Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-01-09 / 2. szám
( ■ p ö-yuía, 1887. január 9-én. / ^ t/ VI. évfolyam. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Vasutat a Sárrétnek. A ködös Anglia egyik nagyszakálu fiának m. Cavallierónak kellett első sorban is felfedezni, hogy megyénk hamisítatlan magyar vidékének, a Sárrétnek vasútra, neki pedig e vasutból szerezhető jövedelmező haszonra lenne szüksége. A vasúti tervezet, illetve a vasút létesítéséhez szükségelt költségekhez való hozzájárulás iránti kérelem be is mutat- tatott, a mostoha apának nevezni szeretett vármegyéhez. Jól emlékszem a megyegyülésnek akkori képére, a zöld asztal mellett eddig még ősmeretlen ős typusok jelentek meg a Sárrét vidékéről, értelmes arczaikon néma borongás látszott; óhajtással vegyes félelem fogta el sziveiket, -— örömmel gondoltak ugyan községük culturalis és közgazdasági emelkedésére, a községük mellett magasló veres indóházakra, a fekete ördög büszke fütytyeüésére, a kavicsos vasúti töltésen a tavaszi járhatlau utak idején a tanyára való gyalog sétákra; de mind a mellett is aggódva vetődött fel a kérdés becsületes leikeikben, vájjon e zakatoló vaskocsi a civilisatio áldása mellett annak bűneit is nem fogja-e egyszerű világukba behur- czolni ? Győzött a jobbik gondolat s az egész gyűlés egyhangú lelkesedéssel szayazta meg a kért segélyt, s hagyta jóvá az érdekelt községek e tekintetbeni határozatait. A szépen fogalmazott határozat, a s<5- várgó vágy, a vasút, az indóház, a séta és minden szép remény azonban pipafüstként oszlott el a kérlelhetlen sors azon rideg intézkedése mellett, a mely a Caval- lierot is túlvilágba hívta el-vasutat tervezni. Az idő óta agyba-főbe vasutazták a mi Sárrétünket; a beérkezett többféle ajánlat és terv mellett legkomolyabban látszott a megye közönsége foglalkozni a Tohner és Brüll budapesti czég álta 1883-ik évben benyújtott azon vasúti tervezettel, a mely Nagy-Váradról kiindulva, a sárréti községek érintésével, a Simái csárda mellett futott volna le az államvasutak vonalába. E terv szerint a vasút a Sebes- Körös töltésen szándékoltatván létesittetni, vízvédelmi szempontból is annyira tetszetősnek mutatkozott, hogy a megye közönsége kérvényezőknek segélyképpen 140,000 forintot szavazott meg, kikötvén, hogy a tervbe vett vasút az 1886. év végéig készen legyen. Az idei Karácsonnak kellett volna tehát a mostohagyermeknek a várva-várt ajándékot meghozni. Úgy jártak azonban az ajándékkal, mint azon szegény gyermekek, kik a ka- rácsonfákat csak a kirakatok üvegtábláján keresztül bámulhatják, — Pokrócz Ádám vasúti kalauz ugyanis Váradon elkiáltja magát hogy mehet; — de csak a Kóti pusztáig; — itt van a világ közepe, — a békésmegyei sárréti magyarnak ez esztendőre elég volt izlelitőül annyi is, hogy a határdombról szemlélhesse a gőzöst s onnan énekelhessen neki : „gyere be rózsám, gyere be.“ Az ajándék helyett azonban benyújtottak egy kérvényt a vármegyéhez, amely szerint készek a Kóti pusztáig épitett vasutat a megye Sárrétjén keresztül akként átvezetni, hogy az Vésztő, Szeghalom, Kö- rös-Ladány határában valahol megállva, — Déva-Ványán át a Simay-csárdánál fusson be az államvasutak vonalába, — a ha vármegye 280.000 forint áru törzsrészvényeknek a concessio megadásától számitott 3 hónapra leendő átvételére magát kötelezi. A megye közönségének e kérvéuyre hozott s alább olvasható határozata szerint a sárréti vasút ügye tanulmányozás és véleményezés végett egy 16 tagból álló bizottságnak adatván ki, — e vasút ügye, ha valaha, úgy most komoly fordulatot vett, — s meg vagyok győződve, hogy a Sárrét e bizottság kezéből megvasutazva fog kikerülni. .... de hogyan ? A bemutatott terv szerintem sem a községek sem a vármegye érdekeit nem elégíti ki. Füzes-Gyarmat a megye"egyik óriási határral ellátott s legvagyonosabb községe a tervezett vonaltól egészen elesik. Vésztő, Szeghalom, s Körös-Ladány indóházai a község szélétől nehány kilométernyire terveztetvén építtetni, a teher szállitr & yok továbbítása továbbra is érezhetőleg , tsó- ges leend, — s általában az ekk'Sa^'-érhető kényelem nem áll aránybar aszooL, i. dozattal, a mely a községek i?f©ne üt; s vasút létesítéséhez megkivántatik >ottA pálya vonal ugyanis ma« t-K o m I je nagyon kevés jelentőséggel bir kbzön8égére. nek érintkezési pontjai; vagy ezen pontok olyanok, melyek az érintkezést csak is az év bizonyos részeiben teszik lehetővé, avagy bármikor is nagyobb anyagi áldozatot követelnek. A vármegye érdekei a vasutaknak ilyetén terv szerint leendő kiépítésénél első sorban is az indulóházi kőutak létesítésénél lesznek megtámadva. Nem lehet ugyanis elképzelni, hogy a vasút elkészülte után a községek a megye közönségéhez folyamodjanak, — s nem lehet feltenni, hogy azon vármegye, a mely már a kőutat Gyula, Csaba, Gyoma, Mezőberény, Orosháza, Szarvasnak elkészítette, a Gyoma-endrődi, — s a Szarvas- Szent-andrási szakas elkészitése végett 164.000 forint kölcsön felvételét elhatározta, a derék sárréti községeknek ily irányban benyújtandó kérelmét megtagadja. Ha pedig a vármegye a községek közházától átlag 3 kilométernyire eső 3 in- dóházhoz kőutat fog készíttetni s erre kilométerenként csak 20000 frtot s igy ösz- szesen 180000 frtot fog kiadni ; bajosan hiszem, hogy a megállapítandó irányjövedelem a kamatoknak csak negyedét is fedezze. A tervbe vett vasút Gyoma és Mező- Tur között fekvő Simay-csárdánál fogván az államvasutakkal összeköttetésbe jönni, — a Sárrétnek ez ideig e megyében ösz- jontositott nevezetesen Gyomára és Mező- Berénybe irányuló forgalmát e megyéből teljesen elterelné, — elterelné e megyén civül eső egy oly sivár puszta közepére, a hová a Simay-csárdát egy fél meszely )or elköltése végett, de nem vasúti vona- ak találkozó helyéül építették. A megyei községek fokozatos haladása teszi naggyá a megyét s ily községekkel dicsekvő vármégye bírhatván sulylyal az állam kormányzat mérlegében, befolyásolhatja igazán községeink annyira kívánatos emelkedését; a helyett tehát, hogy a Sárrétnek Gyoma s Mező-Berény községekbe eddigelé összpontosított forgalmát a Simay-csárda délibábos rónájára terelnénk, — egész lélekkel odatörekedjünk, hogy a szomszédos vármegye forgalmát is magunkhoz vonjuk, mely éppen a jelen esetben nem esak kívánatos, de könnyen keresztül is vihető. Nézetem szerint ugyanis a megye közönsége a sárréti vasút létesítéséhez kért 280.000 füt árú törzsrészvény átvételébe csak úgy bocsájtkozhatik, — ha a vasúti indóházak Vésztő, Szeghalom, s Körös-Ladány közvetlen közelében építtetnek, s ha e vasúti vonal Gyoma község indóházát választaná azon pontul, a hol az államvasutakkal találkozni fog. Igaz, hogy vállalkozók ez esetben 400.000 forint árú törzsrészvény átvételéről beszélnek, én azonban htszem, hogy ha a Mező-Túr—túrkevei vonalat kilométerenként 12000 frtért, s több ily II. rendű vasutat kilometerenkint 16—18000 legföl- lebb 20000 frtért készítették, vállalkozók is engedni fognak az általuk kilométerenként 29000 forintra kitüntetett költségvetésükből, s tekintetbe véve, hogy a kisajátítandó területek is aránytalanul olcsón sőt sok helyen ingyen is jutnának birtokukba, lehetővé teszik az ily irányban esetleg megindulandó egyezkedést, s az általuk kívánt hozzájárulási költségekért elvállalják a vasútnak Gyoma végponttal leendő kiépítését. Ha pedig az általam reménylett egyezség létre nem jöhetne s vállalkozók kellő megnyugvással vaskocsiztatnák a világot látni óhajtó közönséget a „Kóti* pusztáig, nézetem szerint a vármegyének kell az ügyet kezébe vennie, s irányadó köreinkben már rég megfogamzott, egyes vállalkozók kisértgetései folytán azonban elodázott azon tervet kell felújítani, a mely szerint Füzes-Gyarmatról kiindulva Szeghalom, Körös-Ladány 8 Körös-Tarosa érintésével Mező-Berény vagy Gyoma végponttal létesi- tessék egy szárnyvonal. Hiszem, hogy e terv komoly valósítása esetén — a mely terv azután az említett községek speczialis érdekeit karolná fel, — a sárréti községek nem fognak visz- szariadni tőlük kitelhető még nagyobb áldozatoktól sem. Csekélységem tudata felment azon igazolástól, hogy kifejezett nézeteimmel bármely irányban nyomást szándékozok gyakorolni ; csupán azt óhajtottam jelezni, hogy végre is eljött az idő, hogy a Sárrét érdekében komolyan tegyünk, s a kivánalmaknak megfelelő vasút létesítése által nyissuk meg azon kaput, a melyen át a civilisátió a Sárréten, a hazafias nemes erkölcsök pedig a Sárrétről a civilisált világba akadálytalanul terjedhetnek. Terényi Lajos. Kiirt czikk: Békésmegye bizottságának 1886. évi deczember 20-án s folytatva B.-Gyulán tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. 493. b.-gy. 9823, ikt. 1886. Tárgyaltatott Móricz Pál és társainak kérvénye, a mely szerint az általuk tervbe vett Nagyváradról kiinduló se megye községei közzül Vésztő, Szeghalom és K.-Ladány községeket érintő s Déva- Ványán túl a iiyoma és Mező-Túr között fekvő Simái csárdánál a m. kir. államvasutak tisza-vi- déki vonalába vezetendő helyi érdekű vasúti vonal kiépítésének támogatására, illetve az 1883. évi 10. b.-gy. számú határozattal ezen vasút segélyezésére megajánlott 140,000 forint helyett 280,000 forint értékű törzsrészvény megvásárlására a megye törvényhatósági bizottságát az ösz- szes vasúti tervek bemutatása mellett felkérik. Olvastatott a megyei állandó választmány idevonatkozó véleménye. Békésmegye Sárrétjén fekvő azon községeknek, a melyek a folyamodók által tervbe vett helyi érdekű vasúti vonal által érintetnének, s a melyek a mai viszonyok között talajviszonyaiknál 3 általában természeti fekvésűknél fogva a közlekedés nehézségei miatt a forgalomtól megyénk községei között leginkább elzártaknak mondhatók, — e megye közönsége, mint minden felmerülő alkalommal, ngy jelenleg is teljes készséggel nyújt módot és segélyt arra nézve, hogy az országos vasúti hálózattal leendő összeköttetéseik folytán közgazdasági és kulturális érdekeik a kor követelményeinek megfelelően emelkedtessenek, — s jelenlegi elszigetelt helyzetűkből kiszabadittas- sanak. Ugyanazért ragaszkodva e megye közönsége a folyamodók által hasonczélu kérvényük felett már 1883. évben 10. b.-gy. szám alatt hozott határozatához, a tervbe vett vasúti vonal kiépítése ellen akadályt elvileg ezúttal sem emel; de a mennyiben egy ily helyi érdekű vasúti vonal kiépítése, úgy az érdekelt községek, mint e megye érdekűnek is csak az esetben fogna megfelelni, ha az az eddig nélkülözött könnyebb forgalmat túlzott anyagi áldozatok nélkül biztosítaná, a menynyiben a bemutatott tervezetek szerint a Vésztő, Szeghalom és K.-Ladány községeknél építendő induló házak a jelzett községek szélétől átlag több mint 2 kilométernyi s igy oly távolságra terveztetnek létesittetni, a mely távolság a szükséglendő indulóházi kőutak kiépítésénél a megyének túlzott anyagi kiadásait vonná maga után, ennek elkerülésével pedig a község lakosságának a kellő kényelmet nem biztosítaná, — miután a kérvényezők által 280,000 forint értékű törzsrészvénynek kifizetése, illetve átvételére irányzott kérelmük mellett, ki nem tüntettetik, hogy az érdekelt községek mily mérvű anyagi áldozatok hozatalára lettek, vagy lesznek felszólitandók, miután a tervbe vett vasúti vonal kilometerenkint 29,000 foriutban feltüntetett építési költsége is tulmagas- nak látszik, minthogy továbbá folyamodóknak az 1883. év folyamán e megye közönségéhez benyújtott folyamodványuk csatolmányát kép- ző tervezetek ezen moBt benyújtott tervezetektől eltérők lévén, s a múltban a újabban bemutatott tervek alapján akár e megyében, akár a szomszédos törvényhatóságban netán folyamatba tett munkálatok irányáról és mérvéről e megye közönsége tudomást nem szerezhetvén, a tervezetekről kimerítő tájékozottsággal nem rendelkezik, s minthogy végre a tervbe vett vasúti vonalra Jász-Nagykun-Szol- nők megye által ajánlott s a kérvény szerint 100,000 forintot tevő segély összegre vonatkozólag az illető törvényhatóságnak határozata nem csatoltatott, — a megye közönsége a jelen kérvény felett, érdemleges határozat hozatalába ezúttal nem bocsájtkozik, — és a kérelmet csatolmányaival együtt a megye alispánja elnöklete alatt dr. Hajnal István, Székács István, Szabó János, Hegedűs Mihály, Hosenthal Ignácz, dr. Kis István, Keller Imre, Tatár János, Kovács Mihály, Thaly István, Terényi Lajos, Kornis Gyula, Ladies György, Oláh György és Péter András tagokból álló szükebb körű bizottságnak oly meg bízással adja ki, hogy meghiván az értekezletre az érdekelt községek elöljáróit is, ezen ügyet beható tanácskozása tárgyává tenni, — a megye a e megyebeli érdekelt községek jól felfogott érdekében az indulóházakuak a községek közvetlen közelében leendő elhelyezés módozatai, — a vasút építés kilometerenkint feltüntetett s tulmagasuak látszó építési költségeinek s ez által a megye által megvétetni kért törzsrészvények számának és igy az utánna fizetendő összegnek lebetöleges leszállítása iránt kérvényezőkkel egyetértő megállapodásra jutni, — a községek által fizetendő segélyösszeg mérvét kitudni, az eddig tett építkezésekről, illetve azok irányáról úgy e megye, mint a szomszéd vármegyék területén is magát kellően tájékoztatni, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye által állítólag megszavazott 100,000 forintnyi segélyösszegre vonatkozó határozatot beszerezni, s
