Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-06 / 10. szám

Lilla anyaazinésznö, Bogárdiné Paulina komika; — Kiss Pista baryton, népszinmü-énekes, Hunfi Imre tenoriata, Pénzes B. másod-baryton, Török Miklós bassista, Pusztay Béla bassbuffó, Szilágyi Dezső tenorbuffó, Hatvani Károly komikus, Bihari Béla hősszerelmes, Demidor Imre bonvivánt, Moli­nói' Antal jellemszinész, Szigeti Géza kedélyes apa, Horváth Ferencz drámai apa, ' Rajz Ödön társal­gási és intrikura, Nyitrai Sándor komikus, stb. és ezen felül a megfelelő kar és segédszemélyzet. A közmunka- és közlekedésügyi minisz­ter a megyei közmunka- és megyei utak kezelé­séről szóló szabályrendeletet módosítás végett le- küldte a vármegye közönségének. A belügyminiszter a megyei közgyűlés­nek ama határozatát, melylyel Petroszky József csabai kir. aljárásbiró részére a „Közigaz­gatási Törvények és Rendeletek Kézikönyvo“ szer­zéséért 300 frt tiszteletdijat szavazott meg, jóvá­hagyó tudomásul vevén, a tiszteletdij az érdemes szerző részére kiutalványoztatott és a hét folya­mán kifizettetett. Békésmegyei uj főrendi tag. A belügy­miniszter leiratilag értesíti Békés vármegye kö­zönségét, hogy W o d iá d er Albert báró a magyar főrendi háznak örökös tagjává igazol­tatván, az örökös jogú főrendiházi tagok névjegy­zékébe felvétetett. Szavalati estélyt tartott Szakáll Antal színész — Polgár Gyula feloszlott társulatának tagja — csütörtökön este a „Komlódban. Szakáll ur mint az egykori Follinusz-féle nagy társulat kiváló színésze nem volt közönségünk előtt ösme- retlen s igy meglehetős számú publikum gyűlt előadására össze. Az előadásról annyit, hogy Szakáll határozottan nem volt disponálva, és hogy a költemények, nevezetesen „Az őrült“, „Nem tréfáltam én'“ (Tóth Kálmán), „A vén czigány“, „A hazáról-, „Angyal és Ördög“ előadása alul maradt ama nívón, amelyet Szakáll úrtól méltán elvárhattunk. A schakesperi reczitáczió (III. Ric- hárd) már magasabb színvonalon állott. A békésmegyei takarékpénztári egye­sület folyó hó 24-ikén délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését, melynek tárgyai: 1. Igaz­gatósági jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés. 3. A tiszta jövedelem iránti intézkedés. 4. Az alapszabályok 15. §-án alapuló netaláni indítvá­nyok.-"— A zárszámadást illetőleg múlt évi üzlet forgalmi kimutatást lapunk jövő számában kö­zöljük. A járváuyos betegségek még mindig ál­landó rovatot képeznek. A megyére érkező jelen­tések'' szeitint a kanyaró grassál a községekben legnagyobb mértékben. Szarvason a himlő megszűnt. Mező-Berényben pedig a vör- heny lépett fel szórványosan. Az arad-békésmegyei egyesített ármente- sitő és belvíz-levezető társulat 1. bó 3-án rendkí­vüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tár­gyat a közmunka és közlekedési minisztérium azon rendelete folytán teendő intézkedések képezték, mellyel az aradmegyei és alsó-fehér-körösi öblö- zeteknek külön, önálló társulatokká leendő átala­kulás iránt beadott kérelmüknek helyt adván az az aradmegyei öblözet árterületének azon részét, mely a Nádor-malom csatorna, illetve a Csohos- ér balpartjén, ennek a fehér-körösbe ömléséig és innen a fehér-körös balpartján Békésmegye hatá­ráig terül el és az aradmegyei öblözet töltés­rendszerének azon szakaszát, mely a Csohos-ér torkolatától balra ugyancsak a fehér-körös bal­partján Békésmegye határáig terjed — az alsó- fehér-körösi öblőzetnek átadni rendeli; a közös társulatnak jelen szervezete valamint a törvény medán nő senkit kísérteibe ne vihessen azon vallásos törvényt léptette életbe: hogy a pró­féta neje és nejei házukból ne mozdulhassanak s hogy a hivő mahomedán nejé idegen férfi előtt magát mindig fátyolozza el. — És íme, annak a mit Allah parancsolt s mit Allah nevében annak prófétája hirdetett, a szegény mahomadán nő, feltétlenül engedelmeskedni köteles. Ez intézkedése a prófétának kétségen kívül lényeges befolyással volt a nő helyze­tére a mahomedán világban s ezáltal magára a mahomedán társadalom alakítására, mert jó­formán megfosztotta a nőt a társadalom ala­kulására gyakorolható nemesebb befolyástól s a hitvestársi szövetség meglevén fosztva ezáltal minden nemesebb zománczától : gyor­san összekellett roskadni azon társadalomnak, mely a maga egyik alkotó elemét kizárta az annak fenntartásához szükséges és jogosult közreműködéstől. — Az Izlam történelmének Írója Müller igen helyesen jegyzi meg, hogy csekély alig pár forint értékű nyakék elvesz­tése mint ok, alig vonhatott volna maga után fontosabb következményeket. Hanem hát igy akarta a próféta, a ha­talmas Allah nevében 1 — pedig hát Allah akuhár ! és szabályrendeletekben előirt jogai és kötelezett­ségei mindaddig érintetlenül hagyatván, mig a két öblözet önálló társulattá alakulása az 1884. évi XIV. és 1885. évi XXlil. törvényezikkeknek megfelelően meg nem történik. A közgyűlés a mi­niszteri reudeletet tudomásul vévén mindkét öblö- zetet utasitotta a gátvonalak átvételére s az alap­szabályok és gátvédelmi szabályok elkészítése vé­gett szükséges intézkedéseknek saját hatáskö­rükben leeudő megtételére. A Tisza-völgyi köz­ponti társulat három rendbeli átiratának felolva­sása s az ezekre szükséges intézkedések megté­tele után alelnök az ülést bezárta. A megmentett haza és az elveszett pa­radicsom. Ordíts kapu, kiálts város. Nagy vendég volt a héten kis városunkban, a ha­zamentő Csatár Zsigmond jött itt púhatolózni, hogy miképen bukhatik meg könnyebben ha bele veszi programmjába az antiszemitismust is, vagy ha csak e nélkül menti meg a hazát. Pártállására vonatkozólag elég ha elmondjuk a következő historicumot: mint képviselő je­lölt programm beszédjét azzal kezdte „testes­től lelkestől 48-as vagyok a tárczámban is 48 forint van.“ „Hát az 1800 hol maradt“ kiált közbe egy bus választó, a ki még szavazni sem szeretett ingyen. Egyébiránt Csatár ur még nyilvánosan nem lépett fel, csak érte­kezleteken s nyilvános fellépését márczius tizenötödikére halasztotta a következő prog­rammal : délelőtt a „Magyar Király“ szálloda előtt sürü könnyhullatások a haza balsorsa felett, délután processio a német városon, este pedig kálvinista zsoltárok éneklése a Döbö- göben. Előadva Csatár ur által. De mindezek daczára a gyulai kerület alkalmasint elveszett paradicsom lesz Csatárra ' nézve, mert mint halljuk maga a negyvennyolezas párt sincs teljes számban jelöltsége mellett. Ki nem fogynuk a zängerekböl. Ezúttal ismét van egy csoporthoz szerencsénk. Mint a fal­ragaszok hirdetik tagjai: Komáromi, Blumau, Mirzl Springer, Lina Ott és Kolozsvári Terka. — Tegnap játszottak először a „Komló“-ban. Nyilatkozat. A „Békés“ 9-ik számában „Az idei farsang Diri-Dongója“ czimü újdonságban személyem ellen tett megjegyzésekkel szemben kinyilatkoztatom: hogy a farsang utolsó napján megjelent „Diri-Dongó“ szerkesztője nem voltam, az abban levő és sértőnek talált verseket és hí­reket nem írtam s igy a reám szórt sértéseket és gyanúsításokat egyszerűen visszautasítom.*) Kelt B.-Gyulán, 1887. márczius 4-én. Kálmán Ödön. A miskolcz-csabai vasút újólag kisért, az ég tudja hányadik kiadásban. A közmunka és közlekedésügyi minister ugyanis értesíti Békés vármegyét, hogy báró Radvánszky Béla és báró Vay Béla főispánoknak a Mis- kolcz—Püspök-Ladány és innen esetleg Csa­báig vezetendő helyi érdekű vasút vonalra nézve az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A püspökladány-csabai útvonal te­hát csak esetlegesen van ismét kombinációba véve. Árvíz elleni védelmeknek előretételé- re hívja fel a közmunka és közlekedésügyi miniszter a vármegye közönségét, Az égnek hála -— ez évben — nincs okunk árvíztől tar­tani, a Körösök vízállása oly alacsony, mint ilyen évszakban ritkán szokott lenni, a jég is elolvadt, és mint megbízható értesülések van­nak a Köröst befolyásoló hegyeken sincs számbavehető hó. A társulatok egyébként gon­doskodtak minden eshetőség felül, a védanya- gok'kellő mértékben be vannak szerezve, de örömmel kell ismételnünk, ez évben nem lesz rájuk szükség. Aranyossy Gyula színtársulata — mint annyi más társulat széles e hazában — fel­bomlásnak néz Orosházán elébe; igaz, hogy a társulat nem áll oly színvonalon, mint ahogy azt az Orosházán is kifejlődött magas igények megkövetelnék, de másrészről az is áll, hogy az ott levő társadalmi meghasonlás mellett Orosházának sincs joga nagyobb társulatot igényelni, mert ennél jobb társulat sem tudna benne ma huzamosb ideig megélni. Aranyosiék tehát visszamennek Csabára, ahol szintén csak hat előadást akarnak tartani, Ottlétük alaft Molnár György országhirü tragikus fog náluk vendégszerepelni: Moliere élete és ha­lála, Tartuffe és Narczissban. A belügyminister Juhász Mihály és Má­tyás békési lakosok azon kérelmének, hogy vezetéknevüket „A ndo r“-ra kérik átváltoz­tatni, nem adott helyt, amennyiben jelenlegi nevük a nélkül is magyar hangzású. Vj távíró huzal. A közmunka- és köz­lekedésügyi miniszter leiratilag értesíti a közigaz­gatási bizottságot, hogy az Orosház-Tót-Komlós- mezöhegyesi országút mentén uj táviró huzal fog még ez ér folyamán készíttetni. *) Midőn eme nyilatkozatnak tért adunk, kijelent­jük, hogy Kalmáa Ödön oly dolgokat utasít vissza, amikkel nem is lett gyanúsítva, mert egy szóval sincs mondva, hogy ama „verseket és híreket“ épen ő irta volna. Fel sem tételezzük róla. Szerk. Gyula-vári község orvosi állás rendsze­resítését határozta el. A községet, melynek anya­gi helyzete nagyon is szerény, és jóllét tekinteté­ken — fájdalom — messze mögötte áll megyénk más községeinek, dicséretes elhatározásában nagy mértékben támogatja Almásy Kálmán gróf nagy­lelkűsége, ugyanis a nemes gróf a választandó községi orvos fizetéséhez 300 írttal járulna. — A községi képviselő-testület kérvénye a megye köz­gyűlésén fog' előterjesztetni. Csorvás és Orosháza között levő 63. számú őrháznál a a vegyes vonatok folyó hó el­seje óta megállanak, ha az utasok olt le vagy felszállani óhajtanak. Öcsöd községében rendszeresítendő állat­orvosi állásra pályázat van hirdetve. A pályázati kérvények folyó hó 24-ig adandók be a szarvasi jáiás főszolgabirájáná1, — a választás 28-án lesz. Szeghalmon a másod jegyzői állásra Ben c z § János községi írnokot választották meg. Békésen a polgári kör választmánya a vá­rosi bérház villannyal világított dísztermében már­czius 15-én társas közvacsorát rendez, mely al kálómra valószínűleg Irányi Dániel országgy. képviselő is le fog rándulni Békésre. Az ünnepé- lyi sorrend a következő : 1. A békési dalegylet énekli a Hymnust. 2. Alkalmi beszéd Irányi Dániel országgyűlési képviselő úrtól. 3. A dal­egylet ünnepélyt záró éneke. Ezt követi a köz­vacsora. Békésen múlt hó 26-án érkezett meg Gyu­láról Endersz mülovartársufatának egy része és 27, 28-án az Unterwóger-féle kávéház-termében erőmutatványi előadást tartott, mely eléggé láto­gatott volt. Ugyancsak Békésen f. hó 2-án egy Maxmilián nevű bűvész tartott a „Magyar Király“ szálloda éttermében büvészeti előadást, mely nem volt ugyan nagyon látogatott, de nem is érde­melte azt. A bűvész ur ezután jobb publikumot keresni tovább utazott. Békésen az izr. tanítói kar f. hó 12-én jő- tékonyczélu gyermek-szini előadással egybekötött lánczvigalmat rendez és pedig felerészben a taní­tói nyugdíjalap, felerészben pedig a békési izr. nőegylet pénztára javára. A békési bérház uj vendéglőst kap. — Ugyanis az eddigi társbérlők átadják azt f. hó 7-én Stark Pál volt „Korona“-beli vendéglősnek, mely átvétel által a békési közönség mindeneseire csak nyerni fog. Szarvason az id. Salacz József lemondásá­val megürült városi jegyzői tisztet febr. hó 26-án tartott képviseleti közgyűlésen töltötték be vá­lasztás utján. Jelöltek voltak: Gólián Soma se­gédjegyző és if. Salacz József kir. járásbirósági írnok, akik közül 5 szótöbbséggel G ó I i á n Soma választatott meg. A választás nagy érdeklődés mellett folyt le s a „néppárt“ győzelmével vég­ződött. A méltányossági tekintet is tagadhatat­lanul a megválasztott mellett esett latba. Ugyan­akkor a dr. Télessy József elhalálozása foly­tán üresedésbe jött községi orvosi állásra egyhan- hangulag dr. Mikolay István lett megvá­lasztva, Méntulajdonosok figyelmébe. Mint miu- den övben, úgy ez idén is egyes magántenyésztők vagy községek tulajdonát képező és közrendelke­zésre bocsátott tenyésztésre alkalmas mének tar­tása, állami segélyezésben fognak részesittetni. A kiosztandó segélyezési összeg 300 frt. A segélye­zésre ajánlandó méneket a békésmegyei lótenyésztő bizottmány fogja megvizsgálni, mely bizottsági szemléjét t. évi márczius hó 9-én (szerdán) dél­előtt 9 órakor fogja megtartani. Ennélfogva fel­hivatnak azon megyebeli tenyésztők, kik az eddigi gyakorlatban levő feltételek szerint állami segélye­zésre igényt tartanak, hogy a tulajdonukat képező, közrendelkezésre bocsátandó és tenyésztésre al­kalmas méneiket a mondott időben elővezessék, miután csak a bizottmány által megvizsgált mé­nek lógnak segélyezésre ajánltatni. A magkereskedelem ellen újabban fel­hangzó panaszok, valamint a földmivelési minisz­térium részéről a magkereskedésre nézve terve­zett reformok tárgyalására nemrég meghívott en- quete alkalmából a gazdák körében nagy tekin­télynek örvendő „Magyar Föld“ czimü gazdasági szaklap szerkesztője időszerűnek tartotta személye­sen meggyőződni a felől, hogy az érintett pana­szok a fővárosi magkereskedelemre nézve alappal birnak-e, jelesül tüzetes szemle alá véve Mauth- ner Ödön fővárosi magkereskedésének kezelési és eladási raktárhelyiségeit, az üzlet egész szervezé­sét, berendezését, forgalmát és fejlődése eredmé­nyeit. Ezen szemléről, mely jóformán tanulmány­nak is beillik,_ a mely a fentemlitett körülmények­nél fogva némi aktualitással is bir, érdekes czikk- sorozat jelent meg a nevezett lap f. évi január 29-iki és február 5-iki számaiban, melyről érde­mesnek tartjuk, ha csak röviden is, de a főbbekre nézve megemlékezni. A nevezett ezég nagy kiter­jedésű és mintaszerűen berendezett kezelési rak­tárainak valamint magának a magkezelésnek tü­zetes ismertetéséből a „Magyar Föld“ szerkesz­tője megelégedéssel constatálja, hogy a főbb fon. tosságu takarmány- és fűmagvak (here, luczernA répa, füvek stb.) forgalmát tekintve, a Mauthner- ezég nemcsak hazánkban, de az egész continenseri a legelső helyet foglalja el, üzletének jelentékény" fejlődését nemcsupán az óriási készletek, a nagy­szabású raktári berendezések is eszközök, de A Jbe- és kiviteli forgalmat feltüntető üzleti össze­köttetések is igazolvák, melyekkel a nevezett lap részletesen foglalkozik. Igazán tüzetesen ismerteti e czikksorozat az üzlet szállítási berendezéseit, a kiviteli versenyképességet lehetővé tett intézkedé­seket — melyeknek többek közt az is köszönhető hogy ma már kivált a Kelet (Szerbia, Bulgária stb.) a német és osztrák magkereskedések mellő­zéseivel, közvetlen magyar forrásból: Mauthnér- czégtől fedezi szükségleteit, — majd érdekesen ismerteti a ezég központi üzleti berendezését, mely a konyhakerti- és virágmagvak forgalmát közvetiti. Itt kivált az a minutiosus pontosság és szigorú ellenőrzési systema ötlött fel a „Magyar Föld“ szerkesztőjének, melylyel a magvakat keze­lik és a megrendeléseket eszközük, — ennek tu­lajdonítván nevezett szakértő azt a nem csekély eredményt, hogy az üzlethez érkező 250—300 megrendelés naponkint elintézhető, nem tétetvén különbség még arra nézve sem, hogy a megren­delés mennyi és mily értékű magra történt, . az 1 frtos megrendelés csak olyan pedáns gonddal kezeltetvén mint a több száz frt értékre történő megrendelések. E szép systema kétségkívül bizto­sítja az üzlet máris nevezetes szerepét a nemzet­közi magkereskedelem terén, de indokolja a „Ma­gyar Föld“ czikke szerint azt is, hogy ez üzlet hazánknak e nemű termények előállításával foglal­kozó gazdáira nézve jelentékeny pénzforrássá is lett: Törvényszéki csarnok. 1887. február 28. I. A gyomai határban 1885. május 1-én Csapó Sándor, Fekete László, Bárdos Sándor, Arany Lajos, Kovács Lajos, Zöldi Ferencz aszatolni vol­tak. Ebéd után Arany Lajos egy kukoricza szem­mel megdobta Zöldi Ferenczet, ez nyomban neki is rontott Arany Lajosnak, hogy az ő szokásuk­nak megfelelő lovagias módon — ököllel és aszatoló fával a sértésért elégtételt vegyen. — Ámde nemcsak bogy a kukoricza szem által be­csületén ejtett szenynyet le nem moshatta, hanem ráadásul Arany Lajos társai kegyetlenül el is pá- bolták. — Neki rontott a dubajcsöpórt, fold« verték a lovagias szellemű Zöldi Ferenczet, meg­taposták és összerugdosták. — A sértett balkar­ján csontbártyalobb fejlődőit ki, mely ma is a verekedés után csaknem két év múlva, két helyett genynyezik. A végtárgyaláson kihallgatott törvény- széki orvos pedig kijelentette, hogy az esetre, ha kímélni fogja magát a munkától, két év alatt begyógyulhat a sebe. — Vádlottak valamennyien fiatalabbak 16 évesnél. — S igy a btk. 85-ik §-ának rendelkezéséhez képest fölötte enyhén büntethetők. — Azt, hogy Zöldi Ferenczet me­lyik ütötte mag a karján és a hátán, constatálni nem lehetett. — Vádlottak amily hősök voltak a mezőn, époly gyávák voltak a tárgyalás során, Mindegyik szökni szeretne a dutyi elől, s igy" érthető, hogy Zöldi raegsérelmezését Csapó Ko­vácsra, Kovács Bárdosra, Bárdos Aranyra, — ez meg Feketére akarta tolni, s minthogy Fekete László utolsó a gonoszok sorában, s igy senki háta mögé nem vonulhatott, erősen, állította, hogy ő épen akkor ott sem volt, mert vízért járt. — A kir. ügyész mind az öt jó madarat vádolta a btk. 308. 85. §. 3. pontja alapján, sú­lyos testi sértés vétségével. — A törvényszék azonban csak a gondatlansag által okozott sú­lyos testi sértés vétségét állapította meg, mert vádlottak tagadták, hogy ők sérelmezni akarták volna Zöldit; s azt állították, hogy csak tréfa volt az egész 5 — s igy 14—*14 napi elzárásra (btk. 85. §, 4. pontja), és 5—5 frt pénzbünte­tésre Ítéltettek. — Fekete Lászlót pedig a tör­vényszék felmentette. — A kir. ügyész abbó indult ki, hogy vádlottaknak azon védekezése, hogy ők csak tréfáltak, pusztán a cselekmény motívumát képezi: de minthogy a sértettet szán­dékosan rágták földhöz és taposták meg; mint­hogy a szándékos bűncselekményeknek jogi ter­mészetét nem a bűntett indoka, hanem azon kö­rülmény határozza meg, vájjon a physikai cse­lekmény, a bántalmazás szándékos volt-e vagy sem ? miután a fennforgó esetben ezen utóbbi esel áll, — ezen okokból a közvádló a minősítés és a büntetés súlyosbítása végett felebbezett. II. Nincs szerencsétlenebb halandó, mint Fürer

Next

/
Thumbnails
Contents