Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

A gyűlés három napi „tartamán a főispán, a negyedik napon a hitelesítési gyűlésen Terényi Lajos h. m. főjegyző elnökölt. — A vármegye alispánja á sorozáson lévén elfoglalva, a közgyűlésén részt nem vett.

Alispáni jelentés.

A közigazgatási bizottság márczius havi ülésére.

Méltóságos Főispán ur!

Tekintetes közigazgatási bizottság!

A közigazgatási ágak mnlt február havi állapotáról szóló rendszerinti havi jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. 15. §-ához képest tisztelettel a következőkben van szerencsém előterjeszteni :

I. Közegészségügy.

i A közegészségügynek a f. év január havában általánosan észlelt kedvezőtlen állapotában főleg a lefolyt hó vége felé állott ugyan bo nemi javulás 8 a ragályos és járványos betegségek lefolyása kétségtelenül szelídült, mindamellett is a közegészségügyi viszonyokat kielégítőknek ez úttal sem jelezhetem:

mert jóllehet a kanyaró járvány Gyula-Vári és .Vésztő községekben teljesen megszűnt, s Dobozon.,. B.-,Csabán é.s Kígyóson a betegülések száma nagy mérvben alább szállott, jóllehet a vörbeuy járványnyal párosult roncsoló toroklob SzpntrAndrás, Füzes-Gyarmat és Szeghalom községekben s?.elid jelleggel s gyérebben mutatkozik, — jóllehet a járványos kórok folytán Dobozon, UjfKígyóson és iSzentrAndráson általam bezáratni rendelt, elemi iskolák a kórok enyhültével megnyithatók , voltak, mindamellett is a B.-Csabán szórványosan mutatkozó roncsoló toroklob, az Oro^áza községében. járványszerüleg fellépett kanyaró, s a hólyagos himlőnek nehány esete,, Béjcés községben a roncsoló tqroklob 5 esete s a kanyaró és torokgyík járványszerü fellépte, Moző-Berény községben a nehány vörhenybete- gülés felmerülte, Füzes-Gyarmat és Szeghalom községekben a vörhenybetegségnek jóllehet, mint fenntebb is jelzém, szelidebb lefolyású s nagyobb mérvű csökkenést mutató — járványszerü ural- gása, Gyoma községben a roncsoló toroklobnak elhalálozással végződő 3 esete, — s különösen a Szarvas községben uralgó hólyagos himlöjárvány a melyben a f. évi január 13-tól megbetegült 14=9, meghalt 35, s gyógykezelés alatt maradt 46 egyén, és Kondoros községben mutatkozó ugyanezen járvány, a melyben a f. évi február 14-től megbetegült 21, meghalt 3, gyógykezelés al^tt’ maradt 6 egyén, — kívánatossá és szükségessé teszik a tavaszi légváltozás által különben is megkívánt óvintézkedések szigorú gyakorlatát, 1 melyre egyébkint minden járváuyos kór felmerülte alkalmával az illetékes közegeket megfelelően utasítani el nem mulasztottam.

A cholera elleni óvintézkedések helyes foganatosítása a megye minden járásában az ez irányban megbízott járási föszolgabirák által s jelentéseik szerint kellő ellenőrzés alatt tartatik.

A közegészségügy körébe vágó örvendetes jelenségként említhetem, hogy Gyula-Vári község képviselő testületé szabadulni akarván közegészségügyére nézve hátrányosan ható helyzetéből a múlt hó. folyamán 600 frt évi fizetéssel községi orvosi állás rendszeresítését határozta el.

.. A hasznos házi állatok egészségi állapota a lefolyt hóban kedvezőnek voit mondható, ugyanis B.-Cs&bán és Mező-Berényben takonykórban egy- egy,, Csorváson lépfenében egy darab ló hullott el s Orosházán az apró jószágok között a lép,fene betegség pusztított.

.A gerendási pusztán gróf Apponyi György birtokán a szarvasmarhák között a f. év január havában mutatkozott száj- és körömfájás teljesen megszűnvén, az ezen betegség ellen alkalmazott zár alul a jelzett uradalom felmentetett, a mely körülmény általam a negymóltóságu föld- mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák bejelentetett.

II. Közbiztonság.

A személybiztonság egy esetben táuiadtatott még, és pedig Gyomán, a hol a f. évi február hava 19-ón Tuba Lajos és Csalah Mihály gyomai lakosok, Megyeri Sándor gyomai lakoson verekedés közben, súlyos testi sérüléseket ejtettek. — A tettesek az illetékes kir. járásbírósághoz bejelentettek.

' A vagyonbiztonság Földváry Julianna kecskeméti illetőségű kéjnő által Krsnyak Andrásné kárára Szarvason a múlt hó 21-én elkövetett egy gyujtogatási esettel és nebány betöréses tolvajlás által volt veszélyeztetve, és pedig Tót- Kúmlóson Pipis János és társai által bérelt gőzmalomból ismeretlen tettesek néhány zsák lisztet és korpát, — Mező-Berényben a m. hó 16-án Nagy Lajos mészárszékéből ismeretlen tettesek 30—35 forintnyi készpénzt és nehány kiló húst, Békésen a m. hó 2-án Braun Ignácz kereskedő boltjából az illetékes bíróságnak már átadott Mészáros István és Hegei Sándor békési lakosok 17 frt 54 kr készpénzt, szivar és doháuynemüe- ket a más aprólékos tárgyakat tolvajoltak el.

Tüzeset négy volt és pedig Gyulán a múlt bő 4-én Grünfeld Ferencz biztosítatlan háza és

február 8-án a romai catholikus plébánia udvarán levő virágház tetőzete gyuladt ki, az előbb jelzett ház teljesen elhamvadt, mig az utóbb jelzett tetőzet gyors segély közbejöttével az elhamvadástól megmentetett. Körös-Tárcsán a múlt hó 20-án Weiszbrunn Hermaunak 656 forintra becsült és 600 írtra biztosított háza és Szarvason a múlt hó

21-én Krsnyák Andrásné 510 írtra becsült és 600 frtra biztosított háza gyújtogatás folytán elhamvadtak.

'(Vége köv.)

Igénytelen reflexiók Domonkos János urnák „Reductió“ czimmel megjelent czikkére.*

Sokat kellene írnom, ha Domonkos János ur czikkének minden egyes részére

O J

reflektálni akarnék. így természetesen nem marad egyéb hátra, mint egyes szemelvényeket ragadni ki czikkének egészéből s azokkal igy bánni el.

Először is nagy köszönettel tartozom Domonkos urnák azon őszinte vallomásáért, melyet czikkének következő soraiban tesz: „A mi pedig azon javaslatot illeti, hogy az előkészítő osztály tanulói tereitessenek az ismétlő iskolába, csak azt a kérdést bátorkodom koczkáztatni: Mit ismételjen az, aki mitsem (másképen semraitsem) tud?“

Na hát uram, ha az önök ipar-tanoncz iskolájában még olyanok is vannak, akiknek még ismételni valójuk, sincs hát mondja meg ön nekem, hova valók az ilyen kiadású ipar-tanonezok ? Nem máshová: mint nem is ismétlő, nem is élőké szitö, hanem határozottan elemi iskolába! A miből önként következik, hogy az általam elfoglalt álláspontot ön nemcsak hogy meg nem rendítette, de annak támogatásához egy hatalmas adattal járult. Ha nekem oly nagyon viszketne a bőröm holmi közhelyek (locus communisok) idézésében, én is elmondhatnám: te akartad igy Dandin, én azonban csak a velenczei kalmárból idézek, s azt mondom: köszönöm zsidó, hogy e szóra megtanítottál! És most velem együtt tudja az érdekelt közönség, hogy a paedagogiai fogalmak menynyire tisztázottak nálunk még illetékes hivatott körökben is, ameny- nyiben ítz ipar-tanoncz iskola egyik osztálya anynyi mint: elemi iskola! Gratulálunk!

És most mint a mondottak kiegészítőjét ide igtatom önnek ném minden irónia nélkül odavetett szavait:

„Született paedagogus minden ember!“ amennyiben jogot formál az iskola ügyeibe beavatkozni. S ezt mint társadalmi kórt jelzi.

Hanem már most azt kérdezem: váljon melyik kór veszélyesebb, midőn a szakértő mond bolondot, vagy ha a nem szakértő mond az ön ítélete szerint helytelen dolgot. És most én is azt kérdezem: tisz ában van az ipar-tanoncz oktatás feladatával az, aki ily dolgokat szélnek ereszt? On akarta igy Dandin!

A mi a polgári iskolák feladatát s a nagy közönségnek erre vonatkozó tájékoztatását illeti: azt vagyok bátor kérdezni: aludt Domonkos ur, vagy ébren volt néhány év óta? Mert ha ébrén lett volna, tudhatná, hogy éppen a kettő leözül egyik a nyilvánosság terén e tekintetben egy hosszú czikksorozattal tájékoztatta a na|jy közönséget s e kettő közül az egyik még azon szerencsében is részesült, hogy éppen a polgári iskolák feladata felett Szatmárnémeti városa által kitűzött pályakérdésnél mint győztes lett jutalmazva. Hanem persze, ha a jól informált közönséget csak ketten képezik, az ismét nem a kettő bűne, hanem a kettő mellett a százak sőt ezreké,

kiknek szemük van a látásra, de mégis

* ®

vakok-, fülük van a hallásra, de mégis siketek. — Ön akarta igy Dandin!

Továbbá azt mondja ön: hogy az iparos jogosan megvárható képzettségét az ipariskola czéljául kitűzni szent dolog, de azt fenntartani és gyámolitani veszélyes, mert a mi fő, népszerűtlenné tehet. — Na hát lássa ön, ebben a tekintetben is nagy külömbség van közöttünk; mert én, ha már csakugyan rám fogja a népszerűséget, még is magasabb régiókban keresem: ön úgy látszik megelégszik az inasok között szerzett népszerűséggel is. Miért hát, hogy ne legyen népszerű az inasok előtt Domonkos ux*, midőn az utczán pöfékelő s pöfékelve garázdálkodó inasok védelmére kel

* Domonkos János urnák lapunk múlt heti számában közölt „Reductió“-jára H o m o 1 y a István nrtól is kaptunk egy terjedelmes czikket, a melyet azonban tér- szűke miatt csak a „Békés“ jövő számában fogunk közölni.

S z © r k.

s a szent egyenlőség nevében nevetséges és valóságos tyrannismust vet szememre. Éljen tehát az inas-publicum democratiá- jánakhőse: Domonkos ur! Te akartad igy Dandin!

Vissza kell utasítanom végül Domonkos ur azon insinuatióját, mintha én e czikket valakinek kedvéért írtam volna, különösen annak a kedvéért, a kinek nem jutott 200 frt. Itt először is meg kell jegyeznem, hogy annak a valakinek azéi’t nem jutott 200 frt, mert nem is akarta, hogy jusson, mei’t nemcsak egy tanitói állást, de magát az igazgatóságot sem fogadta el annál az ipar-tanoncz iskolánál, pedig többek által ő volt rá kiszemelve. Továbbá tessék megjegyezni, hogy toliam senki isten-fiának meggyőződésemen kivü rendelkezéséin nem állott, s nem is fog állani soha. Ezt úgy hiszem, eléggé igazoltam ; czikkemet sem a szerkesztőség sem mások invideálni nem szokták! Ért enge- met Domonkos ur? — Hanem hát azt nem látja ön be, hogy az olyan Cicero pro domo sua-féle beszéd csakugyan nagyon alkalmas arra, hogy ne követelhessen magának jogot az önzetlenséghez! ? Ön akarta igy Dandin!

Száz szónak is egy a vége. Azon körülmény, hogy azt a törvényt úgy alkot- sák meg, mint a mint megalkották, előttem semmit sem bizonyit I a törvényalkotás sokkal jobban fején találta volna a szöget, ha azt mondotta volna ki, hogy az, aki nem bir az iparos pályához szükséges előkészültséggel, maradjon a kapánál és kaszánál s ezzel kény szeritette volna az illetőket a szükséges előképzettség megszerzésére, a mely képzettséget akkor szei'ezni meg, midőn ahoz sem idő elég, sem a hajlam nincs többé meg, afféle jámbor óhajtás marad. — Végül csak azt vagyok bátor kérdezni: hogy miért kell nekünk fennálló polgári iskolánk mellett, csaknem 2 ezer írttal rendezni be az ipar- tanoncz iskolát, melyet mellettünk többi nagy községeink sokkal csekélyebb költségvetéssel birnak ellátni?

Dr. Kovács István.

Gynlaváros italmérési jogainak bérbeadási módozatai.

Gyulaváros tanácsa, a képviselőtestület f. évi 1138. ikt., 7. kgy. számú határozat folytán, a város tulajdonát képező s az eperjesi puszta kivételével a város egész kül és belterületén gyakorolható italmérési jogot bérbe adja, a képviselő testület fenti számú határozatában megállapított következő feltételek mellett:

I. Az italmérés gyakorlata a következő módon történhet:

Az e 1 s ő módozat szerint az italmérési jog bérbe adatik akként, hogy bérlő nem italt szolgáltat ki az italmérők és korcsmarosoknak, hanem jogosított minden korcsmáros, vendéglős és ital- mérőtől a kimérendő italok után a következő illetékeket szedni:

1. Egy hektoliter gyulai, vagy a gyulaiak által Gyula-Váriban termelt bor után 3 forintot;

2. egy hektoliter hegyi vagy egyéb idegen helyről behozott bor után 5 frtot;

3. egy hektoliter sör után 4 frtot:

4. egy hektoliter pálinka után 17 fokig 5 frt 40 krt, azonfelül minden fok után 20 krt;

5. egy hektoliter szesz, cognac, rum, liqueur, rozsolis 8 egyszóval mindennemű -édesített szesz vagy alkohol tartalmú ital után 10 frtot.

Jogában áll bérlőnek italmérési raktárakat is tartani a végből, hogy kik tőle kívánnák a kimérendő italt beszerezni, azt azoknak kiszolgáltathassa.

A bérbeadás eme módozatánál megengedtetik az is, hogy a bériem akarók külün-külön versenyezzenek a bor, pálinka és sör bérbe-vételéért

A második módozat szerint kiadatik az italmérési jog, a város tulajdonát képező „Korona“ vendéglő és népkert kivételével, úgy, hogy az italt bérlő szolgáltatná ki az illető korcsmárosok- nak s a kivételt képező vendéglő és népkert italmérési joggal együtt külön adatnak ki haszonbérbe, azon feltétellel, hogy ezen vendéglők bérlői a gabona-pálinka és szesz kivételével egyéb italokat az üzletből kissebb mértékben is adhatnak ki.

A harmadik módozat szerint az egész italmérési jog kiadatik, az eddigi gyakorlat szerint olyként, hogy az italokat kivétel nélkül bérlő van jogosítva kiszolgáltatni.

A bérbeadás Írásbeli zárt ajánlatok mellett, foganatosítandó s mind három fentebbi, sőt | re- gále-jövcdelem emelésére irányuló egyéb, itt meg nem említett s ezektől eltérő módozatok szerinti ajánlatok is beadhatók; mely ajánlatokhoz a mennyiben az egész italmérésre történik 2000 frt, a mennyiben pedig az italmérésnek csak egy részére 1000 frt bánompénz mellékelendő. Az ajánlatok beadására nézve folyó évi april hó 15-ik

napjának délelőtti 10 órájáig terjedő határidő tűzetik ki. |

II. Ezen italmérési jog bérbeadására nézve még a következő feltételek állapíttatnak meg:

1. a bérlet teljesnek veendő 3Y2 évre, vagy is 1887-ik évi julius 8-tól, 1890. év végéig terjed; jövőre nézve azonban mindenkor 3 évről 3 évre fog a bérlet terjedni ;

2. bérlő egy félévi bérösszeget köteles biztosítékul a városi pénztárba letenni, mi a bérlet tartama alatt bérlőnek semmi szin alatt ki nem adható, sem e haszonbérbe be nem tudható, hanem javára takarékpénztári gyümölcsöztetés alá helyeztetik. Készpénz helyett megfelelő értékű állampapírok is elfogadtatnak, sőt elfogadtatik a biztosíték háromszoros becsértékének megfelelő ingatlan, mire a biztosíték telekkönyvileg bekebelezendő :

3. bérlő, a menyiben ő szolgáltatná ki az italokat, köteles egészséges, tiszta, élvezhető italokat adni, jogosítva lévén a városi tanács a meg □em felelő italokat bérlőtől lefoglalni és el ko- boztatni;

4. bérlő a bérösszeget félévenként előre köteles ..a városi közpénztárba fizetni;

5. bérlő akár.egyes egyén, akár többen társulatba állva lehetnok, — mely' utóbbi esetben a társulati tagok egyetemlegesen felelősek;

6. egyesek részére az italmérési jogosultságot a várost tanács fogja kiszolgáltatni s erről bérlőt esetről esetre értesíteni ;

7. a városi tanács és összes közegei a ti-. los italmérés kiirtása iránt a lehető minden módozatokat elkövetni már annyival is inkább kőteles, mert az ilyetén kihágás a város határozott károsítását vonja maga után;

8. bélyeg, ügyleti illeték és jelen bérlet ntán felmerülendő adót, — a bérlő köteles viselni ;

9. bérlő a jelen bérletből származó peres kérdésekre a helybeli kir. járásbiróság illetékességének magát aláveti:

10. az italmérési joghoz tartozó összes épű-v letek, u. m, az „Arany Sas“, „Nap“, „Bika“, „Zsidó Trakteur“, a Bárdos melletti korcsma, bel- vásártéri czédulaház és esetleg a „Korona“ vendéglő bérlőnek jó karban fognak átadatni 8 köteles bérlő azokat a bérlet tartama alatt folyton jó karban s tisztán tartani s oly karban adni vissza, mint a minőben azokat átvette; az épületek közül a „Döbögö“ minden körülmény között kivételt fog képezni s az önállóan fog a város által bérbeadatni.

Kelt Gyulán 1887. márczius 10-én tartott tanácsüléséből.

Popovics Jusztin, főjegyző.

Hírek.

A „Békés“ szerkesztője Dr. Kovács István, hivatalos elfoglaltság, segédszerkesztője B o d o ky Zoltán pedig magánügyben városunkból huzamosabb időre eltávozván, visszaérkezésükig Oláh György m. tiszti főügyész vállalta el a lap szerkesztését. A segédszerkesztői teendőkre pedig K o b n Dávid a „Békés“ belmunkatársa vállalkozott.

A megye rendkívüli közgyűlése képezte a lefolyt hét eseményét. A tárgysorozat nem bővelkedett ugyan olyan kiváló érdeklődést - keltő pontozatokban, a minőkkel a rendes közgyűlések tárgysorozatai dicsekedhetnek; izgalmas viták pedig épen nem voltak várhatók, a mint hogy nem is következtek be, a tanácskozási idő háromnegyedrészót a különféle rendeletek, bizottsági jelentések és előterjesztések felolvasása vette igénybe és akárhány tárgy volt, mely az elnöklő főispán egyszerű „tudomásai vétetik“-jével intéz- tetett el anélkül, bogy a tárgyhoz szólani is jelentkeztek volna: mindazonáltal a közgyűlés első napja nemcsak látogatott, hanem egy járás bel- életére korszakalkotóan fontosságú is volt. — A sárréti vasút évek óta hangoztatott igéje e napon vált testté; a vármegyének áldozatkészsége, mely szerint négyszázezer forint áru törzsrészvényt vásárol, immár teljes és végleges biztosítékul szolgál az iránt, hogy a sárréti vasút ki is fog épülni, ügy tudjuk, hogy a munkálatokhoz még a tavasz folyamán hozzáfognak.

A törzsrészvények átvétele nem keltet vitát, a határozat egyhangúlag hozatott meg, noha — és ezt e helyen utólagosan konstatáljuk — voltak igen számosán, akik a 400,000 forint áldozatot nagyon sokalták és nem találták eléggé arányban állónak ama előnyöket, melyek a vasút kiépítéséből a Sárrétre és a vármegye közönségére hárulni lógnak. A csabai bizottsági tagok tekintélyes része egy kis oppositiótól sem idegenkedett volna, annál kevésbbé, miután a sárréti vasút — kontemplált irányával — csaknem lehetetlenné teszi az épen utóbbi napokban újra korabiuatióba vett I lapunk múlt heti számában jelzett Miskolcz- Püspök-ladány csabai vasút létesülését. A sárréti vasútra Dézve mindenesetre nagy szerencse, hogy eme utóbbi tervezet csak a napokban került felszínre, midőn a megye által kiküldött bizottság, állandó választmány és a községek határozottan