Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-03-20 / 12. szám
12-fk szám Gyula, 18S7. márczius 20-án VI. évfolyam r Szerkesztőség: Magyar-utcza 119. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ...........5 írt — kr. Fé lévre ................2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 » 1 Egyes szám ára 10 kr. # &S________________Á Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán. r > Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyiltHirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. J. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. M.ezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Sehdlék Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Máj fut-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A regále kezelése. i. „Alea jacta est.“ A koczka el van dobva. Gyula városa képviseld testületé folyó hó 10-ikén tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a város tulajdonába jött ital- mérési jog bérbeadására vonatkozólag hirdetményt bocsát ki, mely szerint három féle ajánlat tehető az italmérés gyakorlására nézve, és pedig : 1. hogy bérlő, a képviselő testület által már megállapított dijakat jogosított az ital% mérőktől szedni, az illetők által termelt vagy bárhonnan beszerzett italok után; 2. bérlő saját italával jogosított az összes italmérőket ellátni a város tulajdonát képező „Korona“ vendéglő és a „líép- kert“ kivételével; 3) hogy bérlő, az egész városban jogosított kizárólag saját italát méretni. Eme hirdetményt és az azt kiegészítő részletesebb bérbeadási módozatokat lapunk múlt heti számában egész terjedelemben közöltük volt és megelégedéssel jelezhetjük, hogy — mint tudomásunkra jutott — az ország különböző vidékeiről érkeztek már megkeresések a város polgármesteréhez, melyekben ajánlati minták és egyéb felvilágosítások kéretnek; mely körülmény azt engedi gyanítani, vagy is inkább remélni, hogy a hirdetmény lejárta napjáig, április 15-ikéig nem lesz hiány ajánlkozókban, csak az a kérdés, ha váljon a beérkező ajánlatok, úgy az ajánlatok minőségét valamint az ajánlkozókban rejlő biztosítékot illetőleg, meg fognak-e felelni az f irántuk széles körökben táplált vérmes várakozásoknak ? Mi — őszintén megvallva — nem tápláljuk eme vérmes várakozásokat és bármennyire óhajtjuk, hogy a tények bennünket megczáfoljauak, már most elvagyunk rá készülve, hogy amennyiben az április 15-ike meglepetést tartalmaz: ezen meglepetés ha nem is leverő, de sok tekintetben kiábrándító hatású leend. Es ha így lesz, nem habozunk kimondani, hogy eme eredmény előidézésében hathatós része van ama szükkörü, hogy ne mondjuk szűkkeblű felfogásnak, mely részben a regále bizottság, de főleg a képviselő testület kebelében a regále kezelés kérdésében eddigelé érvényesülni tudott. A bérleni szándékozók a várostól várják a kezdeményező lépéseket, amelyek szilárd támpontot nyújtanának nekik, hogy a regále jövedelme emelkedni fog oly irányban, amelyben ők is is jobban tájékozva lennének az iránt, hogy mily positiv kedvezményeket várhatnak a várostól, amely kedvezményekhez szabhatnák azután bérleti ajánlataikat; — a város viszont a beérkezendő ajánlatoktól akarja függővé tenni és tette is tényleg függővé, hogy miként bocsátkozik a regále kezelésére s bérbeadására, de különösen a bérleti ősz- szeg mennyiségére csaknem döntő befolyású kérdések megoldásába, mint — hogy többet ne említsünk — aminők egy a város igényeinek megfelelő szálloda építése és a fogyasztási adók kezelési kérdése. A bérlő aspiránsok eme két kérdésre adandó positiv feleletet a várostól, — a város viszont a bérlő aspiránsoktól, illetőleg azok ajánlataitól várja. — Valóságos czirkulus vitiosus, melynek kényességéből kifolyólag azonban csak a város húzhatja a rövidebbet. A képviselő testület nyílt kérdésnek hagyja úgy a szálloda építést valamint a fogyasztási adó kezelését is; pedig ismételjük, bármely bérlőre s ebből kifolyólag a városra nézve ezrekre rugó különbözet dolga lett volna, ha a képviselő testület eme két kérdés egyideüleges legalább elvi megoldásával bocsátja ki a bérbeadási hirdetményt. E helyett a képviselő testület belé- megy a regale jövedelmezőségével alig ösz- szefüggésben álló harmadrangú dologba : a népkerti pavilion létesítésébe, s könnyű szívvel megszavaz rá tízezer forintot, pedig ha valamit ellehett és elkellet volna indokoltan odázni, az első sorban a népkerti pavilion, melynek létesitése vagy nem létesítése a regále bérletre vonatkozó ajánlatokat egy krajczárral sem befolyesolja. Hanem azért a népkerti pavillont meg kellett sebbe 1-lobbbal szavazni; a szálloda s fogyasztási adó ügyében pedig még csak tájékoztató elvi határozatot sem lehetett provokálni. Hogy a mindenki által közszükségletnek elismert uj szálloda épitkezés tekintetében nem történt — ismételjük legalább elvi — megállapodás : nem helyesülhetjük ugyan, de mégis indokolhatónak és kima- gyarázhatónak találjuk. Végtére ha nem is helyeseljük, de jogosultnak tartjuk ama felfogást, hogy a szálloda építésének kérdése a bérlővel kötendő szerződés után is találhat a város érdekeinek megfelelő megoldást. A bérlő — legyen az egyes ember, vagy legyen konzorczium — bizonyára fogja tudni mérlegelni ama rendkívüli előnyöket és az azokból remélhető jövedelem- többletet, amely egy vendéglő építéséből s ezzel kapcsolatban a „Koronának“ harmadik honvédlaktanyául leendő felajánlásából reá is háramolni fognak, s ha ezeket mérlegeli, megvagyunk győződve, hogy a bérleti szerződés megkötése után is elfogadható utóajánlatot fog a városnak tenni, ha az egy — úri kaszinónak alkalmas helyiséggel és nyári színkörrel ellátandó uj szálloda építkezésébe bocsátkozni akar. Közigazgatási bizottsági ülés. (Márczius lá-én.) A megyei közigazgatási bizottság a folyó évi márczius hava 14-én, főispán és alispán távollétében T e r ó n y i Lajos m. h. főjegyző elhök lete alatt tartotta meg rendes havi ülését. A lapunkban közlött terjedelmes alispáni jelentés tudomásul vétele utáu alispáni elöadmányok- kint néhány katona elbocsájtási és kivételes nö- sülés engedélyezésére vonatkozó ügy intéztetek el. A tanfelügyelői elöadmányok nehány iskolai számadás megvizsgálására illetve felterjesztésére vonatkoztak. A b.-gyulai iparos iskola fentartási szükségleteinek részbeni fedezésére, mely a múlt évben utalványozott 200 frt államsegélyről szólló számadás helybenhagyatott, illetve a jelzett összeg be- számoltnak tekintetvén, a nyilvántartásból töröl tetett. A dobozi nagy hid újjáépítése alkálmáva) vállalkozó Scher Konrád gyulai lakosnak az anyagok beszerzésénél előfordult akadályok folytán nehány heti késedelmezése miatt a szerződés értelmében 8000 néhány száz forintra rugó bírsága elengedtetett s csakis e késedelmezés által a megyének okozott készpénzkiadások megfizetésében marasztaltatott el. A tiszti ügyészi előterjesztések eredménye nehány II. fokú határozat megváltoztatása volt. Általában a közgazgatási bizottság működését magán ügyek elintézése vevén igénybe s az előkészített darabok hosszasabb vitát nem keltvén az ülés d. u. 1 óra tájban véget ért. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság márczius havi ülésére. (Vége.) II. Közbiztonság. Öngyilkosságot követtek el B.-Csabán Vinter Viktor zempléni illetőségű orvosnövendék, ki is a Fiume vendéglőben magát mellbe lőtte s másnap meghalt, és Kis Lajos b.-csabai járásbiró- sági dijnok, ki a múlt hó 11-én édes anyja la kásán magát felakasztotta. Önmagukat akasztották még fel Szarvason a múlt hó 14 én Kniezner Károly 80 éves agg, és Orosházán a múlt hó 10 én Kis Ádám orosházi lakos; — méreggel vetett véget életének múlt hó 3-án Heuszler Róza szarvasi születésű nő. Fetrina János munkás B.-Csabán a f. évi február hava 20-án a Lipcsey-féle gőzmalomban rendelkezése alatt álló kis szobáját szénnel befutván a kemenczéből kitóduló széngöztől megfulladt. Weiszbrunu Dezső 9 éves hülye gyermek, Körös-Társán a múlt hó 20-án atyja házának égése alkalmából oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy másnap éjjel sebei következtében elhalálozott. III. Utak. Hidak. Védtöltések. A múlt hóban tapasztalható volt száraz, fagyos időjárás és az utkaparók működése mellett a megyei közlekedési utak folyton jó járható állapotban voltak. Az egészen csekély viz állás mellett elvonult jégzajlás a hidak és védtöltések jó állapotán mit sem változtatott, s általában az ez ideig észlel hető volt, csekélyebb mérvű havazás s száraz időjárás az áradástól való aggodalomra okot egy- átalján nem szolgáltatnak. A községi utak, utczák, piaczterek és járdák tisztán tartása, illetve a közönség igényei kielégitöleg leendő javítása, nemkülönben a községben összegyülemlett csapadék vizek lebocsátása tárgyában teendő erélyes intézkedésekre a járási főszolga bírákat felhiván, a beérkezett jelentések szerint az e tekintetbem állapotok — habár némi kívánni valót még mindig hagynak hátra a múlthoz képest javultaknak jelezhetők. IV. V egyesek. A születési, esketési és halálozási egyházi anyakönyvi kivonatok az 1886. évről beterjesztetvén és ősszesittetvén, ennek eredménye képen jelenthetem, bogy az 1886. év folyamán a szülöttek összes száma 12057, s az elhalálozottak összes száma 8177 volt, a nép száma e szerint 3980-al szaporodván, a megye összes lakossága a múlt év végén 253.125 lélek számban állapítható meg. — Az 1886-ik évben házasult párok száma 2386. volt. A megyei pénztárak a múlt hóban teljesített véletlen vizsgálata alkalmából, tudomást sze rezvén arról, hogy a központi gyámpénztárt érdeklő kölcsönök után a kamatok sok esetben rendesen be nem fizettetnek és a kikö'csönzött tőkék részletesen nem törlesztetnek, hogy továbbá a gyámpénztárból korábban kikölcsönzött tőkék nem évi 10% törlesztésre de évnegyedes felmondás kikötése mellett adattak ki, és hogy számtalan kötelezvény létezik, mely csak kezesek által van biztosítva, nem késtem utasítani a megyei pénztári tisztséget, hogy az árvaügyi szabályrendelet értelmében azon kötelezvényeket, a melyek egyedül kezesek által biztositvák és a tiszti ügyésznek előzetes felmondás és beperlés végett még át nem adattak, a tiszti ügyésznek téritvény mellett átszolgáltatni azon régi adósokat, kiknek a tőkék egy negyed évi felmondás kikötése mellett adattak ki I tőkéknek évi 10%-tóli törlesztésére felszóli tani, ellenkező esetben pedig a tőkéket felmondani ; végre azon adósok névjegyzékét, kik a köt- vényszerü tőkejáradék törlesztését elmulasztották törvényszerű eljárás végett a tiszti főügyésznek bejelenteni kötelességének ismerje, — megnyugtató tudomásul vévén ezzel egyidejűleg a megyei pénztári tisztségnek azon jelentését, hogy a kamatokat pontosan be nem fizető adosok névjegyzéke beperlés végett a megyei tiszti ügyésznek átadatott. A községi zárszámadások az 1886. évi XXII. t. ez. 142. §-a értelmében a tavaszi rendes közgyűlésen vizsgáltatván meg, a járási hatóságokat a községi elöljárók szigorú utasítása végett azzal hívtam fel, hogy a mely község elöljárói e tekintetben kötelezettségüknek eleget nem tesznek ellenükben a fegyelmi vizsgálat elrendeltetni és a zárszámadások összeállítása az ő költségükre hivatalból eszközöltetni fog. Ez alkalomból egyidejűleg az 1886-ik évi XXII. t. ez. 142. §-ára való tekintettel felhívtam a járási főszolgabirákat, hogy azon egyének neveit a kik a község számvizsgáló gyűlésein elnökölni fognak, hozzám bejelentsék. Ezen utóbbi rendelkezésemnek kielégítő eredménye nem minden járásban mutatkozik, — mert több község van megyénkben a melyekben a számvizsgáló gyűléseken való elnökösködésre ahoz értő egyének nem vállalkoztak. Az iskolák külső ügyeiben feltűnőbb változás nem történt. — Gyomán legújabban ipariskola lé- tesitteteit, a melyben 50 tanoncz nyer hetenkint 7 órán át oktatást. A községi közigazgatás terén feltűnőbb változásként jelenthetem, hogy Szarvas községben a nyudijazott Salacz József jegyző helyébe Golián Mihály, ugyanott az elhunyt dr. Télesy József községi orvos helyére dr. Mikolay István és Csor- váson községi orvosul dr. Rill Feroncz lettek megválasztva. A fősorozás a megye területén a folyó évi márczius hava 1-jévei Szarvason vette kezdetét, a hol és Gyomán már be is fejeztetett. A kémények tisztán tartása a járási tisztviselőktől vett jelentések szerint az arra hivatott közegek által, községenkint ellenőriztetik. B.-Gyulán, 1887. márczius hó 13-án. Alispán helyett: Terónyi Lajos, megyei h. főjegyző. A b.-gyulai iparos tanoncziskola kérdéséhez. — Ajánlva mindazoknak, a kiket illet. — I. E lap io-ik számában „Reductió“ felirattal e^y közlemény jelent meg, mintegy válaszképen a szerkesztőnek „Fentartható-e az iparostanonezok oktatása mai alakjában t* czim alatt előbb közölt czikkére, — Hogy a t. szerkesztő ur czikke közel járt-e, és menynyire az igazsághoz, vagy ellenkezőleg attól messze maradt-e, elannyira, hogy „alaptalan állítások napvilágra bocsátásával*, aknamunkával,* „a közönség szemébe porhintéssel| |elferdítéssel* s más eféle jámbor epithetonokkal lehessen megtisztelni, mint a hogy azt a „Reductió“ írója tette ; ezt kimutatni nem az én feladatom. A t. szerkesztő ur ugyan, mint azt az előző számból látom, sietett a választ a maga részéről megadni, de azt én sem állhatom meg, hogy a Domonkos János helybeli r. k. nép- és iparos tanoncziskolai tanító ur által valóban „sz^nt Önzetlenséggel“ irt, s a képviselőtestület egy bizottságát velem, s magával a képviselőtestülettel együtt sértő, sőt gyanusitó „Reductió*-t kellőképen redukálva, arra az érdemleges választ részemről is meg ne adjam. Ezt parancsolja egyfelől önérzetem és egyéni teputaiióm, másfelől képviselői állásom és választóim iránt érzett ama kötelességem, hogy midőn a város komoly anyagi és szellemi kérdéseinek megoldása körül (szándékosan nem akarom használni „a város jól felfogott érdekei*-féle, némelyek által az émelygésig használt s így banálissá lett szólamot)
