Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-03-13 / 11. szám
U-ik szám. Gyula, 1887. marczius 13-án VI. évfolyam. f----------1 Sz erkesztőség: Mag-yar-utcza 119. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető .közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vitaza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 * Év negyedre .. .. 1 , 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán. f------------Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. — Majna-Fi'ankfurtban: Baube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Békésvármegye törvényhatósági bizottságának rendkivüli közgyűlése. (Márczius 7—9.) A vármegye közgyűlésének első napja — mint az előre is látható volt — élénk látogatottságnak örvendett. A sárréti községek megyebizottsági tagjainak túlnyomó száma vett részt a közgyűlésen, — de már a többi járások egy két ügy buzgó bizottsági tagon kivűl jóformán csak tisztviselőik által voltak képviselve. A sárréti bizottsági tagok érdeklődését a vasút ügye produkálta, s bizonyára örvendetes érzést keltett bennük, midőn látták, hogy a vármegye mily készséggel és előzékenységgel ragadja meg alkalmát, a sárréti vasút kiépítésének lehetőségét immár végleg biztosítani, noha a négyszázezer forint áru törzsrészvénynek átvétele tagadhatatlanul oly jelentékeny áldozatot képvisel, mely a közmunka alapot a sárréti vasútnál hason- lithatlanul kisebb igényű vállalatokba való bocsátkozástól — talán évtizedekre vissza fogja tartani. Mi — kik a sárréti vasút eszméjének a terv keletkezése óta a valósulás immár küszöbön álló stádiumáig — hivei, érdekeinek tolmácsolói voltunk teljes megelégedéssel és őszinte örömmel fogadjak a megyének áldozatkészségéről és a testvéri kötelesség teljesitéséről tanúskodó egyhangú határozatát, szivünkből kivánva, bogy az teljes mértékben igazolja ama reményeket, melyeket a vasút létesülése által a Sárrét kulturális s közgazdasági előmeneteléhez fűzünk. A közgyűlés, melyen mindvégig Be- liczey István főispán elnökölt és vezette a tőle megszokott tapintattal és ügybuzgalommal a tanácskozást — következően folyt le: Beliczey István főispán a szép számban egybe- gyült bizottsági tagokat üdvözölvén és a közgyűlést megnyitván a részvét meleg és ékesszóló hangján emlékezik meg ama fájdalmas veszteségről, mely a vármegye közönségét a gyomai járás ügybuzgó s tehetséges főszolgabírójának Debreczeni Endrének élte delén bekövetkezett gyászos elhuny- tával érte; indítványozza, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki a súlyos veszteség fölött érzett bánatát és részvétét s erről a gyászoló Özvegyet jegyzőkönyvi kivonattal értesítse. Mely indítvány közbelyesléssel találtatván, elfogadtatik. A magyar korona országai vereskereszt-egylet megyei választmányának megalkotása iránt beadott és a tárgysorozatban is jelzett indítvány a közgyűlést megelőzőleg visszavonatott. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter a vármegye közönségéhez intézett leiratában kineveztetését tudatván, határozatba ment, hogy a törvényhatóság a minisztert feliratilag fogja üdvözölni. A miniszteri rendeleteket megelőzőleg a sárréti járásból nagyszámban bejött bizottsági tagok iránti figyelemből soronkivül előterjesztetett az állandó választmánynak lapunk február 27-iki számában egész terjedelemben közölt jelentése a sárréti vasutak kiépítéséhez 400,000 frt áru törzs- részvénynek a megye által leendő átvétele s ezen összegnek a megyei közmunka alap terhére köl- csönképen leendő felvétele tárgyában. Az állandó választmány előterjesztése minden vita nélkül egyhangúlag elfogadtatott, — s eként határozatba jött, hogy a megye 400,000 frt erejéig vásárol a bihari helyi érdekű vasutak engedményesei, név- szerint Móricz Pál országgyűlési képviselő, Grüli Henrik és fiai és Kóhner Adolf és fiai budapesti nagykereskedők által az érintett helyi érdekű ▼asutaknak Békés vármegyén keresztül Vésztő, Szeghalom, Körös-Ladány és Füzea-Gyarmat érintésével a gyomai indóhózig építendő vasút törzs- részvényeiből, — s ezzel kapcsolatban: Vésztő, Szeghalom, Füzes-Gyarmat és Körös- Ladány községeknek a sárréti vasút létesítéséhez szükséges törzsrészvények átvételéről s az erre megkívánt összegeknek kölcsönképen leendő felvételéről hozott képviseleti közgyűlési határozataik jóváhagyattak. Tárgyaltatott Déva-Ványa község képviseletében Csatári Lajos főbirónak és Czibulka Gáspár főjegyzőnek, valamint Kepes Gyula vasúti engedélyesnek kérvénye, a mely szerint a Kis-uj-szál- lásról Déva-Ványán át Gyoma végponttal építendő helyi érdekű vasút létesithetése végett ,75,000 frt áru törzsrészvény átvétele iránt. Ezzel egyideüleg olvastatott a megyei állandó választmány idevonatkozó véleménye. Az állandó választmány véleményével egye- zőleg miután a tervezett vasúti vonal létesítésével a Budapest-predeali vonalba Kis-Ujszálláson beágazó és egyeoes irányban Németország felé haladó „mátrai" vasutak a megyénkén átvonuló arad-budapesti vonallal fogván összeköttetni s ezáltal termékeny talajú megyénket Németországgal rövidebb s egyenesebb összeköttetésbe fogváD helyezni a mező-gazdasági termények Németország piaczára magasabb áron lesznek értékesíthetők. Miután a vasúti hálózat gyarapodása a köz- felgazdagodás egyik elősegítő tényezőjeként tekinthető : A Kis-Ujszállásról Déva-Ványán át Gyomára vezetendő helyi érdekű vasút létesithetése czéljá- ból a nevezett vasút társulattól megfelelő számú és névértékű törzsrészvényekért az 1880. évi XXXI. t. ez. 10. §-ának figyelembe vételével a megyei közmunka váltsági pénztárból fedezendő 40,000 irt összeg ezennel oly feltételek mellett szavaztatik meg, ha vállalkozók: 1- ör a vasat építéséhez legkésőbb egy év alatt hozzá fognak s azt két év alatt teljesen befejezik és üzembe hozzák; 2- or a netán bekövetkezhető árvíz veszélyek alkalmával a védekezéshez szükséges anyagokat önköltségen szállitandják; 3- or az igazgató tanácsba a vármegye képviseletében 2 egyént beválasztanak. A megszavazott összeg három részletben fog vállalkozóknak kifizettetni és pedig egy részlete a földmunkálatok elkészítésekor, két részlete a sínek megérkezésekor és egy részlete a vonnál teljes kiépítésekor. A belügyminiszter rendeletének a megyei szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában a miniszter intentióinak megfelelőleg elég tétetett. A tiszti nyugdíj intézeti szabályrendeletet szintén módosítani kívánja a belügyminiszter. Fő 8crupulusa ugyanis, hogy a szabályzat értelmében már 5 évi szolgálat után van a tisztviselőnek nyugdíj igénye. A közgyűlés átlátva e méltányolva a miniszter aggályának alapos voltát a nyugdíj igényt, 10 évi szolgálat után mondja ki. — A miniszter a megyei szolgákat is óhajtotta azonban a nyugdíj szabályzatba 'felvenni. De a közgyűlés nem tesz eleget a miniszter ebbeli óhajának, hanem külön szabályzatban fogja a megyei szolgák nyugdíj igényeit megoldani. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után hivataláról lemondott választott tisztviselővel szemben követendő eljárásról, — a regálé kötelezett italmérések tárgyában, — a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. XX. t. ez. folytán alkotott megyei szabályrendeletek a belügyminiszter által megjelölt lényegtelen módosításokkal kiegészíttettek. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek rendeletére a fogadó, kávéház és kávémérés iparokról szóló megyei szabályrendelet kapcsán határozatba ment, hogy Csabán megengedtetik a nagyobb szállodáknak egész éjjel való nyitva tartása. A közmunka és közlekedésügyi miniszternek rendelete a közmunka váltságnak megállapítására vonatkozó határozatok közhírré tétel«, nemkülönben a közigazgatási bizottságnak előterjesztése a gyoma-endrödi és a szarvas-szentandrási utak kikörezése s az e tárgyban kötött építési szerződés tárgyában tudomásul vétettek. A ATamap-füzes-gyarmati és Túrkeve-dóva- ványai utak Békésmegye területére eső részének a megyei úthálózatba leendő felvétele, a szomszéd Jász-Nagy Kun-Szolnok vármegye indokolatlan és méltánytalan átiratával szemben, megtagadtatok A megyei igazoló választmánynak jegyzőkönyve az elrendelt pótválasztások eredményét illetőleg felolvastatván tudomásul vétetett Körös-Tarcsa községének a Mezö-Berény- körös-tarcsai kőut mielőbbi kiépittetése iránt be- nyujtott kérvénye áttétetett a közigazgatási bizottsághoz. Egyes községeknek különféle irányú egész halmaz szabályrendeletei s nemkülönben a békésmegyei gazdasági egyletnek lótenyésztési, továbbá a szarvasmarha és sertés tenyésztés érdekében szükséges apa állatok megvizsgálásáról, s végül az arany ka irtására alkotott megyei szabályrendeletekre vonatkozó állandó választmányi jelentések minden vita nélkül intéztettek el. Ép igy nem keltett vitát Tót-Komlós községének a fővárosi hírlapokban is szellőztetett fa- raosus kérelme a kisdedévé felállításának kötelezettsége alul leendő felmentése iránt. A kérvény átutaltatott a közigazgatási bizottsághoz. A rendkivüli közgyűlésnek kétségtelenül legfontosabb tárgyát a sárréti vasút ügye képezte. Általános örömmel fogadta a megye bizottsága a küldöttség s az állandó választmány előterjesztéseit, nem volt az ellen kifogása senkinek, s igy a szokásos érdekfeszitő viták elmaradtak. — A közgyűlés egyéb tárgyain is szokatlan gyorsasággal haladt keresztül a közönség, megfontoltan határozott nagyobb viták nélkül. — Nagyobb érdeklődést s vitát a békési és gyomai községi tisztujitások ellen beadott félebbezések elbírálása keltett. A vármegye t. főügyésze vélemény es jelentésével került mindkét választási ügy a megye közönsége, elé, s a tiszti főügyész véleményei a kimerítően kifejlett indokok alapján változatlanul elfogadtattak, s ehez képest A Békésen január hó 2-án megtartott tisztújító széken eszközölt választások, mint a melyek a törvény vonatkozó intézkedései kellő figyelembe vétele s alkalmazása mellett hajtattak végre, helybenhagyatott, s felebbezők alaptalan felebbezéseikkel elutasittattak. Ellenben a közgyám választásra — miután ez a tisztújító széken mellőzietett — a békési járás főszolgabirája utasittatott. A tiszti főügyész előterjesztésében a feleb- bezések indokai pontrol-pontra erős bírálat alá vétettek s ki lett mutatva, bogy felebbezők előadása részben a valóságnak nem felel meg, részben a törvényes alapot nélkülözi, sőt részben a fogalmazás zavaros s értelmetlen volta miatt elbírálás alapjául sem szolgálhat. Az ügyészi előterjesztés felolvasása után Czira Gergely békési lakos bizottsági tag szólalt fel. Beszédét oly értelmesen kezdette, hogy a bizottság általános érdeklődéssel hallgatta; de mielőtt a választási eljárásra vonatkozó kifogásait előadhatta volna, a t. ügyész hivatkozva a törvény rendelkezésére, nevezettet, mint a békési községi tisztujitás által közvetlenül érdekeltet, s mint ki a választás ellen beadott felebbezések- nek is részese volt, a tárgyalás és szavazásban való részvételtől eltiltani kívánta. — A közgyűlés — érdekes vita után helyet adott a t. ügyész előterjesztésének, s Czira Gergely a tárgyalásban részt nem vehetett, Jancsovics Pál járási főszolgabíró ismételten kérte megballgattatását, s agy látszott, a megye közönsége is óhajtotta volna az értelmes földmivelő s kitűnő népszőnok beszédét meghallgatni. Érdekes kérdés volt, bogy a békési községi bírói tisztre jelölt bárom egyén közül a megkezdett szavazás folyama álatt Salamon András visszalép /én, a tisztujitószék elnöke által a szavazás jogszerűen szüntettetett-e meg, — s nem kellett volna-e a szavazást tovább folytatni, avagy uj szavazást elrendelni, A megye közönsége a szavazás megszüntetését nem találta törvénybe ütközőnek, Salamon Andrásnak a jelöltségtől való visszalépése sem tekintetett olyannak, mely el nem fogadható, s a 100 frtig terjedő büntetés vele szemben alkalmazható lett volna. — Mert Salamon András a törvénybirói tisztre ajánlkozott, a képviselőtestület által kijelöltetett 8 késznek nyilatkozott megválasztatása esetére azt el is fogadni, igy a közszolgálat köteles teljesítésétől nem vonakodott, különben is a büntetés alkalmazását a már megválasztatott s a választást el nem fogadott községi bíróval szemben rendeli el a törvény, s hogy a községpolgár a jelölést a bírói tisztre elfogadni köteles, különösen akkor, midőn azon tisztre más jelöltek ic vannak, kik a közszolgálatra alkalmasak a azt teljesíteni képesek : arról a törvény nem intézkedik. — A szavazás a három jelöltre kéretett s egynek visszalépése folytán maradt két jelöltre a választó közönség uj szavazást nem kért, újólag szavazni nem kívánt, s igy a választó- közönség felkiáltásai alapján Mester András, Békés község megválasztott birájául a tisztújító szék elnöke által törvényesen lett kijelentve. A kőzgyámi állás választás utján, a községi képviselőtestület határozata s a tisztújító- szék elnöke kijelentése szerint azért nem töltetett be, mert a küzgyám az 1872. árvaflgyi szabályrendelet értelmében annak idején életfogytiglan alkalmaztatott. A közgyűlés ragaszkodva az 1886. évi XXII. t.-cz.-re vonatkozó rendelkezéséhez, mely szerint a közgyám előljá- rósági tag, s választás utján alkalmazandó: — elrendelte a kőzgyámi tisztre a — mellőzött — választást, mi nem is lehet másként, mert egy rég, hatályát vesztett szabályrendeletre a tör- véuynyel szemben hivatkozni is tévedés volt. Örömmel hallottuk — egyes bizottsági tagok felszólalásaiból, — hogy a békési járás főszolgabirája a választási eljárást dicséretes éréiy- lyel s kiváló tapintatossággal vezette, s bogy az eljárás ellen emelt panaszok csupán a választásnál kisebbségben maradt s Békésen kétségtelenül számot tevő túlzó elem által tétettek. A gyomai biráválasztás ellen beadott fe- lebbezés elbírálása már nem vont maga után oly nagy vitát, mint az elöbbeni. A tiszti ügyéBZ előterjesztésében részletesen kimutatta azt, hogy a biró választásánál igen sok oly egyén szavazott, kik választói jogosultsággal nem birtak, s ezen körülmény természetesen — eltekintve más okoktól — elég volt a választás megsemmisítésére. A tiszti ügyész előterjesztéséből különösen megragadta figyelmünket az, bógy a választási szavazás névjegyzéke hitelességet nem tűr, hogy abban 50—60 választó nevének feljegyzése teljesen olvashatlan, hogy egyes választók mellékneveit jelző betűk, — melyek az ugyanazon nevüeket megkülönböztetik, nem igen jegyeztettek fel. Az előterjesztés ezen részét — minden megjegyzés nélkül hagyta a megye közönsége; min valóban csodálkozunk, mert oly fontos okmánynak, mint a szavazók névjegyzékének — hitelesnek kell lenni, s az, ki olvashatlan felírás által az egész választási eljárás megsemmisítésére az okokat szaporítja — szerintünk — méltó megrovást érdemel. — A tisztújító szék elnökének ezt figyelmen kivül hagyni nem lehetett volna, s ha látta, hogy a neveket oly jegyző írja fel, ki írni olvashatóan nem tud, mást kellett volna a helyett alkalmaznia.
