemberbe, raindenik meglehetős számú közönség előtt. A társulat már tegnap este Szolnokon játszott s onnan Egerbe megy,

Az árvízkárosultak részére a vármegye alispánjához e hét folyamán befolyt a Göndöcs Benedek által rendezett rózsakiállitás tiszta jövedelme 30 frt, ehez gróf Almássy Dénes 5 irtot küldött, a békésmegyei gazdasági-egylet adománya 200 irt, a gazdasági-egylet táuczvigal- mának tiszta jövedelme 140 frt, Geiszt Gáspár urlpvarvarsenyeo győztes lovának győzelmi dijából 37 db.arpny és 35 frt, Bacsics Etelka által rendezett) műkedvelői előadás tiszta jövedelméből 15 fft, Csorvás községétől 21 frt.

Gyomán folyó hó 24-én, ma este a vasúti állomás fedett helyiségeiben a parkban építendő mulató-pavillon alapja javára fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű tánczvigalom lesz. — Belépti dij : személyjegy 4 frt, családjegy 3 frt.

A villám. Békésen a múlt pénteki óriási vihar és zivatar alatt a villám több helyen lecsapott s egyik az Élővizcsatorna partján halászó Gyenge Gábor földművest sújtotta; bulláját reggel találták meg súlyos égési sebekkel a víz partján.

A népkerti pavilion. Jegyzőkönyvi kö- szönotet szavazott Gyula városa képviselőtestülete Göndöcs Benedek apát és lelkésznek ama, bizonyára igen Bzép áldozatkészségéért, melyet a folyó bó 19-ki közgyűlésen szóval bejelentett, s amely joggal igényli, hogy a sajtó utján se vonassák meg tőle a megérdemelt elismerés, amit ezennel le is rovunk, noha a mi álláspontunk, hogy tudniillik egy pavilion építés későbbi évekre halasztassék, nem érvényesült. — Minket különben egy részről az az érv vezérelt, hogy megfelelő pavilion, mint aminö elismerjük, hogy megfelelő a Scher Konrád által tervezett pavilion, 10,000 Írtból nem építhető fel. G ö n- d ö c s Benedek apát-lelkész azonban a pavillon- Ugy tárgyalása közben a képviselők lelkes él- jónzós-o közepette ünnepélyesen kijelentette, hogy ő a népkerti pavillonnak a Scher Konrád- féle. terv szeriuti felépítésére kötelezte magát oly kép,’ hogy a felmerülendő építési költségekhez a város az e czélra már felajánlott 10,000 forint és ennek ez ideig felszaporodott kamatain kívül főbbet egy krajczárral se adjon, hanem a költségtöbbletet ő fogja kizárólag sajátjából fedezni. — A képviselőtestület eme — ismételjük élénk „éljen“- zóssel’ fogadott — ünnepélyes kijelentés behatása alatt elhatározta a népkerti pavilonnak a Scher- léle-terv szerinti felépítését — mint a jegyzőkönyv; mondja — olykónt azonban, hogy „köteles Göpdöcs Benedek apát az általa tett eme kijelentésről írásbeli kötelező nyilatkozatot adni. A midőn tehát Göndöcs Benedek apát ajánlata köszönettel fogadtatik, ugyanakkor megbizatik a városi Tanács, miszerint vele a tett nyilatkozóra nézve írásbeli szerződést kössön, a város részéül oly határozott kijelentés melleit, hogy köteles a pavillont az általa bemutatott terv szerinti méretek, formában és anyagokból felépít- tfltni olyként, hogy a város az építési költség hez az e czélra meglevő 10,000 frt s annak idö- közí .kamatain kívül semmi körülmények között sem fog többet adni s a netán hiányzó összeget indítványozó sajátjából leend köteles fedezni.“

K jj Aradi Gerö qzinigazgató f. hó 17-én Gyu- lán volt közvetlen tapasztalat szerzésére, hogy a színkör épül e, s ha igen, mikor volna az használatba vehető. Valamint előzőleg már Krecsáoyi, úgy ö is rendkívül impraktikus eszmének tartja, hogy az építendő pavilion színkörül is felhasz- náltassék, mert az távol esik a színházlátogató törzsközönségnek s hozzátette, bogy ö nem reflektálna semmi körülmények között Gyulára, ha A népkerti parillonban lehetne csak színi előadásokat tartani. De másrészt épen eme pavilion az oka annak, hogy Mészöly Lajos — aki csak ama feltétellel bocsátkozott volna és bocsátkoznék ma is a színkörnek „Korona“ udvarán leendő felépítésébe, ha a város garanti- rozná, hogy másutt 6 évig színi előadásokat nem engedélyez, miután a pavilion építése folytán a városi Tanács nem lehet oly helyzetben, hogy erre magát kötelezze : a „Korona“ színkör építése meghiúsult tervnek mondható.

Oláh György megyei tiszti ügyészt minden érző szívben mély részvétet keltő fájdalmas csapá-< érte. Alig néhány előbb hóval vesztette el kedves fiatal nejét s mos tegyetlen kis gyermekétől fosztotta meg a gondviselés sújtó keze; az öt hónapos kis Erzsiké f. hó 22-én reggel halt meg s tegnap d. u. temették el. A mélyen sújtott apának szolgáljon nagy fájdalmában némileg enyhítésül az igaz részvét, mellyel bánatában mindenki osztozik.

Tragoedia zajlott le vasárnap este csendes városunkban, aminőhöz hasonló emberemlékezet óta nem fordult itt elő; tragoedia mely megdöbbenést, rémületet, leirhatlan részvétet keltett a nagy közönség, — sötét bánatot, vigasztalan kétségbeesést a közvetlenül érdekelt családtagok kebelében. A Körös csatorna baloldali partsorán este 8 óra tájban rövid egymásután négy lövés dördült el és alig pár pillauat múlva az egész városban elterjedt a hír, hogy a Köröspart egy ifjú szerelmes pár borzalmas tragoediá- jáeak színhelye lön, hogy Schröder Gotthard kékfestőnek 16-ik évében levő egyetlen gyönyörű leánya R ó z a s Dobay János könyvnyomdájában mintegy három év óta alkalmazásban levő aradi illetőségű, 23 éves gépmester Román Géza előzetes kölcsönös megegyezéssel, a halál sötét karjaiba borultak. Mint ilyen tragikus esetnél természetes dolog, nagyon sokféle hír kering a szörnyű eset indító okainak s lefolyásának körülményei felől, de — mint most már határozottan megállapítható — oly körülmények, melyek a katasztrófa elkövetése után tény kép emlitiettek, ró szint teljesen megvannak czáfolva, részint egyszerű feltevéseknek bizonyultak. Tény az, hogy a gyermekleány s a fiatal ember másfél évvel ezelőtt táncziskolában ösmerkedtek meg, tény az is, hogy a fiatal ember a szerelem féktelenségével csüggött a leányon. Román Géza intelligens, magába zárkózott, csendes, borongós kedélyű, példásan solid magav.seletü fiatalember, — Schröder Róza pedig korán fejlődött, rendkívül élénk, életvidor s szeutimentalismusra hajlandón, k épen nem látszó leányka volt s talán a fiatalok temperamentumában s kedélyében mutatkozó eme óriási olleutét adhatja meg a kulcsot sötét sorsuk tragikumához, melyet így még feltevöleg sem. lehet megállapítani. Ami a tragoediában csaknem lel- derithotlen rejtély marad, az a körülmény, hogy a kölcsönös halál gondolata nem a pessimistikus hajlamú fiatal embernek, hanem az életvidor gyermekleáuyuak agyában fogam -zott, s ehhez az ínpulsust ama körü'mény adná meg, hogy a leány szülei nem a legjobb kedvvel néz ték a még gyermekleánynak szív viszonyát, de a fiatal ember merev visszautasítása annál kevésbé történt meg, mert — csodálatos dolog, de tény — hogy Román Géza soha sem nyilatkozott komolyan a szüléknek, nem tárta fel szivét sem ő előttük sem más előtt, nem nyilatkozott helyzetéről, anyagi körülményeiről, melyek pedig elég alkalmasak voltak rá, hogy idővel komoly kéróké- pen léphessen fel ób a szülék bizonyára nem tagadták volna meg beléegyezésüket, de ő ezek helyett a legkisebb tépelődés nélkül, sőt hátrahagyott sorai mutatják, hogy bizonyos mohósággal fogadta kedvesének felszólítását, hogy váljanak meg az élettől, és megdöbbentő erély- lyel hajtotta ezt végre. Mert az a borzalmas eróly, mely a körösparti dráma végrehajtásánál nyilvánult, nem fakadhatott csak a leány szüleinek állítólagos magatartásából; olyan jellem mellett, a minő Román Gézának volt, a szülék állítólagos tilalma nem szolgálhatott indokul ily gyilkos cselekményhez; annak a végzetes erőnek, mely bámulatos hidegvérrel ontotta ki egyetlen bálványa, kedvese, mindene, s azután önmaga életét, más forrásból kellett fakadnia, s ezen forrásnak ósme- rete nélkül nem állapítható meg az igazság, s igy a tragikum sem, melynek megelőző vétsége, összeütközése ösmeretlen maradván, kivan zárva a megnyugtató hatásnak ama legalább is adag paránya, melyet a tragikumnak ezükségképen kelteni kell. A dráma lefolyásának nem voltak közvetlen szemtanúi; mikor tudomást vettek róla, a véres tett már el volt követve. Román Géza előbb kedvesére háromszor, de már az első lövés mely a leánykát szive alatt érte, feltétlenül halálos volt, a második lövés a koponya hátsó részét érte, a harmadik lövésnek nincs nyoma, a negyedik lövéssel önmagát lőtte szíven. Mire az emberek összefutottak, a két áldozat halva terült el a Körös partján. A tört virághoz hasonló halott leányka látása feledhetlen borzalmas emléke marad mindazoknak, akik a lövések zajára a katasztrófa szinhelyóre rohantak A fiatal ember igen sok levelet hagyott bátra, többek közt a legérdekesebbet, melyben borzalmas tettének magyarázatát akarja adni, főnökéhez Dobay Jánoshoz intézte, ebben nyilvánította közös óbajukat, hogy a leáuynyal közös sirba temettes- senck el. A fájdalomtól megtört szülök teljesítették e végkivánságot és a fiatal ember és gyermek leány a nagymagyarvárosi temetőben egymás mellett alusszák zavartalanul örök álmukat. Életüknek, haláluknak lélektani búvárlatra méltó rejtélyét magukkal vitték, és sötét bánatot, örök fájdalmat, vigasztalan kétségbeesést hagytak magok után a szülék, testvérek, rokonok, jó barátok és barátnők szivében, akik lelkűk mélyéből kívánják, hogy találja meg a szerencsétlen itju pár a föld mélyében azt a nyugalmat, melyet a földön feltalálhatni többé nem remélt, béke hamvaikra, örök áldás emlékezetükre !

Az aratás küszöbén vagyunk, ami egyér telmü azzal, hogy következő hetek időjárásától

függ nagyrészhen az idei termés sorsa. A kilátások — sajnos — nem nagyon biztatók, jó termésről mar alig lehet szó, de kedvező időjárás még nagyon sokat helyrehozhat, arait a tavaszi szárazság megrontott. A búzának — érése végstud Ilmában lévén —derült meleg időre volna szüksége, a tengeri s vetemények kiáltanak pár heti szárazságot, különösen ott, ahol a hét folyamán holyi esők voltak. Csütörtökön d. u. a szabadkai dűlő egy részében roppant nagy jégeső, vqlt, mely Kígyós, Kétegyház s Elek felé húzódott es útja ineutebsn a szó-szoros értelmében elverte a vetéseket. A kár felette jelentékeny.

Gyula városa központi választmánya f. bó 22-én Dobay János polgármester elnöklete alatt tartott ülésében jelen voltak Petik Ambrus, Vég József, Mondák György, Sál József, Ladies György, Keller Imre, Bezsán József és Schmidt József bizottsági tagok, utóbbi mint helyesitett vál. jegyző. Az országyüiési képviselő választásra jo- gositatik 1889. évre érvénynyel bírandó s 1395 választót tartalmazó névjegyzéke beterjesztetvén az julius hó 5-iktől 25-ikéig a polpármesteri hivatalos helyiségben közszemlére kitétetni b erről a város közönsége falragaszok templomok előtti meghirdetés által értesittetni határoztatott. — Ezzel a központi választmányi ülés berekesz- tetett. —

A „Békésmegyei Közlöny“-nek mi egy általában nem fogunk állandó rovatot Dyitni, (pedig lehetne), mert a melyik lap bevallja, hogy ahhoz a kisebbséghez tartozik, a melyiknek a nézetét mi is osztjuk s mégis nekünk támad, (taláD azért, hogy mikép bátorkodunk mi egy nézeten lenni vele), csak a külön hallgatás rovatát érdemeli meg, a melyben részesíteni is iogjuk, s ezúttal is csak annyit jegyzünk meg indokolatlan támadására, hogy azt végezze el Csabán, hogy a csabai iutelligentia és nép csak olyan körösi szentelt víz, a mely se nem árt, se nem használ ; ha neki ez a nézete, azért ne szidjon minket s a leleplezéseket kíváncsian várjuk.

Dobozon Idősb. Nagy Ferencz nyug. ref. leány tanító 50 évi tanítóskodás után t. hó 14-én 73 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 16-án nagy részvét mellett ment végbe. Béke lengjen a sokat küzdött hű munkás felett.

A közgazdasági előadók további javadalmazása tárgyában a vármegye közönsége tudvalevőleg feliratot intézett a fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, aki is a vármegyéhez érkezett leiratában válaszúi j -bi, hogy az ország financiális helyzetére való tekintettel nem javadalmazhatja a Közgazdasági előadókat, de reméli hogy mint eddigelé úgy ezután is lesznek önzetlen-férfiak kik eme különben sem terhes bizalmi tisztre hazafiui buzgalomból fognak vállalkozni.

Halálozás. Jantsovics Péter megyei árva- széki ülnököt és nejét Kollár Blankát fájdalmas csapás érte. A roncsoló toroklob járvány megfosztotta őket kilenczedik évben levő Etelka leányuktól. A kedves leánykát f. hó 25 ón helyezték örök nyugalomra. Áldás és béke hamvaira!

A vármegye bikerekitése s illetőleg a gyulai kir. törvényszéknek a megye területén leendő feutartása érdekében választott megyei küldöttség nem utazott fel f. hó 20-án Budapestre, miután Fabinyi Theofil igazságügyminiszter körúton van és 28-án érkezik vissza a fővárosba. A küldöttség tehát felutazását f. bó 28-ikára halasztotta

A belügyminiszter a vármegyéhez intézett leiratában megengedte, hogy Szilágyi Károly orosházi illetőségű elmebeteg az országos tébolydában elhelyeztessék. A szerencsétlen őrültet már fel is szállították Budapestre a megyei közkórbázból, hol mintegy hónap óta volt elhelyezve.

Lépfene. A vármegyéhez érkezett hivatalos jelentés szerint csodaballai pusztán a szarvasmarhák közt a lépfenye betegség szórványosan fellépett. Az állategészségügyi óvintézkedések raeg- té tettek.

Budapesti Hírlap A „Budapesti Hirlap*-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét, minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarsági Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módón, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét írják. Minden fontosabb bel- vagv külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti- Hírlap“ úrról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap“ politikai cikkeit K a a s Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. P o 1 i t i kai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tu dósitásokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezőnk, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap; a „Budapesti Hirlap* távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e célokra havon- kint oly összeget fordit, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban^ értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap“ tárcarovata

Teleki Sándor gróf, Tóth Béla, Rák ősi Viktor (Sipulusz) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birto- k o s, ipa r o s, k e r e s k edő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló írók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy bóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről jegczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők kővet- ző cím alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadó-hivatalának,

. kerület, kalap-utca 16. szám. 111. 2

_3

Ze

nekedvelők figyelmébe. Porcskó Flórián, a helybeli németvárosi fuvózenekar kitünően képzett karmestere, — felkért annak közlésére, hogy hajlandó bármely hangszeren felnőttek és ifjak részére tanórákat adni. Leánya, — ki már évek óta mint kitűnő zongorajátszónő működik — szinte ad leánykák részére órákat. Porcskó karmesternél kaphatók hegedűk is, melyek kezdőknek igen alkalmasak.

Irodalom.

„Pesti Hirlap.“ A művelt ember középosztály lapja, mely — minden párttól és pártérdektől függetlenül — a magyar nemzeti politikai, igaz szabadelvüség és demokrácia tanait hirdeti, a magyar hírlap-irodalom-történetében eddig páratlanul álló kedvelt ségnek örvend, úgy hogy a magyar nyelven megjelenő lapok közül ma egy sem vetél- kedhetik vele elterjedettség dolgában. (Amint erről mindenki meggyőződést szerezhet illetékei helyen, a közlekedési minisztériumban vagy a főpostiigazgatóságnál). De nem Í9 csoda, hogy a „Pesti Hirlap* ma Magyarország legkedveltebb lapja, mert nincs még egy lap, mely annyi :és úgy megválogatott közleményt hozna s mely a saját olvasóközönségével a szerkesztői üzenetek révén oly benső, szinte családias érintkezésben állana. A „Pesti Hírlap* szerkesztőségének vau ma legtöbb belső munkatársa, mig a külső dolgozótársak és levelezők száma légió. A„Pesti Hirlap** nagy súlyt fektet arra, hogy nemcsak külföldi politikai, de minden nevezetesebb belföli esetményről is táv - irati utón szerezzen értesülést, ezért a’ hírrovat jó része is csupa távirati értesülésekből áll. Frisebb hírrovatot tehát már képzelni sem lehet Humbug volna azt állítani, hogy a lapnak Europa minden, nagy óbb városában saját külön tudósítója van, de van igenis összeköttetése a legjobb külföldi lapokkal, a egyezmény utján megkapja az ő összes magántávirataikat is; igy válik lehetőve, hogy nem történhetik a világon nevezetesebb esemény, melyről a „Pesti Hírlap* már aznap távirati értesítést nem hozna. Ez persze oly költséggel jár, hogy ma a Pesti-Hirlap* havon kint többet fizet ki táviratokért, mint csak tiz évvel ezelőtt is az összes akkori napilapok. Méltán lehet tehát a legjobban értesült lap. Cikkeit, tárczát, karcolatait a legjobb nevű publicisták, írók és journalisták szolgáltatják, kik közül legyen elég csak a következőket említenünk: Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Tors Kálmán, Borostyám Nándor, Kenedi Géza, Tolnai Lajos, Ágai Adolf, Sebők Zsigmond, Reviczky Gyula, Kürthy Emily Sziklay János, Szécsi Ferencz stb. Regényt a most következő negyedév alatt hármat fog közölni; még pedig Csiky Gergelytől az „Elvált asszonyt* s ezt követni iogja egy francia és egy angol regéuy. Mindezekhez járul heten kint egy zenemelléklet s nem utolsó előnye a naponkint 16 oldal terjedelmű lapnak, hogy már fölvágva kapja kezéhez az olvasó. Előfizetési *»ra egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt Ö0 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések postautalvány nyal a „Pesti Hírlap* kiadóhivatalának (Nádor utcza 7. sz.) küldendők, honnan egy hétig ingyen mutatványszámok is kérhetők.

Mint a gondos anya gyermekét, úgy támogatja a „Magyar Háziasszony“ a gazdasszonyt minden teendőjénél. A „Magyar Háziasszony“ hasznos tanácsait azonban a tapasztalt jó gazdasz- szony sein vetheti meg. Mert valamint a jó pap is holtig tanul, tigy a gazdasszony is mindig log találni a magyar hölgyvilág e kedvelt lapjában valami olyant, a mit addig nem tudott s a minek jó haszuát^veheti az életben. Es ha nem is találna, ott van előtte a tér, bogy szerzett gazdag !tapasztalait, kevésbbé tapasztalt társnőivel közölheti. A „Magyar Háziasszony“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona utcza 20. sz) melyhez az előfizetések légczélsze- rü.bben postautalványon intézendök, kívánatra bár- \kinek ingyen és bérmentcc szolgál mutatvány-számokkal.

Közgazdászat, ipar, kereskedelem.

Az Adria biztositó társulat múlt hó 30-áa tartotta Triesztben közgyűlését s egyúttal 50 évi fenállá- sának ünnepélyét, melyben több kitűnőségen kívül a társulat magyarországi osztálya intézője, báró Podmauiczky Frigyes valós, belső titkos tanácsos s orszzággyülési képviselő is részt vett. — Hazánk lakossága méltó érdeklődéssel viseltetik ezen társulat iráut, mert azon társaságok egyikéhez tartozik, melyek a nemzetgazdaságilag oly felette fontos és üdvös biztosítási intézményt hazánkban meg honosították és terjesztették. Az Adriai biztositó társulat öt évtized óta működik hazánkba és mikénti működése jellemzéséül elég felhoznunk, hogy kezdettől fogva^ min üvegig a nagyközönség meleg roko őszen vében és pártfogásában részesült. Ennek természetes következményeként a társulat mindinkább gyarapodott, fejlődött, úgy hogy mostanság az osztrák-magyar monarchia egyik leguagyobb es legtekintélyesebb intézetéhez tartozik. A társulat jelenleg ólén álló vezórférfiai pedig biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a társulat ezentúl is megfogja tartani azon állást, melyet magának pontossága, lelkiismeretessége és igazságossága által kivívni tudott. — A társulat 1887. évi zárszámadásai és mérlegeiből a következő fontosobb adatokat vesszük ki: az életosztályban 1887. évben kötött tőke biztosítások Összege 9. 657,496 frt, a kötött járadék biztosítások összege pedig 33.037 Irtot tett Az életbiztosítási állomány az év végével 45.555,050 frtra rugó tőke és 120.803 frtra rugó járadék biztosítást mutat fel. Ennélfogva a tőkebiztositásnál pedig 28.717 frt gyarapodás mutatkozik. A díjbevétel ezen osztályban 2082.231 frtot tett, tehát meghaladta a múlt évit 326.274 írttal. Halál és éle- tesek után 831.815 frt fizettetett ki s ezenkívül 223.206 jfrt rezerváltatott. Ezen osztálybeli díjtartalék 9.043,103 [frtot ért el, a tavalihoz képest 887.887 frt emelkedést [mutat fel. Az elemi biztosításoknál a díjbevétel 8.015.810 [frtot tett; vizbiztositásokért kiadatott 3.280,539 frt, károkért, kifizettetett 5.939.822 frt, ebből 2.324.105 forint a vizbiztositásokért esett. — Ezenkívül függő károk számára rezerválni kelletett 211-296 frtot. A díjtartalék a társulat saját számlájára 1.477.012 frtot tett a tűz és 10 829 frtot a szállítási osztályban. A jégbiztosítás 450.000^ frtot tevő különdijtartalék változatlanul marad. Az időbeli dijak tárczája 18 606.845 frtra emelkedett. A társulat által fennállása óta kifizetett károk összege kerek 141 millió irtot tesz. Az összmérleg 292 391 frt 08 kr. nyereséget mutat fel; ebből a társulat 50-ik évfordulója alkalmából 10.000 Írttal a társulati hivatalnokok takarék és eláttási pénztára rószesittetett, a többi pedig részvényenkénti 52 frt osztalékra fordittatik. A társulat tartalékai 1887 év végével tettek (a 4 millió frt részvénytőkén kívül, melyre 1.600 ezer frt befizettetett) ll1/* millió frtot.