Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-05-22 / 21. szám
mber, Mérey ur két ember. — Tehát urak igyázzunk, mert könnyen megeshetik rajunk : hogy két emberek akarván lenni, uajd egy ember számba sem vesznek »ennünkét! És ki lessz majd az oka ! Én pedig ezen incidensből kiindulva, izon meggyőződésre jutottam, hogy kötöttünk az egy Göndöcs Benedek az, ki, iá valamit akar, azt komolyan is akarja; l ki mindig és minden kérdésnél csak így ember! és ha nem osztom is a nép- certi pavilion kérdésnél elfoglalt álláspontját : gratulálok neki, még ha sokak- íak nem tetszik is, mint komoly akarata imbernek. Éljen tehát Göndöcs Benedek! De hát mi, a kiknek fiilünk elég nagy, íogy bele ragadhasson, — engedelmet ké- •ek, elég nagy ahhoz, hogy azt teli be- izélhesse, — mit tegyünk ? — Uhm ! . . . 3m!. . . Mikor hát!! . . . De bizon ! .. . . iát bizon csak: — — hallgassunk! Or. Kovic* Istvin. A vármegye rendes közgyűlésére következő póttárgysorozat terjesztetett be és tárgy altatott le: I. Miniszteri rendeletek: 1. A föld- mivelés-, ipar* és kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában s az állandó választmány ide vonatkozó véleménye. 2. Ugyanannak, a különböző községek heti vásárjain idegen iparosok által árusítandó iparczikkek engedélyezése tárgyában, s az állandó választmány ide vonatkozó véleménye. 3. A m. k. belügyminiszternek, a községi pénzkezelés és számvitel tárgyában alkotott megyei szabályrendelet módosítása iránt, s az állandó választmány ide vonatkozó véleménye. II. Az állandó választmány előterjesztései: 1. Qerla-Póstelek község szervezési szabályrendelete felett. 2. Gyula- Vári község szervezési szabályrendelete telett. 3. Kétegyháza község szervezési szabályrendelete felett. 4. S ennek kapcsán Szerb Miklós községi jegyzőnek fellebbezése, a jegyző fizetés felemelés és 11-od jegyzői állás rendszeresítése tárgyában. 5. Mezö-berény község szervezési szabályrendelete felett. 6. Körös-Tarcsa község szervezési szabály- reudeleie felett. 7. Szegbalom község szervezési szabályrendelete felett. 8. Füzes-Gyarmat község szervezési szabályrendelete felett. 9. K.-Ladány község szervezési szabályrendelete lelett. 10. Vésztő község szervezési szabályrendelete felett. 11. Ezzel kapcsolatosan ifj. Tóth Sándor fellebbezése a szabályrendelet némely szakaszainak módosítása tárgyában. 12. Barsányi Dániel Endrőd község il-od jegyző. 13. Dr. Horváth Béla és Dr. Jakus Benő endrőd községi orvosok és 14. Salacz Imre endrődi jegyző által Endrőd község szervezési szabályrendelete némely pontjainak módosítása tárgyában benyújtott fellebbezések felett. 15. Csaba község és Bjelik Mátyás özv. Bjelik Jánosné közti adás-vételi szerződés tárgyában. 16. Gyoma község rendőrségi szabályrendelete felett. 17. B.-Csaba község szervezési szabályrendelete felett. 18. Doboz község szervezési szabályrendelete felett. 19. A megyei közkórház 1886. évi számadása tárgyában. 20. Szarvas képviselő testületének az elöljárók, kezelő- és szolgaszemélyzet fizetései és napdijairól alkotott szabályrendelete iránt. 21. Ugyanannak a községi kötelékbe való felvételi dijakról alkotott szabályrendelete felett. 22. Doboz községének a képviselő testület gyűléseinek száma és idejéről alkotott szabályrendelete iránt. 23. Gerla-Póstelek község képviselő testületének a községi elöljárók és szolgaszemélyzet fizetései és napdijairól alkotott szabályrendelete felett. 24. Gyulaváros képviselő testületének, a városi szegények ellátásáról és az ezen czélból szükséges alap létesítéséről alkotott szabályrendelete felett. 25. Kétegyháza község képviselő testületének, a községi szegények ellátása és az ezen czélból szükséges alap létesítéséről alkotott szabályrendelete tárgyában. 26. Doboz, 27. Gyula-Vári, 28. Körös-Tarcsa, 29. B.-Csaba, 30. Gyoma, 31. Öcsöd, 32. Szent-András, 33. Orosháza, 34. Tót-Komlós, 35 Sámson, 36. Puszta-Földvár, 37. Bánfalva, 38. P.-Szt-Tornya, 39. Nagy-Szénás, 40. Szabad- Szt-Tomya, 41. Csorvás községek képűselő testületének, a községi szegények ellátása és az ezen czélból szükséges alap létesítéséről alkotott szabályrendelete tárgyában. 42. Uj-Kigyós község képv. testületének szegényalap létesítése alól leendő felmentése iránti kérelme tárgyában. 43« építésére fordítani i oda a regále busás ec jövedelméből öt néptanítót alkalmazni ? — vi Nem : lesz pavilion a népkertben I az tu a tuskó módra tanyákon felnőtt 4—500 m gyermek a népkertben a pavilion előtt bí népmulatságok alkalmával czigánykereket hányhat és zsákba kötve versenyt futhat. az De van ám népkertünk, lesz benne nem- Zc sokára díszes pavilion! — Éljen Göndöcs fo. Benedek ! a Igenis, komolyan mondjuk : Éljen eg Göndöcs Benedek, mert ez az egy ember k< az. ki ha valamit magában feltesz, annak p< keresztülviteléhez bir kellő erély és nt ügyességgel s a szájhősködés akadályaival ei könynyeden elbánik. Mikor a népkerti pavilion felépítésének kérdése tárgyaltatott a városi képvi- h< selötestület kebelében s Keller Imre kép- re viseleti tag azon indítványt tette : hogy a sz kérdés odáztassók el, vele együtt minden S ember érezte azt, hogy ez elodázás nem H egyértelmű a végleges elejtéssel; érezte azt, hogy az a népkert végtére is úgy, a i mint jelenleg van, nem maradhat; de vi ■ érezte azt is, hogy nekünk először is kö- g; rül kell tekintenünk, hogy mi az, a mi “ j első és mulaszthatlan szükséglet s a szűk- g. i ségleteket az okszerűség által követelt V( sorrendben kell fedezni. Nyíltan kimondjuk, £ t hogy ez'indítványt ma is olyannak te- á kintjük, a melynek elbukását őszintén saj- 8 , náljuk, s hogy ez indítvány érdekében “- a fellebbezést teljesen jogosultnak tartjuk, g, i épen községünk érdekében, mely már | t amúgy istenigazában eviczkél az adóssá- v i gok és deficitek árjában. 81 i És sajátos jelenség, hogy midőn maga ^ i a tanács a népkerti pavilion kiépítése el- £( len nyilatkozik, elbukik az indítványával, j, ■ azon képviselőtestülettel szemben, mely a éi : városi tanácsot sokszor kíméletlen tárna- 5 í dásokkal ostromolja a túlterjeszkedésekért " i 1 az a képviselőtestület oly könynyeden g! r szavazza meg a második tízezer forintot, s; * a melyet az első tizezer forint megszava k t zására oly nehezen s csak azon ígérettel k ■ lehetett rábírni, hogy többet e czélra 2 * kérni nem fogunk. — Valóban a világ■ történelemben és a mi kis világunk épen j oly kis eseményeiben, sok a humor! e 3 Azonban a kis események legnagyobb- e > szerű humorával még nem számoltunk. * Számoljunk le tehát azzal is! ^ A városi képviselőtestület ide vonat- a- kozó végzése a megyéhez fellebbezve lett 8 * s mindenki előre jósolgatta magában : Jaj * neked pavilion ! Pedig dehogy jaj. Hiszen ^ ■ olyanok, kik a városi képviselőtestületben h ■ ellene szóllottak a pavillonépitésnek, a j( 1 megyén megszavazták; olyanok, kik a n * fellebbezést inscenirozni segítettek amott : 1 t emitt szavazatukkal támogatták. — Oh " f kis események nagyszerű humora! De hát szó a mi szó : csudálkozik-e 2 aztán azon valaki, ha minket az emberek a kezdenek nem venni komolyan ; csudái- é kozik-e azon, hogy a város intelligéntiája ' * veszti prestige-ét, ha azt önmagunk ily ® 0 vigyázatlanul tépjük meg! És itt eszembe r a jut egy dolog, rég történt, de igaz. 1 A forradalom alatt, midőn a kor- s e mány Debrec/enbe menekült s ott tartóz- j s kodott, Mérey Mór pecsétőr volt | egy- < úttal őrnagy, de nem volt zászlóalja. — j n Mérey ur azonban a hónap elején nyug- i i- táját beadta mint pecsétőr s beadta mint ‘ Lt. őrnagy, az államcassánál azonban az őr- j n nagyi fizetést megtagadták — Ez nem volt | ;t elég, hanem egy humoristikus czikk je- lent meg ily czimmel: Mérey ur nem egy 1 ember rágyújt már rágni lehet. Gyula városa központi kaszinója egy időben a megye közéletének, gyupontja volt s ha szét tekintünk a megyébe, a megye fővárosának központi casinója a csabai, orosházi, békési casinók helyisége mellett a putri jellegével bir. És midőn többen egy építendő nagyobb szabású vendéglővel reflektáltak egy díszesebb casinó helyiségre, a népkerti pavilion mellett azzal argumentáltak, hogy az urak csak azért nem akarják a nép számára a pavillont, hogy ca- sinóra jusson pénz. Tehát a közéletben annyira fontos központi kaszinónk nincs ; — és azt sem tudjuk, hol, milyen és mikor lesz. De van ám népkertünk s lesz benne nem sokára díszes pavilion ! Éljen Göndöcs Benedek! Évekkel ezelőtt fontos vita tárgyát képezte a hulla házak épitésének kérdése; ’ hogy miért e kérdés annyira fontos: azt 1 most nem taglalom. Maga Göndöcs Bene- 1 dek apát ur tervrajzot is készíttetett ily hullaházakról; a megyében több helyen van is már ha nem is ily hulla-ház. — Nálunk nincs!! De van ám népkertünk s lesz benne ' nemsokára diszes pavilion! Éljen Göndöcs Benedek. Nem régen alig pár hónapja történt , meg velem, hogy egy hirtelen halállal ki _ ni ült ember hulláját kellett bonczoltatnom, j azt hittem, hogy a városnak már van oly helyisége, a melyben az efféle functiót a j czélnak megfelelőleg lehet végeztetni. Ezt I annyival inkább hihettem, mert a város j egy időben az ilyen hullákat a megyei közkórházba küldvén s ez eljárás ellen a tiltakozván a város oda utasittatott, hogy 8 ily helyiségről gondoskodjék. Mit kelle lát- S nora ? a hulla az Erzsébet ápoldában az élő szegény aggok között s azok egyik ‘ szobájában volt elhelyezve, itt kellett a 1 bonczolást is végezni. Hiszen ti szegény ’ nyomorult aggok, kiknek életük csak te- ‘ her másoknak, nem formálhattok jogot r ahhoz, hogy veletek szemben bármi- ? nemű tekintetek érvényesülhessenek. Oh ti szegény nyomorult aggok! Tehát a város- e ban nincs oly helyiség! 8 De van ám népkertünk s lesz benne nemsokára diszes pavilion! Éljen Göndöcs e Benedek! a Tény az is, hogy midőn a városi kép- a viselő testület a múlt év deczember havában tartott közgyűlésen váratlanul arra t ébredt fel, hogy az ipartanoncz oktatás 1 költségeinek fedezésére 1900 írt előterem- ö réséről kell gondoskodni: minő zugás tá- >’ macit egyszerre. Bizottság küldetett ki azon megbízással: terjesszen elő javaslatot arra e nézve, hogy kelljen a törvényben előirl s ipartanoncz-oktatást akként létesíteni, hogy az, az adózók minden nagyobb megterhel- tetése nélkül legyen eszközölhető. És ime q az a képviselő-testület, mely e kérdésnél t- megijedt az 1900 frtuyi tehertől, megsza a vázzá a népkerti pavillonra a 10 ezer foil rintot! És ha valaki most már a reductic i_ vajúdását lobbantaná szemünkre: büszkér n mondhatjuk: :i Van ám népkertünk és lesz benm it nemsokára dfczes pavilion ! Éljen Göndöci ie Benedek ! Tény az, hogy a gyulai tanyákoi e 10—15—20 kilométer távolságra a város is tói van 4—500 gyermek, ki az iskolá még hírből sem ismeri és a ki ott baron ,a módra nő fel. Váljon nem czélszerübb let 0 volna a 10000 frtot öt tanyai iskola fel Éljen Göndöcs Benedek! « Valahogy meg ne ijedjetek ellenzéki polgártársaim, nem a követjelölt Göndöcs Benedeket éltetem, mert hiszen mindenki tudja hogy pártállása, illetőleg párt nem állása nem találkozik nézetemmel; hanem éltetem azt a Göndöcs Benedeket, ki érti ■ azon mesterséget, hogy kell az embereket lefülelni itt, lefülelni ott, lefülelni mindenütt. Azonban ha azt kérdezed olvasóm: hol fülelt le bennünket? Hát megsúgom: a népkerti pavilion kérdésénél! Nem széliünk jelenleg a pavilion kérdésének jogi oldalához, pedig bizony sok szó férne hozzá, csak annyit jegyzünk meg, hogy a jogi formalitások akarva nem akarva, tudatosan vagy nem tudatosan e kérdésnél meglehetősen háttérbe szorultak s e kérdés a regále megváltásának kérdésével úgy össze lett házasítva, hogy nincs az a szentszék, mely e váló perbe más ítéletet bírna hozni, mint hogy a bontó akadályok valamelyikét rántsa elő, hogy kibontakozzék a jogi chaosból. A kérdés jogi oldalával tehát nem foglalkozunk, hanem újból ott folytatjuk a nótát a ho elhagytuk, s ismételjük a példabeszédet : „fenn az ernyő, nincsen kas!“ Mikor a regale megváltása czéljábó felvett 250 ezer forinton lul az 50 ezer forintot felvettük, legelső szükségletkint lett hangsúlyozva, a megye központi községében, épen ezen központiság által több tekintetekből követelt vendéglő épitése. És ime ez ma csak másodrendű kérdés. Első a népkerti pavilion. Városunkban megforduló idegeinek tehát kínlódjanak tovább is úgy, a hogy tudnak. De van ám népkertünk, lessz benne nemsokára diszes pavilion! Éljen Göndöcs Benedek! A megye hatósága alapszabályilag kimondotta, hogy a megye egyes községei kötelesek kisdedovodákról gondoskodni, igaz, hogy a kormány a kérdést társadalmi útra terelte. De akár terelte, akár nem, városunkban kisdedovodáuak még csak híre sincs. De van ám népkertünk s lesz benne nemsokára diszes pavilion! Éljen Göudöcs Benedek! Egy felsőbb leánynevelő intézet e városban már kétszer bukott meg, mert a közönség saját erejéből fenntartani nem bírta. Az első esetnél a város nyomorult 150, — második esetnél 200 frttal járult ezen annyira égető szükségletet képező intézmény létesítéséhez. Tehát nincs egy felsőbb leánynevelő intézetünk! De vau ám népkertünk s lesz benne nemsokára diszes pavilion! Éljen Göndöcs Benedek! A kormány felhívta a megyék figye ■ mét arra, hogy az egyes községekben gyermek-menhelyek létesitése iránt indítson mozgalmat, a mely meuhelyekben s nyári munkára elszéledő földmives közön- ség gyermekeit elhelyezhesse, hogy a magira hagyott gyermek otthon önmagábar kárt ne tehessen, vagy esetleg gyermek pajzánságával közkárt ne okozhasson. Tehál egy gyermek menhely létesitése eszünkbe se jut. De van ám népkertünk s lessz benne nemsokára diszes pavilion! Éljen Göndöci Benedekl Kaszinónk bűzös odú volt évek ót; s az ma is, a melyben a füstöt, ha IC
