Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-01 / 18. szám

HpP „R é d y i“-re kért változtatását a belügyminisz­ter engedélyezte. Eudrödöu a Körös folyóból a napokban ismeretlen női hullát fogtak ki. A bullát eltemetés előtt orvo8rendőril''g bonczolták, de rajta semmi kiilerőszak nyomát nem észlelték. Pályázati hirdetmény. A szarvasi kir. já­rásbíróságnál 360 forint évi segélydijjal egybe­kapcsolt egy joggyakornoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltó- ságu m. kir. igazságügyminister urnák f. évi 1291. I. M. E. szám alatt kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabály­szerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is fel­szerelt kérvényüket, eme hirdetménynek a »Bu­dapesti Közlönyében lett harmadszori megjele­nésétől számított 2 hét alatt az 1874. évi október hó 15-én 3436. I. M. E. sz. a. kiadott bírói ügy­viteli szabályok 5. §-ban körülírt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a ké- sőbben érkezendő, vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. Kelt B.- Gyulán, 1887. ápril 21. — N o v á k, elnök. Pályázati hirdetmény. A b.-csabai kir. járásbíróságnál 1000 frt évi fizetés és 200 frt lakpénz élvezetével egybe kapcsolt egy albirói állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekin tétéből a nagyméltóságn m. kir. igazságügymi niszter úrnak folyó évi 1651. J. U. E. sz. a. kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik a fent irt állást el nyerni óhajtják, hogy szabályszerüeu bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlönyében lett harmadszori megjelenésétől számított két hét alatt az 1974. okt. 15-én 3436 J. M. E. sz a. kiadott bírói ügyvit. szabályok 5. §-ában kö­rülirt módon hozzám annál bizonyosabban be- küldják, minthogy a későbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. — B.-Gyulán, 1887. ápril 22-én. — Novák elnök. Aki már mindent megkísértett és csak pénzétől, mint ez közönségesen megtörténni szo­kott — de nem tyúkszemei, szemölcsei és bőr kérgesedéseitől szabadult meg, annak ajánljuk miudenütt a hírneves gyógyszertárakban rövid idő alatt nagy hírre kapott — Yisnya-Meissner gyógy­szerész tyúkszem tapaszról szélé ingyen tervraj­zokat kérni, vagy forduljon levelezőlapban a Vis- nya-Meissner gyógyszerész központi-szétküMési raktárához Pécsett 1211. szám, honnan e tervraj­zok bárkinek megrendelésére ingyen és bérmentve megküldetnek. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Állat kiállítás B.-Csabán. A békésmegyei gazdasági egylet B.-Csabán, 1887. május 29-én az egylet által 1881-ben 9 évre megállapított és megyeszerte váltakozva meg­tartandó rendszeres állatkiálJitásoknak hatodikat, mely egyúttal központi, az ezeknek 1881-ben előre kihirdetett teljes programmja szerint, fogja megtartani a következő módozatok szerint: Rendező: Sztraka György szolgabiró úr. Kiállíthat minden békésmegyei fakos, akár tagja a gazdasági egyletnek, akár nem, — me­gyén kívüli csak akkor, ha egyleti tag. A bíráló bizottságok minden osztályra kü­lön a rendező és egyleti elnök által egyértelem- ben előre fognak megalakittatni. Kiállító azon osztályban bíráló nem lehet. A díjazás-a kiállítás tartama alatt a tárgyakra kifüggesztendő. — Az osztályok jegyzői által indokoltan szerkesztendő bírálatok a lapok és értesítő utján közhírré fog­nak tétetni. Elvinni a kiállított állatot, akár adatott el akar nőm, csak a kiállítás befejezte utáu szabad, különben nem dijaztatik. Belépti dij felnőttekre nézve 20 kr, gyer­mekekre 10 kr. Egyleti tagul aláírhatni a rendezőnél és az egyleti titkárnál. Kiállítható: ló, szarvasmarha, juh, sertés és baromfi. Kiállítási helyiség: a vásártér. Az álla­toknak május 28-ika déli 12 óráig fel kell vezet­tetniük. A bejelentésnek, a tulajdonos, annak lakása és kiállítandó állat megnevezésével Bztraka György rendező urnái május 24 ig kell meg történni. Ta­karmányról a kiállító gondoskodik. Dijjat csak oly állat kaphat, a mely 3 hó óta a kiállítónak birtokában van, mit kétely ese­tén igazolni tartozik. A bírálat május 29-én délelőtt történik. Az Ítélet d. u. 4 óráig kihirdettetik. A baromfi a kiállítónak saját ketreczeiben állítandó ki. A bíróságnak a kitűzött dijakon kí­vül minden állatfajnál díszoklevelek is állnak ren­delkezésére a szükség szerinti mennyiségben. Ura­dalmak és nagybirtokosok érmekkel és díszokle­velekkel dijaztatnak. Ha valamely tulajdonos 5-nél több darab bél álló egynemű állatcsoportot állít ki, az mint gyűjtemény fog megbiráltatni. Dijak: a) A lovaknál. Minthogy a sikerült anya- és csikókanczá- kat az idén május 29-én délután, a kiállítás szín­helyén az állam díjazza, egyletünk csupán a 4 éven felüli ménekre nyit versenyt és dijazza az 1-sőt 20 db. 4 frtos arannyal vagy arany érem­mel, a 2-Kát 20 db ezüst frttal vagy ezüst érem­mel, a 3-kat bronz érnmmel. b) A szarvasmarhánál a bírálat 3 főszem­pontból, az igavonás, hústermelés és tejelés szem­pontjából ejtetvén meg. 1. A 3 éven felüli bikáknál és teheneknél külön-külön első dij: a hazai fajnál 20 db 4 frtos arany vagy aranyérem; a külföldinél 20 drb 4 frtos arany vagy aranyérem; a keresztezettnél 20 drb 4 frtos arany vagy aranyérem, és azonfelül a három, esetleg két, első díjas bika és tehén leg- jelesbikének külön-külön arany díszoklevél. 2-ik dij: a hazai fajnál 8 drb 4 frtos arany vagy ezUst érem; a külföldieknél 8 drb 4 frtos arany vagy ezüst érem; a keresztezettnél 8 drb 4 frtos arany vagy ezüst érem. 2. A 2—3 éves bikáknál és üszőknél külön- külön a hazai, külföldi és keresztezettnél 1-sö dij ezüst érem, 2-ik dij bronz érem. 3. Az 1—2 éves bikáknál és üszőknél ugyan- ly dijak osztatnak ki. 4. A 4 éves tinóknál: a) saját bikától a hazai, külföldi és keresztezett fajoknál 1-ső dij ezüst érem, 2-ik dij bronz érem, b) idegentől l-ső dij mindhárom fajnál bronz érem. Jármos tehén fogatnál 1-ső dij mindbárom fajnál 8 drb 5 frtos arany, vagy ezüst érem, 2 ik dij 4 drb 4 frtos arany, vagy bronz érem. c) A jutóknál. 2-ik szempont külön dijaztatik: 1-ső a gyapjú, 2-ik a hústermelés. 1. A gyapjú szempontjából: a) a finom gyap­jasnál kos és anya külön-külön 1-sö dij 4 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 2 db arany vagy bronz érem; b) a fésűsnél kos és anya külön külön 1-ső dij 4 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 2 drb arany vagy bronz érem. 2. A hús szempontjából: a) belföldinél kos és anya külön-külön 1-ső dij 4 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 2 drb arany vagy bronz érem ; II a külföldinél kos és ..nya külöu-külön I ső dij 4 drb arany vagy ezüst érem, 2-ik dij 2 drb arany vagy bronz érem. d) A sertéseknél külön dijaztatnak a zsirfa- jok és külön a hús fajok. 9 A zsirfajnál, kan és kocza külön, 1-ső dij 4 db arany, vagy ezüst érem, 2-ik díj 2 drb árany vagy bronz érem. 2. A Ima fajnál, kan és kocza külön-külÖD 1-sö dij 4 drb arany vagy ezüst érem, 2 dij 2 db arany vagy bronz érem. e) A baromfiaknál. Kiállítható: lúd, kacsa, pulyka, tyuk, galamb és esetleg házi nyúl. Ri- osztathatik összesen 10 drb 4 frtos arauy és 10 ezüst érem. Kelt B. Csabán, 1887. ápril 15-én. A békés' megyei gazdasági egylet Mokry Sámuel, egyl. titkár. Beliczey István, egyl. elnök. Az arad-békésmegyei élő vízcsatorna felső torkán létező csözsilip kezelési szabályzata. (Tervezet.) 1. §. A vascsőzsilip vizfelöli oldalán az élő­víz társulat egy mérczét állít fel, melynek 0 pontja a gyula-vursándi mércze 0 pontjával megegyező függővel bir, azaz 86.140 mtr az ádriai teuger- szin lelett. A mércze 5 mtr hogy azon a legna­gyobb árvíz is olvasható legyen, a mely Gyula- Varsándon az 1881. évi árvíz alkalmával 91.21 m. függővel bírt, vagyis 5.07 mtr. vízállásnak fe­lelt. meg. A mércze felállítását és ellenőrzését — tekintve, hogy az élőviztársulat műszaki közeg fölött nem rendelkezik — az Alsó-Febér-Körös társulat mérnöki hivatala foganatosítja. 2. §. A vascsőzsilip mindenkor lezárandó, ha a Fehér-Körös áradása Kis-Jenőből jelezve van és ha az alkalmazott mérczén a vízállás a 2.46 m. elérte. Jelzett áradás esetén a zsilipőr tartozik éj jeli szolgálatot teljesíteni, hogy a zsilip a meg jelölt vízállásnál — éjjeli áradást feltételezve — elzárható legyen. 3. §. Rövid 1—2 napig tartó áradások után ba a viz ismét 2.46 m. vízállásra leszállt, a zsi­lip újból kinyitható. Hosszabb vagyis 2 napnál tovább tartó ára­dások alkalmával, vagy pedig egymást rövid idő- közökben követő több rendbeli árvizek elvonulása után a zsilip mindaddig ki nem nyitható, mig a élövizcsatorna alsó torkán épített zsilip kinyitása lehetővé nem válik. 4. §. A vascsőzsilip kinyitásáról és bezárá­sáról a csabai vasúti osztálymérnökség a társu­lati elnökség utján táviratilag értesítendő, hogy az a csabai bukógát nyílásának kellő időben való elzárása által a vasúti vízszükséglet fedezésére vizmcdenczéjét megtölthesse. 5. §. Nagyobb és hosszabb ideig tartó ár vizek alkalmával ha nótán a m. kir. államvasutak által létesített és árvizek jelzése alkalmával min­denkor megtölthető vizmedenczéből a viz annyira kifogyna, hogy a vasút szükségletét már nem volna képes fedezni, az osztálymérnökség kéré­sére a vascső kinyitása a társulati elnökség által elrendelendő, hogy a vizmedencze újbóli megtöl­tése lehetővé tétessék. A ésabai vasúti osztálymérnökség köteles azonban a vizmedeDCze megtelését táviratilag a társulati elnökséggel tudatni, hogy az a zsil p el­zárását elrendelhesse. Ezen mulasztásból netán származó károkért a vasúti osztály-mérnökség fe­lelős. Ha ezen eset oly időben adná magát elő, a midőn a csahosi nyílt csatornában még nagyviz van, akkor a zsilip, ba a vízállás 3.46 m. felül áll egyáltalában ki nem nyitható. 3.46 m. vízál­lásig a víz csak a cső fél lefolyási szelvényén bo* csátható ki. Rendkívüli alkalmakkor előfordulhat oly eset is, hogy a vasúti osztály mérnökség daczára an­nak, hogy a vízállás a csohosi nyílt csatornában a 3.46 mtrt meghaladja, kéri illetőleg követeli a zsilip kinyitását; annak foganatosítása csak ak­kor rendelhető el, ha az a társulati érdekeltek károsodása nélkül történhetik. A zsilip kinyitásá­ból származó netáui károkért valamint töltés, me­der stb. rongálásokért a m. kir. államvasutak fe­lelősek. 6. §. Miután az élővíz csatorna a felső zsi­lip közvetítésével a József Nádor malom csatorna vizével tápláltatik, és miután a Nádor malom csa­tornából a minden évben eszközlendő tisztítása czéljából a viz több héten át elvonatik, tehát az élöviz táplálása is ezen időtartam alatt szünetel és miután ezen időszak a nyári hónapokra esik, a midőn a Fehér-Körös vízállása különben is ala­csony ; azért az egyes városi, de különösen a vas­úti vizmedencze vízzel való ellátása czéljából szük­séges ezen tisztítási időszakot illetve a butyini vizosztónak elzárását idejekorán az érdekeltekkel tudatni. Megkeresendő tebát a Nádor malom csa­torna társulat, hogy a butyini zsilip elzárásának időpontját legalább 6 héttel előbb tudassa a tár­sulattal. A társulati elnök köteles erről az érde­kelteket de különösen a vasúti osztálymérnöksé­get értesíteni, hogy azoknak módjában legyen vizmedenezéjüknek vízzel való ellátásáról gondos­kodni. A vizinedenczék megtöltése alulról felfelé történik. 7. §. Csapadékdus esztendőkben a midőn az áradások egymást érik, vagyis a midőn a viz hir­telen felárad és hirtelen leapad minden veszély el­kerülésére a zsilip mindkét kapnja éjjelre le­eresztendő. 8. §. Ezen szabályzat keresztülvitelével a társulati elnökség bizatik meg, a melyhez egy­szersmind minden erre vonatkozód kérelmek és panaszok beadandók. 9. §. Tekintve, hogy a társulat műszaki kö­zeg felett nem rendelkezik, és tekintve, hogy az Alsó-Fehér-Körös társulat gáttestében van ezen zsilip elhelyezve ; a vascsőzsilip kezelésének fel­ügyeletével és ellenőrzésével az Alsó-Fehér-Körös társulat mérnöke bizatik meg. A társulat által al­kalmazott zsilipőr tőle nyeri utasításait, annak kezelésére vonatkozólag. A zsilip kezelésénél ta­pasztalt hiányairól vagy a zsiliptesten netán elő­forduló megrongálásokról a társulati elnökséget értesíti. Árlejtési hirdetmény. A gyulai iparos ifjúság önképző' s betegsegélyző egylete sugárúti üres telkén az egylet czéljainak megfelelő ház építé­sére ezennel 3146 frt 6 kr. költségvetési tétellel árlejtést hirdet. Vállalkozni óhajtók, — akik csakis gyulai építészek lehetnek — felhivatnak, hogy 250 frt bánompénzzel ellátott zárt ajánlataikat 1887. évi május hó 15-én d. II. 5 Óráig Sál József egyleti elnöknél annyi­val is inkább adják be, mivel azontúl ér­kező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Építési terv, melyet vállalkozó megvenni köteles, továbbá költségvetés és és épitési feltételek ugyancsak Sál József elnöknél tekinthetők meg. Gyulán, 1887. évi április 25-én tar­tott választmányi ülés megbízásából. Kohn Dávid, Sál József jegyző. 59. 1—1 elnök. HIBIIETSSES. Védjegy 319« és 820. sz. Használati utasítás magyar vagy német nyel­ven, bizományosaim névsorával ellátva min­den üveghez ingyen mellékeltetik. FIGYELMEZTETES. Az általánosan ismert, jó hírnévnek örvendő s több olda- lúlag kitüni etett sós borszesz készítményem — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén az utóbbi időben kitéve, elhatá­roztam, hogy azokon czímjegyemet módosított s arra kék nyo­matban saját. házam külső alakját veszem föl, bejegyeztetvén egyszersmind védjegyként a budapesti iparkamaránál. SÓSBORSZESZ gyors enyhítést eszközöl : csúzos szaggatás, fagyás, fog- és feifájdalmak, szemgyengeség, bénulások stb. stb. ellen. Fogtisztito szerül is igen ajánlható, amennyiben a fogak fényét elősegíti, a fog húst erősbiti és a száj tiszta, szagtalan ízt nyer a szesz elpárolgása után, valamint ajánlatos e szer fejmosásra is, a hajidegek erősítésére, a fej- korpaképződés megakadályozására és annak eltávolítására. Ara egy nagy üveggel 80 kr. Kis üveggel 40 kr. Brázay Kálmán, Budapest, IV. Muzeum körút 23. szám. Kapható B.-GyulánFerentzy Alajos, Kohlmann Ferencz, Szmetán Fülöp utóda, özv. Fóhn Jánosné Goldstein M., Erkel R., Bán István, Silberstein József, Kutschern J. Sonnenfeld Miksa, Lustig Adolf. Békés-Csabán: Biener B. és Laszky, Déosey 3. Fischer M. H. Kugel S., Rasovszky M., Vidovszky K- Orosházán: Vandlik J., Rosenthal M., Városy Lajos, Bruokner Lipót, Posevitz Kornél, Grabner Pál, Supkégel Béla, Szekula és Fridrich. Nagy-Zerinden: Gombó Jakab, Weis* A. 47. 2—3 ill. Árverési hirdetményi kivonat. A békési kir. jbiróság miut telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, bogy Polgár Igoácz f.-gyar- mati lakos, és a Szeghalom vidéki takarékpéoztár részvénytársaság végrebajtatóknak Bálint János végrehajtást szeuvodó elleni 400 frt, illetve 2543 Irt 30 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti vég­rehajtási ügyében a b.-gyulai kir. törvényszék (a szeghalmi kir. jbiróság) területén lévő f.-gyar- mati 1191 számú tjkvben fekvő A I. 1—8. r. sz. alatt felvett */* telekre az árverést 1491 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és bogy a fennobb megjelölt ingatlan az 1887. évi május hó 16. napján d. e. 9 órakor F.-Gyár.. at községházánál megtartandó nyilváuos árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat­lan becsárának 10°/o-át, vagyis 149 Irt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­vember hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazság- ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék- képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság tkvi hatósága. Békésen, 1886. február 2-án. Pallay Jenő, 67. 1—1 kir. aljbiró. fi Van szerencsém a t. közönség . tudomására hozni, hogy ; férfi ruha készítő fizietemet , a mai naptól fogva, a főutezán levő i Bauer Lipót ur házába helyeztem át. i Valamint ezelőtt, úgy ezután is 1 fötörekvésem leeud, hogy t. megren­delőimnek igényeit minden tekintet­ben kielégítsem, s ezáltal további becses pártfogásukat kiérdemeljem. Tisztelettel: 66. i—i Mich Ferencz, férfi szabó. Ugyanott egy fiú tanonczul felvétetik. A

Next

/
Thumbnails
Contents