Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-17 / 16. szám

óm© tarifák szerint leszek jogosítva a helypénzt szedni évenkénti 6666 frt 66 kr, szóval hatezer­hatszázhatvanhat frt és 66 krt oszt. értékben. Bánatpénzül mellékelek a gyomai takarék- pénztárnak 381. számú betéti könyvet nevemre szóló 3000 frt betéttel. Kelt Gyulán, 1887. ápril 15. Grimm A. József. Ajánlat Gyula városa italmérési jogára, 1887-ik évi julius 8-tól, 1890. deczember 31-ig terjedő és teljesnek veendő 3'/a évre. Alulírott ezennel kijelentem : hogy a Gyula városa által haszonbérbe adandó italmérési jognak ajánlati feltételeit ismerem, azok megtartására magamat kötelezem és az alább megjelölt módo­zatok szerint, egyenként és a fenti időre éven­ként a következő ajánlatot teszem: 1. ha hektoliterenként a megállapított dijat szedhetem, úgy, hogy a lakosság saját italait mér­heti, fizetek évenként: a borért ....................... 11000 frt, a Bőrért........................ 2000 frt, a pálinka és mindenféle szeszért 9400 frt, vagy: összesen 22400 frt, azaz: huszonkétezer és négyszáz o. é. forint. Azon esetre, ha az 1888. év január 1-ső nap jától a fogyasztási adóból a borra eső megváltási összeg törvényes kezelése is, a kapaszám szerinti kezelés mellőzésével nekünk átadatnék, hajlandók vagyunk évenkint az összes italmérési jogért 24,400 frt azaz: huszonnégyezer és négyszáz fo­rintot adni. Illich Reinhart, Gerléin Reinhart, Szikes Márton. Az 1883. XLIV. t.-cz. 12. §. c) pontja ér­telmében 1887—1889. évekre kivetendő III-ad oszt. kereseti-adóra vonatkozólag szerkesztett adókivesési javaslatokat kitüntető lajstrom — te­kintettel az 1883. XLIV. t.-cz. 18. §-ára, a kir. adófelügyelóség által összeállittatott és a városi adóhivatalnak megküldetett; miről is a t. közön­séget azzal értesítem, hogy ezen lajstrom min­denki által megtokinthetés végett f. hó 17-től 24- éig bezárólag a városi adóhivatal helyiségé­ben közszemlére kitéve tartatik; és hogy az adó­kivető bizottság ezen javaslatok felett folyó bó 25- , 26- és 27-én fog határozni. Bt-Gyula. 1887. ápril hó 16. Dobay János, polgármester. Eirek. A regale bérbeadási, bizonyára közérdekű közleményeink folytán lapunk mai számából több ózikk térszüke miatt kimaradt. A hasvéti ünnepek városunkban csöndben folytak le. A pihenő közönség délelőtt a templo­mokat töltötte meg, délutáo pedig az utczákat és a kastélykertet tette élénkké. Ünnep másodnap­jának reggelén vigan folyt az öntözés, ha nem is oly nagy mértékben, mint évek előtt, amikor ez a mulatság még jobban divatban volt. Ma már kevesebb piros tojást festenek és kevesebbet osz­tanak szét a kis gavallérok között és igen hihető hogy ez a szám is évről évre kisebbedni fog. Az ünnepek éjjelei meglehetősen csöndesek voltak, a vendéglők, kávébázak alig voltak jobban látogatva, mint egy-egy vasárnap szoktak lenni, tánczvigal- mat, vagy is inkább úgynevezett próbabálat két helyen tartottak: — Tóth Ferencz tánczmester, a ki mint ilyen huszonöt éves táncztanitói jubi- laeumát ünnepelte a nagymagyarvárosou ifjú Ludvig József házánál, — 111 i c b Ferencz táncz­mester növendékei pedig a Koronában, — mind­két próbabál jó sikerrel folyt le és meglehetős látogatottságnak is örvendett. A feltámadási körmenetre az egész nap dühöngött szélvihar teljesén lecsöndesült, s igy a processio teljes fényben és pompában volt meg­tartható. A közönség mintegy kárpótlandó magát a három napig tartó kellemetlen idő okozta szo­bafogságért, oly nagy számban sereglett össze, és vett részt a körmeneten, aminőre évek éta nem emlékezünk; mire a processio a főbejárat elé visszaérkezett, a templomtér a szó legszoro­sabb értelmében oly zsúfolásig telt volt, hogy kép­telenség volt mozogui. A körmenet vonalán az épületek ablakai mura ki voltak világítva, a Winkler-féle gyógytár, a városház földszintje és Uferbach János háza előtt pedig igen szép görög tűz gyönyörkedtette az ájtatos híveket. Az italmérési jogra beadott ajánlatok, a regále bizottság, városi Taoács, a bérlő aspirán­sok és a nagy közönség élénk érdeklődése mellett pénteken délelőtt bontattak fel a városháza ter­mében; az ajánlatok mindeoike csak akkor reggel adatott be és pedig mindenik aspiráns részéről személyesen. Az ajánlatok száma kilencz volt, mindenik szabályosan felszerelve és kellő bánom- pénzzel ellátva. Az 1-ső ajánlat Schvarcz Samu regaiebérlőé Békésről, 6% évre szól, teljes mono­póliumot köt ki, s 21,000 frt bért ígér évenként. Ezenkívül 20,000 forintot ajánl vendéglő építési czélra, mely összegért azonban a felépítendő ven­déglő a regalebérlő használatába bocsáttatnék a bérlet tartamára. — A 2-ik számú ajánlat Lippe Mór hatvani regaiebérlőé. A bérbeadási ajánlat első módozata szerint 19,800 frt évi bért ígér, — harmadik módozat szerint 23,500 frtot, utóbbi esetben is a borra nézve a képviselő testület által kontemplált tarifák szedése mellett szabad mérést engedélyezne. A 3-ik számú ajánlat Végh József és társaié, akik az első- módozat szerinti tarifák szedésével évi 18,500 frt bért Ígérnek. A 4-ik és 5-ik számú ajánlatokat (Klein Adolf Gyomárdl és Grimm A. József Eudrüd) lapunk más helyén egész terjedelemben közöljük és városunk minden polgárának figyelmébe ajánljuk.) A 6-ik ajánlat Goldschmidt Sándor és társai Aradról, akik a borra szabad versenyt engedélyeznek a képviselő testület tarifái szerint és 19,506 frt évi haszonbért aján­lanak, ezenkívül évenként valamely jótékony czélra 150 frtot. A 7-ik ajánlat Rosenthal Ignácz és tár­sáé az első számú módozat szerint teljesen szabad verseny és évi 18,350 frt haszonbér. A 8-ik számú ajánlat Illich Reinhart és társaié az első módozat szerint szabad verseny és évi 22,400 frt haszon­bér, — az esetben pedig, ba a város a fogyasz­tási adó törvényszerű kezelésével őket megbízza még ezenfelül évi 2000 frt. A 9-ik ajánlat Deutsch Mór regaiebérlőé, melyben hat évre teljes monpo- liumért 20,000 forintot, — a bornak az első mó­dozat szerinti szabad versenye esetében a képvi­selő testület által kontemplált jogdijak szedésével évi 18,000 frt haszonbért Ígér, — ezen kívül ka­mat nélküli kölcsönül vendéglő építési czélra fel­ajánl 20,000 forintot. — Az ajánlatok felolvasása körülbelül 3/4 órát vett igénybe, az ajánlatok mindenike frappáns hatást keltett, különösen a 4. és 5. számú, de a hatás legfrabbánsabbul nyil­vánult az utolsó ajánlatnál, mely valóságos hideg zuhanyként hatott mindazokra, akik ezt legfélel­mesebbnek hitték és hirdették. A regále bizottság és városi Tanács nyomban belebocsátkozott az ajánlatok tárgyalásába s konstatálta, hogy komoly di^kussió tárgyát csak a Klein, Grimm és Illich féle ajánlatok képezhetik. A tanácskozást folytat­ták délután, amikor is végleges megállapodásra jutottak még pedig oly iráoyban, hogy a regále bizottság és Tanács többsége első sorban a Klein másodsorban a Grimm s utolsó sorban az Illich és társai féle ajánlatot javasolja a képviselő tes­tületnek elfogadásra. — Elhatározták továbbá, hogy a képviselő testület közgyűlése szombat dél­előttre (april 23) tűzetik ki, s hogy a közgyűlé­sig mind a kilencz offert mellékelt bánompénzei vi8szatartatnak. Ezzel a regále bizottság és Tanács együttes ülése délután 5 órakor szétoszlott. A gyulai negyvennyolczas pártnak or­szágos vendége volt ünnep alatt városunkban. A központi országos párt végrehajtó bizottsága ugyanis Orbán Balázs báró országgyűlési képviselőt küldötte le, aki ünnep első napján délután érkezett Gyulára Hajössy Ottó pártjelölt kíséretében. A párt megbízásából Jantsovits Emil elnök, D u 11 k a y Béla és dr. B e r é n y i Armin végrehajtó bizottsági tagok Csabára elébe utaztak, a vendég fogadása azonban a gyulai pályafönél történt, ahol is három óra tájbaD igen szép számú közönség gyűlt össze, mely igen rokonszenvesen fogadta a tagadhatlauul impo- sáns alakú, tetőtől talpig magyar k: lézésü s vi­seletű képviselőt, kit Jantsovits Emil elnök szép beszédben üdvözölt, mire Orbán Balázs rövid és hatásos szavakkal felelt. A néptömeg bekísérte a vendéget a városba, Jantsovits Emil pártelnök házáig, melynek a képviselő Gyulán tartózkodása alatt szívesen fogadott vendége volt. Még a délután folyamán sorra látogatták a németvárost, újvárosi, nagy-oláhvárosi s nagy- magyarvárosi olvasó köröket, ahol is mindenütt igen szívélyes fogadtatásban részesültek. Hat órakor a párt a „Magyar király“ vendégfogadó­ban végrehajtó bizottsági értekezletet tartott, ezt követőleg este 8 órakor bankett volt ugyancsak a „Királyiban, melynek két terme zsúfolásig megtelt közönséggel. Az estélyen igen szép fel­köszöntőket mondottak : Orbán Balázs "b, Jan­tsovits Emil, Dobay János, Homolya István, Dr. Berényi Armin, Rácz János, Finta Ignácz, Seres József, Kutas Bálint s többen; a társaság kedé­lyes társalgás közben éjfél utánig maradt együtt. Másnap reggel Orbán Balázs b., aki szenve­délyes régiségbuvár, megnézte a gyulai várromo kát, látogatást tett a megyei múzeumban, mely­nek szépsége rendkívül meglepte. Tizenegy óra­kor a „Király“ előtti téren nagy pártgyülés volt, melyen mintegy 2—3000 ember vett részt. — Ja nt80vits Emil pártelnök bemutatta a nép­nek a magyar főúri diszöltönyben megjelent Orbán Balázst, aki ezután egy óráig tartó beszédben bebatóan fejtegette a negyvennyolczas párt elveit, kijelentette, hogy a központi orszá­gos párt megbízásából a helyi párt által már jelölt H a j ő s 8 y Ottó ügyvédet "ajánlja kép­viselőjelöltnek I egyetértésre, összetartásra buz­dította a függetlenségi párt hiveit. A tetszéssel fogadott szónoklat után még Sál Sebestény né­metvárosi párt al elnök is dikeziózott, mire Jan­tsovits Emil elnök ismételten is megköszön­vén az országos párt küldöttének önzetlen szí­vességét, hogy Gyulára lejött, a közgyűlés */#—1 órakor szétoszlott. Jantsovits Kmilnél ezt követőleg szükebb körű ebéd volt a képviselő tiszteletére, aki a délutáni vonattal Kolozsvárra utazott az erdélyi közmüvelődési-egylet másnap tartott közgyűlésére. Göndöcs Benedek apát lelkész és ország­gyűlési képviselőnél ünnep másodnapján, délelőtt mintegy 60 tagból álló küldöttség tisztelgett, mely küldöttségnek szónoka Nagy Károly árvaszéki el­nök igen szép beszédben tolmácsolta a képviselő urnák a közügyek terén szerzett érdemeit és kép­viselői állásában kifejtett sikeres buzgalmát és őt további változatlan ragaszkodásukról biztosítván, felkérte a képviselőjelöltBégnek a jövő ország­gyűlési cziklusra leendő elfogadására. Göndöcs Benedek apát és lelkész meghatott szavakban fe­jezte ki köszönetét a küldöttség megtisztelő bi­zalmáért és kijelentette hogy ő noha a képviselő állásra ezentúl nem vágyakozik is, a választópol­gárok esetleges többsége előtt meghajlik és mint pártonkivüli képviselő hajlandó a következő öt évre is mandátumot vállalni, mely kijelentést a jelenvoltak élénk éljenzéssel fogadták. Este a kép­viselő ur díszvacsorát adott, melyre a küldöttség minden tagja hivatalos volt. A békésmegyei gazdasági egylet f. hó u-én választmányi ülést tartott, melyen na­gyobb részt csekélyebb jelentőségű adminiszt­ratív ügyek intéztettek el. A választmányi tanácskozásnak eredményéről a következőkben értesítjük olvasóinkat: Illetékes helyről jött felszólításra a gazdasági egylet is részt fog venni a szövetkezeti nagy gyűlésen. Kikül­döttül. ki egyszersmind a szövetkezeti nagy gyűlés szavazó tagja lesz Mokry Sámuel titkár választatott meg. Zsilinszky Mihály és Haviár Dániel megyebeli képviselők pedig felkéretnek, hogy mint a gazdasági egylet tagjai szintén részt vegyenek a nagygyűlés tanácskozásaiban. Az egylet a pestmegyei ekeversenyen való rész­vételre kéretett fel. Ezt többen ellenezték te­kintettel arra, hogy az egylet jelenlegi állása a kiadások megszorítását követeli, de a többség elhatározta, hogy az egylet titkára által képvi­selteti magát az ékeversenyen, a ki az ott ta­pasztaltakat egy kimerítő jelentésben fogja az egylet elé terjeszteni. A megye közölte a gaz­dasági egylettel azon szabályrendeletek szöve­gét, melyek az egylettel egyetértöleg állapít­tattak meg. Mindezek felolvasás nélkül tudo­másul vétettek azzal, hogy az értesítőben is közzététetni fognak A járásokban rendezendő kiállítások ügyében négy község nyilatkozott, nevezetesen : Szarvas, Gyoma, Mező-Berény és Tót-Komlós. A kiállítási programúi megálla­pításánál Tót-Komlós kérelme vétetett figye­lembe, mivel megyénk e községében még nem volt kiállítás és mivel különösen Tót-Komló- son a gazdasági egylet ügyei iránt fokozot­tabb érdeklődés volt tapasztalható. A kiállí­tás programmja akkép állapíttatott meg, hogy a i évre megállapított tervhez képest a köz­ponti állatkiállitás Csabán pünkösd első és másodnapján május 29. és30-án fog megtartatni. Ugyanekkor lesz az állami tenyészkanczák di­jainak kiosztása. Pünkösd másodnapján dél­előtt lesz a gazdasági egylet tisztújító közgyű­lése, délután a szokásos lóverseny. Az állat­kiállitás és lóverseny rendezőjéül a választmány egyhangúlag Sztraka György főszolgabírót vá­lasztotta meg. Rimler Pál is felkéretett, hogy a rendezőt működésében lehetőleg támogassa. A tót-komlósi kiállítás rendezése őszre enge­délyeztetett. A kivitellel az igazgatóság bíza­tott meg, mely érintkezésbe fog lépni a kom- lósiakkal a részletes programúi megállapítása iránt. A földmivelés, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter felhívta a gazdasági egyletet hogy az újonnan létesített kereskedelmi mú­zeumot támogassa, minek folytán a titkár ez ügyet tanulmányozás tárgyává tevén, a mai ülésen teijésztette elő terjedelmes, szakszerű véleményes jelentését. Ajánlja, hogy az egy­let 10 frt évi díjjal a kereskedelmi muzeum tagjainak sorába lépjen, a kereskedelmi mú­zeum ügyeinek a megyében leendő képvisele­tére a m. közgazdáé, előadót kéri felszólittatni. Indítványa egyhangúlag elfogadtatlk. — Az első magyar biztositó társasággal fennálló szerződés ideje lejárván, az igazgatóság meg- bizatik, hogy a nevezett társasággal az ed­digi és e mostani viszonyoknak megfelelő kedvezmények mellett újítsa meg a szerző­dést. — A sárréti tagosítás hasznáról kiirt pályázat eredményéről a bíráló választmány beterjesztette jelentését. E szerint két figye­lemre méltó munka érkezett be, melyek, ha a helyi viszonyok figyelembe vételével át­alakíttatnának, használhatók volnának. A két utóbbi mű szerzői hirlapilag fognak fel­kéretni, hogy dolgozataikat a helyi viszonyok figyelembe vételével alakítsák át és az eként kijavított munkájukat folyó évi szeptember 30-ig terjesszék be az egylethez, a mely esetben ha valamelyik dolgozat megfelelő lesz, a dij ki fog osztatni. — A kertbizottság jelentésének felolvasása után a kertész-lak ügyében a további intézkedések megtételével az elnökség bízatott meg. Bírói kinevezés, ő felsége a király Pet- rovseky József csabai kir. aljárásbirót az aradi királyi törvényszékhez bírónak nevezte ki. A meg­érdemelt előléptetéshez szivünk mélyéből gratu­lálunk I Kinevezés. Az igazságügyminiszter a ve­zetése. alatt álló ministerium számvevőségéhez C b a r n a y Károly békési kir. adétisztet III-ad osztályú számtisztté nevezte ki. Ugyanő dr. K u- d a r Ottó békés-gyulai kir. törvényszéki jegyzőt a kecskeméti kir. törvényszékhez helyezte át. A panorámáknak igen hálás közönsége van Gyulán mindenkor, a mostani tárlat tulajdo­nosának sincs oka a közönség részvétlenségére pa­naszkodni, — különösen nincsen esténként, amidőn a tágas bódé rendesen zsúfolásig telve van közön­séggel: A tárlat egyébként a 10 kr. látogatási dij jutányosságát, az e mellé kapott ajándéktár­gyat, de magát a viaszbábok és képek szépségét és sokaságát is tekintve, megérdemli a kivétele­sen nagyobb pártfogást. A veszett ebről — amelyről lapunk múlt heti számában említettük, hogy bárom (és nem két) gyermeket mart meg, a rendőrkapitányi be­ható vizsgálat csaknem kétségbevonhatlan tény­ként igazolja, hogy tényleg nem is volt veszett, amint hogy az állítólagos veszettséget a megejtett orvosrendőri vizsgálat sem tudta igazolni. A meg­mart gyermekeket egyébként Pap Gábor városi rendőrbiztos felszántotta Budapestre, hol dr. Ba­bes vette őket gyógykezelés alá, aki e napokban Gyula város tanácsához intézett levelében elke- rülhetlen szükségesnek tartja, hogy pácziensei Párisba küldessenek ki Pasteur koródájába, ami azonban csak úgy volna lehetséges, ha a város 200—250 írttal járulna az utazási költségekhez, melynek részleges fedezésére a kormány is adna 100 forintot. Ama fentebb kiderített ténynél fogva mely szerint a kutyának csak hírét költötték ve­szettnek, do tényleg nem volt az, a Tanács nem hajlandó a tekintélyes összeget indokolatlanul ki­utal ványozni. Öngyilkossági kísérlet. Megyeri György, akinek felesége iránt táplált, de szerencsére végre nem hajthatott gyilkos szándékát múlt heti szá­munkban közöltük, kihallgatása után szabadlábra bocsáttatván, f. hó 13-án saját házánál felakasz­totta magát. Egy szomszédasszony azonban ész­revette és meghiúsította az öngyilkos szándékát. Megyeri azonban mégis oly súlyos sérülést szen­vedett, hogy állapota életveszélyes. A járványok krónikájából. A lefolyt héten — mint örvendetesen konstatálhatjuk — a megye egyetlen községéből sem jött jelentés, hogy újabb járvány tört volna ki. Ellenben az alispáni hivatalhoz érkezett jeleutések szerint a kanyaró Endrődön, — a hólyagos himlő pedig Szarvason az ó-szöllősi határban megszűnt. A népfelkelők tiszti tanfolyama folyó hó 12-én kezdődött meg városunkban. Már nyolez órakor ben voltak a honvédlaktauyában a népfel­kelő tisztjelölt urak, kiknek száma a tanfolyam megkezdéséig hűre olvadt le. A tanfolyamot, melyen a tisztjelölteknek honvéd uniformist kell viselniók, naponként 7-tól 11-ig és 12-től ő óráig tartják. Az oktatást Ökrös Lajos és Beleznai Ist­ván honvédhadnagyok eszközük. Az első napon az elméleti rész rövid elörebocsájtása után, a fegyverrel való bánás tanulására is rákerült a sor. A néptelkelők jó kedvvel, az oktató tisztek pedig előzékeny, nyájas modorral vesznek részt a tan­folyamon. A tiszjelöltek közül nébányan az utczán is egyenruhában járnak, élénk feltűnést keltve mindenütt, egy rész azonban csak a tanfolyam órái alatt ölti fel a nem épen diszesnek mondható mundurt. A harmad osztályn kereseti adó tárgya­lása a járási községeket illetőleg f. hó 21-én, — Gyula városát illetőleg pedig f. hó 2ő-ikén kez­dődik a városháza termében. Az adóielügyelői hivatal által szerkesztett javaslatok már megér­keztek a városhoz és közszemlére is ki vannak téve, mely körülményre felhívjuk az érdekelt adózó közönség figyelmét. Tűz volt ünnep másod napján délelőtt a nagyoláhváros szélen; egy házudvarban levő szal­makazal gyuladt ki, de a szomszédok rögtön ész­revették és elfojtották. Elborzadunk még a gon­dolattól is, ba eme tűz 48 órával hamarabb üt ki, a nagyszombat délelőtti orkán alkalmával, mert porrá éghetett volna a fél város miatta. Nyomor. Tinnégy éves éves fiatal szegény leány, szeretett, elbukott. Még nem volt 15 éves, anya lett. Apja szegény ember és amellett szi­gorú, szivteleo, elkergette a szolgálatból haza­került leányt, aki kétségbeesésében elvitte a ti­zenhat hetes gyermeket csábítója anyjához egy gazdag földmivesnőhöz. Ez pedig kitette a gyer­meket szívtelenül az utczára. A kétségbeesett szegény fiatal anya újra felvette az ártatlan cse­csemőt, akinek nincs atyja és nem tudja, hogy mit tegyen. Névváltoztatás. Kugyela Mihály szarvasi illetőségű csendőrőrsvezető vezetéknevét belügy­miniszteri engedélylyel „Szigeti“ re magyarosította,

Next

/
Thumbnails
Contents