Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-17 / 25. szám
Képviseleti közgyűlés. Gyulaváros képviselő testületé e hó 19-én közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Polgár mesteri jelentés, és ennek folytán teendő intézkedések. 2. Az 1887-ik évi összes zárszámadások előterjesztése szakosztályi- és tanács véleménynyel. 3. A f. évi árvíz alkalmával védekezői) czéljából tett szőlő kisajátítások fedezésére tanács előterjesztés. 4. A tek. megyei közigazgatási bizottság f. é. 474. sz. határozata Papp Gábor rendőrbiztos fegyelmi ügyében. 5. Göndöcs Benedek indítványa, hogy a Nópkert kisajátítási költ ségeinek kamatai a regále pénztárból fedeztessenek, — és erre tanács vélemény. 6. Göndöcs Benedek indítványa, melylyel a népkerti pavilion tervezetét és költségvetését beterjeszti — erre az építkezési szakosztály- és tanács véleménye. 7. Több gyulai lakosok kérvénye, hogy a rucza utczában kezdődő zsák-utcza a Körös-partra meg nyittassák — és erre tanács vélemény. 8. A második orvosi állás rendszeresítésére megyei határozat — és tanácB vélemény. 9. Békésmegye tek. bizottságának határozata vélemény nyilvánítása iránt, hogy mely idegen iparosok látogathassák meg a heti vásárokat. 10. Göndöcs Benedek indítványa a városi adóhivatalnál az ügymenet gyorsítása tekintetében — és erre tanács vélemény 11.. Göndöcs Benedek indítványa a városi kapitány által kiszabott birság pénznek ellenőrzése tárgyában —- és erre tanács vélemény. 12, Ugyanez ügyben a városi kapitány előterjesztése — és erre tanács vélemény. 18. A kereskedelmi és, ipartanodái bizottság tagjainak három évre választása. 14. A nmltsgu m. kir. belügyminiszter ur rendelete a kiküldetni kért számvizsgáló tár gyában. 15. Az 1888. évre kivetendő katonai pótadó tárgyában megyei rendelet. 16. A körösszabályozási költségek kivetése tekintetében ha tározatok és tanács előterjesztése. 17. Jancsovics Emil városi képviselő indítványa Gyulaváros ere deti nevének megóvása tárgyában. 18. A Resicza bányai magyar nyelv terjesztő egylet kérvénye segélyezés iránt. 19. A b.-csabai és m.-berény' tüzkárosultak segélyezése tárgyában megyei fel hívás. 20. Mohácsi Istvánné által az árvapénztártól vett ház-szerződésének előterjesztése. 21. Soós Ferencz által az ápoldától vett Bcheibert-féle ház szerződésének előterjesztése. 22. Időközben érke> zendő s a póttárgysorozatban felveendő ügyek Békésen már évek óta nem hajtottak fel annyi marhát a vásárra mint a mostani ugynevett meggy érésire. Ára azonban nem igen van. \ Csabán igen sikerült ünnepély volt a be tegsególyző és temetkezési egylet zászló avatása f. hó 10 én. Az ünuepóly kegyeleti tény kifolyása amennyiben az egylet alapítója néhai Tajfet Nát bán *2000 Irtot hagyott az egylet számára és végrendeletében ama óhaját nyilván1 tóttá, hogy fénye zászlószentelési ünnepély tartassák. A Széheuyi ligetben lezajlott zászlóavatás imposans ünnepély lyó fejlődött; 27 szépnél szebb koszorús leány névszérÍDt: Badics Ilonka, Fischer Berta és'Róza Frnda. Gizella, Fried Róza, Fuchs Milka, Gärtuer Erzsi, Horváth Hona, Kohn Giza, Kohn Mariska Kulpin Matild, Lamperger Maliid, Liptay Lenke Lövy Janka, Lövy Jenni, Moczkovcsák Gizella Miavecz -Margit, Milyo Teréz, Porgesz Jetti, Singer Anna, Stark Mariska és Róza, Szeberéüyi Ottilia és Mariska, Schvarcz Hermina, Toronyi Ilona és Weisz Janka sorakozott a maga is ünnepelt szépségű zászli anya’ Kerényi Sománó Reiner Ilona körül. Az er dolcsi testületek és magánosok közül számosán Vertek be szeget a díszes zászlóba igen szép je mondatokkal. Az ünnepélyt méltóan tetőzte be fényes sikerű tánczvigalom, melynek nagyszerüsé góröl tanúskodjék ama körülmény, hogy a négye seket 80 pár tánczolta. Műkedvelői előadás. A gyulai miniszterileg engedélyezett IV osztályú magán leány iskola nővén dékei 1888. f. hó 17-ik napján az iskola kertjében élőképek rendezésével egybekötött miikedve 1 ő i előadást rendeznek felerészben az alföldi ár vizkárosultak, felerészben az iskolai könyvtár ja vára. Színre kerül: „Tolcsvaynó asszony végrende lete.“ Vígjáték 2 felvonásban. Személyzet: Var gáné, Tolcsvaynó végrendeletének végrehajtó] Horvát Gizella. Báró Kigyósinó Bleyer Jolán Leugenádfalvyné Bleyer Juliska. Anikó, fiatal paraszt leány Fogl Bella. Rákból, öreg asszony Vargáné szolgálatában Sziber Ilona. Történik egy felföldi'faluban. Idő: jelenkor. Ezt követi: élő képek: Jákob álma, közkívánatra. Bűnbánó és ke gyelmező angyal. Helyárak: I. hely 80 kr. II. hely 60 kr. III. 40 kr. Kezdete 8 órakor. Felülfizetó sék köszönettel fogadtatnak és hírlapikig nyug táztatnak. Jegyek előre válhatok Bacsis Etelka k.‘: a.-nál az előadás előtti napon. Kellemetlen idő esetén az előadás a teremben tartatik meg. Békésen a vasárnapi Y’ashálom keifi iu;p- tujlqn véres összeütközés vqlt huszár és czihdok közt. Az ok egyszerű és ismeretes : Nyikos Istvánnak •»* az áldozatnak — és a vitéz huszárnak ugyan egy volt a dulozineója. Az imádott szive Nyikos felé hajlott, mi annyira felbőszítette a huszárt, hogy rárontott Nyikosra s társaival össze- .vagdalták. Többször említett Nyikos ezen császár metszéseket 4—5 hét alatt heveri ki. A mező-herényi ifjúság folyó hó 24-én az urasági kertbeD (kedvezőtlen idő ezetén a casino helyiségében) a helybeli óvoda javára zártkörű. táncz mulatságot rendez. Belépti dij : szemé- lyenkint 1 írt, családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete 7 órakor. Felülfizetések a jótékonyezóha köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztalak. Kéretnek a t hölgyek egyszerű ruhában megjenni. A békésmegyei gazdasági egylet az idén megszemlélésre a gr. Almásy gyvárii és aarkadi uradalmát tűzte ki; a küldöttség e hó 14 és 15-én zemlélte meg az uradalmakat, mely szemle útról a nyert tapasztalatokról miután jelen számiunk tere uz alispánt jelentés és közigazgatási bizottsági gyűlésről szóló tudósítás terjedelmessége mi alt nem eugedi, jövő számunkban fogunk olvasónknak szakavatott toliból bővebb ösmertetést yujtani. Tatay István | szarvasi ág. evaug fő yinuásium évtizedeken át volt jeles igazgatójának halálhíre Szarvason, az egész vármegyében, de hozza teh ‘tjük hogy országszerte, hol a boldogult derék férfiúnak ösmerö9ei és volt növendékei van nak, őszinte, igaz részvétet keltett. A boldogult jeles férfiú Puszta-Szeot-Lőriuczen hunyt el lolyó hő 12-éo, ahova pár bét előtt unokanővére látoga tására indult. Temetése 14 én délután volt Buda pesten a kerepesi u'i temető halottas házából. A yászszertartast Horváth Sándor budapesti evang lelkész végezte, lendületes beszédben méltatva megboldogultnak érdemeit. Egyike volt ő ama férfiaknak — úgy mond — aki a nemzeti gyász és kétségbe-sés korszakában az 50-es években a hazafias érzést egyre istápolta és erősítette az it juság kebelében előkészítve igy az uj nemzedéke a kitartó s csüggedetien harezra a haza újonnan leendő vissza vívásában. — A simái Bonka Gyű a, a szarvasi főgymnásium igazgatója tartott búcsúztató beszédet, igaz bensöségteljes szavak ban emelve ki Tatay Istvánnak a tanári pályán s a közéletben szerzett kiváló érdemeit. Az el hunyt jeles férfiú életrajzi adataiból felemlítjük : következőket: Született 1821. év márczius 7-ér Tolnamegye H'degkut nevű falujában, hol atyj 1825. év végéig lelkészkedett. Atyja Imre még az elzálogosított ősi birtokon Kis-Tatán született és Sopron s Jena növeudéke különben K'S Janói iró s püspöknek tanulótársa s mindvégig jó ba rátja volt. István elemi tanulmányéit atyja kö vetkező állomásán Lajos Komárombau kezdette a többieket, egész a b'tjelóltségig Sopronban vé gezte. Különösen Kis János által gyámoltatva, k 1840-ben a külföldre induló ifjút oty utasítással bocsátotta el, hogy kizárólag a soproni lycoumol szemmel tartva, készülődését ott küu a tanár pályára irányozza. Egyetemi tanulmányokra Hal léban és képző utazásokra összesen 8 évet szén telt. Visszatérvén, pár évig Pesten nevelősködött 1845-ben azouban, az evang. egyház akkori tekintélye Sebedius Lajos által felhivatva három szak férfival összeállváo az ág. ev. Pesti gymnasium kapcsában egy bölcsészeti, taulolyamot inJitot meg. 1846. elején Szarvasou, Vajda Péter elha lálozváu helyére a békési esperességuck ö le ajánlva. Azonban az itteni választást megelözt .Sopron egy felsőbb tanszékre való meghívással Az iljui hévvel működő tanárt, mint sok másokkal történt, az 1849-ki mozgalmak leszorították e térről Az 1848. észt. megyegyülcseu Sopronban kérdés té tetvén, hogy mi történjék a cs. táborból a hiva tatokhoz menesztett kiáltványokkal, Tatay vész törvény alkalmazását indítványozta a hirdetők terjesztők elleui kevéssel utóbb a felsőbb osztályok külöuben is szünetelvén elfogadott egy határbi tosságot B. Pállal, Kis-Mártou környékén, lunen a császáriak betörése után menekülési kényszerű ség s távollétben b. Hauer nevű cs. biztos álta elmozdittatás következeit. A háború szüutéve 1855-ig Aradon nevelősködött. Ekkor a békés esperes kimondván fögymnásiuma újon szervező sét, többi közt öt is meghívta tanárul, s itt azutau a legáldásosabbau működött s a tőiskolát, kúlöuö sen mint tapintatos igazgató a virágzás oly lo kára emelte, minőn az fenállasa óta soha nem állott. 1846. évben tanártársai felhívására közre bocsátotta: „a költészet és szónoklat remekeit nemek s -fajok szerinti osztályozással s elméleti tagosítással“, azután „olvasókönyvét nyelvmegvtlag tani osztályok számára* és „elemi tanodái olvasókönyvét.“ Számos iskolai érdekű javaslatai s jelentései kéziratban maradtak. Különtéle alkalmakkor mondott jeles beszédei közül egyet sem engedett sajtó alá bocsáttatni. 1884-ben betegeskedő kezdett I az igazgatói tisztről általános sajnálatra visszalépett. De azután is kiváló érdeklődést tanúsított a közügyek iránt, nevezetesen a megyei rendes és reudkivüli közgyűléseknek hűséges látogatója volt, igy yésztvett még a legutóbbi májusi közgyűlésen is, de már akkor na gyón meglátszott rajta, Hogy életereje hanyatlóban van. Legyen könnyű a föld az elhunyt derék férfiú porainak, béke hamvaira, áldás emlékére! Békésről vesszük és közöljük a következő sorokat: Tek. Szerkesztő uram ! vajou vau ó még utkaparó ? még a boldog emlékű 1888-ban a csa bai ország utou nem láttunk belőle egy darabol sem, pedig az árvíz sok rónát csiuált, ba van ut kaparó ? hol van mit csinál ? öreg Kiss Mihály. Térzeue. A térzenék mindég nagyobb nagyobb közönség előtt tartatnak meg a megyeház előtti promenadon s örömmel constatáljuk bogy a múlt számuuban a zenére tett megjegyzésünknek meg van a kívánt eredménye, mert e héten már mind a két banda határozottan jobban játszott. A népkertben szombaton és vasárnap tartott térzenéket nagy számú közönség hallgatta. Az iparos ifjúsági egylet tánczvigalma hó 2 -an kedvező idő esetében igen sikerűit ulatsógnak Ígérkezik, mert hallomás szerint igen sokan fogú ik benne részt venni, és a rendezőség mindent elkövet, bogy a láuczvigaloin siaeívt biztosítsa ; a táuczhelyiséget kellőleg praeparáljá igen ízlésesen fogják feldiszeteni. Esős idő esetében a mulatság jövő szombatra hniasztatik Rózsakiállitás. Mindenütt vannak könyörületes jó szivek, mindenütt adnak az árvíz által károsult szegényeknek; hát mi nem adhatunk va launt békésmegyei árvizkáro-ult testvéreinknek? Ez a gondolat vezethető Göndöcs Ben -dek apát urat, mikor a kiállításra gondolt. A rózsák nem kerülte* méltatlan helyre. Egyik kertből a máikba. A lánykák belvárosi nagy iskolájába s ott is szép pálmák és lombok, virágzó jázminok — phyladelphuaok — üdvözölték őket. A szűz anya Mária szobra ölelöleg tárta eléjök karjait. Reggel órára 14 kertből küldettek a különféle szebb él szebb rózsák. A hirielen előrántott alkalombó lyan kiállítás kerekedett, mely megérdemelte megtekintést. Kié volt a legszebb? azt vitatni va lóban őszébe sem juthat senkinek, hiszen Party Ferencz két tálczáján a Margit-szigeti rózsák mosolyogtak; Göndöcs Benedek 5 nagy s különféle alakú szép thea rózsa csokra díszes állványokró szórta illatát, Erkel Rezsöné csokrában a Merveil- le de Lyon Gyula csodájának is bevált; Erkel Já nos díszes virágkosarávaí méltán versenyzett — i szép fajokkal töltött és művészileg rózsákoszorú val befont kosara Schröder Tstvánnénah; a né; kert 3 nagy ‘ tálezán különféle rózsákból ala kitott rózsa csokra arról besz -It, bogy a mo c-iáros hely egy kis rózsa paradicsommá alakitta tott át rövid idő alatt Ilencz ■ Lajos tanús otta, hogy szép rózsáit jól tudja balomra gyű teni. — Eleméry Aurélné virágtartóban ; ifj Aló gyoróssy János cserépben állították ki szép uj ró zsáikat; Ruhás Venczel 4 óriási Paul Nejronját nutatta be; özv. Mészáros Györgyné mint kereskedő és mint kertészuö által kiállított löbb mint 100 tájt feltüntető tálezája tűnt fel, szép szin vegyüleitel; Domonkos János tanítónak 3 nag álezán névvel ellátott kitűnő szép rózsái közöti a Souvenir de Tberése Levet hűségesen tanusko lőtt arról, hogy Csabán is vannak szives harálo ikik a szegény embert szép rózsához juttatják ha annak öröme telik abban ; Herbeth Alajos ne hiába járt Mexikóban tudja, hogy Apolló a le^ szebb férfi az Istenek, között s méltó arra, bog lantját virágból állítsák elv, mert hát általán meglepetést szült laut alakú tálezája; Ferent. \Alajos nagy tálezája rózsa-nyelven hirdette nagy büszkeséggel, hogy ő volt a gyulai rózsák első pláutálója és elterjesztöje, amiért e helyen köszönettel adózik neki az a sok rózsa, melyek tenyészetnek kedvező gyulai talajba jutottak Fran ezia- Angol- és Német országból, mert Gyulán annyi a szép rózsa, iniut a szép leány és széf asszony, csakhogy mint emezek szerényen múlnak meg az olthouban s megelégszenek] övéiknek szereznek örömteljes pillanatokat. A kros belépti-dijakból bejött 19 frt 70 kr. — Egy házimulatság és erdei kirándulás miatt — az est 7 órától 8 ig tartó rózsa-árverelésböl 11 frt 64 kr. s igy az egész kiállítás az 1 frt 34 kr kiadá son kívül 30 frtot jövedelmezett az árvíz áll károsultaknak. Az összeg a megye ali-pánjáK beterjesztetett. (Beküldetett.) Óriási zivatar vonult el városunk fölött péntek este 9 és 10 óra között, kisérvo oly szél orkántól, mely hevességét illetőleg nem nagyon messze maradt mögötte April havi elödjenék, rom bólé erejét p -dig számos kisodort Iá tau-usitj. mely dicsőséggel ellenállott a mulUori orkánná A villámok egymást követték, szerencsére egy sem sújtott le a város belterületén, de annál n gyobb rombolást követett el a külső batárbau 1 hallomás szerint bárom tauyai épületbe csapott b A viharnak emberélet is esett áldozatúl. Nevezete sen seprési emberek tűzifát hoztak be Gyulára a zivatar a dugi országúton érte el őket már köz vétlenül a város alatt. Egyik kocsin Filip Juon nevű fiatal ember ült, egy nagyobb villámlás!: a lovak megugrottak, a kocsit lefordították az melletti árokba s a szerencsétlen Filip Juonra r szakadt a fateher oly szerencsétlenül, hogy szén vedelt benső sérülései ' folytán pár pillanat alatt kiszeuvedett. Hulláját beszállították még péntek éjjel a városi ápoldába. Fürdömeguyitás. Gyomán nagyünnpélyes séggel készülnak mint halljuk az uj lürdöliázat meg uyitni a mi mindenesetre az élénk társadalmi élctjelen sége, másrészt pedig jóié annak, hogy a gyomaiak érzékkel bimak a közegészségügyi viszonyok iránt A fürdő megnyitásra vagy talán inkább egy k barátkozásra Gyuláról is többen készülnek menni Gyomára. Budapesti Hírlap- A „Budapesti Hirlap*-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap "leitől fogva megértette a magyar közönség szellemét, -;nden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és unkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; löguépszöFühb, legelterjedetíebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, u-helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét írják. iuden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít köz- vetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a világon brirami jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti- irlap“ arról rögtön ne adjon ho és kimerítő tudósítást. ^„Budapesti Hírlap* politikai cikkeit a s Ivor báró, Rákosi Jenő, B a 1 o g h Pál írják ■íás kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. P o 1 i t i* kai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezőnk, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap; a „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantrnápolyig saját tudósítók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felöl a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap“ e célokra havon- kint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült us elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő brganuma a sajtónak. A »Budapesti Hírlap“ tárcarovata ■’ e 1 e k i Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor l(Sipulusz) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön* külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birto« ~1° s.j iparos* kereskedő megtalálja mindazt, |mi tájékozásara szükséges. A regény csarnokban csak 50 legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő cim alatt: A „Budapesti Hírlap* kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap-utca 16. szám. 111. l _3 HI EDETÉSEK. Pályázat. A b.-gyulai r. k. bitközség az egyházi adószedői ál- lásra pályázatot hirdet: Kötelessége a gyulai r. k. híveket évenkiut össze- írni, egyházi adójukat és a párbért beszedni és a napon* ként beszedett pénzt mindennap az egyház pénztárába beszolgáltatni, ezenfelül az egyház gyűléseit összehívni.! Megkíván tátik, hogy szolgált atában lelkiismeretesen, jrendesen és pontosau eljárjon, — tóm. kát. vallásu, józan' életű, fiatal ember legyen, némi biztosítékkal azaz vagyonnal, vagy e helyett jótálló kezessel bírjon. — Kiköttetik még hogy semmi olyas más szolgálatot, ami őt az egyházi adószedésétől elvonuá, nem viselhet. Fizetése egy évre 225 frt az egyház pénztárából* Szolgálatba lépése az 1888. évi julius 1-én történik [saz naptól számitatik fizetése is. A választás folyó hó 24-én lesz, s pályázók kötelesek folyamodványukat azon napig alulírotthoz benyújtani. B.-Gyulán, 1888. június 15. Göndöcs Benedek, 114 1—1 egyháztanácsi elnök. 112 1—1 lAPIRLAMPAl (Lampion.) |A legkülönbözőbb] alals'U.a.ls 20 kitol 3 írtig. I 5-féle nagyságban kaphatóii:: Dobay János papirkereskedésében. Irodalom. Posta. Az uj franco-rendszer a közönség azt a kellemetlen kötelezettséget rójja, hogy m gának kell a franco díjtételeket kiszámítani, mi legtöbb esetben úgy sikerül, hogy a feladó vagy többet vagy kevesebbet ragaszt rá bélyegekben a szállító- vagy pénzeslevólre. Ez természetesen mindkét esetben kellemetlen a feladóra nézve. Ennek elkerülésére jelenik meg legközelebb egy díjtáblázat, mely az egész díjazást oly egyszerűségre redukálja, hogy bárki, legyen az a laikusok között is a leglaikusabb, egy tekintettel feltalálhatja bármily értékű és súlyú küldemény diját minden dijfokban. Eld- leges megrendeléseket elfogad Kovács Ferencz posta- és távirdatiszt Nagy-Kanizsán, a mű megjelenése után pedig megrendelhető minden postahivatalnál vagy könyvkereskedésben. Ara a körülbelül 7000 francotételt magába foglaló táblázatnak 30 kr. 935/1888. tkvi. Árverési hirdetményi kivonat. A b.-gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár vógre- hajtatónak Szlovencsák Mihály végrehajtást szenvedő elleni 41 frt 13 '/» kr. tőke követelés és járulékai iránti Ivégrehajtási ügyében a kétegyliázi 871. sz. tjkvben foglalt 265. hrsz. beltelkes házra, az árverést 400 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1888. évi julius hó 7-ik napján d. e. 9 órakor Kétegyháza községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 40 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított es az 1881. évi november hó t-én 3333. sz. a. kelt 1. M. rendelet 8. §-ábaii kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelye- lyezéséről kiáll, szabályszerű elösmervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint tkkvi hatóság. B.-Gyulán, 1888. május hó 29-én. Pallay Jenő, 113 i _1 törv. biró.
