Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

költségek. E szerint körülbelöl io és 30 ezer forint közt váltakozik az az összeg, melyre nekünk szükségünk lehet. Hol vegyünk eny- nyi pénzt?

Ha én rajtam és velem együttt azokon állana, a kik egy ily kútnak szükséges és áldásos volta felöl alaposan meg vagyunk győződve, — akkor bizony nem okozna nagy fejtörést a pénz kérdése. Én részemről nyugodtan és készséggel szavaznám meg erre a költséget akár a város rendelkezésére álló, a regálé pénztárban lévő pénzkészletből, akár adókivetés utján. Mert ott, a hol az egészségről, a mely drágább még a fényes paloták, az ez-| rek és milliók birtoklásánál is, s a mely nélkül az egész földi élet nem ér egy irgalmas kiáltást, — a hol az egészségről, tehát emberi ejjűstentiánk legdrágább kincséről van szó, — ott semmi áldozatot'sem tartok nagynak és terhesnek. És én nyugodtan viselnék, ha kall forintokra menő évi terhet is, csak egyszer kutjaink fertőzött ivóvizétől megszabadulhassak. De tudom, hogy sokan vannak e városban, a kik nem igy vélekednek. Épen azért más utakat is nyitva kell magunk előtt tartanunk.

Elősorolok itt nehány tervezetet. Adják elő nézeteiket mások is, és győzzön, a mi jobb 1

Első helyre teszem a kútnak a város által közköltségen leendő előállítását abból a szempontból, hogy mindenki egyenlően részesülhessen úgy a teherben ; mint az élvezetben. Nézetem szerint a regále megváltásából fen- maradt kölcsöntöbbletböl, a szükségtelen népkerti pavilion 10 ezer forintjának is id -fordításával, legkönnyebben és legczélszerübben létrehozhatnék a kutat. — Ha erre a képv. testület többsége nem volna hajlandó, akkor vagy községi adóban vetném ki a kútfúrás költségeit, és pedig több évekre felosztva, vagy pedig a házak közt, — tekintettel azoknak a kút helyiségétől való távolságára és értékére

, a legnagyobb méltányosság és pontosság követelményei szerint felosztanám, mint törlesztendő terhet, azt az összeget, mely a kút előállítására szükségeltetik. Ennek egyszerre, vagy éveken át mérsékelt °/0 mellett eszközlendő törlesztését aztán a háztulajdonosok szabad választására biznám.

Tegyünk egy kis számítást. Gyulán van 2230 ház. Ezeknek körülbelül fele, tehát 1115 ház, részint értéke, részint a leendő kút helyiségéhez közelebb eső volta miatt, cgyre- másra (mert ezek közt is lehetne, sőt kellene ismét több osztályzatot állítani,) például 15—15 forintot, (~ 16725 frt,) a másik fele, a szintén 1115 ház pedig például 9—9 forintot (~ 10035 fr 1 együtt 26760 frt), mint egyszer s mindenkorra, szóló terhet, igen könnyen elviselhetne.

Ha azonban emez, vagy ehhez hasonló elvű javaslatok sem találnának pártolásra, s közös erővel semmiképen nem tudnánk (a mit én, mellesleg mondva nem hiszek, nem hihetek) czélhoz jutni, — ekkor még mindig fen- marad számunkra egy másik ut: az önsegély útja. Álljunk össze mi, a kiknek ártézi kút kell, s alakítsunk magunkból kút furató részvénytársaságot, Bocsássunk ki p. o. 20 vagy 25 forintos részvényeket, teszem fel 1000 vagy 1500 darabot a szükséghez képest. E társaság a kutat elkészíttetvén, adja a vizet pénzért s a felesleges vizet használja fel egy alkalmas fürdő helyiségben. A társaság szervezésének közelebbi körvonalozása nem tartozhatik jelen czikk keretébe ; részemről csak azt hangsúlyozom már ez alkalommal is, hogy a részvények

Séta fSordovában.

(Nordau után.)

Andalusiának minden városa bűvös és költői; legbüvösebb és legköltőibb azonban mindnyája között Cordova. Elpusztult és kihalt utczáin a múlt századok kisértetei járnak; az utcza kövezet helyén nőtt fűszál mind egy- egy emlék. Cordova tulajdonképen most már nem város, az egy óriási sírkő, egy mausoleum, — melybe s a mely alatt a mórok egykori nagysága van eltemetve. Andalusia múltjának mór jellege sehol sem oly szép és élénk, jelenének spanyol jellege sehol oly visszataszító, kihalt és szomorú, mint itt. Hajdan lakosainak száma meghaladta a fél milliót, volt 28 külvárosa, 113 ezer házzal, 3 ezer mecsettel s 300 fürdővel, — volt világhírű, egyeteme, melyből a tudományosság világa sugárzott minden irányba, bőr, selyem és érez ipara világhírűek voltak s a hires damaszk kardok gyártásának titkát csak Toledo őrizte meg s tartotta fenn; ma már lakosainak számát negyvenkét ezerre teszik.

Épületeinek egyik leghiresebbike a világhírű mecset volt, melynek építését a spajesztése alapján s a fennálló viszonyok tnegbirálása után adott válaszomban illetve

árát mentői kevesebbre, p. o, 20 vagy legfeljebb 25 írtra kellene szabni, hogy igy a szerényebb anyagi helyzetű egyének közül is mentül többen megszerezhessék azokat, s hogy egy-egy részvény bírása tulajdonosát a viz díjmentes használatára jogosítsa.

íme, ezek az én javaslataim. Óhajtom, hogy mások találjanak jobbakat. De ne vesztegeljünk, mert valóságos veszteség ránk nézve minden nap, a melyet a furott kút létrehozataláig, keserves talajvizeinkből töltekezve és mosakodva, el kell töltenünk. Ha valahol, úgy itt áll a közmondás: periculum in mora !

Ki biztosit róla, hogy akár az idén, akár a jövő évben nem fog meglátogatni bennünket a járványok egyik vaoy másik réme? Hol lesz az ellen a jó ivóvízben rejlő egyetlen óvszerünk ? És ha csak az úgynevezett bélhurutra, vagy nyári hasmenésre gondolunk is, mely nálunk a nyári hónapokban, kivált a gyermekek közt, oly makacsul szokott uralkodni, s a mely évenként, biztos értesülésem szerint, városunkban 60—70 gyermeket ragad el áldozatul, felszámithatlan kárára a családok, város és általában fajunk anyagi és szellemi haladásának, a mely betegség ellen pedig, orvosi tekintélyek egyértelmű nyilatkozata szerint, épen a jó ivóvízben találhatnák fel a hatalmas óv- e's gyógyító szert, — mondom, ha csak e betegségre gondolunk is, vájjon nem méltán vádolhatjuk-e magunkat a legsúlyosabb mulasztással, hogy nem tettünk meg mindent, a mit kellett és lehetett volna tennünk, a baj megelőzése vagy elhárítására t

Azért ismétlem : ne vesztegeljünk, hanem: munkára fel! Tartsunk értekezletet és határozzunk ez ügj b>n minél előbb !

Homolya István.

Alispáni jelentés

A vármegye május 16-án és folytatva tartandó rendes közgyűlésére.

Méltóságos Főispán ur:

Tekintetes törvényhatósági bizottság!

A vármegye állapotáról és a múlt 1886. évi közgyűléstől a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló rendszerinti jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-czikk 68. §. s) pontja értelmében van szerencsém tisztelettel a következőkben előterjeszteni.

I. Népmozgalmi viszonyok, közegészségi állapot.

Megyénk területén a bemutatott anyakönyvi adatok szerint az 1886. év folyamán született 12,057 s meghalt 8107 egyén, a szaporodás 3950 lélek, mi által megyénknek az 1885. évben 249,174 lé- lekszámot tett lakossága 253,125 főre szaporodott.

A felmerült halálozási esetekből a 7 éves korukig elhaltakra 4848 fő esik, vagyis 59 8°/0, ezek közül orvosi ápolásban nem részesült 1220 gyermek, vagyis'

25T6°/0.

A hét éven aluli gyermekek köteles gyógykezelése elmulasztásából eredt bir- ságesetek száma 214. A mi az 1885. évi hasonló adatokhoz képest kedvezőbb eredménynek mutatkozik ugyan, mindazonáltal eléggé sajnálatos körülmény volt. arra nézve, hogy a nagyméitóságu m. kir- belügyminiszter ur kérdést intézzen a megye közönségéhez, miben rejlik a 7 éven aluli gyermekek gyógykezelése nagymérvű elaanyagolásának oka? E kérdésre a megye főorvosának véleményes előterjelentésemben erősen hangsúlyoztam a magyar alföldön divó tanyarendszer azon hátrányát, hogy a tanyákon lakók sokszor a járhatlan utak miatt a legjobb akarat mellett sincsenek azon helyzetben, hogy beteg gyermekeiket orvosi tanács kikérése végett a közeli városba vagy községbe vigyék, vagy onnan beteg gyermekükhöz az orvost kiszállíthassák, előterjesztettem továbbá, hogy az igy elhaltak nagyrészét a veleszületett gyengeségben sínylődök adják, ezen vele született gyengeségben ugyanis a múlt év folyamán 651 újszülött, tehát a nem gyógykezeltelek több mint fele halt el. Végű kijelentettem, hogy e téren határozott, habár lassú javulás észlelhető s statisticai adatokkal kimutattam, hogy az 1882-ik évben a 7 éven aluli gyógyítás nélkül elhalt gyermekek létszáma 2015-öt;

az 1883. évben 1263-at,

az 1884. B 1301-et,

az 1885. „ 1327-et,

az 1886. „ 1220-at,

tett ki, erősen remélvén, hogy végre is a törvény és hatósági intézkedések következetes szigora s nemzetgazdaságunkat az újabb időkben folyton sújtó válság terheinek enyhülte az óhajtott eredményt meg fogják teremni.

A közegészségügyi hatóságoknak múlt évi működését a beterjesztett adatok alapján a következőkben ismertetem :

24 oltási kerületben 25 oltó orvossal beoltatott összesen 9493 egyén, ezek között újra oltás volt 1020.

Gyógytár 23 vizsgáltatott meg a nélkül, hogy azok kezelésében visszásságok vagy szabályellenességek miatt hatósági beavatkozásnak szüksége forgott volna fenn. A megye területén összesen 23 anya- és 1 fiók-gyógytár van, a mely utóbbi Kondoroson a folyó év folyamán lett felállítva s a csorvási anyagyógytár fiókját képezi.

Az iskolák 695 esetben lettek megvizsgálva, zsúfoltnak találtattak 11, rósz szellőztetés mutatkozott 5, tisztátalanság 10, s járvány miatt bezárattak s újból megnyittattak 9 esetben.

Közhelyiségek 511 alkalommal voltak vizsgálat tárgyai és pedig : gyár 17, műhely 89, rendőri fogház 43, börtön 20, vágóhíd 137, vendéglő 94, korcsma 202 és malom 92 alkalommal.

Egészségtelen lakás megvizsgáltatott 484, kitisztítás és fertőtlenítés eszközöltetett 187 esetben, kiürittetett 2 lakás, hatóságilag a lakók figyelmeztettek 22, s dsajátitás történt 4 esetben.

Az egészségre ártalmas tápszerek megvizsgálása iránt kiadott rendelkezés 1552 esetben foganatosíttatott, elkobzás történt 64, vegyvizsgálat 4 esetben.

Áttérve a közegészségügynek a múlt évi szeptember havától a folyó évi május láváig észlelhető állapotára sajnálattal kell kijelenteni, hogy a közegészségügyi viszonyok kedvezőtlenek voltak, s ez állapotot főleg a járványos elterjedésre nagy hajlammal bíró kóralakok idézték elő. Ilyenek voltak a kanyaró, vörheny, roncsoló toroklob és hólyagos himlő. Ezek között különösen ez utóbbi volt az, a mely a legtöbb aggályra adott okot. E kór alak már

az 1885. óv végén kezdődött a megyeri puszta lakói között honnan különösen Mező-Beréuy községbe behurczolás utján jntott el, Majd az 1886. év őszi hónapjaiban a szarvasi tanyák lakói között ütötte fel fejét s ma már a megye 14 községében mutatkozik mint járványos kóralak, habár ez ideig tekintve a meglepett községek számát, pusztitó járványnak nem mondható.

A járvány kifejtésének okait tekintve határozottan kimondható, hogy a községek mindegyikébe a tanyák lakói között történt lassú elterjedés utján jutott. A tanyák lakói ugyanis gyermekeik beoltásáról a kellő időben nem gondoskodván a ragályos kór első sorban is ezeket lepte meg s az egyes községek ez után jutottak ragályzás utján a betegséghez. Hozzájárul még ehez azon körülmény, hogy népünk az ujraoltás óvereje iránt kellőleg tájékozva nem lévén, s igy az újra oltásnak magát csak ritkán vetvén alá, a különben beol- tattak is, habár enyhébb mérvben ragá- lyozva lettek.

A járvány állása különben a folyó évi ápril hava 24-től május hava 2-ig terjedő időszakban a következő volt:

B.-Gyulán 13, B.-Csabán 18, Uj-Ki- gyóson 3. Gyomán 5, Endrődön 23, — Orosházán 8, Csorváson 9, liánfalván 1. Szarvason 14, Kondoroson 5, Szent-And- rásou 14, vagyis összesen 213 betegülési eset merült fel, ezekből meggyógyult 32, meghalt 34, gyógykezelés alatt maradt 47 egyén, a járvány egész tartama alatt megbetegedett 426 egyén, ezekből meggyógyult 255, meghalt és pedig beoltott 34, beoltatlan 10 egyén. Meg kell jegyeznem, hogy Békésen, Szeghalmon, és Füzes- Gyarmaton, hol szintén merültek fel kóros esetek — a járvány jelenleg szünetel.

A kanyaró a melytől a megye egyes községei alig voltak mentek, s a mely fő- eg az iskolás gyermekeket lepte meg, fe- ette nagy számmal, Kétegyháza, és az Uj-Kigyós községhez tartozó O-Kigyós lusztát kivéve, hol még mindég oly mérvben uralkodik, hogy az iskolák bezáratását kellett elrendelnem, a többi községeken már csak szórványosan mutatkozik, lasonlóképen csökkent a vörheny és roncsoló toroklob járványok veszélyessége is, a melyek Csabán, Szent-Andráson, Békésen, Körös-Tárcsán, Füzes-Gyarmaton és Gyomán szedték áldozataikat.

Meg kell emlitenem, hogy a múlt év november havának elején egy behurczolt ázsiai kolera eset is megriasztotta a megye akosságának nyugalmát. Az eset egy Bé- (és-Csabán keresztül kisért toloncznál mutatkozott, az egyén meggyógyult s a be- lurczolást járvány kifejtése nem követte.

A folyó évi fősorozás alkalmával meggyőződést szerezvén, hogy az orosházai járásban s főleg Orosházán és Tót-Komlóson illetékes hadkötetesek között a fejkosznak nagyobbszámu esetei merültek fel, a megye főorvosának véleményes előterjesztése alapján nem késtem e betegség orvoslása s tovaterjedésének megakadályozása iránt a járás főszolgabiráját megfelelő utasításokkal ellátni, sőt hatósági beavatkozásra felhívni.

A szemcsés köthártya-lobnak nehány

Folytatás a mellékleten.

Ez az arabeskektől s aranytól tündöklő kis kápólna-szerü valami, jelenleg is eredeti szépségében áll, a melyhez egykor a távol vidékek mohamedán lakói épen úgy "Zarándokoltak, mint Mekkába a K a a b á-hoz. Oszlopok, falak és boltozat e mechrab körül az aranyozott, azúrkék és élénkveres színű díszítmények, mintegy élőnyelvvel hirdetik ma is a mahornedan hitvallást, ellentétben a keresztyén templommá átalakított közép részével a mecsetnek s Allah nevének aranyos betűkkel ott díszelgő arabs alakjai ma is hirdetik a boltozat és az oszlopok falairól, hogy „Allah nagy!“ Az embjr alig hinné, hogy a mecset e része, még ma is mennyire üde pompás és uj; úgy hogy az ember egyáltalán nem hajlandó egy elűzött s kiszorított kultúra romjait látni benne; sőt azon benyomást teszi az emberre, mintha egy elhagyott lény várna valakire, kinek visszatérése után sóvárog s ünnepélyes viszontlátás alkalmára öltözött volna díszbe.

E n.echrab előtt egy sajátos találkozás élményeit éltem át, melynek emléke kedélyemben a legmélyebb benyomást hagyta maga után.

(Folyt, köv.)

nyol kalifaság történeteben oly fontos szerepet játszott, I. Abdichrammán kezdette. Az egész egy óriási oszlop erdő, mintegy a levegőben lebegni látszó ivezetekkel és boltozatokkal. A képzeletnek perczekre van szüksége mig e labyrinthban magát otthon találja s a kedély azon titokszerü mélységébe magát bele éli, a melyet építő mesterei ez épületbe mint egy bele leheltek. Az ember nem lát sehol falat csak oszlopokat s az ember azt hinné, hogy az oszlopok e sűrűsége mögött ismét oszlopok vannak s azon túl ismét csak oszlopok s az oszlopok e sűrűségének vége sehol nincs. Ide járul, hogy a mecset a világosságot csak ajtókon kapja, melyek az oszlop-sorok végénél hyilnak be, e miatt aztán, a mecsetben folyton félhomály uralg, mely a mecset közepén valódi sötétséggé sürüdik. A mórok idejében az ivekről egy-egy lámpa függött alá, melyek az oszlop ivekről és boltozatokról mint meg annyi csillag fénylettek alá, hasonlóul a holdvilágnélküli égboltozat csillagaihoz. A látogató mint egy árny bolyong ma is az árnyékot Vető oszlopok között s szeme a képzelet és valóság lényeivel hajlandó benépesíteni az óriási tért, mely felett bizonyos félhomály dereng.

A mecset a mahomedán magába vonuló s elmélyedő áhitatossága számára lett épitve, mely nem szerette a keresztyén társas isteni

tisztelet közösségét; az ember ez épületben folyton azon gondolat nyomása alatt áll, hogy egymaga van, s ha a mecset egészen teli van is, az ember alig látja szomszédjait az oszlopoktól melyek az embert, mint egy szűk fülke falai látszanak elkülöníteni a másiktól. A mint a mecsetben járkáltam fel s alá, lép- ten-nyomon térdelő férfiak és nők előtt haladtam el, de a kiket csak akkor vettem észre, midőn épen elhaladtam előttük, de a kik már a másik lépésnél ismét eltűntek szemeim elöl.

Midőn a spanyolok a mecset birtokába jutottak, vandál módon kezdték pusztítani egyes csudaszerü szépségeit s a mecset közepén az oszlopokat mind kidöntötték s itt rendeztek be aztán góth ízléssel egy meseszerü gazdag, de épen oly meseszerűen Ízléstelen templomot, melyet az ember az óriási oszlopsorok között csak akkor pillant meg, ha közvetlen közelébe jutott. Úgy látszik, mintha a kegyetlen kezekkel kidöntött oszlopok a templom körül újból kinőttek volna a földből, hogy a betolakodó idegent növésében mintegy elnyomják.

Szerencsére a fanatikus hódítók e műépítészet remekének ékkövét, a mechrabot, érintetlenül hagyták. így nevezik a mahomedánok a mecset azon helyét, honnan az imám a gyülekezet előtt imádkozik s a korán egyes részeit felolvassa. '