Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-03 / 14. szám
14-ik szám Gyula, 1887. április 3-án, VI. évfolyam. Szerkesztőség '• Magyar-utcza 119. sz. a. házban, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ...........5 írt — kr. Fé lévre .. .. .... 2 „ 50 „ Évnegyedre .... 1 n 25 „ Egyes szám ára 10 kr. J Társadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEST VASÁRU AP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán. r---------------------------^ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schdlek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa * hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Az országos ipartestületi értekezlet Budapesten márczius 25—27. Alig múlt el két éve, hogy az uj ipar- törvény' életbe lépett, már is szüksége mutatkozott egy nagyobb szabású értekezlet megtartásának a fővárosban, mely a törvény hiányainak eltávolításáról tanácskozzék Az országos ipartestiilet ragadta meg a kezdeményezést s az értekezleten összesen í 16 ipar testület, társulat, egylet és 9 iparkamara küldöttségilég volt képviselve több minit 300 küldött által Budapest fő- ráros dísztermében. Megyénkből B.-Csaba, Békés, Mező- Berény, Szarvas, Orosháza ipartestületei, és a gyulai csizmadia ipartársulat voltak képviselve. — Az értekezlet ipartestületi, és nem ipartársulati értekezlet volt, s így bennünket gyulaiakat csak tiszteletből hívtak meg, sajnálkozásuknak adva kifejezést, hogy Gyula városa iparosai a ^törvény biztosította önkormányzati jogot élvezni nem hajlandók, s önkárukon továbbra is szétzüllött állapotban vannak. S az országos ipartestületnek igazat kell adnunk, ha oda törekszik, hogy minden nagyobb számú értelmesebb iparossal biró városban a testület szerveztessék, mert csak úgy védhetők meg azon érdekek, a mélyek az iparosok által mindenkor hangoztatva vannak, de azok előmozdítására a törvényadta joggal nem élnek, részben szűklátkörűség, s legtöbb részben a költségektől! tartózkodás miatt. Pedig ha jogunkat akarjuk élvezni, ama terheket és költségeket is viselni kell, a melyek a jogok élvezetéért ránk hárulnak. Itt volt legújabban a népfelkelés részére a lábbeliek szállítása. A gyulai csizmadiák 3000 párra vállalkoztak volna,A& nem kaptak többet csak 1000 párt, mert az országos ipartestület első sorban a megalakult és működő ipartestületeket vétette figyelembe a kormánynál, s csak azután fordított figyelmet a társulatokra ; és kórUrszinyi Andor szül. 1814. f 1887. márczius 28. A visszaemlékezés most felemelően magasztos, majd lesújtóan bánatos képei vonulnak el emlékezetünk tábláján, midőn azon nagy- idők nagy embereinek egy-egy munkás napszámosát látjuk kidőlni, kik a nemzeti ébredés 4o-es, a szenvedés teljes 50-es, és a kibékülést követő szervezkedés 60-as éveiben, nemzeti életünk e hármas örökemlékü korszakában oly állást foglaltak el azon társadalmi életben, melyben éltek, hogy kartársaik köz- becsülését bírták, s őt vezérükül elfogadták 1 Urszinyi Andor e választottak közzé tartozott ; .nem volt ő a közélet viharos küzdelmeinek szájhőse, erre úri egyéniségével, nemesen büszke önérzetességével nem termett; — de a hazafiui és polgári kötelességek teljesítésében komoly munkát igénylő mozgalmak között ott találjuk őt mint főmunkást i84o-töi kezdve 1870-ig. Élet leírását a következőkben adjuk : született Gömörmegyében előkelő családból, az ügyvédi oklevelet kinyervén Szarvasra jött 1836-ban Boczkó Dániel és Boczkó Károly rokonaihoz, kiknek édes anyja Urszinyi leány dés, hogy ha a honvédelmi miniszter a kisiparosok szállításával be lesz elégedve s jövőre nagyobb mennyiséget bocsát a kisiparosok rendelkezésére, nem fogják-e az országos ipartestület közbenjárása által az egész mennyiséget az országban levő ipartestületeknek, mint törvényszerint szervezetteknek kezére adni. Ezt jó lesz megfontolni, különösen a gyulai csizmadia ipartársulatnak, mely a testület szervezésének eddig leghatározottabban ellene volt. De térjünk át röviden az értekezlet három napi működésére. A napi rendre 14 előadmány volt kitűzve, a melyeket egyes előadók kidolgoztak s bővebb indokolással előterjesztettek ; és pedig: 1- ör. A képesítéshez kötött mesterségek közé a fazekas, takács, csapó, szitás, szitaszövő és molnár iparok felvétele tekintetében kérvény intézése határoztatott a kormányhoz. 2- or: Az ipartestületek országszerte való megalakításának akadályai behatóan ismertettek a debreczeni iparos kör megbízottja Grün- wald József által. A javaslat körül hosszas és élénk vita fejlődött ki, mely alatt különösen hangsulyoztatott, hogy általában legtöbb helyen a' csizmadia iparosok azok, kik vélt önállóságukat féltve a megalakítást akadályozzák, s a határozat az lett, hogy a törvény módosittassék oda, miszerint az ipartestület megalakítása kötelezővé tétessék. 3- or. A szegödtetési és felszabaditási dijak jogos szedése tekintetében rendeleti utón intézkedésre a minister felkéretik. 4- er. Az iparosok és segédek közötti viszony egyöntetű megállapítása tekintetében szabályzat készítésre az országos ipar testület kéretett fel. 5- ör. Hasonlólag rendszabály készítésére a testületi segélypénztár érdekeben szintén az orsz, iparegyesület kéretett fel. 6- or. Az iparhatósági megbízottak hatáskörének az ipartestületek hatáskörével egyöntetűségbe hozása iránt szintén javaslat tétetett. 7- er. A szervezendő nyers anyag és raktár szövetkezetek minta szabályzata a szolnoki ipartestület által előadva • elfogadtatott és az összes ipartestületekkel közöltetni határoztatott. 8- or. Az országos és heti vásárok ügyeinek szabályozása időközben a törvényhozás által megoldatott sigyezzel szemben várakozó állást foglalt el az értekezlet. 9- er. A házalás szabályozása beható tárgyalás után szükségesnek mutatkozván ennek mielőbbi foganatosítása kérvényeztetik. 10- er. Az országos ipartestületi segély és nyugdíj szövetség elvileg elfogadtatott és javaslat készítéssel az országos iparegyesület végrehajtó bizottsága bízatott meg. n-er, A hadfelszerelési és közhatósági szükségleteknek a hazai kézmü ipar általi fedezésére a kormány felkéretni határoztatott. 12- er. A vasárnapi munkaszünet kérdése az orsz. iparegyesület bizottságához utaltatott. 13- or. A fegyencz iparnak kizárólag házi ipar czikkekre szoritkozása szintén kérelmezni határoztatott. 14- er. A harmadik orsz. iparos gyűlés helyéül a főváros állapíttatott meg, s az előkészítő bizottság megválasztatott, valamint a második orsz. gyűlés központi bizottsága kiegészíttetett. Az előzetesen kitűzött tárgyak ezzel le lévén tárgyalva, az időközben érkezett 45 indítvány terjesztetett elő s tekintettel arra, hogy ezen indítványok részben egyenlőek voltak, azok csoportositottan az orsz. ipar- egyesület előkészítő bizottságának adattak át tanulmányozás és a megtartandó harmadik órsz.jiparos gyűlésen leendő előterjesztés végett. Az összes határozatok, mint az értekezlet eredményei, ki fognak nyomatni és az ipartestületeknek megküldetni. Gyula városa iparosai láthatják, hogy az orsz. iparegyesület a kis ipar érdekében résen áll s minden tekintetben igyekszik oda hatni, hogy a kis ipar érdekeit védje és előmozdítsa; ha tehát a panaszok különösen nálunk mindenkor meg- meg újulnak, azoknak részben maguk iparosainknak szervezetlensége az oka. Át fogják-e látni azon kedvezményeket, melyeket az 1884-ik évi XVII. t. cz.- ben kimondott önkormányzati jog biztosit nékiek, arról ma még ítéletet mondani néni akarunk; tény azonban az, hogyha az eddigi közönyös magatartásnál maradnak, annyira a ieledékenységbe fognak jutni, hogy maholnap vállalkozásoknál sem nevők sem hírük nem lesz. D. J. Alispáni jelentés. (A közigazgatási bizottság ápril havi ülésére.) Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság! A közigazgatási ágak múlt márczius havi állapotáról szóló rendszerinti havi jelentésemet az 1876. évi Yl. t. ez. 15. §-ához képest tisztelettel a következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. Közegészségügy. Jóllehet Öcsöd községében a múlt hó folyamán az iskolás gyermekek között a vörheny betegség egyszerre tömeges alakban lépett lel, Kó- tegyháza községében pedig ugyancsak az iskolás gyermekek között nagyobb terjedelmet öltött, — a a vármegyebeli községek nagyobb részében még mindég fordul elő ragályos és járványos betegség, — mindazonáltal a közegészségügyi állapot, ha nem is megnyugtató, de már ma aggasztónak egyátalán nem mondható — s több községekben, ugymiut: Doboz, Kígyós, Geria-Póstelek és Szent- Andráson az ott uralkodó ragályos betegség teljesen megszűnt. A járványok tovaterjedése s meggátlása tekintetéből különben az előirt óvintézkedések a legszigorúbb ellenőrzés meliett foganatba vétettek, — mindazonáltal nincs remény, hogy az időjárásnak jobbra fordultáig a közegészségügy teljesen helyreálljon. AmeDuyibeu pedig a belügyminiszter urboz felterjesztett népmozgalmi adatokból kitűnt, hogy igen nagy azon 7 éven alóli gyermekek száma, kik minden orvosi gyógykezelés nélkül haltak el, a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur rendelete folytán a megye tiszti főorvosát felhívtam, hogy a 7 éven alóli gyermekek gyógykezeltetésének meghonosítása czéljából szükséges intézkedések tárgyában további javaslatot tegyen, mely javaslat alapján a szükséges intézkedéseket haladék nélkül s a legnagyobb erélylyel megteendőm. Az egészségügygyei kapcsolatosan előterjesztem, hogy az ártalmas ételek és italok árusítása szigorúan ellenőrizve volt. A cholera elleni intézkedések helyes foganatosítása a megye minden járásában az ez irányban megbízott főszolgabírók s Gyula város polgármestere által, s jelentéseik szerint kellő ellenőrzés alatt tartatik. volt s ott ügyvédeskedett i84o-ig, a mikor Stokhammer Herman által uradalmi ügyész nek Csabára kineveztetett, hol már az 1836-iki úrbéri törvények alapján a legelő elkülönitési per kezdetét vette, — mely peressé tett kérdésbe az összes földes urak nevében i844-ben mint már ekkor saját személyében is úrbéres földek birtokossá — mindkét peres felet ki- elégitőleg megnyugtató egyességet létesített; — folytatólag pedig 1845-ben a mindkét részről már megnyert bizodalom alapján a város és birtokoság közt létrehozta az örök váltsági és örökvételi szerződést; melyek közzül az elsőt a Helytartó Tanács által helybenhagyás: záradékkal elláttatta, utóbbit a nagyváradi káptalannál elhelyezvén mindkettő hiteles másolatát a városnak által szolgáltatta; — mely után a közbirtokosság! ügyek rendezésében működött a 4,o-es évek végéig, — s mint ok szerű és takarékos gazda is felismertetvén, az »lapos tudományu, munkás tiszta jellemű ügyvéd, a szabadelvű hazafi, a sima társal- gásu önérzetes úri ember polgártársainak, sőt mint volt uradalmi ügyész, a megye főbb bir- :okosainak a grófi és báró Wenckheim csalá- lok tagjainak, Trefort Ágostonnak belső barátságát is megnyerni szerencsés volt. — Ily körülmények közt találták öt Csabán, a 48-ki lazánkat felvillanyozó szabadság napok, me- yekben Csaba várossá rendezett tanácsú vá- 'ossá alakulván a főbírói állás elfogadására közakarattal kéretett fel, mely a világosi fegyver letétellel véget érvén a bekövetkezett siralmas napok kezdetével teljesen átadta magát gazdasága vezetésének ; — de e mellett az absolut hatalom által szinte szorongatott protestáns vallás is erős oszlopokat igényelvén, e téren is nem késett az 50-es években tetterejét kifejteni, és mint a csabai ev. egyház felügyelője, majd mint esperesi felügyelő az egyházi önkormányzatot megtámadó pátens ellen erős állást foglalva el, tekintélye összes erejével vett részt a törvénytelen pátens visz- szautasitásában, annak királyi visszavételéig; — igy teljesítette az 50-es évek honfiúi kötelességeit. így találták ötét a hatvanas év beálltával kezdetét vett nemzeti újra ébredés napjai, s ezért nem csoda, hogy a megyéket visszaállító 61-iki királyi rendelet után a megye közönsége midőn a megye első alispáni kormányzóságát Omaszta Zsigmondra ruházta, a másod- alispáni székbe ötét ültette segítő társul, melyet a csakhamar bekövetkezett uj önkényes pátensi rendelet után, alispán társával a közelismerés éljenzése között hagyott el; hogy gazdasága vezetésének szentelje életét. De az ugyan ezen i86i-ik évben a megyei térről leszorított barátaival megalakítván a megyei gazdasági egyesületet, midőn annak elnökségét báró Wenckheim Béla elfogadta, mellé munkatársul Trefort Ágostonnal együtt alelnöknek lett egyhangúlag elválasztva, melyet sok és nehéz küzdelmek közt teljes virágozásba vezetett, s itt a gazdasági gyűlések alatt egyideüleg részese volt a haza politikai életének újjá teremtésében fáradozó megyei előkelőségekkel tartott tanácskozásoknak, mely állását csak akkor hagyta el 1869-ik év végén, midőn már a kiegyezés létrejöttével a magyar miniszterek kezébe a haza ügyét mint a Deák pártnak hive biztosítva hitte, — mely pártnak halálig őszinte hive maradt. Ilyen volt a férfi kit eltemettünk, — a családi élet boldogító lelke, a társadalmi élet tekintélyes alakja, a becsületes munkásság általi vagyonosodás ritka képe, polgár társai jobb létének, és városa anyagi felvirágzásának alapját megvető fáradhatlan szorgalmú munkássá, s a hazának s egyházának szorongatott napjaiban tapintatos napszámossá; a népsze- szerüséget nem vadászva nagy szavakkal, de megnyerve azt a munka által; — tekintélyt nem keresve hivatal vadászattal, de birva azt előkelő viselete és szeplőtlen jellemében! — a sir zárkövéig, — habár a 70-es évektől kezdve váltakozó egészségi állapota s a szeretett nő elvesztése miatt aközélettöl visszavonulva családjának s gazdasága vezetésének szentelte éveit. Elismerésünk virasszon a tettek embere hamvadozó porai felett, s a gyászoló család fájdalmát enyhitse azon városi polgárság áldó elismerése, melynek válságos napjaiban erőteljes és önzetlenül segítő munkása volt. Nagy Károly»
