Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-05-08 / 19. szám
lO-ik szám. Gyula, 1887. május 8-án. VI. évfolyam. f ^ Szerkesztőség: Magyar-utcza 119. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető, közlepnények küldendők. Kéziratok nem adatnak vistza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. s írt — kr. Félévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 » \ Egyes szám ára 10 kr. 1 ___!______Á Tá rsadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán. r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvételnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schdlék Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Mire van mindenek előtt szükségünk? Államok, társadalmak és családok egy . iránt elkövetik azon tévedést, hogy szűk ségeik megállapításánál minden komolyabb megfontolás nélkül járnak él; szükségne tartják azt, ami nem az; ba valódi szűk . áégletük iránt meg volna is a helyes érzék, ezt a fény és csillogás mámora né mitja el. A szükségesség fogalmát pedi mindig az állapítja meg: nem nélkülözn olyasmit, a mi első sorban is az élet és egészség fenntartásának elengedhetlen kel léke. Szinte látom olvasóim egyrészének aj kán a gúny mosolyát, mely mögött azon megjegyzés pajzánkodik, hogy nem hiába orvos a felelős szerkesztő, most is egész ségűgyi problémával boszantja olvasóit Ha az illető tauügyi férfi volna, kétségte lenül a nevelést, tűzte volna tárgyává, mig ha ügyvéd volna, — legalább is valamely elvesztett peréből kifolyólag faragna ma gának thémát, bogy bosszúságát a nagy . közönség előtt lehűtse- fiz már araim, nem tehetünk róla, igy megy. Azonban, ha nálunk nem csak a bor tói kap valaki katzen-jammert, a melyet ha akarja iszik,-ha nem akarja nem iszik de még a víztől is képes megbetegedni, mely vizet még ha 13achusnak oly nagy tisztelője volna is, .huszonnégy órában leg alább egyszer, kénytelen használni: nem azt parancsolja-e. az élet első szükségleté nek helyes felfogása, hogy az legyen első sorban is jó egészséges és használható, i mi nélkül egyikünk sem lehet el. Es ez: a viz ! Igen is tisztelt olvasóm a vie! Ide s tova 14 éve lesz már annak hogy a szomorú emlékű 1873-ik évi pusz titó járványból kifolyólag szerkesztett s a nagyközönség kezében nyomtatásban is keringett hivatalos jelentésemben ki emel tem s hangsúlyoztam azon befolyást, a mely a mi vidékünkön a járvány terjesz tése körül a víznek jutott, ugyanakkor felhívtam az intéző köröket, hassanak oda hogy községeink magukat tiszta egészsé ges élvezhető vizet szolgáltató fúrt kutakkal igyekezzenek ellátni. Mindemellett ma is ott díszeleg asztalukon a sokszor nem csak színével, hanem szagával is undor gerjesztő .rósz viz ; vizes üvegeink fenekén egész iszap-réteg képződik s ha ^ házi . asszony nem eléggé gondos: üvege nem csillog, hanem a vízből falára rakodott rétegtől már rövid idő múltán csak opálizál - És ha még azt tudná és látná a nagy közönség, hogy az igy képződött rétegben aztán mi minden nem nyüzsög. A figyelmes észlelés és buvárlat az utóbbi időkben egész halmazát állította össze az adatoknak, melyekkel a rósz viz és járványosán uralkodni szokott betegség között, az ok és okozati viszonyt felderítette s megállapította s különösen a legutóbbi időkben a cholera járvány egyik leghatalmasabb terjesztője gyanánt épen a vizet ismerték fel annyira, hogy a szakértők egy nagy része a cholera járványnak száraz utón való terjedését határozottan kétségbe vonja, mig a másik fél csak a lehetőséget nem zárja ki. Hogy ide vonatkozó sok példával ne untassam olvasómat kiemelem :. hogy az újabb időben különösen Foerster berlini tanár tanulmányozta egyes helyeken az ivóvíznek a járványos betegségekhez! viszonyát, s megállapította a többek között hogy Lissa, (Posenben) a mely város pedig erős közlekedési köz s vaspályái csomópont, a cho lera járványtól még mindig ment maradt, mert vizét a városon kivül eső pontró kapja czélszerüen berendezett csőrendszer segélyével. Lauben városa vizét egy tá voli forrásból vezeti be zárt csövekben még akkor is midőn a környező községekben erős járvány pusztított a város mindig ment maradt b a behurczolt esetek sem vontak maguk után járványt soha. Glogauban vár hasonlóul a vártól távol helyről látj el magát vezeték utján vízzel s mig a vár és lakói eddig folyton mentek maradta! az Odera jobb partján eső város rész melynek lakói közönséges kutakból látják el magukat a 70-es években uralkodó jár vány alkalmával lakosainak 3®/0-át vesz tette el a cholera járvány folytán. Hogy hazánk járványának történetéből is em litsek egy esetet, felhozhatom, hogy 1872 és 73-ba a hányszor Kassán a járvány kitört, — mert hát két év alatt több iz ben tört ki és szűnt meg, mindannyiszor a Kassától lefele a Hernád partján eső községek is megkapták a járványos kórt Hemzseg a mi more patrio berendezett vagy helyesebben egyáltalán minden ok szerű berendezést nélkülöző kutjaink kárté kony egészségügyi hatásának példáitól, a tudományos irodalom; a mely kutakra nézve ki van mutatva, miként válnak esetleg a járvány veszélyes tényezőivé i hogy az ily veszélyes tényezőknek ható sági utón hatályon kivül történt helyezé sével miként szűntek meg egyes helyi és sokszor gonosz járványok. A baj pedig kutjainkra nézve abban rej lik, hogy azok a korhadó anyaggal szaturált felsőbb rétegek ereiből táplálkoznak, egy általán nincsenek védve kívülről beáramló ártalmas anyagoktól, sőt mi több folyó vi zeinket az által teszük magunkra nézve ve szélyessé, hogy minden állati vagy növé-^ nyi, szóval szerves hulladékot azok partára hordunk ki, hogy vigye továbbá de, hogy aztán mi történik azokkal, kik az igy fertőzött vizet a folyam mentében lentebb italul használják, azzal épen úgy nem törődünk, vagy legalább nem törődtünk, mint nem törődtek azok, kik a folyam mentén felettünk épen ugyanezt tették. Még egy fontos mozzanatra kell figyelmessé tennem az olvasót, és ez az ösztön és tudat, de hát hogy kerül ide az ösztön és a tudat? bizony mondhatom na gyón különös módon! A görög, — értem az ó görögöt, — a csermely kristály tiszta vizét s annak üditő hatását Nympha isten asszonyában tiszteié; a gyakorlati római vízvezetékek építésében követte ösztönét, melyeknek majesteticus romjait ma is bámulja az utókor; a gót és mahomedán hó dőlt ez ösztönének s ott hol megfordult vízvezetéki építményeikben rájuk isme- ünk. — Pedig hát ezen népek nem ismerték a górcsövet, nem voltak vegytani smereteik, tehát nem rendelkeztek eszközökkel, hogy a parányok életének világába latolva, felderítsék ezek viszonyát a szervezet magasabb fokán álló lényekhez, s gyuttal azon romboló hatást, melyet ki fejezni képesek. — Mi pedig, kik ösztönünkkel úgy látszik leszámoltunk; mi, kik szeretünk hivatkozni a tudás fenségére s a tudományt hatalom gyanánt imádjuk: na- )i rendre térünk a tudomány vívmányai mellett s ha az reá mutat arra amit tennünk kellene, a menekülést nem a baj el- láritásában keressük, hanem veszély idején. a feje vesztett sokat-tevés, közönséges nyelven a szalma-szálhoz kapkodás dcsinyes jelenségei között szidjuk épen a tudományt s annak representálóit, kik pedig kötelességüket a baj elhárítására irányzott javaslatokkal megteszik. Gyulavárosa a regale megváltáshoz szükséges 250 ezer forinton felül, mint tudjuk 50 ezer frtnyi túl kölcsönt vett fel s most az emberek azon törik fejőket, mit is csináljanak hát az 50 ezer forint tál. Egyik vendéglőt akar építeni redout tál, hogy legyen fényes terem ahol tán czolhassunk s hol gyermekeinknek nyilha tik alkalom egy kis heveny lefolyású hektikára szert tenni, ha hozzá, a hajlam meg van; a másik a népkertben állítandó csarnokkal akar több alkalmat nyitni tivornyára, arra azonban hogy endemicus kórokban annyira gazdag, epidemiákr annyira hajlandó egészségügyi viszonyain kon javítsunk, ez a gondok legutolsója Ezért látjuk,hogy emelkednek rendre köz ségeinkben a fényes vendéglők, de egy ártézi kuttal még csak egy község tett próbát, igaz, hogy a kísérlet ez ideig nem valami biztató, annak oka az okszerütle gazdálkodás volt, aminek más neve a vál lalkozás körüli fukarkodás. — Hiába fős vény többet költ, rest többet jár. Gondoskodjunk ennélfogva uraim ne csak a jó borról, hanem a jó vízről is közönség számára. Felvetettük ez annyin fontos kérdést, tessék hozzá szólani, ki mi ként véli és minél hamarabb megoldhatónak? Gyula, 1887. május 4. Dr. Kovács István. Békésvármegye tekintetes törvényható sági bizottsági tagjaihoz. Békésvármegye tekintetes törvényhatóság bizottsága f. évi tavaszi közgyűlésének bátáride jéül f. évi május hava 16-ik és következő napjai tüzetzén ki, — erről a tekintetes bizottság tagjai oly felhívással értesittetnek, — hogy a kőzgyü lésen megjelenni és a közügyek elintézésében résztvenni méltéztassanak. Tárgysorozat: 1. Alispáni jelentés a megye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről 2. A közigazgatási bizottság jelentése az 1886. év második feléről. 3. A megyei árvaszék rendszerinti jelen tése az árvaügyek 1886. évi állapotáról. 4. A megyei árvapénztár pénzkészletének elhelyezése tárgyában szükséges intézkedések. 5. Debreczeny Endre gyomai járási főszolgabíró elhalálozása folytán megüresedett gyomai főszolgabírói s az ennek betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állások választás utján leendő betöltése. 6. A megyei állandó választmánynak 26 taggal leendő újjá alakítása. 7. A megyei központi választmányba egy uj tagnak választása. 8. Az egyenes adók felszólamlási bizottsága ba két rendes és két póttag választása. 9. A megyei tiszti nyugdíj igazgató választmányban megüresedett egy tagsági helynek be töltése, és két orvos választása. 10. A megyei építkezési felügyelő bizottságba egy tagnak választása. 11. A megyei közkórházi bizottságba egy tag választása. 12. Arlejtező bizottságba egy tag választása. Miniszteri rendeletek. a) A m. kir. belügyminiszter urnák rendeleté a kisdedóvodák felállítása iránt alkotott megyei szabályrendelet tárgyában. b) Ugyanannak rendelete kisdedóvodák és gyermek menhelyek felállítása és szervezése tárgyában. — Ezzel kapcsolatosan a megyei állandó választmány véleménye. c) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur rendelete a megyei pénztárban kezelt „budapesti vakok intézeti alapítvány“ összegének felterjesztése iránt. Ezzel kapcsolatosan a megyei állandó választmánynak ide vonatkozó véleménye. d) A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur rendelete a m. kir. államépitészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére vonatkozólag. e) Ugyanannak rendelete az állam utak fenntartása körül követendő eljárást illetőleg. f) Ugyanannak rendelete a kér. kir. felügyelők hatáskörének szabályozása tárgyában. Ezzel kapcsolatosan az állandó választmány véleménye. g) Ugyanannak rendelete a megyei közmunka szabályrendelet tárgyában. Ezzel kapcsolatosan az állandó választmány véleménye. 13. Törvényhatósági levelek: a) Vasmegye közönsége a Romániával kötendő vám- és kereskedelmi szerződésben a magyar buzánák és állattenyésztésnek mérsékelt védvámokban leendő részesítése iránt az ország- eyülés képviselőházához intézett felirata pártolása tárgyában. b) Barsvármegye átirata az 1886. évi XXI. törvényezikk 27. §-ának megváltoztatása tárgyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratának pártolása iránt. 14. Pénztári ügyek. 15. Az állandó választmány előterjesztései: I. A megyei pénztárak és alapok, valamint a községi pénztárak és alapok, továbbá a községek gyámpénztári számadásainak megvizsgálása iránt. II. A gyulai és orosházai kőutakon szedendő vámdijak megállapítása tárgyában. III. A békési kőuton szedendő vámdijak megállapítása iránt. IV. Az 1888. évi megyei közmunka váltsági árak meghatározása tárgyában. I V. A megye háza hátsó udvarából létesítendő kijáráshoz szükséges földterület kisajátítása iránt. VI. B.-Gsaba községnek a közgyűlések számáról idejéről s a tanácskozás ügyrendjéről alkotott szabályrendelete tárgyában. VII. Ugyanannak a községi kötelékbe való felvételi dijak szedéséről készitett szabályrendelete felett. VIII. Uj-Kigyós község szervezési szabályrendelete iránt. IX. Ugyanannak a tisztviselők segéd- és kezelő valamint a szolgaszemélyzet fizetése, és napi dijairól alkotott szabályrendelete tárgyában. X. Ugyanannak a közgyűlések száma és idejének meghatározása tárgyában alkotott szabályrendeletét illetőleg. XI. Ugyanannak a községi kötelékbe való felvételi dijakról alkotott szabályrendelete tárgyában. XII. Ugyanannak a napszámosok megadóztatásáról szóló szabályrendelete iránt. XIII. Orosháza község szervezési szabályrendelete tárgyában. XIV. Ugyanannak a közgyűlések ügyrendjéről szólló szabályrendelete iránt. XV. Tót-Eomlós község szervezési szabályrendelete tárgyában. XVI. Ugyannak a közgyűlések ügyrendjéről alkotott szabályrendeletek felett. XVII. Gsorvás község szervezési szabályrendelete tárgyában. XVIII. Ugyanannak az elöljárók, segéd kezelő és szolgaszemélyzet fizetéséről és napidijairól szólló szabályrendelete iránt. Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva.
