Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-17 / 16. szám
Szombat reggelre virradóra noha hóval vegyes hideg, de mégis rendkívül jótékony eső áztatta a múlt heti orkánszerü szél után száraz ságtól tikkadt őszi s tavaszi vetéseket. Eljegyzés. Jávor tíyula vasúti hivatal nők eljegyezte Vidovs zky Irén kisasszonyt Vidovszky Károly csabai kereskedő kedves és bá jós leányát. Szeghalmon a fösorozásra megjelent T e r é n y i Lajos m. h. főjegyző s Dr. Kovác István m. főorvos urnái és a „Békés“ szerkesz tőjénél folyó hó 12-én a szeghalmi járás közsé geiuek elöljárói tisztelegtek s hálás elismerésü két és köszönetüket nyilvánították előttük amaz élénk tevékenységért s odaadó önzetlen buzga lomért, melyet a sárréti vasút létesítésé nek kérdésében s a vasútra bizottságilag javas- latba hozott összeg megszavazásának biztosító sára tollal és szóval kifejtettek. A sárréti köz ségek elöljáróinak eme figyelme is egyik eclatans bizonyítéka annak, hogy mily fontos és életbe vágó érdekeiket látnák kielégítve a sárréti vasút létesítése által. Az éiöviz-csatorna ügyéhez, A földmi velés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter ren delete folytán az élővíz-csatorna felső torkolati zsilipjének a b,-gyulai m. kir. folyammérnöki hi vatal által leendő átadása a társulat által leendő átvétele az építési költségek, leszámolása, a keze1 lési szabályzat megállapítása s egyéb szükséges intézkedések megtétele iránt, a VI. kerületi kul túrmérnökség, a gyulai folyammérnökség, a m kir. államvasutak igazgatósága, az alsó-fehér körösi öblözet elnöksége és az élővíz csatorna társulat közbenjöttével megyei alispán ur elnöklete alatt a f. hó 16-án vegyes bizottsági tár gyalás tartatott. A bizottság kimondotta, hogy a zsilip építési költségeinek fele része az élővíz társulatot terheli, hogy továbbá az átadás illetve átvétel iránt előlegesen foganatosítandó helyszíni szemle szükséges, a melynek megtartására bi zottságot is küldött ki, s hogy végül a kezelési szabályzat megállapítása s a többi szükséges in tézkedések megtétele a társulati közgyűlés ha táskőrébe tartozik. Orosházán a függetlenségi s negyvennyol czas párt bivei husvét másod napján a párt klub jában értekezletre gyűltek össze. A négyszázat túlhaladó számmal megjelent választó polgárok előtt dr. László Elek pártelnök az egybehívott gyűlés czélját tudatva, kérdést tett, vájjon az orosházai függetlenségi és 48-as párt az egyenlő ség, testvériség és szabadság zászlóját felbontani s győzelme érdekében a harczot e zászlóhoz hűtlenné lett párttal szemben felvenni s győzelemre segíteni akarja-e? A pártelnöknek hazafiui hév vei tartott lelkesítő beszédére az értekezlet egy hangulag igennel és hosszas éljenzéssel felelt. Dr. Leadó Elek bizonyos szubjektív jellegű okok miatt a pártelnökségről leköszönvén, lemondását azzal menti ki, hogy a párt élén tovább maradása az ügynek inkább árthatna. Miután dr. László ismé telt felkérések daczára a további elnökséget nem fogadta el, eddigi tapintatos, buzgó s ernyedetlen működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavazta tott. Helyébe egyhangúlag Herczegh Géza ügyvédet választották pártelnökül, alelnökül Czikora Györgyöt, jegyzőül szintén egyhangúlag Széberényi József ügyvédet. Választatott továbbá 100-as bi zotlság s a napokban népgyülés lesz hirdetve, a melyen több jeles országos képviselő megjelené- söket már előre kilátásba helyezték. Bokrosodott lovak. Csausz Lajos lovai f. hó 12-én délután elragadtak és a főúton végig szágulva kitörtek egynéhány lámpaoszlopot is. Pi roska György koé6Ís a lovak közé esett de oly szerenesésen, hogy] számba alig vehető könnyű sérüléssel szabadult meg a halálos veszélytől. Szeghalmon az ujonczállitás csütörtökön fejeztetett be. A katonai badjutalék itt sem futotta ki, amennyiben a járás 10 katonával és az egész póttartalékkal adós maradt, — a honvédség legkisebb kielégítési szükséglete azonban teljesen kikerült. Vizbefult tutajosok. Szarvason Huszarik György és Bemko N. fuvarosok nagypénteken délután a Körösön fenyő szállakat szállítottak. Kun- Szent-Márton határában azonban a roppant erős szélvihar folytán lovaik nem tudtak átúszni egy mélyebb kiöntésen s a hat ló említett két lova sával együtt hosszas vergődés után a Körösbe fulladt. Harmadik társuk, ki a tutajon állva kormányzott, szerencséseu kimeuekült. Szarvason a szabadelvű párt f. hó 11-én délután tartott gyűlésében a városnak három évvel ezelőtt volt képviselőjét Móricz Pált egyhangúlag kikiáltotta jelöltnek, Választottak végrehajtó bizottságot, melynek elnöke M i k o 1 a y Mihály ügyvéd, alelnöke dr. Zsilinszky Endre tanár, jegyzője dr. S a 1 a c z Oszkár ügyvéd. A szarvasi negyvennyolezas párt továbbra is a mostani ofezággyülési képviselő H a v i á r Dániel körül sorakozik. Gyomán a negyvennyolezas párt körében is megindult a választási mozgalom. Ünnepen megalakult a végrehajtó bizottság s a kerület jelenlegi képviselőjét H o i t s y Pált kiáltotta ki jelöltnek. A szabadelvű párt — mint már közöl tűk — hallomás szerint Légrády Károly fővárosi nyomdatulajdonost akarja felléptetni. Csabán Aradi Gerő színtársulata teljesen megnyerte a közönség tetszését, de ami lényege sebb megnyerte támogatását is, mert mint öröm mel értesülünk, a bérlet noha a gyűjtés még nincs befejezve, igen szép sikerrel folyik és még foko zatos reményekre jogosító. Az eddigelé szinreke rült „Parasztkisasszony“, „Csókon szerzett vőle gény“. „Széchy Mária“ s különösen „Rip-Rip mindenik mintaelőadásnak vált be, — az operette egyébként túlsúlyban van a drámai erők fölött noha abban is figyelemre méltó, sőt igen jeles erők szerepelnek. — Szivünkből óhajtjuk, hogy a gaz dag csabai közönség kitartó legyeu Tbália após (ólainak támogatásában. A belügyminiszter az adófelszólamlási bi zottsághoz, elhalt Szigethy Lajos gyulai ügyvéd helyébe helyettes elnökké Kertay Zsigmond urat nevezte ki. A békési elöljáróság választást helyben hagyó megyei közgyűlési határozatot megfeleb bezték Igaz Károly, id. Somlyai Gábor, Csonk Sándor és társai viszont a közgyám megfelebbezte a választását elrendelő határozatot. Halálozás. Vésztőn Szlabur Gézáné, szül Tomka Róza asszony csütörtökön d. e. 10 órakor élte 24-ik, s boldog házassága 4-ik évében jobb létre szenderült. A boldogult hült tetemei pénte ken tétettek nagy részvéttel örök nyugalomra. Nyugodjék békével! Hogy tyúkszemeink, szemölcsök és börkérgesedéseinktől mindenkorra veszély és fájdalom nélkül (nemcsak pénzünktől) megsza baduljunk, ajánljuk olvasóinknak a rövid idő alatt nagy hírre kapott Visnya-Meissner gyógy szerész féle tapaszróli ingyen tervrajzokat, min denütt a hírneves gyógyszertárakban kérni, vagy ezek ingyen és bérmentes beküldése végett leve lező lappal a Visnya-Meissner gyógyszerész féle központi-szétküldési raktárhoz Pécsre 1211. szám fordulni, honnan ezek bárkinek minden költség nélkül megküldetnek. Törvényszéki csarnok. 1887. ápril % (Szándékos emberölés kísérlete, lopás és megvesztegetés. 1885. szeptember 8-án Kolop Ferencz F Rónj'ai Sándorral összebeszélt, hogy éjnek idején egy kis kukoriczát szereznek; el is mentek zsákokkal fölszerelve öcsödi lakos Enyedi Imre kukoriczás földjére s már teli is rakták zsákjukat, — midőn a tulajdonos meg- neszelvén a rabló-garázdálkodást, vasvillára kapott s igy kiment a tolvajok közé sommás utón igazságot tenni. — F. Rónyai Sándor megérezvén a sáfrán illatot, elmenekült véűz elől; ámde Kolop Ferencz nem akarta zsákmányt elhagyni, igy aztán zsákostól fu tott a mig birt, — azonban csakhamar utol éretvén, a zsákot eldobta s védelmi állást foglalt, mig ezek történtek Jordán Bálint is kijött a tanyájáról; ezt látva Kolop, torka szakadtából elkezdett kiabálni, hogy: „Bálint lopják a kukoriczádat, — itt a tolvaj.“ — Természetes, hogy Bálint jogait védelmezendő szintén nekiment a jámbor Enyedinek, — azt hívén, hogy tolvajjal van dolga. — így tör tént, hogy Enyedit közös erővel elverték, ! pedig oly annyira hogy a szenvedett sérelmekből 35 nap alatt gyógyult fel; — az orvos a sértett fején 18 sebet constatált. — Vádlottakat másnap a csendőrség letartóztatta. — Jordán Bálint s ennek rokona Izbéki Sándor azonban 10—10 frtot adott az őrsparancsnok' nak azért, hogy ereszsze őket szabadon. — Ámde a lelkiismeretes csendőr a pénzt be szolgáltatta a járásbíróságnak; s igy a két jó madárt a megvesztegetés vétsége is tér helte. — A kir. törvényszék Kolop Feren czet tulajdon elleni kihágás és súlyos testi sértés büntette miatt 2 és fél évi börtönre Jordán Bálintot megvesztegetés és súlyos testi sértés büntette miatt 2 évi börtönre; F, Rónyai Sándort tulajdon elleni kihágás miatt 12 órai elzárásra és Izbéki Sándort megvesztegetés vétsége miatt 20 frt pénzbüntetésr ítélte. — A kir. ügyész az egész ítélet ellen felebbezett, főképen azért, mert Kolop Fe renczet és Jordán Bálintot emberölés kísérletével vádolta; a törvényszék azonban csakis súlyos testi sértés bűntettet állapított meg Vádlottak közül Kolop Ferencz és Jordán Bálint felebbezett. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Néhány szó a békésmegyei szarvasmarha tenyésztés állapota és javításáról. Vége. A pór nép szarvasmarha tenyészetét a megye gazdasági egylete volna hivatva előmozdítani : 1- ször az által, miszerint hatna oda, hogy minden község köteles legyen oly tenyészbikát tartani, a melyre egy bizottság kimondja, hogy nincs hibája, a mely bizottság minden évben megvizsgálván a megyében lévő ösz- szes községek bikáit, a melyiket aztán nem talál alkalmasnak mustrába tétethesse, s a község köteleztessen uj bika bevásárlására. 2- szor a gazdasági egylet hasson oda, hogy a községek földeik egy részén mesterséges legelőt készítvén, azt jutányosán engedje át a községek marhái számára; 3- szor a gazdasági egylet tűzzön külön dijakat a szegényebb parasztok szép 2 vagy 3 éves üsző és bikáira, még pedig oly képen hogy a jobb módú gazdák marhái ezen versenyről kizárassanak. Ily módon a szegényebb sorsú pór nép ben is fel lesz költve a tettvágy, s egy pár év alatt oly szép állatokat hoznak díjazásra, melyet bárkinek megmutathatunk. A nagybirtokosoknál már egészen másként áll a dolog, mivel azoknál ily kis ered- ménynyel nem elégedhetünk meg. Lássuk hát, hogy kellene azok tenyésztését előmozdítani ? hogy lehetne azon számos akadályt, mely útjába áll a szarvasmarha te nyésztés előmenetelének, elhárítani? Tagadhatlan, hogy Békésmegyében a klimatikus viszonyok, különösen a csapadék hiánya sújtják a gazdát, megnehezítik a szarvas- marha tenyésztést, bajossá téve a mestersé ges takarmánytermelést és a mesterségese le gelők készítését. Ez egyik fő oka, hogy megye szarvasmarha tenyésztése oly alacsony fokon áll, hogy belterjesebb üzése oly nehézségekbe ütközik, melyek legyőzése csak nagy szakértelemmel biró gazdának sikerülhet. Ily viszonyok között ezen üzlet ágat csak úgy hozhatjuk virágzóeb állapotba, úgy tehetjük gyümölcsözőbbé, ha a gazdák állatjaikat okszerű eljárások alkalmazása által szükség és kivánalmaknak megfelelőbbé teszik ha termelési képességüket s ezzel együtt értéküket növelik. Azonban hogy ez kivihető legyen, a gazdáknak mindenek előtt ismerniök kell azt hogy milyenek a vidék szükségletei és kivá nalmai s ezek alapján kell kitüzniök a tenyész célt, melyen haladniok kell. Ezen czél, illetőleg tenyész irány kitűzése nem jár semmi nehézséggel annak, ki vidéke viszonyait s a szasvasmarha több oldalú lehetősségét ismeri. Lássuk tehát melyik tehetősséget fejlesz szűk. A tejtermelést nem tűzhetjük ki czélul mivel importált tejelő marha nem felelne meg klimatikus viszonyainknak, a magyar marhából pedig ha lehetne is tejelő marhát előlli- tani, ezek előállítása részint pedig csak a legmagasabb szakértelemmel próbálkozhatunk meg vele, mert másként nagyon kis eredményt tudnánk felmutatni, a tejet pedig úgy Sem va gyünk képesek értékesíteni. így mig el kell ismerni, hogy a szarvasmarha tenyésztés fejlődésének elő menetelét vidékünkön a tej ér- tékesithetlensége nagyban gátolja, ezen aka- dálylyal annál kevésbbé kell törődnünk, mivel Békésmegyében úgyis az erőtermelést és ezzel kapcsolatban — mint méllékczélt — a hústermelést kell tenyeszirányul kitűznünk. Azonban mielőtt ezen kettős tehetősség fejlesztéséhez fogunk, gondoskodjunk, hogy ál latjaink meglevő hibáit kiküszöböljük az által, hogy jó tenyészkiválasztást létesítünk s jó tenyészbikát hozunk, melynek beszerzése különösen ajánlható id. gróf Almásy Kálmán sár- kadi gulyája, mely e század elején alapittat- ván, ennélfogva jó tulajdonságainak átörökítésére biztosan számíthatnánk. így aztán, ha ezek által állatjaink hibáit kiküszöböltük, megkezdhetjük állatjainkkal a fentebb nevezett két tenyészirány fejlesztését. De hogy az állattenyésztés terén a jó eredmény biztos legyen gazdaságainkon egy reformot kell létesítenünk, t. i. a takarmány termelést kell szélesebb alapra fektetnünk. A takarmánytermelésről, nevezetesen a mesterséges takarmányfélék megválasztásáról és kezeléséről más alkalommal leszek bátor bővebben írni, most ezt mellőzve a takarmány értékesítéséről és feltakarmányozásáról mondom el nézeteimet. Ha ugyanis a takarmánytermelést szélesebb alapra fektettük, akkor fontoljuk meg hogy takarmányozzuk marháinkat, hogy a takarmányt minél j’obban értékesíthessük, s hogy a fent kitűzött czélt is elérhessük. Legjobb takarmányozás lesz mindenesetre az, ha kizsákmányoljuk azon időt, amikor a marha legjobban értékesíti a takarmányt, t. i. az első évet az által, hogy konczentrált takarmánynyal tartjuk borjúinkat, mivel ekkor termel az legjobban s e mellett attól sem félhetünk, hogy szervei elpetyh ülnek. Tehát első évben takarmányozunk akép- pen, hogy 10 hetes korig engedjük borjúinkat szopni s ekkor lassan válasszuk el az anyatejtől s elválasztás után jó szénával s 1—2 kiló darával tartsuk. Ily etetés mellett 1 éves korában köny- nyen felismerhető borjúinknál, hogy melyik tehetősség iránt viseltetik nagyobb hajiammal s mivel tenyészetünkben a föczél az erős igavonó állat előállítása, ekkor válasszuk ki borjúink közül az ökörnek valókat, a felmaradottakat pedig hústermelésre neveljük. Ezen időtől kezdve a két czél szerint különbözően takarmányozzunk. Az ökörnek szánt borjut egy éven túl ne tartsuk koncentrált takarmánnyal, hanem hajtsuk legelőre; télen pedig kukoriczaszár, árpa szalma, kevésbbé jó széna és kevés tengeri vagy sója bab darát adjunk neki Az ökör ily módon elég edzett is lesz, azonkivül ha mustrába mint hizó jól értékesíthető, mivel ezen takarmányozás által a testi tömegtermelést fokoztuk. A hizó marháknál folytatva az eddigi takarmányozást ; koncentrált takarmánnyal fejlesszük a hizási hajlamot és mint hizó marha 2—3 éves korában eladva, különösen ha a pozsonyi marhavásárok rendeztetnek, bizonyára nagyon jó és biztos jövedelmi forrást létesítene. Magától értetődik, hogy ezen takarmányozás mellett, különösen az első évben, nagy gondot kell fordítanunk a borjuk edzésére és egészségére s ezt oly módon eszközöljük, hogy nyáron a rendes meghatározott órában történő etetés után legelőre hajtsuk, télen pedig a szebb napokon akolba ereszszük, és istállójukat pedig 10—14 C. melegségi fok alatt tartsuk. Karoljuk fel tehát az eszmét s termeljünk több takarmányt azért, hogy több szarvasmarhát tarthassunk s nem csak azt étjük el vele, hogy egy uj jövedelmi forrás nyilik meg általa, hanem ezen kívül elérjük, hogy sok marhánk után sok trágyát nyervén a takarmánynövények által elvett föld megkeve- sedtét is pótoljuk a nagyobb termések által. S ha ez bekövetkeznék, ha az alföld szarvasmarhatenyésztése folyton emelkednék, a sok gondtól meggörnyedt gazdák homlokáról eltűnnének a redők s biztosabban nézhetnénk a bövő elé. Rack Géza. Az első magyar általános biztositó társaság Somssich Pál elnöklete alatt ma tartotta meg közgyűlését. Az előterjesztett 1886. évre vonatkozó zárszámla 1.011,562 frt 37 krnyi nyereséget tüntet ki. A közgyűlés elhatározta, hogy az alapszabályok szerinti levonások után fenma- radó 602,202 frt 60 krnyi tiszta nyereségből osztalékul minden egyes részvény után 200 frt fizettessék ki és a 2202 frt 60 krnyi maradvány a jövő évi számlára vezettessék elő. Közhasznú ezé- lokra 10,103. frt 65 kr. szavaztatott meg, mely összegből 5000 frt a magyar királyi honvéd tiszti özvegyek és árvák segély ellátási intézete javára adományoztatott. A társaság különféle tartalékai tetemesen emelkedtek, mert mint a mérlegből iátható, a minden megterhelés nélkül elővezetett készpénz díjtartalék a tűz és szállitmányi üzletágban 1.868,785 írt 45 kr. = 753/10°/0'ja a* évi készpéuzbeni díjbevételnek, az életbiztosítás dij- tartaléka 11.872,607 frt 52 kr., a részvényesek tulajdonát képező nyereménytartalék 1.980,078 írt 54 kr. Az értékpapírok árkülönbözeti tartalékra 286,040 frt 20 kr., bár a társaság tulajdonában levő és névértékükön felül jegyzett záloglevelek és elsőbbségi kötvények 7.715,200 frt értékben csak névértékben vannak felvéve a mérlegben. A tisztviselők nyugdíjalapja az 1886. év végével 463,205 frt 95 kr. és a Lévay-alap 62,269 frt 69 kr. A társaság összes biztosítéki lapja a mait évben kimutatott 18.028,671 frt 36 krról a lefolyt évben 19.008.987 frt 45 krra emelkedett, mely összegben a társaság birtokában levő és a későbbi években lejáró dijváltók értéke, mely a mait évben 6.425,037 frt 86 krról 9.785,087 frt 94 krra emelkedett, nincsen belefoglalva. A felügyelőbizottság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés megszavazta a felmentést. Az osztalék már e hó 26-ától kezdve kerül kifizetésre. Végül Hajós József igazgató- sági tag bejelentette a közgyűlésnek, hogy a gazdák jégkárbiztosi tó szövetkezete megalakult és működését megkezdte, a mit a közgyűlés tudomásul vett. Vasárnap, f hó 17-én utolsó nap !!! •X ■X LEG-TJJABB I B.-Gyulán a kápolna-téren nagy történelmi és mehánikai MUZEUM H H-X 1 45) 2—2 (általánosan családok számára). Különösen kiemelendök: A hófehórke a hét törpével és a herczeggel. Második Sándor orosz czár halálos ágyán. Fatima, a dohányzó török nő, hires keleti szépség. Az öt alvó díszes amoretták csoportja. A fecsegő asszonyok Forgó fej három arczczal és még több hírneves személyiségek. "Világ-lilriA panoráma, láthatók a nevezetesebb események. Egészen uj: 18S5- évi budapesti orszá- gos.kiállitás. Legújabb háború a szer- bek és bulgárok közt. Továbbá több mint 500 nagyszerű stereoscop- fényképek, transparent a legszebb természeti színben. JS^trcL-hcabinetben.: Ámor s Vénus díszes csoportja. A párisi nevető terem. SW Naponkint nyitva reggel 8 órától este 10 óráig; este fényes kivilágítás mellett. Miután ezen nagy kiállítás Európa legnagyobb városaiban és nemkülönben 1886. évben Budapesten az országos kiállítás alkalmával a legnagyobb kóztotszősben részesült. számos látogatást kér mély tisztelettel Verin 15. Muzeum- s panorama-tulajdonos Budapestről. NB. Egy nagy orgona (mestermö) fogja nagyérdemű közönséget mulattatni. Minden 8 nap után uj változás. Programm, vagy leírása a múzeumnak 5 kr.
