Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-17 / 25. szám
25-1 k szám Gyula, 1888. junius 17-én VII. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .............5 frt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 , 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDr. DBocLolr3r Zoltán. T~~-----------------------1 Ei adé hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttár tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11 ez. Eckstein Berndt fürdő-uteza 4. sz. — Bécsben: Sehdlek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Tanév végén. Küszöbön állanak a tanévet berekesztö vizsgák, melyek hivatva lesznek feltüntetni, bogy a városunk és felekezeteink által fen tártott iskolák tanárai és tanitói, mint a legbecsesebb szellemi kincsek sáfárai, a felvilágosultság magvainak hintegetői, mily híven forgolódtak nemes tisztükben, mily buzgalmat s odaadást tauusitottak a siker érdekében és a kisebb-nagyobb discipulu- sok is miként felelnek meg a szülök s tanügybarátok részéröl hozzájok fűzött várakozásnak. Valóban, ha gondolára vesszük, bogy amaz épen olyan nehéz, mint nemes, épen oly fokú képzettséget, mint nevelői tapin tatot, türelmet, s odaadó buzgalmat követelő működésnek, mely a városunk külön böző rendű-rangú családjaihoz tartozó s a jövendő társadalom tagjait teendő növendékek értelme fejlesztésére, szive nemesítésére van irányozva, — egy iskola év részlete közéig befejezéshez: nagy jelentőséget fogunk tulajdonítani az évzáró vizsgáknak, s érdeklődéssel fogunk benyitni egyik-másik tanterembe, hogy ott jóleső tapasztalatokat szerezhessünk. Igen, mert ki volna áz, ki szivén ne viselné városunk jövőbeli előhaladását, felvirágzását, ki ne óhajtaná, hogy az minden rétegében jól iskolázott polgársággal bírjon ? És vájjon, hol egyengettetik annak útja, hol készíttetik ez elő inkább, mint iskoláinkban, melyek a növendékeket az életiskolába szükséges ismeretekkel, az életút jára. szükséges utravalóval ellátják. Az iskolai nevelésnek erre kell törekednie s ba feladatának magaslatán áll, ezt kell czéloznia, hogy az életnek neveljen, a társadalomnak és egyháznak adjon hasznos tagokat, a városnak értelmes polgárokat. És e szavakban — különösen a mai viszonyokat, a mai társadalmi és financzi- alis állapotokat tekintve — nagy feladat van körvonalazva. Szükség, hogy mai időben, midőn az életviszonyok ugyancsak próbára teszik az egyénnek teljes életrevalóságát, midőn a családfentartás a megélhetés nehéz gondjait, az állam pedig az adóteherviselés súlyát nehezíti vállaira, s a társadalom is megköveteli tőle a magáét, a növendékek, mint a jövő reményei, megfelelő mértékben el legyenek látva arna gyakorlati ismeretekkel, melyek Őket a megélhetés utján elősegitik s lehetőleg kedvező anyagi helyzetbe juttatják. Mivel azonban épen a mai életkörülmények között az életpálya nagyon sikamlós, — mert hiszen oly sokszor kínálkozik alkalom gaz utón jutni anyagi előnyhöz, oly sokszor lép fel a kényszerítő szükség s szül annak tudata bűnös gondolatokat; oly tövises az erény és becsületes megélhetés útja, ellenben oly könnyű az élet utján elvesztegetni a lélek legdrágább kin cseit; mivel oly mételyezőleg elterjedt már amaz aljas kalmár szellem, mely szerint erény, erkölcs és becsület pénzért mind eladó: szükség, hogy a gyermeki ártatlan kebel, mely még mindezekről mitsem tud, legyen felvértezve a vallásos eszmék és elvekkel, melyek őt jövőben az erény ösvényén megtartani, az életnek bármely küzdelmei, szenvedései között, bármily helyzetben, viszonyok közt boldogítani s embertársaira nézve is hasznoséltüvé tenni fogják. Élvitázhatlan fontosságú e tekintetben az iskoláknak, vagy különösebben a mi helyi körülményeink szerint, az elemi iskoláknak felekezeti jellege, melyek úgy az állam, mint az egyház érdekében valóban nemes functiót teljesítenek, midőn az állami lét alapjait: a közfelvilágosodás s közerkölcsiség magvait együttesen hintegetik a fogékony gyermeki elmékbe és szivekbe; melyek, midőn a vallás-erkölcsi élet fejlesztésével a felekezet érdekeinek szolgálnak, ugyanakkor az államnak is megbecsülhetetlen szolgálatot teljesítenek. Ezeknek fentartására s a kor színvonalára emelésére semmi áldozat sem sajnálható s bár különösen e czélból ref. vallásit lakostársaink állami adó forint után számított 10°/o, a róm. katholikusok pedig 12°/0 egyházi adóval vannak is terhelve; de a ki az egyház és haza iránti szeretet magasztos erényétől át van hatva, — a jövő nemzedék nevelése érdekéből — ez áldozatot kész szívvel hozza meg. Felujul itt emlékünkben ama nem régen, egy nyilvánosan tartott beszédben elejtett nyilatkozat, mely szerint, ha felekezeti iskoláink községiekké tétetnének, ez által lakosságunk jelentékeny adótehertől szabadulna meg. Nem «mlitve már azt, hogy ily fon tos kérdést,' talán épen hatásvadászatból, csakúgy odadobni, nem valami dicséretes eljárás: biztosak lehetünk benne, hogy azok is, kiknek ez, első tekintetre kellemesen hangzott, ha szivökre teszik kezöket, hol az egyház szent érdekei iránti lelkesedés tüzének kell égni, távol vannak még gondolatától is annak, hogy iskoláikat feladják s jaj volna ama gyülekezetnek, mely megfeledkezve legfontosabb érdekeiről, iskoláihoz a legnagyobb szívóssággal nem ragaszkodnék, s eldobná magától ama kedvezményt, melyet az állam nyújt akkor, midőn az iskolákat rendelkezése alatt hagyja. Ne is véljük, mintha a felekezeti iskolák feladása által költségterhei ráznának le az egyiiáztagok vállaikról, sőt ellenkezőleg, a községi iskolákat már teljesen az állami közoktatási szervezet szabványai szerint kelletvén berendezni, legalább is annyival többe kerülnének, a mennyit a fenti nyilatkozat említ. Minderről csak kitérésképen, mintegy alkalmilag szólottunk. Nem az a fő, hogy iskoláinkat feladjuk, hanem igenis a kor követelményeinek megfelelőleg fejlesszük s e tekintetben mindegyik egyházfentartó testület tegye meg a maga kötelességét; tanerők díjazása, taneszközök beszerzése s kellő felügyelet gyakorlása által igyekezzék közrehatni arra nézve, hogy az eredmény, melyről most is a zárvizsgák alkalmával meggyőződhetünk, mindinkább — inkább legyen megfelelő a hozzá fűzött váralomnak s az áldozat, mit városunk s felekezeteink a tanügy fejlesztésére fordítanak, legyen oly tőke, mely bőven fog kamatozni városunk értelmi fejlettsé gének emelkedésében, szellemi és anyagi jólétének virágzásában. Békésvármegye közigazgatási bizottságának folyó hó ll-én tartott rendes üléséről. Jelenvoltak: Beliczey István főispán, Jan- csovics Pál alispán, Terényi Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György m. tiszti főügyész, Gallacz János kir. folyammóruök, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Kaczvinszky Kálmán kir. adófelügyelö, Cziffra Imre kir. ügyész, I)r. Kovács István m. főorvos, Dr. Hajnal István, Varságh Béla, Kalmár Mihály, Hoffmann Mihály, Keller Imre, Ladies György és Haviár Dániel bizottsági tagok, Alispánt elöadmányok. A megye alispánjának- reudszerinti havi jelentése, melynek tárgyalása alkaltná/al, — a nagy közönséget érdeklő azon nevezetesebb határozat hozatott, mely Bze- riut (elhivattak az illetékes hatóságok, hogy figyelmeztessék a közönséget, miszerint gyermekeiket az árvizekben fürödni ne engedjék, s hogy a folyókban fürdési helyek lesznek kijelö leudök, a mely helyek koiláttal lesznek ellátandók, végre hogy a kik más helyen fürödnek, azok megbüntetendök, — egyebekben tudomásul vétetett. Maász Mihály m.-herényi, Zslinka Mihály tót-komlósi, Takács József orosházi és Rotár Péter kétegybázai illetőségű katonák kivételes nősülhetés iránti folyamodványaikkal elutasítva lettek, azonban Bezzeg Mihály mező-berényi, Antal György tót-komlósi, Horváth István orosházi, Makszin Pál és Zsilák Urbán János csabai, végre Szibán József m.-herényi illetőségű katonák kivételes nősülés iránti folyamodványaik — pártolólag lettek felterjesztve a ra. kir. honvédelmi miniszterhez. Ifj. Pál István k.-ladányi, Koncz Sándor szeghalmi, 0. Kiss András m.-berényi és Katona Pál eudrődi ille’őségü katonáknak a hadsereg kötelékéből ideiglenes elbocsátásuk iránt beadott folyamodványukra hozott kedvező határozatok az illetékes hadparancsnoksághoz hozzájárulás végett megküldcttek. Laudenberg Lipótnak a szeghalmi izraelita hitközség anyakönyvvezetőjévé, valamint Schwar- czenberger Sámuelnek a gyomai izraelita hitközség anyakönyvvezetőjévé lett megválasztásukat — amennyiben nevezettek törvényszabta képzettsége beigazoltatott — a bizottság tudomásul vette. Az orosházi izraelita anyakönyvi kerület folyó évi máreztus ll-én tartott közgyűlésén 4. sz, a. hozott azon határozata, amelyszerint az anyakönyvvezetöi járulékok az anyakönyvi kerülethez tartozó egyes izraelitákra, azoknak ház-, föld-, kereset-, tőke-kamat- és járadék-adó arányában egyénenként fog kivettetni és beszedetni — helybenhagyatik. A megyei tiszti főügyész elöadmányai na gyobbara egyeseket érdeklő teiebüezesi ügyek, — míg a nagy közönséget közelebbről érdeklő — szinte lelebbezest ügyben azon határozat hozatott. hogy Bndoky Mihály oki. gyógyszerésznek B.-Gyulau a ni. kir. belügyminiszter által engedélyezett 3 ík gyógyszertára leláilitási helyéül az ugyuevezett „Kápolna-teret“ kijelölő a Winkler Lajos gyógyszerész altat megleleubezett alispánt határozat — indokainál fogva a bizottság is helybenhagyta. A megyei árvaszéki elnöknek a május havi ügyforgalomról szóló reudszerinti havi jelentései uemkülonben Gyulaváros árvaszékének rendsze- nuti evnegyedes jelentése tudomását vétetett. A megye főorvosának, a megyei közkórház múlt 1887. évi 2-ik negyedéről szerkesztett forgalmi kimutatása tudomásul vétetett. A kir. ügyészuek a felügyelete alatt álló b.-gyulai törvényszéki fogházak állapotát feltüu- tetö havi jelentése, illetve kimutatása, mely szeriül az elmúlt május havában 122 | és 9 uó volt a rab létszám és hogy 1219 munkanap után 6 frt 20 kr. keresméuyösszeg folyt be, tudomásul vétetett. Tanfelügyelői elöadmányok. A doboz-megyeri községi iskola- 188% tauévi számadása megvizsgálás és jelentéstétel végett a m. számvevőség uek kiadatik. Neumauu-Hollaeuder Fanny tót-komlósi lakos okleveles óvósnö kérvéuye, Tót-Komióson egy kisdedóvoda felállítása iránt, — valamint Jámbor Lajosuó Tasnády Julia okloveles kisded- óvósnő békési lakos kérvénye, Békésen egy kisdedóvoda felállítása iránt, —— pártolólag lettek (elterjesztve a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszterhez. A szarvasi polgári leányiskola 188% tanévi számadását helybenhagyó vallásuiiuiszteri leirat, nevezett iskolát feuntartó társulat elnökével kö- zóltetui rendeltetik azon megjegyzéssel, hogy a múlt 1887. évben utalványozott 100 frtnyi államsegély a folyó tanévi számadásban elszámolandó lesz. A m.-bcrényi kisdedóvodát lenntartó egyesület, valamint a szarvasi polgári leányiskolát fenntartó egyesület államsegély iránti kérvényeik pártolólag lettek felterjesztve a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez. Gabuai István idegen területen működő iparostanoneznak, az orosházi ipartanodái bizottság által történt felszabadítására nézve felmerült kérdés eldöntése iránt, a vallásminiszterhez fel- terjesztés intézése határoztatik. A puszta-földvári községi iskola 1888-ik évi fenntartási költségvetése 601 frt bevétellel, 597 frt kiadással, és 4 irt fedezeti többlettel, meg- állapittatik. A P.-Sz.-Toruyán felállított ismétlöiskola szervezése, a kir. tanfelügyelő jóváhagyása alapján tudomásul vétetik és megerösittetik, egy alkalommal telhivatik az ottani iskolaszék, hogy a tanítással megbízott Polányi Károly dijlevelét 3 példányban kiállítva, e hó végéig — a jóváhagyási záradék rávezetése végett — ide terjessze be. Líppert János csabai kisdedóvós 188%-ik tanévi számadását helybenhagyó vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszteri számvevőségi leirat Lippert Jánossal közöltetni rendeltetik. A vallás- és közoktatásügyi m. kir, miniszteri rendelet, mely szerint a kántor-tanítóknak, nemcsak tanítói, hanem jogérvényesen megállapított kántori járandóságai is, ha a kötelezettek által kellő időben ki nem szolgáltatnak, a jogosított kérelmére, a közigazgatási hatóságok által végrehajtás utján is haladéktalanul behajtandók — tudomásul vétetett. Adójelügyelői elöadmányok. A békésmegyei kir. adófelügyelőuek reudszerinti havi jelentése,, a mely szerint az elmúlt május havában egyenes adó czimén 305,735 frt 55%4 kr, hadmentességi- adóban 409 frt 93 kr. folyt be, 8 a mely összegek a múlt év hason havi bevételeihez viszonyítva, az egyenes-adónál 1938 frt 47’/a krral kedvezőbb, a hadmentességi-adónál pedig 351 frt 97 krral kedvezőtlenebb eredményt mutat, — tudomásul vétetett. Gr. Blankenstein Károly nagybirtokos III-ad oszt. kereseti-adó — illetve bázbóradója ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozatot hely-1 benhagyó m. kir, pénzügyi közigazgatási bírósági végzés, nevezett lelfolyamodó képviseletében Dr. Papp József szeghalmi lakos ügyvéddel közöltetni rendeltetik. Friedmann Adolf orosházi, Olasz István békési, Tárnyik Mihályné, Laluska Mária es Dr. Lengyel Sándor szarvasi lakosok tőke-kamat adójuk, — Varga Kiutár Pál csabai, jövedelmi- adótortes és Diuai Zsófia k.-ladáuyi 11-od oszt. kereseti adója törlése iránt beadott kérvények illetve l’elebbezések elutasítva lettek. Győri Imre öcsödi lakos 6 frt 25 kr. töke- karnat adója és 2 frt 10 kr. által, jövedelmi pótadója töröltetik; Klingbammer Fereuoz endrodi, I. oszt. kereseti-adójából 1 Irt, II. oszt. kereseti- adójából 75 kr. töröltetik, — Kazik István Kou- dorosou uradalmi írnok IV. oszt. kereseti-adója 5 Írtról 4 Írtra leszállittatik ; — ifj. Komáromi Ferencz dobozi lakos 80 kr. tóke-kamat adójából 10 kr, és 28 kr. általános jövedelmi pót-adójából 4 kr. töröltetik. Léderer Lajos b.-gyulai lakos Ül. oszt. kereseti-adója ügyében hozott s meg- felebbezett kir. adófeiügyelöi határozatot a köz- igazgatási bizottság megváltoztatta, Govrik István p.-toldvari községi jegyző és Muszlai János ottani községi bíró terhére, a kir. adófelügyelő által kirovott 150 frtnyi pénzbírság 5 Írtra leszállittatik. Végre igen sok esetben — az egyes adótartozásban levőknek lefoglalható ingó vagyonaik nem találtatván, — felszaporodott adótartozásaik biztosítása czáljából, a hátralékosok ingatlan birtokaira a biztosítási és kielégítési végrehajtás elrendeltetett, mely végrehajtások foganatosításával a megyei tiszti főügyész bízatott meg. Az államépite'szeti hivatal ügykörébe tartozó elöadmányok. Az államépitészeti hivatal főnökének reudszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. A csabai és orosházi kőutak munkái a szerződésileg kikötött három évi jótállást határidő letelvén, ezen utaknak utéfelülvizsgálata, illetőleg jó eredmény esetén azok végleges átvétele is elrendeltetett, mely határozatnak foganatosításával Csabán Varságh Béla, Orosházán Székács István bizottsági tagok, az illető járási főszolga- birák és az államépitészeti hivatal főnöke bízattak meg. Az 1889. évi megyei közmunka összeírása elrendeltetett. Fáhri Károly b.-csabai lakosnak felebbezé- sére — gőzmalmába a kövezet-ut érintése nélkül szállított kőszénszállitmáuyainak kövezet-vám
